AJÁNLÁS MÁSODIK OLVASATRA a környezeti levegő minőségéről és a Tiszta levegőt Európának elnevezésű programról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására irányuló tanácsi közös álláspontról

17.10.2007 - (16477/1/2006 – C6-0260/2007 – 2005/0183(COD)) - ***II

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Előadó: Holger Krahmer

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a környezeti levegő minőségéről és a Tiszta levegőt Európának elnevezésű programról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására irányuló tanácsi közös álláspontról

(16477/1/2006 – C6‑0260/2007 – 2005/0183(COD))

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács közös álláspontjára (16477/1/2006 – C6‑0260/2007),

–   tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2005)0447)[1] kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára[2],

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 62 cikkére,

–   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6‑0398/2007),

1.  jóváhagyja a közös álláspontot, annak módosított formájában;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Tanács közös álláspontja	A Parlament módosításai
Módosítás: 1 (5 a) preambulumbekezdés (új)
	(5a) Amennyiben lehetséges, a szennyezés terjedésének modelljét kell alkalmazni annak érdekében, hogy a mintavételi pontokon mért adatokat a koncentráció földrajzi eloszlása szempontjából is értelmezni lehessen. Ez az adott területen élő lakosság együttes expozíciójának számítási alapjául szolgálhat.
Indokolás
Az első olvasatbeli 2. módosítás újbóli előterjesztése.
Módosítás: 2 (15) preambulumbekezdés
(15) A már létező levegőminőségi határértékeket változatlanul fenn kell tartani. A nitrogén-dioxid, a benzol és a PM10 szálló por esetén azonban lehetővé kell tenni az előírásoknak való megfelelés határidejének meghosszabbítását, vagy átmeneti mentességet kell biztosítani bizonyos határértékek alkalmazásának kötelezettsége alól olyan esetekben, amelyekben meghatározott övezetekben és agglomerációkban a szennyezés csökkentését célzó megfelelő intézkedések végrehajtása ellenére akut problémák tapasztalhatók a betartással kapcsolatban. Egy adott övezetre vagy agglomerációra vonatkozó bármely halasztást vagy átmeneti mentességet a Bizottság által vizsgálandó, a felülvizsgált határidőre megvalósítandó megfelelés biztosítását célzó átfogó tervnek kell kísérnie.	(15) A különösen nehéz feltételekkel küzdő övezetek és agglomerációk esetében lehetővé kell tenni az előírásoknak való megfelelés határidejének meghosszabbítását a levegő minőségére vonatkozó határértékek tekintetében olyan esetekben, amelyekben meghatározott övezetekben és agglomerációkban a szennyezés csökkentését célzó megfelelő intézkedések végrehajtása ellenére akut problémák tapasztalhatók a betartással kapcsolatban. Egy adott övezetre vagy agglomerációra vonatkozó bármely halasztást a felülvizsgált határidőre megvalósítandó megfelelés biztosítását célzó átfogó tervnek és egy annak bemutatására szolgáló jelentésnek kell kísérnie, hogy minden erőfeszítést megtettek az irányelvnek való megfelelés érdekében. A tagállamokkal szembeni rugalmasság még inkább fontos akkor, ha a levegőszennyezésről szóló tematikus stratégiában meghatározott, forrásnál történő kibocsátás-csökkentési célszintet tükröző szükséges közösségi intézkedések – beleértve legalább a XVIa. mellékletben említett intézkedéseket – 2010. január 1-jéig nem lépnek hatályba, mivel egyes tagállamok a nemzeti szinten tett hatalmas erőfeszítések ellenére sem fogják tudni teljesíteni a határértékeket ezen intézkedések nélkül.
Módosítás: 3 7. cikk, (3a) bekezdés (új)
	(3a) A Bizottság és a tagállamok biztosítják a mintavételi helyek kiválasztására vonatkozó kritériumok egységes alkalmazását.
Indokolás
Az első olvasatbeli 22. módosítás újbóli előterjesztése. A lisszaboni célok elérésének tényezői közé tartozik a tiszta levegő is (különösen az ipari helyszínek, a turizmus és a korlátlan beszállítói forgalom tekintetében). A mintavételi helyek helyszínének kiválasztására egységes rendszert kell biztosítani. Az egyes tagállamok jelenlegi mérési gyakorlatai túlságosan eltérnek egymástól, és lehetetlenné teszik a mérési eredmények összehasonlítását.
Módosítás: 4 13. cikk (1) bekezdés első albekezdés
(1) A tagállamok biztosítják, hogy övezeteikben és agglomerációikban a környezeti levegőben lévő kén-dioxid, PM10, ólom és szén-monoxid szintje nem lépi túl a XI. mellékletben meghatározott határértékeket.	(1) A tagállamok – tekintettel a III. melléklet A. szakaszára – biztosítják, hogy övezeteikben és agglomerációikban a környezeti levegőben lévő kén-dioxid, PM10, ólom és szén-monoxid szintje nem lépi túl a XI. mellékletben meghatározott határértékeket.
Indokolás
Az első olvasatbeli 24. módosítás újbóli előterjesztése. A jelenlegi szöveg egyrészről azt írja elő (13. cikk), hogy a határértékeket (az emberi egészség védelme érdekében) a tagállamoknak a saját területükön kell teljesíteniük (az egész területükön); másrészről a III. melléklet azt írja elő, hogy az emberi egészség védelmét szolgáló mintavételi pontokat ott kell elhelyezni, ahol a lakosság expozíciójának időtartama a határérték átlagoló időtartamához képest feltehetőleg jelentős, vagy ahol a lakosság kitettsége általános. Következésképpen nem egyformák azok a területek, ahol határértékeket alkalmaznak (13. cikk) és ahol a megfelelést ellenőrzik és méréssel szemléltetik (III. melléklet); az értékelési rendszer (legalábbis az ellenőrzés alapján) nem felel meg azoknak a területeknek, ahol határértékeket alkalmaznak. Ez az ellentmondás bonyolult helyzet elé állítja a tagállamokat, a lakosságot és a Bizottságot, ami könnyen végtelen pereskedéshez vezethet.
Módosítás: 5 15. cikk (1) bekezdés
(1) A tagállamok minden szükséges, aránytalanul magas költségekkel nem járó intézkedést megtesznek a PM2,5-expozíció csökkentése érdekében, abból a célból, hogy a XIV. melléklet B. szakaszában meghatározott nemzeti expozíciócsökkentési célt az ott meghatározott évig teljesítsék.	(1) A tagállamok minden szükséges, az emberi egészség szempontjából egyértelműen javulást jelentő és aránytalanul magas költségekkel nem járó intézkedést megtesznek a PM2,5-expozíció csökkentése érdekében, abból a célból, hogy a XIV. melléklet B. szakaszában meghatározott nemzeti expozíciócsökkentési célt az ott meghatározott évig teljesítsék.
Indokolás
A módosítás pontosítja a meghozandó intézkedések célját. A Tanács újrafogalmazta a bekezdést, ami indokolttá teszi a módosításban megadott pontosítást.
Módosítás: 6 16. cikk (1) bekezdés
(1) A tagállamok minden szükséges, aránytalanul magas költségekkel nem járó intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy a környezeti levegő PM2,5-koncentrációja a XIV. melléklet C. szakaszában meghatározott időponttól kezdődően ne lépje túl az ott meghatározott célértéket.	(1) A tagállamok minden szükséges, az emberi egészség szempontjából egyértelműen javulást jelentő és aránytalanul magas költségekkel nem járó intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy a környezeti levegő PM2,5-koncentrációja a XIV. melléklet C. szakaszában meghatározott időponttól kezdődően ne lepje túl az ott meghatározott célértéket.
Indokolás
A módosítás pontosítja a meghozandó intézkedések célját. A Tanács újrafogalmazta a bekezdést, ami indokolttá teszi a módosításban megadott pontosítást.
Módosítás: 7 20. cikk (3) bekezdés
3. A Bizottság …*-ig iránymutatásokat tesz közzé a természetes forrásoknak tulajdonítható túllépések bemutatására és azok figyelmen kívül hagyására vonatkozóan.	törölve
* HL: Ezen irányelv hatálybalépésének időpontját követően két évvel.
Indokolás
A bizottsági iránymutatások túlzott bürokráciához vezetnek, és akadályozzák azt a rugalmasságot, amelyre a tagállamoknak az irányelv átültetéséhez szükségük lesz.
Ezt az új bekezdést a Tanács vezette be, a bizottsági javaslatban nem szerepelt.
Módosítás: 8 21. cikk (1) bekezdés
(1) A tagállamok kijelölhetik azokat az övezeteket vagy agglomerációkat, ahol a környezeti levegő a közutak téli homokszórását vagy sózását követő felkeveredés miatt túllépi a PM10-re vonatkozó határértékeket.	(1) A tagállamok kijelölhetik azokat az övezeteket vagy agglomerációkat, ahol a környezeti levegő a közutak téli homokszórását vagy sózását vagy az úttisztítást követő felkeveredés miatt túllépi a PM10-re vonatkozó határértékeket, feltéve, hogy a PM2,5 szinteket ez nem érinti.
Indokolás
Az első olvasatbeli 25. módosítás újbóli előterjesztése. A tényleges kockázat a PM2,5-porhoz kapcsolódik. A PM2,5- és a PM10-por közötti intervallum leginkább a felső légutakban rakódik le, amelyet gyors eltávolítási mechanizmus jellemez, és így annak nincs hosszú távú hatása.
Módosítás: 9 22. cikk (2) bekezdés és (2a) bekezdés (új)
(2) Amennyiben egy adott övezetben vagy agglomerációban a PM10 vonatkozásában a XI. mellékletben meghatározott határértékeket a helyszínre jellemző terjedési jellegzetességek, a kedvezőtlen időjárási viszonyok vagy az országhatárokon átterjedő jelleg miatt nem lehet teljesíteni, a tagállamok …*-ig mentesülnek ezen határértékek alkalmazásának kötelezettsége alól, feltéve, hogy teljesítik az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket.	(2) Amennyiben egy adott övezetben vagy agglomerációban a PM10 vonatkozásában a XI. mellékletben meghatározott határértékeket a helyszínre jellemző terjedési jellegzetességek, a kedvezőtlen időjárási viszonyok vagy az országhatárokon átterjedő jelleg miatt nem lehet teljesíteni, a tagállamok …*-ig mentesülnek ezen határértékek alkalmazásának kötelezettsége alól, feltéve, hogy teljesítik az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket, és a tagállam igazolja, hogy nemzeti, regionális és helyi szinten minden szükséges intézkedést meghoztak a határidők betartása érdekében.
	(2a) A tagállamok egy adott övezetre vagy agglomerációra vonatkozóan legfeljebb további két évvel halaszthatják el a PM10-re és a PM2,5-re vonatkozó határértékek határidejét, ha az (1) bekezdés szerinti levegőminőségi terv kimutatja, hogy a határértékek nem elérhetők, amennyiben a tagállam igazolja, hogy nemzeti, regionális és helyi szinten minden szükséges intézkedést meghoztak a fent említett határidők betartása érdekében, beleértve a XV. melléklet B. szakaszában említett irányelvek végrehajtását az ezen irányelvekben meghatározott határidőkön belül.
Módosítás:10 22. cikk (4) bekezdés első albekezdés
(4) A tagállamok értesítik a Bizottságot arról, hogy véleményük szerint hol alkalmazandó az (1) és a (2) bekezdés, valamint továbbítják az (1) bekezdésben említett, a levegőminőségi tervet, beleértve a Bizottság számára annak megvizsgálásához szükséges, valamennyi vonatkozó információt is, hogy a megfelelő feltételeket teljesítették-e. A Bizottság a vizsgálatában figyelembe veszi a tagállamok által tett intézkedések becsült hatását, valamint a közösségi intézkedések becsült hatását.	(4) A tagállamok értesítik a Bizottságot arról, hogy véleményük szerint hol alkalmazandó az (1), (2) vagy (2a) bekezdés, valamint továbbítják az (1) bekezdésben említett levegőminőségi tervet, beleértve a Bizottság számára annak megvizsgálásához szükséges, valamennyi vonatkozó információt is, hogy a megfelelő feltételeket teljesítették-e. A Bizottság a vizsgálatában figyelembe veszi a tagállamok által tett intézkedések becsült hatását, valamint a Bizottság által a XVIa. melléklet szerint javasolandó közösségi intézkedések becsült hatását. Vizsgálata során a Bizottság figyelembe veszi, hogy a XVIa. melléklet szerinti közösségi intézkedések milyen hatást gyakorolnak a szóban forgó tagállamok levegőminőségére jelenleg és a jövőben.
Módosítás: 11 22. cikk (4) bekezdés második albekezdés
Amennyiben a Bizottság az értesítés kézhezvételétől számított kilenc hónapon belül nem emel kifogást, az (1) vagy a (2) bekezdés alkalmazásának megfelelő feltételeket teljesítettnek kell tekinteni.	Amennyiben a Bizottság az értesítés kézhezvételétől számított hat hónapon belül nem emel kifogást, az (1), (2) vagy a (2a) bekezdés alkalmazásának megfelelő feltételeket teljesítettnek kell tekinteni.
Indokolás
Az első olvasatbeli 81. módosítás újbóli előterjesztése.
Módosítás: 12 23. cikk (1) bekezdés második albekezdés
Azon határértékek túllépéskor, amelyek esetében már lejárt a teljesítésre vonatkozó határidő, a levegőminőségi terv megfelelő intézkedéseket állapít meg annak érdekében, hogy a túllépés időtartama a lehető legrövidebb ideig tartson.	Azon határértékek túllépéskor, amelyek esetében már lejárt a teljesítésre vonatkozó határidő, a levegőminőségi terv megfelelő intézkedéseket állapít meg, továbbá kifejezetten a gyermekek egészségének védelmére szolgáló intézkedéseket is tartalmazhat, annak érdekében, hogy a túllépés időtartama a lehető legrövidebb ideig tartson.
Indokolás
Az első olvasat óta több új tudományos bizonyíték került napvilágra, amely rámutatott a levegőszennyezésnek a gyermekek egészségére gyakorolt hatására. Új tanulmányokat végeztek Hollandiában, Franciaországban és Kaliforniában (Brauer et al., 2007, Annesi-Maesano et al., 2007, Islam et al., 2007). A legfontosabb új bizonyíték a gyermekek korlátozott tüdőfunkciójára, valamint a levegőszennyezés miatti asztmás, nehézlégzési, fül-, orr- és torokfertőzési esetek növekvő számára vonatkozik.
Módosítás: 13 23. cikk (1) bekezdés harmadik albekezdés
Ezen terveknek tartalmazniuk kell legalább a XV. melléklet A. szakaszában felsorolt információkat, és a Bizottságot azokról — haladéktalanul, de legkésőbb két évvel azon év végét követően, amikor az első túllépést megfigyelték — tájékoztatni kell.	E terveknek tartalmazniuk kell legalább a XV. mellékletben felsorolt információkat. A 24. cikk szerinti intézkedéseket is tartalmazhatnak.
Indokolás
Az első olvasatbeli 32. módosítás újbóli előterjesztése. Az egyszerűsítés céljából a szennyező anyagok szintjének általános csökkentését célzó tervek és programok megelőzési alapon a 24. cikk szerinti, a csúcsterhelés rövid távú csökkentését célzó intézkedéseket is tartalmazhatnak.
A levegőtisztasági tervekre és programokra vonatkozó információkat már most is elektronikus formában küldik meg. A „haladéktalanul” szót töröltük, mivel nem minden tervet küldenek meg közvetlenül elkészítésüket követően a Bizottságnak. Ésszerűbb a terveket először nemzeti szinten összegyűjteni és az információkat éves szinten összefoglalva továbbítani a Bizottság részére. Ez megfelel az eddigi gyakorlatnak is. A Bizottság az információtovábbítási eljárást a 26. cikk (2) bekezdésének megfelelően részletesebben is szabályozhatja.
Módosítás: 14 23. cikk (1) bekezdés (4a) albekezdés (új)
	A terveket azzal a feltétellel dolgozzák ki, hogy az olyan ipari létesítmények tekintetében, amelyek esetében a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv alapján engedélyt adtak ki, ezen irányelv alapján nem kell további intézkedéseket hozni.
Indokolás
Az első olvasatbeli 33. módosításban szereplő javaslat újbóli előterjesztése.
A szabályozás azt a körülményt veszi figyelembe – ez már a 2004/107/EK irányelv 3. cikkének (3) bekezdésében is kifejezésre jutott –, hogy az IPPC-irányelv (96/61/EK) szerinti engedéllyel rendelkező létesítmények a szennyezést kibocsátók egy külön csoportját alkotják. Az IPPC-irányelv ugyanis rendkívül magas anyagi követelményeket támaszt az érintett létesítményekkel szemben, mivel az elérhető legjobb technológiák (BAT) alkalmazására kötelezi őket. Az érintett iparágak jelentős eszközöket fordítanak a BAT követelményeinek teljesítésére. Az IPPC-irányelv ezenkívül előirányozza az engedélyezési feltételek bizonyos körülmények közötti módosítását, amennyiben ezt a BAT továbbfejlesztése szükségessé teszi. A tagállamok és a Bizottság között folytatott, az IPPC-irányelv által előírt információcsere és az eredmények rendszeres közzététele (BREF-dokumentumok) az elérhető legjobb technológiákra vonatkozó információ dinamikus aktualizását biztosítja. Más kibocsátási forrásokkal ellentétben ez folyamatosan garantálja az optimális érték elérését a kibocsátáscsökkentés terén.
Módosítás: 15 24. cikk (1) bekezdés
(1) Amennyiben egy adott övezetben vagy agglomerációban fennáll a veszélye annak, hogy a szennyező anyagok szintje meghaladja a XII. mellékletben meghatározott egy vagy több riasztási küszöbértéket, a tagállamok a túllépési kockázat csökkentése, vagy az ilyen túllépés időtartamának korlátozása érdekében cselekvési terveket dolgoznak ki a rövid távon meghozandó intézkedések megjelölésével. Amennyiben ez a kockázat a VII., XI. és XIV. mellékletben meghatározott egy vagy több határértékre vagy célértékre vonatkozik, a tagállamok — adott esetben — ilyen rövid távú cselekvési terveket dolgozhatnak ki.	(1) Amennyiben egy adott övezetben vagy agglomerációban fennáll a veszélye annak, hogy a környezeti levegőben a szennyező anyagok szintje meghaladja a VII., XI., XII. és XIV. mellékletben meghatározott egy vagy több határértéket, célértéket vagy riasztási küszöbértéket, a tagállamok adott esetben e kockázat csökkentése, vagy az ilyen esemény időtartamának korlátozása érdekében cselekvési terveket dolgoznak ki a rövid távon meghozandó intézkedések megjelölésével.
Amennyiben azonban fennáll a veszélye az ózon tekintetében a XII. melléklet B. szakaszában meghatározott riasztási küszöbérték túllépésének, a tagállamok kizárólag abban az esetben dolgoznak ki ilyen rövid távú cselekvési terveket, amennyiben véleményük szerint ― figyelembe véve a nemzeti földrajzi, meteorológiai és gazdasági feltételeket ― a kockázat, valamint az ilyen túllépés időtartamának vagy súlyosságának csökkentésére számottevő lehetőség van. Az ilyen rövid távú cselekvési terv kidolgozásakor a tagállamok figyelembe veszik a 2004/279/EK irányelvet.	A tagállamok azonban kizárólag abban az esetben dolgoznak ki ilyen rövid távú cselekvési terveket, amennyiben véleményük szerint – figyelembe véve a nemzeti földrajzi, meteorológiai és gazdasági feltételeket – a kockázat, valamint az ilyen túllépés időtartamának vagy súlyosságának csökkentésére számottevő lehetőség van. Az ilyen rövid távú cselekvési terv kidolgozásakor a tagállamok figyelembe veszik a 2004/279/EK irányelvet.
Módosítás: 16 24. cikk (2) bekezdés
(2) Az (1) bekezdésben említett rövid távú cselekvési tervek az adott esettől függően intézkedéseket írhatnak elő az olyan tevékenységek ― köztük a gépjárműforgalom ― ellenőrzésére és ― szükség esetén ― felfüggesztésére, amelyek hozzájárulnak a határértékek, célértékek vagy riasztási küszöbértékek túllépésének kockázatához. Ezen cselekvési tervek magukba foglalhatnak ipari berendezések vagy termékek alkalmazásával kapcsolatos hatékony intézkedéseket is.	(2) Az (1) bekezdésben említett rövid távú cselekvési tervek az adott esettől függően olyan, rövid távon már hatásosnak bizonyult, intézkedéseket írhatnak elő az olyan tevékenységek ellenőrzésére és – szükség esetén – felfüggesztésére, amelyek egyértelműen felelősek a határértékek, a célérték vagy a riasztási küszöbértékek túllépése kockázatának növekedéséért. E cselekvési tervek adott esetben magukban foglalhatnak érzékeny népességcsoportok – köztük a gyermekek – védelmére irányuló egyedi cselekvéseket is. A 23. cikk (1) bekezdésének második albekezdése értelemszerűen alkalmazandó.
Módosítás: 17 24. cikk (3) bekezdés
(3) Rövid távú cselekvési terv kidolgozását követően a tagállamok a nyilvánosság, valamint a megfelelő szervezetek ― például környezetvédelmi szervezetek, fogyasztói egyesületek, érzékeny népességcsoportok érdekeit képviselő szervezetek és egyéb megfelelő egészségügyi szervek ― számára hozzáférhetővé teszik a konkrét rövid távú cselekvési tervek megvalósíthatóságára vonatkozó vizsgálataik eredményét és a tervek tartalmát, valamint az e tervek végrehajtására vonatkozó információkat.	(3) Rövid távú cselekvési terv kidolgozását követően a tagállamok a nyilvánosság, valamint a megfelelő szervezetek ― például környezetvédelmi szervezetek, fogyasztói egyesületek, érzékeny népességcsoportok érdekeit képviselő szervezetek, egyéb megfelelő egészségügyi szervek és a megfelelő ipari szövetségek ― számára hozzáférhetővé teszik a konkrét rövid távú cselekvési tervek megvalósíthatóságára vonatkozó vizsgálataik eredményét és a tervek tartalmát, valamint az e tervek végrehajtására vonatkozó információkat.
Indokolás
Az első olvasatbeli 37. módosítás újbóli előterjesztése. A tervekben előírt intézkedések főként a közlekedést és – közvetve vagy közvetlenül – a gazdasági szereplőket érintik. Ezért biztosítani kell, hogy a megfelelő ipari szövetségekkel is konzultáljanak, illetve hogy ők is tájékoztatást kapjanak.
Módosítás: 18 24. cikk (4) bekezdés
(4) A Bizottság először…*, majd ezt követően rendszeres időközönként közzétesz a rövid távú cselekvési tervek kidolgozásának legjobb gyakorlatára vonatkozó példákat.	(4) A Bizottság először…*, majd ezt követően rendszeres időközönként közzétesz a rövid távú cselekvési tervek kidolgozásának legjobb gyakorlatára vonatkozó példákat. E cselekvési tervek keretében a Bizottság külön közzéteszi az érzékeny népességcsoportok – köztük a gyermekek – védelmére vonatkozó legjobb gyakorlatok példáit.
Indokolás
Az első olvasat óta több új tudományos bizonyíték került napvilágra, amely rámutatott a levegőszennyezésnek a gyermekek egészségére gyakorolt hatására. Új tanulmányokat végeztek Hollandiában, Franciaországban és Kaliforniában (Brauer et al., 2007, Annesi-Maesano et al., 2007, Islam et al., 2007). A gyermekek védelmére vonatkozó legjobb gyakorlatok példái jellemzően az expozíció csökkentésére irányulnak azokon a helyeken, ahol a gyermekek e legtöbb időt töltik, például az iskolák, napközi otthonok, óvodák, gyermekkórházak.
Módosítás: 19 26. cikk, (1) bekezdés, bevezető rész
(1) A tagállamok biztosítják a nyilvánosság, valamint a megfelelő szervezetek, mint például a környezetvédelmi szervezetek, a fogyasztói egyesületek, az érzékeny népességcsoportok érdekeit képviselő szervezetek és az egyéb megfelelő egészségügyi szervek megfelelő és kellő időben történő tájékoztatását az alábbiakkal kapcsolatban:	(1) A tagállamok biztosítják a nyilvánosság, valamint a megfelelő szervezetek, mint például a környezetvédelmi szervezetek, a fogyasztói egyesületek, az érzékeny népességcsoportok érdekeit képviselő szervezetek, az egyéb megfelelő egészségügyi szervek és a megfelelő ipari szövetségek megfelelő és kellő időben történő tájékoztatását az alábbiakkal kapcsolatban:
Indokolás
Az első olvasatbeli 39. módosítás újbóli előterjesztése. A tervekben előírt intézkedések főként a közlekedést és – közvetve vagy közvetlenül – a gazdasági szereplőket érintik. Ezért biztosítani kell, hogy a megfelelő ipari szövetségekkel is konzultáljanak, illetve hogy ők is tájékoztatást kapjanak.
Módosítás: 20 26. cikk (2) bekezdés második albekezdés
Az említett jelentések összegzik azokat a szinteket, amelyek a megfelelő átlagszámítási időszak alatt túllépik a határértékeket, a célértékeket, a hosszú távú célkitűzések szerinti értékeket, a tájékoztatási küszöbértékeket és a riasztási küszöbértékeket. Az információkat kombinálni kell az ezen túllépések hatásainak rövid értékelésével. A jelentések adott esetben tartalmazhatnak az erdők védelmére vonatkozóan további információkat és értékeléseket is, valamint olyan egyéb szennyező anyagokra vonatkozó információkat, amelyekkel kapcsolatban ezen irányelv figyelemmel kísérési rendelkezéseket határoz meg, többek között például a X. melléklet B. szakaszában felsorolt válogatott, még nem szabályozott ózon előanyagok.	Az említett jelentések összegzik azokat a szinteket, amelyek a megfelelő átlagszámítási időszak alatt túllépik a határértékeket, a célértékeket, a hosszú távú célkitűzések szerinti értékeket, a tájékoztatási küszöbértékeket és a riasztási küszöbértékeket. Az információkat kombinálni kell az ezen túllépések hatásainak rövid értékelésével. A jelentések adott esetben tartalmazhatnak az erdők védelmére és a gyermekek légszennyezésnek való kitettségének csökkentése érdekében hozott intézkedésekre vonatkozóan további információkat és értékeléseket is, valamint olyan egyéb szennyező anyagokra vonatkozó információkat, amelyekkel kapcsolatban ezen irányelv figyelemmel kísérési rendelkezéseket határoz meg, többek között például a X. melléklet B. szakaszában felsorolt válogatott, még nem szabályozott ózon előanyagok.
Indokolás
Az első olvasat óta több új tudományos bizonyíték került napvilágra, amelyek rámutattak a levegőszennyezésnek a gyermekek egészségére gyakorolt hatására. A legfontosabb új bizonyíték a gyermekek korlátozott tüdőfunkciójára, valamint a levegőszennyezés miatti asztmás, nehézlégzési, fül-, orr- és torokfertőzési esetek növekvő számára vonatkozik.
Módosítás: 21 32. cikk (3) bekezdés
A Bizottság a felülvizsgálat részeként a PM10 és a PM2,5 értékeinek figyelemmel kísérésével kapcsolatos tapasztalatokról is jelentést fog készíteni, figyelembe véve az automatikus méréstechnológiák területén elért technikai előrehaladást. Amennyiben indokolt, a Bizottság új referenciamódszereket fog javasolni a PM10 és a PM2,5 mérésére vonatkozóan.	A Bizottság a felülvizsgálat részeként a PM10 és a PM2,5 értékeinek figyelemmel kísérésével kapcsolatos tapasztalatokról is jelentést fog készíteni, figyelembe véve az automatikus méréstechnológiák területén elért technikai előrehaladást. Amennyiben indokolt, a Bizottság új referenciamódszereket fog javasolni a PM10 és a PM2,5 mérésére vonatkozóan. A felülvizsgálat során a Bizottság megállapítja, hogy elegendő-e a PM10-re vonatkozó határértékek további megállapítása, vagy ezeket a PM2,5-re vonatkozó határértékekkel kell-e felváltani.
Indokolás
Az első olvasatbeli 64. módosítás újbóli előterjesztése. Az irányelv a PM10 mellett a PM2,5-öt is bevezeti. Amennyiben az irányelv felülvizsgálatakor nyilvánvalóvá válik, hogy a PM2,5-re vonatkozó határértékekre van szükség, a PM10 szabványt meg kell szüntetni.
Amendment 22 33. cikk (1) bekezdés első albekezdés
1. A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek …-ig* megfeleljenek.	1. A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek …-ig* megfeleljenek.
_______________ * Ezen irányelv hatálybalépésének időpontját követően két évvel.	_______________ * Ezen irányelv hatálybalépésének időpontját követően egy évvel.
Indokolás
Az első olvasatbeli 44. módosítás újbóli előterjesztése.
Módosítás: 23 III. melléklet, A. szakasz, 2. pont
2. Az emberi egészség védelmét célzó határértékek betartását nem kell vizsgálni az alábbi helyszíneken:	2. Az emberi egészség védelmét célzó határértékek betartását nem kell vizsgálni az alábbi helyszíneken:
	-a) olyan helyeken, ahol az e mellékletben foglalt kritériumoknak megfelelően nem léteznek a melléklet alkalmazási körébe tartozó szennyezőanyagok mérésére szolgáló mintavételi pontok;
a) a nyilvánosság elől elzárt, állandó lakóhelyekkel nem rendelkező területeken lévő valamennyi helyszínen;	a) a nyilvánosság elől elzárt vagy lakatlan vagy csak időszakosan lakott területeken lévő valamennyi helyszínen;
	aa) olyan, a lakosság elől elzárt gyár- vagy ipartelepeken, amelyekre valamennyi vonatkozó munkaegészségügyi és munkavédelmi előírás alkalmazandó;
b) közutak úttestén; valamint a közutak középső elválasztó sávjában, azon helyek kivételével, ahol a középső elválasztó sáv általában gyalogosok által megközelíthető.	b) közutak úttestén; valamint a közutak középső elválasztó sávjában, azon helyek kivételével, ahol a középső elválasztó sáv általában gyalogosok által megközelíthető.
	ba) olyan területeken, ahol a lakosság sem közvetve, sem közvetlenül nincs kitéve jelentős ideig légszennyezettségnek.
Indokolás
Az első olvasatbeli 60. módosítás újbóli előterjesztése. Az új pontok célja annak egyértelművé tétele, hogy a tagállamok egyes területein, ahol a lakosság nincs kitéve a légszennyezettségnek, nincs szükség határérték-mérésekre. Ez azokat a területeket foglalja magába, ahol a lakosság közvetlen vagy közvetett expozíciójának időtartama nem jelentős, mivel a III. melléklet azt írja elő, hogy az emberek egészségének védelmét célzó mintavételi pontokat ott kell elhelyezni, ahol a lakosság expozíciójának időtartama a határérték átlagszámítási időszakához viszonyítva jelentős, vagy ahol a lakosság expozíciója általános.
Módosítás: 24 V. melléklet A. szakasz 1. pont 1. lábjegyzet
(1) A nitrogén-dioxid, a szálló por, benzol és a szén-monoxid tekintetében: biztosítani kell legalább egy városi hátterű ellenőrzőállomást és egy közlekedési helyszínen elhelyezett állomást, feltéve hogy ez nem növeli a mintavételi pontok számát. Ezen szennyező anyagok tekintetében egy adott tagállamban a városi hátterű mérőállomások és a közlekedési helyszíneken elhelyezett mérőállomásoknak az A. szakasz 1. pontjában előírt összes száma közötti eltérési tényező legfeljebb kettő lehet. Fenn kell tartani azokat a mintavételi pontokat, ahol a PM10-re vonatkozó határértéket a megelőző három évben túllépték.	(1) A nitrogén-dioxid, a szálló por, benzol és a szén-monoxid tekintetében: biztosítani kell legalább egy városi hátterű ellenőrzőállomást és egy közlekedési helyszínen elhelyezett állomást, feltéve hogy ez nem növeli a mintavételi pontok számát. Ezen szennyező anyagok tekintetében egy adott tagállamban a városi hátterű mérőállomásoknak és a közlekedési helyszíneken elhelyezett mérőállomásoknak az összes száma közötti eltérési tényező legfeljebb kettő lehet.
Indokolás
A bizottsági javaslat szövegének újbóli előterjesztése.
A tagállamoknak ellenőrzőállomások átfogó hálózatát kell fenntartaniuk, amelynek többek között kellő számú, közlekedési helyszínen elhelyezett mérőállomást kell tartalmaznia.
Módosítás: 25 XI. melléklet B. szakasz, táblázat, „PM10” rész
A Tanács közös álláspontja
Átlagszámítási időszak Határérték Tűréshatár A határérték elérésének időpontja PM10 1 nap 50 µg/m3, egy naptári évben legfeljebb 35-ször léphető túl 50 %   Naptári év 40 µg/m3 20 %
A Parlament módosítása
Átlagszámítási időszak Határérték Tűréshatár A határérték elérésének időpontja PM10 1 nap 50 µg/m3, egy naptári évben legfeljebb 35-ször léphető túl 50 %   Naptári év 40 µg/m3 20 %   Naptári év   33 µg/m3 20% 2010. január 1.
Módosítás: 26 XIV. melléklet, B. szakasz
A Tanács közös álláspontja
NEMZETI EXPOZÍCIÓCSÖKKENTÉSI CÉL
A 2010. évi átlagexpozíció-mutató A 2010. évhez képest megvalósítandó expozíciócsökkentési cél A nemzeti expozíciócsökkentési cél elérésének éve 13 µg/m3 fölött 20% 2020 7–13 µg/m3 (ÁEM x 1,5)%
Amennyiben a µg/m3-ben kifejezett ÁEM a referenciaévben 7 µg/m3 vagy annál kevesebb, az expozíciócsökkentési cél nulla lesz. A csökkentési cél azokban az esetekben is nulla, amikor az ÁEM a 2010 és 2020 közötti időszakban bármikor eléri a 7 µg/m3 szintet, és ezen a szinten vagy ezen szint alatt marad.
A Parlament módosítása
NEMZETI EXPOZÍCIÓCSÖKKENTÉSI CÉL
A 2010. évi átlagexpozíció-mutatóhoz képest megvalósítandó expozíció-csökkentési cél Az expozíciócsökkentési cél elérésének éve Kiindulási koncentráció µg/m3-ben Csökkentési cél (%) 2020 < 10 0% = 10 – <15 10% = 15 – <20 15% = 20 – < 25 20% >25 A 20 μg/m3-es cél eléréséhez szükséges valamennyi megfelelő intézkedés
Amennyiben a µg/m3-ben kifejezett ÁEM a referenciaévben 10 µg/m3 vagy annál kevesebb, az expozíciócsökkentési cél nulla lesz. A csökkentési cél azokban az esetekben is nulla, amikor az ÁEM a 2010 és 2020 közötti időszakban bármikor eléri a 7µg/m3 szintet, és ezen a szinten vagy ezen szint alatt marad.
Indokolás
Az első olvasatbeli 49. módosítás újbóli előterjesztése.
Módosítás: 27 XIV. melléklet C. és D. szakasz
A Tanács közös álláspontja
C.          CÉLÉRTÉK
Átlagszámítási időszak Célérték A célértéknek való megfelelés időpontja naptári év 25 µg/m3 2010. január 1.
D.       HATÁRÉRTÉK
Átlagszámítási időszak Határérték Tűréshatár A határértéknek való megfelelés időpontja naptári év 25 µg/m3 A …*-án 20%, amely arány január 1-jén és minden 12 hónapban azonos éves százalékarányban csökken úgy, hogy 2015. január 1-jére elérje a 0%-ot 2015. január 1.
*         ezen irányelv hatálybalépésének időpontja
A Parlament módosítása
C.          CÉLÉRTÉK
Átlagszámítási időszak Célérték A célértéknek való megfelelés időpontja naptári év 20 µg/m3 2010. január 1.
D.       HATÁRÉRTÉK
Átlagszámítási időszak Határérték Tűréshatár1 A határértéknek való megfelelés időpontja naptári év 20 µg/m3 …*-án 20%, amely arány január 1-jén és minden 12 hónapban azonos éves százalékarányban csökken úgy, hogy 2015. január 1-jére elérje a 0%-ot 2015. január 1.
1
A túllépési tűrés maximuma a 16. cikk (2) bekezdésével összefüggésben is alkalmazandó.
*    ezen irányelv hatálybalépésének időpontja
Módosítás: 28 XV. melléklet A. szakasz 6. bekezdés ba) pont (új)
	ba) a gyermekek által beszívott levegő minőségének javítását célzó lehetséges intézkedésekre vonatkozó információk.
Indokolás
Míg a népegészség levegőszennyezéssel szembeni védelmére irányuló intézkedések jelenleg a XV. melléklet A. szakasza 6. bekezdése b) pontjának hatálya alá tartoznak, a gyermekek által belélegzett levegő minőségének javítására irányuló intézkedések valószínűleg egyedibbek és jelentősen eltérőek lesznek ebben a keretrendszerben. Az első olvasat óta több új tudományos bizonyíték került napvilágra, amely rámutatott a levegőszennyezésnek a gyermekek egészségére gyakorolt hatására. Új tanulmányokat végeztek Hollandiában, Franciaországban és Kaliforniában (Brauer et al., 2007, Annesi-Maesano et al., 2007, Islam et al., 2007).
Módosítás: 29 XV. melléklet A. szakasz 8. pont, bevezetés
8. Az ezen irányelv hatálybalépését követően a szennyezés csökkentése érdekében elfogadott intézkedésekre vagy projektekre vonatkozó információk:	8. 8. Az ezen irányelv hatálybalépését követően a szennyezés csökkentése érdekében elfogadott intézkedésekre vagy projektekre vonatkozó információk, ideértve a gyermekek expozíciójának csökkentésére irányuló egyedi intézkedéseket is:
Indokolás
Míg a népegészség levegőszennyezéssel szembeni védelmére irányuló intézkedések jelenleg a XV. melléklet A. szakasza 6. bekezdése b) pontjának hatálya alá tartoznak, a gyermekek által belélegzett levegő minőségének javítására irányuló intézkedések valószínűleg egyedibbek és jelentősen eltérőek lesznek ebben a keretrendszerben. Az első olvasat óta több új tudományos bizonyíték került napvilágra, amely rámutatott a levegőszennyezésnek a gyermekek egészségére gyakorolt hatására. Új tanulmányokat végeztek Hollandiában, Franciaországban és Kaliforniában (Brauer et al., 2007, Annesi-Maesano et al., 2007, Islam et al., 2007).
Módosítás: 30 XV. melléklet B. szakasz 3. bekezdés ga) pont (új)
	ga) a gyermekek és más érzékeny népességcsoportok egészségének védelmére irányuló intézkedések.
Indokolás
A kifejezetten a gyermekek egészségének védelmére irányuló szennyezéscsökkentési intézkedések a helyszíntől és az expozíció típusától függhetnek. Az első olvasat óta több új tudományos bizonyíték került napvilágra, amely rámutatott a levegőszennyezésnek a gyermekek egészségére gyakorolt hatására. Új tanulmányokat végeztek Hollandiában, Franciaországban és Kaliforniában (Brauer et al., 2007, Annesi-Maesano et al., 2007, Islam et al., 2007).
Módosítás: 31 XVIa. melléklet (új)
	XVIa. MELLÉKLET A KIBOCSÁTÁSI FORRÁSOKRA VONATKOZÓAN MEGTEENDŐ KÖZÖSSÉGI INTÉZKEDÉSEK, AMELYEK LEHETŐVÉ TESZIK, HOGY A TAGÁLLAMOK AZ ELŐÍRT HATÁRIDŐKÖN BELÜL ELÉRJÉK A LEVEGŐ MINŐSÉGÉRE VONATKOZÓ HATÁRÉRTÉKEKET
	1. (1) Annak érdekében, hogy a tagállamok a meghatározott határidőn belül el tudják érni az ezen irányelvben előírt levegőminőségi határértékeket, a Bizottság ...*-en belül javaslatokat nyújt olyan kötelező erejű uniós jogszabályokra vonatkozóan, amelyek a szennyezés forrásaival kapcsolatosak, és szigorúbb kibocsátási határértékekre irányulnak. Ezeknek a javaslatoknak legalább a következő ágazatokra és kibocsátókra kell kitérniük, amelyek esetében csökkenteni kell a kibocsátást:
	§ előírások az összes olyan helyhez kötött létesítményre vonatkozóan, amelyek szennyező anyagokat bocsátanak ki, például a 96/61/EK irányelv kiterjesztése a 20–50 megawattos tüzelőberendezésekre;
	§ előírások minden méretű és osztályú szárazföldi, légi és tengeri motoros járműre vagy gépre vonatkozóan; pl. a nehézgépjárművekre vonatkozó EURO VI előírásai, a (belvízi) hajótulajdonosokat a károsanyag-kibocsátás csökkentésére ösztönző vagy kötelező, közösségi szinten összehangolt intézkedések, illetve a hajómotorok kibocsátásairól szóló, az IMO égisze alatt létrejött megállapodások;
	§ a lakossági fűtőberendezésekre vonatkozó új előírások;
	§ motorok és építési munkagépek;
	§ mezőgazdaság (többek között trágyázás és állattenyésztés).
	2. A Bizottság ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az (1) bekezdésben említett intézkedések és tagállami végrehajtásuk előrehaladásáról. _______ * Az ezen irányelv hatálybalépését követő két év.

• [1]  HL C ... / A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
• [2]  HL C 306. E, 2006.12.15., 102. o.

INDOKOLÁS

I. A Tanács közös álláspontjának elemzése

2007. június 28-án a német elnökség alatt a Tanács elfogadta a környezeti levegőről szóló irányelvre irányuló közös álláspontját. Noha vannak eltérések az Európai Parlament első olvasata és a Tanács szövege között, az Európai Parlament 2006. szeptember 26-án Strasbourgban elfogadott módosításainak csaknem felét átvették szó szerint, részben, vagy lényegét tekintve.

A Tanács közös álláspontja támogat néhány, eredetileg az Európai Parlament által előterjesztett kulcsfontosságú módosítást:

· a PM_2,5-re 2010-ben vonatkozó célérték, amelyet 2015-ben kötelező határérték vált fel;

· lehetőség a határértékek elérésének elhalasztására az irányelv hatálybalépésének napja utáni időszakra;

· az az elv, miszerint a határértékek mindenhol alkalmazandók, viszont bizonyos helyszíneken nem mérik a határértékeknek való megfelelést.

Ezen egyezőségek mellett komoly különbségek is vannak. A Tanács nem fogad el semmiféle változtatást a PM₁₀ meglévő napi és éves határértékei tekintetében a XI. mellékletben, és elutasítja az Európai Parlament arra irányuló javaslatát, hogy bármely eltérés a szennyezés forrására irányuló kiegészítő közösségi intézkedések elfogadásához kapcsolódjon.

Ezenkívül, bár általános megegyezés övezi a PM_2,5 bevezetésének ütemtervét (célérték 2010-ben, határérték 2015-ben), a Tanács – mindkét érték tekintetében – a kevésbé szigorú 25µg/m³ érték mellett teszi le voksát az EP által javasolt 20 µg/m³ helyett. Másrészről, a Tanács kevesebb rugalmasságot – azaz az irányelv hatálybalépését követően legfeljebb csak három évet – engedélyez a határértékek 22. cikkel (korábbi 20. cikk) összhangban történő elérésére.

II. Prioritások az Európai Parlament második olvasata tekintetében

A bizottság teljességgel elkötelezett amellett, hogy a portugál elnökség ideje alatt megállapodásra jussanak a második olvasatról, ami biztosítja a levegőminőségről szóló irányelv mihamarabbi elfogadását, ugyanakkor megerősíti a Parlament álláspontjának legfőbb célját, azaz a rugalmasan kezelt, ambiciózusabb cél- és határértékek, a szennyezés forrására vonatkozó erőteljesebb intézkedések és hosszú távú célkitűzések megvalósítását.

PM_2,5: A tudósok által azonosított legkisebb részecskék komoly veszélyt jelentenek az emberi egészségre. A durvább részecskéktől (PM₁₀) eltérően a legkisebb részecskék szinte kizárólag emberi tevékenységből származnak. Ezért a bizottság elfogadta a PM_2,5-re vonatkozó módosításokat és a felülvizsgálati záradékot (64. módosítás), továbbá felhív a szigorúbb, 20 µg/m³-es cél- és határérték fenntartására 2010-ben és 2015-ben egyaránt (49. és 50. módosítás). Bár e cél megvalósítása kihívást jelent, ezt az értéket jogilag kötelezővé kell tenni, és várhatóan 2015-ig Európa legnagyobb részében sikerül majd megvalósítani.

PM₁₀: A bizottság javaslata szerint nem szükséges újból előterjeszteni a PM₁₀-re vonatkozóan a XI. mellékletben meghatározott rendelkezések módosításait, azaz a 33 µg/m³ éves határértéket és a napi határértéktől való 55 napos eltérést. A Tanács és a Bizottság nem fogadja el a meglévő határértékek semmiféle módosítását. Mivel a két intézmény egyértelműen ellenzi a jelenlegi állapot bármiféle változtatását, minden valószínűséggel egyeztetetésre kerül majd sor közvetlenül.

Rugalmasság: A tagállamok – különösen Nyugat- és Közép-Európa sűrűn lakott és iparosodott régiói – egészen napjainkig súlyos problémákkal küzdenek az irányelv végrehajtása és a határértékek megvalósítása terén annak ellenére, hogy erőfeszítéseket tesznek a levegőminőség javítására.

Ezért elsődleges fontosságú, hogy nagyobb rugalmasságot tanúsítsanak a határértékek betartása kapcsán azon tagállamokkal szemben, amelyek minden szinten, minden intézkedést megtettek a levegőszennyezés csökkentésére. A bizottság részben elfogadta az eltérési időszakokhoz és a határértékeknek való megfelelés határidejének elhalasztásához kapcsolódó módosításokat (az első olvasat 7. és 81. módosítása), ugyanakkor javasolja az eltérési időszak „négy plusz két” évről „három plusz két” évre történő csökkentését annak érdekében, hogy a Tanáccsal sikerüljön kompromisszumra jutni.

A bizottság hangsúlyozza továbbá a hosszú távú intézkedések és a levegőminőségre vonatkozó, expozíción alapuló politikák fontosságát. A rövid távú intézkedések gyakran nem érték el a kívánt hatékonyságot. Ezen intézkedéseknek önkéntesnek kell lenniük, és csak akkor kerülhet sor az alkalmazásukra, ha valóban csökkenthetik a szennyezést (35. és 36. módosítás). Az EP-nek a III. mellékletre vonatkozó, a határértékek betartásának értékeléséről szóló szövegét (24. és 60. módosítás) szintén újból előterjesztésre került.

A szennyezés forrásánál végrehajtandó intézkedések: A szennyezést annak forrásánál, a jelenlegi és az új közösségi jogszabályok betartása révén kell csökkenteni. A kibocsátások csökkentését célzó közösségi intézkedések késlekednek, csakúgy, mint a nehéz gépjárművekre vonatozó Euro VI, illetve a NEC-irányelv felülvizsgálata. Ezért be kell illeszteni az új XVIa. mellékletet (84. módosítás).

Mindazonáltal az előadó nem terjeszti újból elő a szöveg azon részeit, amelyek az eltérési időszakot összekapcsolják a közösségi intézkedésekkel, amit a Tanács elutasít. Nagyon nehezen bizonyítható az összefüggés a közösségi intézkedések hatálybelépésének meg nem történte és a határértékek el nem érése között.

Egyéb: Sor került számos, az Európai Parlament által első olvasatban támogatott technikai rendelkezésre vonatkozó módosítás előterjesztésére is, többek között a kötelező modellezési technikákra (16. és 17. módosítás), a mintavételi pontok kiválasztási kritériumainak egységes alkalmazására (22. módosítás), az érintett felek tájékoztatására (37. és 39. módosítás), valamint az irányelvnek való tagállami megfelelés határidejére (44. módosítás) vonatkozóan.

ELJÁRÁS

Cím	a környezeti levegő minősége és a tiszta levegőt Európának elnevezésű program
Hivatkozások	16477/1/2006 - C6-0260/2007 - 2005/0183(COD)
Az EP 1. olvasatának dátuma - P szám	26.9.2006 T6-0362/2006
A Bizottság javaslata	COM(2005)0447 - C6-0356/2005
A közös álláspont kézhezvétele ülésen történő bejelentésének időpontja	6.9.2007
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 6.9.2007
Előadó(k) A kijelölés dátuma	Holger Krahmer 14.12.2005
Az elfogadás dátuma	9.10.2007
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	35 4 9
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Adamos Adamou, Margrete Auken, Pilar Ayuso, Irena Belohorská, Johannes Blokland, John Bowis, Frieda Brepoels, Hiltrud Breyer, Martin Callanan, Dorette Corbey, Jill Evans, Anne Ferreira, Karl-Heinz Florenz, Françoise Grossetête, Satu Hassi, Jens Holm, Marie Anne Isler Béguin, Caroline Jackson, Dan Jørgensen, Christa Klaß, Eija-Riitta Korhola, Holger Krahmer, Urszula Krupa, Aldis Kušķis, Marie-Noëlle Lienemann, Peter Liese, Jules Maaten, Linda McAvan, Miroslav Ouzký, Vladko Todorov Panayotov, Vittorio Prodi, Frédérique Ries, Guido Sacconi, Daciana Octavia Sârbu, Karin Scheele, Carl Schlyter, Richard Seeber, Kathy Sinnott, Antonios Trakatellis, Thomas Ulmer, Anja Weisgerber
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Jerzy Buzek, Miroslav Mikolášik, Hartmut Nassauer, Lambert van Nistelrooij
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Manuel Medina Ortega, Alexander Lambsdorff, Vincenzo Aita
Benyújtás dátuma	17.10.2007