JELENTÉSTERVEZET az európai szomszédsági politika megerősítéséről
26.10.2007 - (2007/2088(INI))
Külügyi Bizottság
Előadók: Charles Tannock, Panagiotis Beglitis
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
az európai szomszédsági politika megerősítéséről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Szomszédsági Politika (ESZP) 2004 óta tartó fejlődésére és különösen a Bizottságnak az ESZP végrehajtásáról szóló, 2006. december 4-i helyzetjelentésére SEC(2006)1504/2, SEC(2006)1505/2, SEC(2006)1506/2, SEC(2006)1507/2, SEC(2006)1508/2, SEC(2006)1509/2, SEC(2006)1510/2, SEC(2006)1511/2, SEC(2006)1512/2.
– tekintettel az Azerbajdzsánnal, Grúziával, Moldovával, Örményországgal és Ukrajnával, valamint Egyiptommal, Izraellel, Jordániával, Libanonnal, Marokkóval, a Palesztin Nemzeti Hatósággal és Tunéziával közösen elfogadott cselekvési tervekre,
– tekintettel a közösen elfogadott cselekvési tervek végrehajtásához szorosan kapcsolódó európai szomszédsági és partnerségi eszközre (ESZPE), amely az eddig a TACIS és a MEDA által biztosított technikai segítségnyújtás helyébe lép,
– tekintettel a Bizottság „Mit adhatna az EU Fehéroroszországnak” című, 2006. november 21-i nem hivatalos dokumentumára,
– tekintettel az „Egy biztonságos Európa egy jobb világban” címmel az Európai Tanács által 2003. december 12-én elfogadott európai biztonsági stratégiára,
– tekintettel a Bizottság által a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett, az ESZP megerősítéséről szóló, 2006. december 4-i közleményre (COM(2006)0726),
– tekintettel a Bizottság által a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett „Fekete-tengeri szinergia - új regionális együttműködési kezdeményezés” című, 2007. április 11-i közleményre (COM(2007)0160),
– tekintettel a 2006. december 14–15-i[1] és a 2007. június 21–22-i[2] Európai Tanács elnökségi következtetéseire, és a német elnökség 2007. június 15-i előrehaladási jelentésére,
– tekintettel a szélesebb Európáról és az ESZP-ről szóló állásfoglalásaira, különösen a 2006. január 19-i[3] állásfoglalásra,
– tekintettel a szomszédos országokról és az EU régióiról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel a szomszédsági politikáról és az EU bővítési stratégiájáról szóló állásfoglalásaira,
– tekintettel az északi dimenzió jövőjéről szóló, 2005. november 16-i[4] és az északi dimenzióra vonatkozó balti-tengeri stratégiáról szóló, 2006. november 16-i[5] korábbi állásfoglalásaira,
– figyelemmel az ENSZ fejlesztési programjának arab emberi fejlődési jelentésében szereplő ténymegállapításokra,
– tekintettel a Bizottság által az európai szomszédsági politikáról szervezett és 2007. szeptember 3-án tartott konferenciára,
– tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,
– tekintettel az az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A6-0414/2007),
A. mivel a biztonság megszilárdulása, a demokratikus stabilitás és a jólét, valamint a felelősségteljes kormányzás és az alapvető szabadságok és emberi jogok tiszteletének előmozdítása az EU szomszédságában az egész európai kontinens stabilitása és jóléte szempontjából alapvető fontosságú,
B. mivel az ESZP továbbra is az EU külpolitikájának egyik fő prioritása,
C. mivel az ESZP-nek továbbra is el kell különülnie a bővítés folyamatától; mivel az ESZP-ben való részvétel azon keleti szomszédok vonatkozásában, amelyek egyértelműen európai országokként határozhatók meg, nem zárja ki a hosszú távon lehetséges jövőbeli uniós tagság perspektíváját; mivel az ESZP valamennyi résztvevő ország számára lehetőség az EU-val való szorosabb integrációra,
D. mivel az ESZP-nek – a reformprogramok több szomszédos országban való sikeres elindítása ellenére – még nem sikerült teljes mértékben megfelelnie azon elvárásnak, hogy kiváltsa és megerősítse az ESZP-országok kormányainak a politikai és gazdasági reformok iránti elkötelezettségét,
E. mivel további ösztönzők kidolgozására van szükség annak érdekében, hogy a partnereket a reformok útján való előrelépésre ösztönözzék; mivel az ESZP-t jelentősen meg kell erősíteni e folyamat megkönnyítése érdekében, beleértve a kinyilvánított ambícióinak és célkitűzéseinek teljesítéséhez elegendő pénzügyi források elosztását,
F. mivel a nyílt és befagyott konfliktusok még mindig óriási akadályt jelentenek az ESZP kulcsfontosságú céljainak megvalósítása előtt; mivel a stabilitás csak a meglévő konfliktusok átfogó és tartós rendezésén keresztül érhető el,
G. mivel az EU dél-kaukázusi államokkal kapcsolatos politikájának és az EU fekete-tengeri regionális megközelítésének meghatározott szempontjaival a Parlament Külügyi Bizottsága által készített külön jelentések foglalkoznak,
1. teljes mértékben támogatja a jólét, a stabilitás és a biztonság körgyűrűjének megszilárdítását célzó ESZP fő célkitűzéseit, azaz szoros kapcsolat kialakítását a szomszédos országokkal, valamint ezen országok között, és az emberi jogok tiszteletben tartásán, a jogállamiságon, a felelősségteljesebb kormányzáson és a gazdasági és szociális fejlődésen alapuló demokrácia felé vezető reformok melletti elkötelezettséget; hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani az jogi esélyegyenlőség előmozdítására – különösen a nők és a kisebbségek jogainak javítására –, valamint a szomszédos országok azon képességére, hogy békés eszközökkel birkózzanak meg az etnikai, vallási vagy társadalmi konfliktusokkal;
2. kétségét fejezi ki az ESZP földrajzi hatályának célszerűségével kapcsolatban, mivel az a földrajzi szempontból európai országok mellett mediterrán, nem európai országokat is magában foglal; megállapítja azonban, hogy jelenleg nem tűnik reálisnak ezen áthidaló politikai keret alapvető megváltoztatása; hangsúlyozza ezért, hogy e politika közös és többoldalú célkitűzéseinek és programjainak meghatározása tekintetében nagyobb erőfeszítésre van szükség, annak érdekében, hogy képessé tegyék az EU-t és annak szomszédos államait, hogy szembenézzenek a közös kihívásokkal, és ugyanakkor tiszteletben tartsák a résztveveő régiók és országok különböző körülményeit és konkrét tulajdonságait;
3. ezért erőteljesen amellett érvel, hogy ezen politika végrehajtása a lehető leginkább vegye figyelembe az ESZP hatálya alá tartozó valamennyi ország különféle identitásait Kelet-Európában és a dél-mediterrán térségben annak érdekében, hogy a legmegfelelőbb és a leginkább kézzelfogható közép- és hosszú távú reformösztönzőket alakítsák ki, és megerősítsék e társadalmak elkötelezettségét a modernizációs folyamat és az EU-val való együttműködés és integráció iránt;
4. megállapítja, hogy az ESZP-megközelítésben foglalt feltételesség a bővítés tapasztalatára épül; úgy véli, hogy a feltételesség csak akkor jelenthet megfelelő ösztönzőt az EU-val kapcsolatos konvergencia folyamatainak felgyorsítására a déli ESZP-országokban zajló reformfolyamatokban, ha az positív és az érintett ország adott szükségletei és kapacitásai szerint megkülönböztetett módon születik, és azt a partnerekkel közös elgondolás kialakítása kíséri annak valamennyi politikai, intézményi és gazdasági aspektusában;
5. erőteljesen hangsúlyozza, hogy az egyetemes emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása az EU politikájának egyik alapvető elve; hangsúlyozza, hogy függetlenül attól, hogy a partnerországok kormányai mennyiben hajlandók együttműködni és osztozni ezekben az értékekben, valamennyi ESZP-országban erőteljesen támogatni kell a civil társadalmat, és részvételét, valamint kulcsszerepét a reformfolyamatban és a demokratizálódásban bátorítani, a szabad és független média kialakításában pedig támogatni kell; felszólítja a Bizottságot, hogy az ezen ügyben folytatott hatékony politikai párbeszéd biztosítása érdekében valamennyi ESZP-országgal folytasson tárgyalásokat emberi jogi albizottságok létrehozásáról;
6. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU a cselekvési tervek kidolgozásába és végrehajtásába való bevonásuk céljából erősítse az ESZP-országok parlamentjeivel, politikai pártjaival, helyi hatóságaival és egyéb érdekelt feleivel fenntartott kapcsolatot; ezért sürgeti, hogy időszakonként tartsanak partnerségi fórumokat;
7. hangsúlyozza a széles körű civil társadalmi párbeszéd és az intenzív, emberek közötti érintkezések rendkívüli fontosságát, amelyek hozzájárulnak az EU és az ESZP-országok társadalmai közötti jobb megértéshez, és mindkét oldal számára érzékeltetik az együttműködés előnyeit; úgy véli, hogy különös figyelmet kell fordítani a kulturális, kutatási és diákcserekapcsolatokra; e tekintetben üdvözli a Bizottságnak azt a kezdeményezését, hogy megnyitja a közösségi ügynökségeket és programokat az ESZP-országok előtt, valamint támogatja különösen a a valamennyi ESZP-ország további részvételét az Erasmus Mundus programban;
8. felhívja a Bizottságot, valamint a nemzeti, a regionális és a helyi hatóságokat, hogy hozzanak létre testvérvárosi és testvérrégió-programokat és kellőképpen támogassák azokat a szomszédos országok helyi és regionális közigazgatási kapacitásának megerősítése érdekében, valamint hogy mozdítsák elő a civil társadalom és a mikro-projekt kezdeményezések csereprogramjait;
9. hangsúlyozza, hogy erős politikai elkötelezettségre van szükség az EU és a tagállamok részéről ahhoz, hogy az ESZP fenntartható sikerré váljon; sürgeti az EU-tagállamokat, hogy az ESZP-országokbeli saját politikáikat a lehető legjobban igazítsák az ESZP országstratégiai dokumentumaiban szereplő prioritásokhoz a politikai kompatibilitás, koherencia és a kiegészítő jelleg garantálása érdekében;
10. az EU és az ESZP-országok közötti rendszeres politikai párbeszéd elmélyítése mellett érvel; üdvözli, hogy Ukrajna, Moldova, Grúzia és Örményország az EU legtöbb KKBP-nyilatkozatához és álláspontjához csatlakozik, és támogatja azt a döntést, hogy ugyanilyen módon Azerbajdzsánt is bevonják; meg van győződve arról, hogy az EU külpolitikájához való ilyenfajta csatlakozást valamennyi többi ESZP-ország számára is lehetővé kell tenni;
11. üdvözli egy, az egész szomszédságra kiterjedő szabadkereskedelmi övezet létrehozásának a Bizottság közleményében kidolgozott hosszabb távú célkitűzését; támogatja a kétoldalú, mély szabadkereskedelmi megállapodások megtárgyalását az EU, valamint az érintett ESZP-országok között, aminek a szabályozási reformok végrehajtásával összhangban a vámokon túl kell mutatnia, illetve fel kell ölelnie a szolgálatásokat és a beruházások védelmét; hangsúlyozza, hogy ezen megállapodások tárgyalása során figyelembe kell venni a társadalmi és környezetvédelmi hatásvizsgálatokat; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU mindeddig nem tekintette lehetségesnek megnyitni piacát azon termékek előtt, amelyeket a szomszédos országok különösen jó pozícióból versenyképes áron tudnak biztosítani, és amelyek minősége megfelel az uniós szabványoknak;
12. támogatja az ágazati témákban való multilaterális együttműködés fejlesztését az EU és partnerei között, amelynek a meglévő regionális és határokon átnyúló kapcsolatokra kell épülnie olyan területeken, mint például a környezet, az energiabiztonság, a kultúra, a közlekedés, valamint a határellenőrzés és a bevándorlás kezelése; ahol csak lehetséges, támogatja a közösségi politikák integrációját megkönnyítő, jogilag kötelező erejű ágazati megállapodásokról szóló tárgyalásokat; különösen hangsúlyozza a beruházások kihasználásának szükségességét a transzeurópai energetikai és közlekedési hálózatok ESZP-országokra történő kiterjesztésével;
13. hangsúlyozza a meglévő többoldalú szervezetek felhasználásának szükségességét az Európai Unió és az ESZP-országok közötti kölcsönhatások megerősítése érdekében; különösen hangsúlyozza az Európa Tanács és az EBESZ által az emberi jogok, demokrácia és a jogállamiság végrehajtása nyomon követésének területén játszott szerepet;
14. amellett érvel, hogy valamennyi ESZP-országgal tárgyaljanak egy vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodásról; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy javítsák az ESZP-országoknak a migrációs áramlások kezelésére, az illegális bevándorlás elleni hatékony küzdelemre és a nemzetközi emberi jogi kötelezettségek tiszteletben tartásának biztosítására rendelkezésre álló kapacitásait; felszólítja a tagállamokat, az EU-t és valamennyi ESZP-országot, hogy fokozzák a transznacionális szervezett bűnözés, terrorizmus, ember- és drogkereskedelem elleni küzdelemre irányuló együttműködésüket; támogatja a szomszédok részvételét az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségben (Frontex) és az Európai Rendőrségi Hivatalban (Europol); hangsúlyozza, hogy biztosítani kell azt, hogy az ilyen visszafogadási megállapodásokat a visszaküldés tilalma elvének teljes betartásával hajtsák végre, valamint hogy biztosítsák a tisztességes menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést; sürgeti a Bizottságot, hogy szervezze meg az ESZP-országokkal kötött visszafogadási megállapodások értelmében visszaküldött személyek kezelésének ellenőrzését, különösen az esetleges sorozatos visszaküldések tekintetében;
15. emlékeztet arra, hogy az ESZP kiváló keretet nyújt a regionális és szubregionális együttműködéshez; fokozott regionális együttműködésre szólít fel a szabadság, a biztonság és a jog területén, és különösen a határigazgatás, a migráció és menekültügy, a szervezett bűnözés, az illegális bevándorlás, a terrorizmus, a pénzmosás és a kábítószer-kereskedelem elleni harc, valamint a rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén; úgy véli, hogy az e kérdésekre vonatkozó regionális együttműködés és a kapcsolatépítés meríthetne többek között a Belaruszt, Moldovát és Ukrajnát, illetve az EU részéről Észtországot, Magyarországot, Lettországot, Litvániát, Lengyelországot, Romániát, Szlovákiát és Svédországot tömörítő „Söderköping-folyamat” keretében szerzett tapasztalatokból;
16. sürgősen arra kéri a tagállamokat, hogy javítsák a vízumok feldolgozását, és ezzel könnyítsék meg a mobilitást, valamint tegyék kevésbé terhessé és költségessé az EU-ba történő jogszerű utazást, különösen az olyan csoportok számára, mint a diákok, tudósok, üzletemberek és a civil társadalom képviselői; felhívja a tagállamokat, hogy foglalkozzanak hatékonyan a konzuli szolgálataikon tapasztalt problémákkal; közös schengeni vízumkérelmezési központok létrehozására ösztönöz az ESZP-országokban;
17. ösztönzi a tagállamokat, hogy adott esetben kezdjenek tárgyalásokat kétoldalú megállapodásoknak az ESZP-országokkal való megkötése céljából a tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom szabályainak meghatározásáról, valamint a Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek módosításáról1 szóló, 2006. december 20-i 1931/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[6] létrehozott helyi határforgalmi rendszer végrehajtása céljából;
18. érdeklődéssel üdvözli a Bizottság azon javaslatát, amely szerint megvalósíthatósági tanulmányt kell végezni egy esetleges „szomszédsági energiaügyi megállapodásról” és e célból arra ösztönzi az ESZP tagországait, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot és a világpiacon vállalt kötelezettségeiket;
19. az EU és az USA közötti jobb párbeszéd és összehangolás, illetve több közös mellett érvel a közös célok – mint például a demokrácia előmozdítása, az energiabiztonság növelése és az EU szomszédságában a regionális biztonság megerősítése – előmozdítása során;
20. hangsúlyozza a megfelelő szintű finanszírozás és más pénzügyi intézményekkel való szoros összehangolás szükségességét a szomszédsági politika sikeressége érdekében, és úgy véli, hogy ki kell használni a 2007–2013-as pénzügyi terv 2008–2009-re tervezett felülvizsgálatát az ESZPE költségvetésének növelése érdekében; üdvözli a „szomszédsági beruházási hiteleszköz” bevezetését, amely elősegíti a pénzeszközöknek az ESZP-partnerek számára történő mobilizálását; erőteljesen hangsúlyozza annak szükségességét, hogy fenntartsák az általános egyensúlyt az ESZP keleti és déli része között, amely tükrözi az EU régiókbeli törekvéseit és célkitűzéseit, a korábbi támogatás hatékonyságát és az érintett lakosság méretét;
21. felhívja a Bizottságot pénzügyi erőforrásainak és politikai elemző képességeinek a nemzetközi pénzügyi intézmények (EBB, EBRD, Világbank) erőforrásaival és képességeivel való összehangolására, hogy az ESZP-cselekvési tervek mentén a reformok alakítása és ösztönzése során szinergiákat lehessen létrehozni.
22. üdvözli a kormányzási mechanizmus ösztönző koncepcióját, amely értelmében a legjobban teljesítő országok további pénzügyi támogatásban részesülnek; hangsúlyozza, hogy annak az emberi jogokkal és a demokratikus kormányzással kapcsolatos célkitűzések vonatkozásában történt tényleges előrehaladást kell jutalmaznia, átlátható elosztási kritériumokon kell alapulnia, és hogy azt kizárólag e reformfolyamat további támogatására szabad felhasználni;
23. szoros és folyamatos éberséget ajánl a magukban az országokban zajló korrupció elleni küzdelemben, amelynek eredményeit a támogatási szintek meghatározásának alapjaként kellene felhasználni;
Kelet-európai szomszédság
24. megállapítja, hogy azok a demokratikus szomszédok, amelyek egyértelműen európai országokként meghatározhatók, az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke értelmében elvileg jelentkezhetnek EU-s tagságra, továbbá hogy a közös európai folyamat ütemének és mélységének a lehető legteljesebb mértékben meg kell felelnie a megfelelő reformok végrehajtására és a partnerországokban és az EU-ban a feltételeknek (koppenhágai kritériumok) való megfelelésre irányuló képességeknek;
25. e szellemben megismétli az Európai Parlament 2007. július 12-i ajánlásában[7] megfogalmazott nézetet, amely szerint az Ukrajnával folytatott jelenlegi tárgyalásoknak egy olyan társulási megállapodás megkötését kellene eredményezniük, amely hatékonyan és hitelesen járul hozzá Ukrajna európai távlataihoz és amely – a tagság lehetősége mellett – elindítja a megfelelő folyamatot; úgy véli, hogy megfelelő megközelítést kell alkalmazni a Moldáviával fenntartott kapcsolatokban, mivel a Partnerségi és Együttműködési Megállapodás kezdeti tíz éves hatályának időszaka 2008 júniusban le fog járni;
26. tudomásul veszi a Bizottság azon kezdeményezését, hogy meghívja Fehéroroszországot, hogy megfigyelőként vegyen részt az ESZP 2007. szeptember 3-i konferenciáján; súlyosan aggasztja azonban a Bizottság által a 2006. novemberi nem hivatalos dokumentumban megfogalmazott feltételes együttműködési ajánlatra a fehéroroszországi kormány részéről elmaradt pozitív válasz; elítéli a Fehéroroszországban – a halálbüntetést még mindig kiszabó, egyetlen európai országban – folyamatosan végrehajtott kivégzéseket és az alapvető emberi jogok és szabadságjogok egyéb megsértését a fehérorosz hatóságok részéről, és felszólítja őket, hogy engedjék szabadon az összes politikai foglyot, és vessenek véget a demokratikus erők mindenfajta elnyomásának annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a fehérorosz nép számára, hogy élvezhesse a szabadság, a demokrácia és a jólét előnyeit, és kihasználhassa mindazokat a lehetőségeket, amelyek az EU-val való szorosabb integrációból származnak; hangsúlyozza, hogy az EU-nak sürgősen hatékonyabb támogatást kell nyújtania a civil társadalom, a szabad média, valamint a demokrácia, a jogállamiság és az egyetemes emberi jogok és alapvető szabadságok iránt elkötelezett politikai pártok számára; erőteljesen sürgeti Fehéroroszországot, hogy a halálbüntetés eltörléséhez vezető első lépésként – alkalmazzon moratóriumot azzal kapcsolatban és ratifikálja a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának második választható jegyzőkönyvét, valamint az emberi jogokról szóló európai egyezményt és annak vonatkozó jegyzőkönyveit; ösztönzi a Bizottságot, hogy hatékonyabban használja fel az EIDHR-t, és biztosítsa, hogy a fehérorosz kormány nem használja fel a fehérorosz polgárok és a civil társdalom ellen az EU pénzügyi eszközei által nyújtott forrásokat;
27. felszólítja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az emberek közötti kapcsolatokat a fehéroroszok – különösen a diákok, ösztöndíjasok és a civil társadalom képviselői – által jelenleg fizetendő vízumköltség csökkentésével azzal a céllal, hogy ezeket a költségeket összhangba hozza a más ESZP-országok – mint például Oroszország és Ukrajna – tekintetében kirótt díjakkal;
28. úgy véli, hogy Fehéroroszország – amint felvállalja a demokráciát, tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat és szabadságjogokat, valamint megerősíti a jogállamiságot – ugyanolyan európai elhivatottsággal és kilátásokkal rendelkezik, mint Ukrajna és Moldova;
29. meggyőződése, hogy egy középtávú végrehajtási célokat tartalmazó, ösztönző keret létrehozására van szükség, amelynek alapját az alapvető európai értékeket tiszteletben tartó, az EU-val szorosabban integrálódni kívánó és az ESZP cselekvési tervek végrehajtása szempontjából objektív teljesítményt felmutató ESZP-országokkal megtárgyalásra kerülő társulási megállapodások új generációja alkotja;
30. úgy véli, hogy ezeknek a megállapodásoknak fokozatos szakaszokat kell kilátásba helyezniük az EU-val folytatott kétoldalú kapcsolat fejlesztésére, megtárgyalva a teljesítendő konkrét feltételeket és menetrendeket, amelyek a közösen elfogadott cselekvési tervekben meghatározott és rendszeres ellenőrzési folyamattal kísért kötelező teljesítménymércéket is magukban foglalnak; ismételten emlékeztet a kibővített Európai Gazdasági Térség keretében az egyértelműen európainak tekinthető országokkal kidolgozandó mélyreható szabadkereskedelmi megállapodásokra irányuló javaslatára;
31. helyesli a vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások megkötését Ukrajnával, valamint egy hasonló folyamat kezdeményezését Moldovával, és sürgeti, hogy a Dél-Kaukázus országaival is hasonló megállapodások megtárgyalására kerüljön sor; meggyőződése, hogy hosszú távon egy vízummentes rendszert kell kilátásba helyezni, miután megállapították az annak eléréséhez szükséges lépéseket; hangsúlyozza, hogy Grúzia esetében a reformok előrehaladása, valamint az elszakadni kívánó dél-oszétiai és abbáziai régiókban a vitarendezési folyamatról szóló EU és az Orosz Föderáció közötti vízumkönnytíési megállapodás által gyakorolt nem szándékos negatív hatás az EU és Grúzia közötti vízummegállapodás gyors megkötését teszi szükségessé; sürgeti, hogy léptessenek életbe hatékony ellenőrzési mechanizmusokat különösen a visszafogadási megállapodások hatálya alá tartozó személyek alapvető emberi jogainak tiszteletben tartása tekintetében; hangsúlyozza a tisztességes menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés megfelelő garanciái meglétének fontosságát a nemzetközi védelemre szorulók számára, különösen a „gyorsított visszafogadási eljárásoknak” a határmenti régiókban elfogott személyekre történő alkalmazása során, amint azt az Ukrajnával kötött visszafogadási megállapodás és a Moldovával kötendő visszafogadási megállapodásra irányuló javaslat előírja;
32. hangsúlyozza az EU által támogatott, meglévő régióbeli közlekedési projektek – különösen az Európát, a Kaukázust és Ázsiát összekötő TRASECA közlekedési projekt – megerősített végrehajtásának szükségességét, az érintett országok közlekedési potenciáljának teljes felhasználása mellett;
33. úgy véli, hogy törekedni kell az EU keleti szomszédainak az európai energiaközösségbe való fokozatos beillesztésére, és sürgeti, hogy prioritásként hajtsák végre az energiaágazatok reformját, a nyitott piacgazdaság és az átláthatóság elveinek érvényesítése mellett, különösen az árak, a hálózathoz való hozzáférés és az energiahatékonyság tekintetében; az ESZP egyik sarokköveként üdvözli a külső energiabiztonságnak a közös európai külpolitikával való összehangolására irányuló erőfeszítéseket;
34. hangsúlyozza az ESZP politikai vetületének fontosságát; a demokrácia, a bizalom és a térségen belüli multilaterális együttműködés és fenntartható fejlődés hatékonyabb előmozdítása érdekében a regionális politikai együttműködési projektek – mint például a Demokratikus Választás Közössége, a GUAM és a BSEC – erőteljesebb uniós támogatása mellett érvel;
35. hangsúlyozza, hogy az EU-nak erőteljesebben részt kell vennie az ún. befagyott konfliktusok rendezésében, többek között bizalomépítő programokon, konfliktuskezelésen és az oktatással, kultúrával és a civil társadalom kiépítésével kapcsolatos projekteken keresztül az elszakadni kívánó területeken; helyesli az EUBAM-küldöttség munkáját az ukrán–moldovai határon; felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tegye egyértelművé, hogy az ESZP-ben való részvétel jószomszédi kapcsolatokra kötelezi az érintett országokat, valamint hogy az ESZP-ben rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázhatósága arra kötelezi az érintett országokat, hogy fejtsenek ki megújult, friss és őszinte erőfeszítéseket a régióban meglévő konfliktusok tartós és fenntartható rendezési módjainak megtalálására, továbbá, hogy tartózkodjanak az olyan ellenséges nyilatkozatoktól, fenyegetésektől és cselekményektől, amelyek tovább ronthatják a helyzetet és alááshatják a nemzetközi közösség erőfeszítéseit;
36. arra ösztönzi Ukrajnát, hogy – az EU KKBP-vel kapcsolatos nyilatkozataihoz és álláspontjaihoz való igazodásának keretében – csatlakozzon az EU által Moldova Dnyeperen túli régiójának vezetésével szemben tett korlátozó intézkedésekhez és ennek révén tegye neg ezen újabb jelentős hozzájárulást a Dnyeperen túli konfliktus békés rendezéséhez;
37. üdvözli az ESZPE alapján biztosított, a grúziai és az elszakadni kívánó abbáziai és dél-oszétiai régióiban a bizalomépítő intézkedésekre nyújtott támogatást; kéri a Bizottságot, hogy tárja fel a – a helyi bizalomépítési és gazdaság helyreállítására irányuló helyi projektek formájában történő – támogatás nyújtásának lehetőségét Nagorno-Karabahnak, az ottani konfliktus rendezésében való segítségnyújtás céljából;
38. felhívja Törökországot, hogy létesítsen rendes diplomácia kapcsolatokat, és a tartós békéhez és a régióban való gazdasági integrációhoz szükséges bizalomépítő intézkedés részeként ismételten nyissa meg szárazföldi határait a szomszédos Örményországgal; felkéri Törökországot és Örményországot, hogy kezdeményezzenek őszinte megbeszéléseket a rendezetlen kérdésekről;
39. hangsúlyozza a fekete-tengeri térségre irányuló, az ESZP-t kiegészítő kifinomultabb politika kidolgozásának jelentősségét és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az e régióra vonatkozó életképes stratégia kidolgozásában Törökország és Oroszrszág partnerként vegyen részt;
40. fontosnak tartja az Európai Parlament és az ESZP keleti részében érintett országok közötti politikai partnerség parlamentközi dimenziójának megerősítését; javasolja ezért egy EU–keleti szomszédsági parlamenti közgyűlés (EURO-NEST) 2009-ig történő létrehozását, az Európai Parlament részvételével korábban létrehozott többoldalú parlamenti közgyűlések példáját követve, amelybe bevonnák Ukrajna. Moldova, Örményország, Grúzia és Azerbajdzsán parlamentjét, illetve fehérorosz demokráciapárti megfigyelőket;
41. meggyőződése, hogy egy ilyen közgyűlés hasznosan hozzájárulna a megerősített ESZP végrehajtásához és hozzáadott-értékkel egészítené ki a kétoldalú parlamentközi küldöttségek munkáját, a befagyott konfliktusok rendezésének elősegítése érdekében lehetővé téve valamennyi érintett fél számára az együttműködés, a szolidaritás és a kölcsönös bizalom megerősítését, valamint az egyértelműen regionális vetülettel rendelkező, közös érdekű témákban – mint például az energia, a környezet, a terrorizmus elleni küzdelem, a migráció kezelése, az emberi jogok stb. – folytatott, rendszeres, többoldalú párbeszéd megerősítését;
42. üdvözli a keleti európai szomszédsági politikáról szóló következő parlamenti konferenciát, amelynek címe „együtt a következő 50 év felé”, és amelyre a helyes úton tett első lépésként várhatóan 2007 novemberében kerül sor.
43. hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az EU és Oroszország közötti stratégiai partnerséget arra használják fel, hogy kitartsanak az alapvető emberi jogok és szabadságjogok, a nemzetközi jog, a demokratikus választás és a jogállamiság tiszteletben tartása mellett, amelyek a két partner közös szomszédságra irányuló megközelítésének elvei; felhívja az orosz hatóságokat, hogy vállalják felelősségüket az ESZP országok területi épségének helyreállítása tekintetében, hogy teljesítsék Oroszországnak a kisebbségek védelmére vonatkozó kötelezettségeit azokon a területeken, ahol békefenntartó műveletekben érintett illetve, hogy ne ellenezze a befagyott konfliktusok övezeteiben az esetleges európai részvételt a polgári és békefenntartási műveletekben, amint azt egyes érintett felek kérték; sajnálatát fejezi ki az energiaforrások politikai célkitűzések megvalósításának eszközeként történő felhasználása miatt; felkéri Oroszországot, hogy lépjen konstruktív párbeszédbe az EU-val és közös szomszédainkkal a fekete-tengeri térség multilaterális együttműködéseinek elmélyítési lehetőségeivel kapcsolatban;
44. üdvözli a keleti ESZP-országok szomszédaihoz – különösen a közép-ázsiai országokhoz – fűződő kapcsolatok stratégiai megerősítésére irányuló kezdeményezést; e tekintetben rámutat arra, hogy kapcsolatokat lehetne kialakítani az ESZP és a közelmúltban elfogadott közép-ázsiai stratégia között; hangsúlyozza, hogy tekintettel Kazahsztán kulcsfontosságú politikai, gazdasági és energetikai szerepére e térségben, valamint egyedi és sikeres szekuláris többetnikumú struktúráira, komolyan mérlegelni kell az ESZP-be való bevonásának módjait, annak a lehetőségével, hogy a jövőben teljes jogú státuszt kapjon ESZP-országként, azzal a feltétellel azonban, hogy széleskörű politikai reformokat vállal és különleges figyelmet fordít az emberi jogok és a demokratikus elvek tiszteletben tartására;
45. kitart amellett, hogy az ESZP végrehajtásának továbbra is valamennyi EU-tagállam közös politikai feladatát kell képeznie; javasolja a Bizottságnak, hogy vegye figyelembe a XXI. században az EU-hoz csatlakozó tagállamok egyedi, az átmenettel kapcsolatos reformra vonatkozó tapasztalatait, hogy továbbfejlessze és finomítsa a jelenleg működő új mechanizmusokat, amelyek az ESZP-országok javát szolgálhatják;
Dél-mediterrán szomszédság
46. hangsúlyozza az EU és a dél-mediterrán országok közötti szoros és tartós kapcsolatokat, és nyomatékosítja, hogy a szoros együttműködés mindkét fél érdekét szolgálja;
47.emlékeztet arra, hogy az Európai Uniónak aktívan támogatnia és ösztönöznie kell a déli ESZP partnerországokban a reformfolyamatot, mivel a mélyreható politikai, gazdasági és társadalmi reformok esetleges előnyei jelentősen meghaladják azok költségeit; emlékeztet egyúttal arra, hogy olyan fokozatos folyamatról van szó, amely függ továbbá a partnerországoknak a reformok véghezvitelére irányuló elkötelezettségétől;
48. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja tovább a déli ESZP-országokkal kötött általános hatályú megállapodások következő generációjának lehetőségeit; ragaszkodik ahhoz, hogy építsenek be ezen megállapodásokba emberi jogi záradékokra vonatkozó végrehajtási mechanizmusokat; megállapítja, hogy ezek a kétoldalú megállapodások nem mehetnek a térségben a multilaterális együttműködés előmozdításának – különösen a barcelonai folyamatban meghatározott cél, azaz a szabadkereskedelmi övezet létrehozására irányuló törekvés – rovására; felhívja a tagállamokat, hogy gondolkozzanak el a mélyebb együttműködés elérésének lehetséges módjain, beleértve a mezőgazdasági és munkaerőpiacok megnyitásának a szociális védelemmel és a méltányossággal összeegyeztethető nagyobb rugalmasságát; felhívja a déli ESZP-országokat, hogy fokozzák a gazdasági rendszerek további megnyitására és gazdasági szabályozásuknak az uniós joganyag vonatkozó részeivel való összehangolására irányuló erőfeszítéseiket; hangsúlyozza, hogy szükséges a mediterrán országok azon jogának elismerése, hogy maguk szabályozzák kereskedelmi nyitásuk ritmusát, illetve gazdasági és társadalmi fejlődésük nemzeti stratégiáit; úgy véli, hogy a regionális projekteket támogató szomszédsági eszközök hatékonyabb felhasználása lehetővé teszi a helyzet javítását a valóban integrált regionális gazdasági térség tekintetében.
49. emlékezet arra, hogy az egyetemes emberi jogok képezik az uniós értékek magját; sajnálatát fejezi ki amiatt. hogy bár az euro-mediterrán partnerség kezdete óta a demokrácia és az emberi jogok tekintetében jelentős előrehaladás történt, az nem volt azonban elégséges, és határozottan kéri a Bizottságot, hogy ezen országokban továbbra is működjön együtt a kormányokkal, a regionális és helyi hatóságokkal és a civiltársadalom szereplőivel; hangsúlyozza a szólásszabadság fontosságát a demokratikus kultúra kiépítésében és a civil társadalom erősítésében; határozottan felkéri a Bizottságot, hogy e területen alakítson ki valódi párbeszédet, és aktívan fejlessze a különösen az új generációk körében kölcsönös ismeretekre, a toleranciára és a nők jogaira vonatkozó közös oktatási és politikai programokat; a déli partnereknek e tekintetben bizonyítania kell az átláthatóság tekintetében elért előrelépéseket, és nyitottabbnak kell lenniük a civil társadalom közreműködése tekintetében; ugyanakkor meggyőződése, hogy az emberi jogi párbeszéd nem akadályozhatja meg, hogy az EU megengedje a nyilvános bírálatot, és egyéb intézkedéseket tegyen az alapvető jogok súlyos megsértése esetén;
50. elismeri az egyes déli országok különböző körülményeit, érdekeit és prioritásait, amelyeket a cselekvési tervek megtárgyalása és végrehajtása során figyelembe vesznek; hangsúlyozza az Euro-Mediterrán Partnerség (EMP) keretében megvalósuló regionális együttműködés fokozásának rendkívüli fontosságát; hangsúlyozza, hogy az ESZP semmilyen módon nem helyettesíti az EMP-t, és nem vetélytársa annak, hanem e két politika kiegészíti egymást, lehetővé téve a barcelonai folyamat többoldalú megközelítésének a kétoldalú perspektívával történő összekapcsolását; felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg kommunikációs erőfeszítéseit annak érdekében, hogy mind a partnerországok, mind pedig az európai közvélemény számára világossá tegye e két politika között fennálló kapcsolatot;
51. megismétli, hogy az EU intézményei és a tagállamok részéről erőteljesebb politikai akarat szükséges a térségben a konfliktusmegoldásban való aktív részvételre, egyúttal elkerülve azt, hogy ezen konfliktusok akadályozzák az ESZP végrehajtását; hangsúlyozza, hogy az ESZP a regionális együttműködést megnehezítő vagy ellehetetlenítő konfliktusok rendezése nélkül nem fog kiteljesedni; megismétli, hogy a konfliktusmegelőzést előmozdító ESZP-tevékenységeket meg kell erősíteni, és a bizalomépítési intézkedésekre kell összpontosítani, mint például a határellenőrzés, valamint a nemzeti, regionális és helyi szintű egyeztetési folyamatok és a civil társadalmi szervezetek támogatása; hangsúlyozza az eszköz kormányzási kerete által betöltött szerep fontosságát a konfliktus-megelőzés és konfliktuskezelés tekintetében; e tekintetben ragaszkodik annak szükségességéhez, hogy biztosítsák az ESZP illetve más eszközök és intézkedési területek közötti koherenciát és egymás kiegészítését, továbbá a konfliktusok strukturált elemzéséhez és a konfliktusok megértéséhez a kidolgozás és a végrehajtás, valamint a programok nyomon követése során;
52. megismétli, hogy az EMP-vel együtt az ESZP képezi valamennyi együttműködési terület keretét; az a véleménye, hogy lehetővé kell tenni, sőt, meg kell könnyíteni az érdekelt felek közötti megerősített együttműködést; utal arra, hogy a mediterrán együttműködést megerősítő új kezdeményezések vizsgálatának minden esetben magában kell foglalnia az eruo-mediterrán partnerség megindítását, amelyhez szükséges az elmúlt években tapasztalt korlátok és nehézségek alapos átgondolása; kitart amellett, hogy a földközi-tengeri térségnek továbbra is valamennyi tagállam közös politikai ügyét kell képeznie; emlékeztet az Euro-Medditerrán Parlamenti Közgyűlés jelentőségére; hangsúlyozza azon kívánságát, hogy ezen intézmény kapcsolódjon be az euró-mediterrán politika alakulásának nyomon követésébe;
53. fontosnak tartja szorosabb kapcsolatok kialakítását – akár új kapcsolatokon keresztül – a szomszédaink szomszédos országaival, mint például az öbölmenti együttműködési tanács országaival;
Az Európai Parlament szerepe
54. megismétli elkötelezettségét amellett, hogy továbbra is ellenőrizze az ESZP végrehajtását, hatásköreinek, többek között végső megoldásként a költségvetési hatásköreinek kihasználása és az ESZPE, valamint az Európai Kezdeményezés a Demokráciáért és az Emberi Jogokért (EIDHR) végrehajtásáról a Bizottsággal folytatott párbeszéd révén, amely párbeszéd 2007-ben kezdődött, és amelyet a 2009-re tervezett felülvizsgálatra tekintettel folytatni kell; szándékában áll, hogy rendszeresen megvizsgálja az ESZP-ről szóló előrehaladási jelentéseket; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy nem konzultáltak vele az ESZP cselekvési tervéről, annak végrehajtásáról, illetve az emberi jogi albizottság keretében történt megbeszélések alakulásáról;
55. tisztában van a jelentős véleményformálóként és a nyilvános vita fórumaként betöltött szerepével, és szándékában áll, hogy megerősíti együttműködését az ESZP-országok parlamentjeivel és civil társadalmaival; ezért vállalja, hogy hatékonyabban kihasználja a parlamentközi szervekhez delegált küldöttségeit; e tekintetben hangsúlyozza a nem kormányzati vetület – nevezetesen az euro-mediterrán civil társadalmi platform – jelentőségét a déli partnerországokban a politikai dinamizmus megerősítése tekintetében;
56. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek és valamennyi ESZP-ország kormányának és parlamentjének.
VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (31.7.2007)
a Külügyi Bizottság részére
az európai szomszédságpolitika megerősítéséről
(2007/2088(INI))
A vélemény előadója: Tunne Kelam
JAVASLATOK
A Regionális Fejlesztési Bizottság felkéri a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:
1. üdvözli a Bizottság európai szomszédságpolitika megerősítéséről szóló közleményét, és hangsúlyozza, hogy ez a politika kulcsfontosságú eszköz abban, hogy szomszédainkat az Unióhoz való közeledésre ösztönözze, az európai értékrendszer megvalósítására bátorítsa, illetve fellendítse az Uniót körülvevő régiók gazdasági és társadalmi fejlődését, mivel az ilyen fejlődés mind az EU, mind a szomszédai érdekeit szolgálja;
2. üdvözli az európai szomszédságpolitika (ESZP) által érintett témaköröket, különösen az olyan ágazatok esetében, mint az energetika (különös tekintettel az energiahatékonyság előmozdítására irányuló intézkedésekre), az éghajlatváltozás, a közlekedés, a távközlés, a kutatás és az információs társadalom, és hangsúlyozza ezen együttműködés regionális dimenzióját;
3. úgy véli, hogy egy hatékony és kölcsönösen előnyös európai szomszédságpolitika ösztönözheti a jövőbeli EU-tagságban érdekelt szomszédos országokat arra, hogy összpontosítsanak előkészületeik minőségére és felgyorsítására, illetve azt eredményezheti, hogy – az ezen országok által elért konkrét haladással összhangban – az EU hangot ad nyitottságának és támogatásának;
4. hangsúlyozza, hogy az európai szomszédságpolitika hatékonysága függ attól is, mennyire állnak készen a tagállamok az Unió négy alapvető szabadsága mögötti elvek alkalmazására a partnerállamokban, illetve úgy véli, hogy az ágazati és regionális megállapodásokat e cél elérése tekintetében gyakorlati eszközként kell szemlélni;
5. felhívja a Bizottságot és a szomszédos országokat, hogy tartózkodjanak az európai szomszédságpolitikából származó finanszírozás nagyobb városokra történő, aránytalan koncentrálásától;
6. hangsúlyozza a határon átnyúló és régiók közötti együttműködési programok, illetve a szélesebb körű, egész EU-ra kiterjedő cserék alapvető fontosságát az európai szomszédságpolitika végrehajtásában, és úgy véli, hogy e programoknak gazdasági, környezeti és kulturális aspektusai kell, hogy legyenek, valamint támogatniuk kell a nemek közötti egyenlőséget és az esélyegyenlőséget;
7. felhívja a Bizottságot és a határon átnyúló és régiók közötti együttműködési programokban, illetve az egész EU-ra kiterjedő cserékben érintett nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, hogy fogadjanak el egy, a kohéziós politika elvein – vagyis a partnerségen és a több éves tervezésen – alapuló decentralizált megközelítést, valamint hogy biztosítsanak több ösztönzést az alulról jövő együttműködéshez;
8. felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a szomszédos országokat, hogy ösztönözzék a civil társadalom, valamint a helyi és a regionális hatóságok bevonását az európai szomszédságpolitika végrehajtásába és nyomon követésébe; felhívja a figyelmet a partnerség elvének a kohéziós politika összefüggésében történő végrehajtásával kapcsolatos pozitív tapasztalatokra; ezért felhívja a Bizottságot, hogy valósítsa meg a kohéziós politika és az ESZP végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok cseréjét a tagállamok és a szomszédos országok hatóságai között;
9. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket az európai szomszédságpolitika láthatóságnak biztosítása érdekében;
10. felhívja a Bizottságot, hogy alakítson ki iránymutatásokat a helyi és regionális hatóságok számára az európai szomszédságpolitika cselekvési terveinek végrehajtásában játszott egyedi szerepüket illetően, valamint hogy fejlessze tovább az európai szomszédságpolitikát;
11. felhívja a Bizottságot, valamint a nemzeti, a regionális és a helyi hatóságokat, hogy hozzanak létre testvérvárosi és testvérrégió-programokat és kellőképpen támogassák azokat a szomszédos országok helyi és regionális közigazgatási kapacitásának megerősítése érdekében, valamint hogy mozdítsák elő a civil társadalom és a mikro-projekt kezdeményezések csereprogramjait;
12. rámutat a határrendészettel és a bevándorlás ellenőrzésével kapcsolatos fokozott együttműködés fontosságára;
13. fontosnak ítéli a helyi határforgalomra, valamint a népesség meghatározott csoportjaira (többek között a diákokra, a kutatókra, a művészekre, az üzletemberekre és az újságírókra) vonatkozó vízumkövetelmények hatékony könnyítését az Unióval határos régiók és a szomszédos országok egésze gazdasági, környezetvédelmi, társadalmi és kulturális fejlődésének ösztönzése érdekében, amely minden fél számára hasznos, valamint az egyenlőtlenségek csökkentését az EU külső határai mentén;
14. nézete szerint az európai szomszédságpolitikának része kell, hogy legyen a természeti katasztrófák megelőzése és együttes kezelése terén folytatott együttműködés, és ösztönzi a tagállamokat és a regionális és helyi hatóságokat, hogy e szempontot szerepeltessék határon átnyúló együttműködési programjaikban;
15. emlékezteti a Bizottságot, hogy a közösségi segítségnyújtás végrehajtásáról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtandó, először 2007 végén esedékes jelentésében értékelje a határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó ESZP-eszközt – egyebek mellett országonkénti tájékoztatást nyújtva a helyi és regionális részvételről –, a különböző közös operatív programokat, valamint az ehhez kapcsolódó decentralizált kapacitásépítést.
ELJÁRÁS
|
Cím |
Az európai szomszédságpolitika megerősítéséről |
||||||
|
Eljárás száma |
|||||||
|
Illetékes bizottság |
AFET |
||||||
|
Véleményt nyilvánított |
REGI |
||||||
|
Megerősített együttműködés – a plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
|
||||||
|
A vélemény előadója |
Tunne Kelam |
||||||
|
A vélemény korábbi előadója |
|
||||||
|
Vizsgálat a bizottságban |
25.6.2007 |
28.6.2007 |
|
|
|
||
|
Az elfogadás dátuma |
17.7.2007 |
||||||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
43 0 1 |
|||||
|
A zárószavazáson jelen lévő képviselők |
Alfonso Andria, Stavros Arnaoutakis, Elspeth Attwooll, Tiberiu Bărbuleţiu, Jean Marie Beaupuy, Rolf Berend, Wolfgang Bulfon, Bairbre de Brún, Vasile Dîncu, Gerardo Galeote, Iratxe García Pérez, Pedro Guerreiro, Zita Gurmai, Marian Harkin, Jim Higgins, Filiz Hakaeva Hyusmenova, Mieczysław Edmund Janowski, Rumiana Jeleva, Tunne Kelam, Evgeni Kirilov, Constanze Angela Krehl, Mario Mantovani, Sérgio Marques, James Nicholson, Lambert van Nistelrooij, Jan Olbrycht, Maria Petre, Markus Pieper, Pierre Pribetich, Wojciech Roszkowski, Elisabeth Schroedter, Grażyna Staniszewska, Kyriacos Triantaphyllides, Oldřich Vlasák |
||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Jan Březina, Den Dover, Jill Evans, Emanuel Jardim Fernandes, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Samuli Pohjamo, Christa Prets, Károly Ferenc Szabó |
||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés) |
Péter Olajos, Thomas Ulmer |
||||||
|
Megjegyzések (az adatok egyetlen nyelven állnak rendelkezésre) |
... |
||||||
VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről (5.10.2007)
a Külügyi Bizottság részére
az európai szomszédságpolitika megerősítéséről
(2007/2088(INI))
A vélemény előadója: Adina-Ioana Vălean
JAVASLATOK
Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság felhívja a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:
1. ismételten megerősíti, hogy az európai szomszédságpolitika (ESZP) alapvető jelentőséggel bír az emberi jogok tiszteletben tartása, a demokrácia és a jogállamiság értékeinek megszilárdítása szempontjából, melyet stabilitás, biztonság, jólét és helyes kormányzás jellemez; ezért úgy véli, hogy az EU-nak az ESZP keretében jobban hozzá kell járulnia az ESZP-országok szabadság, biztonság és jog területén történő kapacitásépítéséhez olyan konkrét intézkedések megerősítésével, mint például a technikai segítségnyújtás és bírák, valamint rendőrségi és vámtisztviselők képzése;
2. emlékeztet arra, hogy ez a célkitűzés az EU és szomszédai közös érdeke, mivel az ESZP hozzájárul a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térséghez azáltal, hogy előmozdítja az emberi jogok – és különösen a szólásszabadság – tiszteletben tartását, a migráció kezelését, valamint a terrorizmus, a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem és a korrupció elleni küzdelmet;
3. üdvözli az ESZP megerősítését, amely új ösztönzést nyújt a partnerországok számára; úgy véli, hogy e politikának kellőképpen rugalmasnak kell maradnia és testreszabott megközelítést kell kínálnia minden egyes szomszédos ország számára; ragaszkodik ahhoz, hogy az EU ezen országokhoz fűződő kapcsolatának elmélyítését az adott országok közös értékek iránti elkötelezettségének mértékétől, valamint az elfogadott prioritások teljesítésétől kell függővé tenni;
4. kitart amellett, hogy az alapjogok, és a tagállamok által különösen az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezmény keretében elfogadott nemzetközi kötelezettségvállalásainak tiszteletben tartása képezze az ESZP-partnerországokkal való minden kapcsolat kiindulópontját;
5. aggodalmát fejezi ki néhány ESZP-partnerország részéről az alapvető jogok iránt tanúsított kellő elkötelezettség hiánya miatt, és sürgeti a partnereket egyes kérdések megoldására, úgymint a sajtószabadság korlátozása, a nem kormányzati szervezetek megfélemlítése, politikai foglyok és a nem megfelelő bánásmód a rendőrségi fogdákon;
6. sajnálatát fejezi ki az ESZP demokrácia terén elért gyenge teljesítménye miatt, aminek jelentős hatása lesz az EU politikai hitelességére és jó hírnevére, különösen a déli partnerállamokban; ösztönzi az EU-t, hogy lépjen túl az elvek hangoztatásán;
7. tudatában van egyes ESZP-országok európai törekvéseinek; emlékeztet arra, hogy az európai szomszédságpolitika az európai külpolitika részeként továbbra is elválik az európai uniós tagság kérdésétől, mivel ez a kétoldalú kapcsolatok megerősítéséhez kíván eszközt biztosítani, az átmenetet mint önálló célt támogatja, illetve közös érdekként ösztönzi a jólétet, a stabilitást és a biztonságot;
8. üdvözli az arra irányuló javaslatot, hogy az ESZP-partnereket vonják be a bel- és igazságügyi vonatkozású közösségi ügynökségek és programok működésébe, ami katalizátorként szolgálhat a reformok számára, fokozhatja a bevált gyakorlatok cseréjét és előmozdíthatja a kölcsönös megértést és a kultúrák közötti párbeszédet;
9. megismétli az ESZP-országok igazságügyi és belügyi szerveivel való együttműködés, illetve a civil társadalmi szervezetek (szakszervezetek, munkaadói szervezetek és nem kormányzati szervezetek, és különösen a nők jogainak védelme területén tevékenykedő szervezetek) részvétele fokozásának szükségességét; hangsúlyozza, hogy az Európai Unió és az ESZP-országok civil társadalma közötti együttműködést is fontos előmozdítani;
10. emlékeztet a diákok, a kutatók és a hivatalos személyek mobilitása elősegítésének fontosságára; emlékeztet arra, hogy a mobilitás megkönnyítése hozzájárul a szorosabb emberi kapcsolatok kialakulásához és az EU imázsának javulásához az ESZP-országokban; kéri az ESZP-országokból származó szabályszerű utazókkal szembeni korlátok megfelelő vízumkövetelmények révén történő felszámolását; üdvözli ezért a megerősített ESZP-kezdeményezést, amely új lehetőségeket kínál az EU-ba történő jogszerű utazásra; üdvözli az Ukrajnával és Moldovával megkötött vízumkönnyítési megállapodásokat és a moldovai közös vízumkérelmező központ létrehozását, amely kísérleti projektként szolgálhat ilyen központok más partnerországokban történő létrehozásához; ösztönzi a tagállamokat az ESZP-országokban lévő konzuli szolgálataik fejlesztésére és közös vízumkérelmezési központok létrehozására;
11. üdvözli a helyi határforgalom rendszerét, amely a határ mentén lakó népesség számára lehetővé teszi a hagyományos kapcsolatok túlzott adminisztratív terhektől mentes fenntartását;
12. úgy véli, hogy a határellenőrzések és a migráció kezelése terén a nemzetközi emberi jogi egyezményekkel, a nemzetközi joggal és a személyek után tengeren folytatott kutatásra és a megmentésükre vonatkozó nemzetközi jogszabályokkal teljes összhangban folytatott szorosabb együttműködés a visszafogadási megállapodásokkal együtt szükséges része az illegális migráció elleni küzdelem átfogóbb stratégiájának és elengedhetetlen előfeltétele a vízumkönnyítésnek;
13. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tamperei program elfogadása után hét évvel az Európai Unió nem rendelkezik közös bevándorlási politikával és mindezidáig az illegális bevándorlásra helyezte a hangsúlyt, holott egyidejűleg és kiegyensúlyozottan kellene alakítani a jogszerű és az illegális bevándorlásra vonatkozó politikát;
14. megítélése szerint az EU közös bevándorlási politikájának az alapvető jogok (nevezetesen a menedékjog és a visszaküldés tilalma) tiszteletben tartásán, a szolidaritáson és a megosztott felelősségen kell alapulnia; a politikát a származási és tranzit harmadik országokkal szoros együttműködésben kell folytatni, és annak olyan közös fejlesztési politikával kell társulnia, amely kezeli a migráció alapvető okait, úgymint a szegénységet, a háborúkat, a diktatúrákat, és figyelembe veszi a migrációt ösztönző és akadályozó tényezőket;
15. emlékeztet a jogszerű és az illegális migráció közötti szoros kapcsolatra, mivel az illegális bevándorlás elleni küzdelemhez a jogszerű bevándorlási csatornák javítása szükséges;
16. üdvözli a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókról szóló irányelvre irányuló bizottsági javaslatot;
17. hangsúlyozza az olyan szervezetek létrehozására irányuló programok szükségességét, amelyek az ESZP-országokból az Európai Unióba érkező leendő bevándorlók helyzetével foglalkoznak;
18. üdvözli a Maliban megnyitotthoz hasonló, az EU-beli munkalehetőségekről tájékoztatást és jelentkezési lehetőséget nyújtó központok megnyitását, és javasolja az ilyen kísérleti projektek ESZP-partnerországokra való kiterjesztését;
19. felhívja az EU-t olyan politikák kidolgozására, amelyek – az átutalások egyszerűsítésével, valamint a csalás és a túladóztatás lehetséges kockázatainak megelőzésével – a tőkeátutalások kedvező hatásainak lehető legnagyobb mértékű támogatását hivatottak biztosítani;
20. emlékeztet arra, hogy az emberkereskedelem elleni küzdelemnek az ESZP legfontosabb prioritásává kell válnia, különös figyelmet fordítva a veszélyeztetett csoportokra, a nőkre és gyermekekre; szorosabb rendőrségi és igazságügyi együttműködésre szólít fel a tagállamok és az ESZP-országok között egyfelől – az ESZP-országokban és a tagállamokban folytatott tudatosságfokozó kampányok indításán keresztül – a megelőzés hatékonyságának fokozása, másfelől az emberkereskedelemből profitáló bűnszervezetek felszámolása érdekében;
21. emlékeztet arra, hogy a visszafogadási megállapodások megkötése prioritás, és részét képezi a harmadik országokkal az illegális migráció és az emberkereskedelem elleni küzdelem céljából folytatott partnerségnek; ebben az értelemben üdvözli az Ukrajnával és Moldovával megkötött visszafogadási megállapodásokat;
22. sajnálja, hogy Ukrajna még nem terjesztette ki a vízumkönnyítést Romániára és Bulgáriára; sürgeti Ukrajnát, hogy haladéktalanul alkalmazzon egyenlő bánásmódot minden EU-polgárral szemben; üdvözli az EK-nak azt a határozatát, miszerint az ügy rendezéséig késleltetni fogja a visszafogadási megállapodások ratifikálását; felhív e megállapodások gyors végrehajtására és megfelelő nyomon követésére;
23. megítélése szerint az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országokkal a kétoldalú és többoldalú megállapodásokat felváltó visszafogadási megállapodások elfogadásának teljes átláthatóság és a nemzetközi egyezmények – beleértve a genfi egyezményt, a visszaküldés tilalmának elvét, az ENSZ kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód elleni egyezményét – tiszteletben tartása mellett kell történnie;
24. javasolja, hogy a Bizottság évente tegyen közzé értékelő jelentést az EU visszafogadási megállapodásairól, és szükség esetén terjesszen elő javaslatokat a megállapodások fejlesztésére, valamint ebbe a folyamatba teljes körűen vonja be a Parlamentet;
25. emlékeztet arra, hogy a határellenőrzések hatékonyságának javítása létfontosságú az illegális migráció, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcban, beleértve az emberkereskedelmet, a kábítószer-kereskedelmet és a pénzhamisítást; úgy véli, hogy az ESZP megfelelő keretet kínál az ESZP-országok számára külső határaiknak az ilyen fenyegetésekkel szembeni védelem keretében történő segítségnyújtásra;
26. megítélése szerint a határellenőrzéseknek a tagállamok közötti szolidaritás szellemében kell működniük, ami magában foglalja, hogy megosztják az uniós külső határok kezelésének terhét;
27. kiemeli, hogy a vízum- és határellenőrzési politikának nem csak biztonsági, de külpolitikai dimenziója is van, ami rossz fényt vet az EU-ra;
28. melegen üdvözli a Frontex létrehozását és a Frontex, az ESZP-országok és más harmadik országok közötti együttműködés elindítását; ösztönzi további megállapodások megkötését az ESZP-partnerországokkal; kitart amellett, hogy az együttműködést erősíteni, a Frontex finanszírozását pedig növelni kell; felhívja a tagállamokat arra, hogy tartsák be ígéretüket és biztosítsák a Frontex számára a feladatai elvégzéséhez szükséges összes logisztikai és emberi erőforrást;
29. emlékeztet arra, hogy a szomszédságban folyó, illetve onnan érkező terrorizmus, illegális bevándorlás és szervezett bűnözés elleni küzdelem aligha valósítható meg a Bizottság és a maguk a tagállamok, illetve más EU-beli és nemzetközi szereplők valamennyi eszközének igénybevétele nélkül;
30. ismételten megerősíti az ESZP-partnerországokkal a terrorizmus elleni harcban történő fokozott együttműködés fontosságát, nevezetesen az Europollal és az Eurojusttal való mélyülő együttműködést a kölcsönös bizalom kiépítése és a legjobb gyakorlatok kicserélése érdekében; sürgeti az ESZP-partnerországokat adatvédelmük erősítésére és jogszabályaiknak, illetve gyakorlataiknak az EU adatvédelmi előírásaihoz való közelítésére az e téren való további együttműködés előfeltételeként; emlékeztet arra, hogy bármely együttes terrorizmusellenes intézkedésnek teljes mértekben meg kell felelnie a jogszerűség, az arányosság és az eredményesség elvének;
31. emlékeztet arra, hogy az ESZP kiváló keretet nyújt a regionális és szubregionális együttműködéshez; fokozott regionális együttműködésre szólít fel a szabadsággal, a biztonsággal és a jog érvényesülésével kapcsolatos kérdésekben, és különösen a határigazgatás, a migráció és menekültügy, a szervezett bűnözés, az illegális bevándorlás, a terrorizmus, a pénzmosás és a kábítószer-kereskedelem elleni harc, valamint a rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén; úgy véli, hogy az e kérdésekre vonatkozó regionális együttműködés és a kapcsolatépítés meríthetne többek között a Belaruszt, Moldovát és Ukrajnát, illetve az EU részéről Észtországot, Magyarországot, Lettországot, Litvániát, Lengyelországot, Romániát, Szlovákiát és Svédországot tömörítő „Söderköping-folyamat” keretében szerzett tapasztalatokból;
32. üdvözli az új „Fekete-tengeri szinergia” elnevezésű regionális együttműködési kezdeményezést, amely kiegészíti az ESZP-t a Fekete-tenger régiójában, többek között javaslatot téve a regionális szintű határigazgatás és a vámügyi együttműködés javítására és a civil társadalommal folytatott regionális párbeszéd fellendítésére; úgy véli, hogy a Fekete-tenger térsége iránti megerősített és egységes elkötelezettség a tagállamok barcelonai folyamatban és Északi Dimenzióban szerzett tapasztalataira épülhet; kitart e regionális megközelítés prioritásai mellett, amelyeknek a következőknek kell lenniük: szabadság, a jog érvényesülése és biztonság, demokrácia, a nemzetközi jog tiszteletben tartása és a civil társadalommal való együttműködés;
33. ismételten megerősíti az ESZP alapvető fontosságát, amely megfelelő kerete a befagyott konfliktusok – mint például Transznyisztria – megoldásának megtalálását célzó párbeszédnek és fellépésnek; úgy véli, hogy jogállamiság hiányában ezek a befagyott konfliktusok fekete lyukak a szervezett bűnözés, a terrorizmus, az ember- és kábítószer-kereskedelem számára, valamint a bizonytalanság forrásai; felhív azoknak a regionális kezdeményezéseknek az erősítésére, amelyek összehozzák az ESZP-partnerországokat az ilyen konfliktusok megoldásának érdekében;
34. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a soros elnökség nem folytat megfelelő konzultációt a Parlamenttel a közös kül- és biztonságpolitika fő vonatkozásai és alapvető választásai tekintetében, az EUSz. 21. cikkében előírtaknak megfelelően;
35. kéri a soros elnökséget és a Bizottságot, hogy megfelelőbben tájékoztassa a Parlamentet az ESZP területén a megállapodások tárgyalása során, és az EUSz. 39. és 21. cikkének, valamint az EKSz. 300. cikkének megfelelően vegye figyelembe a Parlament ajánlásait;
36. felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy az európai intézmények közötti jóhiszemű együttműködés elvének alkalmazásában megfelelőbben és rendszeresebben tájékoztassa a Parlamentet a vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások ESZP-országokkal való tárgyalása során;
37. felhív az EU és a nemzetközi szervezetek – mint például az Európa Tanács – közötti együttműködés javítására annak érdekében, hogy teljesen ki lehessen használni szakértelmüket olyan területeken, mint az emberi jogok, a tájékoztatás, a számítógépes bűnözés, a bioetika, az illegális kereskedelem, a szervezett bűnözés stb.;
38. a létező Euromed Parlamenti Közgyűlés mintájára támogatja egy „ESZP – Keleti Parlamenti Közgyűlés” létrehozásának ötletét;
39. üdvözli az Európai Szomszédságpolitikai Eszköz létrehozását, amely rugalmasabb, és az együttműködés új formáit teszi lehetővé, illetve elősegíti a „szomszédsági beruházási alap” irányába való előrelépést, amelynek az együttműködés sajátos területeivel kellene majd foglalkoznia, különösen a határokon átnyúló együttműködéssel;
40. felhívja a Bizottságot pénzügyi erőforrásainak és politikai elemző képességeinek a nemzetközi pénzügyi intézmények (EBB, EBRD, Világbank) erőforrásaival és képességeivel való összehangolására, hogy az ESZP-cselekvési tervek mentén a reformok alakítása és ösztönzése során szinergiákat lehessen létrehozni.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
|
Az elfogadás dátuma |
3.10.2007 |
||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
26 3 0 |
|
|
A zárószavazáson jelen lévő képviselők |
Alexander Alvaro, Philip Bradbourn, Michael Cashman, Carlos Coelho, Fausto Correia, Panayiotis Demetriou, Bárbara Dührkop Dührkop, Kinga Gál, Roland Gewalt, Jeanine Hennis-Plasschaert, Lívia Járóka, Magda Kósáné Kovács, Barbara Kudrycka, Esther De Lange, Henrik Lax, Kartika Tamara Liotard, Sarah Ludford, Viktória Mohácsi, Martine Roure, Søren Bo Søndergaard, Vladimir Urutchev, Adina-Ioana Vălean, Ioannis Varvitsiotis |
||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Inés Ayala Sender, Edit Bauer, Maria da Assunção Esteves, Ona Juknevičienė, Jean Lambert, Antonio Masip Hidalgo, Siiri Oviir, Eva-Britt Svensson |
||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés) |
|
||
ELJÁRÁS
|
Cím |
Strengthening the European neighbourhood policy |
||||||
|
Eljárás száma |
|||||||
|
Illetékes bizottság |
AFET |
||||||
|
Véleményt nyilvánított |
INTA REGI LIBE 26.04.07 26.04.07 26.04.07 |
||||||
|
Nem nyilvánított véleményt A határozat dátuma |
INTA 07.05.07 |
||||||
|
Megerősített együttműködés A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
|
||||||
|
A vélemény előadója |
Charles Tannock Raimon Obiols i Germà 17.4.2007 19.09.07 |
||||||
|
A vélemény korábbi előadója |
Panagiotis Beglitis |
||||||
|
Vizsgálat a bizottságban |
13.09.07 |
09.10.07 |
22.10.07 |
|
|
||
|
Az elfogadás dátuma |
22.10.2007 |
||||||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
49 1 2 |
|||||
|
A zárószavazáson jelen lévő képviselők |
Christopher Beazley, Bastiaan Belder, Elmar Brok, Colm Burke, Véronique De Keyser, Giorgos Dimitrakopoulos, Hélène Flautre, Hanna Foltyn-Kubicka, Michael Gahler, Georgios Georgiou, Bronisław Geremek, Maciej Marian Giertych, Ana Maria Gomes, Klaus Hänsch, Jana Hybášková, Anna Ibrisagic, Metin Kazak, Maria Eleni Koppa, Joost Lagendijk, Emilio Menéndez del Valle, Willy Meyer Pleite, Pasqualina Napoletano, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Vural Öger, Ria Oomen-Ruijten, Ioan Mircea Paşcu, Béatrice Patrie, Samuli Pohjamo, Bernd Posselt, Raül Romeva i Rueda, Jacek Saryusz-Wolski, György Schöpflin, Marek Siwiec, Hannes Swoboda, István Szent-Iványi, Konrad Szymański, Charles Tannock, Geoffrey Van Orden, Ari Vatanen, Jan Marinus Wiersma, Josef Zieleniec |
||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Ryszard Czarnecki, Alexandra Dobolyi, Patrick Gaubert, David Hammerstein, Marie Anne Isler Béguin, Tunne Kelam, Evgeni Kirilov, Rihards Pīks, Aloyzas Sakalas, Antolín Sánchez Presedo, Adrian Severin |
||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés) |
|
||||||