JELENTÉS Joannisz Szármász számvevőszéki tagnak történő jelöléséről

8.11.2007 - (C6‑0309/2007 – 2007/0818(CNS))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság
Előadó: Inés Ayala Sender

EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

Joannisz Szármász számvevőszéki tagnak történő jelöléséről

(C6‑0309/2007 – 2007/0818(CNS))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EK-Szerződés 247. cikkének (3) bekezdésére és az Euratom-Szerződés 160b. cikkének (3) bekezdésére, amellyel összhangban a Tanács konzultált a Parlamenttel, (C6‑0309/2007),

–   tekintettel arra a tényre, hogy 2007. november 6-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét, és az EK-Szerződés 247. cikkének (2) bekezdésében és az Euratom-Szerződés 160b. cikkének (2) bekezdésében foglaltak alapján megvizsgálta a jelölt képesítését,

–   tekintettel eljárási szabályzata 101. cikkére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6‑0434/2007),

1.  kedvező véleményt nyilvánít Joannisz Szármász a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak, és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Közösség többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek.

INDOKOLÁS

Az Európai Számvevőszék és a Parlament közötti jó munkakapcsolat létfontosságú az Európai Unió pénzügyi ellenőrzési rendszerének működése szempontjából. Ezzel szemben a Parlament jelentéktelen szerepet játszik a Számvevőszék tagjaira vonatkozó kinevezési eljárásban. A Számvevőszék tagjait a Tanács nevezi ki a tagállamok javaslatai alapján. A Parlamenttel mindössze konzultálnak a kinevezés előtt. Ebből adódóan feszültségek keletkezhetnek abban az esetben, ha a Parlament és a Tanács véleménye között különbségek vannak. A Parlament megpróbálta minimalizálni a véleménykülönbségek kockázatát azáltal, hogy – a Számvevőszék tagjainak kinevezésével kapcsolatban a Parlamenttel folytatandó konzultáció eljárásáról szóló – két (1992-es és 1995-ös) állásfoglalásában[1] közzétette az ítéletére nézve irányadó általános elveket.

Különösen az 1992-es állásfoglalásában – az átláthatóság fokozása érdekében –

a Parlament a jelöltek Parlament általi értékelésére vonatkozóan az alábbi kritériumokat tette közzé:

a)            magas szintű szakmai tapasztalat, amelyet az államháztartás, vagy a vállalatirányítás és a vállalatirányítás auditálása terén szereztek;

b)             adott esetben a mentesítés előzetes megadása, amennyiben a jelöltek korábban végeztek irányítási feladatokat;

c)             azok esetében, akik irányítási feladatokat végeztek az állami vagy a magánszektorban, feddhetetlen irányítási előélet;

d)             a jelöltek ne töltsenek be választott tisztséget, és ne legyen semmilyen feladatkörük politikai pártban a kinevezés időpontjától kezdődően;

e)             tekintettel a végzendő munka jellegére, a jelöltek életkorát is figyelembe veszik: például indokoltnak tűnik annak előírása, hogy a tagok ne legyenek 65 évnél idősebbek első megbízatásuk végén, vagy ne legyenek 70 évnél idősebbek a második megbízatásuk végén. Az sem lenne szabályos, ha a jelöltek a Számvevőszékbe történő kinevezésük révén kijátszhatnák a származási országukban ugyanezen tisztségre alkalmazandó korhatárokat;

f)              végül az egyéni érdemek értékelése mellett a Parlament azt is biztosítja, hogy a Számvevőszék egészének összetételére vonatkozóan ésszerű egyensúly maradjon fenn. Például a Számvevőszék fennálló összetétele eléggé eredményes ugyan a tagok változó eredete tekintetében, de a nők képviseletének hiánya indokolatlan;

g)             kívánatos lenne, hogy a tagok két időszaknál többre ne kapjanak megbízást.

A közelmúltbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy a fent említett állásfoglalások ellenére a véleménykülönbségeket nem mindig sikerült rendezni. 2004-ben a Költségvetési Ellenőrző Bizottság a csatlakozási szerződéssel összhangban javasolt tíz új számvevőszéki tagból kettőre vonatkozóan elutasító véleményt alkotott. A jelöltek közül az egyik visszalépett, a másik viszont nem. Jóllehet az elutasító vélemény a plenáris ülésen megerősítésre került, a jelöltet a Tanács mégis kinevezte a Számvevőszék tagjává.

Ami a jelenlegi kinevezési eljárást illeti, a tagállamok által javasolt jelöltek közül többen nem felelnek meg teljesen a Parlament 1992-es állásfoglalásában megállapított összes kritériumnak. Ezenkívül a tagállamok jelenlegi javaslatai aláássák a Parlament arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megőrizze az ésszerű egyensúlyt a Számvevőszék összetételében, és orvosolja a női képviselet hiányát. Mivel jelenleg 22 férfi és 5 női tag van, az egyensúly 23 férfi és 4 nő felé tolódna el, ha az összes jelöltet kineveznék.

A fentiekre való tekintettel az előadó úgy ítéli meg, hogy hatékonyabb eszközökre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a Parlament – és különösen a Költségvetési Ellenőrző Bizottság – eredményes kapcsolatot alakítson ki a Számvevőszék minden egyes tagjával a kinevezésük napjától kezdve. Az előadó úgy véli, hogy az 1992-es és 1995-ös állásfoglalásokban megállapított kritériumokat és eljárásokat sürgősen felül kell vizsgálni, egységes szerkezetbe kell foglalni, és erről tájékoztatni kell a Tanácsot, a tagállamok jelöltek javasolásáért felelős hatóságait és a közvéleményt.

Végezetül az előadó azt ajánlja, hogy sokkal szorosabb együttműködést alakítsanak ki a Parlament és a Tanács (ECOFIN) között a jelölési eljárás tekintetében. A Parlamentet kellő időben tájékoztatni kell az egyes tagállamok által javasolt jelöltekről. Középtávon a Tanácsnak és a Parlamentnek egy olyan egységesebb és hatékonyabb jelölési eljárásban kell megállapodnia, amely a Számvevőszék sürgős szervezeti reformjának fontos eleme lenne.

• [1]  A3-0345/92. állásfoglalás, HL C 337., 1992.12.21., 51. o. és A4-0001/95. állásfoglalás, HL C 43., 1995.2.20., 75.o.

1. MELLÉKLET: Joannisz Szármász ÖNÉLETRAJZA

Született 1957-ben a görögországi Kósz szigetén.

A jogi tudományok doktora. A Paris II egyetemen végzett posztgraduális közpénzügyi, polgári jogi és büntetőjogi tanulmányokat (Franciaország). Jogi diplomáját az Athéni Egyetemen szerezte (Görögország).

1987-től 1993-ig a Görög Államtanács bírája, 1993-tól 1998-ig a Görög Számvevőszék bírája, majd 1998-tól ugyanott főbíró, ő tölti be itt legrégebb óta ezt a tisztséget.

1993 és 1999 között a Görög Számvevőszék közbeszerzési szerződések ellenőrzéséért felelős negyedik kamarájának tagja. 1999-től 2001-ig a Görög Számvevőszék negyedik, a közösségi alapokból finanszírozott közkiadások ellenőrzéséért felelős részlegének elnöke.

1997-ben részt vett az ENSZ elszámolásainak külső ellenőrzésében, 1997-ben és 1998-ban pedig a Nyugat-európai Unió Parlamenti Közgyűlésének ellenőreként működött. 2004 és 2006 között tagja és elnöke az Europol közös pénzügyi ellenőrző bizottságának.

A görög Államigazgatási Főiskolán tanított közösségi jogot és az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogát (1997–2001), a Főtisztviselők Athéni Országos Iskoláján pedig államszámvitelt (1999–2001). 1990 és 1997 között a görög kormány főtitkárságának jogi szakértője, 1998 és 2001 között a jogszabály-előkészítő központi bizottság tagja.

Joannisz Szármász „Állam és jog” címmel háromkötetes művet tett közzé az Emberi Jogok Európai Bírósága, a Görög Államtanács, illetve a Görög Számvevőszék esetjogáról (2002–2003). Ezenkívül „Jobb állam” címmel tanulmányt publikált az aktuálisan alkalmazott pénzügyi ellenőrzésről.

2002 januárjától az Európai Számvevőszék tagja. 2004. április 30-ig ő felelt az EU banki tevékenysége, az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK), az Európai Iskolák, a decentralizált szervek és az Euratom Ellátási Ügynökség ellenőrzéséért. Joannisz Szármász emellett 2005 és 2007 között tagja volt a CEAD (koordináció, értékelés, megbízhatóság, fejlesztés) csoportnak.

2004. május 1. óta Joannisz Szármász a IV. ellenőrzési csoportért (saját források, banki tevékenység, működési kiadások, közösségi intézmények és szervezetek) felelős tagok egyike.

2007 januárjában a csoport elnökévé választották.

2. MELLÉKLET: Joannisz Szármász KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI

Ioannis SARMAS

Az Európai Számvevőszék tagja, jelölés második hivatali időszakra

NYILATKOZAT

Az Európai Parlament eljárási szabályzatának 101. cikkével összhangban

Az Európai Számvevőszék tagjaként szerzett tapasztalatok

           A legnagyobb kihívást számomra az jelentette, hogy míg az európai ügynökségek száma folyamatosan nőtt, a könyvvizsgáló személyzet nem bővült ennek megfelelő mértékben. Ennek ellenére valamennyi jelentés a megfelelő könyvvizsgálói módszerekkel készült el, és időben eljutott az Európai Parlamenthez.

           Azt a két esetet, ahol a helyzet mélyreható elemzésére volt szükség, azonnali intézkedés segítségével oldottuk meg, amiről értesítettük a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot. A vizsgálatot igénylő eseteket továbbítottuk az illetékes hatósághoz.

           A Számvevőszék ügynökségekről szóló jelentéseiben szereplő észrevételeket az ellenőrzött felek elfogadták és végrehajtották. A Számvevőszéknek az ügynökségekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló véleményében szereplő ajánlásait általában figyelembe vették.

           2003-ban az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank és az Európai Számvevőszék között új háromoldalú megállapodás kezdeményezésére és aláírására került sor. A megállapodást, amely megoldást nyújt a múltban tapasztalt problémákra, 2007-ben módosítás nélkül meghosszabbították.

           A jelentéseket rendszeresen megvitattuk az Európai Parlament képviselőivel, köztük a Költségvetési Ellenőrző Bizottság előadóival. Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy részt vehettem az Európai Parlament két kiküldetésében.

           Munkám során eredményorientált és konszenzuskereső megközelítést alkalmaztam. Kabinetem volt az általam kezdeményezett reformok megvalósításának motorja.

Személyes célok a lehetséges jövőbeli hivatali időszakra

           Azonnali kiemelt feladatnak tekintem az európai ügynökségek hatékony és eredményes pénzgazdálkodásának vizsgálatára irányuló, Európai Parlament által kért ellenőrzési feladat befejezését. A cél az, hogy a különjelentés hatással legyen az ügynökségi teljesítmény mérésének a módjára.

           A testület rangidős tagjaként biztosítani kívántam, hogy a Csoport az Európai Parlament állásfoglalásainak megfelelően közelítse meg az ellenőrzési feladatokat. Kiemelt figyelmet kívánok fordítani továbbá munkánk minőségértékelésére.

           Szándékomban áll aktívan hozzájárulni a Számvevőszék munkájához az érdekelt európai felek alapvető érdekeivel kapcsolatos területek ellenőrzésének kezdeményezőjeként és végrehajtójaként az ellenőrzési előírások maradéktalan tiszteletben tartása mellett.

          Konferenciák és publikációk segítségével mindent tőlem telhetőt meg kívánok tenni annak érdekében, hogy a görög állami könyvvizsgálókat megismertessem az európai könyvvizsgálói módszertannal.

           Átfogó személyes célom hozzáadott értéket teremteni a Közösség pénzügyi ellenőrzési rendszere számára különösen az új szerződés nyomán várhatóan létrejövő új környezetben.

     Testületi intézmény tagjaként hozzá kívánok járulni az intézménynek mint az Európai Unió pénzügyi lelkiismeretének szerepéhez, amely a Szerződésnek megfelelően segíti az Európai Parlamentet, és egyre szorosabban együttműködik a nemzeti számvevőszékekkel.

ELJÁRÁS

Cím	Egy számvevőszéki tag kinevezése (Joannisz Szármász)
Hivatkozások	N6-0021/2007 - C6-0309/2007 - 2007/0818(CNS)
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma	19.9.2007
Illetékes bizottság  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	CONT 27.9.2007
Előadó(k)  A kijelölés dátuma	Inés Ayala Sender 11.9.2007
Az elfogadás dátuma	6.11.2007
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	21 0 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Jean-Pierre Audy, Inés Ayala Sender, Herbert Bösch, Paulo Casaca, Szabolcs Fazakas, Christofer Fjellner, Ingeborg Gräßle, Dan Jørgensen, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Jan Mulder, Francesco Musotto, Bill Newton Dunn, Bart Staes, Alexander Stubb, Paul van Buitenen, Kyösti Virrankoski
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Chris Davies, Edit Herczog, Véronique Mathieu, Gabriele Stauner, Petya Stavreva