JELENTÉS Maarten B. Engwirda számvevőszéki tagnak történő jelöléséről

8.11.2007 - (C6‑0306/2007 – 2007/0815(CNS))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság
Előadó: Inés Ayala Sender

EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

Maarten B. Engwirda számvevőszéki tagnak történő jelöléséről

(C6‑0306/2007 – 2007/0815(CNS))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EK-Szerződés 247. cikkének (3) bekezdésére és az Euratom-Szerződés 160B cikkének (3) bekezdésére, amellyel összhangban a Tanács konzultált a Parlamenttel, (C6‑0306/2007),

–   tekintettel arra, hogy 2007. november 6-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét, és az EK-Szerződés 247. cikkének (2) bekezdésében és az Euratom-Szerződés 160b. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kritériumok fényében megfontolta a jelölt képesítéseit,

–   tekintettel eljárási szabályzata 101. cikkére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6‑0437/2007),

1.  kedvező véleményt nyilvánít Maarten B. Engwirda számvevőszéki taggá történő kinevezéséről,

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak, és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Közösség többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek.

INDOKOLÁS

Az Európai Számvevőszék és a Parlament közötti jó munkakapcsolat létfontosságú az Európai Unió pénzügyi ellenőrzési rendszerének működése szempontjából. Ezzel szemben a Parlament jelentéktelen szerepet játszik a Számvevőszék tagjaira vonatkozó kinevezési eljárásban. A Számvevőszék tagjait a Tanács nevezi ki a tagállamok javaslatai alapján. A Parlamenttel mindössze konzultálnak a kinevezés előtt. Ebből adódóan feszültségek keletkezhetnek abban az esetben, ha a Parlament és a Tanács véleménye között különbségek vannak. A Parlament megpróbálta minimalizálni a véleménykülönbségek kockázatát azáltal, hogy – a Számvevőszék tagjainak kinevezésével kapcsolatban a Parlamenttel folytatandó konzultáció eljárásáról szóló – két (1992-es és 1995-ös) állásfoglalásában[1] közzétette az ítéletére nézve irányadó általános elveket.

Különösen az 1992-es állásfoglalásában – az átláthatóság fokozása érdekében –

a Parlament a jelöltek Parlament általi értékelésére vonatkozóan az alábbi kritériumokat tette közzé:

a)            magas szintű szakmai tapasztalat, amelyet az államháztartás, vagy a vállalatirányítás és a vállalatirányítás auditálása terén szereztek;

b)             adott esetben a mentesítés előzetes megadása, amennyiben a jelöltek korábban végeztek irányítási feladatokat;

c)             azok esetében, akik irányítási feladatokat végeztek az állami vagy a magánszektorban, feddhetetlen irányítási előélet;

d)             a jelöltek ne töltsenek be választott tisztséget és ne legyen semmilyen feladatkörük politikai pártban a kinevezés időpontjától kezdődően;

e)             tekintettel a végzendő munka jellegére a jelöltek életkorát is figyelembe veszik: például indokoltnak tűnik annak előírása, hogy a tagok ne legyenek 65 évnél idősebbek első megbízatásuk végén vagy ne legyenek 70 évnél idősebbek a második megbízatásuk végén. Az sem lenne szabályos, ha a jelöltek a Számvevőszékbe történő kinevezésük révén kijátszhatnák a származási országukban ugyanezen tisztségre alkalmazandó korhatárokat;

f)              végül az egyéni érdemek értékelése mellett a Parlament azt is biztosítja, hogy a Számvevőszék egészének összetételére vonatkozóan érzékeny egyensúly maradjon fenn. Például a Számvevőszék fennálló összetétele eléggé eredményes ugyan a tagok változó eredete tekintetében, de a nők képviseletének hiánya nem igazolható;

g)             kívánatos lenne, hogy a tagok két időszaknál többre ne kapjanak megbízást.

A közelmúltbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy a fent említett állásfoglalások ellenére a véleménykülönbségeket nem mindig sikerült rendezni. 2004-ben a Költségvetési Ellenőrző Bizottság a Csatlakozási Szerződéssel összhangban javasolt tíz új számvevőszéki tagból kettőre vonatkozóan elutasító véleményt alkotott. A jelöltek közül az egyik visszalépett, a másik viszont nem. Jóllehet az elutasító vélemény a plenáris ülésen megerősítésre került, a jelöltet a Tanács mégis kinevezte a Számvevőszék tagjává.

Ami a jelenlegi kinevezési eljárást illeti, a tagállamok által javasolt jelöltek közül többen nem felelnek meg teljes mértékben a Parlament 1992-es állásfoglalásában megállapított összes kritériumnak. Ezenkívül a Parlament arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megőrizze az érzékeny egyensúlyt a Számvevőszék összetételében, és orvosolja a női képviselet hiányát, aláássák a tagállamok jelenlegi javaslatai. Mivel jelenleg 22 férfi és 5 női tag van, az egyensúly 23 férfi és 4 nő felé tolódna el, ha az összes jelöltet kineveznék.

A fentiekre való tekintettel az előadó úgy ítéli meg, hogy hatékonyabb eszközökre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a Parlament – és különösen a Költségvetési Ellenőrző Bizottság – eredményes kapcsolatot alakítson ki a Számvevőszék minden egyes tagjával a kinevezésük napjától kezdve. Az előadó úgy véli, hogy az 1992-es és 1995-ös állásfoglalásokban megállapított kritériumokat és eljárásokat sürgősen felül kell vizsgálni, egységes szerkezetbe kell foglalni és erről tájékoztatni kell a Tanácsot, a tagállamok jelöltek javaslásáért illetékes hatóságait és a közvéleményt.

Végezetül az előadó azt ajánlja, hogy sokkal szorosabb együttműködést alakítsanak ki a Parlament és a Tanács (ECOFIN) között a jelölési eljárás tekintetében. A Parlamentet kellő időben tájékoztatni kell az egyes tagállamok által javasolt jelöltekről. Középtávon a Tanácsnak és a Parlamentnek egy olyan koherensebb és hatékonyabb jelölési eljárásban kell megállapodnia, amely a Számvevőszék sürgős szervezeti reformjának fontos eleme lenne.

• [1]  A3-0345/92. állásfoglalás, HL C 337., 1992.12.21., 51. o. és A4-0001/95. állásfoglalás, HL C 43., 1995.2.20., 75.o.

(1.) MELLÉKLET: Maarten B. Engwirda ÖNÉLETRAJZA

Maarten B. Engwirda

p.m.

Tanulmányok:

-       Középiskolai tanulmányok (gimnázium, alpha program), Westfries Lyceum, Hoorn (1961)

-       Jogi diploma (specializáció nélkül) a groningeni egyetemen (1967)

-       Posztgraduális tanulmányok a hágai egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán (1968)

Jelenleg betöltött tisztség

-        Az Európai Számvevőszék tagja (1996 januárjától); III. ellenőrzési csoport (külső tevékenységek) csoportelnöke (2006 márciusától); „Önértékelés/szakértői értékelés” szakpolitikai csoport elnöke

Korábban betöltött tisztségek

-        A Holland Számvevőszék tagja (1990–1995);

-        Az Észak-atlanti Közgyűlés póttagja és a Közgyűlés gazdasági bizottságának szóvivője (1986–1989)

-        A D66 párt alsóházi frakciójának különböző területekért felelős szóvivője: pénzügy (1977–1989), állami kiadások (1977–1989), külkereskedelem (1977–1989), honvédelem (1982–1989), külügy (1982–1986)

-        Az RSV (Rijn-Schelde-Verolme) vizsgálóbizottság (1983–1984) és a holland útlevélprojekttel kapcsolatos vizsgálatot folytató bizottság (1988) tagja

-        Az Alsóház költségvetési ellenőrzési bizottságának elnöke (1981–1989)

-        A D66 párt alsóházi frakciójának vezetője (1982–1989)

-        A D66 párt képviselője az Alsóházban (1977–1981), a D66 parlamenti frakciójának alelnöke és pénztárnoka (1981–1982 és 1986–1989)

-        A Nemzetközi Energiaügynökség hosszú távú energiapolitikai tanácsosa (szakterület: energiagazdaság) (1975–1977)

-        A holland külügyminisztérium energiapolitikai tanácsosa (1973)

-        Az Európai Parlament képviselője (1972–1973)

-        A D66 párt képviselője az Alsóházban; feladatköre az európai politika és a fejlesztési együttműködések kérdései (1971–1972)

-        A D66 párt alsóházi frakciójának tanácsosa (1970–1971)

-        A külügyminisztérium fejlesztési együttműködéssel foglalkozó pénzügyi-gazdasági osztályának előadója (1968–1970)

-        A Groningeni Egyetemisták Egyesülete vezetőségének tagja (1964–1965)

-        A nemzetközi kapcsolatok szakos egyetemisták országos egyesületének elnöke (jelenleg az egyesület tiszteletbeli tagja)

Korábban betöltött további tisztségek

-       A Könyvelési Szakértők és Könyvvizsgálók Testülete igazgatótanácsának tagja

Publikációk

-       Különböző napi- és hetilapokban jelentek meg nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó, valamint gazdasági és pénzügyi témájú írásai.

(2.) MELLÉKLET: Maarten B. Engwirda KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI

Az Európai Számvevőszék fejlődése: tapasztalataim 1996 januárja óta

Amikor 1996 januárjában az Európai Számvevőszék tagjává váltam, parlamenti képviselőként, a költségvetési ellenőrző bizottság tagjaként (1981–1989) és a holland ellenőrző hivatal tagjaként (1990–1995) Hollandiában szerzett tapasztalataimhoz képest sok minden meglepett.

­ Az Európai Számvevőszék a külső érdekelteknek szánt összes üzenetet, illetve az üzenetek többségét az éves jelentésbe foglalta bele, ahelyett, hogy azokat különjelentések formájában az év során folyamatosan küldte volna el.

­ Az Európai Számvevőszék jelentéseinek nyelvezete a tárgyban nem szakértő külső érdekeltek (a COCOBU tagjai, a média és az európai adófizetők) számára, de még a könyvvizsgáló szakértők számára is nehezen érthető volt, mert nem volt egyértelmű és világos.

­ Az évek során az is felvetődött kérdésként, hogy miért kell negatív igazoló nyilatkozatot (DAS-t) adni az EU tekintetében, amikor Hollandiában a 80-as évek második felében és a 90-es éves első felében részese voltam annak a folyamatnak, amelynek keretében a holland ellenőrző hivatal megváltoztatta véleményét, és negatív DAS helyett pozitívat adott.

Azóta sok minden változott pozitív irányban, amelyhez szerény személyem is hozzájárult.

­ Jelentősen emelkedett a teljesítményértékeléssel (gazdálkodással, hatékonysággal, gazdaságossággal) kapcsolatosan a Számvevőszék által kiadott különjelentések száma;

­ a Számvevőszék egyre nagyobb figyelmet szentelt az éves és különjelentések nyelvezetének javítására, valamint az egyéb közlemények érhetőségére, többek között az általam elnökölt kommunikációs munkacsoport tevékenységén keresztül;

­ az általunk kiadott DAS az alaptranzakciók jogszerűségéről és szabályosságáról immár sokkal részletesebb leírást és konkrét számadatokat is tartalmaz, ami lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy célzott intézkedéseket tegyenek a hibák kiküszöbölésére, és a mentesítő hatóság (az Európai Parlament) is fel tudja mérni a lépések hatékonyságát.

A Számvevőszék cselekvési terve és a szakértői értékelés

2005 első felében a Számvevőszék szakértői csoportja elfogadta a Számvevőszék működésének javítását célzó háromlépcsős folyamatra vonatkozó javaslatomat:

­ a Számvevőszék működésének önértékelése az itt dolgozók (az adminisztrációban dolgozó tagok, osztályvezetők és tisztviselők, valamint fordítók, kabineti személyzet, asszisztensek) reprezentatív képviselete által annak érdekében, hogy meg lehessen állapítani, mi működik jól, mi rosszul, és mely területekre kell figyelmet fordítani;

­ a Számvevőszék nyolc tagjából és a főtitkárból álló, általam és egy projektirányító csapat elnökölt irányító csoport által cselekvési terv előterjesztése az önértékelés eredményei alapján; a Számvevőszék munkacsoportot hozott létre az új cselekvések megvalósítására;

­ a Számvevőszék működésének felülvizsgálata a hasonló rangú számvevő intézményekben dolgozó kollégákból álló szakértői csoport által.

A folyamat első két része sikeresen lezárult, a cselekvési terv megvalósítása folyamatban van. A harmadik lépcső megvalósításához Kanada, Norvégia, Portugália ás Ausztria számvevő intézményei fognak szakértőket biztosítani.

Személyes célkitűzéseim a jövőre nézve

Tájékoztattam országom vezetését, hogy csupán félidős (hároméves) mandátumot szeretnék a teljes 6 év helyett. A holland kormány ehhez beleegyezését adta. Személyes célkitűzéseim erre a három évre:

­ a különböző munkacsoportoknak a cselekvési terv keretében megállapított feladatainak végrehajtásához való aktív hozzájárulás;

­ a következő szakértői értékelés eredményei után a Számvevőszék működésének eredményesebbé tételére vonatkozó ajánlásokhoz való hozzájárulás;

­ az Európai Parlament Ellenőrző Bizottságának óhajaihoz a legmesszemenőbb támogatás megadása a szakbizottság és a Számvevőszék közötti stratégiai partnerség kialakítása érdekében, a kölcsönös függetlenség teljes tiszteletben tartása mellett.

ELJÁRÁS

Cím	Maarten B. Engwirda számvevőszéki tagnak történő jelöléséről
Hivatkozások	N6-0018/2007 - C6-0306/2007 - 2007/0815(CNS)
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma	19.9.2007
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	CONT 27.9.2007
Előadó(k) A kijelölés dátuma	Inés Ayala Sender 11.9.2007
Az elfogadás dátuma	6.11.2007
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	16 4 1
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Jean-Pierre Audy, Inés Ayala Sender, Herbert Bösch, Paulo Casaca, Szabolcs Fazakas, Christofer Fjellner, Ingeborg Gräßle, Dan Jørgensen, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Jan Mulder, Francesco Musotto, Bill Newton Dunn, Bart Staes, Alexander Stubb, Paul van Buitenen, Kyösti Virrankoski
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Chris Davies, Edit Herczog, Véronique Mathieu, Gabriele Stauner, Petya Stavreva