Eljárás : 2005/0261(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0450/2007

Előterjesztett szövegek :

A6-0450/2007

Viták :

PV 29/11/2007 - 5
CRE 29/11/2007 - 5

Szavazatok :

PV 29/11/2007 - 7.16
CRE 29/11/2007 - 7.16
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2007)0560

JELENTÉS     ***I
PDF 275kWORD 445k
21.11.2007
PE 374.427v01-00 A6-0450/2007

a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2005)0650 – C6–0441/2005 – 2005/0261(COD))

Jogi Bizottság

Előadó: Maria Berger

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről
 ELJÁRÁS

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2005)0650 – C6‑0441/2005 – 2005/0261(COD))

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2005)0650),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és az EK-Szerződés 61. cikkének c) pontjára és 67. cikkének (5) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0441/2005),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A6–0450/2007),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg  A Parlament módosításai

Módosítás: 1

(1) preambulumbekezdés

(1) Az Unió célul tűzte ki a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fenntartását és fejlesztését. E célból a Közösségnek különösen intézkedéseket kell elfogadnia a több államra kiterjedő vonatkozású polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén a belső piac megfelelő működéséhez szükséges mértékben, amennyiben ezen intézkedések többek között elősegítik a tagállamokban alkalmazandó kollíziós szabályok összeegyeztethetőségének előmozdítását.

A közösség célul tűzte ki a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fenntartását és fejlesztését. Egy ilyen térség létrehozása érdekében a Közösségnek szándékában áll elfogadni a több államra kiterjedő vonatkozású polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén a belső piac megfelelő működéséhez szükséges mértékben.

Módosítás: 2

(1a) preambulumbekezdés (új)

 

(1a) A Szerződés 65. cikkének b) pontja szerint ezek az intézkedések tartalmazzák azokat a tagállamokban alkalmazandó kollíziós, illetve joghatóságra vonatkozó szabályok összeegyeztethetőségének elősegítésére irányuló intézkedéseket.

Módosítás: 3

(2) preambulumbekezdés

(2) Az Amszterdami Szerződés vonatkozó rendelkezéseinek hatékony végrehajtása érdekében a Bel- és Igazságügyi Tanács 1998. december 3-án elfogadta az Amszterdami Szerződésnek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozására vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő végrehajtásáról szóló cselekvési tervet, melyben hangsúlyozta a kollíziós szabályok összeegyeztethetőségének fontosságát a bírósági határozatok kölcsönös elismerése célkitűzésének megvalósítása tekintetében, és felhívott a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezmény egyes rendelkezéseinek szükség esetén történő felülvizsgálatára, figyelemmel a más közösségi jogi eszközökben foglalt különös kollíziós szabályokra.

törölve

Módosítás: 4

(3) preambulumbekezdés

(3) Az 1999. október 15-i és 16-i tamperei ülésén az Európai Tanács jóváhagyta a bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvét mint a jog érvényesülésén alapuló európai térség létrehozása felé vezető elsődleges lépést. A polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerése elvének végrehajtására irányuló intézkedési program hangsúlyozza, hogy a kollíziós szabályok harmonizálását célzó intézkedések olyan kísérő intézkedések, melyek megkönnyítik ezen elv végrehajtását. A Hágai Programban az Európai Tanács emlékeztetett arra, hogy a szerződéses kötelezettségekre vonatkozó kollíziós szabályokkal kapcsolatos munkát tevékenyen folytatni kell.

(3) Az 1999. október 15-i és 16-i Tamperében tartott ülésén az Európai Tanács helyeselte a bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvét, valamint a többi határozatot is, mint a polgári ügyekben történő igazságszolgáltatási együttműködés sarokkövét, és felkérte a Tanácsot és a Bizottságot, hogy fogadjanak el egy, a kölcsönös elismerés végrehajtására szolgáló intézkedési programot.

Módosítás: 5

(3 a) preambulumbekezdés (új)

(3a) 2000. november 30-án a Tanács elfogadta a Bizottság és a Tanács közös, a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerése elvének végrehajtására szolgáló intézkedési programját 1. A program meghatározza a kollíziós szabályok és a bírósági ítéletek kölcsönös elismerését megkönnyítő szabályok harmonizációhoz kapcsolódó intézkedéseket.

______________

1 HL L 12., 2001.1.15., 1.o.

Módosítás: 6

(3b) preambulumbekezdés (új)

(3b) Az Európai Tanács által 2004. november 5-én elfogadott hágai program1 a szerződéses kötelezettségekre vonatkozó kollíziós szabályok (Róma I) terén végzendő munka aktív folytatására szólított fel.

_____________

1 HL C 53., 2005.3.3., 1.o.

Módosítás: 7

(4) preambulumbekezdés

(4) A Közösség gazdasági szereplői közötti verseny torzulásának elkerülése érdekében, valamint a jogviták kimenetele előreláthatóságának, a jogbiztonságnak és a határozatok kölcsönös elismerésének elősegítése céljából a belső piac megfelelő működése megköveteli, hogy a tagállamokban hatályban lévő kollíziós szabályok a megkeresett bíróságtól függetlenül ugyanazon nemzeti jog alkalmazását írják elő. Ugyanezen célból biztosítani kell a három jogi eszköz, nevezetesen az e rendelet, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet („Brüsszel I”), valamint a szerződésen kívüli kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló […]/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet („Róma II”) közötti legnagyobb összhangot.

(4) A Közösség gazdasági szereplői közötti verseny torzulásának elkerülése érdekében, valamint a jogviták kimenetele előreláthatóságának, a jogbiztonságnak és a határozatok kölcsönös elismerésének elősegítése céljából a belső piac megfelelő működése megköveteli, hogy a tagállamokban hatályban lévő kollíziós szabályok a megkeresett bíróságtól függetlenül ugyanazon nemzeti jog alkalmazását írják elő.

Módosítás: 8

(6) preambulumbekezdés

(6) A rendelet hatályát úgy kell megállapítani, hogy biztosítva legyen a 44/2001/EK rendelettel, valamint a szerződésen kívüli kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló […]/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel („Róma II”) való összhang.

(6) E rendelet anyagi hatályának és rendelkezéseinek összhangban kell állniuk a 2000. december 22-én elfogadott a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 44/2001/EK tanácsi rendelettel (Brüsszel I)1, valamint a szerződéseken kívüli kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló 864/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (Róma II)2.

___________

1 HL L 12., 2001.1.16., 1.o. A legutóbb a 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2004.12.28., 1. o.) módosított rendelet.

 

2 HL L 199., 2007.7.31., 40.o.

Módosítás: 9

(6 a) preambulumbekezdés (új)

(6a) A családi kapcsolatok az egyenes ági rokonságot, a házasságot, a sógorságot és az oldalági rokonságot foglalják magukban. Az 1. cikk (2) bekezdésében említett, a házassághoz vagy egyéb családi kapcsolatokhoz hasonló joghatású kapcsolatokra vonatkozó utalást azon tagállam joga szerint kell értelmezni, ahol a megkeresett bíróság található.

Indokolás

A Róma II. rendeletben szereplő preambulumbekezdés megismétlése.

Módosítás: 10

(6b) preambulumbekezdés (új)

(6b) A szerződés megkötését megelőzően folytatott tárgyalásokból eredő kötelezettségek a 864/2007/EK rendelet 12. cikke hatálya alá tartoznak. Ezért az ilyen célokat ki kell zárni e rendelet hatályából.

 

Indokolás

E preambulumbekezdés a Róma II. rendeletre tekintettel szükséges.

Módosítás: 11

(7 a) preambulumbekezdés (új)

 

(7a) Amennyiben jogválasztás történik és valamennyi tényállási elem más országban található, mint amelynek jogát a felek választották, a jogválasztás nem sértheti ezen másik ország olyan jogszabályi rendelkezéseinek alkalmazását, amelyektől megállapodással nem lehet eltérni. Ezt a szabályt kell alkalmazni függetlenül attól, hogy a jogválasztást bíróság kiválasztása kísérte-e vagy sem. Mivel nem cél lényeges változtatást eszközölni a Római Egyezmény 3. cikkének (3) bekezdéséhez képest, a megfogalmazás a lehető legteljesebben a 864/2007/EK rendelet 14. cikkéhez igazodik.

Indokolás

Erre a preambulumbekezdésre azért van szükség, hogy magyarázatot adjon azokra a rendelkezésekre való hivatkozásokra, amelyektől nem lehet megállapodással eltérni, továbbá arra, hogy azok miként kapcsolódnak a Róma II-höz.

Módosítás: 12

(8) preambulumbekezdés

(8) A jogi eszköz általános célkitűzése – vagyis a jog érvényesülésén alapuló európai térség jogbiztonsága – megvalósításának elősegítése érdekében a kollíziós szabályoknak nagymértékben kiszámíthatónak kell lenniük. A bírónak azonban korlátozott esetekben mérlegelési jogkörrel kell rendelkeznie annak megállapításakor, hogy a tényállás melyik joggal áll a legszorosabb kapcsolatban.

(8) A jogi eszköz általános célkitűzése – vagyis a jog érvényesülésén alapuló európai térség jogbiztonsága – megvalósításának elősegítése érdekében a kollíziós szabályoknak nagymértékben kiszámíthatónak kell lenniük. A bíróságok számára azonban bizonyos mértékig fenn kell tartani a mérlegelési jogkört annak megállapítására, hogy a tényállás melyik joggal áll a legszorosabb kapcsolatban.

Indokolás

A törölt szavak önmagukban nem vezetnek jogbiztonsághoz, mivel megtévesztőek lehetnek.

Módosítás: 13

(8 a) preambulumbekezdés (új)

(8a) A jogválasztás egyértelmű kifejezésének eldöntésekor figyelembe kell venni a felek arra vonatkozó megállapodását, hogy kizárólagos joghatóságot ruháznak egy tagállam egy vagy több bíróságára a szerződés alapján felmerülő viták eldöntésére.

Indokolás

E preambulumbekezdésre a Bizottság javaslatában szereplő azon rendelkezés törlésének eredményeként van szükség, amely értelmében egy joghatósági záradékot jogválasztási záradék hiányában implicit jogválasztást tükröző záradéknak tartanának.

Módosítás: 14

(8b) preambulumbekezdés (új)

(8b) E rendelet nem zárja ki, hogy a felek egy nem állami jogi testületetre vagy nemzetközi egyezményretörténő hivatkozást építsenek be a szerződésbe.

Indokolás

Célszerűnek tűnik az ilyen nem nemzeti jog – mint az UNIDROIT – alkalmazására egy preambulumbekezdésben hivatkozni a rendelkező rész helyett.

Módosítás: 15

(8c) preambulumbekezdés (új)

(8c) Amennyiben a Közösség elfogad egy, az anyagi szerződésjogra vonatkozó megfelelő jogi eszközt, amely magában foglalja az elfogadott feltetételeket, úgy ez az eszköz elrendelheti a felek számára ezen szabályok alkalmazását.

Módosítás: 16

(8d) preambulumbekezdés (új)

(8d) Ami jogválasztás hiányában az alkalmazandó jogot illeti, a „szolgáltatásnyújtás” és a „termékértékesítés” fogalmát ugyanúgy kell értelmezni, mint a 44/2001/EK tanácsi rendelet 5. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásakor, amennyiben a szolgáltatások a rendelet hatálya alá tartoznak. Bár a franchise és a forgalmazási szerződések szolgáltatásokról szólnak, azokra mégis egyedi szabályok vonatkoznak.

 

Indokolás

Kívánatosnak tűnik ez a pontosítás.

Módosítás: 17

(8e) preambulumbekezdés (új)

(8e) Ami jogválasztás hiányában az alkalmazandó jogot illeti, multilaterálisnak azok a rendszerek tekintetndők, amelyek keretében irányított kereskedelem folyik, mint például a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1 4. cikke (1) bekezdésének 14.) és 15.) pontjában említett szabályozott piacok és kereskedési rendszerek, tekintet nélkül arra, hogy támaszkodank-e központi partnerre.

_______________________________

1 HL L 145., 2000.4.30., 1.o. A legutóbb a 2007/44/EK irányelvvel (HL L 247., 2007.9.21., 1. o.) módosított irányelv.

Módosítás: 18

(8f) preambulumbekezdés (új)

(8f) Amennyiben nem történt jogválasztás, az alkalmazandó jogot az adott szerződéstípusra vonatkozóan előírt szabállyal összhangban kell meghatározni. Amennyiben a szerződés nem sorolható be egy meghatározott típusba vagy amennyiben annak elemei több meghatározott típusba tartoznak, akkor a szerződésre azon ország jogának kell vonatkoznia, ahol a jellemző szolgáltatás teljesítésére kötelezett fél szokásos tartózkodási helye van. Jogok és kötelezettségek összességéből álló, több meghatározott szerződéstípusba sorolható szerződés esetén, a szerződés jellemző szolgáltatását kell meghatározni, tekintettel annak súlypontjára.

Indokolás

A (8f), (8g) és a (8h) preambulumbekezdés szükségesnek tűnik a választás hiányában alkalmazandó jogra vonatkozó szabályok kifejtése érdekében, különösen a kapcsolódó szerződések vagy a jogok és kötelezettségek összességéből álló, több meghatározott szerződéstípusba sorolható szerződések esetében, amelyekre külön szabályok vonatkoznak.

Módosítás: 19

(8 g) preambulumbekezdés (új)

(8g) Amennyiben a szerződés bizonyítottan szorosabban kapcsolódik egy másik országhoz, mint amit a 4. cikk (1) vagy (2) bekezdése meghatároz, egy menekülési záradék rendelkezik arról, hogy ennek az országnak a jogát kell alkalmazni. Ez esetben többek között figyelembe kell venni, hogy a kérdéses szerződés nagyon szoros kapcsolatban áll-e más szerződéssel vagy szerződésekkel.

Módosítás: 20

(8h) preambulumbekezdés (új)

(8d) Jogválasztás hiányában, amennyiben az alkalmazandó jog nem határozható meg az alapján, hogy a szerződés besorolható egy meghatározott szerződéstípusba vagy hogy az alkalmazandó jog azon ország joga, ahol a jellemző szolgáltatás teljesítésére kötelezett fél szokásos tartózkodási helye van, a szerződésre azon ország joga az irányadó, amelyhez a legszorosabban kapcsolódik. Ezen ország meghatározásához figyelembe kell venni többek között, hogy a kérdéses szerződés nagyon szoros kapcsolatban áll-e más szerződéssel vagy szerződésekkel.

Módosítás: 21

(8i) preambulumbekezdés (új)

(8i) Az áruszállítási szerződések értelmezése vonatkozásában nem cél a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló 1980-as egyezmény1 4. cikke (4) bekezdése harmadik mondata tartalmának megváltoztatása. Következésképpen az egy útra szóló charter és egyéb szerződéseket, amelyek fő célja az áruszállítás, ugyanúgy kell kezelni, mint az áruszállítási szerződéseket.

 

E rendelet alkalmazásában „feladó” bármely személy, aki szállítási szerződést köt a szállítóval, „szállító” pedig az a szerződő fél, aki vállalja az áru szállítását, tekintet nélkül arra, hogy a szállítást saját maga hatja-e végre.

_____________

1 HL C 334., 2005.12.20., 1.o.

Módosítás: 22

(10b) preambulumbekezdés (új)

(10b) A módosított 2004/39/EK irányelv I. mellékletének A és B szakaszában említett befektetési szolgáltatások és kiegészítő szolgáltatások a fogysztó szerződésekre alkalmazandó általános szabályok hatálya alá tartoznak.

Módosítás: 23

(10c) preambulumbekezdés (új)

(10c) A fogysztói szerződésekre alkalmazandó általános jogválasztásra vonatkozóan több kivételt kell megfogalmazni. Az egyik ilyen kivétel, hogy az általános szabály nem alkalmazandó ingatlannal kapcsolatos dologi jogra vagy ingatlanbérletre vonatkozó szerződés, kivéve az Európai Parlament és a Tanács 1994. október 26-i, az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződések egyes szempontjai vonatkozásában a fogyasztók védelméről szóló 94/47/EK irányelve1 szerinti, az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződések egyes szempontjai vonatkozásában.

_______________________________

1 HL L 280., 1994.10.29., 83.o.

Módosítás: 24

(10d) preambulumbekezdés (új)

10d) E rendelet alkalmazásában az átruházható értékpapírok kibocsátására, általános forgalomba helyezésére vagy átvételi ajánlattételre vonatkozó feltételeket magukban foglaló jogokra és kötelezettségekre, valamint a kollektív befektetési vállalkozásbeli egységek lejegyzésére vagy visszavásárlására való hivatkozásnak tartalmaznia kell többek között az értékpapírok vagy egységek elosztására, a túljegyzés esetén érvényesülő jogokra, a visszahívási jogokra és hasonló, az ajánlattal összefüggő kérdésekre valamint azon kérdésekre vonatkozó szabályokat, amelyeket e rendelet 9., 10., 11. és 12. cikke tartalmaz, ezáltal biztosítva azt, hogy egyetlen jogszabály szabályozza az ajánlat valamennyi olyan, fontos szerződéses szempontját amely a kibocsátóra vagy az ajánlattevőre nézve a fogyasztóval szemben kötelező.

Módosítás: 25

(10e) preambulumbekezdés (új)

(10e) E rendelet alkalmazásában a pénzügyi eszközök a módosított 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 17. pontjában meghatározott eszközök, az átruházható értékpapírok pedig az ugyanezen irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 18. pontjában meghatározott eszközök.

Módosítás: 26

(10f) preambulumbekezdés (új)

(10f) E rendelet alkalmazásában a módosított 2004/39/EK irányelv I. mellékletének A. és B. szakaszában említettek szerinti pénzügyi szolgáltatások, mint például a befektetési szolgáltatások és tevékenységek, valamint a kiegészítő szolgáltatások, továbbá a kollektív befektetési vállalkozásbeli egységek eladásáról szóló szerződések – függetlenül attól, hogy vonatkozik-e azokra az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 1995. december 20-i 85/611/EGK tanácsi irányelv1 – a fogyasztói szerződésekre alkalmazandó általános szabály hatálya alá tartoznak. Így, amennyiben hivatkozás történik az átruházható értékpapírok kibocsátására, általános forgalomba helyezésére vagy a kollektív befektetési vállalkozásbeli egységek lejegyzésére vagy visszavásárlására, ezeknek a hivatkozásoknak tartalmazniuk kell minden olyan szempontot, amely a kibocsátóra vagy az ajánlattevőre nézve a fogyasztóval szemben kötelező, de nem kell tartalmaznia az ilyen pénzügyi szolgáltatások nyújtására vonatkozó szempontokat.

_______________________________

1 HL L 375., 1985.12.31., 3.o. A legutóbb a 2005/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 79., 2005.3.24., 9. o) módosított irányelv.

Módosítás: 27

(10g) preambulumbekezdés (új)

(10g)   Fontos biztosítani, hogy a pénzügyi eszközt képező jogokra és kötelezettségekre a fogyasztói szerződésekre alkalmazandó általános szabály ne vonatkozzon, mivel ez ahhoz vezethetne, hogy minden egyes kibocsátott eszközre eltérő jogi szabályozás vonatkozna, ez pedig megváltoztatná azok jellegét, és megakadályozná felcserélhetőségi alapon zajló kereskedelmüket és kínálatukat. Hasonlóképpen, az ilyen eszközök kibocsátásakor a kibocsátó vagy ajánlattevő fél és a fogyasztó között létrejövő szerződéses jogviszonyra nem feltétlenül a fogyasztó szokásos lakóhelyén érvényes jogszabályok kötelező alkalmazásának kell érvényesülnie, mivel biztosítani kell a kibocsátás vagy ajánlattétel feltételeinek egységességét. Ugyanennek az elvnek kell érvényesülnie a 4. cikk (1) bekezdésének hb) pontjában tárgyalt multilaterális rendszerek tekintetében is, amelyek esetében biztosítani kell, hogy a fogyasztó szokásos tartózkodási helyének joga ne ütközzön az e rendszereken belül vagy ilyen rendszer üzemeltetőjével létrejött szerződésekre irányadó szabályokkal.

 

Módosítás: 28

(11a) preambulumbekezdés (új)

(11a) A munkavállaló nem fosztható meg az azon rendelkezések által nyújtott védelemtől, amelyektől nem, vagy csak a munkavállaló előnyére lehet eltérni.

Módosítás: 29

(11b) preambulumbekezdés (új)

(11b) A munkaszerződések vonatkozásában egy másik országban való munkavégzés akkor tekintendő ideiglenesnek, ha feladatának külföldön történő teljesítése után a munkavállalónak származási országában újból fel kell vennie a munkát. Az, hogy a munkavállaló új munkaszerződést köt az eredeti munkáltatóval vagy egy olyan munkáltatóval, aki ugyanazon vállalatcsoporthoz tartozik, mint az eredeti munkáltató, nem zárhatja ki, hogy a munkavállalót úgy tekintsék, mint aki ideiglenesen egy másik országban végzi a munkáját.

Indokolás

Erre a preambulumbekezdésre a másik országban ideiglenesen végzett munka kezelése érdekében van szükség.

Módosítás: 30

(12) preambulumbekezdés

(12) A képviselő által kötött szerződések esetén be kell vezetni a képviselt személy, a képviselő, valamint a harmadik személy között létrejövő három jogviszonyra vonatkozó kollíziós szabályokat. A képviselt és a harmadik személy között kötött szerződés továbbra is e rendelet általános szabályai alá tartozik.

törölve

Indokolás

A képviseletre vonatkozó rendelkezés törlését javasolják.

Módosítás: 31

(13) preambulumbekezdés

(13) A tagállamok közrendjének megőrzéséhez különös szabályokra van szükség a kötelező rendelkezések és a közrenddel kapcsolatos kivétel vonatkozásában. E szabályokat a Szerződés rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

(13) A közérdeken alapuló bizonyos megfontolások indokolják a tagállami bíróságok azon lehetőségét, hogy kivételes körülmények között, a közrenden és az elsőbbséget élvező kötelező rendelkezéseken alapuló indokkal kivételt tegyenek. Az „elsőbbséget élvező kötelező rendelkezések” kifejezést meg kell különböztetni az e rendelet bizonyos rendelkezéseiben használt „a rendelkezések, amelyektől megállapodással nem lehet eltérni” kifejezéstől és azt korlátozóbban kell értelmezni.

Módosítás: 32

(11a) preambulumbekezdés (új)

(13a) A követelések engedményezésével összefüggésben a „viszony” kifejezésnek pontosítania kell, hogy a 13. cikk (1) bekezdése az engedményezés tulajdonjogi vetületeire is alkalmazandó az engedményező és az engedményes közötti keresetekben, ahol az ilyen vetületeket a kötelmi jogi vetületektől elkülönítetten kezelik. A „viszony” szó ugyanakkor nem értelmezhető úgy, mint amely az engedményező és az engedményes közötti bármilyen lehetséges kapcsolatra utal. Különösen, nem foglalhat magában a követelések engedményezésére, valamint jogok és kötelezettségek szerződéses átruházására vonatkozó előzetes kérdéseket. A kifejezés kizárólag azon szempontok vonatkozásában alkalmazandó, amelyek a követelések szóban forgó engedményezésével / jogok és kötelezettségek szóban forgó szerződéses átruházásával függnek közvetlenül össze.

Módosítás: 33

(15) preambulumbekezdés

(15) Egyértelművé kell tenni az e rendelet, valamint néhány más közösségi jogi rendelkezés közötti kapcsolatot.

(15) El kell kerülni azt a helyzetet, amikor a kollíziós szabályok több jogi eszközben találhatók, és e szabályok között eltérések mutatkoznak. Ez a rendelet ugyanakkor nem zárja ki a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra vonatkozó kollíziós szabályok felvételének lehetőségét a közösségi jogi rendelkezésekbe egyedi ügyek tekintetében.

 

E rendelet nem sértheti azon egyéb jogi eszközök alkalmazását, amelyek a belső piac megfelelő működésének elősegítését szolgáló rendelkezéseket határoznak meg, amennyiben azok nem alkalmazhatók az e rendelet szabályai által kijelölt joggal együtt. Az e rendeletben foglalt szabályok által kijelölt alkalmazandó jog rendelkezéseinek alkalmazása nem korlátozhatja az áruk és szolgáltatások szabad mozgását a közösségi jogi eszközökben – így a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (elektronikus kereskedelemről szóló irányelv)1 – szabályozott módon.

 

_______________________________________

1 HL L 178., 2000.7.17., 1.o.

Indokolás

Ezt a preambulumbekezdést a Róma II.-ből vették át, amelybe azt a parlamenti küldöttség kívánságára, megegyezéssel vették be.

Módosítás: 34

(16) preambulumbekezdés

(16) A tagállamok által vállalt nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartása érdekében e rendelet nem érinti azokat az egyes különös jogterületen megkötött egyezményeket, amelyeknek a tagállamok részesei. Azonban, amennyiben valamennyi tényállási elem az Unió területéhez kapcsolódik, úgy azon nemzetközi egyezmények alkalmazása, melyeknek csak néhány tagállam a részese, sértené a ténylegesen a jog érvényesülésén alapuló európai térség célkitűzését. Ez esetben célszerű az e rendeletben foglalt szabály alkalmazása. A szabályok könnyebb értelmezhetősége céljából a Bizottság a tagállamok által nyújtott információk alapján közzé fogja tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában az érintett egyezmények jegyzékét.

(16) A tagállamok által vállalt nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartása megköveteli, hogy e rendelet ne sértse azokat a nemzetközi egyezményeket, amelyekben egy vagy több tagállam e rendelet elfogadásakor részes. A szabályokhoz történő könnyebb hozzáférés céljából a Bizottság a tagállamok által közölt információk alapján közzé kell, hogy tegye az Európai Unió Hivatalos Lapjában a vonatkozó egyezmények jegyzékét.

Módosítás: 35

(16b) preambulumbekezdés (új)

(16b) A Bizottság javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak azon eljárásokra és feltételekre vonatkozóan, amelyek alapján a tagállamok egyéni és kivételes esetekben, ágazati kérdésekben jogosultak harmadik országokkal a saját nevükben a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó megállapodásokról tárgyalni és ilyen megállapodásokat kötni.

Módosítás: 36

(17) preambulumbekezdés

(17) Tekintettel arra, hogy a tervezett intézkedés célkitűzését – vagyis az érintett területen hozott bírósági határozatok jobb kiszámíthatóságának biztosítása érdekében a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogra vonatkozó egységes szabályok elfogadását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés hatásai miatt közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban a rendelet, amely a jogbiztonságot anélkül erősíti, hogy megkövetelné a nemzeti anyagi jogi szabályok harmonizálását, nem lépi túl az e célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

(17) Mivel e rendelet célját a tagállamok nem tudják megfelelően megvalósítani, és az e rendelet léptéke és hatásai miatt közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

Módosítás: 37

(18) preambulumbekezdés

(18) Az Egyesült Királyság és Írország, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban, értesítésben fejezte ki részvételi szándékát e rendelet elfogadásában és alkalmazásában. / Az Egyesült Királyság és Írország, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban e rendelet elfogadásában nem vesz részt, ezért e rendelet e két tagállamra nézve nem kötelező, és alkalmazása rájuk nem vonatkozik.

(18) Az Egyesült Királyság és Írország, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban, értesítésben fejezte ki részvételi szándékát e rendelet elfogadásában és alkalmazásában.

Módosítás: 38

(18a) preambulumbekezdés (új)

(18a) Az Egyesült Királyság nem küldött értesítést az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkének megfelelően, ezért az Egyesült Királyság nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

Módosítás: 39

(19) preambulumbekezdés

(19) Dánia, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban e rendelet elfogadásában nem vesz részt, ezért e rendelet e tagállamra nézve nem kötelező, és alkalmazása rá nem vonatkozik.

A módosítás magyar változatot nem érinti.

Módosítás: 40

1. cikk

1. E rendeletet kell alkalmazni a polgári vagy kereskedelmi jogi szerződéses kötelezettségekre minden olyan helyzetben, amikor különböző országok jogai között kell választani.

1. E rendeletet kell alkalmazni a polgári vagy kereskedelmi jogi szerződéses kötelezettségekre olyan helyzetekben, amikor különböző országok jogai között kell választani.

E rendelet nem terjed ki különösen az adó-, vám- és közigazgatási ügyekre.

E rendeletet nem kell alkalmazni különösen az adó-, vám- és közigazgatási ügyekben.

2. E rendeletet nem lehet alkalmazni az alábbiak esetében:

2. E rendeletet nem lehet alkalmazni az alábbiak esetében:

a) természetes személyek személyi állapotával, illetve jog- és cselekvőképességével összefüggő kérdések, a 12. cikk sérelme nélkül;

a) természetes személyek személyi állapotával, illetve jog- és cselekvőképességével összefüggő kérdések, a 12. cikk sérelme nélkül;

b) a családjogi viszonyokból, valamint az olyan jogviszonyokból eredő kötelezettségek, melyek – a rájuk alkalmazandó jog értelmében – hasonló joghatásokkal járnak, ideértve a tartási kötelezettségeket is;

b) családi kapcsolatokból és a jog szerint hasonló joghatásúnak tekintett kapcsolatokból – beleértve a tartási kötelezettséget is – eredő kötelezettségek;

c) a házassági vagyonjogi viszonyokból, valamint az olyan tulajdonjogi viszonyokból eredő kötelezettségek, melyek – a rájuk alkalmazandó jog értelmében – a házasságra, végrendeletre és öröklésre hasonló joghatásokkal járnak;

c) a házassági vagyonjogból eredő, és az ilyen kapcsolatokra alkalmazandó jog szerint a házasságéval hasonló joghatásúnak tekintett kapcsolatokra alkalmazandó vagyonjogi jogszabályokból, továbbá a végrendeletből és öröklésből eredő kötelezettségek;

d) váltók, csekkek és saját váltók, valamint egyéb forgatható értékpapírok alapján létrejövő kötelezettségek, amennyiben az ilyen egyéb forgatható értékpapírok alapján létrejövő kötelezettségek azok átruházható jellegéből származnak;

d) váltók, csekkek és saját váltók, valamint egyéb forgatható értékpapírok alapján létrejövő kötelezettségek, amennyiben az ilyen egyéb forgatható értékpapírok alapján létrejövő kötelezettségek azok átruházható jellegéből származnak;

e) választottbírósági megállapodások és joghatósági kikötések;

e) választottbírósági megállapodások és joghatósági kikötések;

a társasági jogot, az egyesületi jogot, valamint a jogi személyekre vonatkozó jogot érintő kérdések, mint például a társaságok, egyesületek és más jogi személyek bejegyzés útján vagy más módon történő létrehozása, jogképessége, belső szervezete és működése vagy feloszlása, valamint a társasági tagok és a tisztségviselők jogszabályon alapuló személyes felelőssége a társaság, az egyesület, illetve a jogi személy kötelezettségeiért, továbbá azon kérdés eldöntése, hogy egy társaság, egyesület vagy jogi személy szerve kötelezheti-e a társaságot, egyesületet vagy jogi személyt harmadik személlyel szemben;

f) a társasági jogot, az egyesületi jogot, valamint a jogi személyekre vagy jogi személyiség nélküli szervezetekre vonatkozó jogot érintő kérdések, mint például a társaságok, egyesületek és más jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli szervezetek bejegyzés útján vagy más módon történő létrehozása, jogképessége, belső szervezete és működése vagy feloszlása, valamint a társasági tagok és a tisztségviselők jogszabályon alapuló személyes felelőssége a társaság, az egyesület, illetve a jogi személy kötelezettségeiért;

 

fa) azon kérdés eldöntése, hogy vajon harmadik személy irányában a képviselő kötelezheti-e azon személyt, akinek a nevében állítása szerint eljár, illetve hogy egy társaság, egyesület vagy jogi személy szerve kötelezheti-e a társaságot, egyesületet vagy jogi személyt harmadik személlyel szemben;

g) célvagyon (trust) alapítása, és az alapítók, vagyonkezelők és kedvezményezettek közötti jogviszony;

g) célvagyon (trust) alapítása, és az alapítók, vagyonkezelők és kedvezményezettek közötti jogviszony;

h) bizonyítás és eljárás, a 17. cikk sérelme nélkül;

h) bizonyítás és eljárás, a 17. cikk sérelme nélkül;

i) előszerződéses jogviszonyból eredő kötelezettségek.

i) egy szerződés megkötését megelőzően végzett cselekményekből eredő kötelezettségek.

3. E rendelet alkalmazásában a „tagállam” kifejezés a tagállamokat jelenti, Dánia [, Írország és az Egyesült Királyság] kivételével.

3. E rendelet alkalmazásában a „tagállam” kifejezés a tagállamokat jelenti, Dánia és az Egyesült Királyság kivételével. A 3. cikk (5) bekezdése tekintetében a kifejezés azonban az összes tagállamot jelenti.

Indokolás

E változtatások célja különösen az, hogy a megfogalmazást összhangba hozzák a Róma II.-vel.

Módosítás: 41

2. cikk

Az e rendelet szerinti jogot kell alkalmazni akkor is, ha ez nem valamelyik tagállam joga.

A módosítás magyar változatot nem érinti.

Indokolás

Nyilvánvaló hibát javít.

Módosítás: 42

3. cikk

(1) Az 5., 6. és 7. cikk sérelme nélkül, a szerződésre a felek által választott jog az irányadó.

(1) A szerződésre a felek által választott jog az irányadó.

A jogválasztás lehet kifejezett, vagy annak a szerződés rendelkezéseiből, a felek magatartásából vagy az eset körülményeiből kellő bizonyossággal ki kell derülnie. Amennyiben a felek megállapodnak abban, hogy a szerződéssel kapcsolatban felmerült vagy a jövőben felmerülő viták rendezésében melyik tagállam bírósága vagy bíróságai járjanak el, vélelmezni kell, hogy a felek egyúttal e tagállam jogát választották.

A jogválasztásnak kifejezettnek kell lennie vagy annak a szerződés rendelkezéseiből vagy az eset körülményeiből egyértelműen ki kell derülnie.

 

Választásukkal a felek a szerződés egészére vagy annak csak egy részére alkalmazandó jogot határozhatják meg.

Választásukkal a felek a szerződés egészére vagy annak csak egy részére alkalmazandó jogot határozhatják meg.

(2) A felek alkalmazandó jogként választhatják a szerződéses anyagi jog nemzetközi vagy közösségi szinten elismert elveit és szabályait is. Azon kérdésekre azonban, melyek ezen elvek vagy szabályok hatálya alá tartozó jogterületekkel kapcsolatosak, de általuk kifejezetten nem szabályozottak, azon általános elvek vonatkoznak, melyekből ezen elvek vagy szabályok erednek, illetve ilyen általános elvek hiányában az e rendelet szerinti, a jogválasztás hiányában alkalmazandó jogot kell alkalmazni.

 

(3) A felek bármikor megállapodhatnak abban, hogy a szerződést a korábban – az e cikk szerinti korábbi jogválasztás, illetve az e rendelet más rendelkezései alapján – irányadó jog helyett egy másik jog rendelkezései alá vonják. A szerződés 10. cikk szerinti alaki érvényességét és harmadik személyek jogait nem érinti a szerződés alkalmazandó jogra vonatkozó rendelkezéseinek a szerződéskötés után bekövetkezett módosítása.

(3) A felek bármikor megállapodhatnak abban, hogy a szerződést a korábban – az e cikk szerinti korábbi jogválasztás, illetve az e rendelet más rendelkezései alapján – irányadó jog helyett egy másik jog rendelkezései alá vonják. A szerződés 10. cikk szerinti alaki érvényességét és harmadik személyek jogait nem érinti a szerződés alkalmazandó jogra vonatkozó rendelkezéseinek a szerződéskötés után bekövetkezett módosítása.

(4) Amennyiben a jogválasztás időpontjában valamennyi tényállási elem egy adott országhoz kapcsolódik, úgy az alkalmazandó jog felek által történő, az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kiválasztása – függetlenül attól, hogy az együtt jár-e egy külföldi bíróság joghatóságának kikötésével vagy sem – nem érinti az adott állam azon jogszabályainak alkalmazását, amelyektől szerződés útján nem lehet eltérni, a továbbiakban: kötelező rendelkezések.

(4) Amennyiben a jogválasztás időpontjában valamennyi tényállási elem más országban található, mint amelynek jogát választották, a felek választása nem sértheti az adott állam azon jogszabályi rendelkezéseinek alkalmazását, amelyektől megállapodás útján nem lehet eltérni.

5. Valamely nem tagállam jogának a felek által történő választása nem sértheti a közösségi jog kötelező rendelkezéseinek alkalmazását, amennyiben az adott esetben ezeket kellene alkalmazni.

5. Amennyiben a jogválasztás időpontjában valamennyi tényállási elem egy vagy több tagállamban található, a felek harmadik ország jogára vonatkozó jogválasztása nem sértheti a közösségi jog – illetve adott esetben annak az eljáró bírói fórum szerinti tagállam által átültetett – olyan rendelkezések alkalmazását, amelyektől megállapodással nem lehet eltérni..

(6) Az alkalmazandó jogra vonatkozó megállapodás létrehozására és érvényességére a 9., 10. és 12. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) Az alkalmazandó jogra vonatkozó megállapodás létrehozására és érvényességére a 9., 10. és 12. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.

Módosítás: 43

4. cikk

(1) A 3. cikk szerinti jogválasztás hiányában a szerződésekre a következő jogot kell alkalmazni:

(1) A 3. cikk szerinti jogválasztás hiányában és a 4a.–6. cikk sérelme nélkül, a szerződésekre a következő jogot kell alkalmazni:

(a) adásvételi szerződésre azon ország joga irányadó, ahol az eladó szokásos tartózkodási helye található;

(a) árura vonatkozó adásvételi szerződésre azon ország joga irányadó, ahol az eladó szokásos tartózkodási helye található;

(b) szolgáltatási szerződésre azon ország joga irányadó, ahol a szolgáltatásnyújtó szokásos tartózkodási helye található;

(b) szolgáltatási szerződésre azon ország joga irányadó, ahol a szolgáltatásnyújtó szokásos tartózkodási helye található;

(c) fuvarozási szerződésre azon ország joga irányadó, ahol a fuvarozó szokásos tartózkodási helye található;

 

(d) olyan szerződésre, melynek tárgya ingatlannal kapcsolatos dologi jog vagy ingatlan használatával kapcsolatos jog, azon ország joga irányadó, ahol az ingatlan található;

(d) olyan szerződésre, melynek tárgya ingatlannal kapcsolatos dologi jog vagy ingatlannal kapcsolatos bérleti jog, azon ország joga irányadó, ahol az ingatlan található;

(e) a d) pont ellenére, olyan szerződésre, melynek tárgya ingatlannak legfeljebb hat egymást követő hónapra ideiglenes magánhasználatra kötött bérlete vagy haszonbérlete, azon ország joga irányadó, ahol a tulajdonos szokásos tartózkodási helye található, feltéve, hogy a bérlő vagy haszonbérlő természetes személy, és szokásos tartózkodási helye ugyanebben az országban található;

(e) a (d) pont ellenére, olyan szerződésre, melynek tárgya ingatlannak legfeljebb hat egymást követő hónapra ideiglenes magánhasználatra kötött bérlete, azon ország joga irányadó, ahol a főbérlő szokásos tartózkodási helye található, feltéve, hogy a bérlő természetes személy, és szokásos tartózkodási helye ugyanebben az országban található;

(f) szellemi vagy ipari tulajdonjoggal kapcsolatos szerződésre azon ország joga irányadó, ahol a jogot átruházó vagy átengedő személy szokásos tartózkodási helye található;

 

(g) franchise szerződésre azon ország joga irányadó, ahol a franchise átvevő szokásos tartózkodási helye található;

(g) franchise szerződésre azon ország joga irányadó, ahol a franchise átvevő szokásos tartózkodási helye található;

(h) értékesítési szerződésre azon ország joga irányadó, ahol az értékesítő szokásos tartózkodási helye található.

(h) értékesítési szerződésre azon ország joga irányadó, ahol az értékesítő szokásos tartózkodási helye található;

 

(ha) az aukcióval létrejött termékértékesítési szerződésre azon ország joga irányadó, ahol az aukcióra sor került, ha ez a hely meghatározható;

 

(hb) olyan multilaterális rendszer keretében kötött szerződésre, amely a megkülönböztetés-mentesség szabályaival összhangban és egyetlen jog alkalmazásával összehozza több harmadik félnek a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 17. pontja szerinti pénzügyi eszközökben lévő vételi és eladási szándékát, vagy elősegíti ezt, az említett jog az irányadó.

(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt szerződésekre azon ország joga irányadó, ahol a jellemző szolgáltatást nyújtó félnek a szerződéskötés időpontjában a szokásos tartózkodási helye található. Amennyiben a jellemző szolgáltatás nem megállapítható, a szerződésre azon ország joga irányadó, amellyel a legszorosabb kapcsolatban áll.

(2) Amennyiben a szerződésre az (1) bekezdés nem vonatkozik vagy amennyiben a szerződés elemeire az a)–hb) pont közül több is vonatkozna, a szerződésre azon ország joga irányadó, ahol a szerződésre jellemző teljesítésre kötelezett félnek a szokásos tartózkodási helye található.

 

(2a) Amennyiben az eset valamennyi körülménye alapján egyértelmű, hogy a szerződés nyilvánvalóan szorosabban kapcsolódik egy, az (1) vagy (2) bekezdésben említettektől eltérő országhoz, akkor e másik ország jogát kell alkalmazni.

 

(2b) Amennyiben az (1) vagy a (2) bekezdés szerint alkalmazandó jog nem megállapítható, a szerződésre azon ország joga irányadó, amelyhez a szerződés a legszorosabban kapcsolódik.

 

 

Indokolás

A módosítást az új (8f), (8g) és (8h) preambulumbekezdéssel összhangban kell olvasni.

Módosítás: 44

4a. cikk (új)

4a. cikk

Fuvarozási szerződések

 

(1) Amennyiben az árufuvarozási szerződésre alkalmazandó jogot nem a 3. cikkel összhangban választották meg, az ilyen szerződésekre alkalmazandó jog a fuvarozó szokásos tartózkodási helye szerinti ország joga, feltéve, hogy az átvétel helye vagy a szállítás helye vagy a feladó szokásos tartózkodási helye szintén abban az országban van. Ha ezek a követelmények nem teljesülnek, a felek által megállapított szállítási hely szerinti ország jogát kell alkalmazni.

 

(2) Amennyiben a felek nem a második albekezdés szerint választották meg a személyszállítási szerződésre irányadó jogot, azon ország joga az irányadó, ahol az utas szokásos tartózkodási helye található, feltéve, hogy vagy a kiindulási hely, vagy a rendeltetési hely szintén ugyanabban az országban van. Ha ezek a követelmények nem teljesülnek, azon ország jogát kell alkalmazni, ahol a fuvarozó szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik.

 

A felek csak azon ország jogát választhatják a személyszállítási szerződés irányadó jogaként – a 3. cikkel összhangban –, amely országban:

 

(a) az utas szokásos tartózkodási helye található; vagy

 

(b) a fuvarozószokásos tartózkodási helye található; vagy

 

(ba) a fuvarozó központi ügyvezetési helye található; vagy

 

(c) a kiindulási hely található; vagy

 

(d) a rendeltetési hely található;

 

(3) Amennyiben az eset valamennyi körülménye alapján egyértelmű, hogy a szerződés jogválasztás hiányában nyilvánvalóan szorosabban kapcsolódik egy, a fenti (1) és (2) bekezdésben említettektől eltérő országhoz, akkor e másik ország jogát kell alkalmazni.

Indokolás

Ezen egyenes megoldás célja a jogbiztonság elősegítése.

Módosítás: 45

5. cikk

 

 

 

 

(1) A következő bekezdés szerinti és az abban foglaltaknak megfelelő fogyasztói szerződésekre azon ország joga irányadó, ahol a fogyasztó szokásos tartózkodási helye található.

(1) Egy olyan szerződésre, amelyet egy természetes személy gazdasági vagy szakmai tevékenységén kívül eső céllal („a fogyasztó”) kötött egy másik, az üzleti vagy szakmai tevékenysége körén belül eljáró személlyel („a vállalkozó”), azon ország joga az irányadó, ahol a fogyasztó szokásos tartózkodási helye található, feltéve, hogy:

 

(a) a vállalkozó üzleti vagy szakmai tevékenységét abban az országban folytatja, ahol a fogyasztó szokásos tartózkodási helye található, vagy

 

(b) minden más esetben ilyen jellegű tevékenységei ebbe az országba vagy az ezen országot is magában foglaló országokba irányulnak,

 

és a szerződés hatálya kiterjed ezen tevékenységekre.

(2) Az (1) bekezdést azon szerződésekre kell alkalmazni, melyeket valamely tagállamban szokásos tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy, a fogyasztó, kereskedelmi vagy szakmai tevékenységén kívül eső céllal köt egy olyan személlyel, a gyártóval vagy forgalmazóval, aki kereskedelmi vagy szakmai tevékenysége keretében jár el.

(2) Az (1) bekezdés ellenére a felek a 3. cikkel összhangban megválaszthatják az e cikk hatálya alá tartozó szerződésre alkalmazandó jogot. Ez a választás azonban nem eredményezheti azt, hogy a fogyasztót megfosztják az azon rendelkezések által biztosított védelemtől, amelyektől nem lehet eltérni szerződés útján azon jog értelmében, amelyet – jogválasztás hiányában – az (1) bekezdés alapján alkalmazni kellett volna.

Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a szerződést olyan gyártóval vagy forgalmazóval kötötték, aki a fogyasztó szokásos tartózkodási helyének tagállamában kereskedelmi vagy szakmai tevékenységet folytat, vagy ilyen tevékenysége bármilyen módon az említett tagállamra, illetve több ország között az említett tagállamra is irányul, és a szerződés az ilyen tevékenység körébe tartozik, kivéve, ha a gyártó vagy forgalmazó a fogyasztó szokásos tartózkodási helyét nem ismerte, és ez nem a gondatlanságának tudható be.

 

(3) Az (1) bekezdés a következő szerződésekre nem alkalmazható:

(3) Az (1) és a (2) bekezdés a következő szerződésekre nem alkalmazható:

(a) szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések, ha a szolgáltatást a fogyasztó számára kizárólag a szokásos tartózkodási helye szerinti országtól eltérő országban nyújtják;

(a) szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések, ha a szolgáltatást a fogyasztó számára kizárólag a szokásos tartózkodási helye szerinti országtól eltérő országban nyújtják;

(b) fuvarozási szerződések, kivéve az 1990. június 13-i 90/314/EGK irányelv szerinti szervezett utazásra vonatkozó szerződéseket;

(b) fuvarozási szerződés, kivéve az 1990. június 13-i 90/314/EGK irányelv szerinti szervezett utazásra vonatkozó szerződést;

(c) ingatlannal kapcsolatos dologi jogra vagy ingatlan használatával kapcsolatos jogra vonatkozó szerződések, kivéve az 1994. október 26-i 94/47/EK irányelv szerinti, időben megosztott használati joggal kapcsolatos szerződéseket.

(c) ingatlannal kapcsolatos dologi jogra vagy ingatlanbérlettel kapcsolatos dologi jogra vonatkozó szerződések, kivéve a 94/47/EK irányelv szerinti, időben megosztott ingatlanhasználati joggal kapcsolatos szerződéseket.

 

(d) olyan jogok és kötelezettségek, amelyek pénzügyi eszközt képeznek, valamint az átruházható értékpapírok kibocsátására, általános forgalomba helyezésére vagy átvételi ajánlattételre és a kollektív befektetési vállalkozásbeli egységek lejegyzésére vagy visszavásárlására vonatkozó feltételeket és szabályokat magukban foglaló jogok és kötelezettségek, amennyiben ezek nem minősülnek pénzügyi szolgáltatás nyújtásának;

 

(e) a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 18. pontjában meghatározott átruházható értékpapírok lejegyzésére vagy új kibocsátásának megvásárlására vonatkozó szerződés, vagy kollektív befektetési vállalkozásbeli egységek lejegyzésére vagy visszavásárlására irányuló jogok és kötelezettségek;

 

(f) az e rendelet 4. cikke (1) bekezdése (hb) pontjának hatálya alá tartozó rendszertípuson belül kötött szerződés.

Módosítás: 46

6. cikk

(1) A 3. cikk rendelkezései ellenére, egyéni munkaszerződés esetében a felek jogválasztása nem eredményezheti azt, hogy a munkavállalót megfosztják az azon jog kötelező rendelkezései által biztosított védelemtől, amely jogválasztás hiányában e cikk alapján alkalmazandó lenne.

(1) Az egyéni munkaszerződésre a felek által a 3. cikkel összhangban választott jog az irányadó. Ez a jogválasztás azonban nem eredményezheti azt, hogy a munkavállalót megfosztják az azon rendelkezések által biztosított védelemtől, amelyektől nem lehet eltérni szerződés útján azon jog értelmében, amelyet – jogválasztás hiányában – a (2), (2a) és a (3) bekezdés értelmében alkalmazni kellett volna.

(2) A 3. cikk szerinti jogválasztás hiányában az egyéni munkaszerződésre a következő jog irányadó:

(2) Amennyiben az egyéni munkaszerződésre alkalmazandó jogot a felek nem választották meg, a szerződésre azon ország joga az irányadó, ahol vagy – ellenkező esetben – ahonnan a munkavállaló a szerződés teljesítéseként rendszerint a munkáját végzi. Azon az országon, ahol a munkavállaló a munkát rendszerint végzi, nem változtat az, hogy a munkavállaló a munkáját ideiglenesen egy másik országban végzi.

(a) azon ország joga, ahol vagy ahonnan a munkavállaló a szerződés teljesítéseként rendszerint a munkáját végzi. A munkavégzés szokásos helyén nem változtat az, hogy a munkavállaló a munkáját ideiglenesen egy másik országban végzi. Egy másik országban való munkavégzés akkor tekintendő ideiglenesnek, ha feladatának külföldön történő teljesítése után a munkavállalónak származási országában újból fel kell vennie a munkát. Az, hogy a munkavállaló az eredeti munkáltatóval vagy egy olyan munkáltatóval, aki ugyanazon vállalatcsoporthoz tartozik, mint az eredeti munkáltató, új munkaszerződést köt, nem zárja ki, hogy a munkáltató ideiglenesen egy másik országban végezze munkáját;

 

(b) amennyiben a munkavállaló a munkáját rendszerint nem ugyanazon országban vagy országból végzi, vagy ha munkáját rendszerint olyan helyen végzi, mely nem tartozik nemzeti felségterület alá, úgy az azon telephely szerinti ország joga, ahol a munkavállalót alkalmazták.

 

 

(2a) Amennyiben az alkalmazandó jogot a (2) bekezdés alapján nem lehet meghatározni, a szerződésre azon ország joga az irányadó, ahol az a vállalkozás található, amelynél a munkavállalót alkalmazták.

(3) A (2) bekezdés szerinti jog alkalmazása megtagadható, ha a körülmények összessége arra utal, hogy a munkaszerződés egy másik országgal szorosabb kapcsolatban áll; ebben az esetben e másik ország joga alkalmazandó.

(3) Amennyiben a körülmények összessége arra utal, hogy a munkaszerződés egy, a (2) vagy (2a) bekezdésben szereplő országtól eltérő országgal szorosabb kapcsolatban áll, e másik ország joga alkalmazandó.

Módosítás: 47

7. cikk

7. cikk

Képviselő által kötött szerződések

törölve

(1) A 3. cikk szerinti jogválasztás hiányában a képviselő és a képviselt személy közötti szerződésekre azon ország joga irányadó, ahol a képviselő szokásos tartózkodási helye található, kivéve, ha a képviselő a tevékenységét elsősorban azon országban folytatja vagy köteles folytatni, ahol a képviselt személy szokásos tartózkodási helye található; utóbbi esetben ezen ország joga alkalmazandó.

 

(2) A képviselt, valamint harmadik személy között annak következtében létrejött jogviszonyra, hogy a képviselő képviseleti jogkörén belül, azt túllépve vagy ilyen jogkör nélkül járt el, azon ország joga irányadó, ahol a képviselő eljárása időpontjában szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik. Az alkalmazandó jog azonban azon ország joga, ahol a képviselő eljárt, amennyiben vagy a képviselt személy, akinek a nevében a képviselő eljárt, vagy a harmadik személy ezen országban rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel, vagy ha a képviselő tőzsdén járt el, vagy árverésen vett részt.

 

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben említett jogviszonyra alkalmazandó jogot a képviselt vagy a harmadik személy írásban kiköti, és ezt a másik fél kifejezetten elfogadja, a (2) bekezdés ellenére a jogviszonyra az így meghatározott jog irányadó.

 

(4) A (2) bekezdésben meghatározott jog a képviselő és a harmadik személy között annak következtében létrejött jogviszonyra is irányadó, hogy a képviselő képviseleti jogkörén belül, azt túllépve vagy ilyen jogkör nélkül járt el.

 

Módosítás: 48

8. cikk

Kötelező rendelkezések

Elsőbbséget élvező kötelező rendelkezések

(1) A kötelező rendelkezés olyan rendelkezés, melynek betartását valamely ország politikai, szociális vagy gazdasági rendjének megőrzése szempontjából szükségesnek ítéli, és megköveteli a hatálya alá eső valamennyi tényállásra történő alkalmazását, függetlenül attól, hogy e rendelet a szerződésre mely jog alkalmazását írja elő.

(1) Az elsőbbséget élvező kötelező rendelkezés olyan rendelkezés, melynek betartását valamely ország olyan közérdekeinek, mint például politikai, szociális vagy gazdasági rendjének megőrzése szempontjából döntő fontosságúnak ítéli, és megköveteli a hatálya alá eső valamennyi tényállásra történő alkalmazását, függetlenül attól, hogy e rendelet a szerződésre mely jog alkalmazását írja elő.

(2) E rendelet rendelkezései nem sérthetik a megkeresett bíróság által alkalmazandó kötelező rendelkezéseket.

(2) E rendelet rendelkezései nem sérthetik a megkeresett bíróság által alkalmazandó elsőbbséget élvező kötelező rendelkezéseket.

(3) E rendelet rendelkezései nem sérthetik a megkeresett bíróság által alkalmazandó kötelező rendelkezéseket. Figyelembe vehetők egy másik olyan ország jogának kötelező rendelkezései is, amellyel a tényállás szoros kapcsolatban áll. Annak vizsgálata során, hogy alkalmazni kell-e e szabályokat, az (1) bekezdésben foglalt fogalommeghatározással összhangban a bírónak azok jellegét és célját, valamint azt kell figyelembe vennie, hogy alkalmazásuk vagy nem alkalmazásuk milyen következményekkel járna az érintett kötelező rendelkezés által elérni kívánt célra, valamint a felekre.

 

Indokolás

E módosítás célja az elsőbbséget élvező kötelező rendelkezések jelentésének egyértelművé tétele (lásd még a módosított (13) preambulumbekezdést). Ezen kívül a jobb szabályozás érdekében is készült, mivel összhangba hozza a Róma I és a Róma II egyezményeket. Továbbá megkönnyítené a Róma I és a Róma II egyetlen eszközzé való összeolvasztását.

Módosítás: 49

10. cikk

 

(-1) Alakilag érvényes a szerződéskötés időpontjában ugyanabban az országban lévő személyek vagy képviselőik között megkötött szerződés, ha eleget tesz az e rendelet alapján tartalmilag irányadó jog vagy a szerződéskötés helye szerinti ország joga formai követelményeinek.

(1) Alakilag érvényes a szerződés, ha eleget tesz az e rendelet alapján tartalmilag irányadó jog vagy azon ország joga formai követelményeinek, ahol a szerződéskötés időpontjában valamelyik fél vagy képviselője tartózkodik, vagy ahol ebben az időpontban valamelyik fél szokásos tartózkodási helye található.

(1) Alakilag érvényes a különböző országban lévő személyek vagy képviselőik között létrejött szerződés, ha eleget tesz az e rendelet alapján tartalmilag irányadó jog vagy bármely olyan ország joga formai követelményeinek, ahol a szerződéskötéskor vagy valamelyik fél vagy bármelyik képviselőjük tartózkodik, vagy azon ország joga formai követelményeinek, ahol ebben az időpontban bármelyik fél szokásos tartózkodási helye volt.

(2) A meglévő vagy tervezett szerződéssel kapcsolatos joghatás kiváltására irányuló egyoldalú jogügylet alakilag akkor érvényes, ha eleget tesz az e rendelet alapján a szerződésre tartalmilag irányadó jog vagy azon jog formai követelményeinek, amely a szerződésre tartalmilag irányadó lenne, vagy ha megfelel a jogügylet helye szerinti ország vagy azon ország joga formai követelményeinek, ahol a jogügyletet megvalósító személy a jogügylet időpontjában szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik.

(2) A meglévő vagy tervezett szerződéssel kapcsolatos joghatás kiváltására irányuló egyoldalú jogügylet alakilag akkor érvényes, ha eleget tesz az e rendelet alapján a szerződésre tartalmilag irányadó jog vagy azon jog formai követelményeinek, amely a szerződésre tartalmilag irányadó lenne, vagy ha megfelel a jogügylet helye szerinti ország vagy azon ország joga formai követelményeinek, ahol a jogügyletet megvalósító személy a jogügylet időpontjában szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett.

(3) E cikk (1) és (2) bekezdésének rendelkezései nem alkalmazhatók az (5) cikk hatálya alá tartozó szerződésekre. Az ilyen szerződések alaki érvényességére azon ország joga irányadó, ahol a fogyasztó szokásos tartózkodási helye található.

(3) E cikk (-1), (1) és (2) bekezdésének rendelkezései nem alkalmazhatók az (5) cikk hatálya alá tartozó szerződésekre. Az ilyen szerződések alaki érvényességére azon ország joga irányadó, ahol a fogyasztó szokásos tartózkodási helye található.

4. E cikk (1)–(3) bekezdése ellenére, azon szerződések, amelyek tárgya ingatlannal kapcsolatos dologi jog vagy ingatlan használatával kapcsolatos jog, az ingatlan fekvése szerinti ország jogában előírt kötelező formai követelmények alá tartoznak, ha e jog alapján az e rendelet 8. cikke szerinti kötelező rendelkezésekről van szó.

4. E cikk (-1)–(3) bekezdése ellenére azon szerződések, amelyek tárgya ingatlannal kapcsolatos dologi jog vagy ingatlan bérletével kapcsolatos jog, az ingatlan fekvése szerinti ország jogában előírt kötelező formai követelmények alá tartoznak, ha azon jog alapján e kötelezettségeket a szerződéskötés helye szerinti országtól függetlenül és a szerződésre irányadó jogtól függetlenül írták elő, továbbá ha attól megállapodás útján eltérni nem lehet.

Módosítás: 50

13. cikk

1. Az engedményező és az engedményes önkéntes vagy szerződésen alapuló, harmadik személy joga vonatkozásában tett engedményezése szerinti kölcsönös kötelezettségekre azon jog irányadó, mely e rendelet szerint az általuk kötött szerződésre alkalmazandó.

1. Az engedményező és az engedményes közötti, önkéntes vagy szerződésen alapuló, harmadik személy követelése („a kötelezett”) vonatkozásában tett engedményezése szerinti jogviszonyra azon jog irányadó, mely e rendelet szerint az általuk kötött szerződésre alkalmazandó.

2. Az engedményezett követelésre irányadó jog határozza meg az engedményes és a kötelezett közötti engedményezésre vonatkozó szerződéses korlátozások átruházhatóságát, az engedményes és a kötelezett közötti jogviszonyt, azon feltételeket, amelyek alapján az engedményezésre a kötelezettel szemben hivatkozni lehet, valamint a kötelezett teljesítésének a kötelem alól mentesítő hatását.

2. Az engedményezett vagy átruházott követelésre irányadó jog határozza meg a következő kérdéseket:

a) a követelés engedményezhetősége, beleértve az engedményes és a kötelezett közötti engedményezésre vagy átruházásra vonatkozó szerződéses és jogi korlátozások átruházhatóságát az engedményessel szemben;

b) az engedményes és a kötelezett közötti jogviszony;

c) azon feltételek, amelyek alapján az engedményezésre a kötelezettel szemben hivatkozni lehet;

d) a kötelezett teljesítésének a kötelem alól mentesítő hatása, és

e) az, hogy az engedményes az ugyanazon követelés más engedményeseivel, az engedményező hitelezőivel vagy harmadik személyekkel szemben jogosult-e a követelésre, beleértve annak hasznait.

3. Azon kérdésre, hogy az engedményezésre harmadik személyekkel szemben lehet-e hivatkozni, azon ország joga irányadó, ahol az engedményező az engedményezés időpontjában szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik.

 

Módosítás: 51

14. cikk

Jogok és kötelezettségek jogszabály alapján történő átszállása

Jogok és kötelezettségek jogszerű átszállása

Ha egy személynek szerződésen alapuló követelése van mással szemben és egy harmadik személy köteles a hitelező szerződéses követelését kielégíteni, úgy a harmadik személy e kötelezettségére irányadó jog határozza meg a harmadik személynek a szerződés kötelezettjével szembeni visszkereseti jogát.

Ha egy személynek („a hitelező”) szerződésen alapuló követelése van mással („a kötelezett”) szemben és egy harmadik személy köteles a hitelező szerződéses követelését kielégíteni vagy ténylegesen kielégítette a hitelező követelését e kötelezettségének elvégzése során, úgy a harmadik személy e kötelezettségére irányadó jog határozza meg azt, hogy a harmadik személy a szerződés kötelezettjével szemben gyakorolhatja-e – és milyen mértékben – azokat a jogokat, amelyekkel a hitelező a kötelezettel szemben a közöttük meglévő jogviszonyra irányadó jog értelmében rendelkezett.

Módosítás: 52

15. cikk

Több kötelezettség

Több kötelezett

Amennyiben a hitelezőt a szerződéses követelés több olyan kötelezettel szemben illeti meg, akik egyetemlegesen felelősek, és az egyik kötelezett a hitelezőt már kielégítette, úgy e kötelezettnek a többi kötelezettel szembeni jogára e kötelezettnek a hitelezővel szembeni kötelezettségére alkalmazandó jog irányadó. Amennyiben valamely kötelezettnek a hitelezővel szembeni kötelezettségére alkalmazandó jog olyan szabályokat tartalmaz, melyek őt a felelősség megállapítása iránti keresetekkel szemben védik, úgy e szabályokra a többi kötelezettel szemben is hivatkozhat.

Ha a hitelezőt a szerződéses követelés több olyan kötelezettel szemben illeti meg, akik ugyanazon követelés tekintetében felelősek, és az egyik kötelezett a követelést részben vagy egészben már kielégítette, úgy a kötelezett hitelező felé fennálló kötelezettségére irányadó jog az irányadó a kötelezettnek a többi kötelezettel szembeni visszkereseti jogára is. A többi kötelezett – a hitelezővel szembeni kötelezettségeikre irányadó jog által lehetővé tett mértékben – hivatkozhat olyan védelemre, amelyekkel a hitelezővel szemben rendelkeztek.

Módosítás: 53

16. cikk

Jogszabály alapján történő beszámítás

Beszámítás

1. A jogszabály alapján történő beszámításra azon kötelezettségre irányadó jogot kell alkalmazni, mellyel szemben a beszámítás megvalósul.

Amennyiben a felek nem állapodtak meg beszámítási jogban, a beszámításra azon követelésre irányadó jogot kell alkalmazni, mellyel szemben a beszámítás megvalósul.

Módosítás: 54

17. cikk, (1) bekezdés

1. A szerződésre az e rendelet alapján irányadó jog annyiban alkalmazandó, amennyiben a szerződési jogra vonatkozóan törvényes vélelmeket állít fel, vagy meghatározza a bizonyítási terhet.

1. A szerződéses kötelezettségre az e rendelet alapján irányadó jog annyiban alkalmazandó, amennyiben a szerződéses kötelezettségekre vonatkozóan törvényes vélelmeket állít fel, vagy meghatározza a bizonyítási terhet.

Módosítás: 55

18. cikk

A szokásos tartózkodási helynek való megfeleltetés

A szokásos tartózkodási hely

1. E rendelet alkalmazásában egy jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli társaság vagy cég és más szervezet központi ügyvezetés helyének a szokásos tartózkodási helyét kell tekinteni.

1. E rendelet alkalmazásában egy jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli társaság vagy más szervezet szokásos tartózkodási helye a központi ügyvezetés helye.

 

Az üzletvitele keretében eljáró természetes személy szokásos tartózkodási helye a gazdasági tevékenység székhelye.

Fióktelep, képviselet vagy más telephely működése keretében kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés szerint a teljesítésre ilyen telephelyen kerül sor, úgy a szokásos tartózkodási helyét e telephely helyének kell tekinteni.

(1a) Képviselet, ügynökség vagy más telephely működése keretében kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés szerint a teljesítésre ilyen telephelyen kerül sor, úgy a szokásos tartózkodási helyként a képviselet, ügynökség vagy más telephely helyét kell kezelni.

2. E rendelet alkalmazásában, amikor a szerződést természetes személy szakmai tevékenysége keretében köti, úgy szokásos tartózkodási helye a szakmai célú letelepedésének helye.

2. A szokásos tartózkodási hely meghatározása szempontjából a lényeges időpont a szerződés megkötésének időpontja.

Módosítás: 56

20. cikk

Közrend

Az eljáró bíróság közrendje

Az e rendelet által meghatározott jog valamely szabályának alkalmazása csak akkor tagadható meg, ha az alkalmazás nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen az eljáró bíróság országának közrendjével.

Az e rendelet által meghatározott jog valamely rendelkezésének alkalmazása csak akkor tagadható meg, ha az alkalmazás nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen az eljáró bíróság országának közrendjével.

Módosítás: 57

21. cikk

Ha egy állam több olyan területi egységből áll, amelyek mindegyike saját jogszabályokkal rendelkezik a szerződéses kötelezettségek tekintetében, úgy az egyes területi egységeket országként kell kezelni az e rendelet alapján alkalmazandó jog megállapítása céljából.

1. Ha egy állam több olyan területi egységből áll, amelyek mindegyike saját jogszabályokkal rendelkezik a szerződéses kötelezettségek tekintetében, úgy az egyes területi egységeket országként kell kezelni az e rendelet alapján alkalmazandó jog megállapítása céljából.

 

2. Az olyan tagállam, ahol a különböző területi egységek saját jogszabályokkal rendelkeznek a szerződéses kötelezettségek tekintetében, nem köteles e rendeletet alkalmazni a csupán ezen egységek jogszabályai között fennálló ellentmondás esetén.

Módosítás: 58

22. cikk

E rendelet nem érinti az Európai Közösségek intézményei által hozott olyan jogi aktusok alkalmazását vagy elfogadását, melyek:

 

E rendelet nem érinti az olyan közösségi jogi rendelkezések alkalmazását, melyek meghatározott területeken a szerződéses kötelezettségekre vonatkozó kollíziós szabályokat tartalmaznak.

a) meghatározott területeken a szerződéses kötelezettségekre vonatkozó jogválasztási szabályokat tartalmaznak; a jelenleg hatályban lévő ilyen jogi aktusok felsorolását az I. melléklet tartalmazza. vagy

b) szerződéses kötelezettségeket szabályoznak, és a felek akarata értelmében olyan tényállásokra alkalmazandók, melyek esetén több ország joga is alkalmazható lenne; vagy

c) a belső piac megfelelő működését elősegítő szabályokat tartalmaznak, amennyiben e szabályok nem alkalmazhatók együttesen a nemzetközi magánjogi szabályok által meghatározott jogra.

 

Indokolás

Ezt a rendelkezést a Róma II. megfelelő rendelkezéséhez igazították.

Módosítás: 59

22a. cikk (új)

 

22a. cikk

1. Ez a rendelet a Római Egyezmény helyébe lép a tagállamokban, kivéve azon tagállamok területét, amelyek az egyezmény területi hatálya alá tartoznak és amelyekre a Szerződés 299. cikke értelmében ez a rendelet nem vonatkozik.

2. Amennyiben ez a rendelet a Római Egyezmény rendelkezéseinek helyébe lép, az egyezményre történő bármely hivatkozást az e rendeletre történő hivatkozásnak kell értelmezni.

Módosítás: 60

23. cikk

1. A tagállamok e rendelet hatálybalépését követően legkésőbb hat hónappal megküldik a Bizottságnak azon nemzetközi egyezmények listáját, amelyeknek részesei, és amelyek meghatározott területeken a szerződéses kötelezettségekre vonatkozó kollíziós szabályokat tartalmaznak. A Bizottság e listát a kézhezvételét követő hat hónapon belül az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi.

Ezen időpont után a tagállamok ezen egyezmények bármelyikének felmondását közlik a Bizottsággal, amit a Bizottság a közlést követő hat hónapon belül az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétesz.

1. E rendelet nem érinti az olyan nemzetközi egyezmények alkalmazását, amelyekben e rendelet elfogadásának időpontjában egy vagy több tagállam részes, és amelyek a szerződéses kötelmek vonatkozásában kollíziós szabályokat állapítanak meg.

2. E rendelet nem sérti az (1) bekezdésben említett egyezmények alkalmazását. Azonban amennyiben valamennyi tényállási elem a szerződéskötés időpontjában egy vagy több tagállamhoz kapcsolódik, e rendelet megelőzi a következő egyezményeket:

– az 1955. június 15-i Hágai Egyezmény az ingó dolgok nemzetközi adásvételére alkalmazandó jogról;

– Az 1978. március 14-i Hágai Egyezmény a képviselő által kötött szerződésekre és a képviseletre alkalmazandó jogról.

2. Az e rendelet által szabályozott területekre vonatkozóan azonban e rendelet – mint a tagállamok közötti rendelet – elsőbbséget élvez a kizárólag két vagy több tagállam között megkötött egyezményekkel szemben.

3. E rendelet megelőzi a II. mellékletben felsorolt, a tagállamok közötti kétoldalú nemzetközi egyezményeket is, amennyiben ezen egyezmények az e rendelet által szabályozott területekre vonatkoznak.

 

Módosítás: 61

23a. cikk (új)

23a. cikk

Az egyezmények jegyzéke

 

1. A tagállamok .....*-ig közlik a Bizottsággal a 23. cikk (1) bekezdésében említett egyezmények jegyzékét. Amennyiben a tagállamok ezen időpontot követően felmondják ezen egyezmények valamelyikét, erről értesítik a Bizottságot.

 

2. A Bizottság a kézhezvételüket követő hat hónapon belül közzéteszi az alábbiakat az Európai Unió Hivatalos Lapjában:

i. az (1) bekezdésben említett egyezmények jegyzéke;

ii. az (1) bekezdésben említett egyezmények felmondása.

 

____

* Az e rendelet elfogadásának időpontjától számított 12 hónap elteltével.

Módosítás: 62

23b. cikk (új)

23b. cikk

Felülvizsgálati záradék

 

1. A Bizottság legkésőbb ...-ig* egy, a rendelet alkalmazásáról szóló jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. Szükség esetén a jelentést az e rendelet kiigazítására irányuló javaslatok kísérik. A jelentést legkésőbb ...-ig** a következők előzik meg:

i. tanulmány a rendelet 5. cikke által gyakorolt hatásokról, különös tekintettel:

a) az elektronikus úton kötött fogyasztói szerződésekre gyakorolt hatásaira;

b) egy adott szerződésre egynél több jogszabály alkalmazásának hatásaira és

c) a 55/2001-es rendelet 15. cikkéhez való összhangra;

ii. az elektronikus kereskedelem területén az ADR előmozdítására, valamint arra vonatkozó tanulmány, hogy azt miként lehet hasznosan jogalkotási és egyéb eszközökkel elősegíteni és támogatni; a tanulmány azzal is foglalkozik, hogy milyen mértékben lehet az on-line ADR rendszereket a bizalmi jelölésekkel együtt használni a fogyasztók által az elektronikus kereskedelembe vetett bizalom növelése és a bírósági eljárások iránti szükségesség elkerülése érdekében;

iii. a Bizottság által különösen a vállalkozások és a fogyasztók között megvalósuló, határokon átnyúló elektronikus ügyletek vonatkozásában alkalmazandó szabvány szerződési feltételek bevezetése érdekében esetlegesen megfelelőnek tartott javaslatok.

iv. a biztosításra vonatkozó közösségi jogszabályokban szereplő rendelkezések felülvizsgálata.

 

_____

* Az e rendelet alkalmazási időpontja után két évvel.

** Az e rendelet hatálybalépésének időpontja után egy évvel.

Módosítás: 63

23c. cikk (új)

23c. cikk

Időbeli alkalmazás

E rendeletet az alkalmazási időpontját követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

Indokolás

A jogellenes károkozás esetétől eltérően a szerződéseket szándékosan és önkéntesen kötik. Alapvető fontosságú a felek számára, hogy tudják, hogy az alkalmazandó jogra vonatkozóan az e rendeletben szereplő rendelkezéseket csak a rendelet alkalmazási időpontját követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. Ennélfogva az ezen időpontot megelőzően kötött szerződések vonatkozásában az alkalmazási időpont után indított eljárásokra a Római Egyezményt kell alkalmazni.

Módosítás: 64

24. cikk

Hatálybalépés és időbeli alkalmazás

Hatálybalépés időpontja és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A rendeletet [a hatálybalépését követő 1 év elteltével] kell alkalmazni.

A rendeletet [a hatálybalépését követő 18 hónap elteltével] kell alkalmazni, a 24. cikk kivételével, amelyet [a hatálybalépését követő 12 hónap elteltével] kell alkalmazni.

A rendelet az alkalmazásának megkezdését követően keletkezett szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó. Az alkalmazásának megkezdése előtt keletkezett szerződéses kötelezettségekre azonban akkor kell alkalmazni, ha szabályai ugyanazon jog alkalmazásához vezetnek, mint amely az 1980. évi Római Egyezmény értelmében alkalmazandó lett volna.

 

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Ez a rendelet az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel összhangban teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.


INDOKOLÁS

A rendeletre irányuló javaslat (Róma I) célja az 1980-as Római Egyezmény közösségi eszközzé történő alakítása és ahol szükséges, módosítása.

Noha a rendelet elfogadásának szükséges voltát bizonyos körökben megkérdőjelezték, az előadó az alábbi indokok alapján hasznosnak találja: a) egy rendeletet könnyebben lehet módosítani, mint egy egyezményt, és a közösségi vívmányok részeként gyorsabban kiterjeszthető az új tagállamokra; b) biztosítva lesz az Európai Bíróságra való hivatkozás lehetősége előzetes döntéshozatal esetén (lásd a Római Egyezmény jegyzőkönyveinek végrehajtása során Belgium késlekedése a Bíróság általi értelmezésre hivatkozva); c) egy rendelet olyan egységes eszközt jelent, amely közvetlenül kötelezi a nemzeti bíróságokat, míg egy nemzetközi egyezmény ratifikálása számos országban szükségessé teszi annak a nemzeti jogalkotásba való elfogadását ahhoz, hogy a hazai törvények szerint kötelező érvényű legyen. Az egyetlen hátrányt az jelenti, hogy a rendelet nem vonatkozik majd Dániára. Remélhető, hogy az Egyesült Királyság félreteszi kezdeti vonakodását, és végül részt vesz a rendelet elfogadásában.

Az előadó megjegyzi, hogy a rendeletre irányuló javaslat számos rendelkezése a Római Egyezményhez képest újdonság. Ezeket a bizottságok alaposan megtárgyalták és megfelelő módosításokkal látták el a bizottsági szöveget.

Az e jelentésben foglalt módosítások célja az előadó számára benyújtottak fényében a Bizottság által javasolt szöveg javítása azzal a céllal, hogy a javaslat nagyobb összhangban legyen a Róma II-vel.

Végül pedig az előadó úgy véli, hogy számos ellentmondás van a Bizottság javaslatának nyelvi változatai között. Bízik benne, hogy ezeket a Parlament és a Tanács jogász-nyelvészei megszüntetik az eljárás során.


VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (14.9.2006)

a Jogi Bizottság részére

a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I) szóló európai parlamenti és a tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2005)0650 – C6‑0441/2005 – 2005/0261(COD))

A vélemény előadója: Jan Andersson

RÖVID INDOKOLÁS

A Bizottság javaslatának nem az a célja, hogy új jogszabályokat hozzon létre, hanem hogy átalakítsa a hatályos egyezményt (az 1980. évi Róma I. egyezményt, továbbiakban az Egyezményt) egy közösségi aktussá. A Bizottság azonban kísérletet tett arra, hogy modernizálja az Egyezmény egyes rendelkezéseit, különösen a munkaszerződés tekintetében.

A javaslat előtt konzultáltak tagállamokkal és a civil szervezetekkel első sorban egy zöld könyv és nyilvános meghallgatások révén(1). Közel 80 válasz érkezett a zöld könyvre többek között kormányoktól, egyetemektől és gyakorlati szakemberektől(2). Az Európai Közösség az EK-Szerződés 61. cikkének c) pontja alapján jogilag illetékes közösségi aktusok elfogadására a kollíziós szabályok (illetve a nemzetközi magánjog) tekintetében.

A Bizottság a javaslatot 2005. december 15-én terjesztette elő. Az Európai Parlamentben a Jogi Bizottságot jelölték ki illetékes bizottságként.

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság úgy határozott, hogy a javaslat és a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv között fennálló szoros kapcsolat miatt az illetékes bizottság részére véleménytervezetet készít. A javaslat fontos változtatásokat tartalmaz továbbá a foglakoztatási szerződésekre alkalmazandó jogi szabályozás tekintetében.

E véleménytervezet a rendelet javítása érdekében kezeli az egyértelműsíthető jogtechnikai elemeket és következetlenségeket. A fő törekvés a nagyobb jogbiztonság a foglakozatási szerződésekre alkalmazandó jog tekintetében.

Módosítás:

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Jogi Bizottság mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be a következő módosításokat:

A Bizottság által javasolt szöveg  A Parlament módosításai

Módosítás: 1

(11) preambulumbekezdés

(11) Az egyéni munkaszerződések vonatkozásában a kollíziós szabálynak a látszaton túl lehetővé kell tennie a munkaviszony valódi súlypontjának azonosítását. E szabály nem sérti a kiküldetés helye szerinti ország kötelező rendelkezéseinek alkalmazását a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK irányelv értelmében.

(11) Az egyéni munkaszerződések vonatkozásában a kollíziós szabálynak a látszaton túl lehetővé kell tennie a munkaviszony valódi súlypontjának azonosítását. E rendelet nem sérti a kiküldetés helye szerinti ország kötelező rendelkezéseinek alkalmazását a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK irányelv értelmében.

Indokolás

A 96/71/EK irányelvvel fennálló kapcsolatot és az arra történő hivatkozást egyértelművé kell tenni. Az első mondatban megállapított szabály nem az egyetlen olyan elem, amely tekintetében a rendelet nem sértheti az utóbbi irányelvet. _ A módosítás egyértelműsít és összhangot teremt a 96/71/EK irányelv tekintetében.

Módosítás: 2

(11a) preambulumbekezdés (új)

 

(11a) A 96/71/EK irányelv minimális szabályokat határoz meg azon munkavállalók védelme érdekében, akiket a rendszerinti munkavégzés helyéül szolgáló államtól eltérő tagállam területére helyeznek át, és nem tiltja meg, hogy a tagállamok az általánosan alkalmazandó kollektív szerződésekben eltérő feltételeket és kikötéseket állapítsanak meg vagy egyéb foglalkoztatási feltételeket határozzanak meg, amennyiben ezek a közrendet szolgáló rendelkezések.

 

HL L 18, 1997.1.21., 1. o.

Indokolás

Ezen új preambulumbekezdés egyértelművé teszi a 96/71/EK irányelvben meghatározott szabályok különleges jellegét, amelyek nem tiltják meg, hogy a tagállamok nemzeti szinten szigorúbb védelmi intézkedéseket írjanak elő, és például a közrendet szolgáló rendelkezések esetében egyéb foglalkoztatási feltételeket határozzanak meg.

Módosítás: 3

6. cikk (1) bekezdés

(1) A 3. cikk rendelkezései ellenére, egyéni munkaszerződés esetében a felek jogválasztása nem eredményezheti azt, hogy a munkavállalót megfosztják az azon jog kötelező rendelkezései által biztosított védelemtől, amely jogválasztás hiányában e cikk alapján alkalmazandó lenne.

(1) A 3. cikk rendelkezései ellenére, egyéni munkaszerződés esetében a felek jogválasztása nem eredményezheti azt, hogy a munkavállalót megfosztják az azon jog kötelező rendelkezései által biztosított védelemtől, amely jogválasztás hiányában e cikk alapján alkalmazandó lenne.

Indokolás

Nem érinti a magyar változatot.

Módosítás: 4

6. cikk (2) bekezdés

(2) A 3. cikk szerinti jogválasztás hiányában az egyéni munkaszerződésre a következő jog irányadó:

(2) A 4. cikk rendelkezéseitől eltérően a 3. cikk szerinti jogválasztás hiányában az egyéni munkaszerződésre a következő jog irányadó:

Indokolás

Az Bizottság törölte„A 4. cikk rendelkezéseitől eltérően” részt, amely szerepelt az Egyezményben. A szöveget ismételten bevezették az egyértelműség és a következetesség érdekében.

Módosítás: 5

6. cikk (2) bekezdés a) pont

a) azon ország joga, ahol vagy ahonnan a munkavállaló a szerződés teljesítéseként rendszerint a munkáját végzi. A munkavégzés szokásos helyén nem változtat az, hogy a munkavállaló a munkáját ideiglenesen egy másik országban végzi. Egy másik országban való munkavégzés akkor tekintendő ideiglenesnek, ha feladatának külföldön történő teljesítése után a munkavállalónak származási országában újból fel kell vennie a munkát. Az, hogy a munkavállaló az eredeti munkáltatóval vagy egy olyan munkáltatóval, aki ugyanazon vállalatcsoporthoz tartozik, mint az eredeti munkáltató, új munkaszerződést köt, nem zárja ki, hogy a munkáltató ideiglenesen egy másik országban végezze munkáját;

a) azon ország joga, ahol a munkavállaló a szerződés teljesítéseként rendszerint a munkáját végzi. A munkavégzés szokásos helyén nem változtat az, hogy a munkavállaló munkáját ideiglenesen egy másik országban végzi. Munka- és bérezési feltételeire azonban azon ország joga az irányadó, amelyben ideiglenesen munkát végez. Egy másik országban való munkavégzés akkor tekintendő ideiglenesnek, ha meghatározott feladatának külföldön történő teljesítése után a munkavállalónak származási országában újból fel kell vennie a munkát.

Indokolás

A „Egy másik országban való munkavégzés akkor tekintendő ideiglenesnek, ha feladatának külföldön történő teljesítése után a munkavállalónak származási országában újból fel kell vennie a munkát.„ szöveg nem szerepel az eredeti egyezményben. Fennáll a veszélye, hogy tág módon értelmezik a „feladat” kifejezést. Mi történik akkor, ha a dolgozó feladata többek között az X tagállamban székhellyel rendelkező munkáltató képviselete annak az Y tagállamban végzendő tevékenységei során. Mikor „végezték el” az ilyen feladatot? Adott esetben ez egy nagyon hosszú időszakot is jelenthet. A „meghatározott” kifejezés beillesztése rámutat arra, hogy a másik országban végzett ideiglenes tevékenységet szűken kell értelmezni.

A szöveg nem szerepel az Egyezményben. A helyi munkaadó és a munkavállaló közötti konfliktus esetén a munkavégzés egyetlen releváns helye a kiküldetés országa. Más jog alkalmazható, azonban kizárólag a 3. szakasz menekülési záradéka révén. Ezen kiegészítés kiterjeszti és ezért homályossá teszi a munkavégzés helye, mint szokványos összekötő tényező értelmét. E szabály ezen felül arra ösztönözhet, hogy munkaszerződéseket írjanak alá a valódi szerződések fedezésére. E szabályt ezért törölni kellene.

Az „ahonnan” kifejezés túlságosan kétértelmű. A módosítás célja annak elkerülése, hogy a kiküldetés célországáénál kevésbé fejlett munkajoggal rendelkező tagállamból rendszeres kiküldetésekre kerüljön sor.

Módosítás: 6

6. cikk (2) bekezdés aa) pont (új)

 

aa) amennyiben a munkavállaló a munkáját rendszerint nem ugyanazon országban végzi, úgy azon ország joga, ahonnan a munkavállaló a szerződésben foglaltakat végrehajtva rendszerint végzi munkáját;

Módosítás: 7

6. cikk (2) bekezdés második albekezdés (új)

 

hacsak a körülmények összessége nem utal arra, hogy a munkaszerződés egy másik országgal szorosabb kapcsolatban áll, amely esetben e másik ország joga alkalmazandó.

Módosítás: 8

6. cikk (3) bekezdés

(3) A (2) bekezdés szerinti jog alkalmazása megtagadható, ha a körülmények összessége arra utal, hogy a munkaszerződés egy másik országgal szorosabb kapcsolatban áll; ebben az esetben e másik ország joga alkalmazandó.

törölve

Indokolás

E rugalmasságot célzó záradékot az olyan rendkívüli esetekre kell fenntartani, amikor a munkavállalókat többek között repülőgépekre, hajókra vagy olajfúrótornyokra viszik dolgozni. Ezért e záradékot célszerűbb a külön e kérdéssel foglalkozó bekezdésbe illeszteni.

Módosítás: 9

8. cikk (1) bekezdés

(1) A kötelező rendelkezés olyan rendelkezés, melynek betartását valamely ország politikai, szociális vagy gazdasági rendjének megőrzése szempontjából döntő fontosságúnak ítéli, és megköveteli a hatálya alá eső valamennyi tényállásra történő alkalmazását, függetlenül attól, hogy e rendelet a szerződésre mely jog alkalmazását írja elő.

(1) E cikk alkalmazásában a kötelező rendelkezés olyan rendelkezés, melynek betartását valamely ország a munkavállalók védelme vagy politikai, szociális vagy gazdasági rendjének megőrzése szempontjából szükségesnek ítéli, és megköveteli a hatálya alá eső valamennyi tényállásra történő alkalmazását, függetlenül attól, hogy e rendelet a szerződésre mely jog alkalmazását írja elő.

Indokolás

Az „E cikk alkalmazásában ” szöveg az egyértelműség és a következetesség érdekében került be. A rendelet különböző cikkeiben szerepelnek kötelező követelmények, azonban ezek különböző jelentéssel rendelkeznek. Fontos ezért annak megállapítása, hogy a kötelező szabályok 8. cikkben szereplő meghatározása kizárólag ezen munkaszerződési cikk alkalmazásában alkalmazandó.

A „döntő fontosságú” kifejezést a „szükséges” kifejezés váltja fel. A munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv annak lehetőségén alapul, hogy a fogadó tagállam eltérhessen a kiküldetés eredeti tagállamának jogától. A fogadó tagállamban alkalmazandó munkajogra vonatkozó „kemény mag” rendelkezések szűk értelmezése alááshatja a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében szereplő felsorolást vagy megakadályozhatja annak kiterjesztését a munkajogi védelem más területeire. A kötelező szabályok meghatározása a közrendre vonatkozó rendelkezések esetében veszélyeztetheti továbbá a foglalkoztatási feltételek azon ügyekben való tagállami alkalmazását, amelyek nem szerepelnek a 3. cikk (1) bekezdésében említettek között.

A kötelező rendelkezés fogalmát nem lehet korlátozott módon meghatározni/értelmezni; ki kell terjednie legalább a munkavállalók védelme szempontjából döntő fontosságú rendelkezésekre.

ELJÁRÁS

Cím

A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I) szóló európai parlamenti és a tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

Hivatkozások

COM(2005)0650 – C6-0441/2005 – 2005/0261(COD)

Illetékes bizottság

JURI

Véleményt nyilvánított
  A plenáris ülésen való bejelentés
  dátuma

EMPL
16.2.2006

Megerősített együttműködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma

 

A vélemény előadója
  A kijelölés dátuma

Jan Andersson
19
.4.2006

A vélemény korábbi előadója

 

Vizsgálat a bizottságban

22.6.2006

12.9.2006

 

 

 

Elfogadás dátuma

13.9.2006

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

26

12

0

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Jan Andersson, Jean-Luc Bennahmias, Iles Braghetto, Philip Bushill-Matthews, Milan Cabrnoch, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Bairbre de Brún, Derek Roland Clark, Harald Ettl, Richard Falbr, Carlo Fatuzzo, Ilda Figueiredo, Joel Hasse Ferreira, Roger Helmer, Karin Jöns, Jan Jerzy Kułakowski, Sepp Kusstatscher, Jean Lambert, Raymond Langendries, Bernard Lehideux, Elizabeth Lynne, Thomas Mann, Mario Mantovani, Jan Tadeusz Masiel, Maria Matsouka, Ria Oomen-Ruijten, Pier Antonio Panzeri, Jacek Protasiewicz, José Albino Silva Peneda, Jean Spautz, Anne Van Lancker, Gabriele Zimmer  

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Françoise Castex, Richard Howitt, Jamila Madeira, Dimitrios Papadimoulis, Leopold Józef Rutowicz, Gabriele Stauner, Patrizia Toia

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés)

 

Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)

...

(1)

A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló 1980. évi római egyezmény közösségi aktussá való alakításáról és annak modernizálásáról szóló zöld könyv, COM(2002)0654,

(2)

Az összes hozzászólást közzétették a Bel és Igazságügyi Főigazgatóság weblapján: http://europa.eu.int/comm/justice_home/news/consulting_public/rome_i/news_summary_rome1_en.htm


ELJÁRÁS

Cím

A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I)

Hivatkozások

COM(2005)0650 - C6-0441/2005 - 2005/0261(COD)

Date submitted to Parliament

15.12.2005

Illetékes bizottság

       Date announced in plenary

JURI

16.2.2006

Committee(s) asked for opinion(s)

       Date announced in plenary

EMPL

27.4.2006

LIBE

16.2.2006

 

 

Not delivering opinions

       Date of decision

LIBE

22.2.2006

 

 

 

Rapporteur(s)

       Date appointed

Cristian Dumitrescu

23.2.2006

 

 

Previous rapporteur(s)

Maria Berger

 

 

Vizsgálat a bizottságban

21.6.2006

11.9.2006

20.11.2006

20.12.2006

 

26.2.2007

19.3.2007

2.5.2007

11.6.2007

 

10.9.2007

 

 

 

Elfogadás dátuma

20.11.2007

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

25

0

0

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Carlo Casini, Marek Aleksander Czarnecki, Bert Doorn, Cristian Dumitrescu, Monica Frassoni, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Neena Gill, Othmar Karas, Piia-Noora Kauppi, Klaus-Heiner Lehne, Katalin Lévai, Antonio López-Istúriz White, Hans-Peter Mayer, Manuel Medina Ortega, Aloyzas Sakalas, Diana Wallis, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Mogens N.J. Camre, Charlotte Cederschiöld, Luis de Grandes Pascual, Vicente Miguel Garcés Ramón, Kurt Lechner, Eva Lichtenberger, Marie Panayotopoulos-Cassiotou, Gabriele Stauner

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés)

Toine Manders, Tomáš Zatloukal

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat