JELENTÉS a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK rendelet, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

26.11.2007 - (COM(2007)0484 – C6‑0283/2007 – 2007/0177(CNS)) - *

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
Előadó: Jan Mulder

Eljárás : 2007/0177(CNS)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A6-0470/2007
Előterjesztett szövegek :
A6-0470/2007
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK rendelet, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2007)0484 – C6‑0283/2007 – 2007/0177(CNS))

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0484),

–   tekintettel az EK-Szerződés 37. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0283/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A6–0470/2007),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése alapján;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szövegA Parlament módosításai

Módosítás: 1

(1a) preambulumbekezdés (új)

 

(1a) A kölcsönös megfeleltetés a kiadások megindokolása tekintetében eddig is nagyon fontos eszköznek bizonyult a megreformált közös agrárpolitika keretében. A kölcsönös megfeleltetés nem ró új kötelezettségeket a mezőgazdasági termelőkre, és nem jogosítja fel őket új kifizetésekre a megfeleltetést követően, hanem egyszerűen kapcsolatot teremt a mezőgazdasági termelőknek teljesített közvetlen kifizetések és a társadalom egésze számára általuk nyújtott közszolgáltatások között annak révén, hogy a környezetvédelem, az élelmiszerbiztonság és az állatjólét területén megfelelnek a közösségi jogszabályoknak. A közösségi jogszabályok követelményei a világ többi részének szabványaihoz képest általánosságban véve nagyon szigorúak.

Módosítás: 2

(1b) preambulumbekezdés (új)

 

(1b) Tekintettel az EU által e magasabb szintű normákhoz kapcsolt értékre, a megreformált közös agrárpolitika tényleges vidékfejlesztési politikává alakította át a közös agrárpolitika első pillérét, mivel a mezőgazdasági termelőket közszolgáltatások ellátásáért díjazzák, nem pedig a termeléshez kötött feltétel nélküli kifizetésekben részesülnek. A kölcsönös megfeleltetési rendszer célkitűzéseinek teljesítése érdekében szükséges a rendszer teljes körű megértése és a mezőgazdasági termelők együttműködése, amely jelenleg hiányzik, mivel a rendszer félelmet keltett a mezőgazdasági üzemek szintjén. A megfeleltetést egy tájékozottabb mezőgazdasági ágazat könnyebbnek találná. Azonban a 18 külön uniós irányelv és rendelet részletes megértése jelentős problémákat jelent nem csupán a mezőgazdasági termelők, hanem a tagállamok illetékes hatóságai számára is.

Módosítás: 3

(1c) preambulumbekezdés (új)

 

(1c) A kölcsönös megfeleltetés a mezőgazdasági termelők támogatásainak kifizetését 18 külön uniós irányelvhez és rendelethez kötötte. A kölcsönös megfeleltetés nyomon követése jellegéből adódóan bonyolult feladat. A kölcsönös megfeleltetés rendszere szükségessé teszi, hogy az ellenőrzések elvégzői teljes mértékben megértsék a mezőgazdasági termelést, és ismerjék annak különféle ágazatait. Létfontosságú a mezőgazdasági termelők vizsgálatát végzők megfelelő képzése. Emellett az ellenőrök számára mérlegelési jogkört kell biztosítani, hogy figyelembe vehessenek olyan, az évszakra nem jellemző és váratlan eseményeket, amelyek a teljes körű megfeleltetés ellen hathatnak, a mezőgazdasági termelő hibáján kívül.

Módosítás: 4

(1d) preambulumbekezdés (új)

(1d) A kölcsönös megfeleltetés rendszere és/vagy a közös agrárpolitika a jövőben minden bizonnyal további kiigazításokra fog szorulni, mivel jelenleg a kifizetések mértéke a jelek szerint nincs mindig egyensúlyban az érintett mezőgazdasági termelők által a megfeleltetés érdekében tett erőfeszítésekkel, mivel a kifizetések még mindig nagymértékben a múltbeli kiadásoktól függenek. Az állatjóléti jogszabályok nyilvánvalóan különösen az állattartók számára jelentik a legnagyobb terhet, amit nem tükröz a nekik teljesített kifizetések mértéke. Ha azonban az importált termékek megfelelnének ugyanezeknek az állatjóléti szabványoknak, nem lenne szükség arra, hogy kompenzálják a mezőgazdasági termelőket az e terület közösségi jogszabályainak való megfeleltetésért. A Bizottságnak ezért a WTO-tárgyalásokon belül a nem kereskedelmi szempontok behozatali kritériumként történő elismertetésére kell törekednie.

 

Módosítás: 5

(1e) preambulumbekezdés (új)

(1e) Folyamatos erőfeszítéseket kell tenni a kölcsönös megfeleltetési rendszer egyszerűsítése, javítása és összehangolása érdekében. A Bizottságnak ezért minden második évben jelentést kell benyújtania a kölcsönös megfeleltetési rendszer alkalmazásáról.

Módosítás: 6

(1f) preambulumbekezdés (új)

 

(1f) Az adminisztratív terhek csökkentése, az összehangolt ellenőrzések, az ellenőrzések többek között európai intézményeken belül megvalósított egybeolvasztása és a kellő időben történő kifizetések növelnék a kölcsönös megfeleltetési rendszer általános támogatottságát a mezőgazdasági termelők körében, és ezáltal növelnék a politika hatékonyságát.

Indokolás

Kísérletet kel tenni a minőség biztosításához szükséges ellenőrzések és a termelők termelési igényei közötti megfelelő egyensúly kialakítására. Ez többek között magában foglalja az európai intézményeken belül az ellenőrzések összehangolását vagy egybeolvasztását, különös figyelemmel az utóbbiaknál (Bizottság, Számvevőszék stb.) az utóbbi időben egyre gyakoribb összehangolatlan ellenőrzésekre.

Módosítás: 7

(1g) preambulumbekezdés (új)

 

(1g) A megfeleltetés előmozdításának szellemében fontos az előzetes értesítés. Követelmény továbbá a mezőgazdasági termelők elősegítése az ellenőrzésekre való előkészület érdekében, akik közül sokan csak részmunkaidőben foglalkoznak termeléssel. A be nem jelentett ellenőrzéseknek valójában nincs helye a rendszerben, mivel ezek aránytalan, de jogos félelemérzetet keltenek a mezőgazdasági termelők körében a kölcsönös megfeleltetési rendszer egésze tekintetében. Amennyiben felmerül a „szándékos és súlyos csalás” gyanúja, más fellépési módszert kell alkalmazni, beleértve a tagállam nemzeti jogát is. Amennyiben be nem jelentett ellenőrzésekre kerül sor, ezeket az illetékes hatóság arra vonatkozó ismeretei alapján kell elvégezni, hogy egy adott mezőgazdasági üzemben súlyos problémák állnak fenn. Ugyanakkor a helyszíni ellenőrzések eredményessége nem kerülhet veszélybe.

Módosítás: 8

(1h) preambulumbekezdés (új)

 

(1h) A mezőgazdasági termelőkre háruló terhek korlátozása érdekében a tagállamokat arra kell biztatni, hogy – az 1782/2003/EK tanácsi rendelet szerinti kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtási rendelkezéseit tartalmazó 2004. április 21-i 796/2004/EK bizottsági rendelet rendelkezéseinek sérelme nélkül – a lehető legalacsonyabban tartsák a helyszíni ellenőrzések és az ellenőrző ügynökségek számát. A tagállamok számára ezért lehetővé kell tenni a kifizető ügynökségek szintjén a minimális ellenőrzési arány teljesítését. Továbbá a tagállamokat arra kell ösztönözni, hogy hozzanak további intézkedéseket az ellenőrzéseket végző személyek számának korlátozása. az ellenőrzéseket végző személyek megfelelő képzése és annak az időtartamnak a legfeljebb egy napra való korlátozása érdekében, amely alatt egy adott mezőgazdasági üzemben a helyszíni ellenőrzés elvégezhető. A Bizottságnak segítenie kell a tagállamokat az integrált mintavétel követelményeinek való megfelelésben. A helyszíni ellenőrzésekhez való mintavételt a kölcsönös megfeleltetés hatályába tartozó egyedi jogszabályokban megállapított egyedi minimális ellenőrzési százalékoktól függetlenül kell elvégezni.

-------------------------------------------

1 HL L 141., 2004.4.30., 18. o. A legutóbb az 972/2007/EK rendelettel (HL L 216., 2007.8.21., 3. o.) módosított rendelet.

Indokolás

Kísérletet kell tenni a minőség biztosításához szükséges ellenőrzések és a termelők termelési igényei közötti megfelelő egyensúly megtalálására. Erre figyelemmel nem csupán a tagállamoknak, hanem az európai intézményeknek is csak a valóban szükséges ellenőrzéseket kell elvégezniük.

Módosítás: 9

(1i) preambulumbekezdés (új)

 

(1i) A 796/2004/EK rendeletben megállapított igazgatási és helyszíni ellenőrzésekre olyan módon kerül sor, hogy biztosítható legyen a támogatás odaítélési feltételeinek és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében fontos követelményeknek való megfelelés eredményes ellenőrzése. E szükségleteknek a meglévő integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer alapján kiegészítő jellegűeknek kell lenniük a párhuzamosságok elkerülése, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy valamennyi ellenőrzés lebonyolítható legyen egyetlen látogatás során.

 

Módosítás: 10

(1j) preambulumbekezdés (új)

(1j) A tagállamoknak biztosítani kell, hogy a mezőgazdasági termelőket ne büntessék kétszer (a kifizetések csökkentése vagy kizárása, valamint bírság a vonatkozó nemzeti jogszabály megsértését követően) az előírások megsértésének ugyanazon esete miatt.

Módosítás: 11

(1k) preambulumbekezdés (új)

 

(1k) A kölcsönös megfeleltetési szabályoknak, kötelezettségeknek és követelményeknek való meg nem felelés esetén alkalmazandó kifizetési csökkentések eltérnek attól függően, hogy a nem teljesítés szándékos cselekmény vagy gondatlanság eredménye volt-e. Az említett csökkentések hasonlóképpen arányosnak kell lenniük a mezőgazdasági üzemben a meg nem felelés tekintetében érintett tevékenységi terület fontosságával, különösen amennyiben vegyes növénytermelő illetve állattartó üzemről van szó.

Módosítás: 12

(2) preambulumbekezdés

(2) Az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 44. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a támogatható hektárszámnak megfelelő parcelláknak legalább 10 hónapon át a mezőgazdasági termelő rendelkezésére kell állniuk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a feltétel nagy mértékben korlátozhatja a földterületek piacának működését, és jelentős adminisztratív terhet ró a mezőgazdasági termelőkre és az igazgatási szervekre. A szóban forgó időszak lerövidítése nem veszélyeztetné a kölcsönös megfelelésre vonatkozó kötelezettségek kezelését. Másfelől annak elkerülésére, hogy ugyanarra a földterületre vonatkozóan több kérelmet is benyújthassanak, szükség van egy olyan időpont megjelölésére is, mely időpontban a parcelláknak a mezőgazdasági termelő rendelkezésére kell állniuk. Ezért helyénvaló előírni, hogy a parcelláknak a támogatás iránti kérelem benyújtásának évében június 15-én a mezőgazdasági termelő rendelkezésére kell állniuk. Azonos szabályt kell alkalmazni azokra a tagállamokra is, amelyek az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazzák. Helyénvaló továbbá meghatározni a földátruházás esetén a kölcsönös megfeleltetés alapján teljesítendő kötelezettségekre vonatkozó szabályokat.

(2) Az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 44. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a támogatható hektárszámnak megfelelő parcelláknak legalább 10 hónapon át a mezőgazdasági termelő rendelkezésére kell állniuk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a feltétel nagy mértékben korlátozhatja a földterületek piacának működését, és jelentős adminisztratív terhet ró a mezőgazdasági termelőkre és az igazgatási szervekre. A szóban forgó időszak lerövidítése nem veszélyeztetné a kölcsönös megfelelésre vonatkozó kötelezettségek kezelését. Másfelől annak elkerülésére, hogy ugyanarra a földterületre vonatkozóan több kérelmet is benyújthassanak, szükség van egy olyan időpont megjelölésére is, mely időpontban a parcelláknak a mezőgazdasági termelő rendelkezésére kell állniuk. Ezért helyénvaló előírni, hogy a parcelláknak a támogatás iránti kérelem benyújtásának évében az érintett tagállamban alkalmazandó benyújtási határidő napján a mezőgazdasági termelő rendelkezésére kell állniuk. Azonos szabályt kell alkalmazni azokra a tagállamokra is, amelyek az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazzák. Helyénvaló továbbá meghatározni a földátruházás esetén a kölcsönös megfeleltetés alapján teljesítendő kötelezettségekre vonatkozó szabályokat.

Indokolás

Az érintett tagállamban alkalmazandó benyújtási határidő napja alkalmasabb az azonosításra. Máskülönben nem nyújthatnak be a mezőgazdasági termelők megfelelő kérelmet olyan tagállamban, ahol a benyújtási határidő június 15-e előtti napra esik, ha a parcellát értékesítették a tagállamban érvényes benyújtási határidő napja és június 15. között.

Módosítás: 13

(7a) preambulumbekezdés (új)

 

(7a) A mezőgazdasági termelő egységes kérelmében bejelenti többek között az általa mezőgazdasági célra használt területet, a kérdéses rendszert vagy rendszereket, illetve kifizetésre való jogosultságát, és tanúsítja, hogy ismeri az adott támogatás megadásához kapcsolódó feltételeket. E feltételeknek nem csupán a támogatásra való jogosultság feltételeinek, hanem a közegészségügyi, állat- és növény-egészségügyi, állatjólléti feltételeknek is meg kell felelniük, és tiszteletben kell tartaniuk a környezetet, ami a támogatás kifizetésének előfeltétele. E tanúsítvány útján a mezőgazdasági termelő vállalja, hogy megfelel az említett különféle feltételeknek, és ezáltal azokat kötelezőnek ismeri el.

Módosítás: 14

1. cikk -1. pont (új)

4. cikk (2) bekezdés 1a albekezdés (új) (1782/2003/EK rendelet)

(-1) A 4. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

 

„Az Európai Bizottság az irányelvek esetében biztosítja, hogy a jogszabályban előírt gazdálkodási feltételeket az (1) bekezdésben említett területeken minden egyes tagállamban harmonizált módon ültetik át.”

Módosítás: 15

1. cikk 1. pont a) alpont

6. cikk (1) bekezdés (1782/2003/EK rendelet)

a) A (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

 

“(1) az érintett naptári év) nem teljesülnek a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények vagy a jó mezőgazdasági és ökológiai állapotra vonatkozó előírások, az érintett naptári évben támogatás iránti kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő számára a 10. és a 11. cikkben foglalt rendelkezések alkalmazását követően folyósítandó közvetlen kifizetések teljes összegét a 7. cikkben meghatározott részletes szabályokkal összhangban csökkenteni vagy törölni kell.

 

A (2) bekezdésre is figyelemmel az a mezőgazdasági termelő, aki támogatás iránti kérelmet nyújtott be, felelősségre vonható, kivéve ha bizonyítani tudja, hogy az előírások megsértése nem valamely olyan cselekmény vagy mulasztás következménye, amely közvetlenül felróható:

 

a) magának a mezőgazdasági termelőnek, vagy

 

b) amennyiben a mezőgazdasági földterület átruházására az érintett naptári évben került sor,

 

- az átruházás kedvezményezettjének, abban az esetben, ha a mezőgazdasági földterület átruházására a 44. cikk (3) bekezdésében említett időpont és a következő naptári év január 1-je között került sor;

 

- az átruházónak, abban az esetben, ha a mezőgazdasági földterület átruházására az érintett naptári év január 1-je és a 44. cikk (3) bekezdésében említett időpont között került sor.”

törölve

Indokolás

A 6. cikk (1) bekezdésének jelenlegi szövege előnyben részesítendő. Az adott parcellával rendelkező mezőgazdasági termelő felelős a kötelező igazgatási követelményeknek való megfelelésér és a megfelelő mezőgazdasági és környezeti körülményekért, de kizárólag abban az időszakban, amikor a parcellával rendelkezett. Amennyiben a támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelőtől eltérő termelő tulajdonában álló parcellán állapítanak nem megfelelést az adott parcella tekintetében, csak az új tulajdonos közvetlen kifizetését lehet csökkenteni. Ez megelőzi a szükségtelen jogvitákat és leegyszerűsíti az ellenőrző ügynökségek általi végrehajtást. Ezen felül, a Bizottság javaslata a mezőgazdasági termelőre hárítja a bizonyítási terhet. A jelenlegi helyzetet kellene fenntartani, amelynek során az ellenőrző ügynökségnek kell bizonyítania, hogy a nem megfelelés egyes esetei felróhatók az érintett mezőgazdasági termelőnek közvetlenül felróható cselekménynek vagy mulasztásnak.

Módosítás: 16

1. cikk 1. pont b) alpont

6. cikk (3) bekezdés (1) albekezdés (1782/2003/EK rendelet)

(3) Az (1) bekezdés ellenére és a 7. cikk (1) bekezdésében említett részletes szabályokban megállapított feltételekkel összhangban a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmaznak csökkentést, amennyiben annak összege mezőgazdasági termelőnként és naptári évenként legfeljebb 50 EUR-t tenne ki.

(3) Az (1) bekezdés ellenére és a 7. cikk (1) bekezdésében említett részletes szabályokban megállapított feltételekkel összhangban a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmaznak csökkentést, amennyiben annak összege mezőgazdasági termelőnként, programonként és naptári évenként, illetve intézkedésenként legfeljebb 250 EUR-t tenne ki.

Indokolás

Mivel a közvetlen kifizetések célja a jövedelem kiegészítése, és számos, sokrétű és bonyolult szabály létezik, az 50 EUR mint de minimis küszöbérték túl alacsony. Ez az érték legalább 250 EUR kell, hogy legyen. A kérelmezők várhatóan alacsonyabb mértékű korlátozásokat és csökkentéseket is elfogadnak, így nem lenne helyénvaló itt eltérő normákhoz folyamodni. A de minimis küszöbértékek nagymértékben segítik az igazgatást is a bürokrácia csökkentésében. A programhoz való kapcsolódás jelentős mértékben csökkenti az adminisztráció mértékét.

Módosítás: 17

1. cikk 1. pont b) alpont

6. cikk (3) bekezdés (2) albekezdés (1782/2003/EK rendelet)

Mindazonáltal ha megállapítást nyer az előírások bármilyen, kisebb jelentőségű megsértése, annak az illetékes hatóság általi egyedi nyomon követés tárgyát kell képeznie. Minden ilyen ténymegállapításról, a nyomon követő intézkedésekről és az előírások megsértésének megszüntetése érdekében teendő intézkedésekről tájékoztatni kell a mezőgazdasági termelőt.

Mindazonáltal ha megállapítást nyer az előírások bármilyen jellegű megsértése, annak a kockázatelemzésben az illetékes hatóság általi egyedi nyomon követés tárgyát kell képeznie. Minden ilyen ténymegállapításról, a nyomon követő intézkedésekről és az előírások megsértésének megszüntetése érdekében teendő intézkedésekről tájékoztatni kell a mezőgazdasági termelőt. Ez az albekezdés nem alkalmazandó olyan esetekben, amikor a mezőgazdasági termelő azonnali kiigazító intézkedést tett, amellyel megszüntette a megállapított meg nem felelést.

Indokolás

A meg nem felelés megállapítását követően mindenesetre egyedi nyomon követés szükséges a kockázatelemzésben, és ez nem kötelezheti az ellenőrző hatóságokat ismétlődő ellenőrzés elvégzésére, hiszen ez elfogadhatatlanul megnövelné a tagállamok számára az ellenőrzési költségeket. Az előadó eredeti javaslatának utolsó sora elhagyásra került, mivel jogilag nem tartható.

Módosítás: 18

1. cikk (2) bekezdés

7. cikk (2) bekezdés (3) albekezdés (1782/2003/EK rendelet)

Mindazonáltal ha megállapítást nyer az előírások bármilyen, kisebb jelentőségű megsértése, annak az illetékes hatóság általi egyedi nyomon követés tárgyát kell képeznie. Minden ilyen ténymegállapításról, a nyomon követő intézkedésekről és az előírások megsértésének megszüntetése érdekében teendő intézkedésekről tájékoztatni kell a mezőgazdasági termelőt. Ez az albekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a mezőgazdasági termelő azonnal megtette az előírások megállapított megsértését megszüntető intézkedést.”

törölve

Indokolás

Az ellenőrző hatóságok nem kötelezhetők ismétlődő ellenőrzés elvégzésére kismértékű meg nem felelés esetén, hiszen ez jelentős terhet jelentene a tagállamok ellenőrzési hatóságai számára.

Módosítás: 19

1. CIKK, (2A) BEKEZDÉS (új)

7. cikk (4) bekezdés 1a albekezdés (új) (1782/2003/EK rendelet)

 

(2a) A 7. cikk (4) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

 

„Az új tagállamokban a 6. cikk (1) bekezdésében említett csökkentés aránya minden esetben figyelembe veszi az adott évben a 143a. cikkel összhangban alkalmazandó növekedési ütemterv adott százalékos arányát.”

Módosítás: 20

1. cikk 2b. pont (új)

7. cikk (4b) bekezdés (új) (1782/2003/EK rendelet)

(2b) A 7. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4b) Amennyiben az előírásoknak a 25. cikkben említett helyszíni ellenőrzés során nyilvántartásba vett megsértését követően a kifizetések csökkentését vagy kizárását alkalmazzák, az előírások ugyanezen megsértése tekintetében nem szabnak ki bírságot a megfelelő nemzeti jogszabályok alapján.

Amennyiben a nemzeti jogszabályok megsértését követően bírságot szabtak ki, az előírások ugyanezen megsértése tekintetében nem szabhatják ki a kifizetések csökkentését vagy kizárását.”

Módosítás: 21

1. cikk 2c. pont (új)

8. cikk (1782/2003/EK rendelet)

(2c) A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

 

„8. cikk

 

Felülvizsgálat

 

A Bizottság legkésőbb 2007. december 31-ig, majd ezt követően minden második évben jelentést nyújt be a kölcsönös megfeleltetés rendszerének alkalmazásáról, szükség esetén megfelelő javaslatokkal együtt, különösen a következők tárgyában:

 

– a III. mellékletben megállapított, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények jegyzékének módosítása,

 

– a jogszabályok egyszerűsítése, deregulációja és javítása a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények jegyzéke alapján, külön figyelmet fordítva a nitrátokra vonatkozó jogszabályokra,

 

– a rendelkezésre álló ellenőrzési rendszerek egyszerűsítése, javítása és összehangolása, a mutatókon és szűk keresztmetszeteken alapuló ellenőrzések kidolgozása, a magán tanúsítási programok keretében már elvégzett ellenőrzések, a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket végrehajtó nemzeti jogszabályok alapján már elvégzett ellenőrzések és az információs és kommunikációs technológiák által kínált lehetőségek figyelembevételével.

 

A jelentések tartalmazzák a kölcsönös megfeleltetési rendszer keretében a jelentés közzétételét megelőző évben elvégzett ellenőrzés teljes költségének becslését is."

Indokolás

Folyamatos erőfeszítéseket kell tenni a kölcsönös megfeleltetési rendszer egyszerűsítése, javítása és összehangolása érdekében, a mutatókon és szűk keresztmetszeteken alapuló ellenőrzések, a magán tanúsítási programok keretében már elvégzett ellenőrzések, a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket végrehajtó nemzeti jogszabályok alapján már elvégzett ellenőrzések és az információs és kommunikációs technológiák által kínált lehetőségek figyelembevételével. A Bizottságnak ezért minden második évben jelentést kell készítenie, hogy figyelemmel kísérje az elért előrehaladást, és megtervezze a még elvégzendő módosításokat. Különösen a nitrátokról szóló irányelvet lenne érdemes kritikusan megvizsgálni. Végül a jelentésnek tartalmaznia kell a kölcsönös megfeleltetés ellenőrzési költségeinek becslését is.

Módosítás: 22

1. cikk 2d. pont (új)

18. cikk (1) bekezdés e) pont (1782/2003/EK rendelet)

 

(2d) A 18. cikk (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„e) integrált ellenőrzési rendszer, amely a támogathatósági feltételek és a követelmények kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő ellenőrzéséből áll;”

Módosítás: 23

1. CIKK 2E. PONT (új)

25. cikk (1782/2003/EK rendelet)

 

(2e) a 25. cikk helyébe az alábbi szöveg lép:

 

„25. cikk

 

A kölcsönös megfeleltetés ellenőrzése

 

(1) A tagállamok helyszíni ellenőrzést folytatnak annak ellenőrzésére, hogy az egyes mezőgazdasági termelők betartják-e az 1. fejezetben említett kötelezettségeket. Ezekre az ellenőrzésekre egy adott mezőgazdasági üzem esetében legfeljebb egy napos időtartamon belül kell sort keríteni.

 

(2) A tagállamok igénybe vehetik meglévő igazgatási és ellenőrzési rendszereiket annak ellenőrzésére, hogy a mezőgazdasági termelők megfelelnek-e az 1. fejezetben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeknek, valamint a mezőgazdasági földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotára vonatkozó előírásoknak.

A tagállamok azonban törekednek arra, hogy korlátozzák az ellenőrző ügynökségek és az adott mezőgazdasági üzemben helyszíni ellenőrzést végző személyek számát.

 

E rendszerek és különösen az állatok azonosítására és nyilvántartására a 92/102/EGK, 1782/2003/EK rendelettel, a 1760/2000/EK rendelettel és a 21/2004/EK rendelettel összhangban létrehozott rendszer e rendelet 26. cikkének alkalmazásában összeegyeztethető az integrált rendszerrel.

 

(3). A tagállamok törekednek az ellenőrzések olyan módon történő megtervezésére, hogy a szezonális okok miatt leginkább az év bizonyos szakában ellenőrizhető mezőgazdasági üzemek ellenőrzésére valóban ezen időszakban kerüljön sor. Azonban ha az ellenőrző szerv szezonális okok miatt nem képes a helyszíni ellenőrzés során a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények vagy a jó mezőgazdasági és környezeti feltételek adott részének ellenőrzésére, e követelményeket és feltételeket teljesítettnek tekintik.”

Indokolás

Az előadó eredeti javaslatát a (3) bekezdéssel egészítette ki. Amennyiben a tagállamokat ismétlődő ellenőrzések elvégzésére kötelezik, mivel egyes követelmények vagy feltételek szezonális okok miatt nem ellenőrizhetők, ezzel elfogadhatatlan mértékben megnövekednének a tagállamok ellenőrzési költségei.

Módosítás: 24

1. cikk 3. pont

44. cikk (3) bekezdés (1782/2003/EK rendelet)

„E parcelláknak – vis maior vagy rendkívüli körülmény esetének kivételével – a támogatás iránti kérelem benyújtásának évében június 15-én a mezőgazdasági termelő rendelkezésére kell állniuk.”

„E parcelláknak – vis maior vagy rendkívüli körülmény esetének kivételével – a támogatás iránti kérelem benyújtásának évében az érintett tagállamban alkalmazandó benyújtási határidő napján a mezőgazdasági termelő rendelkezésére kell állniuk.”

Indokolás

Az érintett tagállamban alkalmazandó benyújtási határidő napja alkalmasabb az azonosításra. Máskülönben nem nyújthatnak be a mezőgazdasági termelők megfelelő kérelmet olyan tagállamban, ahol a benyújtási határidő június 15. előtti napra esik, ha a parcellát értékesítették a tagállamban érvényes benyújtási határidő napja és június 15. között.

Módosítás: 25

1. cikk 5. pont a) alpont

143b. cikk (5) bekezdés, első albekezdés új mondat (1782/2003/EK rendelet)

„E parcelláknak – vis maior vagy rendkívüli körülmény esetének kivételével – a támogatás iránti kérelem benyújtásának évében június 15-én a mezőgazdasági termelő rendelkezésére kell állniuk.”

„E parcelláknak – vis maior vagy rendkívüli körülmény esetének kivételével – a támogatás iránti kérelem benyújtásának évében az érintett tagállamban alkalmazandó benyújtási határidő napján a mezőgazdasági termelő rendelkezésére kell állniuk.”

Indokolás

Az érintett tagállamban alkalmazandó benyújtási határidő napja alkalmasabb az azonosításra. Máskülönben nem nyújthatnak be a mezőgazdasági termelők megfelelő kérelmet olyan tagállamban, ahol a benyújtási határidő június 15. előtti napra esik, ha a parcellát értékesítették a tagállamban érvényes benyújtási határidő napja és június 15. között.

Módosítás: 26

1. cikk 5. pont b) alpont

143b. cikk (6) bekezdés (3) albekezdés (1782/2003/EK rendelet)

2005. január 1-jétől 2008. december 31-ig a 3., a 4. a 6., a 7. és a 9. cikk alkalmazása nem kötelező az új tagállamok számára a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények tekintetében. 2009. január 1-jétől az egységes területalapú támogatási rendszer alapján támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők kötelesek betartani a III. mellékletben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket, a következő ütemezés szerint:

2005. január 1-jétől 2008. december 31-ig a 3., a 4. a 6., a 7. és a 9. cikk alkalmazása nem kötelező az új tagállamok számára a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények tekintetében. 2009. január 1-jétől az egységes területalapú támogatási rendszer alapján támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők kötelesek betartani a III. mellékletben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket, a következő ütemezés szerint:

a) az A. pontban említett követelményeket 2009. január 1-jétől kell alkalmazni;

a) az A. pontban említett követelményeket 2009. január 1-jétől kell alkalmazni;

b) a B. pontban említett követelményeket 2010. január 1-jétől kell alkalmazni;

b) a B. pontban említett követelményeket 2011. január 1-jétől kell alkalmazni;

c) a C. pontban említett követelményeket 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.

c) a C. pontban említett követelményeket 2013. január 1-jétől kell alkalmazni.

Bulgária és Románia számára azonban a 3., a 4. a 6., a 7. és a 9. cikk alkalmazása 2011. december 31-ig nem kötelező a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények tekintetében. 2012. január 1-jétől az egységes területalapú támogatási rendszer alapján támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők kötelesek betartani a III. mellékletben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket, a következő ütemezés szerint:

Bulgária és Románia számára azonban a 3., a 4. a 6., a 7. és a 9. cikk alkalmazása 2011. december 31-ig nem kötelező a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények tekintetében. 2012. január 1-jétől az egységes területalapú támogatási rendszer alapján támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők kötelesek betartani a III. mellékletben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket, a következő ütemezés szerint:

a) az A. pontban említett követelményeket 2012. január 1-jétől kell alkalmazni;

a) az A. pontban említett követelményeket 2012. január 1-jétől kell alkalmazni;

b) a B. pontban említett követelményeket 2013. január 1-jétől kell alkalmazni;

b) a B. pontban említett követelményeket 2014. január 1-jétől kell alkalmazni;

c) a C. pontban említett követelményeket 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

c) a C. pontban említett követelményeket 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.

Az új tagállamok abban az esetben is élhetnek ezzel a lehetőséggel, ha úgy határoznak, hogy már a (9) bekezdésben előírt alkalmazási időszak vége előtt beszüntetik az egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazását.

Az új tagállamok abban az esetben is élhetnek ezzel a lehetőséggel, ha úgy határoznak, hogy már a (9) bekezdésben előírt alkalmazási időszak vége előtt beszüntetik az egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazását.

Módosítás: 27

1. cikk 5. pont c) alpont

143b. cikk (9) bekezdés, első mondat (1782/2003/EK rendelet)

„Az egységes területalapú támogatási rendszert a 2010 végéig tartó alkalmazási időszakban valamennyi új tagállam alkalmazhatja.”

„Az egységes területalapú támogatási rendszert a 2013 végéig tartó alkalmazási időszakban valamennyi új tagállam alkalmazhatja.”

Indokolás

Gazdaságilag nemigen indokolható, hogy az új tagállamok többsége az SAPS szerinti jelenlegi közvetlen kifizetési rendszert 2013 helyett 2010-től felváltja az SPS modellel. Annak érdekében, hogy az SPS rendszer 2010-ben elindulhasson, az új tagállamoknak máris meg kell kezdeniük az előkészítő munkát, ami jelentős kiadásokat jelentene egy csak 2–3 évvel később működő rendszer tekintetében. Ez további, szükségtelen terheket jelenthet azon tagállamok számára, amelyek 2013-nál hamarabb nem részesülnek 100%-os mértékű közvetlen kifizetésben.

Módosítás: 28

1. CIKK, 5A. PONT (új)

145. cikk m) pont (1782/2003/EK rendelet)

 

(5a) A 145. cikk m) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„m) az adminisztratív és helyszíni ellenőrzésekre, valamint a távérzékeléssel történő ellenőrzésekre vonatkozó szabályok; „A II. cím 1. fejezete szerinti ellenőrzések esetében a megállapított szabályok meghatározzák a helyszíni ellenőrzések rendszeres és kellően előzetes bejelentését, amennyiben ez nem veszélyezteti maguknak az ellenőrzéseknek a célját. A szabályok olyan ösztönzőket is meghatároznak, amelyek jól működő és egységes ellenőrzési rendszer létrehozására indítják a tagállamokat.”

Indokolás

Egyetértés van a tekintetben, hogy amennyiben lehetséges, helyszíni ellenőrzésekre van szükség, mivel nem ésszerű és indokolt egy modern mezőgazdasági termelőtől elvárni, hogy előzetes bejelentés nélkül terjedelmes és időigényes ellenőrzésekre tudjon időt szakítani. A bejelentett ellenőrzéseknek azokra a szempontokra kell korlátozódniuk, amelyek esetében az előzetes bejelentés lehetővé teszi a mezőgazdasági termelők számára az eredmény manipulálását.

Módosítás: 29

2. cikk

51. cikk (3) bekezdés (2) albekezdés (1698/2005/EK rendelet)

Az első albekezdésben előírt eltérés 2008. december 31-ig alkalmazandó. 2009. január 1-jétől az egységes területalapú támogatási rendszer alapján támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők kötelesek betartani az 1782/2003/EK rendelet III. mellékletében említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket, a következő ütemezés szerint:

Az első albekezdésben előírt eltérés 2008. december 31-ig alkalmazandó. 2009. január 1-jétől az egységes területalapú támogatási rendszer alapján támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők kötelesek betartani az 1782/2003/EK rendelet III. mellékletében említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket, a következő ütemezés szerint:

a) az A. pontban említett követelményeket 2009. január 1-jétől kell alkalmazni;

a) az A. pontban említett követelményeket 2009. január 1-jétől kell alkalmazni;

b) a B. pontban említett követelményeket 2010. január 1-jétől kell alkalmazni;

b) a B. pontban említett követelményeket 2011. január 1-jétől kell alkalmazni;

c) a C. pontban említett követelményeket 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.

c) a C. pontban említett követelményeket 2013. január 1-jétől kell alkalmazni.

Bulgária és Románia számára azonban az 1782/2003/EK rendelet 3., 4., 6., 7. és 9. cikkének alkalmazása 2011. december 31-ig nem kötelező a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények tekintetében. 2012. január 1-jétől az egységes területalapú támogatási rendszer alapján támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők kötelesek betartani az 1782/2003/EK rendelet III. mellékletében említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket, a következő ütemezés szerint:

Bulgária és Románia számára azonban az 1782/2003/EK rendelet 3., 4., 6., 7. és 9. cikkének alkalmazása 2011. december 31-ig nem kötelező a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények tekintetében. 2012. január 1-jétől az egységes területalapú támogatási rendszer alapján támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők kötelesek betartani az 1782/2003/EK rendelet III. mellékletében említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket, a következő ütemezés szerint:

a) az A. pontban említett követelményeket 2012. január 1-jétől kell alkalmazni;

a) az A. pontban említett követelményeket 2012. január 1-jétől kell alkalmazni;

b) a B. pontban említett követelményeket 2013. január 1-jétől kell alkalmazni;

b) a B. pontban említett követelményeket 2014. január 1-jétől kell alkalmazni;

c) a C. pontban említett követelményeket 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

c) a C. pontban említett követelményeket 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.

INDOKOLÁS

Bevezetés:

A kölcsönös megfeleltetés bevezetése a közös agrárpolitika 2003. évi reformjának egyik kulcsfontosságú elemét képezte. A kölcsönös megfeleltetést a mezőgazdasági termelőknek nyújtott állami támogatás előfeltételévé tették. Ezáltal az első pillért a vidékfejlesztési politika irányába alakították át, mivel a mezőgazdasági termelők a szélesebb társadalomnak nyújtott szolgáltatásokért részesülnek fizetségben. A mezőgazdasági termelőket kompenzálják a környezetvédelem, a köz-, állat- és növény-egészségügy és az állatjólét területén érvényes közösségi jogszabályoknak való megfelelésért, amelyek a világ többi részének szabványaihoz viszonyítva általában igen szigorúak.

Jóllehet széleskörű támogatottságot élvez, a kölcsönös megfeleltetést kezdettől fogva bírálták, mivel alkalmazásával bürokratikus teher hárul a mezőgazdasági termelőkre és a tagállamok közigazgatásaira.

Ezen túlmenően rendkívül nehéz az ellenőrzéseket egy ellenőrző szerv kezébe koncentrálni, mivel sok különböző ágazat és szakember bevonására van szükség. A Bizottság végrehajtási szabályai nem határozzák meg az ellenőrzések előzetes bejelentését, ami – tekintettel az ellenőrzések terjedelmére és hosszára, valamint napjaink gazdálkodási körülményeire – súlyos terhet ró a mezőgazdasági termelőkre.

Az előírások megsértését az esetek 68%-ában kis jelentőségűnek minősítették, és ezek a közvetlen kifizetések 1%-ával megegyező szankciókhoz vezettek. Az előírások megsértése az esetek 71%-ában a szarvasmarhák megjelölését és nyilvántartását érintette (többnyire az egyik fülbélyeg elvesztéséről vagy olyan esetekről volt szó, amikor a szarvasmarhákat központilag nyilvántartásba vették, a gazdaságban tartott könyvekben azonban nem, vagyis a nyomon követhetőséget ezzel nem veszélyeztették). A végrehajtási szabályok nem határoztak meg eljárásokat az előírások kis jelentőségű megsértésének esetére, és a rendszer annak lehetőségét sem vette tervbe, hogy ezekben az esetekben tartózkodjanak a szankciók alkalmazásától. A szankciós rendszert a mezőgazdasági termelők ezért gyakran aránytalannak és bizonyos típusú mezőgazdasági üzemekkel – nevezetesen az állattartó mezőgazdasági üzemekkel – szemben diszkriminatívnak tartották.

A kölcsönös megfeleltetést tagállamonként meglehetősen eltérően hajtják végre, és a mezőgazdasági termelők számára létrehozott tanácsadási rendszerek gyakran nem úgy működnek, hogy azzal megkönnyítsék a mezőgazdasági termelőkre háruló terhet.

A Bizottság benyújtotta a kölcsönös megfeleltetési rendszer alkalmazásáról szóló jelentést (COM (2007) 147 végleges), amely összefoglalta a bírálatokat.

Az 1782/2003/EK rendelet javasolt módosítása része a Bizottság által a jelentés következtetéseinek végrehajtására irányuló erőfeszítéseknek. A Bizottság végrehajtási szabályainak módosításait jelenleg vitatják meg a Tanáccsal.

Az előadó következtetései

Az előadó támogatja a kölcsönös megfeleltetési rendszert, mivel úgy véli, hogy az a mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás megindokolásának fontos eszköze.

Ugyanakkor világos, hogy egy olyan bonyolult rendszer, mint a kölcsönös megfeleltetés, nem működhet az érintett mezőgazdasági termelők támogatása nélkül. Ezért magának a kölcsönös megfeleltetési rendszernek, valamint a kölcsönös megfeleltetés hatálya alá tartozó jogszabályoknak az egyszerűsítésére, deregulációjára és folyamatos javítására van szükség.

Ha megnézzük a Bizottság által a jelentésében ismertetett számadatokat, világossá válik, hogy a legtöbb ellenőrzött gazdaság igenis megfelel a megállapított szabványoknak, és az előírások megsértése az esetek túlnyomó többségében kis jelentőségű vagy elhanyagolható, ha ugyan nem felesleges jogi előírásokat érint.

Az előadó ezért teljes mértékben támogatja a kölcsönös megfeleltetés egyszerűsítésére irányuló valamennyi erőfeszítést, amennyiben az nem veszélyezteti az elérni kívánt célokat. A Bizottság javaslata egyértelmű előrelépést jelent.

Mindazonáltal néhány változtatásra teszünk javaslatot annak nyomatékosítása érdekében, hogy az egyszerűsítés, a dereguláció, a javítás és a harmonizáció állandó folyamat. Ezért rendszeres jelentéstételt javasoltam a Bizottság részéről, amely a teljes ellenőrzési rendszer költségeire is összpontosít, annak érdekében, hogy a jövőben lehetővé váljon a megfelelő költség-haszon elemzés elvégzése.

Ha az előírások megsértésének minden kis jelentőségű esete fokozott ellenőrzésekhez vezetne – mint ahogy azt a Bizottság tervbe vette –, ez sem arányos nem lenne, sem a tagállamoknak nem segítene az adminisztratív munkateherrel való megbirkózásban. Ezért kisebb változtatásokat nyújtottunk be a Bizottság javaslatához.

Bizonyos szabványok – különösen a Natura 2000 tekintetében – nem illeszkednek a módszeres helyszíni ellenőrzések rendszeréhez. Ezért mérlegelni kell a módszeres ellenőrzéseknek a keresztellenőrzések jól működő rendszerével való felváltását (a Natura 2000 esetében az előírások megsértésének csaknem valamennyi esetét keresztellenőrzésekkel tárták fel).

Az új tagállamok számára, amelyek egy, az Európa széles körű gazdálkodási jogszabályai által támasztott valamennyi követelményt lefedő mezőgazdasági üzemi igazgatás bevezetésével küzdenek, és még nem részesülnek a közpénzekből való támogatás teljes összegében, fokozatos bevezetési időszakot kell biztosítani, amely valamivel hosszabb a Bizottság által javasoltnál, és a közvetlen kifizetések fokozatos bevezetéséhez igazodik.

Következtetés

A jelentés nem öleli fel a kölcsönös megfeleltetés valamennyi vonatkozását, mivel sok kérdéssel csak a Bizottság végrehajtási szabályai foglalkoznak, és egyes szempontokról egyértelműen további vitát kell folytatni. A rendszeres jelentéstételi kötelezettség szavatolja, hogy a kölcsönös megfeleltetés továbbra is napirenden marad.

Az is világos, hogy valamennyi érintett félnek – nemcsak a Bizottságnak, hanem különösen a tagállamoknak – biztosítaniuk kell egy olyan rendszer bevezetését, amely megfelel a társadalom követelményeinek, mégis a lehető legegyszerűbb.

A szabványok jelenlegi készletének bővítése – amelyről egyesek a KAP soron következő egészségügyi ellenőrzésével kapcsolatban vitát folytatnak – káros lehet a rendszer egésze szempontjából, tekintettel arra, hogy még mindig a végrehajtás korai szakaszában járunk. Ezen túlmenően a mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás csökkenésének fényében gyanakvással kell tekinteni a közvetlen kifizetésekhez kapcsolódó új igazgatási és megfelelési költségekre.

ELJÁRÁS

Cím

A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK rendelet, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK rendelet módosítása

Hivatkozások

COM(2007)0484 - C6-0283/2007 - 2007/0177(CNS)

Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma

13.9.2007

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AGRI

24.9.2007

Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

BUDG

24.9.2007

 

 

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

BUDG

24.10.2007

 

 

 

Előadó(k)

       A kijelölés dátuma

Jan Mulder

12.9.2007

 

 

Vizsgálat a bizottságban

11.9.2007

8.10.2007

21.11.2007

 

Az elfogadás dátuma

21.11.2007

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

25

1

2

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Vincenzo Aita, Peter Baco, Bernadette Bourzai, Niels Busk, Luis Manuel Capoulas Santos, Giuseppe Castiglione, Albert Deß, Duarte Freitas, Ioannis Gklavakis, Lutz Goepel, Bogdan Golik, Friedrich-Wilhelm Graefe zu Baringdorf, Elisabeth Jeggle, Heinz Kindermann, Diamanto Manolakou, Mairead McGuinness, Rosa Miguélez Ramos, Neil Parish, María Isabel Salinas García, Agnes Schierhuber, Czesław Adam Siekierski, Petya Stavreva, Donato Tommaso Veraldi

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Pilar Ayuso, Katerina Batzeli, Esther De Lange, Jan Mulder, James Nicholson, Zdzisław Zbigniew Podkański

Benyújtás dátuma

26.11.2007