JELENTÉS az energiastatisztikákról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

3.12.2007 - (COM(2006)0850 – C6‑0035/2007 – 2007/0002(COD)) - ***I

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Előadó: Claude Turmes

Eljárás : 2007/0002(COD)

A dokumentum állapota a plenáris ülésen

Válasszon egy dokumentumot :

A6-0487/2007

Előterjesztett szövegek :

A6-0487/2007

Viták :

PV 11/03/2008 - 22
CRE 11/03/2008 - 22

Szavazatok :

PV 12/03/2008 - 5.2
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0090

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
INDOKOLÁS
ELJÁRÁS

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az energiastatisztikákról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2006)0850 – C6‑0035/2007 – 2007/0002(COD))

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0850)[1],

– tekintettel az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdésére, amely alapján a Bizottság a Parlament elé terjesztette javaslatát (C6‑0035/2007),

– tekintettel az EK-Szerződés 285. cikke (1) bekezdésére,

– tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

– tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A6‑0487/2007),

1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg

A Parlament módosításai

Módosítás: 1

(1a) preambulumbekezdés (új)

(1a) Az energiastatisztikák hagyományosan az energiaellátásra és a fosszilis energiákra összpontosítanak. Az elkövetkező években fokozottabban kell összpontosítani a végső energiafogyasztással, a megújuló energiákkal és az atomenergiával kapcsolatos többletismeretekre és figyelemmel kísérésükre.

Indokolás

Az energiafogyasztás, a megújuló energiák és az atomenergia területén részletesebb továbbított adatokra van szükség az összehasonlíthatóság érdekében.

Módosítás: 2

(3a) preambulumbekezdés (új)

(3a) Az épületek energiahatékonyságáról szóló 2002. december 16-i 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv¹, az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló 2006. április 5-i 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv², valamint az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről szóló 2005. július 6-i 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv³ előírja a tagállamok számára az energiafogyasztásról szóló számszerűsített jelentéstételt. Az ezen irányelvekben megállapított célkitűzések megvalósítása terén tett előrelépések ellenőrzése céljából az energiára vonatkozó részletes és naprakész adatokra, továbbá ezen adatoknak és a vonatkozó statisztikai felméréseknek, úgymint a nép- és lakásszámlálásra és a közlekedésre vonatkozó felméréseknek a jobb összekapcsolására van szükség.

___________________

¹ HL L 1., 2003.11.4., 65. o.

² HL L 114., 2006.4.27., 64. o.

³ HL L 191., 2005.7.22., 29. o.

Módosítás: 3

(4) preambulumbekezdés

(4) A 2005. június 22-i, COM (2005) 265 „Az energiahatékonyságról, avagy többet kevesebbel” című bizottsági zöld könyv és a 2006. március 8-i, COM (2006) 105 „Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért” című bizottsági zöld könyv meghatározza az EU azon energiapolitikáit, amelyekhez az uniós energiastatisztika megléte elengedhetetlen (többek között az Európai Energiaellátási Megfigyelőközpont létrehozása érdekében).

(4) A 2005. június 22-i, COM (2005) 265 „Az energiahatékonyságról, avagy többet kevesebbel” című bizottsági zöld könyv és a 2006. március 8-i, COM (2006) 105 „Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért” című bizottsági zöld könyv meghatározza az EU azon energiapolitikáit, amelyekhez az uniós energiastatisztika megléte elengedhetetlen (többek között az Európai Energiapiaci Megfigyelőközpont létrehozása érdekében).

Indokolás

Az „Európai Energiapiaci Megfigyelőközpont” elnevezés megfelel a Tanács és a Bizottság által általában alkalmazott elnevezésnek.

Módosítás: 4

(4a) preambulumbekezdés (új)

(4a) A nyilvános energiaelőrejelzési modell felállítása, amelyet az Európai Parlament „Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért”¹ című 2006. december 14-i állásfoglalásában kért, részletes és naprakész energiaadatokat feltételez.

______________

¹Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0603.

Módosítás: 5

(4b) preambulumbekezdés (új)

(4b) Az elkövetkező években nagyobb figyelmet kell fordítani a legfontosabb üzemanyagokkal való ellátás biztonságára, és uniós szinten időszerűbb és pontosabb adatokra van szükség az esetleges ellátási zavarok megelőzésére, illetve azok uniós szintű megoldásának összehangolására.

Módosítás: 6

(5) preambulumbekezdés

(5) Az energiapiac liberalizációja egyre nehezebbé teszi a megbízható és időszerű energiaügyi adatok beszerzését az ilyen adatokra vonatkozó előírások jogalapjának hiányában.

(5) Az energiapiac liberalizációja és növekvő összetettsége egyre nehezebbé teszi a megbízható és időszerű energiaügyi adatok beszerzését, különösen az ilyen adatok szolgáltatására vonatkozó előírások jogalapjának hiányában.

Indokolás

A módosítás olyan tanácsi/bizottsági munkaanyagon alapul, amely későbbre keltezi a Bizottság által a Parlamentnek továbbított szöveget; ezt fontos figyelembe venni az első olvasatban elérendő megegyezés érdekében.

Módosítás: 7

(6) preambulumbekezdés

(6) Fontos, hogy egy energiastatisztikai rendszer rugalmasan alkalmazkodni tudjon a jövőben várhatóan kialakuló helyzethez.

(6) Annak érdekében, hogy az energiastatisztikai rendszer segítse a politikai döntéshozatalt az Európai Unióban és a tagállamokban, valamint hogy előmozdítsa a társadalmi vitát az állampolgárok részvétele révén, garanciákat kell biztosítania az összehasonlíthatóságot, az átláthatóságot, a rugalmasságot és a fejlődőképességet. Így a közeljövőben az atomenergiára vonatkozó statisztikákat is be kell építeni, és a megújuló energiákra (pl. nap- és faenergia) vonatkozó releváns adatokat tovább kell fejleszteni. Hasonlóképpen, az energiahatékonyság tekintetében különösen hasznos lenne, ha rendelkezésre állnának az életterekre és a közlekedésre vonatkozó részletes statisztikák.

Indokolás

Ez az új 7a. és 7b. cikk indokolása.

Módosítás: 8

(12a) preambulumbekezdés (új)

(12a) Mentesség vagy eltérés kizárólag a jelenlegi állapotot és a túlzott terheket átláthatóan és kellő részletességgel bemutató hatásvizsgálat benyújtása után adható. A mentesség vagy eltérés időbeli hatályát a lehető legrövidebb időtartamra kell korlátozni. A mentesség vagy eltérés tényét és tartalmát figyelembe kell venni a tagállamok közösségi kötelezettségei teljesítésének értékelésekor, és meg kell nevezni a vonatkozó statisztikai adatok közlésekor.

Indokolás

A harmonizált statisztikai adatgyűjtés egyik kiemelt célja, hogy lehetővé tegye az érdemi összehasonlíthatóságot és értékelést, továbbá hogy visszajelzést adjon a célkitűzések teljesüléséről, valamint a tagországok és az Európai Unió energiapolitikai döntéseihez alkalmazott eszközök hatékonyságáról. Tekintettel a célok jelentőségére, indokolt az eltéréseket időben korlátozni, illetve az eltérések tényét az értékelések során és a vonatkozó adatok közlésekor figyelembe venni.

Módosítás: 9

3. cikk (1) bekezdés a) pont

a) az elsődleges és az átalakított energia termelőire, elosztóira és az energiatermékek szállítóira, importőreire és exportőreire irányuló speciális statisztikai felmérések;

a) az elsődleges és az átalakított energia termelőire és forgalmazóira, valamint az energiatermékek elosztóira, szállítóira, importőreire és exportőreire irányuló speciális statisztikai felmérések;

Módosítás: 10

3. cikk (1) bekezdés c) pont

c) más statisztikai becslési eljárások vagy egyéb források, beleértve az adminisztratív forrásokat.

c) más statisztikai becslési eljárások vagy egyéb források, beleértve az adminisztratív forrásokat, például a nemzeti és európai testületektől származó forrásokat, úgymint a villamosenergia- és gázpiac, valamint az energiaellátás és -kereslet szabályozását végző szervek, továbbá az Euratom Ellátási Ügynökség és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség.

Módosítás: 11

4. cikk (1) bekezdés, bevezető rész

1. Az összegyűjtendő nemzeti statisztikákat a mellékletekben határozzák meg. Ezeket a következő gyakorisággal kell továbbítani:

1. A bejelentendő nemzeti statisztikákat a mellékletekben határozzák meg. Ezeket a következő gyakorisággal kell továbbítani:

Indokolás

Módosítás: 12

4. cikk (3) bekezdés

3. A nemzeti statisztikák és az alkalmazandó pontosítások vagy fogalommeghatározások a 9. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban módosíthatók.

3. A továbbítandó adatok és az alkalmazandó pontosítások vagy fogalommeghatározások a 9. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban módosíthatók.

Indokolás

Módosítás: 13

5. cikk, cím

Adattovábbítás

Adattovábbítás és -terjesztés

Indokolás

A módosítás összhangba hozza a szöveget a tervezett szabályozás tartalmával és az Eurostat munkájával.

Módosítás: 14

5. cikk (2) bekezdés

2. Az adattovábbítás rendjét, beleértve az alkalmazandó határidőket, eltéréseket és mentességeket a mellékletekben határozzák meg.

2. Az adattovábbítás rendjét, beleértve az alkalmazandó határidőket, eltéréseket és mentességeket a mellékletekben határozzák meg, figyelembe véve az információs és kommunikációs technológiák segítségével elérhető lehetséges időmegtakarítást.

Módosítás: 15

5. cikk (4) bekezdés

4. A Bizottság valamely tagállam megfelelően indokolt kérésére a 9. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban kiegészítő mentességeket vagy eltéréseket biztosíthat a nemzeti statisztikák azon részei alól, amelyek összegyűjtése a válaszadókra túlzott terheket róna.

4. A Bizottság valamely tagállam megfelelően indokolt kérésére a 9. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kiegészítő mentességeket vagy eltéréseket biztosíthat a nemzeti statisztikák azon részei alól, amelyek összegyűjtése a válaszadókra túlzott terheket róna.

Indokolás

A Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök „kvázi jogalkotásként” tekinthetők, ami az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás szigorú alkalmazását követeli meg.

Módosítás: 16

5. cikk (4a) bekezdés (új)

(4a) A Bizottság (Eurostat) a beszámolási időszakot követő második év január 31-jéig éves energiastatisztikákat ad ki.

Módosítás: 17

6. cikk (3) bekezdés

3. A továbbított adatok minőségének biztosítását szolgáló módszertani előírásokat a 9. cikk (3) bekezdésében leírt eljárással összhangban kell kidolgozni és később frissíteni.

3. A továbbított adatok minőségének biztosítását szolgáló módszertani előírásokat a 9. cikk (2) bekezdésében leírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell kidolgozni és később frissíteni.

Indokolás

Módosítás: 18

7a. cikk (új)

7a. cikk

Éves atomenergia-statisztika

A Bizottság (Eurostat) a tagállamokkal és az EU atomenergia-ágazatával együttműködésben éves atomenergia-statisztikákat határoz meg, amelyek elkészítésére és kiadására 2009-től, az első beszámolási évvel kezdődően kerül sor, szükség esetén a titoktartási követelmények sérelme nélkül és a kettős adatszolgáltatás elkerülésével.

Az éves atomenergia-statisztikák a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően módosíthatók.

Módosítás: 19

7b. cikk (új)

7b. cikk

A megújuló energiákra és a végső energiafogyasztásra vonatkozó statisztikák

Az energiastatisztikák minőségének javítása érdekében a Bizottság (Eurostat) a tagállamokkal együttműködve a következőképpen biztosítja e statisztikák összehasonlíthatóságát, átláthatóságát, részletességét és rugalmasságát:

a) felülvizsgálja a megújuló energiákkal kapcsolatos statisztikák kialakításához alkalmazott módszert annak érdekében, hogy minden egyes megújuló energiaforrásra vonatkozóan évente, költséghatékony módon elérhetőek legyenek kiegészítő, megfelelő és részletes adatok. A Bizottság (Eurostat) bemutatja és terjeszti a 2010-től kezdődően készített statisztikákat;

b) felülvizsgálja és meghatározza a nemzeti és közösségi szinten alkalmazott módszereket azoknak a végső energiafogyasztásra (forrásokra, változókra, minőségre) vonatkozó statisztikáknak az elkészítésénél, amelyek a jelenlegi helyzeten, létező tanulmányokon és tervezett kísérleti megvalósíthatósági tanulmányokon alapulnak, annak érdekében, hogy az ágazatonkénti végső energiák lebontási kulcsait és a fő energiafelhasználásokat meg lehessen állapítani, és a kapott eredményeket 2011-től fokozatosan be lehessen építeni a statisztikákba.

A megújuló energiákra és a végső energiafogyasztásra vonatkozó statisztikák a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően módosíthatók.

Módosítás: 20

9. cikk (3) bekezdés

3. Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkében előírt szabályozási eljárást kell alkalmazni, tekintettel a határozat 8. cikke rendelkezéseire.

törölve

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében előírt időszak három hónap.

Indokolás

Ez a bekezdés feleslegessé vált. Lásd az 5. cikk (4) bekezdésének és a 6. cikk (3) bekezdésének módosítását.

Módosítás: 21

B. melléklet, 3.3.1. pont, Maximális nettó elektromos kapacitás és csúcsterhelés, a táblázatot megelőző negyedik bekezdés

A főtevékenységű és a saját célra termelők esetében egyaránt a következő mennyiségeket kell bejelenteni:

Kizárólag a hálózat esetében a következő mennyiségeket kell bejelenteni:

Indokolás

Módosítás: 22

B. melléklet 3.5. pont, Eltérések és mentességek

ELTÉRÉSEK ÉS MENTESSÉGEK

ELTÉRÉSEK ÉS KIVÉTELEK

Franciaország a rendelet hatályba lépésének napjától kezdődően 4 évig eltéréssel rendelkezik a hőre vonatkozó aggregátumok bejelentése tekintetében.

Amint Franciaország továbbítani tudja a jelentést, megszűnik az eltérés, amellyel Franciaország a hővel kapcsolatos aggregátumok bejelentése tekintetében rendelkezik, és amelynek időtartama egyetlen esetben sem haladhatja meg a négy évet a rendelet hatálybalépésének napjától számítva.

Indokolás

Módosítás: 23

B. melléklet, 4.2.1. pont, Ellátási és átalakítási ágazat, táblázat, 5 pont: „Import és export”, harmadik bekezdés

Megjegyzés: Az etanol (az Adalékok/Oxigenátok oszlopban bejelentett) importjának vagy exportjának az üzemanyagként történő felhasználásra szánt mennyiségekre kell vonatkoznia.

Megjegyzés: minden olyan bioüzemanyagnak a kicserélését, amelyet nem vontak össze a (pl. tiszta formájukban előforduló) közlekedési üzemanyagokkal, be kell jelenteni a megújuló energiákra vonatkozó kérdőíven.

Indokolás

Módosítás: 24

B. Melléklet, 5.2.4. pont, Az energia végfelhasználása, táblázat

A Bizottság által javasolt szöveg

1	Végső energiafogyasztás
2	Gazdasági ágazat
2.1	ebből: Vas- és acélipar
2.2	ebből: Vegyi és petrolkémiai ipar
2.3	ebből: Színesfémek
2.4	ebből: Nemfém ásványok
2.5	ebből: Szállítóeszközök
2.6	ebből: Gépek
2.7	ebből: Bányászat és kőfejtés
2.8	ebből: Élelmiszer-, ital- és dohányáru
2.9	ebből: Cellulóz, papír és nyomdaipar
2.10	ebből: Fa és faipari termékek
2.11	ebből: Építőipar
2.12	ebből: Textil- és bőripar
2.13	ebből: Máshol nem szereplő – Ipar
3	Közlekedési/Szállítási ágazat
3.1	ebből: Vasút
3.2	ebből: Közút
3.3	ebből: Belvízi hajózás
3.4	ebből: Máshol nem szereplő – Közlekedés/Szállítás
4	Egyéb ágazatok
4.1	ebből: Kereskedelmi és közszolgáltatások
4.2	ebből: Lakossági
4.3	ebből: Mezőgazdaság/Erdészet
4.4	ebből: Halászat
4.5	ebből: Máshol nem szereplő – Egyéb

A Parlament módosításai

1	Végső energiafogyasztás
2	Gazdasági ágazat
2.1	ebből: Vas- és acélipar
2.2	ebből: Vegyi és petrolkémiai ipar
2.3	ebből: Színesfémek
2.4	ebből: Nemfém ásványok
2.5	ebből: Szállítóeszközök
2.6	ebből: Gépek
2.7	ebből: Bányászat és kőfejtés
2.8	ebből: Élelmiszer-, ital- és dohányáru
2.9	ebből: Cellulóz, papír és nyomdaipar
2.10	ebből: Fa és faipari termékek
2.11	ebből: Építőipar
2.12	ebből: Textil- és bőripar
2.13	ebből: Máshol nem szereplő – Ipar
3	Közlekedési/Szállítási ágazat
3.1	ebből: Vasút
3.1.1		ebből: Utasok
3.1.2		ebből: Teherszállítás
3.2	ebből: Közút
3.2.1			ebből: Személygépjárművek és könnyű haszongépjárművek
3.2.2			ebből: Teherszállítás
3.2.3			ebből: Tömegközlekedés
3.3	ebből: Belvízi hajózás
3.4	ebből: Máshol nem szereplő – Közlekedés/Szállítás
3a	Kereskedelmi és közszolgáltatások
3a.1		ebből: Fűtés és hűtés
3a.2		ebből: Egyéb felhasználás
3b	Lakossági
3b.1		ebből: Fűtés és hűtés
3b.2		ebből: Termikus napkollektorokkal előállított melegvíz
3b.3		ebből: Egyéb felhasználás
4		Egyéb ágazatok
4.1	ebből: Mezőgazdaság/Erdészet
4.2	ebből: Halászat
4.3	ebből: Máshol nem szereplő – Egyéb

Módosítás: 25

B. melléklet, 6. pont, Alkalmazandó rendelkezések, 3. pont

3. Az eredmények továbbításának határideje:

A beszámolási időszakot követő év november 30.

A beszámolási időszakot követő év október 31-e.

Indokolás

Ez a határidő egyensúlyt teremt a tagállamok kérése, illetve az Eurostat által az adatfeldolgozáshoz megkívánt időtartam között, annak érdekében, hogy az adatokat a Tanács tavaszi ülése elé terjesszék.

[1] A Hivatalos Lapban még nem jelent meg.

INDOKOLÁS

Az Európai Unió energiastatisztikáit a XXI. század kihívásaihoz kell igazítani

Az Európai Bizottság 2007. januári energiapolitikai csomagjában az energiastatisztikákról szóló európai parlamenti és európai tanácsi rendelet módosítására irányuló javaslatot (2007/0002 COD) terjesztett elő.

E szövegnek igen nagy érdeme az, hogy kötelezővé teszi a tagállamok részvételét a szükséges adatok gyűjtésében, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy az Európai Unió intézményei képesek legyenek megvalósítani a kitűzött célt: egy koherens európai energiapolitika fokozatos felépítését, és az egységes közös nemzetközi fellépést.

A Bizottság javaslatában ugyanakkor számos hiányosság is tapasztalható, amelyekre az alábbiakban kitérünk. Tekintettel a téma technikai összetettségére, a módosítások alapjául egy neves szakértő, Bertrand Château, az ENERDATA (F) igazgatója tanácsai, valamint egy munkaértekezlet keretében összegyűlt szakértők hozzászólásai szolgáltak.

A javasolt szöveg korlátai

1. A nagy nemzetközi szervezetek, közöttük az Eurostat által készített statisztikák jelenlegi állapotukban olyan számviteli eszközöknek megfelelően vannak felépítve, amelyeket egy kizárólag fosszilis energiákat figyelembe vevő időszakban dolgoztak ki; e statisztikák célja az energiaágazat működésének kizárólag kínálat szempontjából való feltérképezése volt.

Az elmúlt harminc év alatt elért fejlődés fokozatos eltolódást eredményezett ezen eszközök eredeti céljai és a tényleges energetikai helyzet bemutatásának képessége között. A meghatározó fejlődési elemek között megemlítendő:

· az energiahatékonyság egyre növekvő jelentősége;

· a megújuló energiák növekvő fontossága;

· az üvegházhatással kapcsolatos aggodalmak növekvő jelentősége;

· a nukleáris technológia fejlődése;

· az új energiatermelési formák, úgymint a bioüzemanyagok megjelenése.

Évről évre növekszik annak a kockázata, hogy az energiára vonatkozó tények nem megfelelő ismerete és értékelése megalapozatlan döntésekhez vezethet.

2. A Bizottság javaslata 2003-ben, 2004-ben és 2005 elején végzett munka eredménye, és figyelmen kívül hagyja a Bizottság által 2006 márciusában (energiáról szóló zöld könyv) és 2007 januárjában (energiacsomag) kiadott, energiaügyi kérdésekkel foglalkozó kulcsfontosságú dokumentumokat.

Az energiacsomag többek között azt az elgondolást is tartalmazza, amely szerint létre kell hozni egy energiaellátási megfigyelőközpontot, amely a Bizottság 2007 őszére tervezett javaslatával nyerne jogalapot. A közösségi források legjobb elosztásának biztosítása érdekében fontos az új megfigyelőközpont és az EUROSTAT statisztikái közötti kölcsönhatás alapos meghatározása.

Szükséges módosítások

Ahhoz, hogy az európai statisztikák betölthessék szerepüket mint a végrehajtott politikák eredményeinek elemzéséhez és értékeléséhez szükséges adatbázisok, meg kell felelniük bizonyos feltételeknek:

1. Az adatok megbízhatósága és a közzétételi határidők betartása – annak érdekében, hogy a politikai szereplők megfelelő időben és formában juthassanak hozzá az adatokhoz.

1.1. Megbízhatóság

Az Eurostat adatainak megbízhatóságát erősen megingatta az euróra való áttérés idején a görög adatokkal kapcsolatosan tapasztalt probléma. Az energiaügyi és környezetvédelmi kérdések fontossága, amelyek a politikai prioritásokon túl pénzügyi kérdéseket is érintenek (pl.: a CO₂-kibocsátási tanúsítványok értéke) megköveteli, hogy az új rendelet védelmet nyújtson az adatokkal való visszaélések ellen. A rendelet 6. cikkét ezért pontosítani kell, amennyiben eltekintenek a szigorítástól[1].

1.2. Közzétételi határidők

A jelenlegi rendszer központi problémája az Eurostat energiaadatainak jelentős közzétételi késedelme. Míg a főbb tagállamok és az ágazatban szakosodott vállalatok 6–8 hónapon belül közlik adataikat, addig az Eurostat statisztikáira általában 18 hónapot kell várni. Ez a késedelem, azon túl, hogy az európai politikák elemzését késlelteti, az EU nemzetközi hitelére is kihat.

A késedelmek főként a tagállamok egy kis csoportjának tudhatók be, amelyek túl későn vagy pontatlanul válaszolnak.

Úgy gondoljuk, hogy a kérdőívek kitöltésére szorosabb határidőt kell megszabni, az Eurostat statisztikáinak közzétételére pedig határidőt kell megállapítani.

2. A tartalmat és a részletesség mértékét a két energiastatisztikai célkitűzésnek megfelelően kell megállapítani:

· az energiaforgalom ismerete, ami az ágazat irányításához nélkülözhetetlen;

· az energetikai rendszer teljesítményének értékelése az energiapolitikák célkitűzései szempontjából.

Bizonyos adatok pontatlansága az energiastatisztikák olvasatát és következésképp az abból levonható tanulságokat rendkívül véletlenszerűvé teszi. Két fontos munkaterületet azonosítottunk be:

2.1. Az energiahatékonyságot célzó statisztikai javulás

Az energetikai rendszer hatékonysága Európa-szerte prioritássá vált minden energiapolitikában és éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló politikában. Sajnos a jelenlegi statisztikák nem tükrözik ezt a prioritásokban bekövetkezett változást.

Az ipari ágazatok melletti főbb ágazatok végső felhasználására vonatkozó részletes statisztikák pontatlansága, illetve hiánya általánosságban véve akadályozza a vonatkozó technikai hatékonysági mutatók mérését. Szembeszökő az „ipari” ágazatra vonatkozó információk és a csak általános aggregátumokként megjelenített, 70–80%-ot kitevő fennmaradó fogyasztás (közlekedés, háztartások, szolgáltatások) eltérő pontossága.

A szállítás esetében még a közúti személyszállítást és az áruszállítást sem lehet különválasztani; akkor hogyan lehetne mérni a meghozott intézkedések hatásait?

Javaslatainkat, amelyek a végső energiával kapcsolatos ismeretek lehető legalacsonyabb intézményi és anyagi ráfordítással történő bővítésére irányulnak, két fő gondolat köré csoportosítottuk:

· ki kell egészíteni az éves kérdőíveket a végső energiák fő felhasználásaival, energiatípusok szerint. Így például a háztartások és a szolgáltatások esetében kötelezően fel kell sorolni az elektromos áramon kívül minden végső energiaterméket, fűtésre vagy más célra való használat szerint;

· Három- vagy négyévente felméréseket kell készíteni, amelyek segítségével meg lehet állapítani, majd naprakésszé lehet tenni az ágazatonkénti végső energiák lebontási kulcsait és a fő energiafelhasználásokat.

2.2. Az elsődleges energiák elégtelen és nem megfelelő számbavétele

Az energiaforgalom ismeretét két követelmény határozza meg: az elszámolt energiák fűtőértékére vonatkozó információk elérhetősége és a fizikai áramlást mérő eszközök megléte.

Az atomenergia és a megújuló energiák fejlesztése e tekintetben számos olyan problémát eredményez e területen, amelyet rosszul vagy egyáltalán nem oldottak meg.

Atomenergia

Az atomenergia elszámolására jelenleg csak az erőművekben termelt elektromos áram esetében kerül sor. Ez az elszámolás egyébként nem az elektromos áram Joule-hatás szerinti hőekvivalenciája alapján készül (mint a végső elektromos áram fogyasztásnál), hanem egy, a jelenleg elterjedt technológiával működő erőmű által termelt hő alapján, vagyis egy átlagos, 33%-os hatásfokból kiindulva. Ez az eljárás nem árul el semmit a nukleáris fűtőelemekből érkező tényleges hőáramlásról, ellentétben a szén és az olaj esetében alkalmazott eljárással.

Az atomenergiával kapcsolatban jelenleg fennálló másik probléma az, hogy az üzemanyagciklusban fennálló energiaáramlásokról kevés speciális ismeret áll rendelkezésre.

Az uniós energiastatisztikák e jelentős hiányosságának áthidalására javasoljuk a B. melléklet (éves kérdőívek) kiegészítését egy nukleáris ágazatra vonatkozó kérdőívvel.

Megújuló energiák

A megújuló energiák forgalmát számbavételükkor több módon is mérik:

· a biomassza és annak származékai esetében a fűtőérték alapján, mint a fosszilis üzemanyagok esetében;

· a víz-, a szél- és a napenergiából előállított elektromos áram esetében a mért kWh alapján, amelyet a Joule-hatás szerinti hőekvivalencia módszerével számítanak át;

· a közvetlenül felhasznált termikus napenergia esetében a kihelyezett napkollektorok négyzetmétere és a joule/m² mutató alapján;

· a geotermia esetében a termálvíz vagy termálgőz fűtőérték alapján.

A megújuló energiák ilyen módon folytatott számbavétele az ismeretek hiányának problémáját veti fel a tényleges energiaáramlásokra (különösen a napenergia esetében) és az energiaátalakításnál fellépő energiaáramlásokra vonatkozóan (különösen a bioüzemanyagok esetében).

E hiányosságok pótlására javasoljuk a biomassza- és a napenergia-ágazatokra vonatkozóan kért adatok körének kibővítését. A végső energia elsődleges energiává való átalakítására vonatkozó egyezmények okozta torzulások megelőzése érdekében azt javasoljuk, hogy az EU megújuló energiákra vonatkozó jövőbeli célkitűzései és statisztikái a végső energiák százalékarányain alapuljanak (lásd még: 3. fejezet – Mutatók).

3. Mutatók

Minthogy az EU immár pontos energiapolitikai célkitűzéseket határoz meg, az eredmények számszerű követésére alkalmas eszközökre van szüksége: ezt a szerepet azok a mutatók töltik be, amelyek a statisztikai rendszer tartalmát és szerveződését hivatottak meghatározni.

3.1. Az „elsődleges energia” területén készített statisztikák egyoldalúsága

A tagállamok, illetve az Európai Unió energetikai rendszereinek leírásához leginkább használt hivatkozások azok a számok vagy grafikonok, amelyek az elsődleges energiához sorolt különféle energiák részarányát fejezik ki.

Ezek a számok és grafikonok a végső energia és az elsődleges energia közötti átalakítási tényezőkön alapulnak, ami problémát jelent. Jelenleg a megújuló energiából nyert elsődleges elektromos áramot egyezményesen a Joule-hatás szerinti hőekvivalencia alapján (1TWh = 0,086 Mtoe) számolják el, míg a nukleáris eredetű elektromos áramot – amely szintén elsődleges elektromos áramnak számít – a reaktorban termelt hő alapján számolják el (egyezményesen 1 TWh = 0,26 Mtoe). Ezért a TWh-ban kifejezett végső elektromosáram-termelés eredetétől függően eltérő súllyal szerepel a teljes (Mtoe-ban kifejezett) elsődleges energiatermelésben: 1 TWh nukleáris eredetű energia háromszor többnek számít, mint 1 TWh megújuló energia.

Mindez kihat arra, hogy a statisztikák milyen jelentőséget tulajdonítanak a különféle energiaformáknak: mesterségesen „felfújják” azokat, amelyeknek a legalacsonyabb az elektromos hatásfoka (nukleáris, szén), és „összezsugorítják” a magas elektromos hatásfokú energiák részarányát (megújuló energiák, gáz).

Bernard Laponche részletes elemzést készített az Európai Bizottság zöld könyvén[2] alapuló statisztikai dokumentumokról, amely rámutat e torzulások mértékére.

A statisztikák értelmezésében mutatkozó eme jelentős torzulás kiküszöbölésére a következőket javasoljuk:

· – az európai energiapolitika számszerűsített célkitűzéseit (az energiahatékonyság javítása, a megújuló energiák részaránya stb.) végső energiában fejezzék ki;

· – az Eurostat keretében hozzanak létre egy független szakértői csoportot a jelenlegi átalakítási tényezők helytállóságának megvitatására.

3.2. Az energiafüggetlenség mutatóinak következetlenségei

Az energiaáramlások elszámolásának módja közvetlenül kihat az elsődleges termelés és az elsődleges fogyasztás mérésére, így tehát a függetlenségi és az önellátási mutatók kiszámításának módjára is. A pontatlanságnak két fő forrását kell itt megemlíteni:

· – egyes energiaáramlások elszámolásának hiánya vagy csak részleges elszámolása. Ez a probléma a nukleáris ágazatra jellemző: a hasadó üzemanyagok elszámolásának hiánya azt eredményezi, hogy nem szerepelnek sem az importban, sem pedig az exportban, ezáltal ténylegesen eltorzítva az energiafüggetlenséget vagy az önellátást mérő mutatók értékelését;

· az elektromos áram termelésére szolgáló elsődleges energiák elszámolásának torzulásai. Ezek következményei az energiaáramlásról szóló ismereteinkben mutatkoznak meg, mint azt már fentebb is említettük.

3.3. Téves következtetések bizonyos energiahatékonysági mutatók alapján

Ez a koncepció tulajdonképpen két különálló, bár egymáshoz szorosan kapcsolódó tényt takar:

· az energia termelését és fogyasztását elősegítő technikai hatékonyság,

· az energiarendszer gazdasági hatékonysága.

A technikai hatékonyság a szükségletek (hő, mobilitás, termelési eljárások stb.) kisebb mennyiségű energiatermékekkel történő kielégítésének képességét méri. Ezt ágazatonként és használat szerint mérik.

A gazdasági hatékonyság a gazdaságnak azt a képességét méri, hogy mennyiben tud egy eurónyi bruttó hazai terméket kisebb mennyiségű energiával (vagy azonos energiával egy euróval többet) előállítani: ezt általában összességében mérik a GDP energiaintenzitása (végső és/vagy elsődleges energia) és az állandó szerkezetű GDP energiaintenzitása segítségével, amelynek során az összes végső és elsődleges fogyasztást veszik figyelembe.

Ezért két buktatót mindenképpen el kell kerülni:

· az energiahatékonyság (az energiapolitika célkitűzéseinek értelmében) és a gazdaság strukturális változásainak összetévesztése[3];

· az elsődleges elektromos áram elszámolása során a mutatókban keletkező pontatlanságok: a végső energia mutatói nem vetnek fel ilyen problémát, noha nem teszik lehetővé az átalakítási ágazat vizsgálatát.

Az energiastatisztikák objektívebb értelmezése érdekében azt javasoljuk, hogy az Eurostat valamennyi kiadványában szerepeljenek a következő mutatók:

Függetlenség és az ellátás biztonsága	Az elsődleges keverék diverzitási indexe (Shannon-Wiener)
	Függetlenségi szint (elsődleges termelés / elsődleges fogyasztás)
	Általános önellátási szint
	A villamosenergia-rendszer önellátási szintje
Energiahatékonyság	A GDP energiaintenzitása (elsődleges/végső energia)
	Az állandó szerkezetű GDP energiaintenzitása (elsődleges/végső energia)
	ODEX
	Egy lakosra jutó energia: elsődleges, végső, elektromos
Környezet, éghajlat	Az energiaszektor CO₂-kibocsátása
	A GDP-energiaintenzitás CO₂-értéke, egy lakosra jutó CO₂-kibocsátás az energiatermelésben
	A megújuló villamos energia részaránya a hazai villamosenergia-fogyasztásban
	A megújuló energiák részaránya a végső fogyasztásban

[1] Mivel itt egy olyan általános kérdésről van szó, amely más statisztikai területeket is érint, az előadó kész kiegészíteni szövegét a folyamatban lévő intézményközi párbeszédekből származó javaslatokkal.
[2] Bernard Laponche: Energy Consumption in the European Union, 2006. március. E dokumentum e-mailben is lekérhető: cturmes@europarl.eu.int
[3] Az olyan összetettebb mutatók, mint az állandó szerkezetű intenzitás vagy az ODEX megpróbálják kikerülni ezt a buktatót, amiről részletesebben a www.odyssee-indicators.org oldalon lehet olvasni.

ELJÁRÁS

Cím	Energiastatisztikák
Hivatkozások	COM(2006)0850 - C6-0035/2007 - 2007/0002(COD)
Az Európai Parlamentben történo eloterjesztés dátuma	10.1.2007
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE 1.2.2007
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ECON 1.2.2007		ENVI 1.2.2007	IMCO 1.2.2007
Nem nyilvánított véleményt A határozat dátuma	ECON 13.2.2007		ENVI 27.2.2007	IMCO 1.3.2007
Előadó(k) A kijelölés dátuma	Claude Turmes 27.2.2007
Vizsgálat a bizottságban	20.3.2007		1.10.2007
Az elfogadás dátuma	22.11.2007
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	41 0 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Jan Březina, Philippe Busquin, Jerzy Buzek, Jorgo Chatzimarkakis, Giles Chichester, Pilar del Castillo Vera, Den Dover, Nicole Fontaine, Adam Gierek, Norbert Glante, Umberto Guidoni, András Gyürk, David Hammerstein, Erna Hennicot-Schoepges, Ján Hudacký, Romana Jordan Cizelj, Werner Langen, Anne Laperrouze, Eluned Morgan, Angelika Niebler, Reino Paasilinna, Miloslav Ransdorf, Vladimír Remek, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Paul Rübig, Andres Tarand, Britta Thomsen, Radu Ţîrle, Catherine Trautmann, Claude Turmes, Nikolaos Vakalis, Alejo Vidal-Quadras
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Pilar Ayuso, Joan Calabuig Rull, Avril Doyle, Neena Gill, Lambert van Nistelrooij
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Holger Krahmer, Umberto Pirilli, Carl Schlyter
Benyújtás dátuma	3.12.2007

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat