JELENTÉS a fekete-tengeri regionális politikai megközelítésről

20.12.2007 - (2007/2101(INI))

Külügyi Bizottság
Előadó: Roberta Alma Anastase

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a fekete-tengeri regionális politikára vonatkozó megközelítésről

(2007/2101(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett, „Fekete-tengeri szinergia – új regionális együttműködési kezdeményezés” című bizottsági közleményre, (COM(2007)0160),

–   tekintettel a Tanácshoz intézett, „Regionális együttműködés a fekete-tengeri térségben: a jelenlegi helyzet, a további fejlődését ösztönző EU-fellépés kilátásai” című bizottsági közleményre (COM(1997)0597),

–   tekintettel a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett, az európai szomszédságpolitika (ESZP) megerősítéséről szóló, 2006. december 4-i bizottsági közleményre (COM(2006)0726),

–   tekintettel az Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Grúziával, a Moldovai Köztársasággal és Ukrajnával elfogadott ESZP cselekvési tervekre, valamint az említett államokkal aláírt és 2008-ban vagy 2009-ben lejáró partnerségi és együttműködési megállapodásokra (PEM),

–   tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerséget létrehozó PEM-re, amely 1997. december 1-jén lépett hatályba, és 2007-ben jár le,

–   tekintettel a Törökország csatlakozási partnerségében megfogalmazott elvekről, prioritásokról és feltételekről szóló, 2006. január 23-i 2006/35/EK tanácsi határozatra[1] („a csatlakozási partnerség”),

–   tekintettel a Moldovai Köztársaságról, az Orosz Föderációról, Törökországról, Ukrajnáról és a Dél-Kaukázusról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–   tekintettel az európai szomszédsági politika megerősítéséről szóló, 2007. november 15-i állásfoglalására[2],

–   tekintettel a fekete-tengeri Kercsi-szorosban történt hajókatasztrófáról és az azt követő olajszennyezésről szóló 2007. december 13-i állásfoglalására[3],

–   tekintettel „Az EU Dél-Kaukázussal kapcsolatos hatékonyabb politikája: az ígéretektől a tettekig” című, ………………-i állásfoglalására[4],

–   tekintettel „Az energiára vonatkozó közös európai külpolitika felé” című, 2007. szeptember 26-i állásfoglalására[5],

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A6-0510/2007),

A. mivel a Fekete-tenger térsége Európa, Közép-Ázsia és a Közel-Kelet találkozásánál fekszik, amelyet szoros történelmi és kulturális kötelékek és nagy potenciál, ugyanakkor temérdek különbség is jellemez; mivel a térségben található az EU-tagállam Bulgária, Görögország és Románia, a tagjelölt Törökország, valamint az ESZP-partner Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna, valamint az Orosz Föderáció, amellyel az EU négy közös térségen alapuló stratégiai partnerségi kapcsolatot alakított ki,

B.  mivel Bulgária és Románia Európai Unióhoz való csatlakozásával a Fekete-tenger bizonyos mértékben az EU belső tengerévé vált és ennélfogva az EU számára stratégiai jelentőségű új dimenzióra tett szert, amely a közös kihívások és célkitűzések megsokszorozódásához, valamint az EU és a térség országai közötti megerősített együttműködés megújult lehetőségeihez vezetett, a valódi biztonság, stabilitás, demokrácia és jólét térségének létrehozása érdekében,

C. mivel a fekete-tengeri térség szinergiáinak fejlesztése és kezelése terén folytatott együttműködés lehetőségeit a térséggel kapcsolatos, meglévő politikák, megoldások és megközelítések tömege fényében kell meghatározni,

D. mivel a Bizottság a fekete-tengeri térségben folytatott regionális együttműködésről szóló 1997. évi közleményében is javaslatot tett a fekete-tengeri térségre vonatkozó kezdeti stratégiára,

E.  mivel a dél-kaukázusi térséggel kapcsolatos EU-politika bizonyos vonatkozásaival a Parlament Külügyi Bizottságának egy különálló jelentése foglalkozik,

1.  üdvözli a „Fekete-tengeri szinergia – új regionális együttműködési kezdeményezés” című bizottsági közleményt és azt a célkitűzést, hogy a fekete-tengeri térséggel és az azon belül folytatott együttműködést azáltal fokozzák, hogy a meglévő kétoldalú politikákat új, regionális megközelítéssel egészítik ki; megállapítja különösen, hogy az energiabiztonsági kérdések és a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások, valamint a PEM-ek közelgő lejárta és a jövőjükkel kapcsolatos tárgyalások a fekete-tengeri térségben folytatott regionális együttműködést az Unió külpolitikai napirendjének legfőbb prioritásai közé helyezik;

2.  úgy véli, hogy egy egységes, hatékony és eredményorientált regionális politikai megközelítés elfogadása érdekében a közleményt az EU részéről további következetes lépéseknek kell követniük, annak érdekében, hogy előmozdítsák egy térséghez igazodó, valódi regionális dimenzió kialakulását; aggodalmát fejezi ki amiatt is, hogy az 1997 óta folytatott fekete-tengeri regionális stratégia eredményeinek megfelelő értékelését nem végezték el; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen alapos értékelést a korábbi és jelenlegi tevékenységekről, és az eredményeket nyújtsa be az Európai Parlamenthez; üdvözli a Bizottság abbéli szándékát, hogy 2008-ban előírja a fekete-tengeri szinergia kezdeti értékelését, és felszólítja, hogy – értékelésének eredményei alapján és az itt szereplő ajánlások, valamint az Európai Parlament más vonatkozó állásfoglalásainak figyelembe vételével – terjesszen elő konkrét javaslatokat a fekete-tengeri térségben folytatott regionális együttműködés és valódi partnerség előmozdítására; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy használja fel az északi dimenzió vonatkozásában szerzett tapasztalatokat fekete-tengeri stratégiája bármely jövőbeli felülvizsgálatának vagy kiterjesztésének megtervezésekor;

3.  hangsúlyozza, hogy a fekete-tengeri regionális politikai megközelítés nem használható sem arra, hogy az EU-tagság alternatívájaként szolgáljon, sem pedig arra, hogy az EU határait meghatározzák; úgy véli azonban, hogy az itt meghatározott célkitűzéseknek az EU szomszédos országokra és a fekete-tengeri regionális stratégiában részt vevő országokra irányuló, tágabb értelemben vett külpolitikájának elválaszthatatlan és egységes részét kell képezniük;

4.  úgy véli, hogy a fekete-tengeri térségben folytatott regionális együttműködésben az EU-nak, az ESZP országainak, a tagjelölt Törökországnak és Oroszországnak egyenlő partnerekként kell részt venniük; úgy véli, hogy csak egy, a fekete-tengeri országok között a térség közös kihívásaival – ideértve a biztonsági kérdéseket is – szemben kialakított közös felelősségérzet fokozatos megteremtésével válik lehetővé az Európa térségbeli részvételében rejlő potenciál maximális kiaknázása; felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy aktívan vonjon be minden fekete-tengeri országot a politikai megközelítésbe;

5.  úgy véli, hogy az új regionális megközelítésnek egy sor prioritásként kezelt területet kell megcéloznia, amelyekre vonatkozóan a Bizottságnak részletes cselekvési tervet kell készítenie, konkrét célkitűzéseket, referenciaértékeket és nyomon követést előirányozva, és amely az EU térségbeli részvétele és a régióközi együttműködés erősítésének alapját képezi; hangsúlyozza, hogy az EU-nak korlátozott számú, prioritást jelentő célkitűzésre kell összpontosítania, valamint el kell kerülnie a szétforgácsolódást és az erőfeszítések megkétszereződését;

6.  helyesli az európai szomszédsági és partnerségi támogatási eszköz keretében a határon átnyúló projektek finanszírozásához rendelkezésre álló források megduplázását; ezenkívül felhív a strukturális alapokra irányadó elvek – különösen a partnerség, a fenntarthatóság, a hatékonyság, a megkülönböztetésmentesség és a decentralizáció – alkalmazására e pénzügyi források felhasználása során; felszólítja a Bizottságot, hogy kétévente rövid jelentésben tájékoztassa a Parlamentet e források felhasználásáról és az elért haladásról;

7.  felhív a közösségi pénzügyi eszközök ésszerű felhasználására a régió rendelkezésére álló európai szomszédsági és partnerségi támogatási eszköz, a strukturális alapok és az előcsatlakozási eszközök megfelelőbb összehangolása révén; felkéri a Bizottságot, hogy együttműködve a kedvezményezett államokkal, a források kifizetése előtt vezessen be egy általános jelentési rendszert annak ellenőrzése és értékelése céljából, hogy a források felhasználása mennyire fenntartható és hatékony, és hogy megfelel-e az EU általános politikai célkitűzéseinek;

8.   felkéri a Bizottságot, hogy a „kisprojekt alapok” decentralizált pénzügyi eszközt tegye elérhetővé az emberek közötti kapcsolatokat ösztönző projektek számára a határokon átnyúló együttműködés terén, és tegyen külön erőfeszítéseket ezen eszköz felhasználásának ösztönzése érdekében;

9.   hangsúlyozza, hogy a közösségi pénzügyi eszközökkel való hatékony gazdálkodás biztosítása érdekében a fekete-tengeri térségben a helyi és regionális érdekelt felek között a programozás, valamint a projektek előkészítése és végrehajtása tekintetében növelni kell a kapacitásokat;

A. Az együttműködés prioritásként kezelt területei

Biztonsági kihívások

10. hangsúlyozza, hogy a fekete-tengeri térségben fennálló megoldatlan konfliktusok komoly kihívást jelentenek a térség stabilitása és fenntartható fejlődése szempontjából, valamint jelentős akadály a regionális együttműködés előmozdításának folyamatában; ezért felszólít az EU aktívabb és szélesebb körű részvételére a konfliktusok megoldására irányuló, folyamatban lévő erőfeszítésekben, összhangban a nemzetközi joggal és a területi integritás elveivel, valamint az EU részéről a konfliktuskezelésre és békefenntartó műveletekre irányuló mélyrehatóbb elkötelezettségre; úgy véli, hogy az EU-nak kulcsszerepet kell betöltenie abban, hogy a térségben hozzájáruljon a megértés, a párbeszéd és a bizalomépítés kultúrájának kialakításához;

11. megállapítja Oroszországnak a térségben való számottevő katonai jelenlétét a fekete-tengeri flotta formájában, amely a krími kikötővárosban, Szevasztopolban állomásozik; rámutat, hogy az Oroszország és Ukrajna között a fekete-tengeri flotta állomásozására vonatkozóan 1997-ben létrejött megállapodás 2017-ben lejár; megállapítja, hogy ez – egy mindmáig rendezetlen ügyként – már némi súrlódáshoz vezetett az orosz és ukrán kormány között; ösztönzi az EU-t, hogy vegyen részt ebben a stratégiailag fontos kérdésben és működjön szorosabban együtt Oroszország és Ukrajna kormányaival;

12. hangsúlyozza, hogy az EU-nak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben állandó prioritásokat kell meghatároznia a fekete-tengeri szinergia keretében, amelyek célja a harmonizáció és a kompatibilitás kialakítása a politikai területek egészén;

13. emlékeztet arra, hogy foglalkozni kell a transznacionális bűnözés , a csempészet és az illegális migráció kihívásaival, mindeközben teljes mértékben tiszteletben tartva a visszaküldés tilalmának elvét; hangsúlyozza, hogy az e területen végrehajtott intézkedésekhez a mobilitást fokozó megfelelő intézkedéseknek kell társulniuk, az emberek közötti kapcsolatok ösztönzése és ezáltal a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok európai értékeinek terjesztése érdekében; ennélfogva sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy kössön vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodásokat azokkal a fekete-tengeri országokkal, amelyekkel ezt még nem tette meg, valamint hogy minden lehetséges egyéb eszközzel mozdítsa elő a mobilitást, beleértve mobilitási megállapodások aláírását is az ESZP-országokkal; hangsúlyozza különösen a hatékony vízumkönnyítés szükségességét a helyi, határokon átnyúló forgalom és az olyan egyedi népességcsoportok, mint a diákok, üzletemberek és civil társadalmi szereplők számára;

14. hangsúlyozza a határokon átnyúló és a határirányítási együttműködés további fejlesztésének fontosságát, mind a biztonsággal, mind pedig a mozgás folytonosságával kapcsolatos célkitűzések elérése érdekében; úgy véli, hogy az EU moldovai és ukrajnai határőrizeti segítségnyújtó missziója (EUBAM) lényeges tapasztalatot nyújt a biztonsági kihívások többoldalú együttműködésen keresztül történő kezelésével kapcsolatban, és úgy véli, hogy ezt még inkább meg kell erősíteni és a határokkal kapcsolatos együttműködés példájaként kell alkalmazni;

15. hangsúlyozza, hogy a fekete-tengeri térség különböző államaiban fennálló sajátos biztonsági helyzetek és kihívások mélyreható elemzésére van szükség; támogatja az arra irányuló javaslatot, hogy az Europol megbízást és forrásokat kapjon a térséggel kapcsolatos elemzések elkészítéséhez, különösen a migráció tekintetében;

A politikai stabilitás és a hatékony demokrácia előmozdítása

16. úgy véli, hogy az új fekete-tengeri politikai megközelítés nem korlátozódhat a gazdasági együttműködésre, hanem olyan térség létrehozására kell törekednie, amelyet a fenntartható demokrácia, a felelősségteljes kormányzás és a jogállamiság jellemez, és különösen hangsúlyozza a politikai és igazságügyi reform, valamint a kötelezettségvállalások hatékony végrehajtásának fontosságát; hangsúlyozza, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának előmozdítása az EU külpolitikájának központi elemét képezi, és kiemeli, hogy mind a kétoldalú kapcsolatokba, mind pedig a regionális megközelítésbe be kell építeni ezen értékeket, függetlenül a partnerkormányok által mutatott hajlandóság mértékétől; felszólítja az Európai Uniót, hogy a fekete-tengeri országokkal folytatott emberi jogi párbeszédek és konzultációk keretében, valamint többoldalú fórumokon foglalkozzon az e területeken folytatott regionális együttműködés kérdéseivel; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy a polgári társadalmak közötti regionális együttműködés előmozdítása érdekében teljes mértékben alkalmazza a demokrácia és az emberi jogok európai eszközét és a fekete-tengeri szinergiát;

17. üdvözli a regionális és helyi szereplők közötti együttműködésen keresztül a regionális együttműködés elősegítését célzó fekete-tengeri eurorégió létrehozására irányuló kezdeményezést; hangsúlyozza az alulról felfelé építkező projektek és a helyi szintű, határokon átnyúló együttműködés jelentőségét a valódi demokrácia térsége és a hatékony kormányzás kiépítésének folyamatában a fekete-tengeri térségben;

18. hangsúlyozza, hogy a fekete-tengeri térség országai között és azok szomszédjaival alapvető fontosságú a jószomszédi kapcsolatok kialakítása és ápolása, a kölcsönös tisztelet, a területi integritás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, valamint az erőszak alkalmazásának és az erőszak alkalmazásával való fenyegetés tilalma mint a regionális együttműködés elősegítésének alapvető elvei; kiemeli ezen a területen a civil társadalommal folytatott, valamint az interkulturális párbeszéd jelentőségét, és felhívja a Bizottságot annak további előmozdítására, különösen 2008. mint az interkulturális párbeszéd évével összefüggésben a kölcsönös tolerancia kultúrájának, a sokszínűség tiszteletben tartásának, valamint a regionális párbeszéd és az együttműködés kialakításának céljából;

Együttműködés az energia, a közlekedés és a környezetvédelem területén

19. tudomásul veszi a fekete-tengeri térségnek mint az EU energiaellátásának diverzifikálását és biztonságát szolgáló energiatermelő és –elosztó terület fontosságát; ismételten kifejezi támogatását az új infrastruktúra és az életképes szállítási folyosók létrehozására vonatkozóan, amelyek a szállítókat és az útvonalakat egyaránt diverzifikálják, mint például a Kaszpi-tengeren/Fekete-tengeren áthaladó energiafolyosó és a Nabucco-csővezeték, a Konstanca-Trieszt, valamint az AMBO-csővezetékek, továbbá a Fekete-tengeren áthaladó, más tervezett földgáz- és kőolaj tranzitprojektek és a fekete-tengeri és Kaszpi-tengeri térségeket összekötő INOGATE és TRACECA projektek; ezen új tranzitinfrastruktúrák létrehozásának kihatásai felmérésére szolgáló társadalmi és környezetvédelmi hatásvizsgálatok elkészítésére szólít fel; úgy véli, hogy a fekete-tengeri szinergiának megfelelő keretet kell biztosítania a térség piaci reformjainak előmozdításához, amelyek célja a versenyképes, kiszámítható és átlátható energiapiacok létrehozása;

20. hangsúlyozza a Duna mint az EU-t és a fekete-tengeri térséget összekötő egyik fő közlekedési tengely és gazdasági artéria fontosságát; ennélfogva úgy véli, hogy a Duna fenntartható fejlesztésének és a Fekete-tenger körüli országok összekapcsolásában rejlő gazdasági lehetőségeknek az EU-nak az e térségre vonatkozó prioritásai között kell szerepelnie; kéri a Bizottságot, hogy e tekintetben – beleértve a környezeti aggályokat – terjesszen elő egy, az esetleges konkrét kezdeményezéseket feltáró tanulmányt; kitart amellett, hogy ha teljes mértékben ki akarják használni az EU Fekete-tengerhez való hozzáférését, akkor – az intermodális közlekedés biztosítása céljából – létfontosságú lesz a kikötői infrastruktúra fejlesztése az EU fekete-tengeri kikötőiben (Burgas, Konstanca, Mangalia és Várna), valamint a Duna torkolatában lévő kikötőkben;

21. úgy véli, hogy a regionális koherenciának óriási előnyére válnának a Fekete-tenger partján lévő államok közötti fizikai kapcsolatok fokozására irányuló kezdeményezések; hangsúlyozza, hogy a közlekedés és a környezetvédelem területén folytatott együttműködés nem korlátozódhat az energiával kapcsolatos kérdésekre, hanem átfogó megközelítéssel kell szolgálnia, amely figyelembe veszi a térség szükségleteit; tudomásul veszi a fekete-tengeri körgyűrű létrehozására irányuló terveket; hangsúlyozza a Fekete-tenger és a Duna mint a térség stratégiai szállítási útvonalainak jelentőségét;

22. mély aggodalommal tölti el a fekete-tengeri térség környezetvédelmi helyzete, különösen a Fekete-tengeré – amelyet a szabályozatlan szennyezés érint, és számos ökológiai baleset súlyosbít –, valamint a Dunáé és annak deltájáé; hangsúlyozza, hogy a térségben többoldalú környezetvédelmi megállapodások fokozott végrehajtására és egy környezetvédelmi értékelésnek valamennyi regionális projektbe történő felvételére van szükség, és a térségbeli környezeti kihívások teljes körének kezelése érdekében az EU és a fekete-tengeri országok között szorosabb együttműködésre szólít fel;

23. különösen aggódik a szabályozatlan olajszennyezés és annak a vadon élő állatokra és növényekre gyakorolt hatása miatt; hangsúlyozza a Bizottság által a megfigyelési és tájékoztatási központon keresztül nyújtott támogatáson túlmutató együttműködés szükségességét, különösen az olajszivárgások megelőzése terén, különös hangsúlyt fektetve a tartályhajókra vonatkozó tengeri közlekedési biztonság megerősítésére;

24. felhívja a figyelmet a Duna-deltára, amely az állat- és növényfajok számára egyedi élőhelyeket biztosít; hangsúlyozza az olyan infrastruktúrák, mint például a Románia és Ukrajna közötti Bistroe-csatorna környezeti hatásvizsgálatainak égető szükségességét;

25. felszólítja a Bizottságot, hogy alkalmazza a DABLAS-munkacsoport megközelítését (a Duna és a Fekete-tenger vonatkozásában) a környezeti problémák megoldása érdekében, nemcsak a Dunára, hanem a Dnyeszer és a Dnyeper folyómedrére is összpontosítva;

Kereskedelmi és gazdasági együttműködés

26. rámutat az egész térségben tapasztalható egyenlőtlen, ugyanakkor erős gazdasági növekedésre, de felhívja a figyelmet arra, hogy e növekedés fenntarthatósága inkább a kőolaj- és földgázexportáló országokban jellemző; hangsúlyozza a Fekete-tengert határoló számos országban a magánszektor törékenységét; hangsúlyozza a fekete-tengeri térségben a gazdasági lehetőségek és a jólét térsége kiépítésének fontosságát a lakosság és a kereskedelmi partnerek számára; hangsúlyozza, hogy javítani kell a befektetési környezetet a helyi és nemzetközi vállalatok számára egyaránt, különösen a korrupció és a csalás elleni küzdelem fokozásával, valamint ösztönözni kell a versenyképesség és a gazdasági vonzerő növelését, diverzifikált gazdaságok létrehozását és a fenntartható növekedés, valamint társadalmi igazságosságot és koherenciát biztosítását szolgáló piacgazdasági reformokat; ösztönzi a harmonizációs és további liberalizációs intézkedéseket, és támogatja egy szabadkereskedelmi térség létrehozását a WTO elveivel összhangban; úgy véli, hogy az EU-nak – a fekete-tengeri országok egyik legnagyobb gazdasági partnereként – vezető szerepet kell játszania a fent említett célok előmozdításában és a térség arra való ösztönzésében, hogy megtegye a szükséges lépéseket;

27. figyelembe veszi a part menti és tengeri idegenforgalom jelentős szerepét mint a fekete-tengeri térség – a kereskedelem és a gazdasági növekedés szempontjából történő – fejlődésének egyik legnagyobb mozgatóerejét; hangsúlyozza, hogy tovább kell fejleszteni az idegenforgalmi infrastruktúrát, valamint hogy ösztönözni kell az idegenforgalmi termékek diverzifikálását, ezáltal védve a megélhetés hagyományos módjait, jobban kihasználva a természetes erőforrásokat (pl. a fontos üzleti lehetőségeket kínáló geotermikus erőforrásokat) és biztosítva az életminőség javulását a térségben; hangsúlyozza, hogy a szomszédságban a vízumrendszerek megkönnyítése ösztönözni fogja a mobilitást, valamint elősegíti a kereskedelmet és a gazdasági tevékenységet; úgy véli, hogy a fekete-tengeri szinergiának megfelelő keretet kell biztosítania a fekete-tengeri térségben megvalósuló idegenforgalom fejlesztésének előmozdításához;

28. üdvözli a térségben az olyan régióközi kezdeményezéseket, mint például a Baku–Tbiliszi–Karsz vasútprojekt, amelyet Azerbajdzsán, Grúzia és Törökország 2007. november 21-én indított és amely várhatóan 2008-ban fejeződik be, valamint egy, az Európa és Kína közötti, non-stop vasútszolgáltatás biztosítására irányuló kezdeményezést; underlines that the Black Sea policy initiative opens the way for a great improvement in the economic and political integration of that part of the world into the European and international economy;

Oktatás, képzés és kutatás

29. hangsúlyozza az interkulturális párbeszéd fokozásának fontosságát és felszólítja a Bizottságot annak további előmozdítására;

30. hangsúlyozza, hogy fontos az oktatás, képzés és kutatás terén zajló együttműködésnek a meglévő és rendelkezésre álló EU-s programok (Tempus, Erasmus Mundus, hetedik kutatási keretprogram) révén történő elősegítésével elmélyíteni az emberek közötti kapcsolatokat; felkéri az EU-t és a fekete-tengeri országokat, hogy fokozzák együttműködésüket;

31. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a munkavállalási engedélyek kiadásával kapcsolatos eljárásoknak – többek között a kékkártya-rendszeren keresztül történő – egyszerűsítésével a fekete-tengeri országokból kutatókat vonzzanak az EU-ba;

B. Intézményi vonatkozások

32. helyesli a térség EU-tagállamainak a térséggel és a térségen belül folytatott fokozott együttműködés előmozdításában betöltött vezető szerepét; úgy véli, hogy Románia, Bulgária és Görögország – mint fekete-tengeri térségbeli EU-s tagállamok – e tekintetben vezető szerepet játszhatnak és kell is játszaniuk; hangsúlyozza, hogy e tagállamoknak a Twinning, TAIEX és Sigma programokon keresztül különleges szerepet kell betölteniük a szakértelem és az ismeretek átadása terén; úgy véli, hogy teljes mértékben ki kell használni az EU-nak a regionális együttműködés előmozdításával kapcsolatban más szomszédos külső területeken, különösen az északi dimenzióban szerzett tapasztalatait, a gyakorlatok és a levont tanulságok cseréje érdekében;

33. emlékeztet arra, hogy a fekete-tengeri térségben már számos regionális együttműködési mechanizmus van érvényben; ezért hangsúlyozza, hogy az EU-nak és a fekete-tengeri országoknak össze kell hangolniuk tevékenységeiket, és meg kell előzniük a párhuzamos erőfeszítéseket; úgy véli, hogy a különböző regionális szervezetek és kezdeményezések, például a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet (BSEC), a partnerséggel és párbeszéddel foglalkozó Fekete-tengeri Fórum, a Demokráciáért és a Gazdasági Fejlődésért létrehozott GUAM és más ágazati szervezetek megerősítése, a konkrét szakismereteik szerint, valamint az ezekkel folytatott együttműködés megerősítése megfelelő keretet biztosíthat a szinergiák létrehozásához; úgy véli, hogy a fekete-tengeri térséggel és a fekete-tengeri térségen belül folytatott párbeszéd és együttműködés politikai dimenzióját is tovább kell fejleszteni;

34. hangsúlyozza Oroszország és Törökország a térségben meglévő helyzetének fontosságát a regionális együttműködés előmozdítása céljából; a fekete-tengeri térségi együttműködés sikeréhez fontosnak tartja ezen országok – valamennyi szomszédos állammal együtt – konstruktív módon történő bevonását;

35. üdvözli azt a tényt, hogy a Bizottság nemrégiben BSEC-megfigyelői jogállást kapott és tudomásul veszi az Európai Parlament és a BSEC parlamenti közgyűlése között fennálló kapcsolatokat; fontosnak tartja az Európai Parlament és a fekete-tengeri országok parlamentjei közötti együttműködés parlamenti dimenziójának további ösztönzését;

36. hangsúlyozza, hogy nem kormányzati szinten is együttműködést kell kialakítani a fekete-tengeri térségben; e tekintetben felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa egy, a Fekete-tengerrel foglalkozó nem kormányzati szervezeti platform létrehozását a térség civil társadalmai közötti cserék keretének megteremtése, a közös problémákkal kapcsolatos tudatosság fokozása, valamint a térségre vonatkozó EU-s politikák végrehajtásához és nyomon követéséhez való hozzájárulás céljából;

°

°         °

37. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az összes fekete-tengeri ország kormányának és parlamentjének.

• [1]  HL L 22., 2006.1.26., 34. o.
• [2]  Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0538.
• [3]  Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0625.
• [4]  (lásd az ezzel a jelentéssel egyazon plenáris ülés napirendjén szereplő Polfer-jelentést (2007/2076(INI))
• [5]  Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0413.

VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (12.10.2007)

a Külügyi Bizottság részére

a Fekete-tenger új regionális megközelítése
(2007/2101(INI))

A vélemény előadója: Kader Arif

JAVASLATOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felhívja a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.      megállapítja, hogy az EU Bulgáriával és Romániával való bővítése, 2007. január 1-je óta a Fekete-tenger európai tenger lett, és hogy az EU külső határai immár ebben a térségben húzódnak; megjegyzi egyúttal, hogy a Törökország csatlakozásáról folytatott tárgyalások, a stratégiai partnerség megújítása Oroszországgal és Ukrajnával, valamint az energetikai biztonság által támasztott kihívások a Fekete-tenger térségében a regionális együttműködést az Unió külpolitikai agendájának elsőrendű prioritásai közé emelik;

2.      úgy véli, hogy az EU-nak a fekete-tengeri régióval való együttműködése keretében különösen arra a három tagállamra kell támaszkodnia, amelyek egyszerre tagjai a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezetnek (BSEC) és az Európai Uniónak (ez Görögország, Románia és Bulgária) és kihasználni szoros kapcsolatukat a tagjelölt Törökországgal;

3.      elégedetten állapítja meg, hogy a Fekete-tenger medencéje olyan területté vált, amelynek lakói a kölcsönös érdekeken alapuló békés létezés lehetőségeit keresik;

4.      megállapítja, hogy a Fekete-tenger övezete a világ egyik legnagyobb 2004-ben átlagosan 8%-os ütemben fejlődő térségévé vált; hangsúlyozza azonban, hogy ez a növekedés egyenetlen, és fokozottabb az olaj- és gázexportőr országokban, de egyébként általában törékeny, mert erősen függ néhány termék kivitelétől és egy olyan környezettől, amely nem mindig kedvez a befektetésnek és a magánszektor fejlődésének, többek között bizonyos országokban tapasztalható korrupció és csalás miatt; hangsúlyozza következésképpen, hogy a térség számára szilárd és megfelelő intézményi környezetet kell teremteni, amely elősegíti a fenntartható és méltányos növekedést;

5       úgy véli, hogy a fekete-tengeri térségben fekvő országok további beilleszkedése az európai és világgazdaságba gazdaságaik diverzifikálása, valamint a gazdasági kapcsolatok fejlesztésén és a kereskedelmi kapcsolatok ösztönzésén alapuló fokozott regionális integráció révén megy végbe, hangsúlyozva a földrajzi közelségükből és gazdaságaik kiegészítő jellegéből származó előnyöket;

6.      hangsúlyozza, hogy a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok megerősítése elválaszthatatlan azoktól a politikai erőfeszítésektől, amelyek célja a béke, a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása, a nemek közötti egyenlőség és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdításának garantálása;

7.      úgy véli, hogy a térség jövőbeli gazdasági fejődésének biztosítása és integrációjának sikere szempontjából a kereskedelem, a közlekedés, az energia, a tudomány és a technológia, az oktatás, a környezet, a mezőgazdaság, a halászat és a turizmus az együttműködés fontos ágazatait jelentik;

8.      úgy véli, hogy ez a térség, geostratégiai elhelyezkedéséből – valóságos központ és tranzitrégió –, valamint gazdasági és emberi potenciáljából (természeti erőforrások, ipari és mezőgazdasági alap, képzett munkaerő) adódóan a lehetőségek tárházával rendelkezik, ami idővel lehetővé tehetné számára, hogy jelentősebb nemzetközi súllyal bírjon és tartósan beilleszkedjen az európai és a világkereskedelembe;

9.      úgy véli, hogy mindenképpen figyelembe kell venni a fejlődés szintjének különbségeit a Fekete-tenger országai és az EU-országok között; hangsúlyozza ezért azon joguknak az elismerését, hogy maguk szabályozzák kereskedelmi nyitásuk ritmusát, illetve gazdasági és társadalmi fejlődésük nemzeti stratégiáit;

10.    emlékeztet, hogy a kereskedelmi tárgyalásokat ezen országok társadalmi-gazdasági realitásához kell igazítani, és hogy a fejlődést szolgáló kereskedelemnek hozzá kell járulnia a társadalmi fejlődéshez; kéri tehát, hogy a tárgyalások a társadalmi kohézióra és a fenntartható fejlődésre összpontosuljanak, valamint a tisztességes munkára vonatkozó rendelkezéseket, továbbá szociális és környezetvédelmi normákat foglaljanak magukba;

11.    üdvözli a Bizottságnak a fekete-tengeri térséggel folytatott párbeszéd megerősítésére irányuló szándékát, kiegészítve a meglévő kétoldalú politikákat (csatlakozás, szomszédság, stratégiai partnerség) egy új, fekete-tengeri szinergiával, de a Bizottságnak nincsenek nagyra törő javaslatai az új regionális együttműködési kezdeményezéssel kapcsolatban, és úgy véli , hogy egy koherens és hatékony regionális megközelítés kidolgozása érdekében szükséges, hogy az EU idővel egy ennek a térségnek megfelelő, valóságos regionális dimenziót mozdítson elő az összes partner egyenrangú félként való bevonásával; úgy véli, hogy az Európa és Ázsia közötti kapocsként geopolitikai szempontból rendkívül fontos fekete-tenger térség jövőbeli fejlődését nagyon kedvezően befolyásolná a független fekete-tengeri stratégia, különös tekintettel a nemzetközi kereskedelemre;

12.    úgy véli, hogy az EU-nak közös cselekvési tervet kellene kidolgoznia a fekete- tengeri országokra vonatkozóan, tekintetbe véve mind az egyes államok sajátos szükségleteit, mind a régió egészének érdekeit; hangsúlyozza, hogy az államok, a helyi és regionális hatóságok, a szakszervezetek, a munkáltatói szervezetek és a civil társadalom részvételével folytatott közös gondolkodás lehetővé tenné prioritások kialakítását új politikák számára, például az infrastruktúrák javítása, a kis- és középvállalkozások fejlesztése és a fenntartható fejlődés terén;

13.    szükségesnek tartja, hogy az EU és a fekete-tengeri országok interregionális együttműködési mechanizmusokat állítsanak fel a kettős felhasználás elkerülése és tevékenységeik összehangolása érdekében, mivel a túlságosan terebélyes jelenlegi szerkezetek átfedésének következménye a hatékonyság bizonyos fokú romlása;

14.    emlékeztet, hogy a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet (BSEC) az egyetlen, amely csoportosítja a fekete-tengeri térség országait, és úgy tekinti, hogy e szervezet megerősítése, nevezetesen a közvetlen befektetések és a modern technológiák átadása révén megfelelő keretet nyújt az együttműködésben végzett közös tevékenységek fejlesztéséhez;

15.    úgy véli, hogy a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet (BSEC) gazdagíthatja az EU hozzájárulását, többek között az alábbi területeken: gazdasági és jogalkotási szakértelem, összhang teremtése az európai normákkal, a különböző gazdasági ágazatokban és közéleti posztokon dolgozó alkalmazottak felkészítése és képzése; kéri ezért, hogy az EU növelje a fekete-tengeri országok technikai és pénzügyi támogatására szánt költségvetési előirányzatokat;

16.    úgy véli, hogy a fekete-tengeri országoknak többet kellene tenniük a tudományos és technológiai kutatás terén, előnyben részesítve a tudásalapú gazdaságra épülő fejlesztési modellt, és ezáltal elősegítve az élénkebb és fenntartható fejlődést; kéri az EU-t és a fekete-tengeri országokat, hogy a már meglevő partnerkapcsolatokra támaszkodva erősítsék meg az együttműködést az oktatás, a tudomány, a technológia, a kutatás és az innováció terén;

17.    úgy véli, hogy a környezetvédelem, az energiaforrások szállítása, a biodiverzitás, a megújuló energiák a kutatás, az új technológiák és az innováció kulcsfontosságú területein tapasztalható nagy kihívások, hatalmas perspektívák és valós kockázatok miatt új intézményi szerkezet létrehozására van szükség, amely lehetővé teszi a fekete-tengeri régió cselekvéseinek integrálását és irányítását;

18.    emlékeztet, hogy az EU a TRACECA (Európa-Kaukázus-Ázsia közlekedési folyosó) projektben, az INOGATE (olaj és gáz nemzetközi szállítása Európába) programban, a Fekete-tengerért létrehozott környezetvédelmi programban, a fekete-tengeri energia regionális központjában és a Fekete-tengerrel kapcsolatosan folytatott tanulmányok nemzetközi központjában való részvételén keresztül támogatja a fekete-tengeri regionális együttműködést;

19.    reméli azonban, hogy aktívabb és produktívabb európai, különösen pénzügyi kötelezettségvállalás alakul ki a térségben, amelynek behatárolt eszközei jelenleg nagy akadályt képeznek fejlődése szempontjából;

20.    hangsúlyozza a Kereskedelmi és Fejlesztési Bank fekete-tengeri szerepét a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet keretei között kialakított gazdasági együttműködés megerősítésében, befektetési projektek támogatása révén a közlekedéshez és a telekommunikációhoz hasonló infrastruktúrák terén; azt kívánja, hogy az EU határozottabban vegyen részt a Kereskedelmi és Fejlesztési Bank projektjeiben;

21.    úgy véli, hogy az EU és a fekete-tengeri országok szükségszerű feladata az együttműködés folytatása és elmélyítése a közlekedés és az energia terén, a gyakran már elavult infrastruktúra helyreállítása és felújítása érdekében;

22.    kéri az EU-t és a fekete-tengeri országokat, hogy javítsák energetikai hatékonyságukat, például olyan politikák bevezetésével, amelyek elősegítik a megújuló energiaforrások kifejlesztését és a környezet védelmét;

23.    aggódik a végzetes környezeti következmények (az ökoszisztéma károsodása és számos faj kipusztulása) és a Fekete-tenger felügyeletlen szennyezése miatt (a tengerbe torkolló nagy európai folyók által szállított, illetve a tengerparton található ipari központokból származó ipari hulladék, szétfolyt kőolaj), nem elhanyagolva a mértéktelen halászat káros hatásait;

24.    nyomatékosan kéri az EU és a Fekete-tenger partjainál fekvő országok közötti együttműködés megerősítését annak érdekében, hogy elhárítható legyen a Fekete-tenger vizét fenyegető ökológiai katasztrófa; elengedhetetlennek tartja egyébként, hogy nagyobb cselekvési önállóságot és megfelelő anyagi eszközöket biztosítsanak a Fekete-tenger partvidékén tevékenykedő regionális, helyi, egyesület, társulati és a lakosságot képviselő szereplőknek, hiszen az életkörülmények romlásának következményei elsősorban itt jelentkeznek;

25.    ragaszkodik ahhoz, hogy a fekete-tengeri regionális együttműködésre vonatkozó új kezdeményezés ne kínáljon alternatívát sem az EU-hoz való csatlakozásra, sem pedig az EU határainak meghatározására, és ne kapcsolódjon a Törökországgal folytatott tárgyalásokhoz;

26.    felhívja a Bizottságot a mediterrán európai technikai segítségnyújtási program (METAP) fekete-tengeri régióra való kiterjesztésének vizsgálatára, különös tekintettel a parti térség kezelésével és a hulladékkezeléssel kapcsolatos hatáskörére.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	9.10.2007
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	28 0 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Kader Arif, Cristian Silviu Buşoi, Carlos Carnero González, Daniel Caspary, Françoise Castex, Jean Louis Cottigny, Christofer Fjellner, Glyn Ford, Glattfelder Béla, Ignasi Guardans Cambó, Eduard Raul Hellvig, Jacky Henin, Sajjad Karim, Alain Lipietz, Caroline Lucas, Marusya Ivanova Lyubcheva, Erika Mann, Helmuth Markov, David Martin, Vural Öger, Georgios Papastamkos, Robert Sturdy, Daniel Varela Suanzes-Carpegna, Corien Wortmann-Kool, Zbigniew Zaleski
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Jean-Pierre Audy, Eugenijus Maldeikis, Zuzana Roithová
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (23.11.2007)

a Külügyi Bizottság részére

a fekete-tengeri új regionális megközelítésről
(2007/2101(INI))

A vélemény előadója: Silvia-Adriana Ţicău

JAVASLATOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felkéri az illetékes Külügyi Bizottságot, hogy az általa elfogadandó állásfoglalási indítványba foglalja bele a következő javaslatokat:

1.   elismeri, hogy Románia és Bulgária csatlakozását követően az Európai Unió elsőszámú szereplővé vált a Fekete-tenger térségében, amely stratégiai jelentőségű az EU energiabiztonsága és az energiaellátási módok diverzifikációja szempontjából, tekintettel a Kaszpi-tenger, a Közép-Kelet és Közép-Ázsia közelségére;

2.   kijelenti, hogy az Európai Unió elveit nem lehet kizárólag a politikai értékek szintjén hirdetni, hanem a nyitott és átlátható piacok létrejöttét is elő kell segíteni a régióban; kijelenti, hogy a térségben zajló kereskedelem fejlesztése érdekében tárgyalásokat kell folytatni az adók és vámügyi formalitások harmonizációjára irányuló eljárásokról, továbbá össze kell hangolni a vízumkiadási eljárásokat;

3.   hangsúlyozza a Nabucco gázvezeték tervének az EU energiaforrásainak diverzifikációja számára mutatkozó jelentőségét; üdvözli, hogy koordinátort neveztek ki ehhez az „európai érdekű” kiemelt projekthez, és felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy partnereikkel együtt működjenek közre a projekt sikere érdekében; megjegyzi, hogy egyre inkább körvonalazódik a Nabucco gázvezeték megépítésének pénzügyi háttere, és ez újabb lökést adhat a régió szempontjából kulcsfontosságú beruházásnak;

4.   úgy véli, hogy az EU Fekete-tengeren és a Duna tengeri torkolatánál található kikötőinek infrastrukturális fejlesztése és a különféle közlekedési módok összekapcsolhatóságának erősítése alapvető fontosságú a nemzetközi kereskedelem és a szénhidrogének szállítása szempontjából, továbbá felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a kiemelt fontosságú transzeurópai közlekedési projektek az Európai Parlament és a Tanács a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló 1692/96/EK határozatot módosító 884/2004/EK határozatának (2004. április 29.) II. mellékletében felsorolt, a 7., 18., 21. és 22. tengely mentén végzett megvalósítását, és azok fokozatos összekapcsolását a TRACECA-folyosóval, valamint a Bizottság Tanácshoz és Európai Parlamenthez intézett közleményében – „A fő transzeurópai közlekedési tengelyek kiterjesztése a szomszédos országokra – Közlekedéspolitikai iránymutatások Európában és a szomszédos régiókban” (COM(2007)0032) – meghatározott központi tengellyel, délkeleti tengellyel és nemzetközi tengeri útvonalakkal;

5.   sajnálja, hogy hiányzik a térségben a közlekedési, energetikai és turisztikai projektekre szánt beruházások összehangolása, és felhívja a figyelmet a Fekete-tenger szennyezésének kockázatára, valamint a környezetvédelmi projektek szükségességére;

6.   elismeri a Fekete-tengeri Fórum és a Szervezet a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködésért jelentőségét, és javasolja egy, az északi dimenzióval azonos típusú EU – Fekete-tenger dimenzió létrehozását, amely egyenlő partnerségeken alapulna, és a Fekete-tenger térségében a közlekedés, az energia, a nukleáris biztonság, a turizmus, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az oktatás és a kutatás terén kiemelt fontosságú projektek fejlesztéséhez igazított infrastruktúrával rendelkezne; úgy véli, hogy a Fekete-tenger dimenziót oly módon kell kialakítani, hogy az együttműködés már meglévő formáit erősítse, s ne csupán újabb, bürokratikus intézmények létrejöttét eredményezze;

7.   az Európai Unió és a fekete-tengeri régió államai között fennálló stratégiai partnerséget szem előtt tartva hangsúlyozza a közlekedés, energia és környezetvédelem területén a fekete-tengeri régióban folytatandó kiemelt fontosságú projekteket érintő beruházások finanszírozásának és összehangolásának fontosságát, és azt ajánlja, hogy a régió államai vegyék igénybe az e projektek finanszírozása céljából rendelkezésre álló valamennyi pénzügyi eszközt (Kohéziós Alap, Európai Regionális Fejlesztési Alap, Szomszédsági Befektetési Alap és Szomszédsági és Partnerségi Eszköz);

8.   felhívja a figyelmet Oroszország növekvő aktivitására a fekete-tengeri régióban; ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az Európai Uniónak világossá kell tennie, hogy elfogadhatatlannak tart bármely, az ottani energiaforrások feletti monopólium létrehozására irányuló kezdeményezést, valamint úgy véli, hogy a forrásokhoz való közvetlen hozzáférés biztosítása a Közösség jogos érdeke, továbbá, hogy az ezen a téren alkalmazandó uniós politikának a szabad verseny elvére kell alapulnia;

9.  a 2004-ben bevezetett európai szomszédságpolitika aktívabb kiaknázására szólít fel, és megállapítja, hogy több figyelmet kellene fordítani nemcsak a kétoldalú, hanem a többoldalú regionális megállapodásokra is.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	22.11.2007
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	32 0 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Jan Březina, Giles Chichester, Den Dover, Gyürk András, Ján Hudacký, Werner Langen, Herbert Reul, Radu Ţîrle, Nikolaos Vakalis, Alejo Vidal-Quadras, Adam Gierek, Norbert Glante, Reino Paasilinna, Andres Tarand, Anne Laperrouze, Miloslav Ransdorf, Jerzy Buzek, Pilar del Castillo Vera, Nicole Fontaine, Erna Hennicot-Schoepges, Romana Jordan Cizelj, Angelika Niebler, Paul Rübig, Eluned Morgan, Teresa Riera Madurell, Catherine Trautmann, Umberto Guidoni, Vladimír Remek
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Neena Gill, Joan Calabuig Rull, Lambert van Nistelrooij, Vladimir Urutchev
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről (19.10.2007)

a Külügyi Bizottság részére

a fekete-tengeri regionális politikai megközelítésről
(007/2101(INI))

A vélemény előadója: Leopold Józef Rutowicz

JAVASLATOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felhívja a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.   elismeri, hogy a Fekete-tengerrel határos két ország – Bulgária és Románia – csatlakozásával új kihívások jelennek meg az Európai Unióban az EU és a Fekete-tenger régiója közötti, regionális és határokon átnyúló együttműködés terén; hangsúlyozza, hogy a közlekedési infrastruktúra és a turizmus fejlesztése a régióban serkentené a nemzetközi kereskedelmet, illetve a gazdasági és szociális fejlődést, ugyanakkor új lendületet adna a politikai párbeszéd és stabilitás, valamint a régiót jellemző befagyott konfliktusok megoldása számára, ami a befektetéseket vonzó új lehetőségekhez vezetne;

2.   ragaszkodik ahhoz, hogy amennyiben teljes mértékben ki akarják használni az Unió hozzáférését a Fekete-tengerhez, alapvető fontosságú lesz a kikötői infrastruktúrák fejlesztése az Unió fekete-tengeri (Burgasz, Konstanca, Mangalia, Várna), valamint a Duna torkolatában található kikötőiben, az intermodális közlekedés biztosítása érdekében;

3.   azt ajánlja, hogy – figyelembe véve a Duna-delta egyedi sajátságait, amely több mint 1200 növény- és fafaj, 300 madárfaj és 100 halfaj élőhelye – a Duna-delta védett területén az idegenforgalom és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése tartsa tiszteletben és védje annak biológiai sokféleségét;

4.   emlékeztet, hogy a Kaszpi-medence közelében található fekete-tengeri régió nagy geopolitikai jelentőséggel bír Irán és Azerbajdzsán kaszpi-tengeri területén található szénhidrogénkészletek szállítása és áthaladása szempontjából, ugyanakkor az úgynevezett „Nagy Selyemúton” tényleges kapcsolatot biztosít Közép-Ázsia felé;

5.   úgy véli, hogy a szállítási módok, a földrajzi forráshelyek és az energiaforrások szállítási útvonalainak a tengeri szállítás csővezetékek vagy kikötők bekapcsolása révén történő változatossá tételével csökkenteni lehetne Európának a meglévő szolgáltatóktól való függését, és több biztonságot lehetne nyújtani az energiaáramlás számára, amely cserében hozzájárulna a régió békéjéhez, stabilitásához és jólétéhez;

6.   üdvözli a magas szintű munkacsoport jelentését a nagy transzeurópai közlekedési tengelyeknek a szomszédos országokra és régiókra történő kiterjesztéséről, valamint azt az elképzelést, hogy terjesszék ki az EU műholdas navigációs rendszerének, a Galileónak az alkalmazását, figyelembe véve az EU jövőbeli bővítéseinek előrelátható hatását;

7.   úgy véli, hogy a szállítás meghatározó szerepet tölt be az együttműködési hálózatokban és a regionális fejlődésben, és felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Szomszédsági Politika és a kapcsolódó cselekvési tervei keretében dolgozzon ki átfogóbb stratégiát, figyelembe véve a magas szintű munkacsoport jelentésének következtetéseit;

8.   felhív a régió szállítási hálózatainak és piacainak fokozatos integrálására, valamint a kapcsolódó transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T), a páneurópai folyosók/területek, valamint a Bizottság által javasolt új transznacionális tengelyek és a TRACECA folyosó közötti összhang megteremtésére; üdvözli a Bizottság arra irányuló határozatát, hogy 2008-ban elvégezzék a transzeurópai közlekedés szempontjából kiemelt fontosságú projektek listájának felülvizsgálatát, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a transzeurópai közlekedési hálózatokat kiterjesszék az Unióval a fekete-tengeri régióban határos országokra;

9.   felhívja a Bizottságot és a közvetlenül érintett tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a transzeurópai projektek – a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló 1692/96/EK határozat módosításáról szóló 2004. április 29-i 884/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban meghatározott 7., 18., 21. és 22. kiemelt fontosságú tengely – végrehajtását, annak biztosítása érdekében, hogy a Fekete-tenger közúti, vasúti, belvízi és tengeri útvonalakon elérhető legyen; ezenfelül úgy véli, hogy a fekete-tengeri régióban található tagállamok teljes körű gazdasági és idegenforgalmi fejlesztéséhez autópálya- és nagysebességű vasúti összeköttetésekre lesz szükség az EU központi és nyugati részei és a Fekete-tenger partja között;

10. hangsúlyozza a fekete-tengeri régióban a kikötők állami ellenőrzéséről szóló egyetértési nyilatkozat fontosságát, felhívja a figyelmet arra, hogy a nyilatkozatot aláíró országok némelyike még mindig a kikötők állami ellenőrzéséről szóló párizsi egyetértési nyilatkozat fekete- vagy „szürke” listáján szerepel, és hangsúlyozza a fekete-tengeri régióban folytatott együttműködés fontosságát ahhoz, hogy a régió hajóközlekedésére vonatkozó biztonsági előírások alapján hatékonyan léphessenek fel a tengeri környezet és a parti területek szennyezése ellen;

11. üdvözli azt a tényt, hogy az EU megfigyelői státuszt kapott a BSEC-ben (Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés), és felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki átfogó cselekvési tervet az együttműködés fokozására, és nyújtson hatékony támogatást a BSEC-nek a közlekedés területét érintő kezdeményezéseihez;

12. felhívja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a bakui kezdeményezés 16 partnerországával folytatott párbeszédet, kellően hivatkozva a határokon átnyúló vállalkozásoknak nyújtott finanszírozás megfelelő célkitűzésekhez kötésének szükségességére, a tengeri és légi (feketelistás) közlekedéssel és a veszélyes anyagok szállításával kapcsolatos legtöbb kérdésre, és biztosítsa, hogy ezeket a vállalkozásokat a jelenlegi EU-s és nemzetközi előírásoknak megfelelően hajtsák végre;

13. felszólít, hogy az Európai Szomszédsági Politika cselekvési terveiben támogassák az EU vasúti és közúti közlekedési infrastruktúrára vonatkozó jogi keretének és előírásainak fokozatos végrehajtását, beleértve az interoperabilitással, a biztonsággal, valamint az utasok és a rakomány biztonságával kapcsolatos kérdéseket;

14. javasolja, hogy az európai közös légtér elveit stratégiai szempontból a Fekete-tenger régiójában található összes partnerországra terjesszék ki, amelyeknek alkalmazniuk kell a közösségi vívmányokat, beleértve az egységes európai égboltra vonatkozó szabályozást, annak érdekében, hogy hatékony közlekedés valósuljon meg, és gazdasági szempontból jövedelmező légtér jöjjön létre;

15. sajnálja a közlekedési ágazat befektetési projektjeiben az összehangolás hiányát és felhívja a Bizottságot, hogy jelölje meg a prioritásokat a határokon átnyúló részek számára és végrehajtásukhoz vezessen be az összehangolást lehetővé tevő erős és hatékony mechanizmust;

16. véleménye szerint a régióra vonatkozó projektek – mint például a TRACECA, a transzeurópai közlekedési együttműködésre vonatkozó bakui kezdeményezés, a BSEC-régió tengeri autópályája és a fekete-tengeri körgyűrű – végrehajtásához a régió összes országának együttműködésére van szükség, amely a szinergiák biztosításával hozzáadott értéket, továbbá a végrehajtásukhoz szükséges környezetet teremt;

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	9.10.2007
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	36 4 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Gabriele Albertini, Inés Ayala Sender, Barsi-Pataky Etelka, Paolo Costa, Arūnas Degutis, Saïd El Khadraoui, Robert Evans, Emanuel Jardim Fernandes, Francesco Ferrari, Luis de Grandes Pascual, Mathieu Grosch, Stanisław Jałowiecki, Georg Jarzembowski, Dieter-Lebrecht Koch, Jaromír Kohlíček, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Sepp Kusstatscher, Jörg Leichtfried, Eva Lichtenberger, Erik Meijer, Robert Navarro, Luís Queiró, Reinhard Rack, Luca Romagnoli, Gilles Savary, Brian Simpson, Renate Sommer, Dirk Sterckx, Ulrich Stockmann, Georgios Toussas, Yannick Vaugrenard, Roberts Zīle
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Philip Bradbourn, Aldis Kušķis, Joost Lagendijk, Ioan Mircea Paşcu, Leopold Józef Rutowicz
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk, (2) bekezdés)	Ovidiu Victor Ganţ, Bilyana Ilieva Raeva, Olle Schmidt

VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (21.11.2007)

a Külügyi Bizottság részére

a Fekete-tengerre vonatkozó regionális politikai megközelítésről
(2007/2101(INI))

A vélemény előadója: Yiannakis Matsis

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.   tudomásul veszi, hogy a „fekete-tengeri szinergia” kezdeményezés alapját a fekete-tengeri régióra irányuló három stratégia nyújtja, nevezetesen a délkelet-európai és törökországi bővítés, az európai szomszédságpolitika és az EU–Oroszország együttműködés négy közös térsége; sajnálja azonban, hogy e stratégiákban a kétoldalú kapcsolatok kerültek túlsúlyba, és felszólít az együttműködés többoldalú keretének fejlesztésére, ami fokozza a regionális szinergiát;

2.   hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a fekete-tengeri térségben az EU regionális politikai megközelítését alkalmazzák, amely jelentős eszköz a térség országai demokratikus, társadalmi és gazdasági fejlődésének, valamint a közöttük megvalósuló, határokon átnyúló együttműködés ösztönzésére;

3.   helyesli az európai szomszédsági és partnerségi támogatási eszköz keretében a határon átnyúló projektek finanszírozásához rendelkezésre álló források megduplázását; ezenkívül felhív a strukturális alapokra irányadó elvek – különösen a partnerség, a fenntarthatóság, a hatékonyság, a megkülönböztetésmentesség és a decentralizáció – alkalmazására e pénzügyi források felhasználása során; felszólítja a Bizottságot, hogy kétévente rövid jelentésben tájékoztassa a Parlamentet e források felhasználásáról és az elért haladásról;

4.   emlékeztet arra, hogy a Fekete-tengerrel szomszédos országok közötti fokozott együttműködés kedvező hatást gyakorol ezen államok falvainak, városainak és régióinak fejlődésére, ezért az együttműködést tovább kell támogatni és ösztönözni;

5.   felhív a közösségi pénzügyi eszközök ésszerű felhasználására a régió rendelkezésére álló európai szomszédsági és partnerségi támogatási eszköz, a strukturális alapok és az előcsatlakozási eszközök megfelelőbb összehangolása révén; felkéri a Bizottságot, hogy együttműködve a kedvezményezett államokkal, a források kifizetése előtt vezessen be egy általános jelentési rendszert annak ellenőrzése és értékelése céljából, hogy a források felhasználása mennyire fenntartható és hatékony, és hogy megfelel-e az EU általános politikai célkitűzéseinek;

6.   felkéri a Bizottságot, hogy a „kisprojekt alapok” decentralizált pénzügyi eszközt tegye elérhetővé az emberek közötti kapcsolatokat ösztönző projektek számára a határokon átnyúló együttműködés terén, és tegyen külön erőfeszítéseket ezen eszköz felhasználásának ösztönzése érdekében;

7.   hangsúlyozza, hogy a közösségi pénzügyi eszközökkel való hatékony gazdálkodás biztosítása érdekében a fekete-tengeri térségben a helyi és regionális érdekelt felek között a programozás, valamint a projektek előkészítése és végrehajtása tekintetében növelni kell a kapacitásokat;

8.   kéri a Bizottságot, hogy erősítse a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezettel (BSEC) és a gazdasági és társadalmi fejlesztésben részt vevő más regionális szervezetekkel folytatott kapcsolatait és az emberi jogok és a demokrácia ösztönzését, különösen mivel Bulgáriának és Romániának az Európai Unióhoz történő csatakozását követően a BSEC tagjai közül immár három állam az Unió tagja, és a BSEC több más tagja vagy jelölt vagy lehetséges jelölt az európai uniós tagságra, vagy részt vesz az európai szomszédsági politika (ENP), valamint az európai szomszédsági és partnerségi eszköz (ENPI) végrehajtásában; ebben az összefüggésben felkéri a BSEC tagjait, hogy ne vétózzák meg egyetlen uniós tagállam részvételét sem a BSEC-ben;

9.   ezzel összefüggésben felkéri a Bizottságot, hogy javasoljon konkrétabb mechanizmust az EU és a fent említett szervezetek közötti együttműködésre, valamint tisztázza, hogy a BSEC milyen módon vehetne részt a Közösség által a régióban szponzorált különféle kezdeményezésekben;

10. a fekete-tengeri szinergia megvalósításával összefüggésben felhív az Európai Parlament és a BSEC parlamenti közgyűlése közötti kapcsolatok megerősítésére és intézményi továbbfejlesztésére;

11. hangsúlyozza, hogy a határokon átnyúló együttműködési platformok, például az eurorégiók jelentős szerepet játszhatnak a közös kihívások megoldásában, valamint a fekete-tengeri régió helyi és regionális hatóságai közötti regionális szinergia megerősítésében; ebben az összefüggésben üdvözli a fekete-tengeri eurorégió létrehozására irányuló kezdeményezést, és ösztönzi a Bizottságot, hogy fokozza az együttműködést az Európa Tanáccsal az eurorégió létrehozásának és fejlesztésének támogatása érdekében;

12. sajnálatát fejezi ki, amiért egy jövőbeni európai integrált energiarendszerben az energiaforrások és szállítási lehetőségek tekintetében meglévő hatalmas potenciál ellenére a régiók környezetvédelmi problémákkal és nem megfelelő határellenőrzéssel, bizonyos területeken pedig megoldatlan és belső konfliktusokkal küzdenek, mivel mindezek együttesen nem csak aláássák a régió és a regionális együttműködés fejlődési kilátásait, hanem a szervezett bűnözés mértékének növekedéséhez is vezetnek; hangsúlyozza, hogy az EU-nak aktívabb részvételt kell vállalnia a Fekete-tenger régiójában, és olyan kezdeményezésekre szólít fel az európai szomszédsági politika (ENP) keretében, melyek segítséget nyújtanak ezen államok illegális bevándorlás és szervezett bűnözés elleni küzdelemhez szükséges technikai kapacitásának fejlesztéséhez és infrastruktúrájuk korszerűsítéséhez;

13. felkéri a Bizottságot annak ösztönzésére, hogy az energia- és közlekedési ágazat támogatására szolgáló intézkedések biztosítsanak prioritást az energiahatékonysággal, környezetvédelemmel és különösen az éghajlatvédelemmel kapcsolatos követelményeknek;

14. sürgeti a Bizottságot, hogy törekedjen a fekete-tengeri szinergia ösztönzésére, és megjegyzi, hogy e stratégia a fekete-tengeri régión túl kiterjeszthető a Kaszpi-medencére és Közép-Ázsiára is; e tekintetben ösztönzi a Bizottságot, hogy a demokrácia és jólét valódi térségének létrehozása céljából vegyen részt az emberi jogi normák javítására, a helyi demokratikus intézmények létrehozására, valamint a decentralizált és felelősségteljes kormányzás és a jogállamiság előmozdítására irányuló kétoldalú és egyes többoldalú törekvésekben; arra buzdítja a tagállamokat, hogy működjenek együtt regionális hatóságaikkal a polgárok és a nem kormányzati szervek fokozottabb részvétele érdekében;

15. kiemeli a régióközi együttműködés, a regionális fejlesztés, a felelősségteljes kormányzás, a decentralizált megközelítés, a demokrácia, az emberi jogok és a fellendülés előmozdítása közötti kapcsolatot, ennélfogva emlékeztet a fekete-tengeri régió államai stabilitásának fokozására és a köztük lévő együttműködés fejlesztésére irányuló jelenlegi programok és kezdeményezések jelentőségére;

16. gratulál a moldovai és ukrajnai uniós határőrizeti segítségnyújtó misszió sikeréhez; javasolja annak további megerősítését, és érdeklődéssel várja a Bizottságnak a bevándorlás és az illegális bevándorlás kezelésének javításáról szóló közleményét; azon a véleményen van, hogy a gazdasági fejlődés, a biztonság és a stabilitás, valamint a politikai párbeszéd kulcsszerepet játszik a megrekedt konfliktusok megoldásában, továbbá hogy minden lehetséges erőfeszítést meg kell tenni e területeken;

17. a Fekete-tenger környezetszennyezését komoly akadálynak tartja a régió fejlődése szempontjából, ezért arra ösztönzi a Bizottságot, hogy a problémák megoldásához használja fel a DABLAS munkacsoport által (a Dunára és a Fekete-tengerre) alkalmazott megközelítést, és hogy figyelmét ne csak a Duna, hanem a Dnyeszter és a Dnyeper vízgyűjtő medencéjére is terjessze ki;

18. hangsúlyozza, hogy a közös érdekű területeken a regionális projektek sikeres végrehajtása növelheti a partnerek közötti kölcsönös bizalmat, és előrelépést jelenthet a konfliktusok megoldása terén;

19. támogatja a Bizottság erőfeszítéseit az energiaszolgáltatókkal ápolt kapcsolatainak javítása és az energiabiztonságról szóló, eredményes párbeszéd kialakítása érdekében, mivel ezek révén elősegíti a BAKU-kezdeményezésen (energiaügyi párbeszéd az EU és a fekete-, illetve Kaszpi-tengeri országok, valamint szomszédaik között) keresztüli energiadiverzifikációt, a jogi és szabályozási harmonizációt, valamint a fenntartható fejlődést és az EU–Oroszország energiaügyi párbeszédet;

20. emlékeztet arra, hogy a működő infrastruktúra fontos szerepet játszik a fekete-tengeri régió valódi fejlődése szempontjából, ezért üdvözli a Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy folytatni kell a regionális közlekedési együttműködés támogatását, aminek jobb csatlakozások és közutak kialakulásához, valamint a vízi utak hatékonyabb rendszeréhez és ellenőrzéséhez kell vezetnie;

21. üdvözli a Kaszpi-tengeren és a Fekete-tengeren áthaladó stratégiai energiafolyosó, a tervezett új orosz–görög–olasz földgázvezeték (Déli Áramlat) kialakítását és a török–görög–olasz földgázvezeték létrejöttét, valamint az Energiaközösséget létrehozó szerződés fokozatos kiterjesztését Törökországra, Moldovára és Ukrajnára.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	20.11.2007
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	40 0 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Alfonso Andria, Emmanouil Angelakas, Elspeth Attwooll, Jean Marie Beaupuy, Jana Bobošíková, Wolfgang Bulfon, Antonio De Blasio, Gerardo Galeote, Iratxe García Pérez, Eugenijus Gentvilas, Ambroise Guellec, Marian Harkin, Jim Higgins, Filiz Hakaeva Hyusmenova, Mieczysław Edmund Janowski, Rumiana Jeleva, Gisela Kallenbach, Tunne Kelam, Evgeni Kirilov, Jamila Madeira, James Nicholson, Lambert van Nistelrooij, Jan Olbrycht, Markus Pieper, Bernard Poignant, Pierre Pribetich, Wojciech Roszkowski, Elisabeth Schroedter, Grażyna Staniszewska, Catherine Stihler, Kyriacos Triantaphyllides
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Bernadette Bourzai, Den Dover, Francesco Ferrari, Ovidiu Victor Ganţ, Louis Grech, Zita Pleštinská, Christa Prets, Czesław Adam Siekierski, Nikolaos Vakalis
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	18.12.2007
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	50 0 1
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Roberta Alma Anastase, Christopher Beazley, Bastiaan Belder, Monika Beňová, André Brie, Elmar Brok, Colm Burke, Marco Cappato, Giorgos Dimitrakopoulos, Jas Gawronski, Maciej Marian Giertych, Alfred Gomolka, Klaus Hänsch, Richard Howitt, Anna Ibrisagic, Metin Kazak, Helmut Kuhne, Joost Lagendijk, Vytautas Landsbergis, Johannes Lebech, Francisco José Millán Mon, Pasqualina Napoletano, Janusz Onyszkiewicz, Ioan Mircea Paşcu, Alojz Peterle, João de Deus Pinheiro, Bernd Posselt, Raül Romeva i Rueda, Libor Rouček, Katrin Saks, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Jacek Saryusz-Wolski, Marek Siwiec, Szent-Iványi István, Charles Tannock, Inese Vaidere, Geoffrey Van Orden, Kristian Vigenin, Zbigniew Zaleski, Josef Zieleniec
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Laima Liucija Andrikienė, Irena Belohorská, Giulietto Chiesa, Andrew Duff, Duka-Zólyomi Árpád, Glyn Ford, David Hammerstein, Milan Horáček, Marie Anne Isler Béguin, Tunne Kelam, Nickolay Mladenov, Antolín Sánchez Presedo, Adrian Severin
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)