JELENTÉS a 168/2007/EK rendeletnek az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2007–2012 közötti többéves keretének elfogadása tekintetében történő végrehajtásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról
20.12.2007 - (COM(2007)0515 – C6-0322/2007 – 2007/0189(CNS)) - *
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Michael Cashman
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
a 168/2007/EK rendeletnek az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2007–2012 közötti többéves keretének elfogadása tekintetében történő végrehajtásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(COM(2007)0515 – C6-0322/2007 – 2007/0189(CNS))
(Konzultációs eljárás)
az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0515),
– tekintettel a 168/2007/EK tanácsi rendelet 5. cikkének (1) bekezdésére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel,
– tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A6-0514/2007),
1. jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;
2. felhívja a Bizottságot javaslatának megfelelő módosítására az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése alapján;
3. felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;
4. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;
5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.
| A Bizottság által javasolt szöveg | A Parlament módosításai |
Módosítás: 1 (1) preambulumbekezdés | |
|
(1) Annak érdekében, hogy az Ügynökség feladatát megfelelően ellássa, tevékenységének tematikus területeit az öt évet lefedő többéves keretnek kell a 168/2007/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint pontosan meghatároznia. |
(1) Annak érdekében, hogy az ügynökség feladatát megfelelően ellássa, valamint az ügynökség alapításának célkitűzéseit szem előtt tartva, tevékenységének tematikus területeit az öt évet lefedő többéves keretnek kell a 168/2007/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint pontosan meghatároznia. |
Módosítás: 2 (2) preambulumbekezdés | |
|
(2) A keretnek az Ügynökség tevékenységének tematikus területei között tartalmaznia kell a rasszizmus, az idegengyűlölet és a kapcsolódó intolerancia elleni küzdelmet. |
(2) A keretnek az ügynökség tevékenységének tematikus területei között tartalmaznia kell a rasszizmus, az idegengyűlölet és a kapcsolódó intolerancia elleni küzdelmet, valamint a nemzeti vagy etnikai kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmét. |
Indokolás | |
A 168/2007/EK tanácsi rendelet (10) preambulumbekezdése kiemeli, hogy az ügynökség állandó programjába nem csak a rasszizmust és az idegengyűlöletet, valamint a velük kapcsolatos intoleranciát kell beemelni, hanem a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmét is. | |
Módosítás: 3 (5) preambulumbekezdés | |
|
(5) A keretnek rendelkezéseket kell tartalmaznia a más közösségi és uniós szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint az Európa Tanács és egyéb, az alapvető jogok területén tevékenykedő nemzetközi szervezetek feladatkörével való kiegészítő jelleg biztosítására. E többéves keret vonatkozásában legjelentősebb közösségi ügynökségek és szervek a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1922/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel hivatalba helyezett európai adatvédelmi biztos, amely intézet és adatvédelmi biztos célkitűzéseit következésképpen szintén figyelembe kell venni. |
(5) A keretnek rendelkezéseket kell tartalmaznia a más közösségi és uniós szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint az Európa Tanács és egyéb, az alapvető jogok területén tevékenykedő nemzetközi szervezetek feladatkörével való kiegészítő jelleg biztosítására. E többéves keret vonatkozásában legjelentősebb közösségi ügynökségek és szervek a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1922/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel hivatalba helyezett európai adatvédelmi biztos, amely intézet és adatvédelmi biztos célkitűzéseit és küldetését következésképpen szintén figyelembe kell venni. |
Indokolás | |
Az európai ombudsman közvetlenül a polgároktól kap panaszokat, amelyek sok esetben az alapvető jogok és szabadságok megsértésére vonatkoznak. Az európai ombudsmannak ezért szerepelnie kell azon egyéb közösségi és uniós szervek listáján, amelyek feladatkörét az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége kiegészíti. | |
Módosítás: 4 (6 a) preambulumbekezdés (új) | |
|
|
(6a) Tekintettel arra, hogy az ügynökség a 168/2007/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság felkérésére a többéves keretben meghatározott tematikus területeken kívül is tevékenykedhet, feltéve hogy ezt az ügynökség pénzügyi és humán erőforrásai lehetővé teszik |
Módosítás: 5 (7a) preambulumbekezdés (új) | |
|
|
(7a) A keret azokat a tematikus területeket határozza meg, melyeken az ügynökség dolgozik, míg az ügynökség feladatairól a 168/2007/EK rendelet 4. cikke rendelkezik, mely különösen kiemeli az alapvető jogokkal kapcsolatos tudatosság növelését és a nyilvánosság tájékoztatását az ügynökség munkájáról. |
Módosítás: 6 (7b) preambulumbekezdés (új) | |
|
|
(7b) Minden ember egyenlőnek születik, ezért az emberi jogok oszthatatlanok és sérthetetlenek. |
Indokolás | |
Elengedhetetlen, hogy szem előtt tartsuk ezeket a legalapvetőbb egyetemes és európai értékeket, amikor az alapvető jogok védelmét és előmozdítását vizsgáljuk. | |
Módosítás: 7 (7c) preambulumbekezdés (új) | |
|
|
(7c) Ellenőrizni kell, hogy az EU-intézmények és az összes tagállam teljesíti-e a nemzetközi emberi jogi egyezményeket, amelyeknek a tagállamok részes felei. |
Indokolás | |
Fontos megismételni a tagállamok és az EU-intézmények által az emberi jogok terén tett jelenlegi kötelezettségvállalásokat. | |
Módosítás: 8 (7d) preambulumbekezdés (új) | |
|
|
(7a) Az ügynökségnek rendszeresen jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek. |
Módosítás: 9 1. cikk (1a) bekezdés (új) | |
|
|
(1a) A Bizottság saját kezdeményezésére vagy a Tanács, az Európai Parlament vagy az ügynökség igazgatótanácsának kezdeményezésére legkorábban a többéves keret elfogadását követően egy évvel javaslatot tehet a keret felülvizsgálatára a 168/2007/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében előírt eljárással összhangban. |
Indokolás | |
Az ötéves keret stabilitást biztosít az ügynökség munkájához, azonban az ötéves időszak során lehetőséget kell biztosítani e keret frissítésére vagy felülvizsgálatára, hiszen új kihívások merülhetnek fel az emberi jogok védelmével kapcsolatban. | |
Módosítás: 10 1. cikk (2a) bekezdés (új) | |
|
|
(2a) A Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament egyedi intézkedések és egyedi ügyek kivizsgálását kérheti az ügynökségtől. |
Módosítás: 11 1a. cikk (új) | |
|
|
1a. cikk Feladatok Az ügynökség kivételes és kényszerítő körülmények fennállta esetén megfogalmazhat, valamint közzétehet a 2. cikkben nem szabályozott tematikus területekről szóló következtetéseket és véleményeket. E körülmények esetén a vállalt feladatokról értesítést kell küldeni a Bizottságnak, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. |
Indokolás | |
Az előadó 7. módosításával való összhang érdekében, e szerint ugyanis az ügynökség a 2. cikkben nem szabályozott tematikus területeken is vállalhat feladatokat, ezért ennek ismételt megemlítése szükséges a „Feladatok” alcím alatt. | |
Módosítás: 12 2. cikk, bevezető rész | |
|
E tematikus területek a következők: |
Az ügynökség munkája során – az 1. cikk (2a) bekezdése és az 1a. cikk sérelme nélkül – a következő tematikus területeken azon gazdasági, szociális és kulturális tényezők azonosítására törekszik, amelyek hozzájárulnak e területeken az emberi jogok elismeréséhez, vagy amelyek az emberi jogok megsértésének kiváltó okai lehetnek: |
Indokolás | |
E módosítás a korábbi módosításokból következik. | |
Az emberi jogok hatékony védelméhez – beleértve az egyenlőség népszerűsítését és a megkülönböztetés elleni harcot – azon gazdasági, szociális és kulturális tényezők megértése szükséges, amelyek lehetővé teszik, hogy e jogokkal élni lehessen; cselekedni szükséges továbbá azon tényezők kezelése érdekében, amelyek a jogsértések kiváltó okai lehetnek. | |
Módosítás: 13 2. cikk, b) pont | |
|
b) a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló, vagy kisebbségekhez tartozó személyek elleni megkülönböztetés; |
b) a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló, vagy hagyományos nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek elleni megkülönböztetés, valamint ezen indítékok tetszőleges kombinációja (többszörös megkülönböztetés); |
Indokolás | |
A mondat első fele a kisebbségek minden típusát lefedi, kivéve a hagyományos nemzeti és nyelvi kisebbségeket. Nagyon fontos e hibának a kijavítása. | |
Módosítás: 14 2. cikk, j) pont | |
|
j) a hatékony és független igazságszolgáltatáshoz való jog. |
j) a hatékony és független igazságszolgáltatáshoz való jog, a vádlottak és gyanúsítottak jogainak tekintetében. |
Módosítás: 15 2. cikk, ja) pont (új) | |
|
|
ja) rendkívüli szegénység és társadalmi kirekesztettség. |
Indokolás | |
La pobreza extrema constituye une violación de los derechos humanos y una afrenta intolerable a la dignidad humana (Résolution du 04.10.2001, PE doc. B5-0616, 0627,0635,0644 et 0654/2001). No es posible ignorar la realidad de millones de europeos que no tienen un acceso real a los derechos fundamentales a causa de la pobreza extrema en la que son condenados a vivir. Esto se apoya en los siguientes textos legales: art 21 y 34 Carta de Derechos Fundamentales de la Unión Europea; art 30 de la Carta Social Europea Revisada; "Informe sobre los derechos humanos y la pobreza extrema", del Sr. Leandro Despouy 1996 para Comisión de Derechos Humanos de la ONU; Definición de pobreza extrema dada por Joseph Wresinski en el Informe del Consejo Económico y Social (Francia, febrero 1987); Resolución de la Sub Comisión por la Promoción y la protección des los Derechos Humanos de la ONU, agosto 2006 "Los Principios Directores: pobreza extrema y derechos humanos". | |
Módosítás: 16 3. cikk (1) bekezdés | |
|
(1) Az Ügynökség e keret végrehajtása érdekében biztosítja az érintett közösségi szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, tagállamokkal, nemzetközi szervezetekkel és a civil társadalommal való megfelelő koordinációt a 168/2007/EK rendelet 7., 8. és 10. cikkében foglaltak értelmében. |
(1) Az ügynökség e keret végrehajtása érdekében biztosítja az érintett közösségi szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, tagállamokkal, nemzetközi szervezetekkel és a civil társadalommal való megfelelő együttműködést és koordinációt a 168/2007/EK rendelet 7., 8. és 10. cikkében foglaltak értelmében. |
Indokolás | |
Az együttműködés a puszta koordinációhoz képest további hozzáadott értéket biztosít az emberi jogi szervek közös tevékenységeiben. | |
Módosítás: 17 3. cikk (2a) bekezdés (új) | |
|
|
(2a) Az ügynökségnek aktívan együtt kell működnie a tagjelölt országokkal az alapvető jogokat érintő kérdésekben elősegítendő, hogy az adott ország nemzeti jogszabályai megfeleljenek a közösségi jogszabályoknak. |
Módosítás: 18 3. cikk (3) bekezdés | |
|
(3) Az Ügynökség a nemen alapuló megkülönböztetéssel kapcsolatos kérdésekkel csak a 2. cikk b) pontjában említett általános kérdéseket érintő munkája keretein belül, és csak az e munkához szükséges mértékben foglalkozik, figyelembe véve, hogy az 1922/2006/EK rendelettel létrehozott Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének átfogó célkitűzése hozzájárulni és erősíteni a nemek közötti egyenlőséget, ideértve a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének elvének valamennyi közösségi politikába történő fokozatos integrálását és az ebből következő nemzeti szakpolitikai lépéseket is, továbbá a nemen alapuló megkülönböztetés elleni küzdelmet, valamint az EU polgárai figyelmének a nemek közötti egyenlőségre irányítását, a közösségi intézményeknek, különösen a Bizottságnak és a tagállami hatóságoknak nyújtott technikai segítség révén. |
(3) Az ügynökség a nemen alapuló megkülönböztetéssel és különösen a többszörös diszkrimináció eseteivel kapcsolatos kérdésekkel csak a 2. cikk b) pontjában említett általános kérdéseket érintő munkája keretein belül, és csak az e munkához szükséges mértékben foglalkozik, az 1922/2006/EK rendelettel létrehozott Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének célkitűzései és küldetése tiszteletben tartása mellett. Az ügynökség és az Intézet együttműködésének módozatait egy, a 168/2007/EK rendelet 7. cikkének megfelelő megállapodási jegyzőkönyv keretében határozzák meg. |
INDOKOLÁS
Az előadó és az Európai Parlament egésze is üdvözli az év korábbi időszakában létrehozott Alapjogi Ügynökséget. A Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontjának teljes hatáskörű Alapjogi Ügynökséggé való átalakítása alapvető eszközt kínál majd az EU intézményei számára, hogy támogassák a jogalkotókat és az Európai Bizottságot az alapvető jogok védelmében és további előmozdításában EU-szerte.
Miközben az előadó üdvözli és elismeri azt a kiváló intézményközi együttműködést, amely aztán az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló 168/2007/EK rendelet elfogadásához vezetett, mégis csalódott amiatt, hogy más intézmények láthatóan kevésbé készségesek ebben az együttműködésben, amikor az ügynökség többéves keretének kidolgozásáról van szó. Kissé ironikusnak tűnik, hogy a Bizottság és a Tanács elnöksége sürgetik a Parlamentet, hogy 2007 végéig készítse el álláspontját (ami a javaslatok benyújtása és bemutatása terén tapasztalható késedelem miatt rendkívül feszített menetrend), amikor sem a Bizottság, sem pedig a Tanács láthatóan nem kötött megállapodást erről az ügyről és az igazgató kinevezéséről, ami pedig kiemelkedő fontosságú prioritás.
A 168/2007/EK rendeletről folytatott hosszadalmas tárgyalások miatt az ügynökség hivatalosan csak 2007. március 1-jén jött létre (az eredeti várakozások szerint 2007. január 1-jéig létre kellett volna jönnie és ettől az időponttól kezdve működnie kellett volna). Hivatalos létrehozása ellenére az Alapjogi Ügynökség továbbra is légüres térben van, mivel hiányoznak a teljes körű működését lehetővé tevő alapvető elemek (azaz az igazgató és a többéves keret).
Az előadó elismeri a többéves keret gyors elfogadásának és az igazgató kinevezésének fontosságát az Alapjogi Ügynökség számára, hogy az ügynökség végre teljes körűen működhessen, és elkezdhesse az EU-intézmények és a polgárok szolgálatát. E célból az előadó jelentése minimális számú területen kívánja módosítani a többéves keretet. Reményei szerint a jóhiszeműségnek eme előadó részéről tanúsított jele elősegíti majd, hogy az EU-intézmények gyors megállapodást érjenek el a többéves keretről. Ennek értelmében az előadó sürgetni kívánja a Bizottságot és Tanácsot, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt az igazgatói tisztség jelöltjeinek kiválasztására irányuló folyamat, valamint a többéves keret kidolgozásának felgyorsítása érdekében. Véleménye szerint ez elengedhetetlen, ha biztosítani kívánjuk az Alapjogi Ügynökség mihamarabbi működését (amit az előadó és hasonlóan az Európai Parlament is látni szeretne).
Az előadó természetesen üdvözölné – és ösztönzi is erre a többi intézményt –, ha a lehetséges mértékig az Európai Parlamentet is bevonnák ebbe a folyamatba. Ez további legitimitást biztosítana mind a többéves keretről folyó tárgyalásoknak, mind pedig az Alapjogi Ügynökségnek mint szervnek, miután elfogadták programját.
A Bizottság és a Tanács elnöksége azok az intézmények, amelyeknek tanúbizonyságot kell tenniük az alapvető jogok melletti elkötelezettségükről, megragadva a kezdeményezést és a vezető szerepet ezzel az üggyel kapcsolatban. Miközben az Európai Parlamenttel csupán konzultálnak az ügyről, az előadó meg kívánja erősíteni valamennyi alapvető jog mint az EU legfontosabb és legalapvetőbb értékeinek oszthatatlanságát és sérthetetlenségét, amelyek védelmét az Európai Parlament nagyon komolyan veszi. Az Európai Parlament a későbbiekben is felügyelni fogja a többi intézménynek az Alapjogi Ügynökség fejlődésében betöltött szerepét, az ügynökség többéves keretét, valamint az alapvető jogok védelme és előmozdítása terén végzett munkát. Polgáraink nem fogják eltűrni, hogy rövid távú politikai, gazdasági vagy társadalmi megfontolások javára meggyengüljenek vagy felpuhuljanak központi értékeink.
Az előadó módosításai
A fent említettekkel összhangban az előadó kifejezetten úgy döntött, hogy korlátozott számban terjeszt elő módosításokat, elősegítve ezzel a gyors megállapodást a többi intézménnyel az ügyről. Ennek értelmében a jelentésében bevezetett módosítások kulcsfontosságúak az Európai Parlament számára.
Az előadó módosításként megismételte a jelentésben azokat az elemeket, amelyeket a 168/2007/EK rendelet kulcsfontosságú részeinek tekint. Szerinte érdemes világosan újra rögzíteni a többéves keretről szóló jelentésben az Alapjogi Ügynökség megbízatásának és az általa folytatandó munkának néhány alapelemét.
Ekképpen az új (6a) preambulumbekezdés megismétli a 168/2007/EK rendelet (13) preambulumbekezdését. Hasonlóan a (7a) preambulumbekezdés megismétli a 168/2007/EK rendelet (15) preambulumbekezdését. Azzal, hogy ebben a jelentésben egyértelműen újra rögzíti ezeket a pontokat, az előadó emlékeztetni kívánja az intézményeket és magát az Alapjogi Ügynökséget arra a rugalmasságra és lehetőségekre, amelyek a 2. cikkben előírt tematikus területeken túl az Alapjogi Ügynökség számára nyitva állnak. Ez a rugalmasság elengedhetetlen, ha az Alapjogi Ügynökség képes lesz megelőző és válaszintézkedéseket tenni a bizonyos ágazatokban vagy földrajzi területeken felmerülő, hirtelen negatív fejleményekkel vagy az emberi jogi helyzet romlásával kapcsolatban.
Az előadó a rendelkező rész cikkeire vonatkozó néhány módosítását hasonló szellemben nyújtotta be, mint a preambulumbekezdések módosításait, azaz hogy emlékeztessen az Alapjogi Ügynökséget létrehozó rendelet néhány kulcsfontosságú szempontjára. Ekképpen az új 1a. cikk közvetlenül átemeli a 168/2006/EK rendelet 4. cikkét. Az előadó úgy véli, hogy elengedhetetlen felidézni az ügynökség alapvető feladatait egy olyan jelentésben, amely áttekinti az Alapjogi Ügynökség többéves keretprogramját.
Hasonlóképpen az új 1b. cikk a 168/2006/EK rendelet 5. cikke (3) bekezdésének átvétele. Ez ismételten emlékeztet az ügynökség azon képességére, hogy az EU-intézmények kérésére a tematikus programokban (2. cikk) bemutatott feladatokon túlmutató feladatokat is elvégezhet.
Az 1. cikk javasolt módosítása továbbfejleszti ezt a témát. Az előadó ellensúlyozni kívánja a tematikus programok merev jellegét azáltal, hogy rugalmasabb megközelítést tesz lehetővé bizonyos körülmények között. A rugalmasság kulcsfontosságú tényező abban, hogy az Alapjogi Ügynökség teljes körűen el tudja látni megbízatását.
A 2. cikket illetően (tematikus területek) az előadó tudatosan nem támasztott irreális követeléseket az Alapjogi Ügynökséggel vagy az intézményekkel szemben. Emiatt (és annak ellenére, hogy számos felhívás érkezett arra vonatkozóan, hogy új hatáskörök hozzáadásán keresztül terjesszék ki a 2. cikk alkalmazási körét) az előadó csupán egy kisebb, de annál fontosabb kiegészítést tett a felsorolással kapcsolatban. A b) pontot az előadó kiegészítette a „többszörös megkülönböztetés” fogalmával. A megkülönböztetés esetében – amely sajnálatos módon újra terjed az EU-ban – fontos, hogy az ügynökség elemezze és részletesen áttekintse a többszörös megkülönböztetés fogalmát. Az emberek nem sorolhatók be egyszerűen különböző társadalmi csoportokba (és az alapvető jogok minden polgár számára oszthatatlan természetét tekintve meg sem engedhető az ilyen besorolás). Az emberek azonban gyakran szembesülnek megkülönböztetéssel, és bizonytalanok a megkülönböztetés pontos okát vagy okait illetően. A megkülönböztetés alapulhat több indíték egyikén, vagy ezen indítékok valamilyen kombinációján (pl. megkülönböztetés egy zsidó nővel szemben neme – nő – vagy vallása – zsidó – miatt, vagy mindkettő miatt; illetve megkülönböztetés egy kurd homoszexuális férfival szemben etnikai származása – kurd – vagy szexuális irányultsága – homoszexuális – miatt, vagy mindkettő miatt). A többéves keretnek ki kell terjednie a többszörös megkülönböztetés ilyen típusaira is, hogy értékelje a probléma nagyságát, és megpróbálja megtalálni a megkülönböztetés ezen összetett formájának kezelésére szolgáló módozatokat.
Azt is érdemes megemlíteni, hogy az előadó és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság meghallgatást tartott az alapvető jogok terén működő nem kormányzati szervezetek részvételével 2007. október 18-án. Az előadó meg kívánta hallgatni a civil társadalom nézeteit és véleményét a jelentéstervezet elkészítése előtt. Az előadó megjegyzi, hogy az ülésen eltérő és teljes körű véleményeket ismert meg. Számos kritikát fogalmaztak meg a tematikus területek (2. cikk) alkalmazási körével kapcsolatban, valamint amiatt, hogy általánosan hiányzik EU-s szinten a törekvés és az egységesség (egy globális elképzelés vagy átfogó keretrendszer hiánya) egy koordinált, célkitűzésekhez illeszkedő alapjogi politikát illetően.
Az előadó és a jelen lévő nem kormányzati szervezetek megemlítették, hogy következetlen és nem logikus szigorú szabályokat bevezetni a tagjelölt országok számára az alapvető jogok követése terén (a koppenhágai kritériumok részeként), mivel még nincs valódi és hatékony nyomon követési/felülvizsgálati mechanizmus az EU-hoz való csatlakozás után, amely biztosítaná, hogy a tagállamok továbbra is végrehajtják és érvényesítik az emberi jogokkal kapcsolatos jogszabályokat és normákat, amelyek a csatlakozáskor alkalmazandók.
Az ülésen jelen lévők azonban mind egyetértettek abban, hogy a polgárok szolgálatának legjobb módja az alapvető jogok védelmével kapcsolatban, ha mindent megteszünk a többéves keretről szóló megállapodás elősegítéséért, és a lehető leghamarabb létrehozzuk a teljes körűen működő Alapjogi Ügynökséget.
Következtetés:
Az előadó üdvözli az Alapjogi Ügynökség létrehozását, és sürgeti az intézményeket és az érdekelt feleket, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket egy koherens és átfogó többéves keretprogram mihamarabbi kialakítása érdekében. Az ügynökség igazgatójának gyors kinevezésével összefüggésben az Európai Parlament reméli, hogy az Alapjogi Ügynökség a közeljövőben végül képes lesz elvégezni fontos és szükséges munkáját az alapvető jogok terén az EU-ban.
Az Európai Parlament örömmel végzi el a rá háruló feladatokat mind a többéves keret kidolgozásában, mind pedig az igazgató kinevezésében. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság az év vége előtt meg kívánja hallgatni a rövid listán szereplő jelölteket, hogy az Európai Parlament beleszólhasson e fontos tisztség jelöltjének kinevezésébe. Hasonlóképpen az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság elvégezte a Parlament által az alapvető jogok terén elfogadott összes állásfoglalás átfogó felülvizsgálatát. Ennek fő célja annak biztosítása volt, hogy a Parlament hatékonyan tudja ellenőrizni és nyomon követni az Alapjogi Ügynökség tevékenységeit azokon az érdekeltségébe tartozó területeken, amelyeket korábban az Európai Parlament vetett fel. Reményei szerint az Alapjogi Ügynökség konstruktívan fog együttműködni az Európai Parlamenttel ezeken a területeken, ha az Európai Parlament felkéri az Alapjogi Ügynökséget, hogy a legutóbb elfogadott állásfoglalásai alapján tekintse át az alapvető jogokkal kapcsolatos esetleges jogsértéseket.
VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (29.11.2007)
az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére
a 168/2007/EK rendeletnek az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2007–2012 közötti többéves keretének elfogadása tekintetében történő végrehajtásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(COM(2007)0515 – C6-0322/2007 – 2007/0189(CNS))
A vélemény előadója: Libor Rouček
RÖVID INDOKOLÁS
Az Európai Parlament kulcsfontosságú szerepet tölt be az uniós intézmények között az alapvető és az emberi jogok támogatása és védelme érdekében az Európai Unió határain kívül és belül egyaránt. Hosszú várakozás után az ügynökséget 2007 februárjában hozták létre. Az ügynökség azonban nem tud hatékonyan működni, mivel a többéves programot még nem fogadták el, és az igazgatói pozíciót még mindig nem töltötték be. Azonnali intézkedéseket kell tenni az igazgatói pozíció betöltésére, és az Európai Parlamentet be kell vonni ebbe a folyamatba. A Külügyi Bizottság kéri a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a helyzet orvoslása érdekében.
Amint azt a 2007. február 15-én elfogadott 168/2007/EK tanácsi rendelet is megállapítja, az ügynökségnek elsősorban az a feladata, hogy segítsen az uniós intézményeknek és a tagállamoknak megfelelni a közösségi jogot érintő ügyek esetén az uniós és a közösségi jog szerinti, az alapvető jogok tiszteletben tartására irányuló politikai kötelezettségeiknek. Ezen alapvető jogok különösen tükröződnek az Európai Unió Alapjogi Chartájában, szem előtt tartva annak státusát, valamint a kísérő magyarázatokat is. A rendelet 5. cikkének megfelelően az ügynökség tevékenységének tematikus területeit a Tanács egy nemzetközi programban határozza meg.
Az előadó fő célkitűzései a következők:
utal „Az alapvető és az emberi jogok támogatása és védelme: a nemzeti és az európai intézmények, többek között az Alapjogi Ügynökség szerepe” című állásfoglalására, és különösen az emberi jogok védelme alapelveinek Unión kívüli terjesztésére irányuló javaslataira;
támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek a munkabeli átfedések elkerülésére és az e területen tevékenykedő nemzetközi szervezetekkel (például az EBESZ-szel, ENSZ-szel és különösen az Európa Tanáccsal) való megfelelő koordinációs tevékenységek biztosítására irányulnak;
nézetei szerint az emberi jogokról szóló párbeszédek kulcsfontosságú szerepet játszanak az Unió harmadik országokkal fennálló kapcsolataiban; üdvözli, hogy az ügynökség nyitott a tagjelölt országok részvételére vonatkozóan; megismétli, hogy nem lehet megteremteni a stabilitás, a biztonság és a jólét térségét a szomszédos országokkal történő, az emberi jogokat és a demokráciát érintő párbeszéd nélkül, és hogy ezen a téren a különböző intézményeknek még hatékonyabban kellene együttműködniük;
úgy véli, hogy az ügynökségnek segítséget kell nyújtania az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője számára amint hatályba lép a reformszerződés, és hogy ezt a pozíciót létrehozzák, különösen ahol kérdéses a harmadik országokkal való együttműködés az emberi jogi párbeszédek, a bevándorlás, a szervezett bűnözés és az emberkereskedelem terén;
MÓDOSÍTÁSOK
A Külügyi Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be az alábbi módosításokat:
| A Bizottság által javasolt szöveg | A Parlament módosításai |
Módosítás: 1 (7a) preambulumbekezdés (új) | |
|
|
(7a) Az ügynökségnek rendszeresen jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek. |
Módosítás: 2 2. cikk f) pont | |
|
(f) menekültügy; |
(f) menekültügy, beleértve a visszatérésre való kényszerítés kérdését; |
Módosítás: 3 2. cikk ja) pont (új) | |
|
|
(ja) az Európai Unióban az alapvető jogok biztosítására irányuló terroristaellenes intézkedések következményei; |
Módosítás: 4 2. cikk jb) pont (új) | |
|
|
(jb) az emberi jogok kérdése az EU kereskedelmi és fejlesztési politikáiban, valamint a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatai terén. |
Módosítás: 5 3. cikk (2a) bekezdés (új) | |
|
|
2a. Az ügynökségnek aktívan együtt kell működnie a tagjelölt országokkal az alapvető jogokat érintő kérdésekben az adott ország nemzeti jogának a közösségi joghoz való közelítésének elősegítése érdekében. |
Módosítás: 6 3. cikk (3) bekezdés | |
|
3. Az ügynökség a nemen alapuló megkülönböztetéssel kapcsolatos kérdésekkel csak a 2. cikk b) pontjában említett általános kérdéseket érintő munkája keretein belül, és csak az e munkához szükséges mértékben foglalkozik, figyelembe véve, hogy az 1922/2006/EK rendelettel létrehozott Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének átfogó célkitűzése hozzájárulni és erősíteni a nemek közötti egyenlőséget, ideértve a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének elvének valamennyi közösségi politikába történő fokozatos integrálását és az ebből következő nemzeti szakpolitikai lépéseket is, továbbá a nemen alapuló megkülönböztetés elleni küzdelmet, valamint az EU polgárai figyelmének a nemek közötti egyenlőségre irányítását, a közösségi intézményeknek, különösen a Bizottságnak és a tagállami hatóságoknak nyújtott technikai segítség révén.
|
3. Az ügynökség a nemen alapuló megkülönböztetéssel kapcsolatos kérdésekkel csak a 2. cikk b) pontjában említett általános kérdések keretein belül, valamint a nemek közötti egyenlőség kérdésének az Unió alapvető jogokat érintő általános megközelítésébe integrálásának szükségességével foglalkozik, figyelembe véve, hogy az 1922/2006/EK rendelettel létrehozott Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének átfogó célkitűzése hozzájárulni és erősíteni a nemek közötti egyenlőséget, ideértve a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének elvének valamennyi közösségi politikába történő fokozatos integrálását és az ebből következő nemzeti szakpolitikai lépéseket is, továbbá a nemen alapuló megkülönböztetés elleni küzdelmet, valamint az EU polgárai figyelmének a nemek közötti egyenlőségre irányítását, a közösségi intézményeknek, különösen a Bizottságnak és a tagállami hatóságoknak nyújtott technikai segítség révén. |
ELJÁRÁS
|
Cím |
Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2007 és 2012 közötti többéves kerete |
|||||||
|
Hivatkozások |
COM(2007)0515 - C6-0322/2007 - 2007/0189(CNS) |
|||||||
|
Illetékes bizottság |
LIBE |
|||||||
|
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
AFET 27.9.2007 |
|
|
|
||||
|
A vélemény előadója A kijelölés dátuma |
Libor Rouček 3.10.2007 |
|
|
|||||
|
Vizsgálat a bizottságban |
5.11.2007 |
27.11.2007 |
|
|
||||
|
Az elfogadás dátuma |
27.11.2007 |
|
|
|
||||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
34 1 0 |
||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő képviselők |
Christopher Beazley, Elmar Brok, Véronique De Keyser, Hanna Foltyn-Kubicka, Ana Maria Gomes, Anna Ibrisagic, Metin Kazak, Helmut Kuhne, Vytautas Landsbergis, Francisco José Millán Mon, Raimon Obiols i Germà, Vural Öger, Cem Özdemir, Ioan Mircea Paşcu, Alojz Peterle, Samuli Pohjamo, Bernd Posselt, Michel Rocard, Libor Rouček, Katrin Saks, Jacek Saryusz-Wolski, György Schöpflin, Hannes Swoboda, István Szent-Iványi, Inese Vaidere, Geoffrey Van Orden, Kristian Vigenin, Jan Marinus Wiersma, Josef Zieleniec |
|||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Alexandra Dobolyi, Árpád Duka-Zólyomi, Kinga Gál, Jaromír Kohlíček, Aloyzas Sakalas, Luis Yañez-Barnuevo García |
|||||||
VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről (17.12.2007)
az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére
a 168/2007/EK rendeletnek az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2007–2012 közötti többéves keretének elfogadása tekintetében történő végrehajtásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(COM(2007)0515 – C6‑0322/2007 – 2007/0189(CNS))
A vélemény előadója: Claire Gibault
MÓDOSÍTÁSOK
A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felkéri a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be az alábbi módosításokat:
| A Bizottság által javasolt szöveg | A Parlament módosításai |
Módosítás: 1 5. preambulumbekezdés | |
|
(5) A keretnek rendelkezéseket kell tartalmaznia a más közösségi és uniós szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint az Európa Tanács és egyéb, az alapvető jogok területén tevékenykedő nemzetközi szervezetek feladatkörével való kiegészítő jelleg biztosítására. E többéves keret vonatkozásában legjelentősebb közösségi ügynökségek és szervek a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1922/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel hivatalba helyezett európai adatvédelmi biztos, amely intézet és adatvédelmi biztos célkitűzéseit következésképpen szintén figyelembe kell venni. |
(5) A keretnek rendelkezéseket kell tartalmaznia a más közösségi és uniós szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint az Európa Tanács és egyéb, az alapvető jogok területén tevékenykedő nemzetközi szervezetek feladatkörével való kiegészítő jelleg biztosítására. E többéves keret vonatkozásában legjelentősebb közösségi ügynökségek és szervek a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1922/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel hivatalba helyezett európai adatvédelmi biztos, amely intézet és adatvédelmi biztos célkitűzéseit és küldetését következésképpen szintén figyelembe kell venni. |
Indokolás | |
A források hatékony kezelése érdekében meg kell határozni, hogy a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének küldetését is figyelembe kell venni. Ez a módosítás kiegészíti a 3. cikk (3) bekezdésére vonatkozó módosítást. | |
Módosítás: 2 3. cikk (3) bekezdés | |
|
3. Az Ügynökség a nemen alapuló megkülönböztetéssel kapcsolatos kérdésekkel csak a 2. cikk b) pontjában említett általános kérdéseket érintő munkája keretein belül, és csak az e munkához szükséges mértékben foglalkozik, figyelembe véve, hogy az 1922/2006/EK rendelettel létrehozott Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének átfogó célkitűzése hozzájárulni és erősíteni a nemek közötti egyenlőséget, ideértve a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének elvének valamennyi közösségi politikába történő fokozatos integrálását és az ebből következő nemzeti szakpolitikai lépéseket is, továbbá a nemen alapuló megkülönböztetés elleni küzdelmet, valamint az EU polgárai figyelmének a nemek közötti egyenlőségre irányítását, a közösségi intézményeknek, különösen a Bizottságnak és a tagállami hatóságoknak nyújtott technikai segítség révén. |
3. Az ügynökség a nemen alapuló megkülönböztetéssel és különösen a többszörös diszkrimináció jelenségeivel kapcsolatos kérdésekkel csak a 2. cikk b) pontjában említett általános kérdéseket érintő munkája keretein belül, és csak az e munkához szükséges mértékben foglalkozik, az 1922/2006/EK rendelettel létrehozott Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének célkitűzései és küldetése tiszteletben tartása mellett. Az ügynökség és az Intézet együttműködésének módozatait egy, a 168/2007/EK rendelet 7. cikkének megfelelő megállapodási jegyzőkönyv keretében határozzák meg. |
ELJÁRÁS
|
Cím |
az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2007–2012 közötti többéves kerete |
|||||||
|
Hivatkozások |
COM(2007)0515 - C6-0322/2007 - 2007/0189(CNS) |
|||||||
|
Illetékes Bizottság |
LIBE |
|||||||
|
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
FEMM 27.9.2007 |
|
|
|
||||
|
A vélemény előadója A kijelölés dátuma |
Claire Gibault 16.10.2007 |
|
|
|||||
|
Vizsgálat a bizottságban |
21.11.2007 |
17.12.2007 |
|
|
||||
|
Elfogadás dátuma |
17.12.2007 |
|
|
|
||||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
28 0 0 |
||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő képviselők |
Edit Bauer, Emine Bozkurt, Věra Flasarová, Claire Gibault, Zita Gurmai, Esther Herranz García, Piia-Noora Kauppi, Pia Elda Locatelli, Doris Pack, Marie Panayotopoulos-Cassiotou, Zita Pleštinská, Christa Prets, Karin Resetarits, Eva-Britt Svensson, Anne Van Lancker, Anna Záborská |
|||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Gabriela Creţu, Iratxe García Pérez, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Donata Gottardi, Anna Hedh, Kartika Tamara Liotard, Marusya Ivanova Lyubcheva, Ria Oomen-Ruijten, Maria Petre |
|||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Árpád Duka-Zólyomi, Manolis Mavrommatis, Paul Rübig |
|||||||
ELJÁRÁS ()
|
Cím |
Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2007 és 2012 közötti többéves kerete |
|||||||
|
Hivatkozások |
COM(2007)0515 - C6-0322/2007 - 2007/0189(CNS) |
|||||||
|
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma |
25.9.2007 |
|||||||
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
LIBE 27.9.2007 |
|||||||
|
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
AFET 27.9.2007 |
FEMM 27.9.2007 |
|
|
||||
|
Előadó(k) A kijelölés dátuma |
Michael Cashman 11.9.2007 |
|
|
|||||
|
Vizsgálat a bizottságban |
3.10.2007 |
29.11.2007 |
18.12.2007 |
|
||||
|
Az elfogadás dátuma |
18.12.2007 |
|
|
|
||||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
45 0 8 |
||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő képviselők |
Alexander Alvaro, Roberta Angelilli, Mihael Brejc, Kathalijne Maria Buitenweg, Michael Cashman, Giuseppe Castiglione, Giusto Catania, Jean-Marie Cavada, Carlos Coelho, Esther De Lange, Panayiotis Demetriou, Gérard Deprez, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Bárbara Dührkop Dührkop, Claudio Fava, Armando França, Urszula Gacek, Kinga Gál, Patrick Gaubert, Roland Gewalt, Lívia Járóka, Ewa Klamt, Stavros Lambrinidis, Henrik Lax, Roselyne Lefrançois, Sarah Ludford, Jaime Mayor Oreja, Claude Moraes, Javier Moreno Sánchez, Rareş-Lucian Niculescu, Martine Roure, Luciana Sbarbati, Inger Segelström, Csaba Sógor, Søren Bo Søndergaard, Vladimir Urutchev, Ioannis Varvitsiotis, Renate Weber, Manfred Weber, Tatjana Ždanoka |
|||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Inés Ayala Sender, Edit Bauer, Simon Busuttil, Iratxe García Pérez, Genowefa Grabowska, Ignasi Guardans Cambó, Sophia in ‘t Veld, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Jean Lambert, Antonio Masip Hidalgo, Bill Newton Dunn, Rainer Wieland |
|||||||
|
Jelen lévő póttag(ok) (178. cikk, (2) bekezdés) |
Ģirts Valdis Kristovskis, Manuel Medina Ortega |
|||||||