JELENTÉS a Dél-Kaukázussal kapcsolatos hatékonyabb EU-politikáról: az ígéretektől a tettekig
20.12.2007 - (2007/2076(INI))
Külügyi Bizottság
Előadó: Lydie Polfer
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
a Dél-Kaukázussal kapcsolatos hatékonyabb EU-politikáról: az ígéretektől a tettekig
Az Európai Parlament
– tekintettel a Dél-Kaukázusról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a Tanácsnak címzett 2004. február 26-i a Dél-Kaukázussal kapcsolatos EU-politikára vonatkozó ajánlására,
– tekintettel a Bizottság által a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett, „Fekete-tengeri szinergia – új regionális kezdeményezés” című, 2007. április 11-i közleményre (COM(2007)0160),
– tekintettel a Bizottság által a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett, „Az európai szomszédságpolitika (ESZP) megerősítése” című, 2006. december 4-i közleményre (COM(2006)0726),
– tekintettel az Örményországgal, Azerbajdzsánnal és Grúziával elfogadott ESZP cselekvési tervekre,
– tekintettel a közösen elfogadott cselekvési tervek végrehajtásához szorosan kapcsolódó európai szomszédsági és partnerségi támogatási eszközre (ESZPE), amely az eddig a TACIS és a MEDA által biztosított technikai segítségnyújtás helyébe lép,
– tekintettel a Bizottság által az Európai Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett, „Európai energiapolitika” című közleményére COM(2007)0001,
– tekintettel a Bizottság által 2007. szeptember 3-án tartott, az európai szomszédsági politikáról szóló konferenciára,
– tekintettel az európai szomszédsági politika megerősítéséről szóló, 2007. november 15-i állásfoglalására,
– tekintettel az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének a dél-kaukázusi stabilitási paktumról szóló 1771. sz. ajánlására és 1525. sz. határozatára,
– tekintettel „Az energiával kapcsolatos közös európai politika kialakítása felé” című, 2007. szeptember 26-i állásfoglalására,
– tekintettel a …. fekete-tengeri regionális politikai megközelítésről[1]szóló állásfoglalására,
– tekintettel az Európai Tanács 2006. december 14–15-i és a 2007. június 21–22-i elnökségi következtetéseire, valamint a német elnökség 2007. június 15-i, „Az európai szomszédsági politika megerősítése” című helyzetjelentésére,
– tekintettel a Tanács 2007. november 19-20-i, a biztonságról és a fejlődésről szóló következtetéseire, valamint az EU által az ENSZ Biztonsági Tanács nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325 (2000) sz. határozatának végrehajtásával kapcsolatban tett kötelezettségvállalására,
– tekintettel az Örményországgal, Azerbajdzsánnal és Grúziával kötött partnerségi és együttműködési megállapodásokra,
– tekintettel az EU–Örményország parlamenti együttműködési bizottság 2007. január 30-án tartott kilencedik ülésének zárónyilatkozatára és ajánlásaira,
– tekintettel az EU–Azerbajdzsán parlamenti együttműködési bizottság 2007. szeptember 12-én tartott nyolcadik ülésének zárónyilatkozatára és ajánlásaira,
– tekintettel az EU–Grúzia parlamenti együttműködési bizottság 2007. június 26-án tartott kilencedik ülésének zárónyilatkozatára és ajánlásaira,
– tekintettel az Örményországban és Azerbajdzsánban tartott legutóbbi parlamenti választásokra, valamint az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának megfigyelői jelentéseire,
– tekintettel ENSZ Biztonsági Tanácsának a grúz-abház konfliktusról és az ENSZ Megfigyelő Misszió grúziai megbízatásának meghosszabbításáról szóló, 2007. október 15-i 1787 sz. határozatára,
– tekintettel a Tanácsnak a jelenlegi grúziai helyzetről szóló, 14818/07 sz. nyilatkozatára, valamint az Einulla Fatullajev elítéléséről szóló, 14809/07 sz. nyilatkozatára,
– tekintettel a bakui kezdeményezésre, valamint az EU és Azerbajdzsán között 2006. november 7-én aláírt, az energia terén folytatott stratégiai partnerségről szóló egyetértési megállapodásra,
– tekintettel az EU által az ENSZ millenniumi fejlesztési céljai megvalósításának előmozdítására vonatkozóan vállalt kötelezettségre, valamint a fejlesztésre vonatkozó európai konszenzusra,
– tekintettel az „Egy biztonságos Európa egy jobb világban” című európai biztonsági stratégiára, amelyet az Európai Tanács 2003. december 12-én hagyott jóvá,
– tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ellenőrző jelentéseire,
– tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,
– tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Nemzetközi kereskedelmi Bizottság véleményére (A6-0516/2007),
A. mivel az Általános Ügyek Tanácsának 2001 februárjában tartott ülésén az EU kifejezte arra való hajlandóságát, hogy még aktívabb szerepet játsszon a dél-kaukázusi térségben, hogy felkutassa a térség konfliktusainak megelőzése és megoldása érdekében tett erőfeszítések támogatásának módjait, és részt vegyen a konfliktust követő rehabilitációban,
B. mivel a Baku–Tbiliszi–Kars közötti vasúti közlekedés elindítása össze fogja kötni a dél-kaukázusi régiót, Törökországot és Nyugat-Európát,
C. mivel az ESZP Örményországra, Azerbajdzsánra és Grúziára történő kiterjesztése fontos előrelépést jelent az Unió régiós szerepvállalásában, megteremtve az EU számára a dél-kaukázusi proaktív közreműködéshez szükséges előfeltételeket, és a régió országai számára lehetőségeket biztosítva az EU-val való szorosabb együttműködéshez; mivel több ösztönzőre van szükség ahhoz, hogy Örményországot, Azerbajdzsánt és Grúziát arra késztessék, hogy lépjenek előre a reform terén,
D. mivel az ESZP közös értékekre és a politikai, gazdasági és intézményi reformok hatékony végrehajtására épül, azzal a meghatározott céllal, hogy a működő piacgazdaságokon és a jogállamiságon alapuló erős demokráciákkal rendelkező baráti szomszédok által alkotott térség jöjjön létre,
E. mivel az ESZP-t a térséggel kapcsolatos jobb és hatékonyabb uniós politika megteremtésének és az EU biztonsági és a stabilitással kapcsolatos szerepének biztosítása céljával kellene átalakítani; mivel az EU-nak egyértelmű arculatot és erőteljesebb jelenlétet kell kialakítania a térségben,
F. mivel a dél-kaukázusi országoknak az ESZP-be történő bevonása a részükről is több felelősséggel és kötelezettségvállalással jár; mivel a jószomszédi kapcsolatok és a regionális együttműködés az ESZP alapvető elemeit alkotják,
G. mivel az Örményország és Azerbajdzsán közötti nagorno-karabahi konfliktus és a grúz belső – abháziai és dél-oszétiai – konfliktusok békés megoldása elengedhetetlen az EU-val szomszédos országok stabilitásához, valamint a dél-kaukázusi térség gazdasági és társadalmi fejlődéséhez,
H. mivel a szovjet korszakból visszamaradt, megoldatlan konfliktusok további internalizációjával kapcsolatos kérdésnek az EU és Oroszország közötti kapcsolatok alapvető fontosságú témái közé kell tartoznia a közös szomszédos országokkal fennálló problémák hatékonyabb kezelése érdekében,
I. mivel az EU pozitív részvétele szempontjából a térség jelentősége nem pusztán azzal függ össze, hogy a térség földrajzi elhelyezkedését tekintve Európa Közép-Ázsiából származó energiaellátásának tranzitterülete, hanem azon a minden érintett által osztott közös érdeken alapul, amely a régió fejlesztéséhez fűződik a demokrácia, a jólét és a jogállamiság tekintetében, és ennélfogva létrehozva a dél-kaukázusi térségben a regionális és régióközi fejlődés és együttműködés megvalósítható keretét,
J. mivel a régió vetélkedések színterévé vált, ahol számos nagy geopolitikai szereplő stratégiai érdekei ütköznek össze, mivel mindhárom ország egyéni partnerségi cselekvési tervet alakított ki a NATO-val, aminek következtében a szövetség a régió új szereplőjévé vált, és felmerült a NATO-tagság lehetősége, ami magában rejtheti a abháziai és dél-oszétiai konfliktusok ismételt fellángolását,
K. mivel az EU, Oroszország és az Egyesült Államok közötti párbeszéd és koordináció előmozdíthatja a demokráciát, növelheti az energiabiztonságot és megerősítheti a regionális biztonságot a dél-kaukázusi térségben,
L. mivel a közelmúltban Grúziában és Örményországban erős gazdasági növekedés volt tapasztalható, és mivel Azerbajdzsán 2006. évi 34,5%-os GNP növekedésével a világ leggyorsabban fejlődő gazdaságai közé tartozik, főként gáz- és olajtartalékainak köszönhetően; mivel az említett növekedési rátáktól eltekintve a három ország társadalmát továbbra is a szegénység és a munkanélküliség rendkívül magas szintje, az alapvető szociális szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés, alacsony jövedelem, valamint e jövedelem egyenlőtlen elosztása jellemzi,
M. mivel destabilizáló fegyverkezési verseny folyik a Dél-Kaukázusban, amelyet a katonai arzenál példátlan mértékű kiépítése jellemez,
Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia az ESZP keretei között
1. üdvözli Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia bevonását az ESZP-be, valamint az érintett együttműködési tanácsok által 2006. november 14-én jóváhagyott bilaterális ESZP cselekvési terveket, és támogatja a megvalósításukra irányuló folyamatban lévő erőfeszítéseket, amelyekben minden érdekelt félnek részt kell vennie;
2. hangsúlyozza, hogy a Dél-Kaukázus három országára vonatkozó politikai megközelítésnek nem szabad figyelmen kívül hagynia a három állam egyedi sajátosságait; támogatja az ESZP alkalmazásába beépített különbségtételt az érintett országokra vonatkozóan, valamint hangsúlyozza az EU és az érintett országok kapcsolata megerősítésének szükségességét a megfelelő ESZP cselekvési terv végrehajtásában mutatott egyéni érdemek alapján;
3. kiemeli Örményország, Grúzia és Azerbajdzsán geopolitikai helyzetét Oroszország, Irán és Törökország viszonylatában, valamint hangsúlyozza más gazdasági hatalmak – pl. Oroszország, az Egyesült Államok és Kína – a térség iránt mutatott egyre növekvő érdeklődését; ebből következően rendkívül fontosnak tartja, hogy a Dél-Kaukázussal folytatott együttműködés a legfontosabb teendők között szerepeljen, különösen az energiával kapcsolatos ügyekben;
4. újólag megerősíti, hogy az EU-nak a régióval kapcsolatos legfontosabb célkitűzései arra ösztönöznek, hogy a dél-kaukázusi országok nyitott, békés, biztonságos és stabil államokká váljanak, amelyek hozzá tudnak járulni a régióban a jószomszédi kapcsolatok és a regionális stabilitás kialakulásához, továbbá készek legyenek arra, hogy osztozzanak az európai értékekben, valamint hogy saját maguk között és az EU-val intézményi és jogi interoperabilitást dolgozzanak ki; az említett célkitűzések elérése érdekében felhívja az EU-t, hogy a Dél-Kaukázusra vonatkozóan dolgozzon ki regionális politikát, amelyet a régió országaival közösen kell végrehajtani, és amelyet egyedi kétoldalú politikák egészítenek ki;
5. hangsúlyozza, hogy az ESZP célja, hogy a demokrácia, a jólét és a biztonság területének fokozatos kiterjesztésével túllépje Európában a választóvonalakat; felhívja az EU-t és a Dél-Kaukázus országait, hogy ikerintézményi („twinning”), kirendelésre vonatkozó és egyéb elérhető segítségnyújtási programokon keresztül használják ki az új tagállamok tudását és tapasztalatát, amelyre a társadalom és a gazdaság átszervezése közben tettek szert uniós integrációjuk folyamata során, különös tekintettel a határőrség és vámhatóságok megerősítésére és a közöttük folyó regionális együttműködés fellendítésére;
6. hangsúlyozza, hogy az ESZP-felülvizsgálatokat és -finanszírozást az intézményi háttér kiépítésének, az emberi jogok tiszteletben tartásának, a jogállamiság, a demokratizálódási folyamat és a regionális együttműködés előmozdítására kell felhasználni; újólag megerősíti, hogy az EU részéről további határozott lépéseket kell tenni a valódi regionális együttműködés és integráció ösztönzése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen számoljon be a regionális együttműködési folyamat előrehaladásáról, valamint hogy ennek megfelelően igazítsa ki politikáit és eszközeit; várja, hogy egyre konstruktívabb kapcsolatok épüljenek ki az EU és a partnerországokban működő különböző érdekelt felek, különösen a civil társadalom között, az ESZP folyamatának dinamikusabbá és átláthatóbbá tétele érdekében,
7. megjegyzi, hogy a gyors és erőteljes GNP-növekedés eredményeképpen Azerbajdzsán adományozóvá vált, míg a nemzetközi adományozók jelentősen korlátozták tevékenységeiket az országban; javasolja, hogy az EU összpontosítson a szakértelem és a legjobb gyakorlatok átadására a Twinning, a TAIEX és a Sigma programok keretein belül (az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz keretében);
8. úgy véli, hogy a kereskedelmi politika a dél-kaukázusi szegénység csökkentését eredményező politikai stabilitás és gazdasági fejlődés biztosításának kulcsfontosságú tényezője, és létfontosságú az EU és a Dél-Kaukázus közötti további integráció szempontjából; hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi politika vonatkozásában figyelembe kell venni a társadalmi dimenziót;
9. támogatja a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy megvalósíthatósági tanulmányban mérjék fel egy Grúziával és Örményországgal kötendő szabadkereskedelmi megállapodás lehetőségét; úgy véli, hogy egy ilyen megállapodás mindkét fél számára haszonnal jár majd; időközben kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy tegyen lépéseket annak biztosítására, hogy Örményország, Grúzia és Azerbajdzsán a lehető legjobban használják ki az általános preferenciarendszert, hangsúlyozva eközben Azerbajdzsán WTO-tagságának fontosságát a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok további erősítése szempontjából, arra ösztönzi az azerbajdzsáni hatóságokat, hogy folytassák a WTO-hoz való csatlakozás előtt álló akadályok, így például a magas vámtarifák, az átláthatóság hiányának, valamint a kereskedelmi jogszabályok érvényre juttatása sikertelenségének, a korrupció és a szellemi tulajdonjogok foganatosítása meghiúsulásának felszámolását, és felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa Azerbajdzsánt a WTO-hoz való csatlakozás folyamata során;
10. megjegyzi, hogy Grúziára nagy nyomás nehezedik a több mint egy éve bevezetett orosz gazdasági embargó miatt, amelynek következtében grúz áruk előtt bezárultak a hagyományos piacok és számtalan állampolgár elvesztette megélhetési forrását; hangsúlyozza, hogy egy szabadkereskedelmi megállapodás Grúziával való gyors megkötése ugyanolyan fontos az EU és Grúzia közötti kapcsolatok megerősítése, valamint az országnak az orosz embargó következményeitől való megszabadítása szempontjából;
11. hangsúlyozza, hogy mindhárom államnak folytatnia kell a szegénység csökkentésére és a fenntartható fejlődés elvének betartására irányuló erőfeszítéseket; tanácsolja, hogy a társadalmi polarizálódás csökkentése érdekében hatékony politikákat fogadjanak el, valamint biztosítsanak hozzáférést a szociális biztonsági rendszerekhez; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson további támogatást a három országot a szegénység csökkentésére irányuló politikájuk fejlesztésére és végrehajtására vonatkozó nemzeti képességeik megerősítésében;
12. úgy véli, hogy az ESZP kiváló keretet biztosít a regionális és szubregionális együttműködéshez, azzal a szándékkal, hogy mind a dél-kaukázusi, mind a fekete-tengeri térségben valódi stabilitás és demokrácia jöjjön létre, az a véleménye, hogy a Dél-Kaukázus három országa tekintetében alkalmazott differenciált kétoldalú megközelítésnek nem lehet eredményes olyan globális többoldalú dimenzió nélkül, amely maga után vonja a regionális együttműködés fejlesztését; ezért.
- rendkívüli jelentőséget tulajdonít Örményország, Azerbajdzsán, és Grúzia fekete-tengeri szinergia és a kapcsolódó projektek végrehajtási folyamatában való aktív részvételének;
- támogatja az EU, valamint Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia közötti rendszeres politikai párbeszéd elmélyítését;
- örvendetesnek tartja, hogy Grúzia és Örményország igazodik az EU legtöbb közös kül- és biztonságpolitikai (KKBP) nyilatkozatához és állásfoglalásához, valamint támogatja azt az elhatározást, hogy Azerbajdzsán ugyanilyen módon működjön közre;
- sürgeti e három országot, hogy ne akadályozzák vagy vétózzák meg az EU által finanszírozott, határokon átnyúló olyan programokat és projekteket, amelyek célja a felek közötti párbeszéd folytatása, a bizalomépítés és a regionális problémák kezelése;
- felhív az ezen három ország közötti hatékonyabb együttműködésre a Kaukázusi Regionális Környezetvédelmi Központ keretében;
- fokozott regionális együttműködésre hív fel a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése – különösen a határigazgatás, a migráció és a menekültügy, a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem és a kábítószer-kereskedelem, az illegális bevándorlás, a terrorizmus és a pénzmosás elleni küzdelem – terén;
- felhívja a Bizottságot, hogy hangolja össze és támogassa a regionális konfliktusrendezésben már részt vevő tagállamok intézkedéseit;
Demokrácia, emberi jogok és jogállamiság
13. elismerően nyilatkozik az alkotmányos reformot követően és az ESZP cselekvési terv végrehajtásával összefüggésben Örményország által végrehajtott belpolitikai és intézményi reformokról; arra ösztönzi az örmény hatóságokat, hogy haladjanak továbbra is ezen az úton és tegyenek további előrelépéseket a demokratikus struktúrák, a jogállamiság és az emberi jogok védelmének megerősítése terén; további erőfeszítések megtételére hív fel különösen a független igazságszolgáltatás létrehozása, a rendőrséggel, a közszolgálattal és a helyi önkormányzatokkal, a korrupció elleni küzdelemmel és egy energikus civil társadalom létrehozásával kapcsolatos reformok elősegítése révén; megállapítja, hogy a Nemzetközi Választási Megfigyelő Misszió nyilatkozata szerint a 2007 májusában megtartott parlamenti választások jórészt a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően zajlottak le; reményét fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a fennmaradó problémák rendezése céljából az örmény hatóságok szorosan együtt fognak működni az EBESZ-szel és az Európa Tanáccsal az elért színvonal továbbfejlesztése, valamint a 2008. február 19-én tartandó elnökválasztások szabad és tisztességes lebonyolításának teljes mértékű garantálása érdekében; általánosságban arra ösztönöz, hogy a kormány és az ellenzék között jöjjön létre konstruktív párbeszéd a demokrácia alapelemének, a pluralizmusnak a megszilárdítása céljából; továbbá felhívja az örmény hatóságokat, hogy vizsgálják ki a rendőrségi őrizetben és a büntetőintézetekben előforduló erőszakkal és bántalmazással kapcsolatos állításokat;
14. megismétli, hogy komoly aggodalomra ad okot az emberi jogi helyzet rosszabbra fordulása és a sajtószabadság meggyengülése Azerbajdzsánban; felhívja az azerbajdzsáni hatóságokat arra, hogy biztosítsák a sajtószabadságot, engedjenek szabadon minden börtönben fogva tartott újságírót, állítsák le az újságírók zaklatását, amely különösen a rágalmazással kapcsolatos büntetőjogi jogszabályokkal való visszaélés formájában nyilvánul meg, és rendeljenek el moratóriumot a rágalmazással kapcsolatos büntetőtörvény további használatára vonatkozóan, ami a szólásszabadság mellett való elkötelezettség kinyilvánítása felé tett lépés lenne; elvárja az azerbajdzsáni hatóságoktól, hogy biztosítsák a gyülekezés szabadságát, valamint hogy tekintettel a jövő évi választásokra ne korlátozzák a politikai pártok tevékenységeit és biztosítsák az EBESZ által előírt normák teljes betartását; kéri az azerbajdzsáni hatóságokat továbbá, hogy előzzék meg a rendőri erőszakot és vizsgáljanak ki az őrizetbe vett személyek bántalmazására vonatkozó minden állítást; újólag megismétli, hogy az EU kész segítséget nyújtani Azerbajdzsánnak az emberi jogok és a demokrácia tiszteletben tartásával kapcsolatos reformok végrehajtása során;
15. tudomásul veszi a grúz kormány által a rózsás forradalmat követően végrehajtott széles körű reformokat; további előrelépések megtételére ösztönöz a plurális kormányzás, valamint a kormány és az ellenzék között folytatott párbeszéd, a jogállamiság és az emberi jogi kötelezettségeknek való megfelelés terén, különös tekintettel a független bíráskodásra, a rendőri erőszakkal szembeni zéró toleranciára, a bűnügyi igazságszolgáltatás reformjára és a fogva tartás körülményeinek javítására; kéri a grúz hatóságokat a tulajdonjogok, a gyülekezési, szólás- és sajtószabadság tiszteletben tartására; elvárja, hogy Grúzia teljesítse az ESZP cselekvési terv célkitűzéseit, valamint az Európa Tanács ajánlásait a demokratikus kormányzás hosszú távú fenntarthatósága érdekében, különös figyelemmel a pluralizmus és az ellenzék tiszteletben tartására, a hatalmi ágak egyensúlyi rendszerébe beépített mechanizmusokra, az intézményi reformokra, ideértve a választási törvény megújítását a 2008-ban tartandó parlamenti és elnöki választások előtt;
16. megismétli, hogy továbbra is támogatja a Grúzia által a politikai és gazdasági reformok bevezetése, ideértve a választási kódexet is, valamint a demokratikus intézményei megerősítése érdekében tett erőfeszítéseket, ezáltal létrehozva egy békés és virágzó Grúziát, amely hozzájárulhat a térség és Európa többi részének stabilitásához; mélységes aggodalmát fejezi ki a legújabb grúziai fejlemények miatt, amelyek odáig vezettek, hogy a rendőrség békés tüntetőket rohant le, valamint független médiacsatornákat szüntettek be és szükségállapotot hirdettek ki; üdvözli a grúz hatóságok azzal kapcsolatos döntését, hogy tartsanak előrehozott elnökválasztásokat, valamint népszavazást a parlamenti választások időpontjáról; ezenkívül tudomásul veszi a grúz hatóságok által az Európai Parlamentnek, az EBESZ-nek és az Európa Tanácsnak eljuttatott, azzal kapcsolatos hivatalos meghívást, hogy ellenőrizzék a választásokat, valamint a választási kampányt; felhív minden grúz politikai erőt, hogy törekedjen a demokratikus politikai kultúrára, amelyben tiszteletben tartják a politikai ellenzéket és építő párbeszédet folytatnak a törékeny grúz demokratikus intézmények támogatása és megerősítése érdekében; a szabad és tisztességes választásokra és a népszavazásra vonatkozó demokratikus feltételek garantálása érdekében felszólítja továbbá a grúz kormányt, hogy sürgősen
tartsa tiszteletben a jogállamiságot és a sajtószabadságot;
kezdjen értelmes párbeszédet az ellenzéki erőkkel és a nyilvánossággal;
garantálja a szólásszabadságot valamennyi jelölt számára;
végezzen alapos, pártatlan és független vizsgálatot az emberi jogok és a sajtószabadság súlyos megsértésével kapcsolatban, és az ilyen esetekben folytasson le tisztességes bírósági eljárást;
17. üdvözli a választási kódex módosításait, valamint arra ösztönzi a hatóságokat és az ellenzéket, hogy folytassák a kódex reformjával kapcsolatos tárgyalásokat;
18. hangsúlyozza, hogy Örményországnak, Azerbajdzsánnak és Grúziának az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok melletti egyértelmű elkötelezettsége kiemelkedő fontossággal bír az EU-hoz fűződő jövőbeni viszonyuk meghatározásában; elvárja a fenti országoktól, hogy teljesítsék az ESZP cselekvési terv cékitűzéseit és kövessék az Európa Tanács erre vonatkozó ajánlásait; kéri a Bizottságot, hogy mindhárom országgal folytasson tárgyalásokat emberi jogi albizottságok létrehozásáról;
19. elvárja Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia hatóságaitól, hogy a 2008. évi elnökválasztások előtt biztosítsák a szólásszabadságot, a gyülekezési szabadságot és a sajtószabadságot; kiemeli, hogy az, hogy az említett országok lehetővé tudják-e tenni mind az állami, mind a magántulajdonban lévő médiához való tisztességes és kiegyensúlyozott hozzáférést, valamint hogy le tudják-e bonyolítani a választásokat a nemzetközi normákkal összhangban, alapvető fontosságú az EU-val való kapcsolataik további elmélyítéséhez;
20. üdvözli azt a döntést, hogy Lengyelországot jelölték ki arra, hogy az EU nevében közvetítsen a grúz kormány és az ellenzéki média között a 2008. januári választásokat megelőző időszakban; úgy véli, hogy az új tagállamok bevonása – amelyeket szoros kulturális és történelmi kötelékek fűzik a térséghez – rendkívül fontos;
21. hangsúlyozza a civil társadalom támogatásának és megerősítésének és a személyes kapcsolatok kialakításának jelentőségét a demokrácia és a jogállamiság előmozdításában; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy teljes mértékben használja ki a demokrácia és az emberi jogok európai eszközét, többek között az ESZP végrehajtásának ellenőrzésére; hangsúlyozza, hogy az ESZP folyamatának – és különösen a végrehajtás átvilágításának – nyitottnak kell lennie a civil társadalommal való együttműködésre és konzultációra; ösztönzi a Bizottságot, hogy a civil társadalommal való konzultációra vonatkozó konkrét mechanizmusok létrehozásával mutasson példát; kiemeli annak fontosságát, hogy biztosítsák azt, hogy a pénzeszközöket igazságosan, politikai indíttatású állami beavatkozás nélkül osszák szét; ezenkívül felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki iránymutatásokat a helyi és regionális hatóságok számára az ESZP cselekvési tervek végrehajtásával kapcsolatban meghatározott szerepükre vonatkozóan;
22. hangsúlyozza az együttműködés fontosságát az EU és a vele szomszédos országok határain történő szabad mozgás területén; elhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy Grúzia tekintetében minél előbb alkalmazza a JLS albizottságot és tegye meg a szükséges lépéseket az EU és Grúzia közötti visszafogadási és vízumkönnyítési megállapodásokról szóló tárgyalások megkezdésére, ugyanakkor hangsúlyozva a késlekedés Grúzia belső konfliktusaira gyakorolt negatív hatásait, és utal azokra a nehézségekre, amelyek oka az orosz hatóságok azon döntése, hogy az Abházában és Dél-Oszétiában élőknek orosz útlevelet adnak; támogatja az megállapodásokról szóló tárgyalások megkezdését Örményországgal és Azerbajdzsánnal; ösztönzi a tagállamokat, hogy fokozzák az együttműködést a dél-kaukázusi országokban működő konzuli szolgálatok hatékonyságának javítása és a vízumkérelmekkel foglalkozó közös központok létrehozásának felgyorsítása érdekében; támogatja kiegészítő kezdeményezések felkutatását a kelet- és délkelet-európai migrációval kapcsolatos globális megközelítés kialakítása keretében;
23. felszólítja a Bizottságot, hogy pénzügyi szempontból is ösztönözze az európai nem kormányzati szervezetek örményországi, azerbajdzsáni ás grúziai jelenlétét annak érdekében, hogy a szervezett civil társadalom létrehozásával kapcsolatos ismereteiket és tapasztalataikat átadják;
24. hangsúlyozza, hogy a személyek akadálytalan mozgása a biztonságos határokhoz kapcsolódik, és üdvözli az integrált határigazgatás terén a Dél-Kaukázus regionális együttműködésének támogatását célzó bizottsági kezdeményezést; kiemeli, hogy ténylegesen könnyíteni kell a kishatárforgalomra vonatkozó vízumkövetelményeket; tudatában van annak, hogy a jószándék mindkét fél részéről előfeltétele a Grúzia és Oroszország közötti határ teljes hosszában folytatandó együttműködésnek; hangsúlyozza a költségvetés és a bevételek átláthatóságának fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy a kormány kiadásait illetően elszámoltatható legyen a polgárok előtt;
25. felhívja mindhárom országot, hogy tegyenek még több erőfeszítést a korrupció leküzdésére és a kedvező befektetési és üzleti környezet megteremtésére; hangsúlyozza a költségvetés átláthatóságának fontosságát, ami a kormány közkiadásokkal kapcsolatos elszámoltathatóságának garantálására szolgál; hangsúlyozza, hogy a tulajdonjogok megerősítése alapvető a kis- és középvállalkozások fellendüléséhez és a fenntartható gazdasági fejlődéshez; ösztönzi a piacgazdasági reformok előmozdítását, amelyek a versenyképesség javítására és a magánszektor megszilárdítására irányulnak; támogatja a liberalizációs intézkedéseknek a WTO elveivel összhangban történő harmonizációját és további fokozását; hangsúlyozza, hogy fontos biztosítani azt, hogy a gazdasági reformokhoz megfelelő szociális intézkedések társuljanak;
26. kéri mindhárom ország hatóságaitól annak garantálását, hogy a korrupció elleni harc során hozott intézkedéseiket nem politikai célokra használják, és hogy a vizsgálatokat, a büntetőeljárásokat és a bírósági tárgyalásokat igazságos és átlátható eljárás keretében folytatják le;
27. megjegyzi, hogy a területi konfliktusok és az általuk kiváltott bizonytalanság a katonai kiadások növelésére késztették a térség államait, ezáltal kedvezőtlen hatást gyakorolva gazdasági és társadalmi fejlődésükre; ezért felszólítja a térség államait, hogy állítsák le katonai kiadásaik növelését;
A konfliktusok békés megoldása
28. úgy véli, hogy a Dél-Kaukázus, valamint a tágabb régió politikai stabilitásának és gazdasági fejlődésének nyitja a szovjet korszakból visszamaradt, állandósult konfliktusok békés megoldása; hangsúlyozza, hogy az EU fontos szerepet játszik a térségben a párbeszéd és az egyetértés kultúrájának előmozdításában, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának fent említett, a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325 sz. határozata végrehajtásának biztosításában; támogatja a határokon átnyúló programok és a párbeszéd civil társadalmak közötti alkalmazását mint a választóvonalakon túli konfliktusátalakítás és bizalomépítés eszközét; különösen üdvözli a Bizottság Abházia és Dél-Oszétia megsegítésére és tájékoztatására irányuló erőfeszítéseit; támogatja az EU dél-kaukázusi különleges képviselője arra vonatkozó kezdeményezését, hogy mindkét régióban nyissanak információs irodákat; kéri a Bizottságot és EU különleges képviselőjét, hogy Nagorno-Karabah számára is ugyanilyen segítséget és tájékoztatást nyújtsanak;
29. elutasítja a külső hatalmak által kizárólagos befolyási övezetek létrehozása érdekében tett mindennemű próbálkozást; felhív minden közös határral rendelkező országot az építő jellegű együttműködésre, és sürgeti Oroszországot, hogy ne tiltakozzon az EU-nak a dél-kaukázusi konfliktuskezelő és békefenntartó műveletekben való részvétele ellen;
30. megállapítja, hogy az önrendelkezés és területi integritás elve közötti ellentmondás hozzájárul a dél-kaukázusi térség konfliktusainak állandósulásához; úgy véli, hogy ez a probléma csak az ENSZ-alapokmányban és a Helsinki Záróokmányban foglalt elveken alapuló tárgyalások segítségével, valamint regionális integráció keretében oldható meg; megállapítja, hogy erre a folyamatra csak a nemzetközi közösség támogatásával kerülhet sor, és felszólítja az EU-t, hogy e célból kezdeményezzen intézkedéseket; továbbá úgy véli, hogy az etnikumok közötti kapcsolatoknak az európai normák alapján történő javítása, valamint a kisebbségek jogainak olyan módon történő erősítése, hogy az megszilárdítsa a dél-kaukázusi államok polgári kohézióját, alapvető fontosságú a térség konfliktusainak tárgyalásos megoldásának eléréséhez;
31. megismétli, hogy feltétlen segítséget nyújt Grúzia területi integritásának és nemzetközileg elismert határai sérthetetlenségének megerősítéséhez, valamint támogatja a grúz hatóságok Abházia és Dél-Oszétia belső konfliktusainak megoldására irányuló folyamatos erőfeszítéseit; sajnálatát fejezi ki azonban a pártok továbbra is jellemző, a vitákat illető agresszív retorikája miatt, és támogatja az ENSZ főtitkárának az erőfeszítések fokozására irányuló kérését, hogy elkerüljék az olyan eseményeket, amelyek a viszálykodás feléledéséhez vezethetnek Abháziában; arra ösztönzi a feleket, hogy a dél-oszétiai konfliktus végleges rendezése érdekében teljes mértékben használják ki a párbeszéd és a tárgyalás lehetséges formációit; felszólítja a de facto hatóságokat, hogy teremtsék meg az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek hazatérésének biztonságos feltételeit, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának legújabb határozatával összhangban tartsák tiszteletben a tulajdonjogokat a konfliktus sújtotta övezetekben; hangsúlyozza, hogy az alapvető emberi jogokkal kapcsolatos problémák megfelelő megoldása, így például az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek hazatérése és tulajdonuk visszaszerzése, valamint a háborús bűnök és az eltűnt személyek valamennyi fél általi megfelelő kivizsgálása kulcsfontosságú szerepet játszanak a tartós rendezés elérésében; felhívja valamennyi felet, hogy térjen vissza a tűárgyalóasztalhoz; üdvözli a grúz és abház tisztviselők közötti első magas szintű találkozót, amelyre hosszú szünet után nemrégiben került sor;
32. úgy véli, hogy a nagorno-karabahi konfliktus rendezésével kapcsolatos további késedelem egyik érintett országnak sem előnyös, de veszélyezteti a regionális stabilitást és akadályozza a regionális és a gazdasági fejlődést; megismétli, hogy tiszteletben tartja és támogatja Azerbajdzsán, valamint Örményország területi integritását és nemzetközileg elismert határait; felszólítja Örményországot és Azerbajdzsánt, hogy sürgősen ragadjanak meg minden alkalmat a nagorno-karabahi konfliktus békés megoldására; ismételten határozott támogatásáról biztosítja a Minszk-csoportot, de sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tárgyalásokon nem történt jelentős előrehaladás; felhívja valamennyi felet az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozatának végrehajtására, és különösen kéri annak lehetővé tételét, hogy az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket épségben és biztonságban visszatérhessenek otthonaikba; óva int a militáns és provokatív retorikától, amely alááshatja a tárgyalási folyamatot;
33. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a térség három országa nézeteinek közelítése érdekében tett erőfeszítéseket a területi követelések és a szeparatizmus által előidézett, megoldatlan konfliktusok akadályozzák; kiemeli, hogy a konfliktussal sújtott övezetek gyakran a szervezett bűnözés, pénzmosás, kábítószer-kereskedelem és fegyvercsempészet biztonságos menedékhelyéül szolgálnak;
34. emlékezteti az érintett hatóságokat arra, hogy a menekülteket és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket nem szabad a konfliktusok eszközéül használni; hatékony fellépést kér az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek életkörülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében, még mielőtt ténylegesen élnének a hazatéréshez való emberi jogukkal;
35. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia által a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek helyzetének megoldása érdekében tett erőfeszítésekhez továbbra is nyújtsanak pénzügyi támogatást az épület-felújítások, útépítések, a víz- és villamosenergia-ellátó infrastruktúra létesítésének, a kórházak és iskolák építésének elősegítése révén, hogy ezek a közösségek valóban egységesebbek lehessenek, ugyanakkor előmozdítva azon régiók fejlődését, ahol élnek, a helyi lakosokról sem felejtkezve el, akik gyakran ugyancsak a szegénységi küszöb alatt élnek; hangsúlyozza a nagorno-karabahi konfliktusból származó, számos szárazföldi aknával kapcsolatos probléma kezelésének fontosságát, amely aknák még most is sérüléseket és néha halált okoznak;
36. kéri a térség legjelentősebb szereplőit, hogy lépjenek fel építőleg a régió szovjet korszakból visszamaradt, megoldatlan konfliktusainak feloldásában, és tegyen lépéseket a szomszédos országokkal való kapcsolataik normalizálására; ismételten kéri Törökországot, hogy tegyen komoly és erőteljes erőfeszítéseket valamennyi szomszédjával fennálló vitájának megoldására, az ENSZ alapokmányával, az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival és más mérvadó nemzetközi egyezménnyel össszhangban, és nyisson őszinte és nyílt vitát a múlt eseményeiről; ismételten kéri a török és az örmény kormányt, hogy kezdje meg a békéltetés folyamatát mind a jelen, mind a múlt tekintetében, és kéri a Bizottságot, hogy könnyítse meg ezt a folyamatot, felhasználva eközben az ESZP-ben és a fekete-tengeri szinergia politikában elért regionális együttműködésből származó előnyöket; kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy foglalkozzon a török–örmény határ megnyitásával, tárgyalva e két ország hatóságaival;
37. javasolja a Dél-Kaukázus biztonságáról és az együttműködésről szóló 3+3 konferencia létrehozását, amelyen egyrészt a három dél-kaukázusi állam, másrészt az EU, az Egyesült Államok és Oroszország venne részt, ahol megvitatnák a dél-kaukázusi térség biztonságát és a vele való regionális együttműködést, a figyelem elsősorban a térség szovjet korszakból visszamaradt, állandósult konfliktusainak megoldásához megfelelő körülmények kialakítására irányulna;
Energetikai és közlekedési együttműködés
38. nagy jelentőséget tulajdonít a Baku-Tbiliszi-Erzurum gázvetezék megnyitásának, amely 2006 decemberében jött létre, valamint a Baku-Tbiliszi-Ceyhan kőolajvezetéknek, amely 2005-ben kezdte meg működését, és hangsúlyozza a Kaszpi-térséget átszelő energiafolyosó projektjének jelentőségét, amely hozzájárulna a térség gazdasági és kereskedelmi fejlődéséhez, valamint fokozná az energiaellátás és az Azerbajdzsánból és a Kaszpi-medencéből az Unió piacára szállító tranzitrendszerek biztonságát, védelmét és változatossá tételét, továbbá hozzájárulna az energiával kapcsolatos közös európai külpolitika kialakításához;
39. hangsúlyozza az EU és Azerbajdzsán közötti energetikai partnerség erősítésének fontosságát, ahogy az EU és Azerbajdzsán közötti, az energetikai stratégiai partnerségről szóló, 2006. november 7-én Brüsszelben aláírt egyetértési megállapodásban szerepel, és örvendetesnek tartja, hogy az azerbajdzsáni és a grúz kormány kész arra, hogy továbbra is aktív szerepet játsszon a térségben a piaci alapú energiaellátás és a szállítás diverzifikációjának előmozdítása terén, ilyen módon jelentősen hozzájárulva az európai energiabiztonsághoz;
40. üdvözli a magas szintű csoport jelentését és a Bizottságnak a jelentősebb transzeurópai közlekedési tengelyeknek a szomszédos országokba történő meghosszabbításáról szóló közleményét; megismétli, hogy támogatja az új infrastruktúra és a megvalósítható közlekedési folyosók – például a kaszpi-tengeri térséget/a fekete-tengeri térséget átszelő energiafolyosó és a Nabucco-gázvezeték, valamint a fekete-tengeri és a kaszpi-tengeri térséget összekötő INOGATE és a TRACECA projekt – létrehozását, ami a szállítók és az útvonalak diverzifikációját eredményezi;
41. megállapítja egy új jelenség kialakulását, amelyben az éghajlatváltozás és az ellátás biztonsága kiemelkedő fontosságú tényezők; elismeri, hogy az ellátás sokféleségének kialakítása alapvető fontosságú és csak a szomszédos államokkal – különösen a dél-kaukázusi és a közép-ázsiai térség országaival – való fokozott együttműködés révén érhető el, és bátorítja a regionális és interregionális fejlesztést; úgy véli, hogy az energiadiverzifikációval kapcsolatos projektek megvalósításának a megerősített ESZP prioritásai közé kell tartoznia, és fokozott támogatást kér a befektetési környezetnek és a szabályozási keretnek az Energiacharta Szerződés elvei alapján történő fejlesztése érdekében az energiatermelő és tranzitországok energiaágazatában;
42. megjegyzi, hogy Azerbajdzsán gáz- és olajtartaléka a számítások szerint a következő tizenöt–húsz év alatt kitermelhető; megállapítja, hogy a legújabb becslések szerint a kaszpi-tengeri olajmezők körülbelül 14 milliárd hordónyi olajat tartalmaznak, a gázkészlet pedig hozzávetőleg 850–1370 milliárd m³-t tesz ki; elismeri, hogy erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az ország elkerülje a 'nyersanyagátok' csapdáját; ezért hangsúlyozza a fenntartható alternatívák jelentőségét mind politikai, mind gazdasági szempontból; felhívja Azerbajdzsán kormányát, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket a szükséges jogalkotási és operatív keret létrehozásának irányába annak érdekében, hogy az uniós támogatásokat a legjobban lehessen kihasználni a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság területén;
43. érdeklődéssel fogadja a Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy készüljön megvalósíthatósági tanulmány egy lehetséges „Szomszédsági energetikai megállapodásról”, és e célból ösztönzi az ESZP partnerországait, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot és a világpiaci kötelezettségvállalásokat;
44. támogatja az örmény kormánynak a medzamori atomerőmű elavult egységének az EU kérésének megfelelő mihamarabbi bezárására, illetve az energiaigény járható alternatív megoldásainak felkutatására irányuló törekvéseit, aggodalmát fejezi ki azonban a kormány arra vonatkozó döntésével kapcsolatban, hogy a szeizmikus zónában található ugyanazon erőműben egy új egységet építsenek, és ösztönzi az örmény hatóságokat, hogy találjanak alternatív megoldásokat az energiaellátásra;
45. ajánlja, hogy az energetikai együttműködés az országok saját energiaszükségletét és előnyeit is vegye figyelembe, különösen az energiához való hozzájutás tekintetében; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az ESZPE keretében az ODA (hivatalos fejlesztési segély) által finanszírozott energiaprojektek gyakoroljanak közvetlen hatást a szegénység csökkentésére és a helyi lakosság érdekét szolgálják; felhívja a Bizottságot, hogy fokozza a három ország azon erőfeszítéseinek támogatását, amelyek az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányulnak, valamint hogy találjon konkrét megoldásokat a nem kielégítő energiatermelési és fogyasztási szerkezet vonatkozásában, többek között technológiaátadás segítségével;
46. tudomásul veszi az olyan interregionális kezdeményezéseket,mint például a Baku–Tbiliszi–Kars közötti vasúti közlekedési projekt; úgy véli, hogy ez a kezdeményezés megnyitja az utat a világ e térségének az európai és világgazdaságba történő jobb gazdasági és politikai integráció előtt, valamint hogy ez hozzá fog járulni a térségben a gazdasági és kereskedelmi fejlődéshez; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a terv elkerüli az Örményországban meglévő és teljesen működőképes vasútvonalat; arra ösztönzi a dél-kaukázusi köztársaságokat és Törökországot, hogy valóban a regionális gazdasági integrációval kapcsolatos politikákat folytassanak, és tartózkodjanak minden olyan megfontolatlan és politikai indíttatású regionális energia- és közlekedési projekttől, amely sérti az ESZP tartós fejlődéssel kapcsolatos elveit;
Egyéb megjegyzések
47. újra kéri, hogy az EU különleges képviselője rendszeres jelentéseit, ideértve a küldetés végeztével benyújtott átfogó zárójelentést bocsássák az Európai Parlament rendelkezésére;
48. üdvözli a Bizottság 2007. május 10-i, a jereváni delegáció megújításáról és a 2007 végére tervezett bakui delegáció létrehozásáról szóló határozatát; felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a delegációk haladéktalanul kezdjék meg működésüket;
49. úgy véli, hogy az EU dél-kaukázusi különleges képviselőjének látható jelenléte rendkívül fontos az adott országok és állampolgáraik számára az európai uniós megközelítésről való tájékoztatásának javítása érdekében; úgy véli, hogy e tekintetben a civil társadalom aktív részvétele döntő fontosságú;
50. felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az adott ország egyéni teljesítménye alapján mérlegelje új, továbbfejlesztett megállapodások létrehozását az érintett országokkal;
51. felhívja az érintett országok parlamentjeit, hogy erősítsék meg parlamenti ellenzékeik képviseletét a parlamenti együttműködési bizottságok küldöttségeiben, és támogatja a regionális parlamenti együttműködések kibővítését, ideértve a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet Parlamenti Közgyűlését és a Dél-kaukázusi Parlamenti Kezdeményezést;
52. hangsúlyozza, hogy az Európai Unió és a dél-kaukázusi országok közötti kapcsolat erősítése érdekében fel kell használni a meglévő többoldalú szervezeteket;
53. újólag megerősíti, hogy az európai uniós intézmények tevékenységét össze kell hangolni a többi kétoldalú és többoldalú szereplővel a cselekvési tervek, valamint az Európa Tanács, az EBESZ, a NATO és az ENSZ kertében vállalt kötelezettségek közötti konzisztencia biztosítása érdekében;
54. hangsúlyozza a Dél-Kaukázus térségének jelentőségét az EU számára, valamint annak szükségességét, hogy a Parlament szoros figyelemmel kövesse az ESZP cselekvési tervek végrehajtását;
o
o o
55. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia kormányainak és parlamentjeinek.
11.10.2007
VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
a Külügyi Bizottság részére
a Dél-Kaukázussal kapcsolatos hatékonyabb politikáról: az ígéretektől a tettekig
A vélemény előadója: Eugenijus Maldeikis
JAVASLATOK
A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felhívja a Külügyi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:
1. úgy véli, hogy a kereskedelmi politika a dél-kaukázusi szegénység csökkentését eredményező politikai stabilitás és gazdasági fejlődés biztosításának kulcsfontosságú tényezője, és létfontosságú az EU és a Dél-Kaukázus közötti további integráció szempontjából; hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi politika vonatkozásában figyelembe kell venni a társadalmi dimenziót;
2. kiemeli Örményország, Grúzia és Azerbajdzsán geopolitikai helyzetét Oroszország, Irán és Törökország viszonylatában, valamint hangsúlyozza más gazdasági hatalmak – pl. Oroszország, az Egyesült Államok és Kína – a térség iránt mutatott egyre növekvő érdeklődését; ebből következően rendkívül fontosnak tartja, hogy a Dél-Kaukázussal folytatott együttműködés a legfontosabb teendők között szerepeljen, különösen az energiával kapcsolatos ügyekben;
3. igen fontosnak tartja a dél-kaukázusi országok között, illetve az ezen országok és az EU között fennálló fejlettségbeli különbségek figyelembe vételét; következésképpen hangsúlyozza annak szükségességét, hogy ezek az országok maguk dönthessenek arról, milyen ütemben kívánják megnyitni piacaikat, valamint hogy maguk alakíthassák ki a gazdasági és társadalmi fejlődésre irányuló nemzeti stratégiáikat;
4. üdvözli Örményország, Grúzia és Azerbajdzsán bevonását az európai szomszédságpolitikába, ami az Európai Unióval folytatott kétoldalú kereskedelem élénkítésének egyik fontos eszköze, amennyiben valamennyi érintett fél prioritásait figyelembe veszi; mindhárom országot felszólítja a partnerségi és együttműködési megállapodásaikban lefektetett, kereskedelemre vonatkozó előírások alkalmazására; úgy véli, hogy a szabályozásnak az egyes kereskedelmi ügyekre vonatkozó közösségi vívmányokhoz való további közelítése mindhárom országot segíti majd exportja növelésében és diverzifikálásában;
5. tudomásul veszi a dél-kaukázusi országokban az emberi jogi normáknak megfelelő jogszabályok elfogadása és végrehajtása tekintetében tett előrelépést, és hangsúlyozza, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának még nagyobb mértékű érvényesülésére irányuló további erőfeszítések létfontosságúak a kedvező üzleti környezet kialakítása és a Dél-Kaukázus és az Európai Unió közötti kereskedelmi tevékenység élénkítése szempontjából;
6. hangsúlyozza a dél-kaukázusi országok és az Európai Unió tagállamai közötti vízumkibocsátási rendszer megkönnyítésének szükségességét a gazdasági és kereskedelmi együttműködés bővítésének eszközeként és az európai szomszédságpolitika további fejlesztése érdekében;
7. hisz abban, hogy a nemzeti cselekvési tervekben szereplő célkitűzések megvalósulnak, valamint abban, hogy ez biztosítja a társadalmi és gazdasági fejlődést, továbbá az Európai Unió és Dél-Kaukázus szorosabb együttműködését;
8. felhívja a közösségi intézményeket, hogy erősítsék meg elkötelezettségüket olyan gazdasági ösztönzők bevezetése révén, amelyek bátorítják a térségben a megerősített regionális együttműködést, beleértve a három ország közötti fokozott mértékű belső kereskedelmet, az energiával, közlekedéssel, környezettel, kutatással és újítással kapcsolatos kérdésekben képviselt közös álláspont kialakítását, valamint az oktatásra és a regionális bűnüldözési együttműködésre irányuló kezdeményezéseket; hangsúlyozza Örményország, Grúzia és Azerbajdzsán a fekete-tengeri térségben való együttműködésének fontosságát;
9. hangsúlyozza, hogy a WTO-hoz történt 2000-es és 2003-as csatlakozásukat követően Grúziának és Örményországnak teljes mértékben teljesítenie kell a WTO követelményeit; támogatja Azerbajdzsán felvételét a WTO-ba;
10. üdvözli a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy egy – a legrövidebb időn belül elkészített és közzétett – megvalósíthatósági tanulmányban mérjék fel egy Grúziával és Örményországgal kötendő mélyreható szabadkereskedelmi megállapodás lehetőségét; úgy véli, hogy egy ilyen megállapodás mindkét fél számára haszonnal jár majd;
11. felszólítja a Bizottságot, hogy lépjen fel az ILO-egyezmények (különösen az alapvető munkaügyi normákra vonatkozók) lehető legszélesebb körű ratifikációja érdekében; javasolja, hogy a Bizottság tegye az alapvető munkaügyi előírások alkalmazásának témáját a kétoldalú konzultációk állandó elemévé minden szinten azokban az országokban, ahol ezeket megszegik, és azokban is, amelyek ez utóbbiakkal kereskedelmi kapcsolatokat tartanak fenn, illetve ott befektetőként jelen vannak; javasolja, hogy a Bizottság minden egyes kétoldalú kereskedelmi egyezménybe és stratégiai partnerségi megállapodásba foglaljon bele egy, az alapvető munkaügyi előírások alkalmazásáról (különös tekintettel a szakszervezeti jogokra), a kényszermunka és a gyermekmunka tilalmáról, a nemek közötti munkahelyi egyenlőségről és a migráns munkavállalók jogairól szóló záradékot; felszólítja a Bizottságot, hogy az ILO-egyezmények ratifikálása végeztével kövesse nyomon hatékonyan azok végrehajtását, és arról rendszeres jelentések formájában tájékoztassa a Parlamentet; ezenkívül intézkedéseket sürget a szociális dömping elleni hatékony fellépés érdekében;
12. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, tegyenek intézkedéseket annak érdekében, hogy Örményország, Grúzia és Azerbajdzsán a lehető legnagyobb mértékben részesüljön az általános preferenciarendszer előnyeiből;
13. hangsúlyozza, hogy szükséges a piaci és szabályozási reformok megvalósítása, az importőrök, exportőrök és szállítók tanúsításához szükséges szabványok meghatározása, az egészségügyi és növény-egészségügyi szabványok alkalmazása, a vámellenőrzések megerősítése, a vámjogszabályok harmonizációja és egyszerűsítése, valamint mindhárom országban egy koherens határirányítási stratégia kialakítása;
14. felszólítja Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán kormányait, hogy alakítsanak ki kedvezőbb befektetési környezetet a befektetői bizalom erősítése céljából, és tegyenek intézkedéseket a további gazdasági növekedés ösztönzésére; az említett kormányokat arra ösztönzi, hogy fejlesszék tovább és erősítsék meg regionális politikáikat, s eközben hozzanak és hajtsanak végre hatékony intézkedéseket; ösztönzi őket a korrupció elleni hatékony küzdelemre; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy egyes országok a többieknél jelentősebb előrelépést tettek a korrupció kezelésében.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
|
Az elfogadás dátuma |
9.10.2007 |
||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
24 2 1 |
|
|
A zárószavazáson jelen lévő képviselők |
Kader Arif, Carlos Carnero González, Daniel Caspary, Françoise Castex, Christofer Fjellner, Glyn Ford, Béla Glattfelder, Ignasi Guardans Cambó, Eduard Raul Hellvig, Jacky Henin, Sajjad Karim, Alain Lipietz, Caroline Lucas, Marusya Ivanova Lyubcheva, Erika Mann, Helmuth Markov, David Martin, Vural Öger, Georgios Papastamkos, Peter Šťastný, Robert Sturdy, Daniel Varela Suanzes-Carpegna, Zbigniew Zaleski |
||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Jean-Pierre Audy, Vasco Graça Moura, Eugenijus Maldeikis |
||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés) |
Cristian Silviu Buşoi, Jean Louis Cottigny |
||
- [1] Lásd az Anastase-jelentést (2007/2101(INI) az ezen jelentést is tartalmazó plenáris ülés napirendjében.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
|
Date adopted |
18.12.2007 |
||
|
Result of final vote |
+: –: 0: |
67 0 1 |
|
|
Members present for the final vote |
Roberta Alma Anastase, Christopher Beazley, Bastiaan Belder, Monika Beňová, André Brie, Elmar Brok, Colm Burke, Marco Cappato, Giorgos Dimitrakopoulos, Sorin Frunzaverde, Jas Gawronski, Maciej Marian Giertych, Ana Maria Gomes, Alfred Gomolka, Klaus Hänsch, Richard Howitt, Anna Ibrisagic, Metin Kazak, Helmut Kuhne, Joost Lagendijk, Vytautas Landsbergis, Johannes Lebech, Francisco José Millán Mon, Pasqualina Napoletano, Baroness Nicholson of Winterbourne, Raimon Obiols i Germà, Vural Öger, Janusz Onyszkiewicz, Ioan Mircea Paşcu, Alojz Peterle, João de Deus Pinheiro, Mirosław Mariusz Piotrowski, Samuli Pohjamo, Lydie Polfer, Bernd Posselt, Raül Romeva i Rueda, Libor Rouček, Katrin Saks, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Jacek Saryusz-Wolski, Marek Siwiec, István Szent-Iványi, Antonio Tajani, Charles Tannock, Inese Vaidere, Geoffrey Van Orden, Ari Vatanen, Kristian Vigenin, Zbigniew Zaleski, Josef Zieleniec |
||
|
Substitute(s) present for the final vote |
Laima Liucija Andrikienė, Irena Belohorská, Cristian Silviu Buşoi, Giulietto Chiesa, Alexandra Dobolyi, Andrew Duff, Árpád Duka-Zólyomi, James Elles, Glyn Ford, David Hammerstein, Milan Horáček, Marie Anne Isler Béguin, Tunne Kelam, Miloš Koterec, Nickolay Mladenov, Aloyzas Sakalas, Antolín Sánchez Presedo, Adrian Severin |
||
|
Substitute(s) under Rule 178(2) |
|
||