JELENTÉS a globális energiahatékonysági és megújuló energia alapról

9.1.2008 - (2007/2188(INI))

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Előadó: Claude Turmes
A vélemény előadói (*):
Anders Wijkman, Fejlesztési Bizottság,
Eija-Riitta Korhola, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
(*) Társbizottsági eljárás - az eljárási szabályzat 47. cikke

Eljárás : 2007/2188(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A6-0006/2008
Előterjesztett szövegek :
A6-0006/2008
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a globális energiahatékonysági és megújuló energia alapról

(2007/2188(INI))

az Európai Parlament,

–   tekintettel „a magán- és közvagyonnak az éghajlatbarát, megfizethető és biztos energiaforrásokhoz való világszintű hozzáférés kialakítása érdekében történő felhasználásáról – A globális energiahatékonysági és megújuló energia alap” című bizottsági közleményre (COM(2006)0583),

–   tekintettel a 2007. március 8–9-i, brüsszeli Európai Tanács elnökségi következtetéseire,

–   tekintettel a megújuló energiáról szóló európai útitervről szóló, 2007. szeptember 25-i állásfoglalására[1],

–   tekintettel „Az energiahatékonyságról, avagy többet kevesebbel – zöld könyv” című, 2006. június 1-jei állásfoglalására[2],

–   tekintettel a biomasszára és a bioüzemanyagokra vonatkozó stratégiáról szóló, 2006. december 14-i állásfoglalására[3],

–   tekintettel a megújuló energiaforrások részesedéséről

az EU-ban és konkrét intézkedésekre irányuló javaslatokról szóló, 2005. szeptember 29-i állásfoglalására[4],

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Fejlesztési Bizottság és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6-0006/2008),

A. mivel az átlagos globális hőmérséklet-növekedés maximum 2oC-ra történő korlátozásával összefüggésben növelni kell a megújuló energiák használatát és az energiahatékonyságot annak érdekében, hogy a 2015-re várható csúcspont után a kibocsátás globális szintje csökkenni kezdjen,

B.  mivel az éghajlatváltozás közgazdasági hatásáról szóló Stern-jelentés (2006. október) és az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi bizottság jelentései szerint a legszegényebb országok és emberek szenvednek majd a leghamarabb és leginkább az éghajlatváltozás hatásaitól,

C.  mivel a megújuló energiaforrások és az energiamegtakarítás kulcsfontosságú szerepet játszanak az energiával kapcsolatos szolgáltatásokhoz való fenntartható hozzáférés biztosításában, hozzájárulva az alábbiakhoz:

a)   a CO2 és egyéb üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése,

b)   az energiaellátás függetlenségének javítása,

c)   új, innovatív technológiák kifejlesztése,

d)   foglalkoztatási és regionális fejlesztési lehetőségek biztosítása,

e)   a fizetési mérlegek hiányának csökkentése,

f)    üzleti lehetőségek biztosítása a kkv-k számára,

g)   költségmegtakarítások,

D. mivel a vezető hatalmak a fenntartható fejlődésről szóló 2002-es csúcstalálkozón megállapodtak, hogy az alapvető energiaszolgáltatásoktól elzárt emberek jelenlegi 1,6 milliárdos számát a felére csökkentik; mivel, ha a jelenlegi trendek folytatódnak, ezt a célt sohasem fogják elérni,

E.   mivel a fejlődő országok előtt álló energiával kapcsolatos kihívások fenntartható megoldását a megújuló energiaforrások nagyobb használatával, az energiahatékonyság és az energiamegtakarítás nagyobb mértékű javításával kellene elérni,

F.   mivel az átláthatóság, valamint a köz- és magánbefektetők felé való elszámoltathatóság kulcsfontosságú lesz a globális energiahatékonysági és megújuló energia alap által kínált támogatás értékelése, és esetleges további növelése során, és mivel az ellenőrzés intenzív lesz, különösen az alap végrehajtásának első éveiben,

1.  üdvözli a Bizottságnak a globális energiahatékonysági és megújuló energia alap (GEEREF) létrehozására irányuló javaslatát;

2.  úgy véli, hogy a fenntartható fejlődés, különösen a fejlődő országokban és a felemelkedő gazdaságokban – alacsonyabb üvegházhatást okozó gázkibocsátással, tiszta levegővel és fenntartható energiaellátással – csak a helyi energiaforrásokat felhasználó megújuló technológiák alkalmazásának biztosításával és – a távoli és decentralizált készletekbe történő befektetések támogatása révén – az energiához való hozzáférés javításával valósítható meg;

3.  úgy véli, hogy az alap legfontosabb célkitűzéseivé az energiahatékonyság, az energiamegtakarítás és a megújuló energiák előmozdítását, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának és az egyéb kockázatoknak a csökkentését, a legszegényebb országok energetikai szolgáltatásokhoz való hozzáférését és a fejlődő világ energiaforrásainak diverzifikálását kell tenni;

4.  különösen üdvözli, hogy az alap a magánbefektetések előmozdítására is összpontosít a kockázati tőke biztosításával, mivel azok hosszú távon kritikus fontosságúak a fenntartható energiaprojektek sikeres végrehajtása tekintetében a fejlődő világban;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy valamennyi a projektekhez és a technológia megválasztásához nyújtott támogatásnak legyen feltétele az átfogó fenntarthatósági kritériumok teljesítése és a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás, valamint a támogatások függjenek a földrajzi jellegzetességektől és a rendelkezésre álló regionális forrásoktól;

6.  sürgeti a Bizottságot, hogy az alap végrehajtásakor összpontosítson a kisebb nagyságrendű projektekre, amelyek a legnehezebben vonzzák magukhoz a magánszektor befektetéseit; úgy véli, hogy a Bizottságnak rendszeresen felül kellene vizsgálnia az egyes projektekre megállapított 10 millió eurós elfogadhatósági küszöböt, és a rendelkezésre álló források legalább egyharmadát az egymillió eurónál kevesebbe kerülő kisebb projektek számára kellene elkülönítenie;

7.   felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a fejlődő országokban valamennyi biomassza-projekt, így a víz- és szennyvízkezelésről szólók támogatása is olyan szigorú fenntarthatósági kritériumok teljesítésétől függjön, amelyek biztosítják, hogy kizárólag a legfenntarthatóbb technológiákat támogatják, figyelembe véve a biomassza teljes életciklusnyi hatását az üvegházhatást okozó gázkibocsátásokra, a levegőminőségre, a regionális igazgatásra, a társadalmi–gazdasági feltételekre és a biológiai sokszínűségre, beleértve a természetes erdők megőrzését, valamint – a legjobb helyi mezőgazdasági gyakorlatok javításával – az élelmiszer-ellátás biztosítását mindenki számára;

8.   sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a GEEREF támogassa a napenergia-projekteket, és felszólítja az intelligens rácshálózat-technológiák fejlesztésének támogatására; különösen a vidéki szegény népesség számára alkalmas beruházásokra, például a megújuló energia révén történő villamosításra (ideértve a vízenergiát, nap- és szélenergiát és a biomasszát), a napenergiával működő fűtőberendezésekre, a napenergiával működő pasztőrözőkre, a szélpumpákra és a továbbfejlesztett tűzhelyekre, valamint az energetikai projektekben való helyi részvétel fokozása érdekében öszönöz a mikrohitelrendszerek támogatására;

9.  ragaszkodik hozzá, hogy a GEEREF-nek nem szabad támogatnia azokat az 1 millió eurónál nagyobb projekteket, amelyek a hagyományos energiahordozókról és a meglévő vagy új szénerőművek biomasszával történő vegyes üzemeltetéséről, a fosszilis üzemanyagok kis nagyságrendű használatáról (például dízelgenerátorokban), vagy a kiterjedt agroüzemanyag-gyártásról szólnak; sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a GEEREF által támogatott alárendelt alapokból származó beruházások ne támogassák a fenti típusú technológiákat; felhívja ezért a Bizottságot annak biztosítására, hogy a vonatkozó kezelési szerződések és a projektek kiválasztási kritériumai zárják ki ezeket a projekteket;

10. úgy véli, hogy – ahol csak lehetséges – a támogatásnak olyan projektekre kell összpontosítania, amelyek a megújulóenergia-technológiákat nagyobb energiahatékonysággal ötvözik, mint például az épületállomány, a világítási és hűtési láncok fejlesztésére irányuló projektek;

11. szorgalmazza a GEEREF és a Bizottság által javasolt Nemzetközi Energiahatékonysági Együttműködés platformja keretében végzett jövőbeni munka teljes összehangolását, a kutatásra és fejlesztésre, valamint a teljesítményértékelésre irányuló együttműködés javítása érdekében;

12. sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy az alap támogassa a helyi piacok, a gyártás és a kapacitások fejlődését a fejlődő világban, például a helyi kkv-k támogatásával annak érdekében, hogy bizonyos régiókban átvehessék az új technológiák forgalmazásával kapcsolatos felelősséget;

13. úgy véli, hogy az alapot arra is fel kell használni, hogy különösen az EU-tagállamok kkv-i technikai know-how-jukkal részt vehessenek a fenntarthatóenergia-technológiák fejlesztésében és kiaknázásában a fejlődő országokban;

14. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az alap működése összhangban álljon a tagállamok és az EU egyéb, a fejlődő országokat célzó fejlesztési politikáival, energetikai kezdeményezéseivel, és egészítse ki azokat;

15. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az alap kiegészítse a fejlődő világban zajló fenntarthatóenergia-projekteket támogató számos más nemzeti kezdeményezést és alapot (beleértve a Világbank és a Regionális Fejlesztési Bank által vezetett, valamint a fenntartható fejlődésről szóló 2002-es csúcstalálkozón indított programokat), és hatékonyan működjön azokkal együtt;

16. felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy az alap hozzájáruljon a korlátok csökkentéséhez a tiszta fejlesztési mechanizmus (CDM) alkalmazása tekintetében bizonyos országokban, különösen a legkevésbé fejlett országokban, valamint hogy továbbra is ösztönözze a tiszta fejlesztési mechanizmusokkal kapcsolatos olyan projekteket, amelyek egyértelmű többletértéket hordoznak, a fenntartható fejlődés szempontjából pozitív hatásuk van, és teljesítik a „Gold Standard” kritériumokat;

17. felhívja a Bizottságot, hogy tárja fel az alap növelésének módjait az ENSZ éghajlatváltozásról szóló keretegyezménye keretében egy 2012 utáni rendszer jövőbeni összefüggésében, figyelembe véve, hogy a fenntartható energia a fejlődő országokban alapvető fontosságú lesz ezen egyezmény célkitűzésének eléréséhez;

18. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a javasolt 100 millió eurós minimális finanszírozási célkitűzés – ezen belül egyenként mindössze 15 millió eurós hozzájárulás a 2007-es, illetve a 2008-as évre – a GEEREF hozzájárulásaként elkeserítően elégtelen, amennyiben a cél „az energiahatékonysági és megújuló energiákra vonatkozó projektek részarányának fokozása és a fenntartható fejlődéshez való lényeges hozzájárulás”, valamint amiatt, hogy mindeddig csak néhány ország vállalkozott az alapban való pénzügyi részvételre; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy növelje hozzájárulását és egyúttal ösztönözze a tagállamokat, valamint a multilaterális pénzügyi intézményeket az erőik egyesítésére az alap méretének jelentős növelése érdekében; felkéri a tagállamokat, hogy minél többen ajánlják fel pénzügyi támogatásukat;

19. úgy véli, hogy a GEEREF (amely egy nyílt végű alap) első évei fő céljául olyan minták kidolgozását kell tekinteni, amelyek ösztönzik a további hozzájárulásokat, növelik a megújuló energiákba és az energiahatékonyságba beruházott források áramlását a fejlődő országokba és az átalakuló gazdaságokba, és a várt 1-3 millió embernél sokkal többet kímél meg az energiaszegénységtől;

20. hangsúlyozza, hogy a GEEREF-nek kiemelten kell kezelnie a legkevésbé fejlett országok sajátos szükségleteit és az olyan beavatkozásokat, amelyek bizonyítottan szoros kapcsolatban állnak a szegénység csökkentésével; megjegyzi, hogy a GEEREF hatálya a fekete-afrikai, a karibi és csendes-óceáni, az Európai Szomszédsági Politikában részt vevő országokban (Észak-Afrikát és a nem EU-tag kelet-európai országokat is beleértve), valamint a latin-amerikai és ázsiai országokban működő regionális alárendelt alapok támogatására terjed ki; felszólít ugyanakkor, hogy helyezzenek különleges hangsúlyt az AKCS-országok igényeinek kielégítésére; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az előirányzatok elosztásakor a forrásokat ne csupán egy vagy két részalapra osszák szét; határozottan javasolja, hogy a Kína és Oroszország számára létrehozott bármilyen alárendelt alap – amennyiben része a portfoliónak – ne vegye fel az összes rendelkezésre álló forrást, és hogy ezek kísérleti projektként tartsanak számot különös érdeklődésre;

21. elismeri azonban, hogy a jelenlegi elképzeléseknek megfelelően a GEEREF nehézségekkel nézhet szembe az OECD Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottság (DAC) által megállapított hivatalos fejlesztéstámogatásra (ODA) vonatkozó kritériumoknak való megfelelés terén, mivel a beruházásokat a fejlesztési szükségletek helyett a pénzügyi megtérülés fogja irányítani; elismeri azt a kockázatot, hogy a GEEREF sajátos célkitűzéseként említett szegénységcsökkentés mindössze az alap másodlagos prioritásává válhat; hangsúlyozza ezért, hogy a GEEREF-támogatásra jogosult projektek átvilágítására szolgáló egyértelmű fejlesztési kritériumok kialakítása mellett a Bizottságnak jelentősen növelnie kell a támogatásalapú fejlesztési segítségnyújtást annak érdekében, hogy a legszegényebbeknek fenntartható energiaszolgáltatásokat lehessen nyújtani;

22. felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen készítsen jelentést az alap végrehajtásának előrehaladásáról és a támogatott projektekről, különösen hogy készítsen éves előrehaladási jelentést a Parlament részére;

23. felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a különféle projektekkel, konkrét eredményeikkel és a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulásukkal kapcsolatos intenzív kommunikáció és tapasztalatcsere megkönnyítésének módjaira;

24. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

  • [1]  Elfogadott szövegek, P6_TA (2007)0406.
  • [2]  HL C 298 E, 2006.12.8., 273.o.
  • [3]  Elfogadott szövegek, P6_TA (2006)0604.
  • [4]  HL C 227 E, 2006.9.21., 599.o.

INDOKOLÁS

1. Bevezetés

A fejlődő országok az elkövetkező évtizedekben nagyon jelentős kihívásokkal szembesülnek majd az energiával és az éghajlatváltozással kapcsolatban, különösen az alábbiakkal:

§ a Stern-jelentés és a éghajlatváltozási kormányközi szakértő bizottság (IPCC) által készített tanulmányok alapján valószínűleg a legszegényebb országok szenvedik majd el az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásait, és ők lesznek a legkevésbé képesek e hatásokhoz való alkalmazkodásra;

§ ugyanakkor a modern energiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés probléma marad sok fejlődő ország számára; jelenleg 1,6 milliárd ember nem rendelkezik hozzáféréssel az alapvető energiaellátáshoz; 2,4 milliárd ember a hagyományos biomasszától függ a főzés és fűtés tekintetében.

A megújuló energiaforrások fejlődése a fejlődő országokban fontos szerepet játszhat a modern energiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításában. Ez az üvegházgáz-kibocsátás hosszú távon – az energiaigénnyel együtt – történő csökkentésére irányuló erőfeszítések szempontjából is kritikus fontosságú.

A megújuló energiaforrások fejlődése fontos előnyöket biztosít majd az energiabiztonság terén. Például India energiaigénye, amely nyersolaj-felhasználásának 70%-át máris importból fedezi, és földgázigényének csupán 50%-át állítja elő, 2020-ra várhatóan megduplázódik. A megújuló energiaforrások irányába mutató diverzifikálás és az energiahatékonyság támogatása a fejlődő országokban és a feltörekvő gazdaságokban ezért javítja majd az ellátás biztonságát.

Az energiahatékonyságba és a megújuló energiaforrásokba eszközölt beruházások kulcsfontosságúak abból a szempontból is, hogy megakadályozzák, hogy a legkevésbé fejlett országok exportbevételeit teljesen felszívja a fosszilis energia árának növekedése.

Az EU-nak ezért energetikai és éghajlatváltozási stratégiája, valamint fejlesztési politikája szerves részeként támogatnia kell a megújuló energiaforrásokat és az energiahatékonyságot a fejlődő országokban. Sokkal több figyelmet kell fordítani az energiahatékonyság és a megújuló energiák kérdésének a kétoldalú és többoldalú fejlesztési támogatások során, és az EU-nak az intézményes kapacitásépítést is finanszíroznia és aktívan segítenie kellene. A magánszektorból származó források ugyanakkor önmagukban nem elegendőek a szükséges beruházások biztosítására. A segélyek, olcsó hitelek és az intézményes kapacitásépítés mellett a közpénzek kulcsfontosságú szerepet játszhatnak a magántőke megjelenésében olyan helyzetekben, amikor a befektetési kockázat egyébként túl magas lenne.

A Bizottságnak a globális energiahatékonysági és megújuló energia alap (GEEREF) létrehozására irányuló javaslata fontos segítséget nyújthat a magánbefektetések növelése tekintetében. Ugyanakkor fontos biztosítani, hogy az alap azokat a technológiákat és országokat célozza, amelyekkel a leghatékonyabb hozzájárulást tudja elérni.

2. A befektetésekkel kapcsolatos döntések

A Bizottság helyesen ismerte fel, hogy a magánbefektetések legnagyobb előnyei az olyan kisebb nagyságrendű projektek tőkealapú finanszírozásában jelentkeznek, amelyek támogatásától a nemzetközi pénzintézetek és a magánbefektetők egyébként vonakodnának.

A finanszírozás e formája segítségével a vállalatok eladósodás nélkül juthatnak pénzhez. Ahelyett, hogy meghatározott időn belül egy bizonyos összeget kellene visszafizetni, a finanszírozók üzleti tulajdonrészt kapnak.

A tőkealapú finanszírozás valódi kockázati tőke. A befektetés nem kapcsolódik semmilyen, a vállalattól visszakövetelhető eszközhöz, és amennyiben a vállalat nem jár sikerrel, a tőkebefektető számára más befektetőkhöz képest kevésbé valószínű, hogy visszakapja eredeti befektetését.

A célcsoportok közvetlen finanszírozása helyett a GEEREF aktívan részt vesz majd a regionális alárendelt alapok finanszírozásában.

A rendelkezésre álló források helyes felhasználása és a magánszektor számára is vonzó pénzügyi eszköz létrehozása érdekében olyan egyértelmű kritériumokat kell meghatározni, amelyek minimum megfelelnek a legjobb nemzetközi szabványoknak a környezetvédelmi és szociális biztosítékok tekintetében. A GEEREF által finanszírozott alárendelt alapokat egyértelműen ilyen szabványok alapján kell irányítani, befektetési politikáiknak pedig:

§ előnyben kell részesíteniük az önálló, vagy energiahatékonysági intézkedésekkel kombinált megújuló energiába való beruházásokat (az építőiparban, a világításban és a hűtési láncban);

§ előnyben kell részesíteniük az energiahatékonyság javítására irányuló beruházásokat;

§ nem szabad finanszírozniuk meglévő vagy új szénerőművek vegyes üzemeltetését;

§ nem szabad finanszírozniuk folyékony agroüzemanyag projekteket;

§ nem szabad finanszírozniuk dízel- valamint kis- és nagy kerozinmotorokat;

3. Prioritást élvező országok

Az eredeti 80 millió eurós finanszírozási alap viszonylag szerénynek nevezhető, ezért célzottan kell felhasználni. Az új eszköz első éveinek részletes megfigyelése segítségével az EU intézményei értékelhetik az új megközelítés hatásosságát és az EU-tól, a tagállamoktól és más országoktól származó hozzájárulások jelentős növelését alapozhatják meg.

A környezetvédelemre és a természeti erőforrásokkal (az energiát is beleértve) való fenntartható gazdálkodásra irányuló négyéves (2007-2010) tematikus programját a Bizottság 2007 júniusában fogadta el[1]. A program alapját képező jogi aktus a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló 1905/2006/EK rendelet[2]. A fő költségvetési jogcímcsoport száma 21 04 01.

A környezetvédelemre és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásra irányuló tematikus programmal (ENRTP) összhangban a GEEREF hatálya a fekete-afrikai, a karibi és csendes-óceáni, az Európai Szomszédsági Politikában részt vevő országokban (Észak-Afrikát és a nem EU-tag kelet-európai országokat, valamint Oroszországot is beleértve), valamint a latin-amerikai és ázsiai országokban (Közép-Ázsiát és a Közel-Keletet is beleértve) működő regionális alárendelt alapok támogatására terjed ki. Különleges hangsúlyt fektetnek majd az AKCS-országok igényeinek kielégítésére.

Az alap mögött álló koncepció lényege – a magánfinanszírozás helyi szinten történő elősegítése a projektekben – az, hogy az alap egy innovatív beruházási eszköz. Az alap jelentős mértékben eltér egy sor más, a fenntartható energia fejlődő országokban való támogatására létrehozott EU-kezdeményezéstől, amelyek a kormányközi munkára összpontosítanak.

A beruházások az alábbiak értékelésén alapulnak majd:

§ ahol a lentről felfelé irányuló, magánszektor által irányított megközelítés alkalmazása a kormányközi kapcsolatok helyett nagyobb valószínűséggel lesz hatékony;

§ ahol a legnagyobb szükség van rá, tehát általában a legszegényebb országokban és közösségekben; és

§ ahol a kibocsátás, a szegénység csökkentése és/vagy az energiaellátás biztonsága tekintetében a potenciális haszon a legnagyobbnak ígérkezik.

Mindent összevetve ez azt jelenti, hogy a támogatásokat Afrikába, Közép-Amerikába, Indiába és a karib-tengeri térségbe kell irányítani. Valószínűtlennek látszik, hogy Oroszország hatalmas energiatartalékaival és jelentős technológiai kapacitásával részesülhetne az alapból, noha egyértelmű és jelentős előnyök esetén előfordulhat, hogy az alapból energiahatékonysági projekteket finanszíroznak Oroszországban.

4. Kapcsolat más fejlesztési, energetikai és éghajlatváltozási kezdeményezésekkel

Az éghajlatváltozás és az energia a fejlesztési politikák kritikus célkitűzéseit képezik. A siker érdekében fontos, hogy a GEEREF-et e szélesebb fejlesztési politikák összefüggésében szemléljük, és hogy a megtett erőfeszítések kiegészítsék azokat.

Ezek a politikák magukban foglalják a fenntartható fejlődésről szóló 2002-es csúcstalálkozón indított programokat, köztük az EU energetikai kezdeményezését. Ez utóbbi 220 millió eurót biztosít a magánszektorból érkező finanszírozás előmozdítására olyan projektekhez, amelyek javítják az energiához való hozzáférést a fejlődő országokban. Támogatást ajánlanak majd fel az AKCS-országokban indított energetikai projektek társfinanszírozására, amely segítségével enyhíthető lenne a szegénység ezekben az országokban. E kezdeményezés célkitűzései egyértelműen nagyon hasonlítanak a GEEREF célkitűzéseire, és fontos, hogy a két kezdeményezés egymást kiegészítve működjön.

Hasonlóképp a Világbank és a regionális fejlesztési bankok egyre jelentősebb összegeket fektetnek a megújuló energiaforrásokba és energiahatékonysági projektekbe. A Világbank a saját állítása szerint 2006-ban 680 millió dollárt fektetett ilyen projektekbe. A regionális fejlesztési bankok mindegyike saját finanszírozási programok kialakításán dolgozik. Még egyszer hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a GEEREF harmonikusan működjön együtt ezekkel a bővülő kezdeményezésekkel.

  • [1] . C(2007)2572
  • [2] . HL L378, 2006.12.27., 41.o.

VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (19.12.2007)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a globális energiahatékonysági és megújuló energia alapról
(2007/2188(INI))

A vélemény előadója (*): Anders Wijkman

(*) Társbizottsági eljárás - az eljárási szabályzat 47. cikke

JAVASLATOK

A Fejlesztési Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.   üdvözli a globális energiahatékonysági és megújuló energia alapra (GEEREF) vonatkozó javaslatot, amelynek célja, hogy az energiahatékonysági és a megújuló energiaforrásokra vonatkozó projektekbe történő magánberuházások mobilizációjának elősegítése révén hozzáférést biztosítson a modern energiaszolgáltatásokhoz a szegény közösségek számára; hangsúlyozza, hogy a GEEREF-et az energiahatékonyságnak és a megújuló energiának nagy prioritást biztosító, a szegények számára a modern és fenntartható energiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést támogató európai kezdeményezések – úgy mint az EU energiaügyi kezdeményezése és az Afrika–EU energiaügyi partnerség – tágabb keretrendszere részének kell tekinteni;

2.   üdvözli a GEEREF-et, amely egy, az energiahatékonyságba és a megújuló energiaforrásokba történő beruházások előtt álló akadályok felszámolására alkalmas innovatív finanszírozási eszköz; emlékeztet azonban arra, hogy becslések szerint kétmilliárd embernek kell tűzifára és állati eredetű trágyára támaszkodnia energetikai szükségleteinek fedezése érdekében, és hogy következésképpen a javasolt 100 millió eurós minimális finanszírozási célkitűzés – ezen belül egyenként mindössze 15 millió eurós hozzájárulás a 2007-es, illetve a 2008-as évre – a GEEREF hozzájárulásaként elkeserítően elégtelen, amennyiben a cél „az energiahatékonysági és megújuló energiákra vonatkozó projektek részarányának fokozása és a fenntartható fejlődéshez való lényeges hozzájárulás”; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy emelje meg a hozzájárulását és egyúttal ösztönözze a tagállamokat, valamint a multilaterális pénzügyi intézményeket az erőik egyesítésére az alap méretének jelentős növelése érdekében;

3.   hangsúlyozza, hogy a GEEREF-nek kiemelten kell kezelnie a legkevésbé fejlett országok sajátos szükségleteit és az olyan beavatkozásokat, amelyek bizonyítottan szoros kapcsolatban állnak a szegénység csökkentésével; különösen a vidéki szegény népesség számára alkalmas beruházásokra, például a megújuló energia révén történő villamosításra (ideértve a vízenergiát, nap- és szélenergiát és a biomasszát), a napenergiával működő fűtőberendezésekre, a napenergiával működő pasztőrözőkre, a szélpumpákra és a továbbfejlesztett tűzhelyekre fektet hangsúlyt; ezenkívül a mikrohitelrendszerek támogatására az energetikai projektekben való helyi részvétel fokozása érdekében;

4.   elismeri a biomassza mint modern energiahordozó potenciálját, feltéve, hogy szigorú fenntarthatósági kritériumokat alkalmaznak; hangsúlyozza különösen az energianövények tekintetében számos trópusi országban rejlő potenciált a hatékony energiaátalakítás révén történő kapcsolt energia- és bioüzemanyag-termelésre; elismeri azonban, hogy a bizonyos megújuló energiaforrások – ideértve a mezőgazdasági nyersanyagokból származó bioetanolt és biodízelt – potenciálisan károkat okozhatnak a hagyományos mezőgazdaságnak, a globális élelmiszer-termelésnek és a biodiverzitásnak; hangsúlyozza, hogy e káros hatások tükrében a GEEREF által esetleg támogatásra jogosult bioüzemanyag-projekteket nagy gonddal kell megválogatni;

5.   hangsúlyozza annak nyilvánvaló kockázatát, hogy a feltörekvő gazdaságokban (például Kínában és Indiában) megvalósítandó projektekre vonatkozó, GEEREF-ből származó támogatás fogja felemészteni a rendelkezésre álló pénzösszeg legnagyobb részét; ezért hangsúlyozza annak fontosságát, hogy kitartsanak a Bizottság javaslata mellett, amely szerint kiemelten kell kezelni az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országokat; hangsúlyozza továbbá, hogy a fenntartható energiának a feltörekvő gazdaságokban történő támogatására vonatkozó hatalmas igényt további erőfeszítések – lehetőleg egy, a tiszta fejlesztési mechanizmus (CDM) szükséges kiegészítéseként létrehozandó technológiai alap – révén kell kezelni.

6.   elismeri azonban, hogy a GEEREF jelenlegi megfogalmazásában nehézségek lehetnek a Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottság (DAC) hivatalos fejlesztéstámogatásra vonatkozó kritériumainak való megfelelés terén, mivel a beruházásokat a fejlesztési szükségletek helyett a pénzügyi megtérülés fogja irányítani; elismeri azt a kockázatot, hogy a GEEREF sajátos célkitűzéseként említett szegénységcsökkentés mindössze az alap másodlagos prioritásává válhat; hangsúlyozza ezért, hogy a GEEREF-támogatásra jogosult projektek átvilágítására szolgáló egyértelmű fejlesztési kritériumok kialakítása mellett a Bizottságnak jelentősen növelnie kell a támogatásalapú fejlesztési segítségnyújtást annak érdekében, hogy a legszegényebbeknek fenntartható energiaszolgáltatásokat lehessen nyújtani;

7.  üdvözli a Bizottság javaslatát az energiahatékonyság nemzetközi együttműködési platformjának létrehozására a kutatás, fejlesztés és teljesítményértékelés terén történő együttműködés javítása céljából.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

18.12.2007

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

23

0

0

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Margrete Auken, Thijs Berman, Josep Borrell Fontelles, Danutė Budreikaitė, Thierry Cornillet, Alain Hutchinson, Jouye de Grandmaison, Filip Kaczmarek, Glenys Kinnock, Maria Martens, Gay Mitchell, Luisa Morgantini, Horst Posdorf, Toomas Savi, Frithjof Schmidt, Jürgen Schröder, Feleknas Uca, Luis Yañez-Barnuevo García, Jan Zahradil, Mauro Zani

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Manolis Mavrommatis, Anders Wijkman, Zbigniew Zaleski

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

 

VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (28.11.2007)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a globális energiahatékonysági és megújuló energia alapról
(2007/2188(INI))

A vélemény előadója (*): Eija-Riitta Korhola

(*) Társbizottsági eljárás - az eljárási szabályzat 47. cikke

JAVASLATOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.   úgy véli, hogy fenntartható fejlődés, különösen a fejlődő országokban és a felemelkedő gazdaságokban – alacsonyabb üvegházhatást okozó gázkibocsátással, tiszta levegővel és fenntartható energiaellátással – csak a helyi energiaforrásokat felhasználó megújuló technológiák alkalmazásának biztosításával és – a távoli és decentralizált készletekbe történő befektetések támogatása révén – az energiához való hozzáférés javításával valósítható meg;

2.   úgy véli, hogy a javasolt globális energiahatékonysági és megújuló energia alap fontos szerepet játszhat a magánbefektetések mobilizációja terén az energiahatékonysági projektek és a megújuló energiaforrások vonatkozásában a fejlődő országokban; úgy véli továbbá, hogy az alapnak csak a fejlődő országokban és a felemelkedő gazdaságokban történő alkalmazást kell finanszíroznia;

3.   úgy véli, hogy az alapnak nem kellene egyetlen konkrét megújuló energiaforrás vagy energiahatékonysági technológia számára előnyt biztosítani, hanem meg kell teremtenie a megfelelő feltételeket ahhoz, hogy a piac válassza meg a környezeti szempontból legmegbízhatóbb, legbiztonságosabb és leginkább költséghatékony megoldásokat; hangsúlyozza azonban a kedvezményezettekkel kapcsolatos alapos környezeti, az üvegházhatást okozó gázkibocsátások életciklusára irányuló, valamint társadalmi és egészségügyi hatásvizsgálatok elvégzésének fontosságát az alap integritásának garantálása érdekében; mindenesetre úgy véli, hogy az alapnak nem szabad támogatnia az exportcélú bioüzemanyag-gyártást;

4.   felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a fejlődő országokban a biomassza szerepét és alkalmazását, figyelembe véve teljes életciklusnyi hatásukat az üvegházhatást okozó gázkibocsátásokra, a levegőminőségre, a regionális igazgatásra, társadalmi–gazdasági feltételekre és a biológiai sokszínűségre, beleértve a természetes erdők megőrzését, valamint – a legjobb helyi mezőgazdasági gyakorlatok javításával – az élelmiszer-ellátás biztosítását mindenki számára;

5.   felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy az alap hozzájáruljon a korlátok csökkentéséhez a tiszta fejlesztési mechanizmus alkalmazása tekintetében, bizonyos országokban, különösen a legkevésbé fejlett országokban, valamint hogy továbbra is ösztönözze a tiszta fejlesztési mechanizmusokkal kapcsolatos olyan projekteket, amelyek valóban kiegészítő jellegűek, a fenntartható fejlődés szempontjából pozitív hatásuk van és teljesítik a „Gold Standard” kritériumokat;

6.   felhívja a Bizottságot, hogy tárja fel az alap növelésének módjait az ENSZ klímaváltozásról szóló keretegyezménye keretében egy 2012 utáni rendszer jövőbeni összefüggésében, figyelembe véve, hogy a fenntartható energia a fejlődő országokban alapvető fontosságú lesz ezen egyezmény célkitűzésének eléréséhez;

7.   úgy véli, hogy az alapnak az energiahatékonysági és a megújuló energiával kapcsolatos technológiákhoz való hozzáférést kell eredményeznie a fejlődő országokban és új lehetőségeket az európai és a helyi vállalatok, különösen a KKV-k számára, többek között a kutatás, a know-how átadásának és a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdításával az energiahatékony technológiák ezen országokban való elterjedésének javítása érdekében;

8.   felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az előirányzatok elosztásakor a forrásokat ne csupán egy vagy két részalapra osszák szét;

9.   úgy véli, hogy az alapnak hozzá kell járulnia a természeti erőforrások fenntartható kezelésének javításához, az energiaellátással és a levegőminőséggel kapcsolatos kérdések megoldásához a fejlődő országokban – az energiahatékonyság fokozására összpontosítva – például a nem hatékony erőművek és épületek helyreállításával.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

27.11.2007

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

49

0

0

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Adamos Adamou, Georgs Andrejevs, Pilar Ayuso, Johannes Blokland, John Bowis, Martin Callanan, Dorette Corbey, Chris Davies, Avril Doyle, Edite Estrela, Jill Evans, Anne Ferreira, Matthias Groote, Satu Hassi, Hegyi Gyula, Jens Holm, Caroline Jackson, Christa Klaß, Eija-Riitta Korhola, Aldis Kušķis, Linda McAvan, Alexandru-Ioan Morţun, Riitta Myller, Miroslav Ouzký, Daciana Octavia Sârbu, Karin Scheele, Carl Schlyter, Richard Seeber, Kathy Sinnott, Bogusław Sonik, María Sornosa Martínez, Evangelia Tzampazi, Thomas Ulmer, Marcello Vernola, Anja Weisgerber, Glenis Willmott

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Iles Braghetto, Kathalijne Maria Buitenweg, Umberto Guidoni, Anne Laperrouze, David Martin, Miroslav Mikolášik, Lambert van Nistelrooij, Alojz Peterle, Andres Tarand, Radu Ţîrle

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

Jean-Pierre Audy, Giusto Catania, Willi Piecyk

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

19.12.2007

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

46

0

1

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Šarūnas Birutis, Jan Březina, Renato Brunetta, Jerzy Buzek, Pilar del Castillo Vera, Jorgo Chatzimarkakis, Giles Chichester, Dragos Florin David, Den Dover, Lena Ek, Nicole Fontaine, Adam Gierek, Norbert Glante, Umberto Guidoni, Fiona Hall, David Hammerstein, Rebecca Harms, Mary Honeyball, Ján Hudacký, Romana Jordan Cizelj, Anne Laperrouze, Romano Maria La Russa, Pia Elda Locatelli, Angelika Niebler, Reino Paasilinna, Atanas Paparizov, Anni Podimata, Miloslav Ransdorf, Vladimír Remek, Herbert Reul, Mechtild Rothe, Paul Rübig, Andres Tarand, Britta Thomsen, Catherine Trautmann, Claude Turmes, Nikolaos Vakalis, Alejo Vidal-Quadras, Dominique

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Danutė Budreikaitė, Joan Calabuig Rull, Edit Herczog, Lambert van Nistelrooij, Pierre Pribetich, Dirk Sterckx, Silvia-Adriana Ţicău, Vladimir Urutchev

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)