JELENTÉS Claudio Fava kiváltságainak és mentességeinek fenntartására irányuló kérelméről

24.1.2008 - (2007/2155(IMM))

Jogi Bizottság
Előadó: Klaus-Heiner Lehne

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

Claudio Fava kiváltságainak és mentességeinek fenntartására irányuló kérelméről

(2007/2155(IMM))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel Claudio Fava 2007. június 6-i plenáris ülésen bejelentett, a Marsalai Bíróságon ellene folyamatban lévő polgári peres eljárással kapcsolatosan saját mentelmi jogának fenntartására irányuló 2007. május 29-i kérelmére,

–   miután eljárási szabályzata 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően meghallgatta Claudio Favát,

–   tekintettel az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8-i jegyzőkönyv 9. és 10. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Közösségek Bíróságának 1964. május 12-i és 1986. július 10-i ítéletére[1],

–   tekintettel eljárási szabályzata 6. cikkének (3) bekezdésére és 7. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6‑0007/2008),

1.  úgy határoz, hogy fenntartja Claudio Fava kiváltságait és mentességeit;

2.  utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését az Olasz Köztársaság illetékes hatóságainak.

• [1]  101/63 sz. Wagner kontra Fohrmann és Krier ügy (EBHT 1964., 383. o.), illetve 149/85. sz. Wybot kontra Faure és társai ügy (EBHT 1986., 2391.o.).

INDOKOLÁS

I.         TÉNYEK

A 2007. június 6-i ülésen a Parlament elnöke bejelentette, hogy Claudio Fava 2007. május 29-i levelében parlamenti mentelmi jogának fenntartását kérelmezte. A levelet az eljárási szabályzat 6. cikkének (3) bekezdése értelmében az elnök továbbította a Jogi Bizottságnak.

A kérelem a David Salvatore Costa által Fava úr és több más alperes ellen indított, jelenleg a Marsalai Bíróság előtt lévő polgári peres ügyre vonatkozik.

2007. február 22-i keresetében Costa úr a RAI 2 közszolgálati televízió által 2006. november 16-én sugárzott „Annozero” című televíziós műsorban elhangzott állítások miatt arra kéri a bíróságot, hogy állapítsa meg Claudio Fáva és a többi alperes egyetemleges vagy egyéni felelősségét egy a bíróság által helyénvalónak tartott kártérítés megfizetésében. A műsorban a meghívottak között szerepelt Salvatore Cuffaro tartományi vezető és a Fava úr.

A keresetlevél szerint a műsor végén Fava úr szitkokat szórt Cuffaro úr fejére és színpadias hanghordozással becsmérelte Costa urat, aki egyébként nem is volt jelen a vita során.

Fava úr többek között kijelentette: „Nemrégiben szó volt néhány letartóztatott tanácsadóról. Egy olyan tanácsadóról beszéltünk, akit azért tartóztattak le, mert választási kampánya során hivatali autójában egy bujkáló maffiózóval utazott együtt, akit szavazatgyűjtés céljával vitt magával találkozóira. Gondolják, hogy félreértésről van szó? Gondolják, hogy nem tudta, ki ül mellette? Ez a kormányzati stílus Szicíliában. És ez a te (egyenesen Cuffaróra mutatva) tanácsadód volt. És én ezeket a dolgokat a tartományi elnöktől szeretném hallani, mert neked (Cuffaronak) kellene elmondanod, hogy felfoghatatlan, hogy egy tanácsadó egy bujkálót visz magával a választási kampányra...”

Miután Cuffaro úr megjegyezte, hogy nem tudja, kiről beszél Fava úr, és hogy legjobb tudása szerint nem voltak tanácsadók a kérdéses választási kampányban, Fava úr ezt válaszolta: „Costa tanácsos. David Costa”.

II.       JOGI HELYZET ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK MENTESSÉGÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. Az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8-i jegyzőkönyv 9. és 10. cikke a következőképp rendelkezik:

9. cikk:

A feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament képviselői ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe és nem vonhatók bírósági eljárás alá.

10. cikk:

Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt, az Európai Parlament tagjai:

           saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik,

           a többi tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól.

A mentelmi jog a képviselőket az Európai Parlament ülésére történő utazásuk és onnan történő elutazásuk időtartama alatt ugyancsak megilleti.

Nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely tagot bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely tagjának mentességét felfüggessze.

2. Az eljárást az Európai Parlament eljárási szabályzata 6. cikkének (7) bekezdése szabályozza. A vonatkozó rendelkezések a következők:

6. cikk: A parlamenti mentelmi jog

1. Hatáskörének gyakorlása során a kiváltságok és a mentességek tekintetében a Parlament elsődlegesen arra törekszik, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását és biztosítsa a képviselők függetlenségét feladataik teljesítése során.

3. A kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló, képviselő, illetve volt képviselő által az Elnöknek benyújtott összes kérelmet a Parlament plenáris ülésén jelentik be, és az illetékes bizottsághoz utalják.

7. cikk: Mentességgel kapcsolatos eljárások

1. Az illetékes bizottság a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a mentelmi jog és a kiváltságok fenntartására irányuló kérelmeket haladéktalanul, a benyújtás sorrendjében vizsgálja meg.

2. A bizottság határozati javaslatot tesz, amelyben kizárólag a mentelmi jog felfüggesztésére vagy a mentesség és a kiváltságok fenntartására irányuló kérelem elfogadására vagy elutasítására tesz ajánlást.

3. A bizottság felkérheti az érintett hatóságot, hogy a mentelmi jog felfüggesztésével, illetve fenntartásával kapcsolatos véleménye kialakításához szükséges bármely információt vagy felvilágosítást nyújtson. Az érintett képviselő lehetőséget kap a meghallgatásra és az általa a tárgyhoz tartozónak ítélt bármely iratot vagy egyéb írásos bizonyítékot előterjeszthet. Képviseletében másik képviselő is eljárhat.

4. Ha a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem több vádponton alapul, minden egyes vádpont önálló határozat tárgya lehet. Kivételes esetben a bizottság jelentésében javasolhatja, hogy a mentelmi jog felfüggesztése kizárólag a büntetőeljárásra vonatkozzon, és a jogerős ítélet meghozataláig a képviselő mentesüljön bármely formájú fogva tartás, vizsgálati fogságban tartás vagy más, képviselői megbízatásának teljesítését akadályozó intézkedés alól.

6. A mentelmi jog és kiváltságok védelmére vonatkozó esetekben a bizottság megállapítja, hogy a körülmények mennyiben jelentik a képviselő mozgásszabadságának igazgatási vagy egyéb korlátozását a parlamenti ülésekre való utazás vagy az onnan történő elutazás esetén, illetve képviselői megbízatásának keretében történő véleménynyilvánítás vagy szavazás esetén, illetve mennyiben felelnek meg a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 10. cikkében meghatározott - nemzeti jog hatálya alá nem tartozó - szempontoknak, majd javaslatot tesz, amelyben felkéri az érintett hatóságot a szükséges következtetések levonására.

7. A bizottság az érintett hatóság hatáskörére és a kérelem elfogadhatóságára vonatkozóan indokolással alátámasztott véleményt adhat, de semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a neki tulajdonított vélemény vagy cselekedetek indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, még abban az esetben sem, ha a kérelem vizsgálata során a tényállásról részletes tudomást szerez."

III.      A JAVASOLT DÖNTÉS INDOKLÁSA

Háttér

A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 9. és 10. cikkében említett „bírósági eljárás” kifejezés alatt hagyományosan csak a büntetőeljárást értjük.

Mivel az Európai Közösségnek a rendelkezést megfogalmazó hat alapító tagja közül egyik sem biztosít mentességet parlamenti képviselőinek polgári peres eljárásokban, nehéz arra hivatkozni, hogy e hat tagállam olyan mentességeket kívánt volna adni az európai parlamenti képviselőknek, amelyek szélesebb körűek lettek volna a saját képviselőiknek biztosított mentességeknél.

2003 szeptemberéig még voltak támogatói a Parlamenten belül is a rendelkezés szoros, csak a büntetőeljárásokat tartalmazó értelmezésének.

1987 márciusában a Parlament módosító javaslatot nyújtott be a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv átdolgozására irányuló bizottsági tervezethez azzal a céllal, hogy a kérdéses rendelkezést egyértelműsítse, és annak alkalmazását kimondottan az európai parlamenti képviselőket érintő bűnvádi eljárások, valamint a személyes szabadság megvonását vagy korlátozását érintő eljárások alóli mentességre korlátozza[1].

A Parlament érvényben lévő eljárási szabályzata 7. cikkelye (4) és (7) bekezdése további nyomatékot ad az ilyen irányú értelmezésnek azáltal, hogy kifejezett említi a „büntetőeljárás” szót.

Azonban 2003. szeptember 23-án a Parlament fennállása óta először úgy döntött, hogy fenntartja egy képviselője mentességét egy polgári perben[2]. Ezt követően több hasonló döntés született polgári peres eljárásokat illetően.[3]

Ennek megfelelően, a jegyzőkönyvben említett „bírósági eljárást” ma úgy kell értelmezni, hogy az a polgári peres eljárásokban követelt büntetőszankciókra is vonatkozik.

A szóban forgó eset

Mint láttuk, a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 9. cikke az európai parlamenti képviselők számára „a feladataik ellátása során kifejtett véleményük” tekintetében teljes körű védelmet nyújt.

A panaszos által benyújtott keresetlevélben idézett kijelentésben Fava úr pusztán nyilvánosság előtt kommentált egy tényt.

A szicíliai választási kampány visszáságainak leírásakor és a kritika megfogalmazásakor Fava úr parlamenti képviselői feladatát látta el, amennyiben a választópolgároknak egy közérdeklődésre számot tartó esetről számolt be és fejezte ki véleményét.

Összefoglalva, Fava úr pusztán parlamenti képviselői munkáját végezte. A jogos közérdek tekintetében történő parlamenti képviselői szabad véleménynyilvánítás akadályozása peres eljárás útján nem fogadható el egy demokratikus országban, és az szöges ellentétben áll a jegyzőkönyv 9. cikkével, amely a Parlament mint uniós intézmény érdekében történő munkavégzés során a képviselők szabad véleménynyilvánítását hivatott védeni.

IV.      KÖVETKEZTETÉSEK

A fent leírtak alapján a Jogi Bizottság a mentesség fenntartása melletti, illetve elleni érvek vizsgálatát követően Claudio Fava úr mentességének fenntartását javasolja.

• [1]  Lásd a Donnez-jelentést, A2-0121/86.
• [2]  Lásd A5-0309/03, Sakellariou.
• [3]  Lásd A5-0421/03, Gargani; A5-0184/04, Schulz; A5-0185/04, Lehne; A5-0281/04, Bossi; A6-0449/07, Brunetta.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	22.1.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	13 0 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Titus Corlăţean, Bert Doorn, Giuseppe Gargani, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Klaus-Heiner Lehne, Manuel Medina Ortega, Aloyzas Sakalas, Francesco Enrico Speroni, Diana Wallis, Jaroslav Zvěřina, Tadeusz Zwiefka
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Jean-Paul Gauzès, Kurt Lechner
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)