JELENTÉS Witold Tomczak kiváltságainak és mentességeinek fenntartására irányuló kérelemről

24.1.2008 - (2007/2130(IMM))

Jogi Bizottság
Előadó: Aloyzas Sakalas

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

Witold Tomczak kiváltságainak és mentességeinek fenntartására irányuló kérelemről

(2007/2130(IMM))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel Witold Tomczak 2007. május 21-i, a 2007. május 24-i plenáris ülésen bejelentett, saját mentelmi jogának fenntartására irányuló kérelmére,

–   miután eljárási szabályzata 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően 2007. október 4-én meghallgatta Witold Tomczakot,

–   tekintettel az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8-i jegyzőkönyv 9. és 10. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Közösségek Bíróságának 1964. május 12-i és 1986. július 10-i ítéletére[1],

–   tekintettel eljárási szabályzata 6. cikkének (3) bekezdésére és 7. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6‑0008/2008),

A. mivel Witold Tomczakot 1997. szeptember 21-én és 2001. szeptember 23-án a lengyel parlament (Szejm) képviselőjévé választották; mivel a csatlakozási szerződés 2003. április 16-i aláírását követően megfigyelő lett; mivel 2004. május 1-től 2004. július 19-ig az Európai Parlament tagja volt; mivel 2004. június 13-án az Európai Parlament képviselőjévé választották, és a lengyel parlamentben képviselői megbízatása 2004. június 16-án lejárt;

B.  mivel Witold Tomczakot azzal vádolják, hogy 1999. június 26-án Ostrów Wielkopolskiban a lengyel Büntető Törvénykönyv 226. cikke (1) bekezdésébe ütköző módon megsértett két rendőrt szolgálatuk teljesítése közben; mivel Witold Tomczak többször nem jelent meg a tárgyalásokon, az Ostrów Wielkopolski kerületi bíróság 2005. január 10-én úgy határozott, hogy a lengyel büntetőeljárásról szóló törvény 377. cikkének (3) bekezdésével összhangban a vádlott távollétben folytatja a pert;

C. mivel a az Európai Parlament tagjainak megválasztásáról szóló, 2004. január 23-i okmány 9. cikke szerint „A Lengyel Köztársaságban tartott európai parlamenti választásokon minden olyan személy jelöltetheti magát, akit szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt nem ítéltek el, és aki ellen nem folyik vádemelési eljárás…”; mivel az okmány 142. cikkének (1) bekezdése értelmében „Az európai parlamenti képviselői mandátum elvesztése a megválaszthatóság elvesztésének eredménye ”; mivel a Szejm és a Lengyel Köztársaság Szenátusa (a lengyel parlament) tagjainak megválasztásáról szóló 2001. április 12-i okmány nem tartalmaz ilyen rendelkezést;

D. mivel Witold Tomczak korábban (2005. április 29-én) mentelmi jogának fenntartására kérte a Parlamentet ezzel a bűnvádi eljárással kapcsolatban; mivel a Parlament a 2006. április 4-i plenáris ülésen Tomczak úr mentelmi jogának megszüntetéséről határozott, noha Witold Tomczak a plenáris ülés előtt levelet küldött, amelyben kinyilatkoztatta, hogy visszavonja parlamenti mentelmi jogának fenntartására vonatkozó kérelmét;

E.  mivel Witold Tomczak állítása szerint az ügyben eljáró bíró nem objektív, illetve a vádlott távollétében lefolytatott tárgyalás lehetősége sérti az ártatlanság vélelmének elvét;

F.  mivel Witold Tomczak panasszal él azzal kapcsolatban, hogy a kerületi bíróság nem biztosít számára hozzáférést az ügy irataihoz, valamint azt állítja, hogy az ellene zajló büntetőeljárás elfogult, mert a helyi rendőrség és a helyi ügyész eljárásának jogszerűsége megkérdőjelezésére irányult;

G. mivel a megszerzett információk alapján Witold Tomczakot nem védi a parlamenti mentelmi jog azon igények egyikének tekintetében sem, amelyekre felhívták az Európai Parlament elnökének figyelmét,

I.  úgy határoz, hogy nem tartja fenn Witold Tomczak kiváltságait és mentességeit;

• [1]  101/63 sz. Wagner kontra Fohrmann és Krier ügy (EBHT 1964., 383. o.), illetve 149/85. sz. Wybot kontra Faure és társai ügy (EBHT 1986., 2391.o.).

INDOKOLÁS

I. Az eset tényállásai

1.        Witold Tomczakot 1997. szeptember 21-én, az Akcja Wyborcza Solidarność (Választási Szolidaritási Akció - AWS) listájáról, valamint 2001. szeptember 23-án, a Liga Polskich Rodzin (Lengyel Családok Ligája - LPR) listájáról választották a lengyel parlament (Szejm) képviselőjévé. Miután a csatlakozási szerződés 2003. április 16-i aláírását követően a Szejm megfigyelőként delegálta az Európai Parlamentbe, Tomczak úr az Európai Parlament tagjává vált a 2004. május 1-je és július 19-e közötti időszakra, amikor a 2004. júniusában megválasztott Parlament első ülésére sor került. Amikor a Lengyelországban 2004. június 13-án megrendezett választásokon Európai Parlamenti képviselővé választották, európai parlamenti képviselő lett, és hivatali ideje a lengyel parlamentben akkor szűnt meg – 2004. június 16-i hatállyal – amikor a választási eredményeket bejelentették.

2.1.     1999. június 25-én késő este Witold Tomczak úr Ostrów Wielkopolski-ban autózott három fiával (Mikołaj, Dominik és Tymoteusz), valamint Krystyna Kubiak asszonnyal és lányával, Mariával. Néhány perccel éjfél után az egyirányú Gimnazjalna utcában rossz irányba hajtottak be. Ekkor egy jelzés nélküli rendőrjárőr elállta az útjukat, és egy rendőr (Sławomir Marek) odament Tomczak autójához a vezetői oldal felől. Rövid idő múlva (a szóváltás tartalma kapcsán a két férfi ellentétes véleményen van, különös tekintettel arra a vádra, hogy a vezető olyan nyelvezetet használt, „amelyet általában véve sértőnek tekintenek”) Tomczak úr elhajtott, majd később, amikor rajta kívül már csak a fiai ültek az autóban, ismét megállította őt három rendőrautó a Kościuszki utcában. Amikor Tomczak úr megtagadta dokumentumainak bemutatását, két rendőr (Sławomir Marek és Radosław Gmur) kirángatták az autóból, megbilincselték és a helyi rendőrőrsre szállították. Ott, miután megszondáztatták (melynek során bebizonyosodott, hogy józan), Tomczak úr bemutatta parlamenti képviselői kártyáját, és lehetőséget kapott arra, hogy felhívja a Poznań-i regionális rendőrközpontot a rendőrök magatartásával kapcsolatos panaszával. Miután visszavitték az autójához, ő maga vezetett el az Ostrów-i rendőrőrsre, és telefonbeszélgetést folytatott a kerületi ügyészi hivatallal.

2.2.     A nyomozást 1999. június 30-án az Ostrów Wielkopolski Kerületi Ügyészségi Hivatal indította meg. Figyelembe véve azt, hogy Tomczak úr abban az időben a Szejm képviselője volt, 2000. június 13-án a büntetőeljárásról szóló törvény 17. cikke (1) bekezdésének 10. pontjával összhangban a főügyész kérte a Szejmet, hogy engedélyezze, hogy Tomczak urat büntetőjogilag felelősségre vonja ebben az ügyben. Ezt a kérelmet azonban a Szejm nem vizsgálta meg, mivel Tomczak úr 2000. október 4-én a Szejm elnökének nyilatkozatot nyújtott be a Lengyel Alkotmány 105. cikkének (4) bekezdése szerint azzal, hogy beleegyezett abba, hogy az eljárás tárgyát képező bűncselekményért őt felelősségre vonják. E nyilatkozatot követően, és miután megvizsgálta Tomczak úr 2000. november 9-i, az Igazságügyi Minisztériumhoz eljuttatott kérelmét, amelyben Tomczak úr az abban az időben jelentős parlamenti munkaterhekre hivatkozott, az országos főügyész úgy döntött, hogy az ügyet a Varsói Regionális Ügyészségi Hivatal elé utalja. A Varsói Regionális Ügyész határozata alapján az eljárás lefolytatására a Warsaw-Praga Północ-i Kerületi Ügyészt jelölték ki.

2.3.     Február 1-jén Adam Woźny kerületi ügyész úgy döntött, hogy az érintett rendőrök tanúvallomásai kapcsán felmerült feloldhatatlan ellentmondások miatt megszünteti az eljárást Tomczak úr ellen. Miután a rendőrök egyike hivatalos panaszt nyújtott be, ezt a határozatot 2001. március 30-án a regionális főügyész felülbírálta. 2001. október 15-én Adam Woźny kerületi ügyész vádat emelt Tomczak úr ellen, mert az megsértett két rendőrt (Sławomir Mareket és Jacek Bałamąceket) hivatali teendőik ellátása során (és a Lengyel Büntető Törvénykönyv 226. cikkének (1) bekezdése szerinti bűncselekményt valósított meg). Az anyagi és a területi hatáskör az adott kérdésben az Ostrów Wielkopolski Kerületi Bíróságra tartozik. Mivel Tomczak úr tizenkét egymást követő alkalommal nem jelent meg a bíróságon, a bíróság úgy határozott, hogy a pert a vádlott távollétében folytatja. Miután Tomczak úr 2005. április 30-án tájékoztatta, hogy az Európai Parlamenthez mentelmi jogának fenntartására irányuló kérelmet nyújtott be, a bíróság 2005. május 30-án úgy határozott, hogy félbeszakítja a büntetőeljárást. Miután az Európai Parlament 2006 áprilisában úgy határozott, hogy nem tartja fenn Witold Tomczak kiváltságait és mentelmi jogát, a bíróság ismét beidézte Tomczak urat, de ítélet kihirdetésére még nem került sor.

3.1.     Tomczak úr nem vitatja, hogy egy egyirányú utcában a forgalommal ellentétes irányban közlekedett. Azt állítja, hogy nem bűnös a szolgálatban lévő rendőrök megsértése ügyében, továbbá azt állítja, hogy ezzel ellentétes bizonyítékokat hamisítottak annak érdekében, hogy a rendőrökkel, valamint a kijelölt ügyésszel szembeni állításaira választ adjanak.

3.2.     Tomczak úr szerint a Lengyel Ügyésznek meg kellett volna kapnia a Szejm menedékjogának megszüntetéséről szóló határozatát, valamint úgy véli, hogy az ő saját nyilatkozata, amely szerint beleegyezett felelősségre vonásába (lásd a 2.2. pontot fent) hatástalan volt, mivel a képviselői megbízatás gyakorlásáról szóló, 1996. május 9-i okmány ilyen lehetőségről nem rendelkezik. Tomczak úr a Parlamentet egy olyan jogi véleménnyel látta el, amely elemzi a lengyel alkotmány és az említett okmány között abban az időben fennálló látszólagos ellentmondást, és arra a következtetésre jut, hogy bíróságnak kellene döntenie abban a kérdésben, hogy a Szejm és az ügyész hibásan jártak-e el.

3.3.     Tomczak úr továbbá úgy véli, hogy mivel az Ostrów Wielkopolski kerületi bíróság több bírája (köztük a bíróság alelnöke, Wojciech Baszczyński) megtagadta, hogy részt vegyenek a Tomczak úr által a kerületi ügyész ellen indított ügy tárgyalásában azon az alapon, hogy személyes kapcsolatuk volt a vádlottal, az Ostrów Wielkopolskiban dolgozó bírák egyike sem lehet elfogulatlan a jelen ügyben. Arra az utasításra is rámutat, amelyet Wojciech Baszczyński adott az ügyben elnöklő bírának a per a vádlott távollétében történő folytatására, ami az eljárásvezetésben megmutatkozó elfogultságot igazolja.

3.4.     Tomczak úr sérelmezi, hogy az ostrówi bíróság nem biztosítja számára az ügy irataihoz való hozzáférést. A rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján a teljes akta másolataira irányuló kérelmét formális okokból utasította el a Bíróság, miután Tomczak úr nem határozta meg pontosan, hogy mely dokumentumokat kérte. Tomczak úr ezt követően személyesen kereste fel a bíróságot, és a helyszínen hozzáférhetett az iratokhoz. Tomczak úr azonban azt állítja, hogy az eljárásban tapasztalható szabálytalanságok olyan jellegűek, hogy számára nem biztosítható tisztességes eljárás.

Következésképpen Tomczak úr a parlamenti mentelmi jogának fenntartását kéri.

II. Eljárás

1.      Az eljárási szabályzat vonatkozó rendelkezései a 6. és a 6a. cikk, különösen a 6. cikk (1) és (3) bekezdése:

'1. Hatáskörének gyakorlása során a kiváltságok és a mentességek tekintetében a Parlament elsődlegesen arra törekszik, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását, és biztosítsa a képviselők függetlenségét feladataik teljesítése során.

3. A kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló, képviselő, illetve volt képviselő által az Elnöknek benyújtott összes kérelmet a Parlament plenáris ülésén jelentik be, és az illetékes bizottsághoz utalják

2.      A Parlament Elnöke úgy vélte, hogy Witold Tomczak a fent említett cikkekben meghatározott módon megindította a mentelmi jogának fenntartására irányuló eljárást és a kérést bejelentették a Parlamentben.

3.      A hivatalos követelmények ezért teljesültek ahhoz, hogy a kérdést a Jogi Bizottság elé utalják.

III. Alkalmazandó rendelkezések

1.        Az Európai Közösségek előjogairól és kiváltságairól szóló jegyzőkönyv (PPI) 8., 9. és 10. cikke[1]

Ezek a cikkek a következőképpen szólnak:

8. cikk

Az Európai Parlament üléseinek helyszínére utazó, illetve onnan visszautazó európai parlamenti tagok szabad mozgására vonatkozóan semmilyen igazgatási vagy egyéb korlátozás nem alkalmazható.

Az Európai Parlament tagjai a vám- és devizaellenőrzést illetően:

a) saját kormányuk részéről ugyanazokban a könnyítésekben részesülnek, mint az ideiglenes hivatalos kiküldetésben külföldre utazó magas rangú tisztviselők;

b) a többi tagállam kormánya részéről ugyanazokban a könnyítésekben részesülnek, mint a külföldi kormányok ideiglenes hivatalos kiküldetésben lévő képviselői.

9. cikk

A feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az európai parlamenti képviselők ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe és nem vonhatók bírósági eljárás alá.

10. cikk

Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt az európai parlamenti képviselők:

a) saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik;

b) a többi tagállam területén nem vehetők őrizetbe, és bírósági eljárás nem folytatható ellenük.

A mentesség akkor is megilleti a tagokat, amikor az Európai Parlament üléseinek helyére utaznak, illetve onnan visszatérnek.

Nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely tagot bűncselekmény elkövetésé ben tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parla mentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely tagjának mentességét felfüggessze.

2.        A PPI lehetséges megsértésének felmérése érdekében hasznos felidézni az alábbi releváns tényeket:

a) A Tomczak úr ellen felhozott vádak nem utalnak az európai parlamenti képviselőként végzett tevékenységeinek teljesítése során kifejezett véleményekre, illetve leadott szavazatokra, mivel az esemény időpontjában nem volt a Parlament tagja.

b) Tomczak úr jelenleg az Európai Parlament képviselője, és az ellene folyó jogi eljárás alapját egy olyan esemény képezi, amelyre Lengyelországban került sor, azaz saját államában.

3.        Megfelelő annak vizsgálata, hogy a fent említett tények és állítások hogyan függenek össze a PPI III. fejezete 8-10. cikk b) pontja által biztosított kiváltságokkal és mentességekkel:

1) A 8. cikk (1) bekezdése az európai parlamenti képviselőknek a mozgásszabadság kiváltságát biztosítja (vám- és valutavizsgálat esetén), az Európai Parlament ülései helyének közötti utazás során. Ezt a védelmet a képviselők csak a mandátumuk ideje alatt élvezik. Tomczak úr levelei nem hivatkoznak erre a kiváltságra, és az egyértelműen nem alkalmazandó:

2) A 9. cikk a képviselők sérthetetlenségét biztosítja, a feladataik ellátása során kifejtett véleményük, vagy leadott szavazatuk kapcsán. Ez a védelem kiterjed a mandátum időtartamán túlra is, azonban hatálya a cikkben megfogalmazottakra szorítkozik. A képviselő véleménye, illetve a Parlamentben leadott szavazatai esnek védelem alá, akkor is, hogyha fizikailag nem a Ház területén tartózkodik, de minden esetben akkor, hogyha teljes egészében képviselői minőségében jár el. Tomczak úr 1999. júniusában nem volt az Európai Parlament képviselője, így a 9. cikk erre az esetre nem alkalmazható.

3) A 10. cikk kimondja, hogy „az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt, az Európai Parlament képviselői:” a) saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik;

Lengyelországban a parlamenti mentelmi jog hatálya nagyon hasonlít a PPI-ben szabályozott mentelmi joghoz. A lengyel Alkotmány 105. cikke a következőképpen hangzik:

105. cikk

1. A képviselő nem vonható felelősségre a képviselő mandátumán belül annak ideje alatt, vagy annak lejártát követően végzett tevékénységekért. Az ilyen tevékenységek tekintetében a képviselőt csak a Sejm előtt vonhatják felelősségre, olyan esetben, amikor megsértette harmadik felek jogait. Ekkor csak a Sejm hozzájárulásával lehet ellene bíróság előtt eljárást indítani:

2. a képviselőt nem terheli büntetőjogi felelősség a Sejm beleegyezése nélkül, a választások eredményének bejelentésének napjától mandátuma lejártának napjáig.

3. Valamely személy ellen képviselőként történő megválasztása előtti napon indított büntetőeljárást a Sejm kérésére a mandátum lejártáig fel kell függeszteni. Ilyen esetben a megfelelő időre meg kell hosszabítani a korlátozási záradékot a büntetőeljárás kapcsán.

4. A képviselő hozzájárulhat ahhoz, hogy büntetőjogilag felelősségre vonják. Ilyen esetekben a (2) és (3) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók.

5. A képviselőt a Sejm hozzájárulása nélkül nem zárhatják el, és nem vehetik őrizetbe, kivéve a flagrante delicto eseteiben, illetve amely esetben őrizetbe vétele szükséges az eljárás megfelelő lebonyolításának biztosításához. Minden ilyen őrizetbe vételt haladéktalanul közölni kell a Sejm elnökével, aki elrendelheti a képviselő azonnali szabadon bocsátását.

6. A képviselők büntetőjogi felelősségre vonásának részletes elveit és az erre vonatkozó eljárásokat szabályzat állapítja meg.

Figyelemmel a fentiekre, Tomczak úr kérelmét úgy kell kezelni, hogy az az Európai Parlament azon határozatára vonatkozó kérelem, amelyben kéri az ellene zajló eljárás felfüggesztését, ahogy az a lengyel Alkotmány 105. cikkének (3) bekezdése alapján lehetséges. Az Európai Parlament ezért jogosult fenntartani, illetve megszüntetni Tomczak úr hivatalos mentelmi jogát. Emellett figyelembe véve, hogy a parlamenti mentelmi jog a parlament előjogainak részét képezi, ezt a jogot kifejezésre kell juttatni a végső döntésben, még akkor is, ha az érintett képviselő felkérte a Parlamentet, hogy egy későbbi időpontban szüntesse meg az eljárást.

Eddigi bevált gyakorlatának megfelelően az Európai Parlament dönthet úgy, hogy valamely képviselője mentelmi jogát fenntartja, ha fennáll az a gyanú, hogy a felelősségre vonás a képviselő politikai tevékenységeivel kapcsolatos előítéleten alapul vagy erre irányul (fumus persecutionis). Nincs ilyen egyértelmű bizonyíték Tomczak úr ügyében.

Az az alapvető tény, miszerint Tomczak úr egyirányú utcán rossz irányban haladt az autójával, nem vitatott, és az pedig a regionális ügyész jogi illetékessége körébe tartozik, hogy felülbírálja az eljárás megszüntetését elrendelő határozatot. A Tomczak úr által vitatott (a távollétében tartott tárgyalással és az ügy irataihoz való hozzáféréssel kapcsolatos) mindkét határozatot a lengyel joggal összhangban hozták. A kérdés, miszerint mentelmi jogát nem megfelelően szüntették meg az eljárás elején, egy olyan kérdés, amelyet csak a lengyel igazságügyi hatóság tud meghatározni (ha egyáltalán). Az a tény, hogy az ügyben elnöklő bíró ugyanabban a városban él, mint az az ügyész, aki ellen Tomczak úr korábban vádat emelt, önmagában nem zárja ki, hogy a bíró elfogulatlanul járjon el. Végül, de nem utolsó sorban az Európai Parlament képviselői mandátum elveszítésének lehetséges következménye (a lengyel európai parlamenti választásokról szóló törvény szerint, ha Tomczak urat elítélik egy állítólagos bűncselekmény miatt, akkor elveszíti mandátumát), nem lehetett akkoriban előre látni,a nemzeti parlamenti képviselőkről szóló vonatkozó törvény pedig nem tartalmaz az ilyen körülmények közötti kizárást előíró rendelkezéseket). Következésképpen ez nem szolgálhat eljárás indítását alátámasztó indokul.

A Tomczak úr ügyével kapcsolatban felmerült valamennyi eljárási és anyagi jogi kérdést, különösen, ami a Tomczak úr által a rendőrökkel szemben állítólagosan használt sértő nyelvezetét illeti, elfogulatlanul kell megítélnie az Ostrów Wielkopolski kerületi Bíróságnak (esetleges jogorvoslati lehetőség mellett).

IV. Következtetés

A fenti megfontolások alapján, és az Eljárási Szabályzat 6. cikkének (3) bekezdése szerint a képviselők mentelmi jogának fenntartása mellett és ellen szóló érvek megfontolását követően a Jogi Bizottság azt az ajánlást teszi, hogy az Európai Parlament ne tartsa fent Witold Tomczak parlamenti mentelmi jogát.

• [1]  Az eredeti Szerződések mellékletét képező jegyzőkönyvek az elsődleges közösségi jog részét képezik, és magukkal a Szerződésekkel megegyező jogállásuk van. A közösségi hivatalnokok ingatlanadóval kapcsolatos felelősségéről szóló ügyben hozott ítélet tisztázta, hogy a PPI rendelkezéseinek megsértése a Szerződésekből eredő kötelezettségek megsértését jelenti (260/86. sz. Bizottság kontra Belgium ügyben 1988. február 24-én hozott ítelet, EBHT 1988, 966. o.).

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	22.1.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	13 0 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Titus Corlăţean, Bert Doorn, Giuseppe Gargani, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Klaus-Heiner Lehne, Manuel Medina Ortega, Aloyzas Sakalas, Francesco Enrico Speroni, Diana Wallis, Jaroslav Zvěřina, Tadeusz Zwiefka
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Jean-Paul Gauzès, Kurt Lechner
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)