JELENTÉS a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről – Csalás elleni küzdelem – Éves jelentések 2005-2006

25.1.2008 - (2006/2268(INI))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság
Előadó: Francesco Musotto

Eljárás : 2006/2268(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A6-0009/2008
Előterjesztett szövegek :
A6-0009/2008
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről – Csalás elleni küzdelem – Éves jelentések 2005-2006

(2006/2268(INI))

Az Európai Parlament,

 tekintettel a Bizottság és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) korábbi éves jelentéseiről szóló állásfoglalásaira,

 tekintettel a Bizottság 2006. július 12-i az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló „A Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme – Csalás elleni küzdelem – Éves jelentés 2005” című jelentésére (COM(2006)0378), beleértve annak (SEC(2006)0911 és SEC(2006)0912) mellékleteit,

 tekintettel a Bizottság 2007. július 6-i az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló „A Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme – Csalás elleni küzdelem – Éves jelentés 2006” című jelentésére (COM(2007)0390), beleértve annak (SEC(2007)0930 és SEC(2007)0938) mellékleteit,

 tekintettel az OLAF 2005. évre vonatkozó tevékenységi jelentésére[1],

 tekintettel az OLAF 2006. évre vonatkozó tevékenységi jelentésére[2],

 tekintettel az OLAF felügyelőbizottságának a 2005. december és 2007. május közötti időszakra vonatkozó tevékenységi jelentésre[3],

 tekintettel az Európai Számvevőszék 2005-ös pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére[4],

 tekintettel az Európai Számvevőszék 2006-os pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére[5],

 tekintettel az EK-Szerződés 276. cikkének (3) bekezdésére és 280. cikkének (5) bekezdésére,

 tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére vonatkozó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom rendeletet módosító 2006. december 13-i 1995/2006/EK, Euratom tanácsi rendeletre[6],

 tekintettel a az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletre[7],

 tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

 tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére, valamint a Regionális Fejlesztési Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A6-0009/2008),

A.  tekintettel az EK-Szerződés 280. cikke (1) és (2) bekezdésének tartalmára,

B.   mivel a költségvetési rendeletet 53b. cikkének (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„(2) A tagállamok – a vonatkozó ágazati szabályozások kiegészítő rendelkezéseinek sérelme nélkül, valamint a megosztott igazgatásban annak biztosítása érdekében, hogy a pénzösszegeket az alkalmazandó szabályokkal és elvekkel összhangban használják fel – meghoznak valamennyi, a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges jogalkotási, szabályozási, igazgatási vagy egyéb intézkedést. E célból különösen a következőket teszik:

(a) megbizonyosodnak arról, hogy a költségvetésből finanszírozott fellépések végrehajtására valóban és a megfelelő módon sor kerül;

(b) megelőzik, illetve kezelik a szabálytalanságokat és a csalást;

(c) visszaszerzik a szabálytalanságok vagy hibák eredményeképpen tévesen kifizetett, helytelenül felhasznált vagy elveszett pénzeszközöket;

(d) biztosítják ― a vonatkozó ágazati szabályozások révén és a 30. cikk (3) bekezdésével összhangban ― a költségvetési forrásokból részesülő kedvezményezettek jegyzékének évenkénti megfelelő, utólagos közzétételét.

Ebből a célból a tagállamok (...) ellenőrzéseket tartanak, valamint hatékony és eredményes belső ellenőrzési rendszert működtetnek”.

Az észlelt szabálytalanságok összege

1.   üdvözli a tényt, hogy a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló jelentések, és azok közül is elsősorban a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó fokozottabban elemző jellegű; ugyanakkor megjegyzi, hogy a statisztikák igen heterogén nemzeti struktúrákra támaszkodnak, amelyek igazgatási, jogi, ellenőrzési és felügyeleti rendszerei igen különbözőek;

2.   elvárja, hogy a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló éves jelentések, valamint az e jelentések alapján a Parlament által készített jelentések szerepeljenek a Tanács napirendjében, valamint, hogy a Tanács tájékoztassa észrevételeiről a Parlamentet és a Bizottságot;

3.   megállapítja, hogy a saját források, a mezőgazdaságra fordított kiadások és a tagállamok strukturális programjai terén az észlelt szabálytalanságok teljes összege 2006-ban 1 143 millió EUR volt (összehasonlításul: 2005-ben 1 024 millió EUR; 2004-ben 982,3 millió EUR; 2003-ban 922 millió EUR; 2002-ben 1 150 millió EUR); a tagállamok által 2006-ban a Bizottságnak jelzett összegek megoszlása a következő:

–     saját források: 353 millió EUR (2005-ban 328,4 millió EUR; 2004-ben 212,4 millió EUR; 2003-ban 269,9 millió EUR; 2002-ben 367 millió EUR);

–     az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) címén nyújtott garanciák: 87 millió EUR (2005-ben 102 millió EUR; 2004-ben 82,1 millió EUR; 2003-ban 169,7 millió EUR; 2002-ben 198,1 millió EUR);

–     strukturális támogatások: 703 millió EUR (2005-ben 601 millió EUR; 2004-ben 694,5 millió EUR; 2003-ban 482,2 millió EUR; 2002-ben 614,1 millió EUR);

megállapítja azt is, hogy az előcsatlakozási alapoknál tapasztalt szabálytalanságok teljes összege 2006-ban 12,32 millió EUR volt (2005-ben 17,6 millió EUR);

4.   hangsúlyozza, hogy a szabálytalanságok pénzügyi hatásának éves változásait számos tényező befolyásolhatja;

5.   hangsúlyozza, hogy a Bizottság tudomására hozott nagyszámú szabálytalanság nem jelenti feltétlenül a csalások magas arányát; bizonyítékul szolgálhat az alkalmazott felügyeleti szabályok hatékonyságára, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti szoros együttműködésre is; üdvözli, hogy a Bizottság a 2006-os éves jelentésében hangsúlyozta az ilyen jellegű együttműködés fontosságát;

Általános elemzés

6.   megállapítja, hogy a saját forrásokat tekintve a szabálytalanságokat tartalmazó tételek összege 328 millió euróról (2005) 353 millió euróra (2006) nőtt (+7%); a szabálytalanságokkal leginkább sújtott termékek a televíziók (2005-ben 69 millió EUR, 2006-ban 62,3 millió EUR) és a cigaretta (2005-ben 30,9 millió EUR, 2006-ban 27,6 EUR); az esetek száma Olaszországban (+ 122 %) és Hollandiában (+ 81%) határozott növekedést mutatott; 113,4 millió EUR (32 %) behajtása 2006-ban már megtörtént;

7.   megjegyzi, hogy a mezőgazdasági kiadásokat tekintve a szabálytalanságokkal érintett tételek összege a 2005-ben tapasztalt 105 millió euróról 2006-ban 87 millió euróra csökkent; Spanyolország, Franciaország, és Olaszország felelős a 64,9 millió EUR összegű szabálytalanságok 57,2%-áért, míg a leginkább érintett ágazatok a vidékfejlesztés, a borjú- és marhaágazat, valamint a gyümölcs-zöldség ágazat;

8.   üdvözli a 2005. június 21-i 1290/2005/EK közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló új tanácsi rendelet elfogadását, amelynek célja egyszerűsített és hatékonyabb jogi keret biztosítása a tagállamok részére a szabálytalan kifizetések behajtásához; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje az új jogszabály alkalmazását, és erről készítsen jelentést a Parlament számára;

9.   üdvözli a tényt, hogy az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IIER) – amelyen keresztül a műveletek 68%-a történik – megfelelően működik és segítségével észlelhetővé vált a szabálytalanságok jelentős része;

10. aggodalommal tölti el, hogy a jogtalanul kifizetett összegek behajtási aránya továbbra is alacsony és tagállamonként változó, mivel a behajtás esélye az idő múlásával csökken, felhívja a Bizottságot, hogy fokozza a jogtalanul kifizetett összegek behajtási arányának javítására irányuló erőfeszítéseit;

11. az a véleménye, hogy amennyiben egy bizonyos tagállamban a visszaszerzés rendszeresen alacsony, a Bizottság alkalmazzon korrekciós intézkedéseket;

12. teljes támogatásáról biztosítja a Bizottságot a kifizetések felfüggesztésével kapcsolatos jogszabályok szigorú alkalmazásában, és sürgeti, hogy a KAP finanszírozása is tartozzon ugyanazon eljárás alá, mint azok, az alapok át nem utalására irányuló, már kezdeményezett intézkedések, melyekre azokban az esetekben kerül sor, amikor a Bizottság nem rendelkezik abszolút garanciával az alapok kedvezményezettjeként szereplő tagállam igazgatási és ellenőrzési rendszereinek megbízhatóságával kapcsolatban;

13. felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a termelők részére teljesített kifizetésekkel kapcsolatos monitoring rendszerek hatékonyságát és átláthatóságát a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló éves jelentése kapcsán;

14. üdvözli a behajtási munkacsoport munkáját, amely elérte a korábbi években felhalmozott szabálytalanságok jelentős részének felszámolását (1971–2006: 3 061 millió EUR); következésképpen a tagállamok 898 millió eurót beszedtek, 1 200 millió eurót pedig a „számla-elszámolási” eljárás keretében számoltak el; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a tagállamoknak sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk a szabálytalanságok elkerülésére és a pénzbeszedésre;

15. tudomásul veszi, hogy a Bizottság elfogadta a „feketelista”-rendszer (1469/95/EK tanácsi rendelet) alkalmazásának hiányosságairól szóló második jelentését, és az intézményeken belül szélesebb körű vitára szólít fel az előrelépési lehetőségekről, melyek közt a jogtalanul kifizetett összegek visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségüket nem teljesítő tagállamokkal szemben alkalmazható bírságok lényeges növelése a legkézenfekvőbb megoldás;

16. rámutat arra, hogy a strukturális támogatások terén a szabálytalanságokkal érintett tételek összege 17%-kal nőtt; a 2005. évi 601 millió euróról 2006-ban 703 millió euróra (strukturális alap: 517 millió EUR, kohéziós alap: 186 millió EUR); a szabálytalanságok főként (75%) az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA) és az Európai Szociális Alapot (ESZA) érintették; Németországnak, Spanyolországnak, Olaszországnak, Portugáliának és az Egyesült Királyságnak róható fel a strukturális alapokból érintett összeg mintegy 85%-a (438,1 millió EUR) 2006-ban; a kedvezményezettek gyakran nem jogos kiadásokat számláztak; a dokumentumok ellenőrzésekor derült fény a tényállásra;

17. sajnálatát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi támogatási időszakban megvizsgált, a strukturális alapokból finanszírozott 95 projektből 60 esetében találtak tárgyi tévedéseket a projekthez kapcsolódó bevallott ráfordításoknál, ami a szabálytalanságok számának növekedését mutatja az elmúlt év során; úgy véli, növelni kellene az ellenőrzés alá vont projektek számát, hogy az így levont következtetések segítségével egyértelmű ajánlásokat fogalmazhassanak meg a pénzügyi irányítás javítására;

18. Megállapítja, hogy a 2006-os évet tekintve összesen 703 millió euróból még 266,5 millió euró behajtandó, míg a korábbi éveket tekintve még 762 millió euró vár beszedésre; felszólítja a Bizottságot, hogy évente kétszer tájékoztassa a Parlament illetékes bizottságait az e téren tett előrehaladásról és a fennálló követelések behajtásának felgyorsítását célzó egyes intézkedésekről;

19. megjegyzi, hogy az előcsatlakozási alapokat tekintve a szabálytalanságok pénzügyi hatása a 2005. évi 26,5 millió euróról 2006-ra 12,3 millió euróra csökkent; a leggyakoribb hibák között a nem jogos kiadások számlázása, valamint a szerződésben vagy rendeletben előírt kötelezettségek mellőzése szerepelt; az alapok bevezetése óta 11 millió eurót hajtottak be; ugyanakkor még behajtásra vár 14 millió EUR;

20. továbbra is meggyőződése, hogy, amennyiben a pozitív megbízhatósági nyilatkozat valamikori elérése a cél, a tagállamoknak és EU intézményeknek, köztük az Európai Számvevőszéknek politikai megegyezésre kell jutniuk a „megengedhető hibaarányt” illetően;

Gyenge pontok

21. kéri a Bizottságot, hogy a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 2008. évi éves jelentésébe foglalja bele a tagállamok azon intézményeinek elemzését, amelyek részt vesznek a szabálytalanságok elleni küzdelemben; ennek az elemzésnek többek között az, hogy válasz adjon az alább felsorolt kérdésekre annak érdekében, hogy a Parlament világosabb képet alkothasson a csalás elleni hálózat jogszabályi kereteinek alkalmazásáról:

–       mely nemzeti hatóságok érintettek a tagállamokban ennek gyakorlásában?

–       hogyan szervezik meg az együttmûködésüket?

–       milyen ellenõrzési hatáskörrel rendelkeznek a nemzeti hatóságok?

–       a nemzeti hatóságok éves program alapján mûködnek-e?

       kötelesek-e a nemzeti hatóságok jelentést készíteni az ellenõrzési tevékenységük során követendõ célkitûzéseikrõl?

       az adott nemzeti hatóságoknak kell-e jelentést készíteniük az európai alapok felhasználásáról?

      hogyan mûködnek együtt az OLAF-fal, és milyen módon tájékoztatják a Bizottságot megállapításaikról?

–       mely európai adatbázisokhoz van közvetlen hozzáférésük?

–       melyek azok a nemzeti adatbázisok, amelyekhez a Bizottság hozzáférhet?

       melyek az ellenõrzések becsült költségei?

–       milyen mechanizmusok szolgálnak a szabálytalanságok jelzésére?

       milyen fázisban van a 2185/96/EK Euratom tanácsi rendelet végrehajtása?

22. kéri a Bizottságot, hogy a saját források tekintetében jelezze, hogy milyen további intézkedéseket tesz a televízió, a cigaretta és általában a hamis áruk csalás segítségével való behozatalának felszámolása érdekében; ezzel összefüggésben üdvözli a tényt, hogy az OLAF hivatalt tudott nyitni Kínában; ösztönzi a Bizottságot a hamisítás elleni küzdelem fokozására; felhívja a Bizottságot, hogy a 2008. júliusában megjelenő, a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 2007. évi jelentés összefüggésben tegyen jelentést az Európai Parlament 2007. október 11-i a Közösség, a tagállamok és a Philip Morris között létrejött, a csalás és cigarettacsempészet elleni küzdelem fokozásáról szóló megállapodás következményeiről szóló állásfoglalása alapján tett kezdeményezéseiről és intézkedéseiről;

23. teljes mértékben elfogadhatatlannak tartja, hogy a mezőgazdasági kiadások tekintetében Németország és Spanyolország hosszú évek óta nem juttatja el a Bizottságnak elektronikus formában a szabálytalanságokra vonatkozó információkat; egyébiránt megjegyzi, hogy e két ország felelős a szabálytalanságok 38%-áért (33,2 millió euró); valamint, hogy Németország már nem ad ki adatokat az érintett személyekről és társaságokról, annak ellenére, hogy erre köteles volna; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy indítson jogsértési eljárásokat ezekkel az országokkal szemben, és az eljárás lezárultáig tartsa vissza a mezőgazdasági kifizetések 10%-át; kéri a Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnökét, hogy levélben kérjen magyarázatot az érintett állandó képviseletektől;

24. az a véleménye, hogy a 39 hónapos időszakot, amely a szabálytalanság elkövetése és annak a Bizottság számára történő jelzése között eltelik, nem lehet eltűrni, mert az ilyen mértékű késedelem a behajtást nehezíti; kérdezi a Bizottságtól, hogy milyen intézkedéseket tett a tagállamok rendre utasítása végett; megállapítja, hogy a tagállamok viselkedése túlzott engedékenységre utal;

25. szeretné tudni, hogy a Bizottság milyen intézkedéseket tett a vidékfejlesztésben, a borjú- és marhaágazatban, valamint a zöldség-gyümölcs ágazatban tapasztalt szabálytalanságok számának csökkentésére;

26. elvárja, hogy a Bizottság hajlíthatatlan maradjon, amennyiben Görögország nem tartja be az integrált irányítási és ellenőrzési rendszer bevezetésére irányuló cselekvési tervet; tájékoztatást kér a közösségi költségvetésből Görögország számára az integrált irányítási és ellenőrzési rendszer létrehozására mindmáig kifizetett támogatások/segélyek teljes összegéről, valamint arról, hogy van-e lehetőség ezen összeg visszahívására, amennyiben a rendszer 2008 szeptemberéig nem teljes egészében működőképes;

27. megjegyzi, hogy a strukturális támogatást tekintve az összes szabálytalanság 84%-át Olaszországban (2006: 228,2 millió EUR), Spanyolországban (2006: 85,7 millió EUR), az Egyesült Királyságban (2006: 59,8 millió EUR), Portugáliában (2006: 37,2 millió EUR) és Németországban (2006: 27,2 millió EUR) állapították meg; megállapítja továbbá, hogy sem Németország, sem Spanyolország nem használja a Csalás Elleni Információs Rendszer elektronikus modulját; ráadásul Németország nem küldi el a csalásban érintett személyekre és cégekre vonatkozó adatokat; kéri a Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnökét, hogy levélben kérjen magyarázatot az érintett állandó képviseletektől;

28. megítélése szerint ebben az összefüggésben a 2000–2006 közötti tervezési időszak azt bizonyította, hogy a túl bonyolult szabályok, valamint a nem eléggé hatékony ellenőrzési és felügyeleti rendszerek vezetnek a megállapított szabálytalanságokhoz; rámutat arra, hogy ráadásul a kifizetések gyakran késve érkeztek meg a kedvezményezettekhez; következésképpen üdvözli az előrelépést, melyet a 2006. július 11-i 1083/2006/EK az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló tanácsi rendelet hozott; általában véve szeretné, ha a regionális és helyi hatóságokat fokozottabban bevonnák az alapok tervezésébe és végrehajtásába;

29. emlékeztet arra, hogy a Parlament a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme - Csalás elleni küzdelem - 2004-es éves jelentésre vonatkozó 2006. június 15-i állásfoglalásában kijelentette: „(...) a 2005-ös jelentési időszakban a strukturális támogatások terén tapasztalható szabálytalanságoknak különös figyelmet kell szentelni”; ugyanakkor kénytelen megállapítani, hogy úgy tűnik, romlott a helyzet;

30. megítélése szerint a Bizottságnak különös figyelmet kellene fordítania az európai alapok elsikkasztására specializálódott bűnözőhálózatokra;

31. felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága számára a szervezett bűnözés által a Közösség pénzügyi érdekeinek aláásása céljából (maffia-szerűen vagy máshogyan) működtetett rendszer vagy rendszerekről részletes elemzést;

32. rendkívül aggasztónak találja az Európai Számvevőszék elnökének következő megállapítását: „A tagállamokban az ellenőrzési és felügyeleti rendszerek általában véve egyáltalán nem, vagy csak mérsékelten voltak hatékonyak, és a működésük felett a Bizottság által gyakorolt felügyelet csak közepes hatékonyságot mutatott”;

33. következésképpen elvárja, hogy a tagállamok garantálják ellenőrzési és felügyeleti rendszereik minőségét azáltal, hogy a megfelelő politikai szinten valamennyi megosztott igazgatású közösségi kiadásra vonatkozó nemzeti igazgatási nyilatkozatot fogadnak el; kéri a Bizottságot, hogy aktívan védelmezze e gondolatot, és számoljon be a megvalósult előrelépésekről a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló éves jelentésben;

34. felhívja a Bizottságot, hogy hozzon megfelelő, lehetőség szerint jogsértési eljárásokat is magukban foglaló intézkedéseket azok ellen a tagállamok ellen, amelyek nem segítik a Bizottság helyszíni ellenőrzéseket folytató szervezeti egységeit a 2185/96/EK Euratom tanácsi rendeletben előírtaknak megfelelően;

35. ezzel összefüggésben arra is kéri a Bizottságot, hogy értékelje kötelező érvényű és védelmet szolgáló elemek bevezetését a megosztott igazgatásra vonatkozó jövőbeli európai jogszabályokba, hogy ily módon a behajtási eljárások végén a szabálytalanságok behajthatók legyenek, például úgy, hogy a tagállam garanciát vállal a Közösségek felé az európai támogatásoknak a kedvezményezettek általi felhasználására vonatkozóan;

36. emlékeztet arra, hogy a strukturális támogatásokat tekintve több mint 1 000 millió eurót kell még behajtani a 2006-os és az azt megelőző évekre vonatkozóan;

37. hangsúlyozza, hogy a tagállamok közvetlenül felelősek a szabálytalanságban érintett kifizetéseknek az alapokba történő visszajuttatásáért; ismételten arra bátorítja a Bizottságot, hogy súlyos szabálytalanságok esetén függessze fel a tagállamoknak juttatott évközi kifizetéseket; elismeri, hogy megfelelő módon kell reagálni a tagállamok irányításellenőrzési rendszerének elégtelen működése esetén és emlékeztet arra, hogy a csalások és a szabálytalanságok hátrányosak az Európai Unió munkájára és különösen a strukturális projektekre nézve;

38. üdvözli a tényt, hogy az európai átláthatósági kezdeményezés keretében a strukturális alapokból részesülő kedvezményezettekkel kapcsolatos információkat nyilvánosságra kell hozni, és nyomatékosan kéri, hogy a tagállamokat kötelezzék valamennyi közös kezelésű közösségi alap projektjeire és támogatásainak kedvezményezettjeire vonatkozó adatok közzétételére;

39. kéri, hogy a tagállamok évente közöljék a Bizottsággal a végleg elveszett összegek által okozott pénzügyi veszteséget, melynek összege bekerül az éves jelentésbe;

40. azt is kéri, hogy a tagállamok illetékes hatóságai évente egyszer tájékoztassák a Bizottságot, beleértve az OLAF-ot is, a strukturális alapokkal elkövetett csalások ügyében hozott bírósági ítéletekről;

41. kéri a Bizottságot, hogy foglaljon állást az Európai Számvevőszék által a munkájáról készített negatív értékeléssel kapcsolatban, és egyúttal magyarázza el, hogy mit tett a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmét veszélyeztető helyzet javítására a tagállamokban;

42. ugyanakkor felhívja a Bizottságot, hogy tegyen gyakrabban jelentést a tagállamok felé, és számoljon be részletesen a tagállamok által küldött információk felhasználásáról, valamint arról, miként járt el a jelentett szabálytalanságok vonatkozásában;

43. megállapítja, hogy az előcsatlakozási alap felhasználását tekintve Bulgária (2006: 1,7 millió EUR), Lengyelország (2006: 2,4 millió EUR), Románia (2006: 5,5 millió EUR) és Szlovákia (2006: 1,9 millió EUR) okozta a szabálytalanságok 94 %-át; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a Bizottság hangsúlyozta, hogy szükség van egységes közös értelmezésre és az iránymutatások és munkadokumentumok egységes alkalmazására; kéri tehát a Bizottságot, hogy jelölje meg az általa megtett ilyen irányú intézkedéseket;

44. felhívja a Bizottságot, hogy tegye lehetővé a tagállamok számára, hogy még világosabban és már csírájában azonosítani tudják azokat a szabálytalanságokat, amelyek csalás és sikkasztás gyanúját keltik, mivel a tagállamok számára még mindig nem egyértelmű, hogy mi minősül szabálytalanságnak vagy csalásnak, és mit kell jelenteni a Bizottságnak/az OLAF-nak, bár eleget tesznek negyedéves jelentési kötelezettségüknek;

45. felszólítja a Bizottságot, hogy legyen a tagállamok segítségére az OLAF Csalás Elleni Információs Rendszerének (AFIS/Ciginfo) használatában; úgy véli, hogy ez az egyablakos ügyintézést lehetővé tévő honlap javítaná az OLAF és a tagállamok közti adatcserét (különösen a szabálytalanságok vonatkozásában), amint a nemzeti és európai rendszerek összehangolása megtörténik;

46. üdvözli, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottság már két ízben is találkozott a nemzeti parlamentek által delegált, vele azonos feladatot ellátó bizottságokkal; úgy véli, hogy a nemzeti költségvetési ellenőrző bizottságok és az Európai Parlament közötti éves találkozók igen hasznosak lehetnek a tagállamok ellenőrző és nyomon követő rendszereinek javítása, valamint a nemzeti igazgatási nyilatkozatok megtétele szempontjából;

47. az Európai Számvevőszék és a nemzeti és regionális ellenőrző testületek lehető legszorosabb együttműködését szorgalmazza, annak érdekében, hogy jelentéseik nagyobb mértékben kerüljenek felhasználásra az uniós alapok tagállamokban történő felhasználásának nyomon követéséhez;

Az OLAF tevékenységi jelentései

48. megállapítja, hogy az OLAF-on belül átszervezés történt 2006-ban, a Számvevőszék 1/2005. számú külön jelentése alapján; megítélése szerint az OLAF működéséről a Parlamentnek értékelést kellene készítenie az OLAF-rendelet felülvizsgálatára vonatkozó eljárás alkalmával;

49. felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a felülvizsgált költségvetési rendelet 95. cikkében meghatározott adatbázis teljes működőképességét 2009. január 1-re;

50. megállapítja, hogy az OLAF 2005-ben 802, 2006-ban 826 új közlést kapott; üdvözli, hogy az értékelési rendszer segítségével a megkezdett vizsgálatok számát 254 esetre lehetett csökkenteni; valamint üdvözli, hogy a lezárt vizsgálatok többségénél a statisztikák hivatali, fegyelmi, pénzügyi, igazságügyi vagy jogalkotási folytatást mutatnak; megjegyzi, hogy a folyamatban lévő és lezárt esetek pénzügyi hatása 6 600 millió EUR volt 2005 végén, és 7 400 millió EUR 2006 végén; valamint, hogy a leginkább érintett ágazatok a strukturális alapok (2006: 1 606,7 millió EUR), a cigaretta (2006: 1 320,1 millió EUR), a vám (2006: 989,8 millió EUR) és a HÉA (2006: 727,8 millió EUR) voltak;

51. felszólítja a Bizottságot, hogy készítse elő a megfelelő jogalapot a Közösséget csalással megkárosító vállalatok és személyek nevének nyilvánosságra hozatalához;

52. üdvözli azt a módot, amellyel az OLAF a Parlamentet tájékoztatta a már lezárt vizsgálatokat követő fejleményekről; mindazonáltal rámutat arra, hogy az érintett ügyészségek 20 alkalommal megtagadták az eljárást (134 olyan esetből, ahol igazságszolgáltatási eljárást kértek) elévülés miatt vagy bizonyíték hiányában;

53. mindazonáltal sajnálja, hogy az OLAF nem indított újabb párbeszédet azokról az írásos információkról, amelyeket az illetékes parlamenti bizottság rendszeresen megkap, az említett, 2004-es évről szóló éves jelentésre vonatkozó állásfoglalásban megfogalmazott kérésnek megfelelően;

54. megállapítja, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a legtöbb esetet Belgiumban, Németországban és Olaszországban regisztrálták;

55. megjegyzi, hogy a csalás és a cigarettahamisítás elleni küzdelem megerősítéséről, valamint a Parlament vizsgálóbizottsága által a közösségi tranzitrendszerről megfogalmazott ajánlások alkalmazásában elért eredményekről szóló állásfoglalást 2007. október 11-én jóváhagyták;

56. megállapítja, hogy 2006-ban 450 millió EUR feletti összeget regisztráltak behajtás címén az OLAF vizsgálatai keretében; megállapítja, hogy ez az összeg a 2006-ban lezárt esetekből (kb. 114 millió EUR) és a folyamatban lévő nyomon követési intézkedésekből (kb. 336 millió EUR, főként a mezőgazdaságból (134,6 millió EUR) és a strukturális alapokból (146,3 millió EUR) származik;

57. üdvözli az OLAF, az Europol, az Eurojust és egyes nemzetközi szervezetek közötti együttműködést, amelynek célja többek között a szervezett bűnözés elleni küzdelem; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az ilyen jellegű együttműködésnek átláthatónak kell lennie, és nem befolyásolhatja az OLAF függetlenségét;

58. megérti, hogy a Bizottság gazdasági okokból korlátozni kívánja a nyelvi változatok számát; ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló éves jelentések 2. melléklete, valamint a tevékenységről szóló jelentések mindenképpen legyenek elérhetők legalább angol, francia és német nyelven;

Az OLAF-szabályzat felülvizsgálata

59. emlékezteti a Bizottságot, hogy a Parlament támogatta, hogy „(...) az OLAF vizsgálati hatásköreit foglalják egységes szabályzatba”; ugyanakkor hangsúlyozza, úgy tűnik, hogy a Tanács csalás elleni küzdelemmel foglalkozó munkacsoportja szintén a jelenlegi jogalap egyszerűsítése mellet van; ezért felszólítja az OLAF-ot, hogy sürgősen nyújtson be elemzést a vizsgálati hatásköröket meghatározó különböző jogalapok együttes működéséről az OLAF 2007. évi tevékenységi jelentéséhez kapcsolódóan, annak érdekében, hogy a megállapítások lehetőleg szerepelhessenek az OLAF-szabályzat jövőbeni felülvizsgálatában; ebben az összefüggésben rámutat arra, hogy a Lisszaboni Szerződés módosítja az EU-Szerződés 280., csalás elleni küzdelemmel foglalkozó cikkét;

60. megjegyzi, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2007. november 27-én a 20477/05. számú Tillack kontra Belgium ügyben hozott döntése szerint a belga állam megsértette az Emberi jogok európai egyezményének 10. cikkét (véleménynyilvánítás szabadsága), amikor az újságíró lakásán házkutatást hajtott végre; megjegyzi mindazonáltal, hogy sem az OLAF, sem a Bizottság előzetes igazgatási vizsgálatai nem képezték a döntés tárgyát; ebben az összefüggésben azon a véleményen van, hogy általánosan minden megfelelő intézkedést meg kell hozni a vizsgálat alatt álló személyek jogainak védelmére;

A hozzáadottérték-adóval (HÉA) elkövetett csalás elleni küzdelem

61. rendkívül aggasztja a „körhinta” jellegű tranzakciók okozta anyagi kár; megállapítja, hogy például a német gazdaságkutató intézet szerint a 2003–2005 közötti időszakban a nemzeti HÉA bevételkiesés évi 17 000 és 18 000 EUR közé tehető; valamint megállapítja, hogy általában véve a tagállamok a HÉA-bevételkiesést évente 10%-ra becsülik; valamint, hogy e veszteség egyharmada a határokon átnyúló „körhinta” jellegű tranzakcióknak róható fel;

62. rámutat ezenkívül arra, hogy a Lordok Háza az Egyesült Királyságban a 2005-ről 2006-ra a nemzeti HÉA-bevétel kiesést 3 500 és 4 750 millió font sterling közötti értékre becsüli; vagyis legalább napi 9,6 millió font sterlingre; idézi a jelentést, amely a következőt mondja: „A Közösségen belül jelenleg működő, a HÉA tranzakciókra vonatkozó mechanizmus tarthatatlan.”;

63. emlékeztet arra, hogy csak a tényleges bevételeket lehet figyelembe venni a HÉA saját források beszedésénél;

64. módfelett aggasztónak találja, hogy sok tagállam továbbra is vonakodik egyrészt az illetékes nemzeti hatóságok közötti, másrészt pedig a Bizottság – az OLAF-ot is beleértve – és a nemzeti szolgálatok közötti együttműködés megerősítésétől;

65. üdvözli a Bizottságnak a Tanácshoz intézett, a HÉA-val kapcsolatos uniós csalás elleni stratégia kialakítását elősegítő, néhány kulcsfontosságú összetevőre vonatkozó közleményét (COM(2007)0758); ezért felszólítja illetékes bizottságát, hogy tegyen lépéseket a stratégia végrehajtásának nyomon követése érdekében;

66. sajnálja, hogy a Tanács még nem foglalt állást a kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló rendeletre irányuló javaslatról, melynek célja a Közösség pénzügyi érdekeinek védelme a csalással és minden egyéb illegális tevékenységgel szemben, és amelyet a Parlament első olvasatban 2005. június 23-án fogadott el; kéri az elnökét, hogy lépjen kapcsolatba a Tanács Elnökségével az ügy előmozdítása érdekében,

67. megítélése szerint a határokon átnyúló „körhintacsalások” elleni küzdelem érdekében elengedhetetlen az érintett szolgálatok közötti és a Bizottsággal (OLAF) való jobb együttműködés; megítélése szerint ebben az összefüggésben meg kellene erősíteni a HÉA-ra vonatkozó információk cseréjét szolgáló rendszert és – a Bizottság (OLAF) közreműködésével megvalósított – együttműködést az adatelemzés területén;

o

o      o

68. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, az OLAF felügyelő bizottságának, valamint az OLAF-nak.

  • [1]  http://ec.europa.eu/atwork/synthesis/aar/aar2005/index_en.htm.
  • [2]  http://ec.europa.eu/atwork/synthesis/aar/index_en.htm.
  • [3]  http://ec.europa.eu/anti_fraud/reports/sup-com_en.html.
  • [4]  HL C 263., 2006.10.31., 1. o.
  • [5]  http://eca.europa.eu/portal/pls/portal/docs/1/483522.PDF.
  • [6]  HL C 390., 2006.30.12., 1. o.
  • [7]  HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (8.5.2007)

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről – Csalás elleni küzdelem – Éves jelentés 2005
(2006/2268(INI))

A vélemény előadója: Jan Březina

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  sajnálatát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi támogatási időszakban megvizsgált, a strukturális alapokból finanszírozott 95 projektből 60 esetében találtak tárgyi tévedéseket a projekthez kapcsolódó bevallott ráfordításoknál, ami a szabálytalanságok számának növekedését mutatja az elmúlt év során; úgy véli, növelni kellene a könyvvizsgálat alá vont projektek számát, hogy az így levont következtetések segítségével egyértelmű ajánlásokat fogalmazhassanak meg a pénzügyi irányítás javítása érdekében;

2.  megelégedéssel jegyzi meg, hogy annak ellenére, hogy a strukturális politika és a kohézió területén a szabálytalanságok száma enyhén növekedett 2004-hez képest, e szabálytalanságok pénzügyi hatása jelentősen csökkent;

3.  megjegyzi, hogy részben a jogszabályi keret bonyolultsága is hozzájárul a tagállamok által elkövetett szabálytalanságokhoz, következésképpen arra ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa annak egyszerűsítését;

4.  felszólít, hogy hozzanak létre egy világosabb meghatározást, amely a csalás és a szabálytalanság fogalmát jobban megkülönbözteti egymástól;

5.  kéri, hogy az elkövetőket megnevezve biztosítsanak nagy nyilvánosságot a csalások és szabálytalanságok vonatkozásában;

6.  tudomásul veszi, hogy a projektzárási eljárás – beleértve az utólagos könyvvizsgálatot – hosszú időt vehet igénybe; ösztönzi a Bizottságot, hogy vizsgálja felül és egyszerűsítse eljárásait annak érdekében, hogy a 2000–2006-os időszak projektjeinek lezárása indokolatlan késedelem nélkül megtörténhessen, a legmagasabb szintű pénzügyi igazgatási standardok biztosítása mellett;

7.  ismételten hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell pénzügyi ellenőrzési mechanizmusuk helytállóságát és a megfelelő adminisztratív szinten egy nyilatkozatot kell elkészíteniük valamennyi közös kezelésű közösségi finanszírozás nemzeti kezelése tekintetében;

8.  hangsúlyozza, hogy a tagállamok közvetlenül felelősek a szabálytalansággal terhelt kifizetéseknek az alapokba történő visszajuttatásáért; ismételten arra bátorítja a Bizottságot, hogy súlyos szabálytalanságok esetén függessze fel a tagállamoknak juttatott évközi kifizetéseket; elismeri, hogy megfelelő módon kell reagálni a tagállamok irányításellenőrzési rendszerének elégtelen működése esetén és emlékeztet arra, hogy a csalások és a szabálytalanságok hátrányosak az Európai Unió munkája és különösen a strukturális intézkedések terén létrehozott projektek vonatkozásában;

9.  üdvözli a tényt, hogy az európai átláthatósági kezdeményezés keretében a strukturális alapokból részesülő kedvezményezettekkel kapcsolatos információkat nyilvánosságra kell hozni, és nyomatékosan kéri, hogy a tagállamokat szigorúan kötelezzék valamennyi közös kezelésű közösségi alap projektjeire és támogatásainak kedvezményezettjeire vonatkozó adatok közzétételére;

10. sajnálatát fejezi ki az ellenőrzési rendszerek irányítására vonatkozó egyértelmű és átlátható közösségi követelmények hiánya miatt; úgy véli, hogy az „elfogadható szintű kockázat” kulcsfogalom pontosabb meghatározására van szükség annak érdekében, hogy világos iránymutatást nyújtsanak a tagállamok, a regionális hatóságok és a szerződő felek törvényi elvárásainak kielégítéséhez;

11. kéri, hogy a strukturális alapok kiadásait értékelő következetes megközelítés érdekében a 2000–2006-os, a 2007–2013-as és az azt követő programozási időszakokra vonatkozó, jövőbeni előzetes, időközi és utólagos értékelések során vegyék figyelembe a Számvevőszék 10/2006 sz. különjelentésének következtetéseit.

ELJÁRÁS

Cím

A Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme – Csalás elleni küzdelem – Éves jelentés 2005

Eljárás száma

2006/2268(INI)

Illetékes bizottság

CONT

Véleményt nyilvánított

  A plenáris ülésen való bejelentés

  dátuma

REGI29.11.2006

 

Megerősített együttműködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma

 

A vélemény előadója

  A kijelölés dátuma

Jan Březina

27.2.2007

A vélemény korábbi előadója

 

Vizsgálat a bizottságban

20.3.2007

 

 

 

 

Az elfogadás dátuma

2.5.2007

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

47

0

0

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Alfonso Andria, Stavros Arnaoutakis, Jean Marie Beaupuy, Rolf Berend, Wolfgang Bulfon, Antonio De Blasio, Vasile Dîncu, Gerardo Galeote, Iratxe García Pérez, Eugenijus Gentvilas, Ambroise Guellec, Gábor Harangozó, Marian Harkin, Jim Higgins, Alain Hutchinson, Mieczysław Edmund Janowski, Gisela Kallenbach, Tunne Kelam, Evgeni Kirilov, Miloš Koterec, Constanze Angela Krehl, Mario Mantovani, Miguel Angel Martínez Martínez, Yiannakis Matsis, Miroslav Mikolášik, Lambert van Nistelrooij, Jan Olbrycht, Maria Petre, Markus Pieper, Elisabeth Schroedter, Stefan Sofianski, Grażyna Staniszewska, Oldřich Vlasák, Vladimír Železný

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Bastiaan Belder, Brigitte Douay, Den Dover, Riitta Myller, Zita Pleštinská, Christa Prets, Miloslav Ransdorf, Richard Seeber, László Surján, Károly Ferenc Szabó

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

Véronique De Keyser, Henrik Lax, Samuli Pohjamo

Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)

...

VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről (8.5.2007)

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről – Csalás elleni küzdelem – Éves jelentés 2005
(2006/2268(INI))

A vélemény előadója: Kyösti Virrankoski

JAVASLATOK

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felhívja a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  üdvözli a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló új rendelet (1290/2005/EK tanácsi rendelet) elfogadását, amelynek célja egyszerűsített és hatékonyabb jogi keret biztosítása a tagállamok részére a szabálytalan kifizetések behajtásához; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje az új jogszabály alkalmazását, és erről készítsen jelentést;

2.  üdvözli, hogy a Behajtási Munkacsoport végrehajtotta feladatát, ami az 1999 előtti ügyek vizsgálata révén lehetővé tette olyan jelentős összegek behajtását, amelyeket szabálytalanul fizettek ki a piaci szereplőknek az EMOGA Garanciarészlegéből;

3.  sajnálja, hogy bár a mezőgazdasági kiadásokkal kapcsolatos szabálytalanságok 2005-ben az előző évhez képest csökkentek, pénzügyi hatásuk növekedett; felhívja a tagállamokat, hogy törekedjenek a jelentési fegyelem javítására a szabálytalanságok számának és pénzügyi hatásának csökkentése érdekében;

4.  aggodalommal tölti el, hogy a jogtalanul kifizetett összegek behajtási aránya továbbra is alacsony és tagállamonként változó, mivel a behajtás esélye az idő múlásával csökken, felhívja a Bizottságot, hogy fokozza a jogtalanul kifizetett összegek behajtási arányának javítására irányuló erőfeszítéseit;

5.  hangsúlyozza annak rendkívüli fontosságát, hogy a tagállamok megfelelő rendszerekkel rendelkezzenek a jogtalanul kifizetett összegek behajtására, ezáltal csökkentve annak szükségességét, hogy a Bizottságnak korrekciós intézkedéseket kelljen alkalmaznia; az a véleménye, hogy amennyiben egy bizonyos tagállamban a behajtás hatásfoka rendszeresen alacsony, a Bizottság alkalmazzon korrekciós intézkedéseket;

6.  teljes támogatásáról biztosítja a Bizottságot a kifizetések felfüggesztésével kapcsolatos jogszabályok szigorú alkalmazásában, és sürgeti, hogy a KAP finanszírozása is tartozzon ugyanazon eljárás alá, mint azok, az alapok át nem utalására irányuló, már kezdeményezett intézkedések[1], ahol a Bizottság nem rendelkezik abszolút garanciával az alapok kedvezményezettjeként szereplő tagállam igazgatási és ellenőrzési rendszereinek megbízhatóságával kapcsolatban;

7.  úgy ítéli meg, hogy a közvetlen kifizetéseknek a KAP reformja keretében bevezetett rendszerét, amely az összegeknek a mezőgazdasági termelők részére történő kifizetését foglalja magában, javítani kell a versenytorzulás megelőzése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az eljárások olcsók és egyszerűek legyenek, valamint hogy a kifizetések és azok kedvezményezettjei tekintetében maximális legyen az átláthatóság az összes tagállamban;

8.  sürgeti a termelők részére teljesített kifizetésekkel kapcsolatos ellenőrzések és monitoring rendszerek hatékonyságának és átláthatóságának biztosítását; ezért felhívja a Bizottságot, hogy az ilyen ellenőrzések és rendszerek alkalmazásának eredményeiről évente nyújtson be jelentést a Parlamentnek;

9.  üdvözli az egyes tagállamokban bekövetkezett fejleményeket, mint például az ellenőrzés és a jogtalanul kifizetett összegek behajtásának javítására elfogadott új intézkedéseket, és hangsúlyozza, hogy további rendelkezéseket kell elfogadni a szabálytalanságok és csalások esetére;

10. tudomásul veszi, hogy a Bizottság elfogadta a „feketelista”-rendszer (1469/95/EK tanácsi rendelet) alkalmazásának hiányosságairól szóló második jelentését, és az intézményeken belül szélesebb körű vitára szólít fel az előrelépési lehetőségekről, melyek közt a jogtalanul kifizetett összegek visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségüket nem teljesítő tagállamokkal szemben alkalmazható bírságok lényeges növelése a legkézenfekvőbb megoldás.

ELJÁRÁS

Cím

A Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme – Csalás elleni küzdelem – Éves jelentés 2005

Eljárás száma

2006/2268(INI)]

Illetékes bizottság

CONT

Véleményt nyilvánított

  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AGRI29.11.2006

 

Megerősített együttműködés – a plenáris ülésen való bejelentés dátuma

 

A vélemény előadója

  A kijelölés dátuma

Kyösti Virrankoski

19.12.2006

A vélemény korábbi előadója

 

Vizsgálat a bizottságban

21.3.2007

11.4.2007

 

 

 

Az elfogadás dátuma

8.5.2007

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

30

0

0

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Vincenzo Aita, Peter Baco, Katerina Batzeli, Thijs Berman, Niels Busk, Luis Manuel Capoulas Santos, Dumitru Gheorghe Mircea Coşea, Joseph Daul, Albert Deß, Gintaras Didžiokas, Carmen Fraga Estévez, Lutz Goepel, Friedrich-Wilhelm Graefe zu Baringdorf, Esther Herranz García, Elisabeth Jeggle, Atilla Béla Ladislau Kelemen, Heinz Kindermann, Véronique Mathieu, Rosa Miguélez Ramos, Neil Parish, Radu Podgorean, María Isabel Salinas García, Agnes Schierhuber, Willem Schuth, Czesław Adam Siekierski, Csaba Sándor Tabajdi, Marc Tarabella, Witold Tomczak, Donato Tommaso Veraldi, Andrzej Tomasz Zapałowski

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Esther De Lange, Ilda Figueiredo, Jan Mulder, James Nicholson, Armando Veneto

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

 

Megjegyzések (az adatok egyetlen nyelven állnak rendelkezésre)

 

  • [1]  Hübner biztos a következőket jelentette ki egy, a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak adott írásbeli válaszában: „2006-ban az ERFA kifizetési követeléseket Spanyolország visszatartotta, a helyreigazító intézkedések vizsgálatának eredményeit várva. További példa az ESZA összes kifizetésének megszakítása 2005-ben Angliában, a 3. célkitűzés programjai és néhány regionális program esetében Franciaországban, valamint Olaszország Calabria és Szicília régiójában zajló programok esetében, továbbá 2006-ban az EQUAL esetében Spanyolországban és Olaszországban.”

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

22.01.2008

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

25

1

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jean-Pierre Audy, Herbert Bösch, Paul van Buitenen, Paulo Casaca, Jorgo Chatzimarkakis, Antonio De Blasio, Markus Ferber, Christofer Fjellner, Ingeborg Gräßle, Dan Jørgensen, Esther De Lange, Marusya Ivanova Lyubcheva, Hans-Peter Martin, Jan Mulder, Francesco Musotto, Bill Newton Dunn, Borut Pahor, José Javier Pomés Ruiz, Bart Staes, Alexander Stubb, Kyösti Virrankoski

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Daniel Caspary, Valdis Dombrovskis, Edit Herczog, Monica Maria Iacob-Ridzi, Cătălin-Ioan Nechifor, Pierre Pribetich, Petya Stavreva

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)