JELENTÉS Horvátország 2007. évi országjelentéséről

28.2.2008 - (2007/2267(INI))

Külügyi Bizottság
Előadó: Hannes Swoboda

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

Horvátország 2007. évi országjelentéséről

(2007/2267(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács által 2005. október 3-án elfogadott, a Horvátországgal folytatandó csatlakozási tárgyalások megnyitásáról szóló határozatra,

–   tekintettel a Horvátország 2006. évi országjelentéséről szóló 2007. április 25-i állásfoglalására[1],

–   tekintettel Horvátország 2007. évi, a Bizottság által 2007. november 6-án közzétett országjelentésére (SEC(2007)1431),

–   tekintettel az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa 2007. december 10-i ülésének Horvátországról szóló végkövetkeztetéseire,

–   tekintettel a Külügyi Bizottság küldöttségének 2008. február 6–7-én Horvátországban tett látogatására,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A6-0048/2008),

A. mivel az európai uniós tagság a meglévő megosztottság felszámolása és a népek közötti megbékélés melletti elkötelezettséget is jelenti, ami egyaránt azzal jár, hogy bizonyos kulcsfontosságú politikai területeken a hatalmat önként másra ruházzák, és mivel Horvátország jelentős és sikeres erőfeszítéseket tett e tekintetben, amelyek látható eredményeket hoztak,

B.  mivel Horvátország uniós csatlakozási folyamatának messzebbre nyúló regionális következményei is vannak, illetve azt az EU Nyugat-Balkán melletti elkötelezettségének tesztjeként is szemlélik, és jelentős ösztönzővé válhat minden más érintett ország számára,

C. mivel Horvátország csatlakozási tárgyalások melletti határozott elkötelezettsége meghozta az eredményeket, és az Horvátország és a régió többi országának uniós integrációs folyamatára nézve kedvező jel,

D. mivel az elmúlt két év tárgyalásai során Horvátország jelentős és dicséretes haladást ért el a közösségi joganyag hatálya alá tartozó legtöbb területen,

E.  mivel fokozott erőfeszítések és újbóli politikai kötelezettségvállalás szükséges néhány olyan, problematikusabb terület kezeléséhez, amelyen komoly reformokra van szükség, mielőtt Horvátország az Európai Unióhoz csatlakozhatna,

F.  mivel az Európai Tanács 2003. évi szaloniki ülésének következtetései arra utalnak, hogy a Nyugat-Balkán országainak jövője ténylegesen az Európai Unióban van, amint azt számos európai parlamenti állásfoglalásban is megerősítették,

G. mivel az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok külügyminiszterei 2006. március 11-én, Strasbourgban egyhangúlag jóváhagyták az EU és a nyugat-balkáni országok által kiadott nyilatkozatot, amely hangsúlyozza a jószomszédi kapcsolatok fontosságát és annak jelentőségét, hogy kölcsönösen elfogadható megoldásokat találjanak a szomszédos országokkal a még nyitott kérdésekre,

1.  elismerését fejezi ki a horvát hatóságoknak az eddig elért pozitív eredményeket, különösen pedig a megnyitott tárgyalási fejezetek számát illetően;

2.  úgy ítéli meg, hogy a folyamatban lévő csatlakozási tárgyalások célja a megállapodás azon intézkedésekről, amelyek szükségesek lehetnek az integráció lehetővé tételéhez, a tagjelölt ország részéről egyértelmű kötelezettségvállalással a közösségi vívmányok elfogadására és végrehajtására, valamint a Szerződések politikai célkitűzéseinek betartására, és hogy azt nem szabad a közösségi vívmányokon és a folyamat célkitűzésein kívül eső, kétoldalú politikai viták megoldásának felgyorsítására felhasználni;

3.  üdvözli, hogy Horvátország megfelelő előrehaladást ért el az egyes fejezetek megnyitásához szükséges referenciaértékek elérése terén, és sürgeti az újonnan megalakult kormányt, hogy kétszerezze meg erőfeszítéseit a fennmaradó fejezetekre vonatkozó referenciaértékek teljesítésére;

4.  örömmel veszi tudomásul, hogy Horvátország joganyagának nagy részét összhangba hozták az uniós standardokkal, ugyanakkor emlékezteti a horvát hatóságokat, hogy most döntő fontosságú az új jogszabályok végrehajtásához szükséges igazgatási képességek fejlesztésének felgyorsítása; felhívja e tekintetben a horvát hatóságokat e folyamat megindítására és a civil társadalomnak a végrehajtás figyelemmel kísérésébe történő bevonására;

5.  sürgeti Horvátországot a közszolgálati reform folyamatának felgyorsítására a helyi és regionális önkormányzatokban, illetve az e reformok végrehajtásához szükséges erőforrások és képzés biztosítására;

6.  elismerően nyilatkozik az igazságszolgáltatási reform kritikus fontosságú területén megtett lépésekről, ugyanakkor egyetért a Bizottsággal abban, hogy további változtatások szükségesek, különösen az alábbiak tekintetében:

–   a függőben lévő ügyhátralék további mérséklése, nem utolsósorban azáltal, hogy határozottabban ösztönzik a bírák körében a vitás ügyek rendezése alternatív formáinak alkalmazását;

–   az igazságszolgáltatás függetlenségének, pártatlanságának és szakmaiságának növelése, különös tekintettel a bírák kinevezésére és a bírói és ügyészi életpálya igazgatására, a képzést is beleértve;

–   a bírósági rendszer ésszerűsítési folyamatának újbóli fellendítése, és annak biztosítása, hogy az infrastrukturális beruházások összhangban legyenek az újonnan kifejlesztett „igazságszolgáltatási térképpel”;

7.  elismerését fejezi ki a horvát hatóságoknak a háborús bűnösök pártatlan bíróság elé állításáért tett folyamatos erőfeszítések miatt, és sürgeti őket, hogy tanúsítsanak folyamatos éberséget az etnikailag elfogult ítéletek kockázatának elkerülésére, valamint biztosítsák, hogy az igazságszolgáltatási folyamat feddhetetlenségének védelmében minden szükséges intézkedést meghozzanak; ezzel összefüggésben további sürgős intézkedések megtételére szólít fel a tanúk védelme érdekében, ideértve szigorúbb jogszabályi rendelkezések elfogadását is;

8.  üdvözli, hogy Horvátország továbbra is teljes mértékben együttműködik a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY); ugyanakkor aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az ICTY a vukovári háborús bűnökkel kapcsolatos ítéletei negatív hatással voltak a horvát közvéleményre; sürgeti a horvát kormányt, hogy valamennyi politikai párt, a média és a civil társadalom támogatásával, az ICTY horvátországi irodájával közösen tegyen lépéseket az ICTY-nek a jugoszláv konfliktusban elkövetett bűnök kezelésében betöltött szerepét illető lakossági támogatás helyreállítására; megjegyzi, hogy e támogatás jelentősen megerősödne, ha az összes érintett ország teljes mértékben együttműködne az ICTY-vel;

9.  ezzel összefüggésben felhívja a horvát hatóságokat annak biztosítására, hogy az ICTY elé állított vádlottak ideiglenes szabadlábra helyezésének feltételei maradéktalanul teljesüljenek;

10. üdvözli a Korrupció és a Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal (USKOK) megbízatásának megerősítését, valamint hogy egyre nagyobb számban kerülnek korrupciós ügyek a bíróságok elé, továbbá számít a felső szintet érintő korrupciós ügyek sikeres kivizsgálására; kéri, hogy folytassák ezen erőfeszítéseket az – egyes esetekben elfogadhatatlan mértékű – korrupció felszámolására, amely gátat vet az ország gazdasági fejlődésének;

11. elismerését fejezi ki Horvátországnak a példaértékű nemzeti kisebbségekről szóló alkotmányos törvény (CLNM) miatt, és méltányolja a kisebbségek szociális és politikai alaprendszerekbe történő integrálásának előmozdítása érdekében tett intézkedéseket;

12. üdvözli azt a fontos határozatot, hogy a szerb kisebbség egy képviselőjét a regionális fejlesztésért, az újjáépítésért és a menekültek hazatéréséért felelős miniszterelnök-helyettessé nevezték ki;

13. ösztönzi a kormányt és a parlamentet, hogy folytassa erőfeszítéseit a diszkrimináció és az előítéletek valamennyi formájának eltörléséért, a roma közösség tekintetében is; ezzel összefüggésben felhívja a kormányt egy átfogó diszkrimináció elleni stratégia elfogadására, valamint annak hathatós végrehajtására állami és helyi szinten egyaránt;

14. ezenfelül ismételten hangsúlyozza a CLNM hatékony végrehajtásának szükségességét, különösen a kétnyelvű iskolai oktatás, a kétnyelvű közigazgatás, valamint a kisebbségeknek az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban való megfelelő képviseletére vonatkozóan tervezett foglalkoztatási garanciák tekintetében;

15. úgy véli, hogy a nemzetközi bizalomépítő intézkedések az ország és a környező balkáni területek stabilitásának kulcsfontosságú elemei;

16. úgy tekinti, hogy Horvátország oktatási rendszerének az egyes nemzeti közösségek kulturális és társadalmi hagyományainak megőrzése és fejlesztése mellett határozottan kell támogatnia a horvát társadalomba való nagyobb fokú integrációt és kohéziót;

17. kéri, hogy biztosítsák a háborús menekültek fenntartható visszailleszkedését, és ebben a vonatkozásban hangsúlyozza, hogy ki kell dolgozni és időben meg kell oldani a menekültek lakhatását, foglalkoztatását és a feladattal arányos szociális intézkedéseket;

18. örömmel nyugtázza, hogy továbbra is tart a horvát gazdaság növekedése; reméli, hogy e növekedés bővülő foglalkoztatási lehetőségeket eredményez majd; elismerően nyilatkozik a HitroRez által a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése terén folytatott munkáról, és reméli, hogy más területeken hasonló eredmények születnek majd;

19. üdvözli a környezetvédelmi ágazatban elfogadott reformokat; felhívja a kormányt, hogy vegyen fontolóra olyan intézkedéseket és politikákat, amelyek az uniós célkitűzésekkel összhangban az éghajlatváltozás káros hatásait hivatottak kezelni; átfogóbb ágazatközi párbeszéd kialakítását kéri az ökológiailag fenntartható fejlődés biztosítása érdekében;

20. sürgeti a horvát kormányt, hogy értékelje át a környezetvédelmi intézkedések jelenlegi rendszerének eredményességét, ideértve a tengerparti szennyvíztisztítók, a szelektív hulladékgyűjtés és a hővisszanyerő telepek kialakítását, valamint az illegális hulladéklerakók felszámolását, és erősítse meg a felelős szervek közötti koordinációt; ezzel összefüggésben a tudatosságot javító kampányt kér, amelynek célja, hogy a lakosság nagyobb figyelmet fordítson a környezetre;

21. üdvözli Horvátország Előcsatlakozási Gazdasági Programját, és megjegyzi, hogy az ország 2008 márciusában tervezi elfogadni a hajóépítő-ipar már régóta esedékes nemzeti átalakítási programját; emlékezteti a horvát hatóságokat, hogy az e területen elért haladás – amellett, hogy a stabilizációs és társulási megállapodás követelménye is – döntő fontosságú a csatlakozási tárgyalások szempontjából;

22. kitart amellett, hogy az új jogszabályokat gyorsan végre kell hajtani, mivel ez megbízható viszonyítási pontot biztosít az ország tagságra való felkészültségének értékelésekor, amely tényeken és nem pusztán az elfogadott jogszabályokon alapul majd, különösen ami az igazságszolgáltatási reformot, a korrupció elleni küzdelmet és a gazdasági reformokat illeti;

23. felhívja a horvát kormányt annak biztosítására, hogy nyilvános ajánlattételi felhívásokat a közösségi jognak megfelelően tegyék közzé;

24. aggodalommal értesült arról, hogy a Bizottság a közelmúltban bírálta az uniós alapok horvát hatóságok által való kezelését, és sürgeti e hatóságokat, hogy az észlelt igazgatási hiányosságokat a Bizottság segítségével sürgősen orvosolják, hogy lehetővé tegyék a (68,5 millió euró teljes pénzügyi kerettel rendelkező) PHARE 2006 program alapján történő szerződéskötés ideiglenes felfüggesztésének megszüntetését és az 1. IPA alkotóelem értelmében a 2008. pénzügyi évre szóló, 5 millió euróval csökkentett összeg kezdeti mértékének visszaállítását;

25. a még megoldatlan kétoldalú kérdéseket illetően valamennyi érintett felet emlékezteti a „pacta sunt servanda” elvre;

26. sajnálattal veszi tudomásul, hogy a horvát kormány úgy döntött, hogy az Adriai-tengeren egyoldalúan bevezeti az ökológiai és halászati övezetet (ZERP), ezzel megszegvén a 2004-ben az Európai Bizottsággal, Olaszországgal és Szlovéniával elért, az Európai Tanács 2004. június 17–18-i ülésének következtetéseiben és a 2005. október 5-i tárgyalási keretekben említett megállapodást; sajnálattal veszi tudomásul, hogy a közösen elfogadott megoldás hiánya kihat a csatlakozási tárgyalások ütemére; ezért sürgeti a horvát, az olasz és a szlovén hatóságokat, hogy építő módon járuljanak hozzá a jelenlegi patthelyzet áthidalásához és a Bizottság támogatásával olyan kompromisszum eléréséhez, amely az adriai térség valamennyi fél érdekében álló ökológiai egyensúlyának garantálása mellett valamennyi fél érdekeit figyelembe veszi;

27. kéri Horvátországot, hogy álljon készen valamennyi megoldatlan határkérdés rendezésére, és ugyanezt a készséget és együttműködést valamennyi szomszédos országtól is elvárja; üdvözli e tekintetben a horvát és a szlovén miniszterelnök között létrejött nem hivatalos, elvi megállapodást a választottbíráskodás kérdéséről, és kéri mindkét felet, hogy hajtsa végre e megállapodást, és a választottbíráskodás eredményét a két ország parlamentjének egyértelmű határozatával hagyja jóvá;

28. emlékeztet arra, hogy elsősorban a határokkal kapcsolatos kérdések kezelését határozták meg prioritásként Horvátország számára a csatlakozási partnerségben; aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy 2007 októberében megkezdődtek a pelješaci híd építési munkálatai annak ellenére, hogy Bosznia és Hercegovina tiltakozott az ellen a bizonytalan tengeri határok miatt; megjegyzi, hogy a projekt építési munkálatait jelenleg leállították, és felszólítja a két államot, hogy a kérdést tárgyalások révén oldják meg;

29. méltatja Horvátországot a regionális együttműködés terén elért folyamatos előrehaladás miatt, ugyanakkor sürgeti, hogy haladjon tovább ezen az úton a jószomszédi kapcsolatok terén, hiszen mindkét terület alapvető az európai integráció szempontjából;

30. felhívja Horvátországot, hogy tartsa fenn konstruktív hozzáállását és továbbra is töltsön be pozitív szerepet a régióban Bosznia és Hercegovina konszolidációjának támogatása és erősítése érdekében;

31. reményét fejezi ki, hogy Horvátország fokozott erőfeszítései és az uniós intézmények által biztosított megnövelt támogatás még lehetőséget adhat arra, hogy a csatlakozási szerződést időben véglegesítsék ahhoz, hogy a ratifikációs folyamat mielőbbi megkezdése érdekében az Európai Parlament még a soron következő, 2009. júniusi választások előtt végleges döntést hozhasson Horvátország uniós tagságáról;

32. felhívja ezzel összefüggésben a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit, és növelje a tárgyalási anyag előkészítéséhez, feldolgozásához és véglegesítéséhez rendelt erőforrásait annak érdekében, hogy az EU gyorsan és hatékonyan válaszolhasson a Horvátország által a megfelelő kezdeti és záró referenciaértékek teljesítése terén tett előrehaladásra;

33. sürgeti a horvát hatóságokat, hogy vonják be a civil társadalmi csoportokat (nem kormányzati szervezeteket, tudományos közösséget, szakszervezeteket) az uniós csatlakozás folyamatába;

34. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint Horvátország kormányának és parlamentjének.

• [1]  Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0156.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	27.2.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	52 0 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Monika Beňová, Elmar Brok, Colm Burke, Véronique De Keyser, Giorgos Dimitrakopoulos, Hanna Foltyn-Kubicka, Michael Gahler, Bronisław Geremek, Maciej Marian Giertych, Alfred Gomolka, Klaus Hänsch, Richard Howitt, Jana Hybášková, Anna Ibrisagic, Metin Kazak, Maria Eleni Koppa, Helmut Kuhne, Joost Lagendijk, Vytautas Landsbergis, Johannes Lebech, Emilio Menéndez del Valle, Francisco José Millán Mon, Philippe Morillon, Pasqualina Napoletano, Vural Öger, Ioan Mircea Paşcu, Béatrice Patrie, Alojz Peterle, Hubert Pirker, Samuli Pohjamo, Bernd Posselt, Libor Rouček, Jacek Saryusz-Wolski, György Schöpflin, Hannes Swoboda, Inese Vaidere, Kristian Vigenin, Zbigniew Zaleski, Josef Zieleniec
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Laima Liucija Andrikienė, Mariela Velichkova Baeva, Cristian Silviu Buşoi, Giulietto Chiesa, Andrew Duff, Árpád Duka-Zólyomi, David Hammerstein, Jaromír Kohlíček, Erik Meijer, Borut Pahor, Józef Pinior, Antolín Sánchez Presedo, Inger Segelström, Marcello Vernola