JELENTÉS a közúti infrastruktúra biztonságkezeléséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

27.2.2008 - (COM(2006)0569 – C6-0331/2006 – 2006/0182(COD)) - ***I

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
Előadó: Helmuth Markov

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a közúti infrastruktúra biztonságkezeléséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2006)0569 – C6-0331/2006 – 2006/0182(COD))

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0569),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 71. cikkének (1) bekezdésére, amelynek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0331/2006),

–   tekintettel eljárási szabályzatának 51. cikkére,

–   tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A6-0050/2008),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet ismét a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy ha a javaslat helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg	A Parlament módosításai
Módosítás 1 3a preambulumbekezdés (új)
	(3a) Az utóbbi években olyan jelentős előrelépések történtek a járművek kialakításában (biztonsági intézkedések és új technológiák alkalmazása), amelyek segítettek a közúti balesetek halálos áldozatai és sérültjei számának csökkentésében. Ha a 2010-re kitűzött célt el kívánjuk érni, más területeken is intézkedéseket kell tenni. A közúti infrastruktúra kezelése sok fejlesztési lehetőséget kínált, amit előnyünkre kell fordítani.
Módosítás 2 4 preambulumbekezdés
(4) A transzeurópai úthálózat biztonsági infrastruktúrája javításának nélkülözhetetlen eszköze a megfelelő eljárások kialakítása. Az útbiztonsági hatástanulmányok stratégiai szinten kell, hogy bemutassák az infrastrukturális beruházás különböző tervezési alternatíváinak a közúti biztonságra gyakorolt hatását. Továbbá, közúti biztonsági felülvizsgálatoknak kell részletesen meghatározniuk a közúti infrastrukturális beruházások veszélyes jellemzőit. A transzeurópai úthálózat biztonsági infrastruktúrájának javítása érdekében szükséges ezért ezen a két területen eljárásokat kidolgozni, a transzeurópai közúthálózat alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekről szóló 2004. április 29-i 2004/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott közúti alagutak kizárásával.	(4) A transzeurópai úthálózat biztonsági infrastruktúrája javításának nélkülözhetetlen eszköze a megfelelő eljárások kialakítása. Az útbiztonsági hatástanulmányok stratégiai szinten kell, hogy bemutassák az infrastrukturális beruházás különböző tervezési alternatíváinak a közúti biztonságra gyakorolt hatását. Az útbiztonsági hatástanulmányok eredményeit több dokumentumban is rögzíteni lehet. Továbbá, közúti biztonsági felülvizsgálatoknak kell részletesen meghatározniuk a közúti infrastrukturális beruházások veszélyes jellemzőit. A transzeurópai úthálózat biztonsági infrastruktúrájának javítása érdekében szükséges ezért ezen a két területen eljárásokat kidolgozni, a transzeurópai közúthálózat alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekről szóló 2004. április 29-i 2004/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott közúti alagutak kizárásával.
Módosítás 3 4 preambulumbekezdés
(4) A transzeurópai úthálózat biztonsági infrastruktúrája javításának nélkülözhetetlen eszköze a megfelelő eljárások kialakítása. Az útbiztonsági hatástanulmányok stratégiai szinten kell, hogy bemutassák az infrastrukturális beruházás különböző tervezési alternatíváinak a közúti biztonságra gyakorolt hatását. Továbbá, közúti biztonsági felülvizsgálatoknak kell részletesen meghatározniuk a közúti infrastrukturális beruházások veszélyes jellemzőit. A transzeurópai úthálózat biztonsági infrastruktúrájának javítása érdekében szükséges ezért ezen a két területen eljárásokat kidolgozni, a transzeurópai közúthálózat alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekről szóló 2004. április 29-i 2004/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott közúti alagutak kizárásával.	(4) A transzeurópai úthálózat biztonsági infrastruktúrája javításának nélkülözhetetlen eszköze a megfelelő eljárások kialakítása. Az útbiztonsági hatástanulmányok stratégiai szinten kell, hogy bemutassák az infrastrukturális beruházás különböző tervezési alternatíváinak a közúti biztonságra gyakorolt hatását. Továbbá, közúti biztonsági felülvizsgálatoknak kell részletesen meghatározniuk a közúti infrastrukturális beruházások veszélyes jellemzőit. A transzeurópai úthálózat biztonsági infrastruktúrájának javítása érdekében helyénvaló ezért ezen a két területen eljárásokat kidolgozni, a transzeurópai közúthálózat alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekről szóló 2004. április 29-i 2004/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott közúti alagutak kizárásával.
Módosítás 4 4 preambulumbekezdés
(4) A transzeurópai úthálózat biztonsági infrastruktúrája javításának nélkülözhetetlen eszköze a megfelelő eljárások kialakítása. Az útbiztonsági hatástanulmányok stratégiai szinten kell, hogy bemutassák az infrastrukturális beruházás különböző tervezési alternatíváinak a közúti biztonságra gyakorolt hatását. Továbbá, közúti biztonsági felülvizsgálatoknak kell részletesen meghatározniuk a közúti infrastrukturális beruházások veszélyes jellemzőit. A transzeurópai úthálózat biztonsági infrastruktúrájának javítása érdekében szükséges ezért ezen a két területen eljárásokat kidolgozni, a transzeurópai közúthálózat alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekről szóló 2004. április 29-i 2004/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott közúti alagutak kizárásával.	(4) A transzeurópai úthálózat biztonsági infrastruktúrája javításának nélkülözhetetlen eszköze a megfelelő eljárások kialakítása. Az útbiztonsági hatástanulmányok stratégiai szinten kell, hogy bemutassák az infrastrukturális beruházás különböző tervezési alternatíváinak a közúti biztonságra gyakorolt hatását, és döntő szerepet kell betölteniük az útvonalak kiválasztásakor. Továbbá, közúti biztonsági felülvizsgálatoknak kell részletesen meghatározniuk a közúti infrastrukturális beruházások veszélyes jellemzőit. A transzeurópai úthálózat biztonsági infrastruktúrájának javítása érdekében szükséges ezért ezen a két területen eljárásokat kidolgozni, a transzeurópai közúthálózat alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekről szóló 2004. április 29-i 2004/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott közúti alagutak kizárásával.
Indokolás
Az irányelv szövegében egyértelművé kell tenni azt, hogy a közúti biztonsági hatástanulmányokat nem csak elvégzik, hanem megfelelően figyelembe is veszik az útvonalak kiválasztásakor.
Módosítás 5 4a preambulumbekezdés (új)
	(4a) Több tagállam már jelenleg is birtokában van a közúti infrastruktúra biztonságának kezelésére irányuló, jól működő rendszereknek. Ezen országok számára engedélyezni kell meglévő módszereik további használatát.
Módosítás 6 4a preambulumbekezdés (új)
	(4a) A kutatás létfontosságú az európai közutak biztonságának növeléséhez. Az összetevők, intézkedések és módszerek (beleértve a telematikát is) kialakítása és ismertetése, valamint a kutatás eredményeinek terjesztése fontos szerepet játszik a közúti közlekedés infrastruktúra-elemei biztonságának növelésében.
Indokolás
A 7. Kutatás-fejlesztési Keretprogramban jelentős költségvetésről született megállapodás az európai kutatás fellendítésére, a közúti infrastruktúra biztonsága területén is (pl. fejlett mérnöki rendszerek és kockázatelemzési módszerek kialakítása az infrastruktúra megtervezéséhez). A közösségi kutatás eredményeinek terjesztése mindazonáltal létfontosságú e célok eléréséhez. Az Európai Parlament az európai közlekedésbiztonsági cselekvési program félidős értékelésével kapcsolatos 2007. január 18-i állásfoglalásában intenzív kutatásra és az összes érintett fél közötti együttműködésre szólított fel.
Módosítás 7 5 preambulumbekezdés
(5) A meglévő utak biztonságát célzott befektetésekkel kell fokozni a legnagyobb baleseti sűrűséggel vagy a legnagyobb balesetcsökkentési potenciállal rendelkező útszakaszokon. Ahhoz, hogy módosítani lehessen a járművezetők viselkedését és fokozni lehessen a közlekedési szabályok, különösen a sebességhatárok betartását, a járművezetőket tájékoztatni kell, mielőtt belépnek egy igen veszélyes útszakaszra.	(5) A meglévő utak biztonságát célzott befektetésekkel kell fokozni mind a legnagyobb baleseti sűrűséggel, mind a legnagyobb balesetcsökkentési potenciállal rendelkező útszakaszokon. Ahhoz, hogy módosítani lehessen a járművezetők viselkedését és fokozni lehessen a közlekedési szabályok, különösen a sebességhatárok betartását, a járművezetők figyelmét fel kell hívni a kiemelten balesetveszélyes útszakaszokra.
Módosítás 8 6 preambulumbekezdés
(6) A hálózat biztonságkezelése már közvetlenül az alkalmazását követően magas potenciállal rendelkezik. A veszélyes útszakaszok meghatározása, és javító intézkedések tételét követően, a biztonsági ellenőrzések – megelőző intézkedésként – fontosabb szerepet kell, hogy kapjanak. A rendszeres ellenőrzés nélkülözhetetlen eszköze annak, hogy megóvja az összes közúti közlekedőt az esetleges veszélyektől a veszélyeztetett közlekedőket is ideértve, még útjavítási munkák esetén is.	(6) A hálózat biztonságkezelése már közvetlenül az alkalmazását követően magas potenciállal rendelkezik. A kiemelten balesetveszélyes útszakaszok meghatározását és javító intézkedések tételét követően a biztonsági ellenőrzéseknek megelőző intézkedésként fontosabb szerepet kell kapniuk. A rendszeres ellenőrzés nélkülözhetetlen eszköze annak, hogy megóvja az összes közúti közlekedőt az esetleges veszélyektől a veszélyeztetett közlekedőket is ideértve, még útjavítási munkák esetén is.
Módosítás 9 7a preambulumbekezdés (új)
	(7a) A transzeurópai úthálózat részét nem képező európai utak biztonságának javítása céljából rendelkezéseket kell hozni a bevált gyakorlatok tagállamok közötti gyakoribb és rendszeresebb cseréjéről.
Indokolás
A balesetveszély különösen nagy az egysávos főutakon. A szubszidiaritás elve alapján a Bizottságnak nincs hatásköre arra, hogy e téren rendelkezéseket fogadjon el, de a bevált gyakorlatok cseréje megvalósítható és kívánatos is.
Módosítás 10 8 preambulumbekezdés
(8) A közösségi közutak magas biztonsági szintjének biztosítása érdekében a tagállamoknak alkalmazniuk kell az infrastruktúra biztonságkezelési iránymutatásokat. Az iránymutatásoknak és a végrehajtásról szóló rendszeres jelentéseknek a Bizottság felé történő közlése utat nyit közösségi szinten az infrastruktúra biztonságának szisztematikus fejlesztése előtt, és alapot teremt ahhoz, hogy idővel eredményesebb rendszert lehessen kifejleszteni. A végrehajtással kapcsolatos jelentések lehetővé teszik, hogy a többi tagállam megállapítsa a legeredményesebb megoldásokat, a tanulmányok előtti és utáni rendszeres adatgyűjtés pedig lehetővé teszi a jövőbeni cselekvés számára legeredményesebb intézkedés kiválasztását.	(8) A transzeurópai úthálózat részét képező utak és az autópályák magas biztonsági szintjének biztosítása érdekében a tagállamoknak alkalmazniuk kell az infrastruktúra biztonságkezelési iránymutatásokat. Az iránymutatásoknak és a végrehajtásról szóló rendszeres jelentéseknek a Bizottság felé történő közlése utat nyit közösségi szinten az infrastruktúra biztonságának szisztematikus fejlesztése előtt, és alapot teremt ahhoz, hogy idővel eredményesebb rendszert lehessen kifejleszteni. A végrehajtással kapcsolatos jelentések lehetővé teszik, hogy a többi tagállam megállapítsa a legeredményesebb megoldásokat, a tanulmányok előtti és utáni rendszeres adatgyűjtés pedig lehetővé teszi a jövőbeni cselekvés számára legeredményesebb intézkedés kiválasztását.
Indokolás
Az irányelv hatályát ki kell terjeszteni az autópályákra is. A főutakra való kiterjesztés a tagállamok hatáskörébe tartozó kérdés, a szubszidiaritás elvének megfelelően. A második kiegészítés célja a bürokrácia csökkentése.
Módosítás 11 8a preambulumbekezdés (új)
	(8a) Ezen irányelv közlekedésbiztonsági beruházásokra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása nem sértheti a tagállamok közúthálózati karbantartási beruházásokra vonatkozó hatáskörét.
Indokolás
Ez a módosítás a közlekedésbiztonsági beruházások (ami az irányelv tárgya) és az infrastruktúra karbantartásával kapcsolatos beruházások közötti különbségre mutat rá – ez utóbbi olyan eltérő fogalom, amely a többéves költségvetési programjaiknak megfelelően a tagállamok feladatai körébe tartozik.
Módosítás 12 10a preambulumbekezdés (új)
	(10a) A megfelelő számú parkolóhely és pihenőhely nemcsak a bűnmegelőzés, de a közlekedés biztonsága érdekében is fontos. A parkolóhelyeken a vezetők a megfelelő időben pihenhetnek, és teljes koncentráció mellett folytathatják útjukat. A megfelelő számú biztonságos parkolóhely és pihenőhely előírásának ezért a közúti infrastruktúra biztonságkezelési szabályozásának szerves részét kell képeznie.
Módosítás 13 1 cikk – 1a bekezdés (új)
	1a. A tagállamok egyéb módon is megszervezhetik a közúti infrastruktúra biztonságának kezelését. Ha az alkalmazott módszerek eltérnek az ebben az irányelvben szereplő módszerektől, szükség van a Bizottság jóváhagyására.
Indokolás
Több tagállam már jelenleg is birtokában van a közúti infrastruktúra biztonságának kezelésére irányuló, jól működő rendszereknek. Ezen országok számára engedélyezni kell meglévő módszereik további használatát.
Módosítás 14 1 cikk – 2a bekezdés (új)
	2a. A tagállamok bevált gyakorlatként alkalmazhatják ennek az irányelvnek a rendelkezéseit is a TEN-T hálózat részét nem képező azon nemzeti közúti közlekedési infrastruktúra tekintetében, amely részben vagy egészben közösségi finanszírozással épült.
Indokolás
A közúti közlekedés biztonságának javítása sok élet megmentését fogja lehetővé tenni, ezért szükséges annak biztosítása, hogy közlekedésbiztonsági szempontból a TEN-T hálózat részét nem képező nemzeti közúti infrastruktúra is fejlődhessen.
Módosítás 15 2 cikk – 2 bekezdés
(2) „illetékes szervezet”: bármely nemzeti, regionális vagy helyi szinten létrehozott állami vagy magánszervezet, amely az illetékessége miatt részt vesz ezen irányelv végrehajtásában;	2. „illetékes szervezet”: bármely nemzeti, regionális vagy helyi szinten létrehozott állami szervezet, amely az illetékessége miatt részt vesz ezen irányelv végrehajtásában, beleértve azokat az illetékes szervezetként kijelölt intézményeket is, amelyek már ezen irányelv hatálybalépése előtt léteztek, feltéve, hogy azok eleget tesznek ezen irányelv követelményeinek,
Módosítás 16 2 cikk – 6 bekezdés
(6) „a működő úthálózat biztonsági fejlesztései”: a jövőbeni balesetek számának csökkentését jelenti azzal, hogy a javító kezeléssel a hálózat azon részeit célozzák meg, ahol az előző években a leggyakrabban fordultak elő balesetek, és ahol a legnagyobb a potenciál a balesetek költségeinek csökkentésére;	(6) „a hálózat biztonságfejlesztési lehetőségek szerinti besorolása”: a meglévő úthálózat részeinek biztonsági fejlesztési lehetőségek és a balesetek költségeinek megtakarításai szerinti azonosítására, elemzésére és besorolására szolgáló módszer;
Indokolás
A legveszélyesebb útszakaszokat elemezni kell, és be kell sorolni annak érdekében, hogy rájuk vonatkozóan kiigazító tevékenységet lehessen végezni.
Módosítás 17 2 cikk – 7 bekezdés
(7) „biztonsági ellenőrzés": valamely üzemelő közút rendszeres időközönként történő biztonsági ellenőrzése;	(7) „biztonsági ellenőrzés”: a biztonsági okokból karbantartást igénylő jellemzők és hibák szokásos, rendszeres időközönként történő ellenőrzése;
Indokolás
Ezen ellenőrzések célja az esetleges hibák azonosítása és szükség szerinti kijavítása.
Módosítás 18 2 cikk – 9 bekezdés
(9) „infrastrukturális beruházások”: új infrastruktúra építését, vagy meglévő infrastruktúra rehabilitációját célzó projekt, amely jelentős hatással lehet a közúti biztonságra.	(9) „infrastrukturális beruházások”: új infrastruktúra építését vagy meglévő infrastruktúra rehabilitációjára irányuló projekt, illetve útfelújítást vagy -korszerűsítést célzó intézkedés, amely jelentős hatással lehet a közúti biztonságra.
Módosítás 19 3 cikk – 1 bekezdés
1. A tagállamok biztosítják, hogy közúti biztonsági hatástanulmány készüljön minden infrastrukturális beruházás valamennyi változatára.	1. A tagállamok biztosítják, hogy közúti biztonsági hatástanulmány készüljön minden olyan infrastrukturális beruházásról, amely jelentős hatással van a biztonságra.
Módosítás 20 3 cikk – 2 bekezdés
2. A közúti biztonsági hatástanulmányt az I. mellékletben meghatározott kritériumokkal összhangban a tervezési fázis elején, az infrastrukturális beruházás megkezdése előtt kell elvégezni.	2. A közúti biztonsági hatástanulmányt a tervezési fázis elején, az infrastrukturális beruházás megkezdése előtt kell elvégezni. Ezzel összefüggésben a tagállamok törekszenek az I. mellékletben felsorolt kritériumok betartására.
Indokolás
A mellékletek rendelkezéseinek kötelezővé tétele túlságosan korlátozná a tagállamok cselekvési terét.
Módosítás 21 4 cikk – 1 bekezdés
1. A tagállamok biztosítják, hogy közúti biztonsági felülvizsgálat készüljön minden infrastrukturális beruházásra.	1. A tagállamok biztosítják, hogy közúti biztonsági felülvizsgálat készüljön minden fontosabb, legalább 10 millió euró építési költségű beruházásra.
Indokolás
Kerülni kell a további bürokráciát.
Módosítás 22 4 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
2. A közúti biztonsági felülvizsgálatokat a II. mellékletben meghatározott kritériumokkal összhangban kell elvégezni.	2. A közúti biztonsági felülvizsgálatok elvégzésekor a tagállamok törekszenek a II. mellékletben felsorolt kritériumok betartására.
Indokolás
A mellékletekben foglalt rendelkezések kötelezővé tétele túlságosan korlátozná a tagállamok cselekvési terét.
Módosítás 23 4 cikk – 3 bekezdés
3. A felülvizsgálat a projekt tervezési folyamatának szerves része a megvalósíthatósági tanulmány, az engedélyezési tervezés, a kiviteli tervezés szakaszában, a megnyitás előtti szakaszban és az üzemeltetés korai szakaszában.	3. A közúti biztonsági felülvizsgálat a projekt tervezési folyamatának szerves része a megvalósíthatósági tanulmány, az engedélyezési tervezés, a kiviteli tervezés szakaszában, a megnyitás előtti szakaszban és az üzemeltetés korai szakaszában.
Indokolás
Nyelvi kiigazítás.
Módosítás 24 4 cikk – 4 bekezdés
4. A tagállamok biztosítják, hogy az ellenőr az infrastrukturális beruházás minden egyes szakaszában felülvizsgálati jelentésben állapítsa meg a biztonság szempontjából kritikus tervezési elemeket és tegyen javaslatokat a megállapított veszélyes jellemzők orvoslására. Amennyiben a felülvizsgálat során veszélyes jellemzőt állapítanak meg, a tervet azonban nem módosítják az adott szakasz végéig a II. melléklet szerint, az illetékes szervezet köteles erre magyarázatot adni a jelentés mellékletében.	4. A tagállamok biztosítják, hogy az ellenőr az infrastrukturális beruházás minden egyes szakaszában felülvizsgálati jelentésben állapítsa meg a biztonság szempontjából kritikus tervezési elemeket. Amennyiben a felülvizsgálat során veszélyes jellemzőt állapítanak meg, a tervet azonban nem módosítják az adott szakasz végéig a II. melléklet szerint, az illetékes szervezet köteles erre magyarázatot adni a jelentés mellékletében.
Módosítás 25 5 cikk – 1 bekezdés
1. A tagállamok biztosítják a működő közúthálózat biztonsági fejlesztését. Biztosítják a veszélyes útszakaszok kezelését, illetve a hálózat biztonsági kezelését a közúthálózat III. melléklet szerinti éves felülvizsgálata alapján.	1. A tagállamok biztosítják, hogy a különösen veszélyes útszakaszoknak a működő közúthálózat biztonságára vonatkozó besorolása legalább a közúthálózat háromévenkénti felülvizsgálata alapján történjen. Ezzel összefüggésben a tagállamok törekszenek az I. mellékletben felsorolt kritériumok betartására.
Indokolás
A mellékletekben foglalt rendelkezések kötelezővé tétele túlságosan korlátozná a tagállamok cselekvési terét.
Módosítás 26 5 cikk – 4 bekezdés
4. A tagállamok a költség-haszon arány alapján felállítják a III. melléklet (3) bekezdésének f) pontjában meghatározott intézkedések fontossági sorrendjét.	törölve
Módosítás 27 5 cikk – 4a bekezdés (új)
	4a. A tagállamok biztosítják, hogy megfelelő jelzéseket helyezzenek ki az úthasználók olyan közútiinfrastruktúra-szakaszokra történő figyelmeztetésére, amelyeket javítanak, és ekként veszélyeztethetik az úthasználók biztonságát. E jelzéseknek a biztonságos távolságra felállított és a közúti jelzésekről szóló 1968. évi bécsi egyezmény rendelkezéseinek megfelelő fényvisszaverő jelzéseket is magukban kell foglalniuk.
Indokolás
Sok közúti baleset okozója a nem megfelelően kitáblázott javítási munka. A tagállamok kötelesek biztosítani, hogy a közúti infrastruktúra javításainak helyszínén megfelelő jelzéseket helyezzenek ki.
Módosítás 28 6 cikk – 2 bekezdés
2. Az ellenőrzések rutinellenőrzésekre és az útépítési munkák ellenőrzésére terjednek ki. Az ellenőrzéseket a III. mellékletben meghatározott kritériumokkal összhangban kell elvégezni.	2. A biztonsági ellenőrzések kiterjednek a közúthálózat rendszeres időközönként elvégzett ellenőrzésére, valamint az útépítési munkák biztonságos forgalomra gyakorolt lehetséges hatásának felmérésére.
Módosítás 29 7 cikk – 1 bekezdés
1. A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes szervezet teljes körű baleseti jelentést készít az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott úton bekövetkezett minden egyes, egy vagy több halálos kimenetellel, vagy több súlyos sérüléssel járó balesetről. A baleseti jelentésnek valamennyi, a IV. mellékletben felsorolt adatelemet tartalmaznia kell.	1. A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes szervezet baleseti jelentést készítsen az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott úton bekövetkezett minden egyes halálos balesetről. A tagállamok törekszenek arra, hogy a baleseti jelentés valamennyi, a IV. mellékletben felsorolt adatelemet tartalmazza.
Módosítás 30 8 cikk – 1 bekezdés
1. Annak érdekében, hogy az illetékes szervezetek munkáját segítsék az irányelv alkalmazásában, a tagállamok biztosítják, hogy az irányelv hatálybalépésétől számított három éven belül iránymutatásokat fogadnak el. Az iránymutatásokat az érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátani.	1. Amennyiben még nem léteznek iránymutatások, a tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv hatálybalépését követő három éven belül iránymutatásokat fogadjanak el annak érdekében, hogy támogassák az illetékes szervezeteket ezen irányelv alkalmazásában.
Módosítás 31 8 cikk – 2 bekezdés
2. A tagállamok közlik a Bizottsággal a nemzeti szinten elfogadott iránymutatásokat, az azok elfogadását vagy módosítását követő három hónapon belül.	2. A tagállamok közlik a Bizottsággal ezeket az iránymutatásokat, az azok elfogadását vagy módosítását követő három hónapon belül.
A Bizottság ezeket elérhetővé teszi az Interneten.
Módosítás 32 9 cikk – 1 bekezdés
1. A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv hatálybalépésétől számított három éven belül képzési tanterveket fogadnak el az útbiztonsági ellenőrök számára.	1. A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv hatálybalépésétől számított három éven belül képzési tanterveket fogadnak el az útbiztonsági ellenőrök számára, ha ilyen tantervek még nem léteznek.
Módosítás 33 9 cikk – 1 bekezdés
1. A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv hatálybalépésétől számított három éven belül képzési tanterveket fogadnak el az útbiztonsági ellenőrök számára.	1. A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv hatálybalépésétől számított három éven belül kölcsönösen kompatibilis képzési tanterveket fogadnak el az útbiztonsági ellenőrök számára.
Indokolás
Helyesebb megfogalmazás. A kompatibilis képzési tantervek lehetővé fogják tenni a képzettség különböző EU-országokba, illetve oktatási és képzési rendszerekbe történő átvitelét és használatát.
Módosítás 34 9 cikk – 2 bekezdés
2. A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az útbiztonsági ellenőrök ezen irányelv keretében teljesítenek feladatokat, az irányelv hatálybalépésétől számított öt éven belül képesítést adó alapképzésen és legalább hétévente továbbképzésen vesznek részt.	2. A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az útbiztonsági ellenőrök ezen irányelv keretében feladatokat látnak el, képesítést adó alapképzésen és rendszeresen továbbképző tanfolyamokon vegyenek részt.
Módosítás 35 9 cikk – 3 bekezdés
3. A tagállamok biztosítják, hogy az útbiztonsági ellenőrök minősítéssel rendelkezzenek. Az irányelv hatálybalépése előtt megszerzett képesítéseket figyelembe kell venni.	3. A tagállamok biztosítják, hogy az útbiztonsági ellenőrök minősítéssel rendelkezzenek. Az irányelv hatálybalépése előtt megszerzett képesítéseket el kell ismerni.
Módosítás 36 9 cikk – 4 bekezdés – a pont
a) tapasztalattal rendelkeznek az úttervezés, a közúti biztonság tervezése és a balesetek elemzése terén;	a) megfelelő tapasztalattal vagy képzettséggel rendelkeznek az úttervezés, a közúti biztonság tervezése és a balesetek elemzése terén;
Módosítás 37 9 cikk – 4 bekezdés – b pont
b) a 8. cikk szerinti iránymutatások tagállamok általi elfogadásától számított két év után az útbiztonsági ellenőrzéseket kizárólag a (2) és (3) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő ellenőrök végezhetik;	b) a 8. cikk szerinti iránymutatások tagállamok általi elfogadásától számított két év után az útbiztonsági ellenőrzéseket kizárólag a (2) és (3) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő szakértők vagy ilyen szakértőket magukban foglaló szakértői csoportok végezhetik;
Módosítás 38 9 cikk – 4 bekezdés – c pont
c) az ellenőr nem vesz részt az érintett ellenőrzés alá vont infrastrukturális beruházás tervezésében vagy üzemeltetésében.	c) a szakértő a felülvizsgálat időpontjában nem vehet részt az érintett ellenőrzés alá vont infrastrukturális beruházás tervezésében vagy üzemeltetésében.
Módosítás 39 9a cikk (új)
	9a. cikk
	A tagállamok kötelezettségei
	Az Európai Unió területén található, a transzeurópai hálózatba nem tartozó utak biztonságának javítása érdekében a tagállamok koherens rendszert hoznak létre a legjobb gyakorlatok egymással való megosztása érdekében, amelybe beletartoznak többek között a meglévő közútiinfrastruktúra-biztonsági projektek, valamint a bevált közúti biztonsági technológiák.
Módosítás 40 10 cikk
Végrehajtási jelentés	A biztonságkezelési eljárás folyamatos fejlesztése
1. A tagállamok az ezen irányelv hatálybalépésétől számított öt év elteltével és azt követően négyévente jelentést tesznek a Bizottságnak az irányelv végrehajtásáról.	A Bizottság elősegíti és szervezi az ismeretek és bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét, ezzel összefüggésben felhasználva a meglévő nemzetközi fórumokon szerzett tapasztalatokat, abból a célból, hogy az egész Európai Unióban folyamatosan fejleszteni lehessen a közúti infrastruktúra biztonságának kezelésére irányuló eljárásokat.
2. E jelentés tartalmazza:
a) Az iránymutatások végrehajtásával megbízott szervezeti struktúrák meghatározását;
b) Az úttervezésre, jelekre és jelzésekre vonatkozó iránymutatások módosítása iránti igény felmérését, ideértve azon úttervek felsorolását és leírását, amelyek igen veszélyesnek bizonyultak, vagy amelyek magas veszélycsökkentési potenciállal rendelkeznek;
c) A díjak kiszámítására használt díjakkal, eljárásokkal és költségelemekkel kapcsolatos tájékoztatást a 7. cikk (2) bekezdésével összhangban;
d) Az illetékes szervezetek elérhetőségeit.
3. A jelentésre vonatkozó közös formátumot a 11. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet meghatározni.
4. A Bizottság elemzi a kapott jelentéseket és információkat, és ezen irányelv végrehajtásáról jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára.
5. A transzeurópai úthálózat egységesen magas biztonsági szintjének biztosítása érdekében, a 8. cikk (1) bekezdésében említett iránymutatások tartalmának minimális követelményeit a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárás szerint kell elfogadni.
Módosítás 41 10a cikk (új)
	10a. cikk
	A műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás
	Ezen irányelv mellékleteit a 11. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően hozzá kell igazítani a műszaki fejlődéshez. A technikai biztonsági vonatkozásokkal kapcsolatos kérdésekben adott esetben konzultálni lehet a közúti infrastruktúrák biztonsága és kezelése terén tevékenykedő nem kormányzati szervezetekkel.
Módosítás 42 11 cikk – 2a bekezdés (új)
..	2a. Az e bekezdésre való hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.
Indokolás
Az új, ellenőrzéssel történő komitológiai eljárás az iránymutatások minimumkövetelményeiről szóló 10. cikk (5) bekezdésében, valamint a mellékletek műszaki fejlődéshez való hozzáigazításáról szóló 10a. (új) cikkben való alkalmazás céljából kerül bevezetésre.
Módosítás 43 12 cikk – 1 bekezdés
1. A tagállamok […]-ig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Haladéktalanul eljuttatják a Bizottsághoz az említett rendelkezések szövegét, valamint az említett rendelkezések és ezen irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.	1. A tagállamok legkésőbb két évvel ezen irányelv hatálybalépése után hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Haladéktalanul eljuttatják a Bizottsághoz az említett rendelkezések szövegét, valamint az említett rendelkezések és ezen irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
Módosítás 44 I melléklet – 1 szakasz – d pont
d) A javasolt alternatívák hatásának elemzése;	d) A javasolt alternatívák hatásának elemzése, figyelembe véve a biztonságtechnológia és a telematika legmagasabb elérhető tudásszintjét;
Indokolás
A biztonságtechnológia és a telematika növelheti a közúti közlekedési infrastruktúra elemeinek biztonságát. Az információs és kommunikációs technológiák (pl. intelligens közlekedési rendszerek) használatában óriási potenciál rejlik életek megmentésére. Ezért a legmagasabb elérhető tudásszintet kell figyelembe venni az alternatívák elemzésekor.
Módosítás 45 I melléklet – 2 szakasz – ea pont (új)
.	ea) Évszakhoz kapcsolódó és éghajlati feltételek;
Módosítás 46 I melléklet – 2 szakasz – ea pont (új)
	ea) Elegendő számú biztonságos parkolóhely és pihenőhely megléte;
Indokolás
A megfelelő számú parkolóhely és pihenőhely nem csak a bűnmegelőzés, de a közlekedés biztonsága érdekében is fontos. A parkolóhelyeken a vezetők a megfelelő időben pihenhetnek, és teljes koncentráció mellett folytathatják útjukat. A megfelelő számú biztonságos parkolóhely és pihenőhely előírásának ezért a közúti infrastruktúra biztonságkezelési szabályozásának szerves részét kell képeznie.
Módosítás 47 I melléklet – 2 szakasz – eb pont (új)
.	eb) Szeizmikus tevékenységek.
Módosítás 48 II melléklet – 1 és 2 pont
1. Kritériumok a megvalósíthatósági tanulmány szakaszában: a) Földrajzi hely (földcsuszamlásnak, árvíznek, lavinának stb. való kitettség);	1. Kritériumok az engedélyezési tervezés szakaszában: a) Földrajzi hely (pl. földcsuszamlásnak, árvíznek, lavinának stb. való kitettség), évszakhoz kapcsolódó és éghajlati feltételek, valamint szeizmikus tevékenységek;
b) A csomópontok típusai és távolsága;	b) A csomópontok típusai és távolsága;
c) A sávok száma és típusa;	c) A sávok száma és típusa;
d) Az új útra felengedhető forgalom fajtái.	d) Az új útra felengedhető forgalom fajtái;
2. Kritériumok az engedélyezési tervezés szakaszában: a) Tervezett sebesség;	e) Az út funkciója a hálózaton belül; f) Időjárási viszonyok; g) Operatív sebességtartomány;
b) Keresztmetszetek (az útpálya szélessége, kerékpáros sávok, gyalogutak stb.);	h) Keresztmetszetek (az útpálya szélessége, kerékpáros sávok, gyalogutak stb.); i) Vízszintes és függőleges kitűzések;
c) Látási viszonyok;	j) Látási viszonyok;
d) A csomópontok elrendezése;	k) A csomópontok elrendezése;
e) Busz- és villamosmegállók;	l) Tömegközlekedési eszközök és infrastruktúra;
f) Közutak és vasutak szintbeli kereszteződései.	m) Közutak és vasutak szintbeli kereszteződései.
Módosítás 49 II melléklet – 3 pont
3. Kritériumok a kiviteli tervezés szakaszában: a) Elrendezés; b) Vízszintes és függőleges kitűzések;	2. Kritériumok a kiviteli tervezés szakaszában: a) Elrendezés;
c) Útjelek és jelzések; d) Világítás;	b) Harmonizált útjelek és jelzések; c) Utak és elágazások megvilágítása;
e) Út menti berendezések;	d) Út menti berendezések;
f) Út menti környezet a növényzetet is ideértve;	e) Út menti környezet a növényzetet is ideértve;
g) Rögzített akadályok az út mentén.	f) Rögzített akadályok az út mentén;
	g) Biztonságos pihenőhelyek és parkolóhelyek kialakítása;
	h) Veszélyeztetett úthasználók (gyalogosok, kerékpárosok és motorosok).
Indokolás
El kell mozdulni az útjelek és jelzések valódi és tényleges harmonizációja felé uniós és nemzetközi szinten is.
Módosítás 50 II melléklet – 3 szakasz – ga pont (új)
	ga) Közúti visszatartó rendszerek ergonomikus átalakítása (útelválasztók és ütközési akadályok a veszélyeztetett úthasználók veszélyeztetésének megelőzésére).
Indokolás
A módosítás a szöveget pontosítja.
Módosítás 51 II melléklet – 4 szakasz
4. Kritériumok a megnyitás előtti szakaszban:	3. Kritériumok a megnyitás előtti szakaszban:
a) A közlekedők kényelme különböző körülmények között, például sötétben és rossz időben;	a) Az úthasználók biztonsága és a látási viszonyok különböző körülmények között, például sötétben és normális időjárási viszonyok között;
b) A jelek és jelzések olvashatósága;	b) A jelek és jelzések olvashatósága;
c) A burkolatok csúszásmentessége.	c) A burkolatok állapota.
Módosítás 52 III melléklet – 1 szakasz
1. A veszélyes útszakaszok meghatározása	1. A kiemelten balesetveszélyes útszakaszok meghatározása
A veszélyes útszakaszok meghatározásakor figyelembe veszik legalább az előző években az egységnyi úthosszra jutó halálos vagy súlyos sérüléssel járó balesetek számát és a csomópontok esetében az ilyen balesetek csomópontonkénti számát.	A kiemelten balesetveszélyes útszakaszok meghatározásakor figyelembe veszik legalább az előző években az egységnyi úthosszra jutó halálos balesetek forgalomhoz viszonyított számát és a csomópontok esetében az ilyen balesetek csomópontonkénti számát.

Indokolás

Még mindig szerepel hivatkozás a „veszélyes útszakaszokra”, amely fogalmat móosítani kell, mivel ellentmondásos, és nincs összhangban az irányelv szövegével, különösen pedig a 2. cikk fogalommeghatározásaival.

Ugyanez vonatkozik a „súlyos sérülés” kifejezésre. Emellett ez a megfogalmazás statisztikailag nem konzisztens és technikai értelemben jelentést nem hordoz (nincs az egész EU-ra érvényes, közös fogalommeghatározás, és nincsenek összehasonlítható adatok).

Ezen túlmenően a 2. cikken belül is megerősítjük az arányok (azaz a halálos balesetek száma a forgalomhoz képest) fogalommeghatározása megismétlésének lehetőségét.

Módosítás 53 III melléklet – 3 szakasz – e pont – ötödik francia bekezdés
- A közúti jelzések és jelek láthatósága, olvashatósága és elhelyezése (pl. zajcsíkok alkalmazása);	- A közúti jelzések és jelek harmonizációja, láthatósága, olvashatósága és elhelyezése (pl. zajcsíkok alkalmazása);
Indokolás
Az útjeleket és jelzéseket ténylegesen és hatékonyan harmonizálni kell.
Módosítás 54 III melléklet – 3 szakasz – e pont – hatodik francia bekezdés
- Sziklaomlás;	- Sziklaomlás, földcsuszamlás és lavina elleni védelem;
Indokolás
A módosítás a szöveget pontosítja.
Módosítás 55 III melléklet – 3 szakasz – f pont – tizedik a francia bekezdés (új)
	- Intelligens közlekedési jelzőtáblák és vételi rendszerek használata és tesztelése a járművekre vonatkozó sebességkorlátozás integrált továbbítása végett;
Indokolás
Az intelligens közlekedési jelzőtáblák a sebességkorlátozás automatikus továbbítása céljából való használata viszonylag egyszerű technika, amely azonban a biztonság nagymértékű növekedésével járhat.
Módosítás 56 III melléklet – 3 szakasz – f pont – tizedik b francia bekezdés (új)
	- A működés és a jelzések terén harmonizált telematikai szolgáltatások bevezetése a transzeurópai közlekedési hálózatok számára, továbbá intelligens közlekedési rendszerek felszerelése.
Indokolás
A telematikának és az intelligens közlekedési rendszerek elfogadásának alapvető szerepe lehet a közúti infrastruktúrák biztonságának javításában, ezért potenciális javító intézkedéseknek kell tekinteni őket.
Módosítás 57 IV melléklet – 7 pont
7. Az érintett járművek adatai (típus, kor, ország, esetleges biztonsági berendezések);	7. Az érintett járművek adatai, mint például a gépjármű fajtája és típusa, a gépjármű rendszáma, ország, kor, futásteljesítmény, a 96/96/EK irányelv szerinti műszaki vizsgálat utolsó időpontja, biztonsági berendezések (elektronikus vezérlésű biztonsági rendszerek beépítése), korábbi baleseti károk, műszaki módosítások, egyedi abroncsozási adatok;
Módosítás 58 IV melléklet – 8a pont (új)
	8a. Adatok a baleset és a baleseti helyszínelés időpontja, valamint adott esetben a baleseti mentőszolgálat megérkezése között eltelt időtartamról, továbbá a baleset helyszínének megállapításához és a készenléti járművek navigációjához használt technológiáról (pl. közlekedési telematika).

INDOKOLÁS

A Bizottság javaslata

2006. október 5-én a Bizottság benyújtotta a közúti infrastruktúra biztonságának javítását célzó irányelvre irányuló javaslatát. Míg a gépjárműbiztonság és a gépjárművezetők képzése terén jelentős eredmények születtek az elmúlt évtizedek során, az infrastruktúra területén még nincs egységes európai szabályozás. A közúti infrastruktúrára vonatkozó biztonsági előírások – szerkezetük és alkalmazási körük tekintetében – jelentősen eltérnek egymástól az egyes tagállamokban. A közutak tervezésénél a biztonsági követelmények másodrendű szerepet játszanak. Ezenkívül problémák mutatkoznak az utak karbantartásánál: a meglévő úthálózatok sok esetben nem felelnek meg a korszerű biztonsági előírásoknak, amelyeket gyakran a jelenleginél kisebb forgalomra terveztek. A veszélyes helyek vizsgálatából nyert adatok csak igen későn érik el az illetékes hatóságokat. Sok tagállamban az útépítési hatóságok a túlterhelt úthálózatokra vonatkozó magasabb szintű biztonsági követelmények problémája mellett az anyagi források csökkenésével szembesülnek.

A bizottsági javaslat célja ezért annak biztosítása, hogy az infrastruktúra biztonságát az utak tervezésének, kivitelezésének és üzemeltetésének minden szakaszában a gazdaságosság és környezetvédelem mellett önálló célként vegyék figyelembe. Az EU-tagállamok közútjain egységesen magas biztonsági szintet kell teremteni, és el kell érni, hogy az infrastruktúra tervezői tudatosan ügyeljenek a biztonságra. A közúti infrastruktúra kezelőinek meg kell kapniuk a korszerű biztonsági követelményeknek megfelelő úthálózat fenntartásához szükséges iránymutatásokat, képzést és tájékoztatást. Végezetül gondoskodni kell arról, hogy a korlátozott pénzeszközöket célzottan a közutak biztonságának javítására használják fel.

E célkitűzések elérése érdekében az irányelv négy eljárást javasol:

· az építési intézkedésekhez kapcsolódó közúti biztonsági hatástanulmányok: az infrastrukturális projektek valamennyi válfajánál tanulmányozni kell az új utak építésének, illetve a létező utak jelentős módosításának hatását.

· Biztonsági felülvizsgálatok: független szakértő értékeli a tagállamokban végrehajtandó összes infrastrukturális projekt terveit a baleseti kockázatok szempontjából;

· a meglévő úthálózat biztonságának javítása: fokozottabban meg kell vizsgálni azokat az útszakaszokat, ahol gyakoribbak a balesetek, illetve amelyeken nagy előrelépést lehet elérni a balesetek elkerülése tekintetében, és adott esetben megfelelő intézkedéseket kell hozni;

· biztonsági felülvizsgálatok: a közúti infrastruktúra képzett személyzet általi rendszeres és kötelező ellenőrzését írják elő.

Néhány tagállamban már léteznek ilyen előírások. Az irányelv célja, hogy ezeket az intézkedéseket az EU egészében bevezessék. Az irányelv azonban nem ír elő kötelező műszaki szabványokat, így a tagállamok számára lehetőséget biztosít arra, hogy megtartsák a már meglévő szabályaikat és bevált eljárásaikat.

Bár a javaslat célja, hogy a tagállamok közútjain egységes biztonsági szintet teremtsen, a Bizottság irányelvre irányuló javaslata csak a transzeurópai úthálózatra vonatkozik. A transzeurópai úthálózatra vonatkozó egységes, magas szintű biztonsági előírások eléréséhez kötelezően előírt módszertanra van szükség, továbbá meg kell teremteni a biztonsági eljárások bevezetésének alapját is. A bevált eljárások cseréje nem elegendő. Ennek az irányelvnek azonban az is célja, hogy javítsa a bevált eljárások tagállamok közötti cseréjét.

Az előadó első jelentése

2007. március 20-i első jelentésében az előadó lényegében támogatta a Bizottság javaslatát. Mindazonáltal úgy vélte, hogy egyes részeit bővebben ki kell fejteni és ki kell domborítani. Ezért az alábbi módosításokat javasolta:

· Az irányelvet nemcsak a transzeurópai úthálózatra, hanem a tagállamok valamennyi autópályájára és főútjára is alkalmazni kell (1. cikk).

· Az irányelvben előírt iránymutatások meghatározásáért és azok felülvizsgálatáért felelős „illetékes szervezetnek” (2. cikk) kifejezetten a közszférához kell tartoznia.

· A költséghatékonysági elemzéseket (3. cikk (3) bekezdés) minden tagállamban összehangolt kritériumok alapján kell elvégezni.

· A rendszeres rutinellenőrzések időpontjait pontosabban kell meghatározni (6. cikk (3) bekezdés), méghozzá legalább egyszer télen és egyszer nyáron.

· Csökkenteni kell az irányelv hatálybalépéséig hátralévő időtartamot, ugyanígy le kell rövidíteni az alapképzésig kitűzött, illetve a továbbképzések közötti időszakokat (8. és 9. cikk).

· A szakértők képzésére és továbbképzésére vonatkozóan minimumkövetelményeket kell meghatározni annak érdekében, hogy az egyik tagállamban megszerzett képesítéseket az összes tagállamban elismerjék (9. cikk).

· A Bizottságnak rendszeres időközönként elemeznie és értékelnie kell a tagállamokban hozott intézkedéseket és összegyűjtött adatokat. Az előadó véleménye szerint ehhez egységes jelentésformátumokra lenne szükség (10. cikk).

· Az új, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást az illetékes szervezetek számára nyújtott iránymutatások meghatározására (10. cikk (5) bekezdés) és a mellékletek műszaki fejlődéshez való hozzáigazítására (10a. cikk [új]) kell alkalmazni. Az új eljárás lehetőséget biztosít az Európai Parlament számára, hogy három hónapon belül szót emeljen a komitológiai eljárás keretében meghatározott intézkedések ellen.

· A biztonsági intézkedések minőségének javítása érdekében a mellékletbe kiegészítő utalásokat is fel kell venni, pl. az éghajlati viszonyokra, a parkolóhelyekre és a pihenőhelyekre, a palánkokra és az építési munkaterületek jelölésére vonatkozóan.

2007. június 4-én azonban a Közlekedési Bizottság csekély többséggel (19 szavazattal 18 szavazat ellenében) az egész bizottsági javaslat elutasítása mellett szavazott. Ez a többség úgy gondolta, hogy a bizottsági javaslat nincs összhangban a szubszidiaritás elvével, és ezen a területen a kevésbé kötelező intézkedések, mint például az ajánlások, megfelelőbbek lennének. A plenáris ülés 2007 júliusában úgy határozott, hogy a jelentést a Parlament eljárási szabályzatának 168. cikkével összhangban ismét visszautalja a Közlekedési Bizottsághoz. 2007 augusztusában a Közlekedési Bizottság koordinátorai megbízták az előadót, hogy a Bizottság javaslatáról ismételten nyújtson be jelentést, amely figyelembe veszi az első jelentés elutasításához hozzájáruló szempontokat is.

Fejlemények a Tanácsban

2007. október 2-án a Tanács megegyezett a bizottsági javaslat általános megközelítéséről. Egy olyan irányelv mellett emelt szót, amelynek a mellékletei nem kötelező jellegűek. Ezáltal a 3. cikk szerint a Tanács szövegezésében „a tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy az I. mellékletben meghatározott kritériumokat betartsák”. A 4. cikk (2) bekezdésében és az 5. cikk (1) bekezdésében szintén úgy kellene fogalmazni, hogy tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy betartsák a II. és a III. mellékletben említett kritériumokat. A Tanács az irányelv alkalmazási körét a transzeurópai úthálózatra szeretné korlátozni.

Az előadó második jelentése: módosítási javaslatok

Az előadó a második tervezetében részben átvette az általános kiigazításokat, valamint számos olyan módosítási javaslatot is, amelyeket a bizottsági kollégák az első tervezetéhez nyújtottak be. Erre különösen ott került sor, ahol egyrészről kritikával illették a szükségtelenül bürokratikusnak mutatkozó rendelkezéseket, másrészről ahol a jogalkotási tervezetet – lényegét és alkalmazhatóságát tekintve – erősíteni lehet.

Így az irányelvet nemcsak a transzeurópai úthálózatra, hanem az autópályákra is alkalmazni kellene (1. cikk). Ezen irányelv rendelkezéseinek más közutakra való kiterjesztéséről a tagállamok a szubszidiaritás elve szerint döntenek.

Az előadó véleménye szerint a 2. cikkben említett, az irányelvben meghatározott iránymutatások meghatározásáért és azok felülvizsgálatáért felelős „illetékes szervezetnek” állami szervezetnek, nem pedig magánszervezetnek kellene lennie. Ennek ellenére az ezen irányelv hatálybalépése előtt már illetékes szervezetként működő intézmények továbbra is betölthetnék ezt a szerepet.

Az előadó továbbá azon a véleményen van, hogy az I., II. és III. mellékletnek kötelező erejűnek kell lennie. Amennyiben a mellékletek – amelyek az irányelv fontos előírásait tartalmazzák – nem lennének kötelező erejűek, nagymértékben megkérdőjelezhető lenne az irányelv alkalmazhatósága.

Másrészről az előadó helyben tudja hagyni a bizottsági javaslat bizonyos könnyítéseit.

Ezért a meglévő úthálózat kezelésére vonatkozó előírások tekintetében (5. cikk) könnyítéseket lehet végrehajtani. Nincs feltétlenül szükség a tagállamok azon kötelezettségének előírására, hogy a veszélyes útszakaszok esetében megbecsüljék a III. melléklet 3. e) és f) pontjában említett javító intézkedésekben rejlő lehetőségeket, valamint az ilyen intézkedések költségeit. Elegendő, ha az 5. cikk (2) bekezdése szerinti szakértői csoport egyik tagja eleget tesz a 9. cikk (4) bekezdésének a) pontjában foglalt követelményeknek.

A 6. cikkben említett biztonsági felülvizsgálatok tekintetében a legfontosabb szempont az, hogy azokat rendszeresen végrehajtsák. Arra is szükség van azonban, hogy ezekről a felülvizsgálatokról írásbeli jelentés készüljön, amely rámutat a biztonsági szempontból lényeges hiányosságokra.

Az illetékes szervezetek támogatását célzó új iránymutatások elfogadására nincs szükség, ha már léteznek ilyen iránymutatások (8. cikk (1) bekezdés).

Az előadó a legmesszemenőbben figyelembe vette a Tanács elképzeléseit az I., II. és III. mellékletben foglalt kritériumok átdolgozásánál.

VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (28.3.2007)

a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részére

a közúti infrastruktúra biztonságkezeléséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2006)0569 – C6‑0331/2006 – 2006/0182(COD))

A vélemény előadója: Ivo Belet

RÖVID INDOKOLÁS

2001-ben az EU azt a nagyratörő célt tűzte ki, hogy 2010-ig felére csökkenti a halálesetek számát az európai utakon. Bár érünk el előrehaladást, az EU közútjain a baleseteknek még mindig 40 000 áldozata és 1,7 millió sérültje van évente. Ez ugyanannyi halálesetet jelent útjainkon, mint ha minden nap lezuhanna egy jumbo jet. A közúti balesetek felelősek legnagyobb mértékben a 45 év alatti emberek haláláért.

Az utak biztonsága érdekében a járművek, a sofőr és az infrastruktúra szintjén is cselekedni kell. Jelentős előrelépést értek el az utóbbi évtizedekben a járművek biztonsága és a közlekedési szabályok terén. A közúti biztonság infrastruktúrája szempontjából azonban nem történt ilyen közös erőfeszítés európai szinten. Ez az irányelv arra törekszik, hogy kitöltse ezt az űrt azáltal, hogy biztosítja, hogy a biztonság a transzeurópai hálózat tervezésének, kialakításának és működésének minden szakaszában jelen legyen. Az összes tagállamnak közúti biztonsággal kapcsolatos hatástanulmányokat kell végeznie, auditokat, biztonsági vizsgálatokat kell végrehajtania és biztosítania kell a hálózatbiztonsági irányítást. A műszaki normák és követelmények kialakítása és meghatározása a tagállamok hatásköre marad.

Az előadó örvend a javaslatnak, amely a becslések szerint évente legalább 600-zal csökkenteni fogja a halálos áldozatok számát, és ezzel több, mint 2,4 millió eurós éves közjóléti hasznot hoz létre. Gazdaságunk és társadalmunk erősen függ a biztonságos és hatékony közúti közlekedéstől. Mind az élet értelmetlen elvesztése, mind a közúti balesetek hatalmas társadalmi-gazdasági költsége (becslések szerint évi 200 milliárd euró) elfogadhatatlan. A közúti közlekedés területén a biztonság a legfontosabb ügyek egyike az érdekeltek számára, és annak is kell maradnia. Az előadó ezért ezt az irányelvet a „biztonsági megegyezés” részének tekinti, amely reálisan köti össze a biztonsági láncolat minden résztvevőjét – a sofőröket, a járműveket, az utakat, a politika kialakítóit és a polgárokat – közös erőfeszítéseikben, hogy elkerüljék a felesleges áldozatok ezreit és eurómilliárdokat takarítsanak meg. Az utak tervezésekor, építésekor és karbantartásakor a biztonságra való odafigyelés komolyan hozzájárulhat a közúti balesetek gyakoriságának és súlyosságának csökkentéséhez azáltal, hogy befolyásolja a sofőrök magatartását és azáltal, hogy így elkerülhetők az utak megtervezésébe csúszó hibák. A jobb infrastruktúra fontosságát és relevanciáját (pl. az autópályák és a közúthálózatok, közlekedési sávok, közlekedési jelzőtáblák minősége) is kiemelték a közelmúltban a Parlament európai közlekedésbiztonsági cselekvési program félidős értékelésével kapcsolatos állásfoglalásában (2007. január 18.).

Az előadó két pontot szeretne kiemelni. Az első az irányelv hatókörével kapcsolatos, amely a transzeurópai közúthálózatra korlátozódik. Ez a hálózat mintegy 90 000 kilométernyi közútból áll, de szinte kizárólag autópályák vagy hasonló szintű utak alkotják. A halálos balesetek többsége nem ezeken az utakon történik. Az áldozatok többségét a városokon kívül az egysávos utakon történt balesetek követelik. A kutatások szerint e balesetek többségét el lehetne kerülni, ha a meglévő közúti infrastruktúrát a biztonságtechnológia legmagasabb elérhető tudásszintjének megfelelően kezelnék. A szubszidiaritás szempontjából az irányelv érvényességi körének transzeurópai közutakra való korlátozása érthető. Annak érdekében azonban, hogy az EU összes többi útján is növeljük a biztonságot, az előadó azt javasolja, hogy javítsuk a legjobb gyakorlatok meglévő de nem egyenletes cseréjét. Ezenfelül az előadó szeretne egy felülvizsgálati záradékot a javaslatba illeszteni, azt kérvén a Bizottságtól, hogy az összegyűjtött tapasztalat alapján többek között vizsgálja meg újra a javaslatot.

Az előadó hangsúlyozni szeretné a kutatás jelentőségét, különösen az információs és kommunikációs technológiák (ICT) területén. A kutatás az európai közutak biztonsága javításának létfontosságú eszköze. Az összetevők, intézkedések és módszerek (beleértve a telematikát is) kialakítása és demonstrációja növelhetik a közúti közlekedés infrastruktúra-elemeinek biztonságát. Különösen az infrastruktúrák kommunikációs technológiáinak kutatása és fejlesztése teheti lehetővé a jármű és az infrastruktúra közötti biztonságos információcserét. Ez szükséges ahhoz, hogy az új járműbiztonsági technológia elérhető, és teljes kapacitásával használható legyen. Az intelligens közlekedési rendszerek, amelyek például feltárják az előttünk álló útszakasz kockázatait és értesítik arról a sofőrt még azelőtt, hogy a kockázat látható lenne, rendelkeznek az a potenciállal, hogy életeket mentsenek meg és csökkentsék a balesetek által okozott torlódást. E tekintetben az előadó hangsúlyozni kívánja a kutatási keretprogram keretében végrehajtott kutatási projektek, valamint eredményeik terjesztésének jelentőségét. Ezenkívül az olyan kutatási hálózatok, mint az Európai Közútvizsgáló Program (EUROPRAP), valamint az olyan technológiai platformok, mint az Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Tanács (ERTRAC) által végzett érdekes és fontos munkát is meg kell említeni.

MÓDOSÍTÁSOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő módosításokat:

A Bizottság által javasolt szöveg[1]	A Parlament módosításai
Módosítás: 1 4a preambulumbekezdés (új)
	(4a) A kutatás az európai közutak biztonsága növelésének létfontosságú eszköze. Az összetevők, intézkedések és módszerek (beleértve a telematikát is) kialakítása és ismertetése, valamint a kutatás eredményeinek terjesztése fontos szerepet játszanak a közúti közlekedés infrastruktúra-elemei biztonságának növelésében.
Indokolás
A 7. Kutatás-fejlesztési Keretprogramban jelentős költségvetésről született megállapodás az európai kutatás fellendítésére, a közúti infrastruktúra biztonsága területén is (pl. fejlett mérnöki rendszerek és kockázatelemzési módszerek kialakítása az infrastruktúra megtervezéséhez). A közösségi kutatás eredményeinek terjesztése mindazonáltal létfontosságú e célok eléréséhez. Az Európai Parlament az európai közlekedésbiztonsági cselekvési program félidős értékelésével kapcsolatos 2007. január 18-i állásfoglalásában intenzív kutatásra és az összes érintett fél közötti együttműködésre szólított fel.
Módosítás: 2 5a preambulumbekezdés (új)
	(5a) A biztonság szintjének további növelése érdekében a meglévő utakon figyelembe kell venni a 60 tonnáig terjedő össztömegű és 25,25 méteres maximális hosszúságú, számos biztonsági kockázatot előidéző, különösen nehéz járművek negatív kihatásait.
Indokolás
Az úgynevezett Gigalinerek és Megatruckok veszélyeztetik Európa közútjainak biztonságát. Számos autópályán nincs olyan rögzítőeszköz, amely az ezekkel a járművekkel való ütközésnek ellenállna. Az ilyen típusú járművekkel bekövetkező közlekedési baleseteknek súlyos következményei lennének és a hidak tartószerkezete is nagy terhelésnek lenne kitéve.
Módosítás: 3 8a preambulumbekezdés (új)
	(8a) Az Európai Unió területén található, a transzeurópai hálózatba nem tartozó utak biztonságának javítása érdekében a legjobb gyakorlatok tagállamok közti koherensebb cseréje rendszerét kell létrehozni, amelybe beletartoznak többek között a meglévő közútiinfrastruktúra-biztonsági projektek, valamint a bevált közúti biztonsági technológiák, mint például a beépített útjelző fények, közismert nevükön a macskaszemek. A Bizottságnak alkalmanként értékelnie kellene ezt az irányelvet annak megállapítása érdekében, hogy kell-e szélesíteni alkalmazási körét, hogy a tagállamokban az összes főbb út beletartozzon, különös tekintettel a sérülékeny úthasználókra.
Módosítás: 4 (8b) preambulumbekezdés (új)
	(8b) a közútról a vasútra való áttérés is a közúti biztonság előmozdításának fontos eszköze lehet.
Módosítás: 5 10 cikk – 1 bekezdés
1. A tagállamok az ezen irányelv hatálybalépésétől számított öt év elteltével és azt követően négyévente jelentést tesznek a Bizottságnak az irányelv végrehajtásáról.	1. A tagállamok az ezen irányelv hatálybalépésétől számított négy év elteltével és azt követően négyévente jelentést tesznek a Bizottságnak az irányelv végrehajtásáról.
Indokolás
Fontos e javaslat felülvizsgálata. Annak érdekében, hogy a felülvizsgálat időben történjék, a Bizottságnak korábban tudatában kell lennie a végrehajtás állapotával.
Módosítás: 6 10 cikk – 4 bekezdés
4. A Bizottság elemzi a kapott jelentéseket és információkat, és ezen irányelv végrehajtásáról jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára.	4. A Bizottság elemzi a kapott jelentéseket és információkat, és felülvizsgálja ezt az irányelvet annak érdekében, hogy megállapítsa, szükséges-e bővíteni alkalmazási körét, hogy a tagállamok összes főbb útja az irányelv hatályába tartozzon, különös tekintettel a sérülékeny úthasználókra. A megfelelő jelentést és vizsgálatának eredményét elküldi az Európai Parlament és a Tanács számára.
Módosítás: 7 11a cikk (új)
	11a. cikk
	A tagállamok kötelezettségei
	Az Európai Unió területén található, a transzeurópai hálózatba nem tartozó utak biztonságának javítása érdekében a tagállamok koherens rendszert hoznak létre a legjobb gyakorlatok egymással való megosztása érdekében, amelybe beletartoznak többek között a meglévő közútiinfrastruktúra-biztonsági projektek, valamint a bevált közúti biztonsági technológiák.
Módosítás: 8 I melléklet – 1 szakasz – d pont
d) A javasolt alternatívák hatásának elemzése;	d) A javasolt alternatívák hatásának elemzése, figyelembe véve a biztonságtechnológia és a telematika legmagasabb elérhető tudásszintjét;
Indokolás
A biztonságtechnológia és a telematika növelheti a közúti közlekedési infrastruktúra-elemeinek biztonságát. Az információs és kommunikációs technológiák (pl. intelligens közlekedési rendszerek) használatában óriási potenciál rejlik életek megmentésére. Ezért a legmagasabb elérhető tudásszintet kell figyelembe venni az alternatívák elemzésekor.
Módosítás: 9 I melléklet – 2 szakasz – da pont (új)
	(da) a járdák és kerékpárutak javításának vagy építésének igénye;
Módosítás: 10 III melléklet – 3 szakasz – f pont – tizedik a francia bekezdés (új)
	- intelligens közlekedési jelzőtáblák és vételi rendszerek használata és tesztelése a járművekre vonatkozó sebességkorlátozás integrált továbbítása végett
Indokolás
Az intelligens közlekedési jelzőtáblák a sebességkorlátozás automatikus továbbítása céljából való használata viszonylag egyszerű technika, amely azonban a biztonság nagymértékű növekedésével járhat.
Módosítás 11 III melléklet – 3 szakasz – f pont – tizedik b francia bekezdés (új)
	- a működés és a jelzések terén harmonizált telematikai szolgáltatások bevezetése a transzeurópai közlekedési hálózatok számára, továbbá intelligens közlekedési rendszerek felszerelése.
Indokolás
A telematikának és az intelligens közlekedési rendszerekre való áttérésnek alapvető szerepe lehet a közúti infrastruktúrák biztonságának javításában, és ezért potenciális javító intézkedéseknek kell azokat tekinteni.

ELJÁRÁS

Cím	A közúti infrastruktúra biztonsága
Hivatkozások	COM(2006)0569 - C6-0331/2006 - 2006/0182(COD)
Illetékes bizottság	TRAN
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE 23.10.2006
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Ivo Belet 28.11.2006
Vizsgálat a bizottságban	26.2.2007		27.3.2007
Az elfogadás dátuma	27.3.2007
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	40 0 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Jerzy Buzek, Jorgo Chatzimarkakis, Giles Chichester, Silvia Ciornei, Pilar del Castillo Vera, Den Dover, Lena Ek, Nicole Fontaine, Adam Gierek, András Gyürk, Fiona Hall, Rebecca Harms, Erna Hennicot-Schoepges, Mary Honeyball, Ján Hudacký, Romana Jordan Cizelj, Anne Laperrouze, Angelika Niebler, Reino Paasilinna, Atanas Paparizov, Francisca Pleguezuelos Aguilar, Miloslav Ransdorf, Vladimír Remek, Herbert Reul, Mechtild Rothe, Paul Rübig, Andres Tarand, Britta Thomsen, Radu Ţîrle, Patrizia Toia, Catherine Trautmann, Claude Turmes, Nikolaos Vakalis, Alejo Vidal-Quadras
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Alexander Alvaro, Ivo Belet, Philip Dimitrov Dimitrov, Matthias Groote, Satu Hassi, Esko Seppänen

• [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

ELJÁRÁS

Cím	A közúti infrastruktúra biztonsága
Hivatkozások	COM(2006)0569 – C6-0331/2006 – 2006/0182(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	5.10.2006
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	TRAN
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE
Nem nyilvánított véleményt        A határozat dátuma	ITRE 9.10.2007
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Helmuth Markov 27.8.2007
Vizsgálat a bizottságban	22.11.2007		25.2.2008
Az elfogadás dátuma	26.2.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	23 5 13
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Gabriele Albertini, Inés Ayala Sender, Paolo Costa, Michael Cramer, Luis de Grandes Pascual, Christine De Veyrac, Saïd El Khadraoui, Robert Evans, Emanuel Jardim Fernandes, Brigitte Fouré, Mathieu Grosch, Georg Jarzembowski, Stanisław Jałowiecki, Dieter-Lebrecht Koch, Sepp Kusstatscher, Bogusław Liberadzki, Eva Lichtenberger, Marian-Jean Marinescu, Seán Ó Neachtain, Josu Ortuondo Larrea, Willi Piecyk, Reinhard Rack, Luca Romagnoli, Brian Simpson, Renate Sommer, Dirk Sterckx, Ulrich Stockmann, Georgios Toussas, Yannick Vaugrenard, Lars Wohlin, Roberts Zīle
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Zsolt László Becsey, Philip Bradbourn, Armando França, Anne E. Jensen, Helmuth Markov, Vladimír Remek, Leopold Józef Rutowicz, Ari Vatanen, Corien Wortmann-Kool
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Pierre Pribetich
Benyújtás dátuma	29.2.2008