Eljárás : 2007/2268(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0059/2008

Előterjesztett szövegek :

A6-0059/2008

Viták :

PV 09/04/2008 - 19
CRE 09/04/2008 - 19

Szavazatok :

PV 10/04/2008 - 9.13
CRE 10/04/2008 - 9.13
PV 23/04/2008 - 4.9
CRE 23/04/2008 - 4.9
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0172

JELENTÉS     
PDF 154kWORD 118k
4.3.2008
PE 398.675v02-00 A6-0059/2008

a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság által elért eredményekről szóló 2007. évi jelentés

(2007/2268(INI))

Külügyi Bizottság

Előadó: Erik Meijer

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság által elért eredményekről szóló 2007. évi jelentés

(2007/2268(INI))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Európai Tanács 2003. június 19–20-i thesszaloniki ülésének elnökségi következtetéseire, amelyekben minden nyugat-balkáni állam ígéretet kapott arra, hogy csatlakozhat az Európai Unióhoz,

 tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1993. évi 817. és 845. sz. határozatára,

 tekintettel az Európai Tanács 2005. december 16-i ülésén hozott határozatra, amely EU-tagjelölt ország státuszt ad Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak, továbbá az Európai Tanács 2006. június 15–16-i és 2006. december 14–15-i ülésének elnökségi következtetéseire,

 szem előtt tartva a Görög Köztársaság és a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti 1995. évi ideiglenes megállapodást,

 tekintettel az EU–Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Stabilizációs és Társulási Tanács 2007. július 24-i negyedik ülésének következtetéseire,

      tekintettel a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal az európai partnerségben létrehozott elvekről, prioritásokról és feltételekről szóló, 2006. január 30-i 2006/57/EK tanácsi határozatra(1),

 tekintettel a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság által elért eredményekről szóló 2007. évi bizottsági jelentésre (SEC(2007)1432),

 tekintettel a Bizottság bővítési stratégiáról és a 2006–2007 közötti fő kihívásokról szóló közleményéről elfogadott 2006. december 13-i állásfoglalására(2),

 tekintettel a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban elért haladásról szóló 2006. évi jelentésről elfogadott 2007. július 12-i állásfoglalására(3),

 tekintettel az EU–Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság parlamenti vegyes bizottság 2007. január 29–30-i és 2007. november 26–27-i üléseinek ajánlásaira,

 tekintettel az Európai Közösség és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti, rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás aláírásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló 2007. október 24-i jogalkotási állásfoglalására(4),

 tekintettel az Európai Közösség és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti, visszafogadásról szóló megállapodás aláírásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló 2007. október 24-i jogalkotási állásfoglalására(5),

 tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A6‑0059/2008),

A. mivel annak ellenére, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság már 2005-ben megkapta az EU-csatlakozásra váró tagjelölti jogállást, a csatlakozási tárgyalások kezdő időpontját máig nem jelölték ki; mivel ez az elhúzódó helyzet fokozza a szkopjei hatóságok által nemrégiben megkezdett reformok lankadatlan iramával kapcsolatban meglévő csalódottságot és bizonytalanságot,

B.  szem előtt tartva, hogy az Európai Unió külügyminiszterei és a nyugat-balkáni államok külügyminiszterei által 2006. március 11-én Salzburgban egyhangúlag jóváhagyott, az EU és a nyugat-balkáni országok közötti nyilatkozat újólag megismétli a jószomszédi kapcsolatok fontosságát és annak szükségességét, hogy kölcsönösen elfogadható megoldásokat találjanak a szomszédos országokkal még függőben lévő kérdésekre,

C. mivel egy tagállam –Görögország – és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság egy, az Egyesült Nemzetek égisze alatt zajló tárgyalási folyamat részesei, amelynek célja a tagjelölt ország neve tekintetében kölcsönösen elfogadható megoldás elérése,

1.  üdvözli az ország Európai Unióhoz való csatlakozásával kapcsolatos, megújult politikai konszenzust, valamint az elért eredményekről szóló, a Bizottság által 2007 novemberében közzétett legutóbbi jelentés óta elért jelentős előrehaladást;

2.  üdvözli az államügyészekről szóló törvény és az Ügyészi Tanácsról szóló törvény, valamint a kétszeres többségi szabály (Badinter-elv) alapján elfogadandó törvényeket felsoroló, Közösségen belüli kapcsolatokkal foglalkozó bizottságról szóló törvény elfogadását és az Igazságügyi Tanács végleges kinevezéséről szóló határozatot;

3.  az EU-hoz való csatlakozási folyamat fontos hajtóerejeként üdvözli az ellenzék vezetője elnökletével működő Európai Integrációs Nemzeti Tanács létrehozását, amelynek célja az EU-val kapcsolatos reformok iránti többpárti támogatás elérése; megállapítja, hogy a Nemzeti Tanács a szükséges intézményi felépítés, a humán erőforrások és a költségvetési finanszírozás pontos megállapításával meghatározza az ország intézményi prioritásait a tárgyalási folyamat előkészítő szakaszában; bátorítja a kormányt és a parlamentet, hogy tartsa fenn a reformok lendületét, és folytassa az ország európai menetrendjének kulcsfontosságú kérdéseivel kapcsolatos együttműködés és konszenzus szellemében a valamennyi érintett fél közötti folyamatos, rendszeres és konstruktív párbeszédet;

4.  üdvözli a kormány és a parlament folyamatos erőfeszítéseit és eredményeit az ohridi keretmegállapodás végrehajtása és az állam többnemzetiségű jellegének növekvő elismerése terén ; üdvözli a kormánynak és a parlamentnek az etnikumok közötti kapcsolatok további előmozdítása iránti elkötelezettségét, amely olyan jogszabályok elfogadását eredményezte, mint például az állami ünnepekről szóló törvény 2007. február 8-án elfogadott módosítása, amely megállapítja a különböző etnikai és vallási ünnepnapokat, üdvözli továbbá a kisebbségi közösségek kulturális értékeinek és hagyományainak előmozdításával kapcsolatos megnövelt költségvetési előirányzatokat; rámutat arra, hogy javítani kell a kisebbségi csoportok tagjainak méltányos képviseletét különösen a közigazgatásban, a rendőrségben és a fegyveres erőkben, és üdvözli a megállapodást 45 olyan törvénytervezet kiválasztásának kérdésében, amelyeket csak Badinter-többséggel lehet elfogadni;

5.  rámutat arra, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság európai integrációjával kapcsolatos megújult politikai lendület az összes politikai erő által kifejezett erőteljes elkötelezettség eredménye; üdvözli a négy legnagyobb politikai párt (VMRO-DPMNE, SDSM, DPA és DUI) vezetői között folytatott rendszeres és intenzív párbeszédet, amelynek eredményeként számos jogszabályt, valamint a további EU-s integrációhoz szükséges intézkedéseket fogadtak el;

6.  üdvözli továbbá, hogy az ohridi keretmegállapodással összhangban az etnikai kisebbségek több képviselőjét foglalkoztatják a közszolgálatban, és reméli, hogy az ohridi keretmegállapodást továbbra is következetesen hajtják majd végre;

7.  helyesli a parlamentben magukat képviseltető nagyobb politikai pártok vezetőinek elkötelezettségét, amellyel továbbra is törekednek azon fennmaradó kérdésekkel kapcsolatos előrehaladás megvalósítására, amelyeket illetően még nem született egyetértés, mint például a nyelvhasználat és a 2001-es konfliktus áldozatai számára biztosítandó szociális csomag;

8.  üdvözli, hogy 2007-ben észrevehető előrelépés történt a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem terén, valamint hogy jelentős előrelépés történt az ember- és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben; felhívja a kormányt, hogy folytassa a korrupcióellenes jogszabályok és az igazságszolgáltatás reformja végrehajtását, amelyek az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségének és általános teljesítőképességének megerősítéséhez vezetnek;

9.  elismerését fejezi ki a kormánynak a makrogazdasági stabilitás fenntartása mellett a gazdasági téren elért előrehaladás miatt; üdvözli az adópolitikát, és a fokozott fiskális fegyelmet, amelyek az állami költségvetési bevételek növekedését eredményezték; üdvözli a javuló üzleti környezetet és a vállalkozások létrehozása előtt álló jogi és közigazgatási akadályok csökkentésére irányuló tevékenységeket;

10. bizakodva tekint az EU-s vívmányokkal összhangban lévő, új banktörvény elfogadására; megállapítja a nemzeti bankról szóló új törvény 2008-ban történt elfogadásának fontosságát, amelynek révén megerősödött a bank függetlensége, valamint a felügyelettel kapcsolatos közigazgatási kapacitás;

11. aggodalmát fejezi ki a továbbra is magas munkanélküliség miatt, és sürgeti a kormányt, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel; különösen felhívja a figyelmet a Koszovóval határos falvakban tapasztalható helyzetre, ahol a munkanélküliség kérdésének megoldása létfontosságú annak érdekében, hogy a helyi lakosság legális jövedelemszerzési lehetőségekhez jusson;

12. emlékeztet az ohridi keretmegállapodás folyamatos végrehajtásának szükségességére, mivel ez a régióbeli stabilitás kulcsát jelentő transznacionális bizalomépítés előmozdításának eszközeként szolgál;

13 emlékeztet arra, hogy a közösségek zászlóinak használatáról szóló 2005. évi törvény lehetővé teszi az önkormányzatokon belül többségben lévő kisebbségi közösségek számára, hogy saját zászlóikat használják; körültekintően megállapítja, hogy a 2007. október 24-i alkotmánybírósági ítélet megerősítette a közösségek azon jogát, hogy az állami zászló mellett saját zászlóikat is használják, és az etnikai zászló használatához való jogot kiterjesztette az egy önkormányzaton belül élő valamennyi etnikai közösségre, valamint megerősítette az albán nemzeti kisebbség azon jogát, hogy az albán állami zászlót használják etnikai szimbólumukként; hangsúlyozza, hogy a Bíróság e jog korlátainak egyértelművé tételére is törekedett, mert úgy vélte, hogy az állami és közösségi zászlók különböző jelentéstartalommal rendelkeznek, és megállapította, hogy a közösségi zászlók nem használhatók állandóan, például hivatalos állami látogatások során vagy állami épületeken; felszólítja az összes pártot, hogy ezt a kérdést az ohridi keretmegállapodás és a nemzetközi normák szellemében vitassák meg;

14. üdvözli az Európai Bizottságnak az elért eredményekről szóló 2007. évi jelentésében szereplő ajánlások gyors megválaszolása, valamint a közösségi vívmányok elfogadására irányuló felülvizsgált nemzeti tervnek a javasolt 2008-as csatlakozási partnerség prioritásaival összhangban történő elfogadása céljából hozott kormányzati intézkedést;

15. elismerését fejezi ki az EU-hoz való csatlakozás tárgyalási folyamatának előkészítésében zajló közigazgatási munkával kapcsolatban; felszólítja a hatóságokat, hogy folytassák a közigazgatás reformját annak érdekében, hogy biztosítsák politikamentességét, szakmaiságát, szakértelmét és hatékonyságát, valamint hogy tartózkodjanak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti a már felépített közigazgatási kapacitást;

16. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságon belül valamennyi politikai erő és etnikai közösség együttes kihívásnak tekinti annak bebizonyítását, hogy az országban mára az elfogadottnak számító politikai különbségeken kívül nincsenek olyan ellentétek, amelyeket akár belföldön, akár külföldön negatívnak tekinthetnének, például a demokratikus kormányzás intézményeinek bojkottálása, ezáltal bizonyítva, hogy az ország felkészült az európai uniós integrációs folyamatra;

17. támogatja a thesszaloniki székhelyű Központ a Délkelet-Európai Demokráciért és Megbékélésért, valamint a Soros Alapítvány azon kezdeményezését, hogy adjanak ki a történelemtanárok és középiskolai tanulók számára a Balkán történelméről tankönyveket albán és macedón nyelven is, amelyeknek célja a közös múlttal kapcsolatos különböző vélemények egy helyen történő szerepeltetése, egy kiegyensúlyozott nézőpont bemutatása és a megbékélés előmozdítása;

18. megállapítja, hogy 2007. szeptember 27-én megtárgyalták a választási törvény felülvizsgálatáról szóló törvény tervezetét, amely a parlament 13 hellyel történő kibővítéséről rendelkezne az alacsony létszámú etnikai kisebbségek és a külföldön élő állampolgárok érdekeinek képviselete érdekében; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a javasolt törvény eredményeként megkerülhetik az ohridi keretmegállapodásban előírt, a Badinter-többségre vonatkozó szabály alkalmazását; hangsúlyozza, hogy a „pacta sunt servanda” elvének tiszteletben tartása a kölcsönös bizalom megerősítése szempontjából létfontosságú; ennélfogva kívánatosnak tartja, hogy a választási törvény bármely felülvizsgálata – az albán képviselők részvétele mellett – széles körű konszenzus mellett történjen, és bízik abban, hogy ennek elérése érdekében további konzultációkra kerül majd sor;

19. felhívja a figyelmet a roma közösséggel szembeni folyamatos megkülönböztetésre, különösen az oktatás, a szociális védelem, az egészségügyi ellátás, a lakhatás és a foglalkoztatás terén; reméli, hogy a romákra vonatkozó nemzeti stratégiát az abban kimondott célkitűzésekkel összhangban hajtják végre a közeljövőben;

20. üdvözli a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal kötött vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások hatálybalépését; megjegyzi azonban, hogy az EU-s országokba való bejutás még mindig óriási problémát jelent a macedón állampolgárok és általánosságban a nyugat-balkáni országok állampolgárai számára; aláhúzza, hogy az országnak olyan bejutási szabályokkal kell rendelkeznie, amelyek megfelelnek a Horvátország kapcsán alkalmazottaknak; támogatja ezért, hogy az Európai Bizottság 2008. február 20-án párbeszédet kezdett a vízumliberalizációról, amelynek célja egy végül vízummentes rendszerhez vezető menetrend létrehozása, valamint felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen meg minden erőfeszítést annak érdekében, hogy e párbeszédet gyorsan befejezzék;

21. ebben a tekintetben tudomásul veszi a biometrikus biztonsági jellemzőkkel rendelkező útlevelek bevezetését, a nemzeti vízuminformációs rendszer és a vízumközpont létrehozását, valamint az integrált határigazgatási rendszer végrehajtását;

22. üdvözli az egyházak, a vallási közösségek és a vallási csoportok jogi helyzetéről szóló, 2008 májusától alkalmazandó új törvény elfogadását, amely lehetővé fogja tenni, hogy megszűnjenek a kis hívő közösségek, különösen az elmúlt néhány évtizedben az új hitre térés és a meglévő egyházakról történő leválás révén kialakuló közösségek azon panaszai, hogy nem építhetnek, birtokolhatnak vagy használhatnak imaházként szolgáló épületeket;

23. üdvözli az adóügyi decentralizáció második szakaszának 2007 júliusában történt sikeres megindulását, amikor is a 84 önkormányzatból 42 lépett be a folyamatba, és további 9 csatlakozott;

24. rámutat arra, hogy további intézkedéseket tettek a nők jogainak előmozdítására – különösen az esélyegyenlőségre – vonatkozóan; kitart azonban amellett, hogy a nőknek az erőszak valamennyi formájával szembeni védelmét meg kell erősíteni;

25. rámutat arra, hogy a 2005 novemberében elfogadott műsorszórási törvénnyel összhangban kívánatos a közszolgálati műsorszolgáltatás állami szervektől való függetlenségének fenntartása, a vélemények meglévő sokszínűségének szabad megjelenítése, és ennek során annak meggátolása, hogy a kormány beavatkozása révén egyéb médiumok akadályoztatva legyenek; sürgeti a hatóságokat, hogy biztosítsák az EU-nak és az Európa Tanácsnak a szomszédos államokkal szembeni „gyűlöletbeszéd” újjáéledése elleni küzdelemmel kapcsolatos normái nyilvános betartását, különösen a médiában;

26. megállapítja, hogy bizonyos médiatermékek – például kormánykampányok és államilag szponzorált cégek általi hirdetések révén történő – egyoldalú támogatása a média területén a verseny torzulásához vezet, és így sérti a többi médiát, beleértve a kormányt bírálókat is;

27. üdvözli a rendőrségi törvény végrehajtásával kapcsolatos előkészületek megkezdését, mivel e törvény teljes körű és hatékony alkalmazása óriási kihívás, és amely az európai társulás kulcsfontosságú prioritását képezi;

28. megállapítja, hogy a vízminőség védelme tekintetében tett erőfeszítéseket fokozni kell az új vízügyi törvény alapján; rámutat különösen arra, hogy óriási szükség lenne a határ mentén található Ohridi-tó, Prespai-tó és Dojran-tó, illetve a görög területre veszélyes hulladékot szállító, útját Axíosként tovább folytató Vardar folyó vízminőségének védelmére és szennyezettségének ellenőrzésére, amelybe az ország csatornáinak legnagyobb részét vezetik, valamint hogy szükség van megkötni, illetve hatékonyan végrehajtani a vonatkozó kétoldalú megállapodásokat a szomszédos országokkal, Albániával és Görögországgal;

29. elismeri, hogy a hulladékkezelésről szóló törvény elfogadása némi előrelépéshez vezetett az azbeszt kezelése, a hulladékgyűjtés és a poliklórozott bifenileket (PCB-k) és nyersanyagokat tartalmazó hulladék tekintetében;

30. felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy a környezettel kapcsolatos általános szemléletmódot javítani kell, és felhívja Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság hatóságait, hogy továbbra is tegyenek erőfeszítéseket arra, hogy a környezetvédelmi jogszabályokat összhangba hozzák az elfogadott uniós normákkal;

31. megállapítja, hogy 2007. november 7-én egy nagyobb rendőrségi műveletre került sor Brodec község környékén, Tetovótól északra, amelynek célja bizonyos számú állítólagos bűnöző elfogása volt, amelyben az ún. „brodeci banda” hat tagját megölték, és a Belügyminisztérium további 13 helybéli lakost tartóztatott le; megjegyzi, hogy Brodecben olyan könnyű- és nehézfegyvereket találtak, amelyek között nehézgépfegyverek és repülők lelövésére alkalmas rakéták voltak; rámutat, hogy – az EU megfigyelő missziója és az EBESZ szerint – a műveletet szakszerűen, rendőri vagy polgári személyi sérüléseket nem eredményező módon végezték; üdvözli, hogy a kormány nyilvánosan kijelentette, hogy újjá fogja építeni a mecsetet és más sérült infrastruktúrákat; aggályát fejezi ki néhány olyan jelentés miatt, amelyek szerint a fogva tartottakkal a letartóztatásuk során nem bántak megfelelően; ennélfogva felszólítja az ombudsmant, hogy teljes körűen vizsgálja ki a helyzetet; hangsúlyozza továbbá, hogy a brodeci rendőrségi művelettel kapcsolatban még fennmaradó kérdésekkel nyílt, átlátható és jogilag következetes módon kell foglalkozni;

32. üdvözli a szellemi tulajdonjogra vonatkozó jogszabályok terén tett előrehaladást, de hangsúlyozza, hogy nagyobb erőfeszítésekre van szükség az elfogadott jogszabályok végrehajtásának biztosításához;

33. üdvözli Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak a délkelet-európai együttműködési folyamatban való aktív részvételét és a Regionális Együttműködési Tanács létrehozásához való hozzájárulását; ugyancsak üdvözli a Koszovó jogállására vonatkozó konstruktív álláspontját; aggodalmát fejezi ki azonban a koszovói határ technikai kijelölésének késedelme miatt, és úgy véli, hogy az ügyet a Koszovó jövőbeni jogállására vonatkozó folyamatért felelős ENSZ-különmegbízott által tett javaslatban szereplő tervek szerint kell rendezni; üdvözli a Koszovóval a kereskedelemmel, vámüggyel és rendőrségi együttműködéssel kapcsolatos ügyekben folytatott aktív együttműködést és azt, hogy ugyanakkor jószomszédi kapcsolatokat tart fenn Szerbiával; üdvözli a két szomszédos állammal szabadkereskedelmi megállapodások aláírását, és hasonló politikát ajánl az Albániával, Bulgáriával és Görögországgal meglévő kapcsolatokban, főként a közlekedés és a kommunikáció terén;

34. üdvözli az ország által az EU bosznia-hercegovinai Althea missziójához teljesített hozzájárulást, elismeri annak a regionális stabilitás tekintetében meglévő szerepét, és őszinte együttérzését fejezi ki az országnak és annak a 11 békefenntartó családjának, akik 2008. január 12-én egy macedón katonai helikopter balesetében tragikusan életüket vesztették;

35. sajnálattal tölti el az Egyesült Államok hatóságaival kötött kétoldalú mentességi megállapodás Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság által történt ratifikációja, amely ezen ország állampolgárainak mentességet biztosít a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alól; hangsúlyozza, hogy egy ilyen intézkedés ellentétes az EU normáival és politikáival, amelyek mindegyike a Nemzetközi Büntetőbíróság, valamint az EU kétoldalú mentességi megállapodásaira vonatkozó irányadó elvek támogatására irányul; felszólítja a macedón kormányt és parlamentet, hogy jogszabályait hozza összhangba az EU-s tagállamok elveivel és normáival;

36. megállapítja, hogy további befektetésre van szükség az ország szomszédaival való infrastruktúrájának fejlesztéséhez, ami hozzájárulna a régió egészének gazdasági fejlődéséhez és stabilitásához, továbbá felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul fejezze be a Szkopje és Szófia közötti vasúti összeköttetés hátralévő részének kiépítését;

37. üdvözli a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Görögország közötti, fokozott kétoldalú együttműködést, valamint az emberek közötti kapcsolatokat; elégedettséggel veszi tudomásul, hogy a parlament fent említett, 2007. július 12-i állásfoglalásának elfogadása óta kétoldalú tárgyalásokra került sor a régióban az Egyesült Nemzetek égisze alatt és Matthew Nimitz különleges megbízott segítségével abban a tekintetben, hogy kölcsönösen elfogadható megoldásokat találjanak az ország nevével kapcsolatban felmerült nézeteltérésekre; tudomásul veszi a különleges megbízott 2008. február 19-i javaslatát, és üdvözli, hogy mindkét ország elfogadta a javaslatot a további megbeszélések kereteként; felszólítja mindkét oldalt, hogy növelje a kérdés megoldására irányuló erőfeszítéseket, amely kérdés semmilyen körülmények között nem válhat a Volt Jugoszláv Macedón Köztársaság nemzetközi szervezetekben való tagságának akadályává, amint azt az 1995. évi, jelenleg is hatályos ideiglenes megállapodás is előírja;

38.  emlékeztetve az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa 2007. decemberi következtetéseire, hangsúlyozza a regionális együttműködés, a jószomszédi kapcsolatok, valamint a még fennálló kérdésekre vonatkozó, kölcsönösen elfogadható megoldások megtalálása szükségességének fontosságát az EU-hoz való közeledés folyamatában;

39. támogatja a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság kormányának arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a szomszédos EU-s tagállamokkal oktatási és történelmi vegyes bizottságokat hozzanak létre annak érdekében, hogy felülvizsgálják az esetleges történelmi ellentmondásokat és félreértelmezéseket, amelyek esetleg nézeteltéréseket okozhatnak, továbbá sürgeti a hatóságokat, hogy mozdítsák elő Macedónia szomszédaival közös kulturális és történelmi örökségének együttes ünneplését;

40. megállapítja, hogy – noha az ország a tagjelölt státusz megszerzése, 2005 óta jelentős előrehaladást ért el és hogy a három tagjelölt ország közül az egyetlen, amellyel a mai napig nem zajlottak csatlakozási tárgyalások; kívánatosnak tartja, hogy ez a kivételes helyzet megszűnjön; felszólítja a Volt Jugoszláv Macedón Köztársaságot annak biztosításra, hogy a szükséges reformokat elvégzik; sürgeti az Európai Bizottságot, hogy a Nyugat-Balkánról szóló közleményét követően fejlesszen ki egy sor mutatót, amelynek az ország által való elérése a csatlakozási tárgyalások megnyitásához vezet 2008 vége előtt, ami tovább növeli a stabilitást és erősíti a Nyugat-Balkán európai kilátásait;

41.  üdvözli a kormány által az előcsatlakozási eszköz (IPA) végrehajtására tett előkészületeket, amelyek megkönnyítették az IPA 2007-re vonatkozó finanszírozási megállapodás és a 2007–2013-ra vonatkozó keretmegállapodás aláírását; újólag megismétli az IPA-nak a jövőbeli EU-s tagságra való előkészület vonatkozásában meglévő jelentőségét; felszólítja mind a kormányt, mind pedig a Bizottságot, hogy gyorsítsák meg az előkészületi munkákat, hogy lehetővé váljon az IPA kezelése decentralizált rendszerének korai végrehajtása a fokozottabb hatékonyság és a folyamattal kapcsolatos helyi érdekek megteremtése érdekében;

42. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, valamint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság parlamentjének és kormányának.

(1)

HL L 35., 2006.2.7., 57. o.

(2)

HL C 317. E, 2006.12.23., 480. o.

(3)

Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0352.

(4)

Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0454.

(5)

Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0453.


INDOKOLÁS

1.        Prioritások a második éves jelentésben

2007. július 12-én a plenáris ülés jóváhagyta az Európai Unió és legtöbb tagállama által „Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságként ” meghatározott tagjelölt országról szóló első éves jelentést, mely ország elnevezése saját alkotmányában „Macedón Köztársaság”.

E jelentés számos kérdéssel foglalkozott, így környezetvédelmi problémákkal, a munkaadók és munkavállalók kapcsolatával és a közszolgálati műsorszórással is. Ezek és más kérdések mellett a hangsúlyt három fő kérdésre helyezték: a népes albán közösség helyzetére, a déli szomszédos országgal, Görögországgal fenntartott kapcsolatokra, valamint az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontjára. E három kérdés tavaly még nagyobb figyelemben részesült. Az első két kérdés továbbá jelentősen befolyásolja a harmadikat. A második éves jelentésben az e három kérdés területén elért előrelépés vizsgálata élvez elsőbbséget.

2.        A volt Jugoszlávia és az EU közötti kapcsolatok

1957 és 1991 között az Európai Közösségek (az Európai Unió jogelődje) és a tagállamok mindenkor jó kapcsolatokat tartottak fenn a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal. A kapcsolatok jelentős mértékben különböztek a magukat kommunistának nevező pártok által irányított és Nyugat- és Dél-Európától „vasfüggönnyel” elválasztott más közép- és kelet-európai országokkal fenntartott kapcsolatoktól. Jugoszláviából senki sem számított katonai fenyegetésre. Az ország kimaradt a hidegháborúból, intenzív kapcsolatokat épített ki a harmadik világgal, és felhívta magára a nemzetközi közösség figyelmét azzal, hogy az ipari demokráciába aktívan bevonta a munkásokat. A nyugat- és dél-európai, valamint a jugoszláv cégek között kiterjedt, határokon átnyúló együttműködés zajlott. Jugoszlávia lakói viszonylag nagy számban utazhattak Nyugat- és Dél-Európába, vagy dolgozhattak ott hosszú távon. Jugoszlávia (főként az Alpok régiója, a tengerpart és az Ohridi-tó) sok más állam polgárai számára volt az üdülések célpontja. A kereskedelem és a közlekedés területén az ország továbbá jelentős kapocs volt Görögország és az Európai Közösségek más tagállamai között. Ha Jugoszlávia nem bomlott volna fel, feltehetőleg az egész ország csatlakozott volna az EU-hoz, akár egyes jelenlegi tagállamoknál korábban. A csatlakozást, amely egy korábbi fázisban valószínűnek tűnt, nem is annyira az ország felbomlása, hanem inkább a felbomlást kísérő kegyetlenségek késleltették. A volt Jugoszlávia (és a szomszédos Albánia) területének egészét jelenleg EU-tagállamok veszik körül.

3.        Az előrehaladás fenntartása tagjelölt országként

A 2004-es nagy bővítés során (a volt jugoszláv köztársaságok közül) csupán Szlovénia csatlakozott az EU-hoz. Horvátországgal mint tagjelölt országgal sikeresen haladnak a tárgyalások, és elvileg 2009-re le is zárhatók, aminek eredményeképpen néhány éven belül ez az ország lesz a 28. tagállam.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 2005 óta szintén a tagjelölt ország státuszt élvezi, és abban reménykedett, hogy a csatlakozási folyamat Horvátországéval egy időben történhet. Csak az a tény bonyolíthatta és késleltethette a tárgyalások menetét, hogy a volt Jugoszlávia déli részén található, amelynek gazdasága az északi részénél mindig is gyengébb volt.

A tagjelölt ország státusz előnyösebb helyzetbe hozta más jugoszláv utódállamokkal, így Montenegróval, Bosznia-Hercegovinával és Szerbiával szemben. Ez még inkább érvényes a szerb autonóm tartományra, Koszovóra, amely az 1990-es évek óta függetlennek tekinti magát, az 1999-es háború óta nem lehetett Szerbiából irányítani, és 2008-ban várhatóan nemzetközi szinten is független államként ismerik el, amire immár 17 éve vár. Azon jugoszláv utódállamoknak, amelyek még nem nyerték el a tagjelölt ország státuszt, ez idáig csupán stabilizációs és társulási megállapodásokat ajánlottak fel, a csatlakozást (a 2003-as thesszaloniki Európai Tanács óta) hosszú távú lehetőségként előrevetítve. A kérdés jelenleg az, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság meg tudja-e őrizni azt az előnyét, amelyet a többi utódállammal szemben tagjelölt országként szerzett. Időközben szóba került, hogy Szerbia is kapja meg a tagjelölt ország státuszt. Mindazonáltal e státusz jelentősége nem világos, mivel az elmúlt két évben Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal nem kezdődtek meg a várt csatlakozási tárgyalások. Ez az ország számára különleges helyzetet teremtett a két másik tagjelölt országgal szemben. Tárgyalások nem csupán Horvátországgal, hanem Törökországgal is folynak, amely a tárgyalások kezdetén képtelen eleget tenni azoknak a feltételeknek, amelyek később azok végső kimenetelét meghatározzák. A bekövetkezett késedelmeket Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban rendkívül kiábrándítóként élik meg. Amennyiben a tárgyalások hamarosan nem kezdődnek meg, fennáll az a veszély, hogy a státusz jelentősége súlyosan csorbul, nemcsak ezen ország, hanem más, tagjelölt ország státuszra törekvő országok számára is.

4. Az EU mérsékelt befogadóképessége és integrációs kapacitása

Röviddel a hidegháború vége után (1989) az akkor pusztán Nyugat- és Dél-Európára szorítkozó együttműködés kiterjesztése az addig a „másik oldalhoz” tartozónak tekintett államokra jelentős figyelmet és elismerést keltett. Nemcsak politikai vezetőket, de a közvéleményt is sikerült meggyőzni arról, hogy nagy számban új tagállamokat vegyenek fel az Unióba. Az akkoriban a nagyszabású keleti bővítés sikeres lezárásához társuló komoly tekintély ma már nem létezik. A közvélemény kritikusabbá vált, és elsősorban a korábbi bővítések következményeinek tekintett problémák megoldását várja. Az újonnan érkezőket szigorúbban értékelik; most ők fizetik meg annak az árát, ami a korábbi bővítéskor nem jól sikerült. Az EU, valamint a jelenlegi tagállamok számára jelentett előnyök és hátrányok objektív mérlegelése sokkal fontosabb szerepet játszik, mint korábban. A további bővítés elsietésének kerülését az előre jelzett problémák és a megbecsülhető költségek indokolhatják. Eközben az újonnan érkezők végső csatlakozási határidejének megnevezése, illetve számos tagállam egyidejű felvétele tabunak számít. Minden államot saját érdemei alapján, kritikusan értékelnek.

Ráadásul a volt Jugoszlávia utódállamai esetében jelenleg két, ellentétes nézetű elméleti iskola létezik:

a)        az uniós csatlakozás jóváhagyása előtt tartós megoldást kell találni ezen országok problémáira, különösen ami a különböző etnikai közösségek tagjai közötti, országon belüli kapcsolatokat, valamint a szomszédos államokkal való kapcsolatokat illeti;

b)        az uniós csatlakozás sürgősen szükséges, mivel ez tekinthető a béke, a demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés legjobb garanciájának, hiszen az EU várhatóan jelentős mértékben hozzá tudna járulni a problémák megoldásához, beleértve a közösségek közötti és a szomszédos államokkal való kapcsolatokat is.

5. Etnikai sokszínűség és érdekellentétek

A népek rendkívüli sokszínűsége jellemezte a területet, amelyet a 20. század kezdete óta Makedóniaként ismertek, és amelyet az Oszmán Birodalom felbomlását követően Jugoszlávia, Görögország és Bulgária között osztottak fel. A hajdani Makedónia északi részén, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság területén a legnagyobb közösség a szláv nyelvek macedón változatát beszéli. Az ország északnyugati részén azonban az albán nyelvűek vannak többségben, akik az ország lakosságának egynegyedét teszik ki. Vannak még alacsonyabb lélekszámú kisebbségek, például romák, törökök és vlachok is.

Más jugoszláv utódállamokban a kisebb mértékű etnikai sokszínűség az 1990-es években erőszakos konfliktusokhoz és etnikai tisztogatásokhoz vezetett. Horvátországgal, Bosznia-Hercegovinával és Szerbiával (különösen Koszovóval) összehasonlítva Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban rend és béke uralkodott. Egy északnyugat-albániai rövid fegyveres konfliktust követően megállapodások születtek a helyi önkormányzatok decentralizációjáról, és a szláv dominancia helyett egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az állam etnikai sokszínűségére.

Az albán közösség egy pártja már a 2001-es konfliktus előtt is képviseltette magát Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság kormányában. Az előző kormányban ez a Demokratikus Integráció Pártja (DUI) volt, amely a 2001-es konfliktus során tűnt fel. Időközben ez lett az albán nyelvű szavazók legnagyobb és voltaképpen a többséget képviselő pártja. Az, hogy e közösség legnagyobb pártja jelenleg csak helyi szinten bír kormányzati feladatokkal, feszültségeket keltett. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban – más többnyelvű országokkal, így Belgiummal, Spanyolországgal, az Egyesült Királysággal és Olaszországgal ellentétben – a helyi és a nemzeti hatóságok között nincs köztes igazgatási szint, amelyben egy nagyobb, régiós szinten erős párt domináns szerepet játszhatna. A DUI részt kíván venni a nemzeti szintű kormányzásban, és úgy véli, hogy az albánok érdekeit nem veszik figyelembe a 2001-es ohridi keretmegállapodásban foglalt mértékben. Ez ellen tiltakozva egy időre bojkottálta a parlament ülésein való részvételt. Időközben a legnagyobb kormánypárt, a VMRO-DPMNE és a DUI között megállapodás született egy 45 törvénytervezetből álló csomagról, amelynek elfogadásához minősített többség („Badinter-többség”) szükséges, és így a parlamenti bojkott véget ért.

6. A Görögországgal folytatott vita lezárása

Az EU-tagállam Görögország komoly érdeklődést mutat északi szomszédja iránt. A legfontosabb külföldi befektetők itt a görög cégek, és Görögország a szomszédos és közeli államok felvétele érdekében támogatja a gyors EU-bővítést. Görögország hosszú évek óta elutasítja, hogy a „Macedónia” nevet használják az 1991-ben függetlenné vált északi szomszédos állam megnevezésére, mivel úgy tekintette, hogy ezzel igényt tartanak a görög terület egy részére. Az országra kizárólag „Szkopjeként” (a főváros nyomán) vagy „FYROM”-ként (Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság angol nyelvű rövidítése) hivatkoztak, vagy hangsúlyozták, hogy az egykori Jugoszláv Királyságon (1929–1941) belül ezt a területet vardari bánságnak nevezték.

A görög álláspont mostanra jelentősen módosult. Elismerik, hogy északi szomszédjuk része annak a területnek, amelyet egykor Makedóniának neveztek, és hogy lakosai azonosulnak ezzel a névvel. A „Kathimerini” athéni újság 2007. október 14-én egy, a görög külügyminiszterrel készült interjúban közölte, hogy gyors és végleges megállapodásra törekszik, amely kiterjed a „Macedónia” név használatára is. Görögország jelenleg egy kölcsönösen elfogadható, összetett nevet részesítene előnyben, amely jelzi, hogy nem Macedónia egészére utal, hanem csupán az északi, magasabban fekvő területre, amelyet jelenleg Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság igazgat. Az ENSZ-t képviselő Matthew Nimetz puhatolózásai 2007 decemberében folytatódtak, amikor mindkét fővárosba ellátogatott. A névkérdés megoldódhat, mielőtt 2008-ban Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság dönt a NATO-csatlakozásról, ami e téren újabb érzékenységet eredményezhet. E megállapodás felgyorsíthatja az uniós csatlakozási folyamat folytatását is, részint azért, mert attól a ponttól kezdve Görögország várhatóan fontos támogatójává válik.


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

27.2.2008

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

56

5

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Monika Beňová, Elmar Brok, Colm Burke, Véronique De Keyser, Giorgos Dimitrakopoulos, Hanna Foltyn-Kubicka, Michael Gahler, Georgios Georgiou, Bronisław Geremek, Maciej Marian Giertych, Ana Maria Gomes, Alfred Gomolka, Klaus Hänsch, Richard Howitt, Jana Hybášková, Anna Ibrisagic, Metin Kazak, Maria Eleni Koppa, Helmut Kuhne, Joost Lagendijk, Vytautas Landsbergis, Johannes Lebech, Emilio Menéndez del Valle, Francisco José Millán Mon, Philippe Morillon, Pasqualina Napoletano, Vural Öger, Cem Özdemir, Justas Vincas Paleckis, Ioan Mircea Paşcu, Alojz Peterle, Hubert Pirker, Samuli Pohjamo, Bernd Posselt, Michel Rocard, Raül Romeva i Rueda, Libor Rouček, Jacek Saryusz-Wolski, György Schöpflin, Hannes Swoboda, Charles Tannock, Geoffrey Van Orden, Ari Vatanen, Kristian Vigenin, Zbigniew Zaleski, Josef Zieleniec

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Mariela Velichkova Baeva, Cristian Silviu Buşoi, Giulietto Chiesa, Andrew Duff, Árpád Duka-Zólyomi, David Hammerstein, Evgeni Kirilov, Jaromír Kohlíček, Erik Meijer, Nickolay Mladenov, Borut Pahor, Józef Pinior, Antolín Sánchez Presedo, Inger Segelström, Marcello Vernola

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

Renate Weber

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat