JELENTÉS a kulturális iparágakról Európában
4.3.2008 - (2007/2153(INI))
Kulturális és Oktatási Bizottság
Előadó: Guy Bono
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
a kulturális iparágakról Európában
Az Európai Parlament,
– tekintettel az EK-Szerződés 151. cikkére,
– tekintettel az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005-ös egyezményére,
– tekintettel a 2006. november 13–14-i, és a 2007. május 24–25-i tanácsi következtetésekre, különösen a kulturális és kreatív iparágak hozzájárulásáról a lisszaboni célkitűzések megvalósításához, valamint a Tanács 2007. november 16-i állásfoglalására a kultúrára vonatkozó európai menetrendről,
- tekintettel a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2007. december 11-i 2007/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[1],
– tekintettel a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezmény megkötéséről szóló 2006. május 18-i 2006/515/EK tanácsi határozatra[2],
– tekintettel „Az európai kulturális programról a globalizálódó világban” című bizottsági közleményre (COM(2007)0242) és a Bizottság szolgálatainak ezt a közleményt kísérő munkadokumentumára (SEC(2007)0570),
– tekintettel a kulturális iparágakról szóló, 2003. szeptember 4-i állásfoglalására[3],
- tekintettel a szerzői és szomszédos jogok terén közös kezelést végző társaságokra vonatkozó közösségi keretről szóló 2004. január 15-i állásfoglalására[4],
– tekintettel a jogszerű on-line zeneszolgáltatások érdekében a szerzői és szomszédos jogok közös, határokon átnyúló kezeléséről szóló 2005. október 18-i bizottsági ajánlásról szóló 2007. március 13-i állásfoglalására[5],
– tekintettel a művészek társadalmi megítéléséről szóló 2007. június 7-i állásfoglalására[6],
– tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,
– tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A6-0063/2008),
A. mivel a kultúra nem csak az egyén és a társadalom kiteljesedését szolgáló közjó és öncélú jelenség, hanem hozzájárul a gazdasági növekedéshez, a foglalkoztatáshoz, és a társadalmi kohézióhoz, valamint a regionális és helyi fejlődéshez is, amint azt több közelmúltbeli tudományos tanulmány – többek között a KEA European Affairs által az európai kultúra gazdaságáról szóló, az Európai Bizottság számára készített tanulmány – bizonyítja,
B. mivel a kulturális iparágak nem létezhetnének és nem erősíthetnék Európa kulturális és gazdasági értékét az összes művészeti ágban megjelenő, a filmkészítők, zeneszerzők, szerzők, képzőművészek és tervezők virágzó alkotói közössége által létrehozott új tartalmak nélkül,
C. mivel a kulturális iparágak azok az iparágak, amelyek gazdasági jellegű többletértéket adnak a szellemi alkotásokhoz, ugyanakkor új értékeket hoznak létre az egyének és a társadalom számára; mivel e kulturális iparágak magukban foglalnak olyan hagyományos iparágakat, mint a mozi, a zene és a könyvkiadás, továbbá a média és a kreatív iparágak (divat, design), a turizmus, a művészetek és az információs iparág,
D. mivel az UNESCO-egyezményben szereplő meghatározás szerint a kulturális iparágak magukban foglalják az összes olyan javak, szolgáltatások létrehozását, gyártását és értékesítését végző iparágakat, amelyek sajátossága, hogy tartalmuk megfoghatatlan és kulturális jellegű; mivel a kulturális iparágak terméke általában szerzői jogok védelme alatt áll,
E. ugyanakkor, mivel a kulturális és kreatív iparágak – ide értve a mikrovállalkozásokat, a kis- és közepvállalkozásokat, továbbá az egyéni előadóművészeket – nagyobb elismerést, különleges jogállás biztosítását és nagyobb támogatást igényelnek, hogy teljes mértékben hozzájárulhassanak a lisszaboni stratégia célkitűzéseihez,
F. mivel a kulturális iparágak sokféle tartalmat készítenek és terjesztenek, amelyek tájékoztatják, oktatják és szórakoztatják a polgárokat, s mivel ezen iparágak egyre inkább az új technológiákra, valamint az új digitális és audiovizuális formátumokra épülnek, és mivel az Európai Unió tagállamainak e téren ösztönző és tartalomszabályozó szerepet kell betölteniük, az eredeti tartalmak létrehozói számára igazságos és megfelelő ellentételezést biztosítva a szerzői és szomszédos jogok megfelelő és hatékony védelmén keresztül, gondoskodva az európai kulturális iparágak működőképességének biztosításáról is,
G. mivel a kortárs információs és digitális technológiájú társadalomban új produkciós, terjesztési és fogyasztási formák jelennek meg, amelyek a kalózkodás ellen védendő új kulturális termékek és szolgáltatások létrejöttéhez vezetnek, és amelyek általában véve olyan vállalkozói és gazdasági modelleket tesznek szükségessé, amelyek biztosítják a kulturális tartalmú termékek hozzáférhetőségét, piacának megnyitását és sokszínűségét, ugyanakkor megőrzik a kulturális tartalmú termékek különleges jellegét a közönséges árukhoz képest és tisztességes jövedelmet biztosítanak a jogtulajdonosok valamennyi kategóriája számára a szezrői jogi védelem alatt álló kulturális tartalom felhasználása után,
H. mivel a kulturális termékek és szolgáltatások az egyéb termékektől és szolgáltatásoktól őket megkülönböztető sajátosságokkal rendelkeznek, s ezeket a sajátosságokat figyelembe kell venni az Európai Unió politikáinak kidolgozása és végrehajtása során,
I. mivel a szerzői és szomszédos jogok megfelelő és hatékony védelme lényeges eszköz ahhoz, hogy az alkotók kreatív erőfeszítései igazságosan díjazhatók legyenek műveik kereskedelmi célú felhasználásának keretében, valamint mivel e védelem nélkülözhetetlen a kulturális iparágak fennmaradásához,
J. mivel a kulturális iparágak és az alkotói közösségek hozzájárulnak a kulturális sokszínűség ösztönzéséhez, a fogyasztók számára a választék biztosításához, a vállalkozások sokféleségének növekedéséhez, a kultúrához való hozzáférés demokratizálásához, az európai azonossághoz és integrációhoz, valamint a kultúrák közötti párbeszédhez,
K. mivel a kulturális iparágak nagymértékben hozzájárulnak a helyi és regionális fejlődéshez és kohézióhoz, mert vonzerőt jelentenek az idegenforgalmi befektetések számára, új, „helyi jellegű” áru- és szolgáltatáskategóriákat hoznak létre, és az új munkahelyek és gazdasági fejlesztési lehetőségek létrehozásával megakadályozzák a távoli vagy hátrányos helyzetű régiók szociális értelemben vett peremre szorulását,
L. mivel a szerzők a kulturális iparágak tevékenységének alapjául is szolgálnak, s mivel következésképpen megfelelő gazdasági, jogi és társadalmi környezetet kell biztosítani számukra, amely lehetővé teszi alkotói képességük kibontakozását,
M. mivel a kulturális ágazat produktív és kreatív kapacitásainak megerősítéséhez a kultúrát szorosan össze kell kapcsolni az oktatással és a képzéssel,
N. mivel a „Kultúra Európai Fővárosai” tapasztalat konkrétan szemlélteti a kulturális ágazat hozzájárulását egy város gazdasági és társadalmi életéhez, valamint lakói kiteljesedéséhez,
O. mivel a kreatív ágazat számára nyújtott állami támogatások és egyéb szubvenciók nem luxusnak, hanem befektetésnek tekintendők, és mivel ezeket a közösségi versenyszabályozás szerint, továbbá a tagállamokban történő közcélú műsorszolgáltatás rendszeréről szóló, az Amszterdami Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv, valamint az EK-Szerződés 151. cikke és a kulturális sokféleség védelméről szóló UNESCO-egyezmény alapján kell értékelni,
P. mivel ösztönözni kell a magán- és a közszféra befektetéseit, valamint a szponzorálást a kulturális ágazatban,
Q. mivel a kulturális iparágakban a koncentráció kockázatot jelent a sokféleségre és a kulturális javak fogyasztóknak nyújtott választékára nézve,
R. mivel a kreativitás Európában az innováció fejlesztésének egyik feltétele, és mivel az európai technológiai vállalatok számára előnyös volna az alkotókkal szimbiózisban vállalati pólusok keretében („klaszterekben”) végzett munka,
S. mivel fokozottabban kell támogatni a kis- és mikrovállalkozásokat és hálózataik ösztönzését, valamint az ilyen jellegű vállalkozások egyéni munkavállalóit, akik nagymértékben hozzájárulnak a gazdasági javak létrehozásához, és mivel segíteni kell az alkotókat abban, hogy fejlesszék saját kreatív vállalkozási ismereteiket, és arra kell ösztönözni őket, hogy saját kreativitásukból éljenek meg,
T. mivel a kreatív ágazat elaprózottsága Európában – mely csak részben magyarázható nyelvi vagy a nemzeti identitásban rejlő okokkal –, valamint a valódi európai dimenziójú kulturális iparágak hiánya korlátozza Európának a világban betöltendő kulturális szerepvállalását,
U. mivel a kulturális sokféleség és az eszmék szabad áramlása az eredetiségben, az identitás sokféleségében és a férfiak és nők esélyegyenlőségében nyilvánul meg,
V. mivel a nemek közötti esélyegyenlőség az Európai Unió alapvető értéke, amelyet a kultúra közvetít, és mivel ez az értékközvetítés az európai integráció ügyét szolgálja,
W. mivel a kulturális iparágak területén a nemek közötti egyensúly még egyáltalán nem valósult meg,
X. mivel a kulturális iparban dolgozó nők elsősorban a kis- és középvállalkozásokban töltenek be felelős beosztást, vagy akkor, ha ők maguk indítanak saját vállalkozást,
Y. mivel a kulturális ipar kulcságazatát alkotó távközlés, Internet, média, elektronikus kereskedelem és szoftverek terén rendkívül alacsony a nők részvétele (30 %), és e szektorban az új vállalkozások mindössze 20 %-át hozzák létre nők,
1. üdvözli, hogy a Tanács és a Bizottság elismerni készül a kultúra és a kreativitás központi szerepét, mint az európai polgárság előmozdításának, a kultúra polgárokhoz közelítésének, és a lisszaboni stratégia célkitűzései elérésének fontos tényezőjét, amely így még inkább alátámasztja az európai projekt fejlesztésének jelentőségét;
2. hangsúlyozza, hogy a jelenlegi „posztindusztriális gazdaság” keretében az Európai Unió versenyképességét a kulturális és kreatív ágazatoknak jobban meg kellene erősíteniük; ennek megfelelően felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy olyan politikák számára biztosítsanak elsőbbséget, amelyek nem csupán a vállalkozói innovációra összpontosítanak, hanem a kulturális fellépések és a kreatív gazdaság innovációjára is;
3. megjegyzi, hogy a kulturális iparágak a dinamikus tudásalapú gazdaság alapját képező, hozzáadott értékkel rendelkező szolgáltatások kulcsfontosságú szolgáltatói, ezért el kellene ismerni ezen iparágak lényegi szerepét az Európai Unió versenyképességének növelésében;
4. úgy véli, hogy a kulturális iparágaknak, melyek a munkahelyteremtés fontos területei az Európai Unióban, különösen szükségük van a kreatív tehetség hasznosítására; sürgeti a tagállamokat, hogy ösztönözzék az élethosszig tartó tanulás kreatív tehetséget ösztönző új, innovatív formáit;
5. felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy pontosítsák, mit értenek a kultúra, a kreativitás és az innováció európai elképzelése alatt, és hogy dolgozzanak ki strukturált politikai intézkedéseket az európai kreatív iparágak tényleges fejlesztésének támogatására, és azokat illesszék be egy valódi európai kulturális stratégia keretébe; úgy véli, hogy ezért prioritás a kulturális iparágak és vállalatok ágazata identitásának a meghatározása;
6. ennek megfelelően felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa e területen a szisztematikus statisztikai adatgyűjtést, hogy az Európai Unió és a tagállamok koherens és összehasonlítható statisztikai adatokkal rendelkezzenek, ami a kulturális és kreatív ágazat ösztönzéséhez szükséges célzott politikák kidolgozásához szükséges;
7. felhívja a tagállamokat, hogy a nemzeti középfokú és felsőoktatási programokba – különösen a bölcsészettudományok, a művészetek és a kultúra területén – vegyék fel a vállalkozási ismereteket;
8. kéri a Bizottságot és a közös kül- és biztonságpolitikai főképviselőt, hogy nagyobb mértékben és jobban vegyék figyelembe Európa kulturális dimenzióját, különösen a kulturális iparágakat és az alkotókat az Európai Unió külkapcsolataiban, valamint az európai szomszédsági politika keretében és a világ más régióival folytatott párbeszéd főbb fórumain;
9. úgy véli, hogy a kulturális iparágak virágzása nagy mértékben a határokon átnyúló mobilitás biztosításától függ, továbbá hogy az európai letartóztatási paranccsal kapcsolatos problémákat orvosolni kell és az adott területen konkrét szabályokat kell megállapítani, és e tekintetben megismétli a fent említett, a művészek társadalmi megítéléséről szóló állásfoglalásában megfogalmazott kéréseket;
10. üdvözli a kreatív személyek, termékek és szolgáltatások mobilitásának ösztönzésére irányuló ötletet, a kulturális sokszínűségről szóló UNESCO-egyezmény szabályainak és elveinek tiszteletben tartása mellett, és felkéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő zöld könyvet erre vonatkozóan, amely tükrözi az ágazat sajátosságát, vagyis azt, hogy egyszersmind kulturális és gazdasági javakat képes kínálni;
11. hangsúlyozza, hogy ki kell dolgozni egy olyan szociális és gazdasági modellt, amely megfelelő szociális hálót nyújt a kreatív vállalkozók, elsősorban a független munkavállalóként a kulturális és a kreatív gazdaság ágazataiban működők számára, mivel ezekben az ágazatokban a részmunkaidős foglalkoztatás aránya máig magas, a munkafeltételek pedig nem stabilak;
12. úgy véli, hogy a szerzői és szomszédos jogok, valamint üzleti modellek valamennyi jogtulajdonos jogait tiszteletben tartó, határokon átnyúló közös, jól szervezett kezelése alapvető a kreatív potenciál optimális kiaknázása céljából, ugyanakkor tisztességes jövedelmet biztosít a jogtulajdonosok valamennyi kategóriája számára;
13. emlékezteti a Bizottságot a fent említett, 2007. március 13-i állásfoglalására, és olyan közösségi megközelítésre hív fel, amely figyelembe veszi a digitális kor sajátosságait, az európai kulturális sokszínűség, a szerény szerepet betöltő résztvevő felek és a helyi repertoárok megőrzésének fontosságát az egyenlő bánásmód elve alapján;
14. kéri a Bizottságot, hogy szisztematikusan és mielőbb alkalmazza teljes mértékben az EK-Szerződés 151. cikkének (4) bekezdését, hogy a kultúrát és a kulturális ágazatot figyelembe vegyék minden egyéb közösségi politikában is, mindenekelőtt a belső piacra, a versenyre, a kereskedelemre, a vállalatokra, valamint a kutatásra és fejlesztésre vonatkozó politikákban, és hogy jobban vegye figyelembe a kulturális ágazat sajátos jellegét e politikák végrehajtásában, valamint a külpolitikában a kulturális sokszínűségről szóló UNESCO-egyezménnyel összhangban a nemzetközi szerződések megkötésekor, proaktív szerepet vállalva és javítva a nemzetközi együttműködést;
15. felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy leheljenek új életet a kulturális sokszínűségről szóló UNESCO-egyezménybe, és teljes mértékben vegyék figyelembe az alapjául szolgáló elveket mind bel-, mind külpolitikáikban;
16. felkéri a Bizottságot, hogy állítson fel szervezetet a kulturális és kreatív ágazatra hatást gyakorló tevékenységek és politikák összehangolásának fokozására, valamint hozzon létre a kultúrával és a kreatív gazdasággal foglalkozó munkacsoportot többek között a kultúra, a kreativitás és az innováció közötti kapcsolat feltárására, továbbá javasoljon konkrét intézkedéseket a közösségi politikák keretében, továbbá hogy a Parlamenttel együttműködve javasoljon konkrét intézkedéseket a közösségi politikák keretében;
17. sürgeti a Bizottságot, hogy tekintettel a technológiák és a piacok gyors fejlődésére, valamint abból a célból, hogy a kulturális iparágak és az alkotók számára biztosítsa, hogy nyereséghez jutnak a digitális platformok fejlesztéséből, kulturális és gazdasági szempontból gondolja át a szellemi tulajdon sarkalatos kérdését, és kérje fel az ágazat valamennyi szereplőjét – mindenekelőtt a távközlési szolgáltatókat és az internetes szolgáltatókat –, hogy együtt találjanak a kisebb és nagyobb érintettek számára egyaránt méltányos megoldást, hogy egyensúlyt teremtsenek a kulturális tevékenységekhez és tartalmakhoz való hozzáférés és a szellemi tulajdon között oly módon, hogy a jogtulajdonosok valamennyi kategóriája számára tisztességes, valódi díjazást, a fogyasztóknak pedig tényleges választást és kulturális sokszínűséget biztosítanak; e tekintetben felhívja a figyelmet arra, hogy a digitális kalózkodás elleni küzdelemben a nem profitcélú fogyasztók üldözése nem megfelelő megoldás;
18. felkéri a Bizottságot, hogy hozzon a fogyasztók, elsősorban az iskolába járó fiatalok irányában a szellemi tulajdonnal és általában az alkotás értékével kapcsolatban megelőzésre, képzésre és tudatosításra irányuló intézkedéseket, és ösztönözze a fogyasztókat a szellemi tulajdon tiszteletben tartására;
19. különösen kéri a Bizottságot, hogy támogassa a digitális kor új vállalkozási modelljeinek létrehozására irányuló erőfeszítéseket, amelyek segítségével a fogyasztó leginkább hasznára fordíthatja az új technológiákat, a művészeti és kulturális alkotás díjazásához való legitim jog fenntartásával;
20. kéri a Bizottságot annak megállapítására, hogy az internet teljesen megváltoztatta a kulturális termékek és szolgáltatások klasszikus használati módjait, és mindenképpen őrködni kell az on-line kulturális tartalmakhoz való hozzáférés akadálymentessége és a kulturális kifejezésmódok sokfélesége felett, túllépve a kizárólagos ipari és kereskedelmi logikán, biztosítva ezenkívül, hogy a jogtulajdonosok valamennyi kategóriája tisztességes díjazásban részesüljön;
21. úgy véli, hogy a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogok reformja elengedhetetlen az alkotótevékenység előmozdításához és a kulturális művek fejlődésének támogatásához; ajánlja a párizsi egyezmény gondolatainak keretként történő alapul vételét az alkotói és fogyasztói érdekek közötti helyes egyensúly megtalálása céljából;
22. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartásához és védelméhez szükséges forrásokat;
23. sürgeti a Bizottságot, hogy a kalózkodás elleni küzdelemben érintett valamennyi szereplőt – beleértve a fogyasztókat is – vonja be a felelősségvállalásba, valamint indítson tudatosító és oktató kampányokat;
24. elengedhetetlennek véli a kulturális és kreatív iparágak, valamint az alkotói közösségek megfelelő finanszírozását, és kéri a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzák meg a szükséges intézkedéseket, javasoljanak vegyes finanszírozási formákat és pénzügyi garanciákat, és ösztönözzék a kulturális iparágak és alkotói közösségek számára kedvező szabályozási és adózási keretet, különösen adóhitelek és csökkentett HÉA-kulcsok alkalmazását az összes kulturális termékre, beleértve az interneten elérhető műveket is;
25. hangsúlyozza, hogy az európai kreatív ágazat számára a nyílt részvételi modelleken és szabványokon – például a World Wide Web-en – alapuló informatikai megoldások terén fontosak az ingyenes infrastruktúrák, és kéri a Bizottságot, hogy terjesszen be stratégiát nyitottabb és egymással összekapcsolható informatikai infrastruktúrák létrehozására;
26. szükségesnek véli, hogy a strukturális alapok, a kkv-knak szánt programok, valamint a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogram (2007–2013) megkülönböztetett helyet és kellő finanszírozást biztosítsanak a kulturális és kreatív iparágak fejlődésének, ide értve az e téren működő kkv-ket és egyéni művészi vállalkozásokat is, és megismétli a Bizottsághoz intézett kérését, hogy készítsen tanulmányt a kulturális és oktatási ágazat strukturális alapokból, valamint a hetedik keretprogramból való finanszírozásának hatásáról;
27 ismételten hangsúlyozza az Európai Beruházási Bank i2i (Innováció 2010 Kezdeményezés) céljainak fontosságát, és felszólít e célok prioritásként való kezelésére; bátorítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kutassák fel a pénzügyi támogatás további lehetőségeit a kulturális és kreatív ágazat kis- és középvállalkozásainak beindításához és növekedéséhez (például a hetedik keretprogram révén); ösztönöz a strukturális alapok igénybevételét a művészetek és a kulturális örökség hagyományos ágazatai, valamint a kulturális és innovatív iparágak támogatására; felhívja a Bizottságot, hogy felügyelje ezeket a tevékenységeket és segítsen a helyes gyakorlatok terjesztésében;
28. felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a kulturális iparágakhoz való hozzáférést a harmadik országokkal, mindenekelőtt Kínával, Indiával, valamint Latin-Amerikával folytatott technikai segítségnyújtási programokkal kapcsolatosan;
29. kéri a Bizottságot, hogy ösztönözze és támogassa a kulturális iparágak, valamint az információs és kommunikációs technológiai iparágak közötti partnerségeket, ezáltal előmozdítva a lisszaboni stratégiával összefüggésben a kreatív és innovációs szinergiákat;
30. kéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy, a MEDIA programhoz hasonló program bevezetését, vigye sikerre az európai digitális könyvtárra irányuló kezdeményezésre vonatkozó intézkedéseket, ösztönözze és támogassa a zenei, színházi és kiadói ágazatot, hogy megkönnyítse a művek határokon átnyúló terjesztését, és első lépésként építsen be a „Kultúra” programba egy olyan mechanizmust, amely a nem audiovizuális kulturális iparágak számára lehetővé teszi a közösségi finanszírozásokhoz való hozzájutást a könyv népszerűsítésére irányuló (közös stand könyvvásárokon stb.), valamint a zenét és a szakmai képzést népszerűsítő fellépésekben is;
31. felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy növeljék a fordítások támogatását, mivel az európai kulturális programokra szánt költségvetés nem elegendő céljaik megvalósítására;
32. úgy véli, hogy a minősítési, a tanulási és a képzési rendszerek javítása révén kell ösztönözni a kulturális és kreatív iparágakat, törekedve elsősorban a diákok kulturális és művészeti tudományágakban való valamennyi szinten történő képzésére, olyan képzés kialakítása céljából, amely felkészíti őket a szakmai életre, valamint nagyobb szinergiára serkentve az ágazat vállalatai és az iskolák között, és törekedve az azon tagállamok iskolái és intézményei közötti közeledés elősegítésére, amelyek már tettek ilyen irányú lépéseket; úgy véli, hogy további lépéseket kell tenni a művészeti tanulmányokat lezáró diplomák kölcsönös elismerése felé;
33. hangsúlyozza a kulturális, kreatív és kézműves ágazatok bizonyos szakmáinak és szakismereteinek sajátos jellegét, amelyeknek fennmaradását megfelelő ismeretátadási módszerekkel kell biztosítani;
34. felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket a hagyományos szakismeretek értékének elismerésére, hogy ezáltal ösztönözzék az érintett ágazatokban a szakemberek mobilitását és munkához való hozzájutását az Euópai Unióban;
35. felhívja a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet a nők keresetének mértékére a kulturális szektorban annak biztosítása céljából, hogy a fizetési rendszerek ne eredményezzenek a fizetések tekintetében nemen alapuló megkülönböztetést;
36. hangsúlyozza a kulturális iparágak fontos szerepét a nemi sztereotípiák elleni küzdelemben, a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításában és a mentalitás megváltoztatásában; felhívja a tagállamokat, hogy bátorítsanak és támogassanak minden ilyen irányú kezdeményezést a kulturális iparágakban;
37. felhívja a tagállamokat és helyi hatóságaikat, hogy biztosítsanak jobb kommunikációt a kreatív iparágak és a pénzügyi szervezetek között vállalatirányítási tanácsadói, pénzügyi tanácsadói, információs és képzési konzultációs szolgáltatások kifejlesztésével a kulturális és kreatív ágazat kisvállalkozásai, vállalkozói és mesteremberei számára;
38. különös jelentőséget tulajdonít a 2007/65/EK irányelv rendlekezéseinek, és felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák az irányelv időben történő átültetését, valamint a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet az irányelv végrehajtásáról;
39. kiemeli a széles körű, nagy sebességű, szélessávú, valamint az új, vezeték nélküli technológiák által az új, innovatív kulturális szolgáltatások és tartalmak fejlesztése és terjesztése terén létrejött lehetőségeket a 27 EU tagállam vidéki és városi térségeiben egyaránt; ezenfelül felhívja a tagállamokat, hogy részesítsék előnyben a szélessávú hálózatok kiépítését a vidéki és periférikus területeken a digitális megosztottság leküzdése érdekében; megállapítja, hogy a technológiai előrelépések lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy a kulturális tartalmakhoz hamarabb hozzáférjenek;
40. emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat arra az álláspontra, amelyet mostanáig foglaltak a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások keretében az audiovizuális szolgáltatások vonatkozásában, és kéri, hogy a jövőben is folytassák ezt a WTO- és a GATS-tárgyalások keretében, ne tegyenek semmilyen liberalizációs ajánlatot és ne terjesszenek be semmilyen kérelmet sem az audiovizuális szolgáltatásokra vonatkozóan, és e szolgáltatásokat zárják ki a legnagyobb kedvezményt élvező nemzetre vonatkozó záradék hatálya alól;
41. üdvözli az Európai Parlament éves filmdíjának (LUX-díj) 2007-ben történt létrehozását a kultúrpolitika erősítésének, a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdításának, a kulturális hagyományok őrzésének és a cserék támogatásának eszközeként; kéri, hogy ezzel a díjjal az európai filmművészet fejlődéséhez való hozzájárulásuk elismeréseképpen vegyék figyelembe a nők részvételét és kreativitását;
42. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az UNESCO-nak és az Európa Tanácsnak.
INDOKOLÁS
A KEA „Az európai kultúra gazdasága” című, a Bizottság rendelésére elkészített és 2006 novemberében megjelent tanulmánya fontos adatokat tett közzé a kultúra gazdasági növekedéshez való hozzájárulásáról és a foglalkoztatásra gyakorolt hatásáról.
A tanulmány azt is bebizonyította, hogy a kulturális ágazat 2003-ban nagyjából az EU GDP-jének 2,6%-át tette ki, és nagyobb mértékű növekedést produkált, mint a gazdaság általában. 2004-ben több mint 5 millió ember, azaz az EU aktív népességének 3,1%-a dolgozott ebben az ágazatban.
A gazdasághoz való közvetlen hozzájárulásán felül a kulturális és kreatív ágazat közvetetten hatást gyakorol az európai szocio-kulturális környezetre, ösztönözve az innovációt a gazdaság többi ágazatában is.
A kreatív ágazat jelentős mértékben hozzájárul az információs és kommunikációs technológiák fejlődéséhez, jelentős szerepet játszva helyi, regionális és városi szinten, és jelentősnek tűnik a tartós fejlődés biztosítása szempontjából.
Az utóbbi évtizedek során egyre inkább felismerték a kultúra erősödő gazdasági dimenzióját és szerepét a munkahelyteremtésben, illetve a vidék és a városok fejlődésében. A kultúra ezen új feltörekvő ágának kihívása, hogy válaszolni tudjon az új termékek és szolgáltatások megjelenésére a globális piacokon.
VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (27.11.2007)
a Kulturális és Oktatási Bizottság részére
a kulturális iparágakról Európában
(2007/2153(INI))
A vélemény előadója: Neena Gill
JAVASLATOK
Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:
1. megjegyzi, hogy a kulturális iparágak kulcsfontosságú szolgáltatói a hozzáadott értékkel rendelkező szolgáltatásoknak, melyek egy dinamikus tudásalapú gazdaság alapját képezik, és ezért el kellene ismerni ezen iparágak lényegi szerepét az Európai Unió versenyképességének növelésében;
2. úgy véli, a kulturális iparágaknak, melyek a munkahelyteremtés fontos területei az Európai Unióban, különösen szükségük van a kreatív tehetség hasznosítására; sürgeti a tagállamokat, hogy ösztönözzék az élethosszig tartó tanulás kreatív tehetséget elősegítő új, innovatív formáit;
3. a lisszaboni menetrenddel összefüggésben elismeri, hogy a kulturális iparágak ösztönzik a növekedést és munkahelyeket teremtenek; ezért úgy véli, hogy hangsúlyt kell helyezni a kreatív ágazatokban a készségek fejlesztésére, továbbá ezen ágazatokban az innováció támogatására; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tagállamokban elegendő forrást bocsássanak a kulturális iparágak rendelkezésére;
4. nagy fontosságot tulajdonít a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, a televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv[1] („A határok nélküli audiovizuális médiával kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó irányelv”) módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló módosított javaslatnak, és felhívja a tagállamokat, hogy minél hamarabb biztosítsák az irányelv időben történő átültetését, valamint a Bizottságot, hogy tájékoztassa az irányelv végrehajtásáról;
5. kiemeli a széles körű, nagy sebességű, szélessávú, valamint az új, vezeték nélküli technológiák által az új, innovatív kulturális szolgáltatások és tartalmak fejlesztése és terjesztése terén teremtett lehetőségeket a 27 EU tagállam vidéki és városi térségeiben egyaránt; ezenfelül felhívja a tagállamokat, hogy részesítsék előnyben a szélessávú hálózat kiépítését a vidéki és periférikus területeken a digitális megosztottság leküzdésének érdekében; megállapítja, hogy a technológiai előrelépések lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy a kulturális tartalmakhoz gyorsabban hozzáférjenek;
6. megismétli, hogy a kulturális iparágak számára hatalmas lehetőség rejlik a digitális műsorszórásra való átállásban a digitális műsorszóráson keresztül biztosított innovatív szolgáltatások előnyei – mint például az alacsonyabb költségek, jobb minőség, nagyobb mértékű sokféleség és nagyobb verseny – tekintetében; szabályozási keret kialakítását kéri, amely nagyobb rugalmasságot nyújt a frekvencia használatában;
7. azon a véleményen van, hogy a szellemi tulajdonjogok erőteljes védelme központi eleme a kulturális iparágak versenyképességének és létfontosságú, ha az Európai Unió vonzani, ösztönözni és fejleszteni kívánja a kreatív tehetséget és a kulturális tartalmat; elismeri, hogy ennek előnyeit az egyéni fogyasztók élvezhetnék, mivel a kevesebb kalózkodás alacsonyabb árakat eredményezne, a fogyasztók pedig jobb minőségű, kreatívabb termékeket vásárolhatnának;
8. felszólít a szellemi tulajdonjogoknak az on-line világban való érvényesítésére; megjegyzi, hogy a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[2], valamint a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”)[3] a szerzői jogok hatékony védelmét írják elő; úgy véli, hogy ennek keretében az internetszolgáltatóknak és tartalomszolgáltatóknak együtt kell működniük; megállapítja továbbá, hogy az on-line kalózkodás elleni küzdelem az értékes tartalmak interneten keresztül történő kínálatának és terjesztésének előfeltétele, úgy véli azonban, hogy valamennyi megközelítésnek figyelembe kell vennie a jogalkalmazással összefüggő fékeket és ellensúlyokat, valamint a jogsértések ügyében eljáró bíróságok és az adatvédelmi szabályok központi szerepét;
9. felhívja az internetszolgáltatókat, hogy működjenek együtt az internetes kalózkodás elleni küzdelem terén azon szerződéses feltételeik megerősítésével, amelyek lehetővé teszik számukra a jogsértő anyagok törlését vagy az azokhoz való hozzáférés megakadályozását, valamint a szerződések olyan előfizetők esetében való felfüggesztését és felbontását, akik megsértik a szellemi tulajdonjogokat; ugyanígy felszólítja az internetszolgáltatókat, hogy alkalmazzanak olyan szűrőintézkedéseket, amelyek megakadályozzák a szerzői jog megsértését;
10. sürgeti a tagállamokat, hogy utasítsák el a protekcionista politikákat és ehelyett igazítsák ki az európai kulturális iparágakat jelenleg hátrányosan érintő jogszabályokat, lehetővé téve ezen iparágak számára és egyben rákényszerítve őket, hogy mind az Európai Unióban, mind pedig világviszonylatban jobban versenyezhessenek;
11. sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a kulturális termékeknek és szolgáltatásoknak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv III. mellékletében meghatározott jegyzékét[4]; megállapítja, hogy a bizonyos kulturális iparágak versenyképességét jelenleg érintő piaci torzulások kezelése érdekében EU-szerte a kulturális termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó, csökkentett HÉA-kulcsok variációinak általánosabb vizsgálatára van szükség;
12. ismételten hangsúlyozza az Európai Beruházási Bank i2i (Innováció 2010 Kezdeményezés) céljainak fontosságát, és felszólít e célok alkalmazásának maximalizálására; bátorítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kutassák fel a pénzügyi támogatás további lehetőségeit a kulturális és kreatív ágazat kis- és középvállalkozásainak beindításához és növekedéséhez (például a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogram révén (2007-2013)); ösztönöz a strukturális alapok igénybevételére a művészetek és a kulturális örökség hagyományos szektorai, valamint a kulturális és innovatív iparágak támogatására; felhívja a Bizottságot, hogy felügyelje ezeket a tevékenységeket és segítsen a helyes gyakorlatok terjesztésében.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
|
Az elfogadás dátuma |
22.11.2007 |
||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
37 0 0 |
|
|
A zárószavazáson jelen lévő képviselők |
Jan Březina, Jerzy Buzek, Pilar del Castillo Vera, Jorgo Chatzimarkakis, Giles Chichester, Den Dover, Nicole Fontaine, Adam Gierek, Norbert Glante, Umberto Guidoni, András Gyürk, David Hammerstein, Erna Hennicot-Schoepges, Ján Hudacký, Romana Jordan Cizelj, Werner Langen, Anne Laperrouze, Eluned Morgan, Angelika Niebler, Reino Paasilinna, Miloslav Ransdorf, Vladimír Remek, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Paul Rübig, Andres Tarand, Britta Thomsen, Radu Ţîrle, Catherine Trautmann, Nikolaos Vakalis, Alejo Vidal-Quadras |
||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Joan Calabuig Rull, Neena Gill, Eija-Riitta Korhola, Lambert van Nistelrooij, Vladimir Urutchev |
||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés) |
Umberto Pirilli |
||
VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről (17.7.2007)
a Kulturális és Oktatási Bizottság részére
a kulturális iparról Európában
(2007/2153(INI))
A vélemény előadója: Claire Gibault
JAVASLATOK
A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felhívja a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:
A. mivel a kulturális sokféleség és az eszmék szabad áramlása az eredetiségben, az identitás sokféleségében és a férfiak és nők esélyegyenlőségében nyilvánul meg,
B. mivel a nemek esélyegyenlősége az Európai Unió alapvető értéke, amelyet a kultúra közvetít, és mivel ez az értékközvetítés az európai integráció ügyét szolgálja,
C. mivel a kulturális ipar területén a nemek közötti egyensúly még egyáltalán nem valósult meg,
D. mivel a kulturális iparban dolgozó nők elsősorban a kis- és középvállalkozásokban töltenek be felelős beosztást, vagy akkor, ha ők maguk indítanak saját vállalkozást,
E. mivel a kulturális ipar kulcságazatát alkotó távközlés, Internet, média, elektronikus kereskedelem és szoftverek terén rendkívül alacsony a nők részvétele (30%), és e szektorban az új vállalkozások mindössze 20%-át hozzák létre nők,
F. mivel manapság ugyan egyre több nő jut be a kulturális ipar munkaerőpiacára, ennek ellenére a nagy vállalkozásokban főként középvezetői szintű, vagy kevésbé jelentős beosztást töltenek be,
G. tekintettel arra szerepre, amelyet a női szervezetek a kulturális iparban betölthetnének, valamint lehetséges hozzájárulásukra a nők helyzetének javításához valamennyi ágazatban,
1. emlékeztet, hogy a kultúrával foglalkozó kis- és középvállalkozásokban, ahol a nők jobban képviselve vannak, a férfiak és nők arányának egyensúlya és a két nem közötti együttműködés kedvezően hat a kreativitásra, illetve az ötletek sokféleségét eredményezi;
2. felhívja a tagállamokat, hogy a nemzeti középfokú és felsőoktatási programokba – különösen a bölcsészettudományok, a művészetek és a kultúra területén – vegyék fel a vállalkozási ismereteket;
3. felhívja a tagállamokat, hogy szüntessék meg a megkülönböztetés minden olyan formáját, amely korlátozza a nők képzését és szakmai előmenetelét a kulturális iparágakban, és sürgeti őket, hogy mozdítsák elő a nők által alkotott művek nagyobb elismerését és szélesebb körű elterjesztését, valamint ösztönözzék a nők kulturális intézményekben és nemzetközi kulturális cserékben való részvételét, továbbá könnyítsék meg a cégvezető nők hozzáférését a vállalkozási programok finanszírozásához, a hitelekhez és más banki szolgáltatásokhoz, mivel ők lehetnek valódi befolyással a kulturális szektor nemi jellegű sztereotípiáktól való megszabadítására;
4. bátorítja a tagállamokat, hogy könnyítsék meg a nők számára a kulturális ágazatokon belül a vezető beosztásba kerülést, annak tudatában, hogy az ágazat legtekintélyesebb vezetői állásainak nagy többségét még mindig férfiak töltik be;
5. megállapítja, hogy az európai audiovizuális szektort támogató program (MEDIA 2007) nem határoz meg a nők részvételének előmozdítására irányuló külön intézkedéseket, és felhívja a Bizottságot, hogy a jövőbeni programokban vegye figyelembe ezt a tényezőt;
6. sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy hozzanak intézkedéseket a nők alkotó tevékenységeinek támogatására a kulturális iparban annak érdekében, hogy növeljék a kulturális termelésben (filmművészet, zene, színház, művészet stb.) a női művészek ismertségét és elismertségét;
7. üdvözli az Európai Parlament éves filmdíjának (LUX-díj) nemrégiben történt létrehozását (2007) a kultúrpolitika erősítésének, a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdításának, a kulturális hagyományok őrzésének és a cserék támogatásának eszközeként, és kéri, hogy ezzel a díjjal az európai filmművészet fejlődéséhez való hozzájárulásuk elismeréseképpen vegyék figyelembe a nők részvételét és kreativitását;
8. javasolja a tagállamoknak, hogy tűzzék ki célként a nők számának növelését a kulturális szektorban valamennyi döntéshozatali pozícióban, és kísérjék figyelemmel e célkitűzés elérését;
9. felhívja a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet a nők keresetének mértékére a kulturális szektorban annak biztosítása céljából, hogy a fizetési rendszerek ne eredményezzenek a fizetések tekintetében nemen alapuló megkülönböztetést;
10. javasolja a tagállamoknak, hogy nyújtsanak nagyobb támogatást, elismerést és pénzügyi segítséget a kulturális iparban a női szervezeteknek a kulturális szektorban a nőkkel szembeni megkülönböztetés megszüntetésére irányuló tevékenységekhez;
11. hangsúlyozza a kulturális ipar fontos szerepét a nemi sztereotípiák elleni küzdelemben, a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításában és a mentalitás megváltoztatásában; felhívja a tagállamokat, hogy bátorítsanak és támogassanak minden ilyen irányú kezdeményezést a kulturális iparágakban.
ELJÁRÁS
|
Cím |
A kulturális iparról Európában |
||||||
|
Eljárás száma |
|||||||
|
Illetékes bizottság |
CULT |
||||||
|
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
FEMM21.6.2007
|
||||||
|
Megerősített együttműködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
|
||||||
|
A vélemény előadója A kijelölés dátuma |
Claire Gibault19.3.2007
|
||||||
|
A vélemény korábbi előadója |
|
||||||
|
Vizsgálat a bizottságban |
4.6.2007 |
16.7.2007 |
|
|
|
||
|
Az elfogadás dátuma |
16.7.2007 |
||||||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
26 0 1 |
|||||
|
A zárószavazáson jelen lévő képviselők |
Edit Bauer, Hiltrud Breyer, Věra Flasarová, Nicole Fontaine, Claire Gibault, Lissy Gröner, Zita Gurmai, Esther Herranz García, Anneli Jäätteenmäki, Urszula Krupa, Roselyne Lefrancois, Siiri Oviir, Doris Pack, Marie Panayotopoulos-Cassiotou, Zita Pleštinská, Christa Prets, Karin Resetarits, Teresa Riera Madurell, Amalia Sartori, Eva-Britt Svensson, Anna Záborská |
||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Gabriela Creţu, Jill Evans, Anna Hedh, Marusya Ivanova Lyubcheva |
||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés) |
Ján Hudacký, Peter Šťastný |
||||||
|
Megjegyzések (az adatok egyetlen nyelven állnak rendelkezésre) |
... |
||||||
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
|
Az elfogadás dátuma |
22.1.2008 |
|
|
|
||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
33 1 0 |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Ivo Belet, Guy Bono, Nicodim Bulzesc, Marie-Hélène Descamps, Věra Flasarová, Milan Gaľa, Claire Gibault, Vasco Graça Moura, Luis Herrero-Tejedor, Ruth Hieronymi, Mikel Irujo Amezaga, Ramona Nicole Mănescu, Manolis Mavrommatis, Marianne Mikko, Ljudmila Novak, Dumitru Oprea, Doris Pack, Zdzisław Zbigniew Podkański, Mihaela Popa, Christa Prets, Karin Resetarits, Pál Schmitt, Hannu Takkula, Helga Trüpel, Thomas Wise, Tomáš Zatloukal |
|||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Rolf Berend, Victor Boştinaru, Emine Bozkurt, Ignasi Guardans Cambó, Gyula Hegyi, Viktória Mohácsi, Ewa Tomaszewska |
|||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés) |
Donata Gottardi |
|||||