JELENTÉS az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozat módosításáról szóló európai parlamenti határozatra irányuló javaslatról

    13.3.2008 - (2006/2223(INI))

    Alkotmányügyi Bizottság
    Előadó: Anneli Jäätteenmäki

    Eljárás : 2006/2223(INL)
    A dokumentum állapota a plenáris ülésen

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

    az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozat módosításáról szóló európai parlamenti határozatra irányuló javaslatról

    (2006/2223(INI))

    Az Európai Parlament,

    –   tekintettel az európai ombudsman által az elnökhöz intézett, 2006. július 11-i levélre,

    –   tekintettel az elnök által az Alkotmányügyi Bizottsághoz intézett, 2006. szeptember 21-i levélre,

    –   tekintettel az EK-Szerződés 195. cikkénekének (4) bekezdésére,

    –   tekintettel az Euratom-Szerződés 107d. cikkének (4) bekezdésére,

    –   tekintettel az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozatra[1]1, melyet a Parlament eljárási szabályzatának X. melléklete tartalmaz,

    –   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkének (2) bekezdésére,

    –   tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére és a Petíciós Bizottság véleményére (A6-0076/2008),

    1.  elfogadja az 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozat módosításáról szóló csatolt határozatot;

    2.  utasítja elnökét, hogy az EK-Szerződés 195. cikke (4) bekezdésének végrehajtása céljából továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak;

    3.  utasítja elnökét, hogy a Bizottság véleményének és a Tanács jóváhagyásának megszerzését követően biztosítsa a csatolt határozat megfelelő időben történő közzétételét az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

    • [1] 1 HL L 113., 1994.5.4., 15. o. A 2002/262/EK, ESZAK, Euratom határozattal (HL L 92., 2002.4.9., 13. o.) módosított határozat.

    Melléklet

    Az Európai Parlament határozata

    az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozat módosításáról

    AZ EURÓPAI PARLAMENT,

    tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 195. cikke (4) bekezdésére,

    tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 107d. cikke (4) bekezdésére,

    tekintettel az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozat módosításáról szóló európai parlamenti határozatra irányuló javaslatról szóló …-i állásfoglalására,

    tekintettel a Bizottság véleményére,

    a Tanács jóváhagyásával,

    mivel:

    (1) az Európai Unió alapjogi chartája az európai polgárok egyik alapvető jogaként ismeri el a megfelelő ügyintézéshez való jogot,

    (2) az ombudsman tevékenységének sikerességének érdekében alapvető fontosságú, a polgároknak az ombudsman arra irányuló képességébe vetett bizalma, hogy alapos és pártatlan vizsgálatokat folytat le a hivatali visszásságok gyanújával kapcsolatos ügyekben,

    (3) kívánatos az ombudsman alapokmányát kiigazítani minden olyan lehetséges bizonytalanság kizárása érdekében, amely az ombudsman hivatali visszásságok gyanújával kapcsolatos ügyekben alapos és pártatlan vizsgálatok lefolytatására irányuló képességére vonatkozik,

    (4) kívánatos az ombudsman alapokmányát kiigazítani a jogi rendelkezések vagy az ítélkezési gyakorlat minden olyan lehetséges fejlődésének lehetővé tétele érdekében, amely az Európai Unió szerveinek, hivatalainak és ügynökségeinek a Bíróság előtti ügyekbe történő beavatkozására vonatkozik,

    (5) kívánatos az ombudsman alapokmányát kiigazítani az olyan változások – különösen az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) létrehozása – figyelembe vétele érdekében, amelyek az elmúlt években az Európai Unió pénzügyi érdekei ellen elkövetett csalással szembeni küzdelem terén az európai intézmények vagy szervek szerepe tekintetében következtek be, hogy lehetővé váljon az ombudsman számára, hogy ezen intézményeket vagy szerveket értesítse a hatáskörükbe tartozó bármely információról,

    (6) kívánatos lépéseket tenni annak érdekében, hogy az ombudsman számára lehetővé váljon a hasonló nemzeti vagy nemzetközi szintű intézményekkel, illetve az európai ombudsmanénál tágabb – például az emberi jogok védelmére kiterjedő – tevékenységi körrel rendelkező nemzeti vagy nemzetközi intézményekkel folytatott együttműködésének fejlesztése, mivel az ilyen jellegű együttműködés pozitívan járul hozzá az ombudsman tevékenysége hatékonyságának fokozásához,

    (7) az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés 2002-ben hatályát vesztette,

    A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

    1. cikk

    A 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozat első bevezető hivatkozása, (3) preambulumbekezdése, 1. cikkének (1) bekezdése, 3. cikk (2) bekezdésének első és ötödik albekezdése, 4. cikke és 5. cikke a következőképpen módosul:

    Az ombudsman alapokmányaA módosításra irányuló javaslat

    Módosítás: 1

    Első bevezető hivatkozás

    tekintettel az Európai Közösségeket létrehozó szerződésekre, és különösen az Európai Közösséget létrehozó szerződés 195. cikkének (4) bekezdésére, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés 20d. cikkének (4) bekezdésére, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 107d. cikkének (4) bekezdésére,

    tekintettel az Európai Közösségeket létrehozó szerződésekre, és különösen az Európai Közösséget létrehozó szerződés 195. cikkének (4) bekezdésére, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 107d. cikkének (4) bekezdésére,

    Indokolás

    Mivel az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés 2002-ben hatályát vesztette, az annak rendelkezésire történő hivatkozás felesleges és azt el kell hagyni.

    Módosítás: 2

    (3) preambulumbekezdés

    mivel az ombudsmannak, aki hivatalból is eljárhat, rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges valamennyi eszközzel; mivel e célból a közösségi intézmények és szervek az ombudsman kérelmére kötelesek a kért tájékoztatást számára megadni, kivéve ha a titoktartásra kellően megalapozott okuk van, és az ombudsman titoktartási kötelezettségének sérelme nélkül; mivel a tagállamok hatóságai kötelesek az ombudsman rendelkezésére bocsátani minden szükséges információt, kivéve a titoktartási törvények vagy rendeletek, vagy az információ átadását megakadályozó rendelkezések hatálya alá tartozó információkat; mivel amennyiben az ombudsman úgy találja, hogy a kért segítséget nem kapja meg, erről tájékoztatja az Európai Parlamentet, amely megteszi a megfelelő lépéseket;

    mivel az ombudsmannak, aki hivatalból is eljárhat, rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges valamennyi eszközzel; mivel e célból a közösségi intézmények és szervek az ombudsman kérelmére kötelesek a kért tájékoztatást számára megadni, az ombudsman titoktartási kötelezettségének sérelme nélkül, valamint azon kötelességének sérelme nélkül, mely szerint a minősített információkat és dokumentumokat az érintett szervezetekben vagy intézményekben érvényben lévő szabályoknak szigorúan megfelelő szabályok szerint kezeli; mivel a minősített információkat vagy dokumentumokat átadó intézményeknek vagy szervezeteknek e minősítésről tájékoztatniuk kell az ombudsmant, mivel az ombudsmannak és az érintett intézményeknek és szervezeteknek meg kell állapodniuk a minősített információk vagy dokumentumok átadásának gyakorlati eljárásáról; mivel a tagállamok hatóságai kötelesek az ombudsman rendelkezésére bocsátani minden szükséges információt, kivéve a titoktartási törvények vagy rendeletek, vagy az információ átadását megakadályozó rendelkezések hatálya alá tartozó információkat; mivel amennyiben az ombudsman úgy találja, hogy a kért segítséget nem kapja meg, erről tájékoztatja az Európai Parlamentet, amely megteszi a megfelelő lépéseket;

    Indokolás

    A módosítás célja, hogy e preambulumbekezdés megfogalmazását összhangba hozza a 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésében az 4. módosítás által bevezetett változtatásokkal.

    Módosítás: 3

    1. cikk, (1) bekezdés

    1. E határozat az Európai Közösséget létrehozó szerződés 195. cikkének (4) bekezdésével, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés 20d. cikkének (4) bekezdésével, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 107d. cikkének (4) bekezdésével összhangban megállapítja az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokat és általános feltételeket.

    1. E határozat az Európai Közösséget létrehozó szerződés 195. cikkének (4) bekezdésével, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 107d. cikkének (4) bekezdésével összhangban megállapítja az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokat és általános feltételeket.

    Indokolás

    Mivel az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés 2002-ben hatályát vesztette, az annak rendelkezésire történő hivatkozás felesleges és azt el kell hagyni.

    Módosítás: 4

    3. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

    2. A közösségi intézmények és szervek kötelesek az ombudsman rendelkezésére bocsátani minden általa kért információt, továbbá biztosítani számára a vonatkozó ügyiratokhoz történő hozzáférést. A fenti kérés kizárólag kellően megalapozott titoktartási okból utasítható el.

    2. A közösségi intézmények és szervek kötelesek az ombudsman rendelkezésére bocsátani minden általa kért információt, továbbá biztosítani számára a vonatkozó ügyiratokhoz történő hozzáférést. A minősített információkhoz vagy dokumentumokhoz, különösen az 1049/2001/EK rendelet 9. cikke hatálya alá tartozó minősített dokumentumokhoz való hozzáférést akkor biztosítják, ha az ombudsman betartja az érintett intézményben vagy szervezetnél hatályban lévő szabályoknak szigorúan megfelelő szabályokat.

     

    A minősített információkat vagy dokumentumokat az előző bekezdésben említett módon átadó intézményeknek e minősítésről tájékoztatniuk kell az ombudsmant.

     

    Az első bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazásának érdekében az ombudsman megállapodhat az intézményekkel a minősített információkhoz vagy a szakmai titoktartás hatálya alá tartozó információkhoz való hozzáférés gyakorlati megvalósításáról.

    Indokolás

    A jelenlegi megfogalmazás csökkentheti a polgároknak az ombudsman intézkedésébe vetett bizalmát és azt el kell hagyni. Azonban egyedi szabályok vonatkoznak a minősített információkhoz vagy dokumentumokhoz való hozzáférésre, melyek megállapítják az ombudsman és az információt átadó intézmények feladatait. Mindemellett az ombudsman és személyzete a titoktartás kötelezettségének hatálya alá tartozik, mely megerősítésre is került (lásd lentebb a 4. cikk (1) bekezdésére vonatkozó 6. módosítást).

    Módosítás: 5

    3. cikk, (2) bekezdés, ötödik albekezdés

    A közösségi intézmények és szervek tisztviselői és alkalmazottai az ombudsman felhívására kötelesek tanúvallomást tenni; az említettek hivataluk nevében és utasításai alapján nyilatkoznak, és hivatali titoktartási kötelezettségükhöz továbbra is kötve vannak.

    A közösségi intézmények és szervek tisztviselői és alkalmazottai az ombudsman felhívására kötelesek tanúvallomást tenni; az említettek a személyzeti szabályzat vonatkozó szabályaihoz, különösen a hivatali titoktartási kötelezettségükhöz továbbra is kötve vannak.

    Indokolás

    A törölt mondatrész esetleg csökkenthette volna a nyilvánosság által az ombudsman alapos vizsgálatok lefolytatására irányuló képességébe vetett bizalmát, mivel azt úgy lehetett értelmezni, hogy feljogosítják a tisztviselőket, hogy ne mondjanak igazat az ombudsmannak. A személyzeti szabályzatban megállapított kötelezettségeket azonban megfelelően figyelembe kell venni.

    Módosítás: 6

    4. cikk

    1. Az ombudsman, valamint munkatársai – akikre az Európai Közösséget létrehozó szerződés 287. cikkét, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés 47. cikkének (2) bekezdését és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 194. cikkét alkalmazni kell – a vizsgálataik során birtokukba került információkat vagy dokumentumokat nem hozhatják mások tudomására. A (2) bekezdés sérelme nélkül, bizalmasan kell kezelniük minden olyan információt is, amely a panaszt benyújtó vagy az ügyben szereplő más személynek kárt okozhatna.

    1. Az ombudsman, valamint munkatársai – akikre az Európai Közösséget létrehozó szerződés 287. cikkét és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 194. cikkét alkalmazni kell – a vizsgálataik során birtokukba került információkat vagy dokumentumokat nem hozhatják mások tudomására. A (2) bekezdés sérelme nélkül nem hozhatnak nyilvánosságra semmilyen minősített információt, vagy az ombudsmannak átadott, az 1049/2001/EK rendelet 9. cikke értelmében minősített dokumentumnak számító dokumentumot, valamint a személyes adatok védelmével kapcsolatos közösségi jogszabályok hatálya alá tartozó dokumentumokat, valamint bármilyen információt, amely a panaszt benyújtó vagy az ügyben szereplő más személynek kárt okozhatna.

     

    Az ombudsman és munkatársai harmadik személyeknek a vizsgálat során az ombudsman birtokába került dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmeit a 1049/2001/EK rendelettel, különösen annak 4. cikkével összhangban kezelik.

    2. Amennyiben az ombudsman vizsgálata során olyan tényekről szerez tudomást, amelyek megítélése szerint a büntetőjog hatálya alá tartoznak, erről a tagállamoknak az Európai Közösségek melletti állandó képviseletén keresztül haladéktalanul értesíti az illetékes nemzeti hatóságokat, valamint adott esetben azt a közösségi intézményt, amelyhez az érintett tisztviselő vagy alkalmazott tartozik, és amely esetleg alkalmazhatja az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 18. cikkének második bekezdését. Az ombudsman olyan tényekről is tájékoztathatja az érintett közösségi intézményt vagy szervet, amelyek valamely tisztviselőjének vagy alkalmazottjának a magatartását fegyelmi szempontból kérdőjelezik meg.

    2. Amennyiben az ombudsman vizsgálata során olyan tényekről szerez tudomást, amelyek megítélése szerint a büntetőjog hatálya alá tartoznak, erről a tagállamoknak az Európai Közösségek melletti állandó képviseletén keresztül haladéktalanul értesíti az illetékes nemzeti hatóságokat, vagy az illetékes közösségi intézményt vagy szervezetet; adott esetben az ombudsman értesíti az érintett tisztviselő vagy alkalmazott felett jogokat gyakorló közösségi intézményt vagy szervet, amely alkalmazhatja az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 18. cikkének második bekezdését. Az ombudsman olyan tényekről is tájékoztathatja az érintett közösségi intézményt vagy szervet, amelyek valamely tisztviselőjének vagy alkalmazottjának a magatartását fegyelmi szempontból kérdőjelezik meg.

    Indokolás

    Az ombudsman és munkatársai már a vizsgálataik során megszerzett információk felfedésének tilalmára vonatkozó kötelezettség hatálya alá tartoznak. Az (1) bekezdés módosításának célja e kötelezettségnek a minősített dokumentumok és a személyes adatok védelmének kérdésében érintett dokumentumok tekintetében történő megerősítése. Említésre kerül a nyilvánosság hozzáférése is az ombudsman birtokába jutott dokumentumokhoz. A (2) bekezdés vonatkozásában a módosítás célja annak egyértelművé tétele, hogy az ombudsman választhat, hogy a nemzeti hatóságokat vagy az illetékes európai intézményeket vagy szerveket (ti. az OLAF-ot vagy a jövőbeli Európai Ügyészséget) értesíti-e az Unió pénzügyi érdekeire nézve káros, lehetséges bűncselekmények, csalás vagy korrupció tekintetében általa megszerzett információkról.

    Módosítás: 7

    5. cikk

    Az ombudsman – amennyiben ezzel eljárása eredményességét fokozhatja, és a hozzá panasszal fordulók jogainak és érdekeinek megfelelőbb védelmét elősegítheti – együttműködhet egyes tagállamok azonos típusú szerveivel, amennyiben tiszteletben tartja az alkalmazandó nemzeti jog rendelkezéseit. Az ombudsman ezen az úton nem kérhet olyan dokumentumokat, amelyekhez a 3. cikk alapján nem férhet hozzá.

    Az ombudsman – amennyiben ezzel eljárása eredményességét fokozhatja, és a hozzá panasszal fordulók jogainak és érdekeinek megfelelőbb védelmét elősegítheti – együttműködhet egyes tagállamok azonos típusú szerveivel, amennyiben tiszteletben tartja az alkalmazandó nemzeti jog rendelkezéseit. Az ombudsman ezen az úton nem kérhet olyan dokumentumokat, amelyekhez a 3. cikk alapján nem férhet hozzá. Ugyanezen feltételek mellett az ombudsman együttműködhet egyéb intézményekkel az alapjogok előmozdítása és védelme érdekében.

    Indokolás

    A módosítás azt kívánja lehetővé tenni az ombudsman számára, hogy az alapjogok területén működő, egyéb nemzeti vagy nemzetközi intézményekkel is együttműködhessen. Az „alapjogok” kifejezés általánosabb, hiszen magában foglalja az emberi jogokat, továbbá összhangban van a jelenlegi gyakorlattal és az alapjogi chartával, amely tartalmazza a polgárok jogát a megfelelő ügyintézéshez és az európai ombudsmanhoz való fordulás lehetőségét.

    2. cikk

    Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

    3. cikk

    Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján lép hatályba.

    Kelt Brüsszelben -án/-én

    az Európai Parlament részéről

    az Elnök

    INDOKOLÁS

    Nikiforos Diamandouros, európai ombudsman Hans-Gert Pöttering elnökhöz intézett 2006. július 11-i levelében arra kérte az Európai Parlamentet, hogy kezdje meg az ombudsman alapokmányának módosítására irányuló eljárást jó néhány olyan rendelkezés vonatkozásában, amelyek jelenlegi megfogalmazását nem tartja a legmegfelelőbbnek.

    E kérés a következő pontokra irányult:

    1.   az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárásokba való beavatkozásra irányuló hatáskör (1. cikk, (3) bekezdés)

    2.   az intézmények dokumentumaihoz való hozzáférés (3. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés)

    3.   a tisztviselők tanúvallomása (1. cikk, (3) bekezdés, ötödik albekezdés)

    4.   az esetleges bűncselekményekre vonatkozó információk (4. cikk, (2) bekezdés)

    5.   az emberi jogok/ alapvető jogok területén működő nemzetközi intézményekkel folytatott együttműködés (5. cikk)

    E kérdések némelyikével a Palament 2001-ben, Jacob Söderman akkori ombudsman kezdeményezésére már foglalkozott. A Parlament ezt követően egy, a Teresa Almeida Garrett asszony javaslatára az Alkotmányügyi Bizottság által készített jelentés alapján 2001. szeptember 6-án állásfoglalást fogadott el, amely jó néhány, a jelenleg Nikiforos Diamandouros által előterjesztett javaslatokhoz igen hasonló módosítást tartalmazott. Akkoriban kilátásban volt egy, a Tanáccsal történő és a Bizottság által támogatott megállapodás, de Jacob Söderman megbízatásának lejárta miatt a tárgyalások befejezésére nem került sor.

    1.   Az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárásokba történő beavatkozásra irányuló hatáskör

    E javaslat némi vitát váltott ki. Néhány megbeszélést követően az ombudsman értesítette a bizottságot, hogy ezt a javaslatot vissza kívánja vonni. Az előadó úgy véli, hogy az általa javasolt módosítás jó irányba tett előrelépést jelent, és megfelelően figyelembe veszi az Európai Bíróság alapokmánya 40. cikke (2) bekezdésének a Lisszaboni Szerződés által bevezetett változtatását. Ugyanakkor megérti, hogy a képviselőcsoportok e kérdést illető véleményének megosztottsága miatt nem tanácsos továbblépni. Mindenesetre az ombudsman megfelelő időben majd személyesen fordulhat a Bírósághoz, hogy egyedi határozatban kérje meghatározását saját beavatkozási joga hatókörének és feltételeinek.

    2.   A dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférés

    Az ombudsman alapokmánya 3. cikkének (2) bekezdése kimondja:

    "2. A közösségi intézmények és szervek kötelesek az ombudsman rendelkezésére bocsátani minden általa kért információt, továbbá biztosítani számára a vonatkozó ügyiratokhoz történő hozzáférést. A fenti kérés kizárólag kellően megalapozott titoktartási okból utasítható el.”

    Levelében az ombudsman azt kéri, hogy az információkhoz való hozzáférés esetleges korlátozására vonatkozó utolsó mondatot töröljék el, mivel az veszélyeztetheti a nyilvánosságnak „az ombudsman alapos vizsgálat lefolytatására irányuló képességébe” vetett bizalmát.

    Természetes annak szükségessége, hogy az ombudsmannak hozzá kell férnie valamennyi releváns információhoz annak érdekében, hogy a polgároktól érkező panaszokat érdemük tekintetében megalapozottan ítélje meg.

    Jóllehet hangsúlyozza, hogy az intézmények eddig egyetlen esetben sem utasították vissza a vonatkozó információkhoz vagy dokumentumokhoz való hozzáférést, az ombudsman úgy véli, hogy a szóban forgó mondat tényleges konfliktusokhoz vezethet és veszélyeztetheti a nyilvánosság által az ombudsman intézkedésébe vetett bizalmát.

    Ezen túlmenően túl homályos és az intézmények számára túl tág mérlegelési lehetőséget biztosít annak kijelentése, hogy az intézmények „kellően megalapozott titoktartási okból” elutasíthatják az igazgatási szervek intézkedései megfelelősségének az ombudsman általi megítéléséhez szükséges, vonatkozó dokumentációhoz való hozzáférését. Az ombudsman információkhoz való hozzáférésére vonatkozó bármely tényleges korlátozásnak szigorú jogi kritériumokon, nem pedig olyan nyitott záradékon kell alapulniuk, amely magára a hivatalra bízza az olyan esetek meghatározását, amelyekben úgy véli, hogy alkalmazni kell a titkosságot. Másfelől nem egyértelmű, hogy milyen jellegű „kellően megalapozott” ok indokolhatja az ombudsman irányában a hivatal által visszatartott információ „titkosságát”, mivel az ombudsmant – munkatársaival egyetemben – ugyanaz a titoktartási kötelezettség köti, mint az intézményeket. Arról nem is beszélve, hogy az ombudsman által a megfelelő ügyintézés javításához való bármiféle hozzájárulás az intézmények érdeke is.

    Ennek tükrében nem tűnik kívánatosnak a (2) bekezdés utolsó mondatában előírt korlátozás, és valamilyen módon az ombudsmannal kapcsolatos, indokolatlan bizalomhiány egyik jelét képezi. Célszerűnek tűnik tehát törölni a kérdéses mondatot.

    Azonban mindez nem azt jelenti, hogy az ombudsman részére feltétel nélküli hozzáférést kellene biztosítani minden információhoz és dokumentumhoz. Tanácsos lenne objektív szabályokat bevezetni, melyek megállapítják az ombudsman feladatait a minősített információkhoz vagy dokumentumokhoz, különösen a nyilvánosságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz történő hozzáféréséről szóló 2001. május 30-i 1049/2001/EK rendelet 9. cikke értelmében minősített dokumentumnak számító dokumentumokhoz történő hozzáférés tekintetében. Ez könnyen megvalósítható úgy, hogy megállapításra kerül az ombudman azon kötelessége, mely szerint a dokumentumot átadó intézményeknél vagy szerveknél hatályban lévő szabályoknak szigorúan megfelelő szabályokat kell követnie. Ez tökéletesen összhangban van a különböző intézményeknél létező, a minősített információhoz való hozzáférésre vonatkozó belső szabályzattokkal, nevezetesen a Bizottságnál hatályban lévő, a belső biztonsági szabályokra vonatkozó szabályzattal (a Bizottság eljárási szabályzatát módosító 2001. november 29-i határozata).

    Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy az ombudsmannak minősített információt, vagy dokumentumot átadó intézményeknek e minősítésről tájékoztatniuk kell az ombudsmant.

    Végezetül, szintén hasznosnak bizonyulhat, ha az ombudsman és az intézmények az ilyen dokumetumok átadásának tekintetében konkrét gyakorlati szabályokban állapodnak meg, mivel a későbbi viták elkerülésének ez a legmegfelelőbb módja.

    Az ombudsman alapokmányának preambulumába egy hasonló módosítást kell majd bevezetni.

    Ezen túlmenően célszerű lenne megerősíteni azokat a rendelkezéseket, amelyek azt mondják ki, hogy mind az ombudsmant, mind pedig munkatársait köti az általuk végzett vizsgálatok lefolytatása közben tudomásukra jutott információk felfedésére vonatkozó tilalommal kapcsolatos kötelezettség, annak egyértelmű meghatározása érdekében, hogy nem hozhatnak nyilvánosságra egyetlen minősített információt vagy dokumentumot sem, továbbá hangsúlyozandó, hogy e kötelességük különösen szigorú az 1049/2001/EK rendelet[1] értelmében vett minősített dokumentumok tekintetében, valamint a személyes adatok védelmének problémáját felvető dokumentumok esetében, és hangsúlyozandó továbbá, hogy a vizsgálatai során az ombudsman birtokába került dokumentumokhoz történő nyilvánosság általi hozzáférésre az említett 1049/2001/EK rendelet által meghatározott feltételek és korlátok vonatkoznak.

    Megjegyzendő, hogy a Parlament 2001-ben, a szeptember 6-i, fent említett állásfoglalása keretében már foglalkozott ezzel a kérdéssel. A Parlament akkor elfogadta a (2) bekezdés hasonló módosítását az akkori ombudsman, Jacob Söderman által javasolt egyéb módosításokkal együtt, amelyeket Nikiforos Diamandouros nem vett át. Ezek főként a tagállamoktól érkező dokumentumokra vonatkoztak. Amint azt Nikiforos Diamandouros az Alkotmányügyi Bizottság előtt hangsúlyozta: nem tartja szükségesnek e szabályok módosítását, amelyek igencsak érzékeny kérdést jelentenek a tagállamok számára, úgy tűnik, hogy a Parlamentnek nem kell felelevenítenie e módosításokat.

    3.   A tisztviselők tanúvallomása

    Az ombudsman alapokmánya 3. cikke (2) bekezdésének utolsó albekezdése a következőt mondja ki:

    „A közösségi intézmények és szervek tisztviselői és más alkalmazottai az ombudsman felhívására kötelesek tanúvallomást tenni; az említettek hivataluk nevében és utasításai alapján nyilatkoznak, és hivatali titoktartási kötelezettségükhöz továbbra is kötve vannak”.

    Levelében az ombudsman úgy véli, hogy e cikk utolsó mondata „zavaros” feltételeket tartalmaz, amelyeket a nyilvánosság úgy értelmezhet, mint ami azt jelenti, hogy „a tanú esetleg nem köteles mindig az igazat mondani”. Ez szintén veszélyeztetheti a polgárok által az ombudsman alapos vizsgálatok lefolytatására irányuló képességébe vetett bizalmát. Nikiforos Diamandouros tehát annak törlését javasolja.

    Valójában nehéz a közvélemény számára megmagyarázni azt, hogy a tisztviselőknek az ombudsman előtt miért „hivataluk nevében és utasításai alapján”, és miért nem az ombudsman által vizsgált tényekkel kapcsolatos ismereteik alapján kell tanúskodniuk. Ez akár úgy is értelmezhető, hogy hazudhatnak az ombudsmannak, ha erre kapnak utasítást. Egyértelmű, hogy ezek nem olyan jellegű normák, amelyek megfelelnek egy korszerű és nyílt igazgatás kívánalmainak, és nem felelnek meg az európai polgárok alapvető jogaként elismert megfelelő ügyintézés fogalmára vonatkozó követelményeknek (az Európai Unió alapjogi chartájának 41. cikke). Következésképpen ezt a mondatot egyértelműen törölni kell.

    4.   Az esetleges bűncselekményekre vagy jogellenes tevékenységekre vonatkozó információk

    Nikiforos Diamandouros az ombudsman alapokmánya 4. cikkének módosítását is javasolja annak érdekében, hogy az ombudsman rendelkezzen bizonyos mérlegeléssel annak megválasztását illetően, hogy mely hatóságokat tájékoztatja, amennyiben az általa lefolytatott vizsgálatok során olyan tényekről szerez tudomást, amelyekről úgy véli, hogy esetleg bűncselekményekkel kapcsolatosak. Ahelyett, hogy csak az illetékes nemzeti hatóságokat értesítené – amint azt a 4. cikk jelenlegi megfogalmazása előírja –, azt javasolja, hogy tegyék lehetővé az ombudsman számára, hogy válasszon a közül, hogy a nemzeti hatóságokat vagy az illetékes uniós intézményeket és szerveket – mint például az OLAF-ot, vagy a jövőbeli Európai Ügyészséget, vagy bármely más, a jövőben létrehozott e téren illetékes szervezetet – értesíti-e.

    El kell ismerni, hogy bizonyos esetekben esetleg sokkal tanácsosabb lehet az európai hatóságok vagy szervek elsődleges értesítése. Ez az eset állhat fenn, amikor az ombudsman által észlelt, az EU pénzügyi érdekeivel szembeni csalásra irányuló kétes tevékenységeket vagy korrupciót megfelelőbben lehet kezelni az európai intézmények fegyelmi hatáskörein keresztül, vagy azokat az OLAF vagy a jövőbeli Európai Ügyészség megfelelőbben tudja kivizsgálni mint egy adott tagállam nemzeti hatóságai.

    Ezen túlmenően emlékeztetni kell arra, hogy a személyzeti szabályzat 22a. cikke értelmében az európai intézmények valamennyi köztisztviselőjének – beleértve az ombudsman személyzetét is – kötelessége felettesét vagy az OLAF-ot értesíteni bármely lehetséges jogellenes tevékenységről, beleértve az Unió pénzügyi érdekeire nézve káros csalást vagy korrupciót is.

    5.   Együttműködés más nemzetközi intézményekkel

    Nikiforos Diamandouros az ombudsman alapokmánya 5. cikkének módosítását[2] is kéri annak érdekében, hogy az ombudsman együttműködhessen az alapvető jogok előmozdításával vagy védelmével foglalkozó intézményekkel.

    E célból emlékeztetni kell arra, hogy – tagállamok nemzeti ombudsmanjainak egy kisebb hányada bizonyos egyedi hatáskörökkel rendelkezik az állampolgárok alapvető jogainak (beleértve a bírósághoz fordulás jogát is) védelmét illetően – a többségüknél nem ez a helyzet, és az európai ombudsman esetében sincs így. Tagadhatatlan azonban, hogy egyszerű együttműködésként – az ahhoz kapcsolódó különös, új és esetlegesen akár az Unió más intézményeinek vagy szerveinek hatásköreibe ütköző hatáskörök nélkül – az ombudsman és az ilyen nemzetközi szervezetek közötti kapcsolattartás és tapasztalatcsere mindkét fél számára gyümölcsöző lehet és elősegítheti az európai ombudsman „megfelelő ügyintézés” előmozdításával kapcsolatos teljesítményének javítását, amelyet az alapjogi charta az európai polgárok alapvető jogaként ismert el. Ilyen mértékben Nikiforos Diamandouros javaslata elfogadhatónak tűnik.

    6.   Egyéb kérdések

    Nikiforos Diamandouros azt is javasolja, hogy töröljék az Európai Szén- és Acélközösségről szóló szerződés rendelkezéseire történő hivatkozásokat, mivel ez a szerződés 2002-ben hatályát vesztette. Ez magyarázza az 1., 3. és 6. (első rész) módosítást.

    • [1]  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43.o.)
    • [2]  „Az ombudsman – amennyiben ezzel eljárása eredményességét fokozhatja, és a hozzá panasszal fordulók jogainak és érdekeinek megfelelőbb védelmét elősegítheti – együttműködhet egyes tagállamok azonos típusú szerveivel, amennyiben tiszteletben tartja az alkalmazandó nemzeti jog rendelkezéseit. Az ombudsman ezen az úton nem kérhet olyan dokumentumokat, amelyekhez a 3. cikk alapján nem férhet hozzá.”

    VÉLEMÉNY a Petíciós Bizottság részéről (8.1.2008)

    az Alkotmányügyi Bizottság részére

    az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozat módosításáról szóló európai parlamenti határozatra irányuló javaslatról
    (2006/2223(INI))

    A vélemény előadója: Maria Matsouka

    RÖVID INDOKOLÁS

    Az Európai Uniónak demokratikus működéséhez mindig legitimációra volt szüksége a polgárai részéről – és az Unió bővülésével egyre inkább ez a helyzet. Ez a legitimáció számos tényező közvetlen függvénye, beleértve az európai polgárok alapvető jogait védelmező értékek biztonságos és fejlődő rendszere iránti bizalmat.

    Az európai integrációs folyamat történelmi mérföldkőhöz érkezett, amennyiben mára még világosabbá vált, hogy az Unió és az európai polgárok között kommunikációra van szükség. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy az Európai Uniónak foglalkoznia kell a polgárok aggályaival, és meg kell tudnia nyugtatni őket azzal kapcsolatban, hogy az intézményei folytonosan elvárásaik teljesítésére törekednek. A hitelesség érdekében e törekvéseknek lépést kell tartaniuk a történelmi fejleményekkel és azon új követelményekkel, melyeket az Unió harmonikus működése biztosításához kell teljesíteni.

    Az Európai Unió intézményi struktúrája úgy épül fel, hogy tükrözze „az államok uniója és a népek uniója” kettős alapelvet, és összhangban legyen azzal. Az Unió intézményei az államokat és az embereket egyaránt képviselik. Az Európai Parlament csak egy az embereket képviselő intézmények közül. Az európai ombudsman – mint jogállami intézmény – elsődleges célkitűzése annak biztosítása, hogy az Európai Unió intézményei és szervei a társadalom tagjaival való kapcsolataikban helyes magatartást kövessenek, kellő tiszteletet tanúsítva irántuk, ezáltal erősítve az intézmények és szervek, valamint az európai építmény egésze iránt iránti bizalmat, ahol csak lehetséges.

    Az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozat – melyet az Európai Parlament Eljárási Szabályzatának X. melléklete tartalmaz[1]1 – felülvizsgálatával kapcsolatos javaslatok különös jelentősséggel bírnak a fenti megállapítások értelmében. Amennyiben ezek a módosítások ténylegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy az ombudsman az Európai Unió elsődleges joganyaga által előírt módon működjön, fontos az elfogadásuk.

    JAVASLATOK

    A Petíciós Bizottság felkéri az Alkotmányügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:

    1. Beavatkozás a bíróságok előtt folyamatban lévő ügyekbe

    Tekintettel az Európai Közösségek Bíróságának (EB) alapokmányában (40. cikk (2) bekezdés) és eljárási szabályzatában (93. cikk) foglalt rendelkezésekre, az a lehetőség, miszerint bizonyíték nyújtható be az EB-hez, csak megkönnyítheti a jogi vizsgálat folyamatát. Ez semmi esetre sem tekinthető beavatkozásnak, mivel kérelem alapján a Bíróság maga határoz arról, hogy felhasznál-e egy bizonyítékot. Ha nem így lenne, az egyenértékű lenne az EB ítélete helytállóságának megkérdőjelezésével.

    2. Dokumentumokhoz való hozzáférés

    A Közösség intézményeinek birtokában lévő valamennyi dokumentumhoz való, kivétel nélküli hozzáférés biztosítja, hogy az ombudsman a lehető legteljesebb körű tájékoztatást kapja, ennélfogva olyan helyzetbe kerüljön, hogy megfelelőbb ajánlásokat tegyen, ezáltal pedig hatékonyabb védelmet biztosítson az egyes polgárok számára. Ezenkívül az ombudsman semmilyen körülmények között nem jogosult arra, hogy a dokumentumok tartalmát nyilvánosságra hozza.

    3. A közösségi intézmények tisztviselőinek tanúvallomása

    Az európai intézmények tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak a vezetés utasítására tett tanúvallomása tekintetében rá kell mutatnunk, hogy a vonatkozó rendelkezés megfogalmazása azt a veszélyt hordozza magában, hogy az Unió intézményeinek tekintélye sérül, mivel azt a benyomást kelti, hogy azoknak valami rejtegetnivalójuk lehet, és figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az intézmények a polgárokat szolgálják, illetve kellene szolgálniuk. A tisztviselőket csak a személyzeti szabályzat vonatkozó előírásai kötelezhetnék.

    4. A bűncselekmény elkövetésére utaló információk

    Ha az ombudsman bűncselekmény elkövetésére utaló tényeket tár fel, nem tehető indokolt ellenvetés a felelős közösségi intézmény tájékoztatásának lehetősége ellen, sőt az ügynek az OLAF tudomására hozása ellen – amennyiben ez hatékonyabbá teszi a felelősség megállapítását és az igazságszolgáltatás működését.

    5. Együttműködés az emberi jogok terén

    Az alapvető jogokat védelmező intézményekkel való együttműködés lehetőségének természetesen biztosítottnak kell lennie. Ám hangsúlyozni kell, hogy az együttműködésre csak az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló európai parlamenti határozat 5. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően kerülhet sor.

    A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

    Az elfogadás dátuma

    20.12.2007

    A zárószavazás eredménye

    +:

    –:

    0:

    23

    1

    0

    A zárószavazáson jelen lévő képviselők

    Robert Atkins, Inés Ayala Sender, Thijs Berman, Simon Busuttil, Carlos Carnero González, Marie-Hélène Descamps, Glyn Ford, David Hammerstein, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, András Gyürk, José Javier, Marcin Libicki, Manolis Mavrommatis, David Martin, Jean-Claude Martinez, Maria Matsouka, Kathy Sinnott, Margie Sudre, Antonios Trakatellis, Dushana Zdravkova, Rainer Wieland

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

     

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk, (2) bekezdés)

    Jorgo Chatzimarkakis, José Javier Pomés Ruiz, Mihaela Popa, Grażyna Staniszewska

    A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

    Az elfogadás dátuma

    10.3.2008

     

     

     

    A zárószavazás eredménye

    +:

    –:

    0:

    19

    0

    3

    A zárószavazáson jelen lévő tagok

    Jim Allister, Enrique Barón Crespo, Jens-Peter Bonde, Richard Corbett, Brian Crowley, Jean-Luc Dehaene, Andrew Duff, Maria da Assunção Esteves, Ingo Friedrich, Bronisław Geremek, Anneli Jäätteenmäki, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Timothy Kirkhope, Jo Leinen, Íñigo Méndez de Vigo, József Szájer, Riccardo Ventre, Dushana Zdravkova

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

    Costas Botopoulos, Carlos Carnero González, Kathy Sinnott, Alexander Stubb

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

    Claude Turmes

    • [1] 1 HL L 113., 1994.05.04., 15. o. Az Európai Parlament 2002. március 14-i 2002/262/EK, ESZAK, Euratom határozatával (HL L 92. 2002.04.09., 13. o.) módosított határozat.