JELENTÉS a 2009-es költségvetési eljárásra vonatkozó iránymutatásokról

31.3.2008 - (2008/2021(BUD))

I. szakasz                      –  Európai Parlament
II. szakasz                     –  Tanács
IV. szakasz                   –  Bíróság
V. szakasz                     –  Számvevőszék
VI. szakasz                   –  Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
VII. szakasz                  –  Régiók Bizottsága
VIII. szakasz                 –  Európai Ombudsman
IX. szakasz                   –  Európai Adatvédelmi Biztos
Költségvetési Bizottság
Előadó: Janusz Lewandowski

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a 2009-es költségvetési eljárásra vonatkozó iránymutatásokról I. szakasz – Európai Parlament, II. szakasz – Tanács, IV. szakasz – Bíróság, V. szakasz – Számvevőszék, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, VII. szakasz – Régiók Bizottsága, VIII. szakasz – Európai Ombudsman, IX. szakasz – Európai Adatvédelmi Biztos

(2008/2021(BUD))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkére,

–   tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra[1],

–     

tekintettel az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2000. szeptember 29-i 2000/597/EK tanácsi határozatra[2],

–     tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre[3],

–     tekintettel az intézmények főtitkárainak a pénzügyi terv 5. fejezetét jellemző trendekről szóló, 2006. májusi, ötödik jelentésére,

–     tekintettel a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló számvevőszéki éves jelentésre és az intézmények válaszaira[4],

–   tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A6‑0082/2008),

A.   mivel az éves eljárás e szakaszában az Európai Parlament az intézmények költségvetési becsléseire, illetve saját Elnökségének a 2009-es költségvetést illető javaslataira vár,

B.    mivel megállapodás született egy olyan kísérleti jellegű gyakorlatról, amelynek keretében az Elnökség és a Költségvetési Bizottság között az egész 2009-es költségvetési eljárás során megerősített együttműködést és kapcsolatokat fognak fenntartani,

C.   mivel az 5. cím felső összeghatára 2009-ben 7 777 000 000 euró[5], ami 2008-hoz képest 4,3%-os növekedést jelent,

D.   mivel az Európai Parlament 2008-as költségvetése 1 452 517 167 EUR, ami ebben az évben az 5. fejezet 19,68%-át teszi ki,

Európai Parlament

Általános keret és főbb kihívások

1.    hangsúlyozza, hogy 2009 nagy horderejű változások éve lesz a Parlament számára, és úgy véli, hogy ennek tükröződnie kell a költségvetési eljárásában is; úgy gondolja, hogy ez új lehetőséget jelent annak biztosítására, hogy politikai prioritásait megfelelően finanszírozzák, illetve hogy azokat egyúttal meg is vizsgálják a lehetséges megtakarítások megállapítása, valamint a költségvetés fenntarthatóságának garantálása érdekében;

2.    úgy véli, hogy az erőforrások leghatékonyabb felhasználásához ragaszkodva az alábbi főbb kihívásoknak kell megfelelni:

       – a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével kapcsolatos kihívások,

       – a Parlament 2009-es választási évével kapcsolatos kihívások,

       – az új képviselői statútummal és a parlamenti ciklusváltással kapcsolatos kihívások;

3.  tudomásul veszi a Parlament önkéntes 20%-os részesedése kérdésének felvetését az Elnökség dokumentumában; emlékeztetni kíván arra, hogy több egymást követő költségvetés többletet mutatott az év végén, és – bár kész elismerni, hogy bizonyosan szükség lesz többletráfordításokra a 2009-es különleges igények fedezésére – felül akarja vizsgálni az összes kiadási tételt a 20%-os határon belül maradva;

4.   azon a véleményen van, hogy a költségvetés elkészítésekor a mértéktartásra való törekvés erénynek számít, noha ez nem feltétlenül érvényes más helyzetekben; ezért üdvözli a főtitkár azon szándékát, hogy alaposan megvizsgáljon minden kiadást, mielőtt részletes javaslatokat tesz; ragaszkodik ahhoz, hogy az elkövetkező becsléstervezetek a lehető legközelebb álljanak az igazgatás és az Elnökség az Európai Parlament kiadásaira vonatkozó végső javaslatához, különösen most, hogy az Elnökség és a Költségvetési Bizottság elfogadta az új kísérleti egyeztetési eljárást; úgy hiszi, hogy egy ilyen megközelítés pozitív üzenetet küld az Európai Unió adófizetői felé, illetve jól szolgálja majd a Parlamentet is a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatának előkészítése során; úgy véli, hogy ezt a vizsgálatot az első olvasat előkészítése előtt időben le kell folytatni;

5.    hangsúlyozza mindazonáltal, hogy a pénzügyi plafon alakulását továbbra is gondosan nyomon kell követni a 2009–2013-as többéves pénzügyi keretből hátralévő idő alatt, különösen mivel az éves kiigazítás előre meghatározott arány (+2%) szerint történik, és a tényleges inflációban bekövetkező bármilyen eltérés hatást gyakorol a tartaléksávra; felhívja az összes intézményt, hogy gondosan mérjék fel költségvetési szükségleteiket a jelenlegi TPK-ban rendelkezésre álló pénzeszközök fényében;

6.    ezzel kapcsolatban azt is fel szeretné tárni, hogy miként tudnak a különböző intézmények a költségvetés keretén belül alkalmazkodni a változó személyzeti szükségletekhez; megjegyzi, hogy a Bizottság – a többi intézménnyel ellentétben – a működési programokból (azaz nem az 5. fejezetből) finanszírozza a személyzeti költségek egyre nagyobb hányadát, rendszerint úgy, hogy kiszervezéssel ügynökségeket hoz létre; elismeri, hogy a Parlament nem tud ilyen lehetőségekhez folyamodni és valamennyi szükségletét az 5. fejezetből kell finanszíroznia;

7.    üdvözli az Elnökség és a Költségvetési Bizottság közötti megerősített együttműködésre irányuló 2008-as kísérleti jellegű gyakorlatot, amelynek egy egyszerűbb költségvetési eljárást kellene tesztelnie, illetve lehetővé kellene tennie, hogy minden jelentős pénzügyi következménnyel járó parlamenti kérdésről kellő időben és átláthatóbb módon folytassanak konzultációt; hangsúlyozza, hogy a kísérleti időt körültekintően értékelni kell, mielőtt hosszabb távra szóló döntés születik;

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével kapcsolatos kihívások

8.    úgy véli, hogy a Parlamentnek a Lisszaboni Szerződés ratifikációját követő megnövekedett felelősségét elsődleges szempontnak kell tekinteni a 2009-es költségvetés kidolgozása során, különösen ami a Tanáccsal egyenrangú jogalkotói szerepét illeti; hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek a költségvetési hatóság egyik ágaként betöltött szerepe természetesen megmarad, a kiadások osztályozásával és a költségvetési eljárásokkal kapcsolatos rendelkezések azonban változnak;

9.      úgy véli, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a képviselők maximális segítséget kapjanak feladataik ezen új keretek közötti teljesítéséhez, illetve létre kell hozni a megfelelő struktúrákat és létesítményeket, beleértve a megfelelő és könnyen hozzáférhető tárgyalási létesítményeket az egyes képviselők számára; hangsúlyozza, hogy az ilyen változások nem jelentenek újdonságot a Parlament számára, valamint hogy a bővülő együttdöntési hatáskörök zökkenőmentesen integrálódtak struktúráiba az alapszerződések korábbi változásai után; hangsúlyozza, hogy a konzultációs eljárásról az együttdöntési eljárásra való átállás nem feltétlenül jelenti a parlamenti bizottságok munkájának megkétszereződését; mindazonáltal rámutat, hogy az együttdöntési hatáskör jelen növekedésére még nem volt példa, és ezenkívül a Parlament átveszi a jogalkotási aktusok Hivatalos Lapban való megjelentetésének feladatkörét is;

10.  nem gondolja azonban, hogy ez automatikusan pénzügyi erőforrások kérdése, hanem inkább úgy véli, hogy folyamatosan keresni kell a munkaszervezés megfelelőbb és költséghatékonyabb módszereit, többek között nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fő tevékenységekre, a személyzet lehetőség szerinti átcsoportosítására, a szolgálatok átszervezésére az új körülményekhez való igazodás érdekében, a modern technológiák jobb felhasználására, valamint a fokozottabb intézményközi együttműködésre;

11.  felkéri a főtitkárt, hogy elemezze részletesebben, mely feladatok és felelősségek tekinthetők a Lisszaboni Szerződésből következően valóban újaknak a jelenlegiekhez képest – amelyek esetlegesen új munkamódszereket is követelnek –, illetve melyek indokolhatnák az Elnökség iránymutatásokról szóló dokumentumában említett, új erőforrásokra irányuló kérelmeket; hangsúlyozza, hogy az új erőforrásokra irányuló kérelmekhez világos elszámolásokat kell mellékelni arról, hogy mit sikerült elérni a személyzet és a ráfordítások korábbi növelései révén, például a 2008-ban engedélyezett új „komitológiai álláshelyek” felhasználása és eredményei révén;

12.  hangsúlyozza továbbá a parlamenti reformmal foglalkozó munkacsoport javaslataiból eredő, a 2009-es költségvetésre gyakorolt lehetséges hatás alapos elemzésének fontosságát, ami a Szerződés változásaival együtt bizonyosan befolyásolni fogja a munkamódszereket;

13.  szeretné látni a bizottsági titkárságok struktúrájának és kapacitásának értékelését annak biztosítása érdekében, hogy készek legyenek javítani jogalkotási munkájuk minőségét; meglepetéssel veszi tudomásul azon közelmúltbeli panaszokat, amelyek szerint a személyzetnek mindössze 6%-a dolgozik a bizottságoknál és felkéri a főtitkárt, hogy még 2008. július 1-jét megelőzően mutassa be az emberierőforrás-szükségletek félidejű értékelését, beleértve a különböző bizottságok igényeiről szóló pontos információkat, továbbá az igazgatásban dolgozó teljes személyzet (tisztviselők és más ügynökök) részletes szervezeti felépítését, valamint javasoljon megfelelő megoldásokat (többek között átcsoportosítást) a fő, jogalkotási tevékenység megerősítése céljából;

14.  elismétli azon meggyőződését, hogy a tudásmenedzsment rendszer bevezetése – amely több információforrást, szöveget és referenciát tesz egyetlen helyen elérhetővé mind a képviselők, mind a személyzet számára – értékes igazgatási eszközt és valódi minőségi javulást eredményez, amit nem szabad késleltetni; érdeklődéssel kíséri figyelemmel a nemrégiben erről az Elnökségen belül folytatott tanácskozást; korai eszme- és információcserére szólít fel, beleértve a költségbecsléseket is, ahogy azt már 2007-ben kérte; sürgeti az Elnökséget, hogy a költségvetési eljárás során határozzon a következő lépésekről;

15. üdvözli a képviselők számára biztosítandó egyéni tolmácsolással kapcsolatos kísérleti projektet, és várja ennek mielőbbi elindítását; megjegyzi, hogy az első szakaszban ezt a jogalkotási, illetve költségvetési eljárásokban részt vevő előadóknak és/vagy árnyékelőadóknak szánják; felkéri a főtitkárt, hogy kövesse nyomon ezt a projektet annak 6 hónapos időtartama alatt, majd az első olvasat előtt idejekorán nyújtson be objektív költség-haszon elemzést;

16. emlékeztet arra, hogy 2 millió eurót helyeztek el a tartalékban a 2008. évi költségvetési eljárás során az igazgatás arra való ösztönzése céljából, hogy kezelje elsőbbséggel a képviselőknek a hivatalos ülések alatt nyújtandó hatékonyabb nyelvi segítséget; felszólítja az igazgatást, hogy nyújtson tájékoztatást a meghozott intézkedésekről és a hivatalos ülések alatt nyújtott nyelvi szolgáltatások javításában elért előrehaladásról;

17. várja a képviselőknek a Parlament könyvtárában nyújtandó analitikus szolgáltatással kapcsolatos kísérleti projekt eredményének elemzését és 2009-re vonatkozó hatásait;

A Parlament 2009-es választási évével kapcsolatos kihívások

18.  hangsúlyozza, hogy 2009-ben európai választások fognak zajlani, és ezt az elfogadandó költségvetés lényegi aspektusának tartja; megismétli azon meggyőződését, hogy az európai polgárokat megfelelően tájékoztatni kell az általuk megválasztott képviselők által végzett munkáról, valamint a Parlament politikai és jogalkotási szerepéről;

19. különösen felhívja a figyelmet arra, hogy nagy fontosságot tulajdonít a decentralizált kommunikációs intézkedéseknek, amelyek a regionális és helyi médiát is bevonják; ezt költséghatékony módszernek tekinti a célzott információk eljuttatásához, továbbá ragaszkodik ahhoz, hogy a képviselők vegyenek részt ilyen kezdeményezésekben;

20.  úgy véli, hogy a választási évvel kapcsolatos változások mindazonáltal a megfontolt pénzgazdálkodás összefüggésében vizsgálandók, nem pedig automatikusan többletkiadásoknak tekintendők, amelyek az egyéb tevékenységeken túlmenően merülnek fel; úgy véli, hogy a választási év azt igényli, hogy a tevékenységek és kiadások egy bizonyos része erre a célra irányuljon az adott évben;

21. ezzel összefüggésben figyelemmel fogja kísérni három főbb tájékoztatási jellegű projekt finanszírozását, amelyek a polgárokra irányulnak, azaz a Látogatóközpontot és az audiovizuális központot, amelyek 2009-re válnak teljes mértékben működőképessé, és a web-tv projektet, amely 2008. július 1. előtt válik működőképessé; megjegyzi, hogy bár ez a terület már jelentős növekedést mutatott az elmúlt években, ugyanakkor úgy véli, hogy a kommunikációs politika keretében végzett beruházásokon keresztül a web-tv projekt hozzáadott értéket jelent majd, mivel egyszerű hozzáférést biztosít a Parlament tevékenységeihez valamennyi uniós állampolgár számára; rendszeres tájékoztatást kér, bizonyos teljesítménymutatók szerint összegezve az eredményeket;

22. tudomásul veszi továbbá az elnökségi dokumentumban szereplő, az „Európai Történelem Háza” projekt számára források elkülönítésére vonatkozó javaslatot, és a korlátozott pénzügyi mozgástér és a Parlament alapvető feladatai terén jelentkező növekvő szükségletek miatt várja a pénzügyi és költségvetési vonatkozások részletesebb elemzését, valamint a szakértői bizottság munkájának eredményét; úgy véli azonban, hogy nem tartozik a Parlament elsődleges feladatai közé, hogy adminisztratív költségvetése terhére egy múzeumot finanszírozzon; kívánatosnak tartja, hogy ezt a fontos projektet a Bizottság is támogassa;

Az új képviselői statútummal és a parlamenti ciklusváltással kapcsolatos kihívások

23.  nagy fontosságot tulajdonít az egységes képviselői statútumnak, amely 2009 második felében kerül majd bevezetésre; megjegyzi, hogy – figyelembe véve a legfeljebb tíz éven keresztül alkalmazható átmeneti rendelkezéseket – a többletkiadások ez idáig hozzávetőlegesek voltak, és üdvözli a főtitkár nyilatkozatát, amely szerint az összegeket felül fogják vizsgálni a költségvetési becslések elkészítésének fázisa előtt;

24.  kéri a főtitkárt, hogy mielőbb készítsen aktualizált költségvetési becslést e kiadásokra vonatkozóan, mivel az eredetileg vártnál több képviselő választja majd valószínűleg az új rendszert; kéri továbbá a juttatásokra vonatkozó új szabályok pénzügyi következményeinek aktualizálását, amely szabályokat az új statútummal párhuzamosan kellene megújítani;

25.  egyetért azzal, hogy rendelkezni lehetne egy ideiglenes összegről arra az eshetőségre, ha horvát megfigyelők érkeznének a Parlamentbe 2009 végén, és várja a pénzügyi következmények becslését;

26. felhívja az Elnökségen belül felállított munkacsoportot, hogy az illetékes Bizottság szolgálataival együttműködve terjesszenek be a képviselők asszisztenseire vonatkozó szabályzatra irányuló javaslatokat, amelyet jóváhagyásra sürgősen, a francia elnökség alatt a Tanács elé kell utalni, hogy az új képviselői szabályzattal egy időben léphessen hatályba; úgy véli, hogy a javasolt szabályzat átlátható, egyenlő elbánást biztosít a képviselői asszisztensek számára, valamint elősegíti az adófizetéssel és a szociális jogokkal kapcsolatos kötelezettségek – mint a munkabérhez és a társadalombiztosításhoz való jogok – tiszteletben tartásának biztosítását; üdvözli az Elnökség 2008. március 10-i határozatát a képviselők parlamenti asszisztenseivel kapcsolatban, mivel ez jelenti az első lépést a 2007. október 25-i, a 2008. évi költségvetés-tervezetről szóló állásfoglalásban[6] megfogalmazott kérés teljesítése felé; felhívja az Elnökséget és a főtitkárt, hogy megfelelő időben, az első olvasat előtt tegyenek jelentést az előrehaladásról;

Épületek

27. üdvözli az épületekkel kapcsolatos politikára vonatkozó hosszú távú stratégiát megfogalmazó javaslat előkészítését, beleértve a 2009-es eljárás során elemezendő fenntartási költségek várható gyarapodását; különösen fontosnak tartja az egyrészt a bérlésekből, másrészt a vásárlásokból eredő pénzügyi következményeket; szeretné, ha az év során ismertetésre és megvitatásra kerülnének az érvek; elismeri a főtitkárnak a közbeszerzési eljárások javítására irányuló, különösen a kartellezés és a monopolhelyzet kialakulását akadályozó intézményközi kezdeményezéseit; várja az újabb tájékoztatást, hogy a továbbiakban is szorosan nyomon követhesse a folyamatot;

28. elismeri, hogy az elmúlt tíz évben jelentős megtakarításokat sikerült elérni az épületekkel kapcsolatos előlegfizetéseknek köszönhetően, amely lehetővé tette a képviselői szabályzattal kapcsolatos kiadások zökkenőmentes felhasználását; úgy véli, hogy a Parlament hosszabb távú beszerzési politikáját a pénzügyi plafon korlátait, valamint a három munkahelyből adódó sajátos igényeket figyelembe véve kell értékelni; üdvözölné, ha a hosszú távú stratégia bemutatását vita követné e témában;

29.      ragaszkodik hozzá, hogy a környezetvédelmi szempontok kulcselemei legyenek e politikának; úgy véli, hogy tovább kell javítani az energiahatékonyságot, a zöld energiaforrásokat is számításba véve; várja az EMAS cselekvési terv eredményeiről, a napelempanelek lehetséges használatáról , a Parlament járműparkja környezetbarátabb autókkal történő cseréjének lehetőségéről, valamint az új mobilitási pontról szóló részletesebb tájékoztatást; hangsúlyozza, hogy ezek a fejlesztések nem akadályozhatják az intézmény hatékony működését;

30. kérni szeretne egy jelentést azon szabályozási és gyakorlati korlátozásokról, amelyek az uniós épületek, köztük a Parlament épületeinek indokolatlanul magas fenntartási költségeihez vezethettek; kéri, hogy a jelentés legyen átfogó az – akár a korlátozott piachoz bármilyen módon kapcsolódó, akár a költségvetési rendelet és a közbeszerzés miatti terhekhez vagy bármilyen egyéb vonatkozó tényezőhöz kapcsolódó – eredendő okok feltárása érdekében; úgy véli, hogy a Parlamentnek ebből a célból több házon belüli szakértelemre van szüksége, így megtakarításokat érhet el az épületekkel kapcsolatos költségvetésben;

31.  örömmel veszi tudomásul, hogy a külső irodák (Európa Házak) Bizottsággal való megosztásának gyakorlata jelenleg változás alatt áll annak jobb tükrözése érdekében, hogy az egyes intézmények a helyiségek mekkora részét foglalják el; gratulál a főtitkárnak az elmúlt évben kért, e tekintetben végzett munkához, és tájékoztatást kér a folyamat minden fázisában;

A személyzet

32. úgy véli, hogy a munkaerő-ellátottság a legutóbbi bővítéseket követő jelentős növekedések után most már elérte a konszolidálódás fázisát; felhívja az összes szolgálatot és képviselőcsoportot, hogy a Parlament különböző részlegeire történő munkaerő-felvételről készítsenek részletes elemzést és indokolást, mielőtt bármilyen munkaerőigénnyel állnak elő vagy új posztot hoznak létre, és amikor csak kivitelezhető, éljenek a munkaerő-átcsoportosítás lehetőségeivel; úgy véli, hogy e költségvetési gyakorlatnak a hasonló erőfeszítések folytatását kell jelentenie 2008-ban, elismerve ugyanakkor a 2009-es különleges kihívásokat, valamint azt a tényt, hogy a munkaerő-átcsoportosítási lehetőségek évről évre változnak;

33.  ezért kész megfontolni az új álláshelyek iránti ésszerű kérelmeket, miután a vezetőség világos elemzést prezentál, amely magában foglalja a szükséges képzési és fejlesztési programokat is; üdvözli a főtitkár azon szándékát, hogy komoly erőfeszítéseket tegyen ezen a téren;

34.  úgy véli, hogy a költségvetés alapvető fontosságú eleme lesz az a korábban említett elemzés, amely azt vizsgálja, hogy mi tekinthető a Lisszaboni Szerződésből eredő valóban új feladatnak és felelősségnek, illetve hogy ez milyen pénzügyi következményekkel jár, többek között a létszámtervek tekintetében;

Egyéb intézmények

35.  felkéri az intézményeket, hogy realisztikus és költségalapú költségvetési kérelmeket nyújtsanak be, amelyek teljes mértékben figyelembe veszik a pénzügyi szigorúság, a hatékony erőforrás-gazdálkodás és az európai polgárok számára biztosítandó hozzáadott érték általános kontextusát;

36.  rendkívül foglalkoztatja, hogy a jövőben felállítandó európai külügyi szolgálat miként integrálódik az uniós költségvetésbe általánosságban, illetve abban az esetben, ha e szolgálat vagy annak egy része a Tanács szakaszába kerül, akkor felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy ennek következményeit illetően – ideértve az igazgatási és a működési költségek közötti választóvonalat – legyenek teljes mértékben átláthatóak és proaktívak;

37.  némi felindultsággal veszi tudomásul az építkezési költségek középtávon tapasztalható jelentős megnövekedését, és kéri valamennyi intézményt, hogy gondosan vizsgálják meg az összes ilyen tervet, és valamennyi finanszírozási tervet és/vagy megoldást nyílt és könnyen érthető formában mutassák be; elismeri, hogy bizonyos esetekben elkerülhetetlenül szükség van ilyenfajta – például jogi előírásokhoz kötődő, illetve a személyzet számára kielégítő körülmények teremtéséhez szükséges – ráfordításokra;

38.  kéri a 2009-es eljárásért felelős előadót, hogy tegyen személyes látogatásokat a Tanácsnál, a Bíróságnál, a Számvevőszéknél, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnál, a Régiók Bizottságánál, az Ombudsmannál és az Európai Adatvédelmi Biztosnál, és hallgassa meg őket még a költségvetési becslések elkészítésének fázisa előtt, majd tegyen jelentést a Költségvetési Bizottságnak;

0

0 0

39.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának, az Európai Ombudsmannak és az Európai Adatvédelmi Biztosnak.

• [1]  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.
• [2]  HL L 253., 2000.10.7., 42. o.
• [3]  HL L 248., 2002.9.16., 1. o. A legutóbb az 1525/2007/EK rendelettel (HL L 343., 2007.12.27., 9. o.) módosított rendelet.
• [4]  HL C 273., 2007.11.15., 1. o.
• [5]  Beleértve a 78 000 000 euró munkavállalók által fizetett nyugdíjjárulékot.
• [6]               Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0474.

ELJÁRÁS

Cím	A 2009-es költségvetési eljárásra vonatkozó iránymutatások, I. szakasz – Európai Parlament, II. szakasz – Tanács, IV. szakasz – Bíróság, V. szakasz – Számvevőszék, VI. szakasz –Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, VII. szakasz – Régiók Bizottsága, VIII. szakasz – Európai Ombudsman, IX. szakasz – Európai Adatvédelmi Biztos
Eljárás száma	2008/2021(BUD)
Illetékes bizottság	BUDG
A véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	mind
Előadó(k)   A kijelölés dátuma	Janusz Lewandowski24.1.2008
Korábbi előadó(k)	Ville Itälä
Határozat dátuma jelentés kidolgozására	24.1.2008
Vizsgálat a bizottságban	27.2.2008	10.3.2008	27.3.2008
Az elfogadás dátuma	27.3.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	28
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Laima Liucija Andrikienė, Richard James Ashworth, Reimer Böge, Herbert Bösch, Daniel Dăianu, Brigitte Douay, James Elles, Göran Färm, Szabolcs Fazakas, Salvador Garriga Polledo, Ingeborg Gräßle, Louis Grech, Catherine Guy-Quint, Jutta Haug, Ville Itälä, Wiesław Stefan Kuc, Janusz Lewandowski, Vladimír Maňka, Jan Mulder, Gianni Pittella, Theodor Dumitru Stolojan, László Surján, Gary Titley, Helga Trüpel, Kyösti Virrankoski, Ralf Walter
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Thijs Berman, Paul Rübig
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)
Benyújtás dátuma	27.3.2008
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)