JELENTÉS az európai intézmények érdekképviseletei (lobbisták) tevékenységei keretének fejlesztéséről

2.4.2008 - (2007/2115(INI))

Alkotmányügyi Bizottság
Előadó: Alexander Stubb

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az európai intézmények érdekképviseletei (lobbisták) tevékenységei keretének fejlesztéséről

(2007/2115(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel eljárási szabályzata 9. cikkének (4) bekezdésére,

–   tekintettel az „Európai átláthatósági kezdeményezés” című, a Bizottság által előterjesztett zöld könyvre (COM(2006)0194),

–   tekintettel „Az európai átláthatósági kezdeményezésről szóló zöld könyvet követő intézkedésekről” című bizottsági közleményre (COM(2007)0127),

–   tekintettel a Bizottság érdekképviseletekre vonatkozó magatartási kódexének 2007. december 10-i tervezetére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának módosításáról szóló, 1996. július 17-i határozatára (lobbizás a Parlamentben)[1],

–   tekintettel eljárási szabályzatának módosításáról szóló, 1997. május 13-i határozatára (a lobbistákra vonatkozó magatartási kódex)[2],

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Jogi Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményeire (A6-0105/2008),

A. mivel az Európai Parlamentben a lobbizás mértéke a Parlament hatásköreinek bővülésével jelentősen megnőtt,

B.  mivel a lobbisták nem csupán a politikai és jogalkotási döntésekre kívánnak hatást gyakorolni, hanem a közösségi alapok elosztására, valamint a jogszabályok nyomon követésére és végrehajtására is,

C. mivel a Lisszaboni Szerződés várható ratifikálását követően az Európai Parlament hatásköre kibővül, és társjogalkotóvá válik a rendes jogalkotási eljárás szinte egészében, amivel még több lobbicsoportot vonz majd,

D. mivel az érdekképviseletek alapvető szerepet játszanak a demokratikus rendszer alapjául szolgáló nyílt és pluralista párbeszédben, továbbá a képviselők fontos információforrását képezik feladataik végrehajtása során,

E.  mivel a lobbicsoportok nemcsak a képviselők körül lobbiznak, hanem a Parlament döntéseit is befolyásolni kívánják a parlamenti bizottságok titkársági képviselői, a képviselőcsoportok személyzete és a képviselők asszisztensei mellett történő lobbizással,

F.  mivel a becslések szerint nagyjából 15 000 lobbista és 2500 lobbiszervezet működik Brüsszelben,

G. mivel európai átláthatósági kezdeményezése részeként a Bizottság azt javasolta, hogy az európai intézményekben tevékenykedő érdekképviseletek tekintetében vezessenek be közös nyilvántartást,

H. mivel a Parlament 1996-tól rendelkezik saját lobbista-nyilvántartással[3], valamint egy, többek között a lobbistákat magas etikai normáknak megfelelő eljárásra kötelező magatartási kódexszel[4],

I.   mivel a Parlamentben jelenleg megközelítőleg 5000 nyilvántartásba vett lobbista működik,

J.   mivel a lobbicsoportok körében helyi és nemzeti szervezetek is szerepelnek, amelyek működésének szabályozása a tagállamok feladata,

A Parlament átláthatóságának javítása

1.  elismeri a lobicsoportoknak az EU döntéshozatára gyakorolt befolyását és ezért létfontosságúnak ítéli, hogy a parlamenti képviselők ismerjék a lobbicsoportok képviselte szervezetek kilétét; hangsúlyozza, hogy a valamennyi EU-intézménybe való átlátható és egyenlő bejutás az Unió legitimitásának és a polgárok bizalmának abszolút előfeltétele; hangsúlyozza, hogy az átláthatóság olyan kétirányú folyamat, amelyre mind maguknak az intézményeknek a munkájában, mind pedig a lobbisták körében szükség van; hangsúlyozza, hogy a lobbicsoportoknak az EU-intézményekbe való egyenlő bejutása bővíti az Unió működtetéséhez rendelkezésre álló ismereteket; létfontosságúnak tartja, hogy a civil társadalom képviselői közvetlenül kapcsolatba léphessenek az EU intézményeivel, leginkább és elsősorban az Európai Parlamenttel;

2.  úgy ítéli meg, hogy az európai parlamenti képviselők saját személyükben felelősek annak biztosításáért, hogy kiegyensúlyozott tájékoztatásban részesüljenek; hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament képviselőit alkalmasnak kell ítélni a lobbistáktól függetlenül történő politikai döntéshozatalra;

3.  elismeri, hogy az előadók belátásuk szerint (nem kötelező jelleggel) igénybe vehetik a „jogalkotási lábnyomot”, azaz azon regisztrált érdekképviseletek (a Parlament jelentéseihez csatolt) indikatív listáját, amely érdekképviseletekkel a jelentés elkészítése során konzultáltak és amelyek ennek során jelentős mértékben közreműködtek; úgy ítéli meg, hogy különösen kívánatos, hogy egy ilyen listát csatoljanak a jogalkotási jelentésekhez; hangsúlyozza azonban, hogy még ennél is fontosabb, hogy a Bizottság ilyen „jogalkotási lábnyomot” csatoljon jogalkotási kezdeményezéseihez;

4.  fenntartja, hogy a Parlamentnek teljesen függetlenül kell eldöntenie, hogy milyen mértékben veszi figyelembe a civil társadalomtól kapott véleményeket;

5.  tudomásul veszi a jelenlegi szabályokat, amelyek értelmében a képviselők kötelesek nyilatkozni pénzügyi érdekeltségeikről; felkéri elnökségét, hogy a quaestoroktól származó javaslat alapján dolgozzon ki tervet arra vonatkozóan, hogy miként lehet az olyan parlamenti szabályok[5] végrehajtását és ellenőrzését tovább javítani, amelyek értelmében a képviselőnek be kell jelentenie minden olyan támogatást, amelyben részesül, legyen az pénzügyi, személyzeti vagy anyagi támogatás;

6.  tudomásul veszi a frakcióközi csoportokra vonatkozó hatályos szabályokat, amelyek a finanszírozásra vonatkozó nyilatkozatokat írnak elő; felszólít a félreértések további eloszlatására a frakcióközi csoportok tekintetében, azaz a Parlament honlapján szereplő összes regisztrált és nem regisztrált frakcióközi csoport listájának egyértelműbbé tételére, beleértve a frakcióközi csoport tevékenységeihez kapott külső támogatásokról szóló kimerítő nyilatkozatot és a frakcióközi csoport átfogó céljaira vonatkozó nyilatkozatot is; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a frakcióközi csoportok semmilyen módon nem tekinthetők parlamenti szerveknek;

7.  felszólítja az Elnökséget, hogy a quaestorok javaslata alapján, hogy vizsgálják meg a Parlament épületeiben lévő olyan szintekre való, nem engedélyezett bejutás korlátozásának módjait, ahol a képviselők irodái vannak, míg ellenben a közönség belépése a bizottsági termekbe csak kivételes körülmények között korlátozható;

A Bizottság javaslata

8.  üdvözli a Bizottságnak – az európai átláthatósági kezdeményezés részeként – egy, az érdekképviseletek tevékenységeit szabályozó strukturáltabb keretre irányuló javaslatát;

9.  egyetért a Bizottság által a lobbizásra adott alábbi fogalommeghatározással: „mindazon tevékenységek, amelyek célja az európai intézmények politikaalkotási és döntéshozatali folyamatainak befolyásolása”; úgy véli, hogy ez a fogalommeghatározás összhangban van eljárási szabályzata 9. cikkének (4) bekezdésével;

10. hangsúlyozza, hogy az ezen fogalommeghatározás hatálya alá tartozó és az intézményeket rendszeresen befolyásoló, európai intézményeken kívüli valamennyi szereplőt – az állami és magánjellegű érdekképviseleteket is beleértve – lobbistának kell tekinteni és ugyanolyan bánásmódban kell részesíteni: hivatásos lobbisták, vállalati lobbirészlegek lobbistái, nem kormányzati szervezetek, „agytrösztök”, kereskedelmi szövetségek, szakszervezetek és munkáltatói szervezetek, profitorientált és nonprofit szervezetek, valamint ügyvédek, amennyiben céljuk a politika, és nem a joggyakorlat befolyásolása; hangsúlyozza azonban azt is, hogy a tagállami régiók és önkormányzatok, illetve a nemzeti és az európai szintű politikai pártok, valamint a szerződések értelmében jogi státusszal rendelkező szerveik nem tartoznak e szabályok hatálya alá, amikor ebbéli minőségükben járnak el és a szerződésekben megjelölt feladataikat végzik;

11. elvben üdvözli a Bizottságnak az „egyablakos” megoldásra irányuló javaslatát, amely keretében a lobbisták mind a Bizottságnál, mind pedig a Parlamentnél nyilvántartásba vetethetnék magukat, és felhívást intéz a Parlament, a Bizottság és a Tanács által fenntartott közös kötelező nyilvántartásra vonatkozó intézményközi megállapodásra, amely nyilvántartás minden intézményre vonatkozna, és tartalmazná a teljes pénzügyi beszámolókat, a nyilvántartásból való törlés közös mechanizmusát és az etikus viselkedés közös kódexét; emlékeztet azonban a Tanács, a Bizottság és a Parlament, mint intézmények között fennálló alapvető különbségekre; ennélfogva fenntartja a jogot, hogy értékelje a Bizottság végleges jelentését és csak akkor döntsön annak támogatásáról;

12. emlékeztet arra, hogy az Európai Parlamentbe bejáratos lobbisták számának az ésszerűség határain belül kell maradnia; javasolja ezért egy olyan rendszer elfogadását, amelynek értelmében a lobbistáknak csak egyszer kell nyilvántartásba vetetniük magukat mindkét intézménynél, és az egyes intézmények eldönthetik, hogy engedélyt adnak-e az épületeikbe való bejutásra, és ilyen módon a Parlament folytathatja azt a gyakorlatát, hogy egyes szervezetek / vállalkozások számára kiadott belépőkártyák számát négyre korlátozza;

13. felhív a Tanács, a Bizottság és a Parlament részéről a különálló nyilvántartások kölcsönös elismerésére abban az esetben, ha nem sikerül közös nyilvántartást megvalósítani; javasolja, hogy a lobbisták közös nyilvántartására vonatkozó rendelkezések hiányában az intézmények saját internetes nyilvántartásainak a többi intézmény nyilvántartásaira való hivatkozásokat kell tartalmazniuk a lobbisták bejegyzései összehasonlításának lehetővé tétele érdekében; felkéri a főtitkárt, hogy az akkreditált érdekcsoportok képviselőinek a Parlament által összeállított listáját helyezze át a Parlament internetes honlapjának egy könyebben elérhető helyére;

14. javasolja, hogy a lehető leghamarabb hozzanak létre közös munkacsoportot a Tanács képviselőiből, a Bizottság biztosaiból és az Európai Parlamentnek az Elnökök Értekezlete által kijelölt képviselőiből, az Európai Parlamentbe vagy a Bizottságba bejutni kívánó összes lobbistára vonatkozó közös nyilvántartás hatásainak 2008 végéig történő megvizsgálása, valamint a közös magatartási kódex kidolgozása céljából; utasítja főtitkárát a megfelelő intézkedések meghozatalára;

15. sürgeti, hogy a Tanács csatlakozzon egy esetleges közös nyilvántartáshoz; véleménye szerint a lobbistáknak a Tanács titkárságával kapcsolatos tevékenységeit gondosan meg kell fontolni az együttdöntés összefüggésében;

16. rámutat a Bizottság azon határozatára, hogy előbb önkéntes nyilvántartást vezet be és a rendszert egy év után értékeli, azonban aggasztja, hogy egy tisztán önkéntes rendszer a kevésbé felelős lobbisták számára lehetővé teszi a megfelelés elkerülését; felhívja a három intézményt, hogy a nyilvántartás életbe lépését követő három éven belül vizsgálják felül a lobbisták tevékenységére vonatkozó szabályokat annak értékelésére, hogy a módosított rendszerben megvalósul-e a kívánt átláthatóság a lobbisták tevékenységét illetően; tisztában van a kötelező nyilvántartás Lisszaboni Szerződés által biztosított jogalapjával, és úgy határoz, hogy közben a meglévő nyilvántartásokra épülő intézményközi megállapodás formájában együttműködik az intézményekkel; úgy ítéli meg, hogy a kötelező nyilvántartásba vétel előírás kell, hogy legyen az intézményekbe rendszeresen bejutni kívánó lobbisták esetében, amint az a Parlamentben már megvalósult;

17. úgy véli, hogy mivel az érdekérvényesítő gyakorlatok továbbra is folyamatosan változnak, az ilyen gyakorlatokat előíró szabályoknak megfelelő mértékben rugalmasnak kell lenniük a változásokhoz való gyors alkalmazkodás érdekében;

18. tudomásul veszi a Bizottság érdekképviseletekre vonatkozó magatartási kódexének tervezetét; emlékezteti a Bizottságot, hogy a Parlament már több mint 10 éve rendelkezik ilyen kódexszel, és kéri a Bizottságot, hogy folytasson tárgyalást a Parlamenttel közös szabályok létrehozásáról; úgy véli, hogy a kódexnek komoly ellenőrzést kellene biztosítania a lobbisták viselkedésére vonatkozólag; hangsúlyozza, hogy szankcionálni kell azokat a lobbistákat, akik megsértik a magatartási kódexet; hangsúlyozza, hogy elegendő erőforrást (személyzet és pénz) kell rendelkezésre bocsátani a nyilvántartásban szereplő információk ellenőrzéséhez; úgy ítéli meg, hogy ami a Bizottság nyilvántartását illeti, a szankciók között szerepelhet a nyilvántartásból való felfüggesztés, súlyosabb esetekben pedig az onnan való törlés is; úgy véli, hogy egy közös nyilvántartás létrehozását követően a lobbisták nem helyénvaló magatartásának eredménye a nyilvántartás hatálya alá tartozó valamennyi intézménybe való bejutással kapcsolatos szankció kell, hogy legyen;

19. hangsúlyozza, hogy a nyilvántartásnak felhasználóbarátnak és az interneten könnyen hozzáférhetőnek kell lennie; a nyilvánosságnak könnyen meg kell tudnia találni a nyilvántartást és abban könnyen kell tudnia kereséseket végezni, és ebben nem csupán a lobbiszervezetek megnevezését, hanem maguknak a lobbistáknak a nevét is szerepeltetni kell;

20. hangsúlyozza, hogy a nyilvántartásban külön kategóriáknak kell szerepelniük, amelyekben a lobbisták az általuk képviselt érdek típusa szerint nyilvántarthatók (pl. szakmai szövetségek, vállalatok képviselői, szakszervezetek, munkaadói szervezetek, ügyvédi irodák, nem kormányzati szervezetek stb.);

21. üdvözli a Bizottság azon határozatát, hogy pénzügyi beszámolót kérjen a nyilvántartáshoz csatlakozó érdekképviseletektől a következők vonatkozásában:

–    a hivatásos tanácsadó cégek és ügyvédi irodák EU-s intézményekben való lobbizásának betudható forgalma, valamint legnagyobb ügyfeleik relatív súlya;

–    a lobbizás területén tevékenykedő vállalati lobbirészlegek és kereskedelmi szövetségek esetében az uniós intézményekben folytatott közvetlen lobbizásra fordított költségek becsült értéke;

–    a nem kormányzati szervezetek és „agytrösztök” esetében a teljes költségvetés, valamint a fő támogatási források lebontása;

22. hangsúlyozza, hogy a pénzügyi beszámoló követelményének egyformán kell valamennyi regisztrált érdekképviseletre vonatkoznia;

23. felhívja a munkacsoportot, hogy tegyen javaslatot a pénzügyi beszámolóra vonatkozó sajátos követelményekre, például a lobbizással kapcsolatos ésszerű kiadások feltüntetésére (pontos adatok nem szükségesek);

24. felhívja az illetékes bizottságot a Parlament eljárási szabályzata szükséges módosításainak elkészítésére;

25. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

• [1]  HL C 261., 1996.9.9., 75. o.
• [2]  HL C 167., 1997.6.2., 22. o.
• [3]  Az eljárási szabályzat 9. cikkének (4) bekezdése.
• [4]  Az eljárási szabályzat IX. mellékletének 3. cikke.
• [5]  Az eljárási szabályzat I. mellékletének 2. cikke.

INDOKOLÁS

A politikai intézmények átláthatósága a legitimitás előfeltétele. Könnyen ellenőrizhetővé kell tenni, hogy a határozatokat miként hozzák, ezek mögött milyen befolyás húzódik meg és végül, hogy a forrásokat – azaz az adófizetők pénzét – miként osztják el. Ennélfogva a lobbizásra vonatkozó szabályok végső soron a legitimitással függnek össze.

A becslések szerint jelenleg nagyjából 15 000 lobbista és 2500 lobbiszervezet működik Brüsszelben. Az állandó látogatói jelvények és „expressz-jelvények” száma alapján az Európai Parlamentben megközelítőleg 5000 lobbista működik.

A Bizottság európai átláthatósági kezdeményezésével vitát indított a lobbizásról. E javaslat legfőbb elgondolása az volt, hogy nyitottabb képet adjon a jogalkotási aktusok elkészítésekor és az EU-s intézmények által történő elfogadásakor működő szereplőkről és befolyásolási csatornákról. A Bizottság önkéntes nyilvántartást és magatartási kódexet javasol a lobbistákra vonatkozóan. A Parlament már rendelkezik egy ténylegesen kötelező nyilvántartással és egy, az Európai Parlament eljárási szabályzata 9. cikkének (4) bekezdésében megállapított magatartási kódexszel.

E jelentés válasz a Bizottság európai átláthatósági kezdeményezésére. Az Európai Parlamenttől – társjogalkotóként – elvárják, hogy szilárdan foglaljon állást az EU-ban megvalósuló érdekképviselettel kapcsolatban.

Az Európai Parlament lobbizásra vonatkozó szabályainak előzményei

A lobbizás a parlamenti viták régóta fennálló és nagy vihart kavaró tárgya. Az álláspontok igen eltérőek, a 27 tagállam hagyományai pedig különbözőek. A tagállamok többségében egyáltalán nem létezik egy, az ilyen parlamenti vagy kormányzati szintű csoportokkal foglalkozó rendelkezés. Másfelől azonban az Egyesült Államokban egy lobbistának csaknem 600 oldalnyi kézikönyvet kell elolvasnia ahhoz, hogy mindenben helyesen járhasson el. Akárhogy is van, manapság széleskörű az egyetértés a tekintetben, hogy az érdekcsoportok értékes szakértelemmel szolgálnak az EU jogalkotó hatóságai számára.

A Parlament volt az első olyan európai intézmény, amely európai szinten foglalkozott az érdekcsoportok egyre növekvő számának jelenségével, valamint főként e fejlemény jogalkotási folyamatra gyakorolt következményeivel. A lobbitevékenységek esetleges szabályozásának megállapítására vonatkozó első írásbeli választ igénylő kérdést 1989-ben nyújtották be. 1991-ben az eljárási szabályzattal, a megbízólevelek és a mentelmi jogok vizsgálatával foglalkozó bizottság egy, a lobbisták magatartási kódexére és nyilvántartására irányuló javaslatokat tartalmazó jelentést dolgozott ki. Igen nehézkes bizottsági vitákat követően azonban a javaslatot nem terjesztették a plenáris ülés elé.

Az 1994-es európai választások után ismét felmerült a lobbisták szabályozásának kérdése. Ugyanazon bizottság egy másik jelentése a terminológiai konfliktusokat elkerülve az érdekcsoportok önkéntes önmeghatározására támaszkodott. A szabályozási javaslatok az 1993-as jelentésben foglaltakhoz képest kevésbé voltak szigorúak és nyíltabban álltak a lobbizáshoz. Megszületett a nyilvántartás elképzelése, amelyen keresztül az érdekképviseleteknek nyilvánosságra kellett hozniuk tevékenységeiket és érdekeiket. Az érdekképviseleteknek a nyilvántartásba vételért díjat kellett fizetniük, be kellett tartaniuk a magatartási kódexet és alá kellett írniuk a nyilvántartást. Cserébe igazolványt kaptak és beléphettek az EP bizonyos részeibe, valamint hozzáférhettek bizonyos dokumentumaihoz. 1996 januárjában a plenáris ülésen a jelentést számottevően módosították, majd visszautalták a bizottsághoz.

1996 júliusában kompromisszum született. A pénzügyi érdekek tekintetében most már valamennyi európai parlamenti képviselőnek részletes nyilatkozatot kell adnia szakmai tevékenységeiről. Az európai parlamenti képviselők tevékenységeik végzése során nem fogadhatnak el ajándékot vagy juttatást. A bejegyzett asszisztenseknek is nyilatkozniuk kell bármely más fizetett tevékenységükről. E szabályokkal kiegészítették a Parlament eljárási szabályzatát (9. cikk, valamint az I. és IX. melléklet). Később további gyakorlati lépéseket tettek néhány ilyen információnak a Parlament honlapján való közzététele tekintetében. Ma már rendelkezésre állnak a nyilvántartásba vett lobbisták listái, továbbá az európai parlamenti képviselők és bejegyzett asszisztensek pénzügyi érdekeire vonatkozó nyilatkozatainak listái is.

Az előadó javaslatai

E jelentés előkészítéseként az Alkotmányügyi Bizottság 2007. október 8-án egy „Lobbizás az Európai Unióban” című munkaértekezletet szervezett annak érdekében, hogy felmérje az érdekképviselet jelenlegi helyzetét és meghallgassa az érdekelteknek a Bizottság európai átláthatósági kezdeményezésére vonatkozó észrevételeit. A folyamat során az előadó a következő alapvető kérdéseket határozta meg, amelyekkel a jelentésben foglalkozni kell: Mi a lobbista fogalommeghatározása?

1. A Bizottság a lobbizást a következőképpen határozza meg:

A Bizottság meghatározása szerint a lobbizás azon „tevékenységek összessége, amelyek célja az európai intézmények politikaalkotási és döntéshozatali folyamatainak befolyásolása”. Ez összhangban áll az Európai Parlament eljárási szabályzata 9. cikke (4) bekezdésével, amely a következőképpen határozza meg a lobbistákat „azon személyek […], akik gyakran szándékoznak a Parlament épületeibe belépni azzal a céllal, hogy saját maguk vagy harmadik felek érdekében tájékoztassák a képviselőket parlamenti mandátumok keretében”.

Az előadó azon a véleményen van, hogy nem kell alapvetően különbséget tenni a tekintetben, hogy a Parlamentet ipari vagy környezetvédelmi aktivisták keresik-e fel, hogy termelői vagy fogyasztói érdekeket képviselnek-e, vagy hogy az európai parlamenti képviselőkkel folytatott párbeszédben magán- vagy állami szereplők vesznek-e részt. Ezen túlmenően lobbistáknak kell tekinteni az ügyvédi irodákat is, amikor a jövőbeli jogszabályok befolyásolásával foglalkoznak, és nem bírósági ügyeket képviselnek.

2. Mekkora léptékű legyen a pénzügyi beszámoló?

A Bizottság szerint a pénzügyi információ jelzésértékű az érdekcsoportok befolyása szempontjából. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy szükséges és arányos arra kérni a nyilvántartásban szereplőket, hogy vallják be a megfelelő költségvetési adatokat, valamint a legnagyobb ügyfelekre és/vagy finanszírozási forrásokra vonatkozó összesített bontást. Ezen információ fő célja annak biztosítása, hogy a döntéshozók és a nyilvánosság azonosíthatja és értékelheti az adott lobbitevékenység mögött meghúzódó legfontosabb hajtóerők erejét. A Bizottság a következőket követeli meg:

–  a hivatásos tanácsadó cégek és ügyvédi irodák esetében az EU-s intézményekben végzett lobbizással kapcsolatos forgalom, valamint a legnagyobb ügyfelek relatív súlya;

–  a vállalati lobbirészlegek lobbistái és a kereskedelmi szövetségek esetében az uniós intézményekben folytatott közvetlen lobbizásra fordított költségek becsült értéke;

–  a nem kormányzati szervezetek és „agytrösztök” esetében a teljes költségvetés, valamint a fő támogatási források bontása.

A részleteket még pontosítani kell, amikor a Bizottság benyújtja az adatbázis interfész második változatát és a kért adatokra vonatkozó, pontosabb információkat. Emellett a pénzügyi adatok nem mindig a legjobb módjai a lobbitevékenység léptékével kapcsolatos tájékoztatásnak.

A következő kérdéseket kell még egyértelműen megválaszolni: milyen információk hasznosak a jogalkotási folyamatra gyakorolt külső befolyások értékelése szempontjából, továbbá hogy ezek miként szerezhetők meg a jogos titoktartási szabályok megsértése vagy túlzott terhekkel járó igazgatási eljárások nélkül.

3. Az Európai Parlament és a Bizottság vezessen-e közös nyilvántartást?

A Bizottság a Parlamenttel közös nyilvántartást kér. Az előadó úgy véli, hogy a nyilvánosság a két intézményt egynek tekinti. Valamennyi érdekelt is „egyablakos” rendszert szeretne. Noha az intézmények között alapvető különbségek vannak és azok végül a lobbisták tekintetében eltérő követelményeket állapíthatnak meg – például a pénzügyi beszámoló vonatkozásában –, a kérdést igazgatási jellegűnek kell tekinteni. Az előadó ennélfogva közös munkacsoportot javasol a közös nyilvántartás kihatásainak megvitatására.

4. Önkéntes vagy kötelező legyen az érdekcsoportok nyilvántartása?

A Parlament jogi szolgálata úgy ítéli meg, hogy a Parlament jelenlegi nyilvántartása ténylegesen kötelező, mivel a nyilvántartásba vétel előfeltétele a parlamenti helyiségekbe történő fizikai bejutásnak. Az előadó egyetért ezzel az elemzéssel. A Parlamentben folytatott rendszeres lobbitevékenységhez jelvény szükséges. A jelvényhez regisztrálni kell. Ezért sürgeti a Bizottság a közös nyilvántartást. A jelvény komoly ösztönzést jelent a regisztráláshoz.

A Bizottság pénzügyi beszámolókat és a nyilvántartásban szereplő információk szisztematikusabb figyelemmel kísérését javasolja. Ezek az innovációk prioritást élveznek, és ezeket időben kell elfogadni. A lobbizással kapcsolatos jogalkotási aktus elfogadása hosszadalmas folyamat lehet, és ezért ebben a szakaszban nem tűzhető ki célul. Ez összhangban van a közös nyilvántartás, a Bizottsággal közös „egyablakos rendszer” létrehozására vonatkozó széles körű konszenzussal.

A Bizottság nyilvántartásának sikerét egy év elteltével értékelik. Ratifikálása esetén a Lisszaboni Szerződés egyértelműbb jogalapot jelent a lobbizásra vonatkozó jogalkotási aktust illetően, ha azt szükségesnek ítélik.

5. Szankcionálni kell-e a magatartási kódex megsértését?

A Parlament jelenlegi rendszerében a fő szankció a nyilvántartásból való törlés. A bírsághoz és más hasonló szankciókhoz jogszabály szükséges. A lobbisták hitelességének szempontjából a nyilvántartásból való törlés egyáltalán nem értelmetlen szankció. Ugyanakkor meg kellene erősíteni a szabályok betartásának felügyeletét.

6. A Parlament átláthatóságának javítása

Az előadó az átláthatóságot kétirányúnak tartja. Ez azt jelenti, hogy amikor azt kérik a lobbistáktól, hogy legyenek átláthatóbbak, akkor magának a Parlamentnek is nagyobb átláthatóságra kell törekednie. Az előadó ezért felszólít gyakran az érdekcsoportok által finanszírozott, regisztrált és nem regisztrált frakcióközi csoportokra vonatkozó egyértelműségre.

Az előadó ezen túlmenően elismeri azt a lehetőséget, hogy egy képviselő felhasználja a „jogalkotási lábnyomot”, azaz egy, a parlamenti jelentésekhez csatolt, az olyan érdekképviseleteket tartalmazó indikatív listát, amely érdekképviseletekkel a jelentés elkészítése során konzultáltak. Az elgondolás az, hogy képet adjanak egy adott jogalkotási folyamattal működésbe hozott különféle érdekekről, és így segítsenek a nyilvánosságnak, a médiának, más képviselőknek és bármely érdekelt félnek a parlamenti munka ellenőrzésében. Másfelől azonban a lényeges információkat gyakran bizalmasan szerzik, az európai parlamenti képviselők függetlenségét pedig védeni kell. Ezért az ilyen „lábnyomok” használatát az egyes képviselők legjobb belátására kell alapozni. Az előadó hangsúlyozza továbbá, hogy még ennél is fontosabb, hogy a Bizottság ilyen „jogalkotási lábnyomot” csatoljon jogalkotási kezdeményezéseihez.

E jelentés folyamatában például legalább a következő szervezetekkel konzultáltak 2008. február 6. előtt. Mások elektronikus leveleket küldtek és gyors, informális tájékoztatást nyújtottak.

1) Business Europe, 2) Európai Közügyekkel Foglalkozó Tanácsadók Szövetsége (EPACA), 3) Etikai Szabályokért és Átláthatóságért Szövetség (ALTER-EU) (Föld Barátai Európai Csoportja, Európai Újságíró-szövetség), 4) Európai Vegyipari Tanács (CEFIC) 5) Hivatásos Lobbisták Szövetsége (SEAP), 6) Francia Kereskedelmi Kamara,	7) Európai Ügyvédi Kamarák és Jogi Társaságok Tanácsa (CCEB) 8) Nemzetközi Public Relations Szövetség (IPRA) 9) Az Egyesült Királyság Jogi Társasága 10) White&Case 11) Amerikai Kereskedelmi Kamara 12) Toyota Motor Europe, 13) Exxon Mobile, 14) Közügyek Európai Központja (ECPA), 15) A Bizottság

Ezen túlmenően a következők képviseltették magukat érdekeltekként az Alkotmányügyi Bizottság által október 8-án megrendezett „Lobbizás az EU-ban” című munkaértekezleten. Mások nézeteiket a kerekasztal-megbeszélésen ismertették.

1) Business Europe, 2) Fogyasztói Egyesületek Európai Szövetsége (BEUC) 3) SEAP 4) EPACA	5) Corporate Europe Observatory (CEO) 6) ALTER-EU 7) Daimler (vállalati lobbirészleg lobbistája) 8) CCBE

Összegzés

Végezetül az előadó az átláthatóság jelentőségével foglalkozik, továbbá felszólít az érdekképviseletek közötti egyenlő elbánására, valamint a Bizottság konkrét javaslataival (azaz a nyilvántartással és annak adataival) kapcsolatban kivárásos megközelítést javasol, és példákat mutat be arra vonatkozóan, hogy maga a Parlament hogyan javíthatná saját átláthatóságát.

VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről (22.1.2008)

az Alkotmányügyi Bizottság részére

az európai intézmények érdekképviseletei (lobbisták) tevékenységei keretének fejlesztéséről
(2007/2115(INI))

A vélemény előadója: José Javier Pomés Ruiz

JAVASLATOK

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság felhívja az Alkotmányügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A Bizottság által alkalmazott átfogó megközelítés

1.   megállapítja, hogy a Bizottság meghatározása szerint a lobbizás azon „tevékenységek összessége, amelyek célja az európai intézmények politikaalkotási és döntéshozatali folyamatainak befolyásolása”;

2.   emlékeztet arra, hogy az Európai Unió intézményei nem csak a jogalkotással, hanem a következőkkel kapcsolatban is határozatokat hoznak:

- szerződések;

- támogatások;

- jogsértések;

- pénzbírságok; valamint

- beszedések és mentességek;

      amelyekkel kapcsolatban az érdekelt felek valószínűleg véleményt szeretnének nyilvánítani vagy befolyást szeretnének gyakorolni; úgy véli, hogy bármilyen jövőbeni szabályt vagy magatartási kódexet úgy kell kidolgozni, hogy az EU-intézmények minden olyan tevékenységi területét lefedjék, amelyekre a külső szervek vagy személyek valószínűleg befolyást akarnak gyakorolni;

3.   megállapítja, hogy a Bizottság javaslata szerint a közpolitikai tanácsadókat, vállalati lobbirészlegeket („belső képviselőket”), nem kormányzati szervezeteket, „agytrösztöket” (elemző központokat), kereskedelmi szövetségeket és jogi cégeket arra ösztönzik, hogy csatlakozzanak a nyilvántartáshoz, és lehetőséget kapnak annak megjelölésére, hogy melyik kategóriába tartoznak;

4.   rámutat arra, hogy a (3) bekezdésben szereplő felsorolás nem tartalmaz más, jelentős brüsszeli jelenléttel rendelkező érdekcsoport-kategóriákat, mint például a) regionális, tartományi vagy helyi hatóságokat, amelyek saját, illetve a területükön található vállalkozások vagy más jogalanyok érdekében lobbiznak, vagy b) könyvvizsgáló cégeket, amelyek teljes körű üzleti szolgáltatásokat – többek között lobbitevékenységet – folytatnak illetve c) szakszervezeteket;

5.   az érdekcsoport-kategóriák Bizottság általi felsorolásából azt a következtetést vonja le, hogy az általa alkalmazott megközelítés alapvetően a magánszektoron belüli lobbizás szabályozásán alapul anélkül, hogy bármilyen nyilvánvaló kísérletet tenne arra, hogy azonos átláthatóságot alkalmazzon az állami szektor érdekképviselői – pl. regionális hatóságok, diplomaták, miniszterek, nemzeti parlamenti képviselők – által folytatott érdekérvényesítésre;

6.   megállapítja, hogy a Bizottság javaslata alapján a magukról önkéntesen, bizonyos információkat szolgáltató lobbistáknak lehetőségük lenne megadni egyedi érdekeltségi területeiket, amiért cserébe értesítést kapnának az e területekkel kapcsolatos konzultációkról.

7.   emlékeztet arra, hogy a Bizottsághoz az átláthatóságról szóló zöld könyvére válaszul – különösen a nem kormányzati szervezetektől – beérkezett jelentős számú hozzászólás a kötelező (nem pedig az önkéntes) megközelítést javasolta, amely a teljes körű átláthatóság biztosításának egyedüli módja;

Pénzügyi közzététel

8.    támogatja a Bizottság javaslatát, amely a nyilvántartásba vett lobbistáktól a következők bejelentését várná el:

- az EU-s intézményeknél érdekérvényesítéssel foglalkozó szakmai tanácsadó cégek és jogi cégek esetében az ilyen érdekérvényesítéshez kapcsolódó forgalom, valamint az ügyfelek relatív súlya a forgalmon belül;

- vállalati lobbisták és az érdekérvényesítés terén aktív szakmai szervezetek esetében az EU-s intézményeknél folytatott közvetlen érdekérvényesítéssel kapcsolatos költségek becslése; valamint

- nem kormányzati szervezetek és „agytrösztök” esetében a teljes költségvetés és a legfontosabb finanszírozási források szerinti bontás (a közfinanszírozás, az adományok, a tagsági díjak összege és forrásai stb.);

9.   úgy véli, hogy feltétlenül szükséges, hogy az Európai Parlament képviselői és mások tudják, hogy a lobbisták kinek dolgoznak, ismerjék a lobbisták által szolgáltatott vagy előterjesztett információk forrását, valamint az általuk képviselt érdekeket;

10. javasolja, hogy bármilyen jövőbeni magatartási kódexnek meg kell követelnie a lobbistáktól, hogy az érdekérvényesítés céljából szervezett találkozók vagy megbeszélések elején világosan közöljék mely ügyfél, szervezet, mozgalom vagy kampány nevében járnak el, és hogy szerepelnek-e a lobbisták nyilvántartásában;

11. kéri a Bizottságot, hogy határozza meg, hogy milyen következményekkel járna, ha valaki elmulasztja vagy megtagadja az önkéntes nyilvántartásba vételt, és különösen:

- hogy a mulasztás vagy megtagadás tényét feltüntetnék-e, és világosan látható lenne-e a nyilvántartás valamelyik részében;

- hogy az érintett szervezetet ezt követően eltiltanák-e attól, hogy a Bizottságnál lobbitevékenységet folytasson;

12. úgy véli, hogy a nyilvántartásba egy olyan egyszerű rendszert kellene beépíteni, amelynek segítségével bizonyos bejegyzéseket a nyilvántartásból el lehetne távolítani, ugyanakkor az érintett személy vagy testület értesítést kapna az eltávolítás okáról;

Magatartási kódex

13. támogatja a Bizottság azon nézetét, miszerint a lobbisták önszabályozása nem elég; megállapítja, hogy szándékában áll felülvizsgálni és frissíteni az 1992-ben elfogadott jelenlegi követelményeket; egyetért azzal, hogy – a Parlament által meghatározott példával összhangban – azon lobbisták számára, akik szerepelni szeretnének az új nyilvántartásban, a kódex elfogadását követelménnyé kell tenni;

14. szükségesnek tartja, hogy – a magatartási kódex hatékonyságához és az európai állampolgárok rendszer iránti bizalmának elnyeréséhez– tárják fel a kódex megsértésének eseteit és ezeket hitelesen szankcionálják; kiemeli annak fontosságát, hogy az ellenőrzést minden szempontból független szereplők végezzék el;

A Parlament érdekérvényesítéssel kapcsolatos jelenlegi szabályai

15. rámutat arra, hogy a Parlament már rendelkezik az érdekérvényesítéssel kapcsolatos magatartási kódexszel (az eljárási szabályzat IX. mellékletének 3. cikke);

16. rámutat arra, hogy – a lobbisták meghatározása tekintetében – az eljárási szabályzat 9. cikkének (4) bekezdése felhatalmazza a Quaestorok Kollégiumát, hogy belépőkártyát állítsanak ki olyan személyek részére, akik a Parlament épületeit gyakran kívánják látogatni, a végett, hogy a képviselőket parlamenti megbízatásuk keretében saját érdekükben vagy harmadik felek érdekében tájékoztassák;

17. emlékeztet arra, hogy a Parlament honlapja szerint „A lobbisták lehetnek magán-, állami vagy nem kormányzati szervezetek. Számos gazdasági, szociális, környezetvédelmi és tudományos területen ismereteket és különleges szaktudást biztosíthatnak a Parlament számára”;

18. felkéri a főtitkárt, hogy az akkreditált érdekcsoportok képviselőinek a Parlament által összeállított, jelenleg a http://www.europarl.europa.eu/parliament/expert/staticDisplay.do?id=65&language weboldalon található listáját a Parlament honlapján egy könnyebben elérhető helyre helyezze át;

Intézményközi együttműködés

19. tudomásul veszi a Bizottságnak a Bizottság és legalább a Parlament számára közös jövőbeni nyilvántartás és magatartási kódex létrehozására irányuló szándékát, valamint azzal kapcsolatos meggyőződését, hogy az egyablakos nyilvántartás még inkább a nyilvántartásba vételre ösztönzi az érdekelt feleket;

20. elismeri, hogy ha a különböző intézmények mindegyike külön nyilvántartási szabályokkal rendelkezik a lobbisták tekintetében, fennállhat annak kockázata, hogy a lobbisták által a saját szervezeteikről, az általuk képviselt ügyfelekről és az adott lobbizási kezdeményezéshez rendelkezésre álló finanszírozás mértékéről szolgáltatott információkban ellentmondások fordulnak elő; ezért elfogadja, hogy józan érvek hozhatók fel egy egységes nyilvántartási rendszer megfelelő időben történő létrehozása mellett;

21. hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek meg kell tartania az ilyen érdekcsoportok illetve lobbisták elfogadására vonatkozó döntési autonómiáját, mivel ez fontos lehet a Parlament az uniós polgárokat képviselő, politikai szerepe szempontjából;

22. javasolja, hogy a lobbisták közös nyilvántartására vonatkozó rendelkezések hiányában az intézmények saját internetes nyilvántartásainak a többi intézmény nyilvántartásaira való hivatkozásokat kell tartalmazniuk a lobbisták bejegyzései összehasonlításának lehetővé tétele érdekében;

23. emlékeztet arra a célkitűzésre, hogy az európai állampolgárok felé növelni kell az átláthatóságot, és ezért ragaszkodik, hogy a lobbisták – közös vagy az egyes intézmények egyedi – nyilvántartásai könnyen hozzáférhetővé váljanak az interneten, valamint legyenek egységesek, könnyen érthetőek és összehasonlíthatóak.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	22.1.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	23 0 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Jean-Pierre Audy, Herbert Bösch, Paul van Buitenen, Paulo Casaca, Jorgo Chatzimarkakis, Antonio De Blasio, Christofer Fjellner, Ingeborg Gräßle, Dan Jørgensen, Carl Lang, Marusya Ivanova Lyubcheva, Hans-Peter Martin, Jan Mulder, Francesco Musotto, Bill Newton Dunn, Borut Pahor, Bart Staes, Alexander Stubb, Kyösti Virrankoski
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Carlo Casini, Valdis Dombrovskis, Edit Herczog, Cătălin-Ioan Nechifor, Pierre Pribetich, Petya Stavreva
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről (28.2.2008)

az Alkotmányügyi Bizottság részére

az európai intézményekben tevékenykedő érdekképviseletek (lobbisták) tevékenységei keretének fejlesztéséről
(2007/2115(INI))

A vélemény előadója: Pervenche Berès

JAVASLATOK

A Gazdasági és Monetáris Bizottság felhívja az Alkotmányügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel az európai polgárokat érintő gazdasági és szociálpolitikai intézkedések 75 %-át Brüsszelben készítik elő,

B.   mivel a konzultáció, a részvétel és az átláthatóság a közvéleménynek az EU-politikák megformálásába való nagyobb mértékű bevonásának központi kérdései,

C.  mivel az érdekképviseletek tevékenységeinek kiterjedtsége rohamosan növekszik, mind a szereplők száma, mind az alkalmazott technológiák vonatkozásában, és mivel ezen tevékenységekhez különböző struktúrák, valamint jelentősen eltérő érdekeltségű szereplők tartoznak,

D.  mivel a Parlament eljárási szabályzatának 9. cikke (4) bekezdésének 1-3 albekezdése előírja, hogy

      „A quaestorok felelősek maximum 1 évig érvényes névre szóló belépők kibocsátásáért azon személyek számára, akik gyakran szándékoznak a Parlament épületeibe belépni azzal a céllal, hogy saját maguk vagy harmadik felek érdekében tájékoztassák a képviselőket parlamenti mandátumok keretében.

      Azonban ezen személyek számára kötelezők az alábbiak:

      –  az eljárási szabályzat mellékleteként közzétett magatartási kódex tiszteletben tartása;

      –  a quaestorok által vezetett névjegyzék aláírása.

      Ezen névjegyzék kérésre rendelkezésre fog állni a nyilvánosság számára a Parlament valamennyi munkahelyén, valamint a tagállamokban található információs irodáiban, a quaestorok által meghatározott formában.”,

E.   mivel a quaestorok 53/05 sz. közleménye meghatározza a képviselők környezetébe tartozó személyek belépőire vonatkozó szabályokat,

1.   úgy véli, hogy az érdekképviseletek (lobbisták) akkreditációja megszerzésének jelenlegi feltételei a Parlament eljárási szabályzatának 9. cikke (4) bekezdése értelmében elégségesek és megfelelőek; szükségesnek tartja, hogy az érdekképviseletek (lobbisták) tevékenységeinek átláthatósága tekintetében ezen szabályzat rendelkezésein túl intézkedéseket hozzanak; tudomásul veszi az Alkotmányügyi Bizottság jelentéstervezetében előterjesztett javaslatokat.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	26.2.2008
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Gabriele Albertini, Mariela Velichkova Baeva, Pervenche Berès, Slavi Binev, Sebastian Valentin Bodu, Sharon Bowles, Udo Bullmann, Manuel António dos Santos, Christian Ehler, Elisa Ferreira, Jean-Paul Gauzès, Robert Goebbels, Donata Gottardi, Dariusz Maciej Grabowski, Gunnar Hökmark, Karsten Friedrich Hoppenstedt, Sophia in ‘t Veld, Piia-Noora Kauppi, Wolf Klinz, Christoph Konrad, Guntars Krasts, Kurt Joachim Lauk, Astrid Lulling, Gay Mitchell, Cristobal Montoro Romero, Lapo Pistelli, John Purvis, Alexander Radwan, Bernhard Rapkay, Dariusz Rosati, Heide Rühle, Eoin Ryan, Antolín Sánchez Presedo, Olle Schmidt, Peter Skinner, Margarita Starkevičiūtė, Ieke van den Burg, Cornelis Visser, Sahra Wagenknecht
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Thomas Mann, Gianni Pittella, Bilyana Ilieva Raeva

VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (29.11.2007)

az Alkotmányügyi Bizottság részére

az európai intézmények érdekképviseletei (lobbisták) tevékenységi keretének fejlesztéséről
(2007/2115(INI))

A vélemény előadója: Claude Turmes

INDOKOLÁS

Az európai intézményekben történő lobbitevékenységek átláthatóságának biztosítása, valamint annak garantálása, hogy az Európai Bizottság valóban és kizárólag a Közösség általános érdekeit szolgálja, előfeltételei annak, hogy visszanyerjük az állampolgároknak az intézményekbe vetett bizalmát.

A lobbitevékenységek átláthatósága

A hivatásos lobbiágazat, melynek célja az EU politikai döntéshozatalának befolyásolása, gyorsan és folyamatosan fejlődik Brüsszelben. Ezért világos szabályozás kidolgozására van szükség ezen a téren, amely biztosítja az átláthatóságot azzal kapcsolatban, hogy kinek az érdekeit képviselik a lobbisták, és amely a lehetőségekhez mérten megelőzi az etikátlan gyakorlatokat.

Az európai átláthatósági kezdeményezés központi eleme a lobbisták nyilvántartásának létrehozása, amelybe beletartozik a pénzügyi közzététel, a Bizottság azonban önkéntes alapú megközelítést javasol.

A Környezetvédelmi Bizottság, amely a legintenzívebb lobbizásnak kitett bizottságok közé tartozik, úgy véli, hogy ez a fajta megközelítés eleve kudarcra van ítélve. Ezért helyette kötelező nyilvántartási és jelentési rendszert követel. Egy ilyen megközelítés megakadályozná, hogy bárki is kimaradjon a rendszerből, és ne feleljen meg a szabályoknak, és a lobbistákat egyenlő feltételek elé állítaná. A pénzügyi közzététel összehasonlítható és könnyen hozzáférhető információkkal látja el a döntéshozókat és a közvéleményt azzal kapcsolatosan, hogy ki kinek mely üggyel kapcsolatos lobbizásért mennyi pénzt fizet.

Az Európai Bizottság

Tekintettel arra, hogy a Bizottság kizárólagos joga a jogalkotási kezdeményezés, valamint hogy kötelessége teljes mértékben független módon szolgálni a Közösség általános érdekeit, növelnie kell saját átláthatóságát. Elsőként fokoznia kell arra irányuló erőfeszítéseit, hogy hatékonyan megelőzze alkalmazottai, tanácsadó és végrehajtó szervei összeférhetetlenségét, és biztosítsa a társadalom minden rétegének kiegyensúlyozott képviseletét.

JAVASLATOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felhívja az Alkotmányügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.   elismeri a lobbizás jelentős hatását az EU döntéshozatali folyamataira és ezért a világos szabályozás szükségességét; úgy véli, hogy az EU valamennyi intézményében hiteles és hatékony nyilvántartási és jelentési rendszert kell kötelezővé tenni minden lobbista számára, beleértve a pénzügyi közzétételt és az intézmények tagjainak küldött valamennyi dokumentum közzétételét is, összekapcsolva egy közös etikai kódexszel; a rendszernek ezenkívül tartalmaznia kell egy független végrehajtási és szankcionálási mechanizmust is; felhív a lobbizással kapcsolatos dokumentumok, különösen a közös etikai kódex és az érdeknyilatkozatok nyilvánosságra hozatalára, továbbá arra, hogy a lobbisták által kibocsátott valamennyi dokumentumhoz a nyilvánosság egy elektronikus nyilvántartó rendszeren keresztül hozzáférhessen;

2.   úgy ítéli meg, hogy a kötelező nyilvántartási és jelentési rendszernek legalább az alábbi információkat kell tartalmaznia[1]:

– a lobbista (lobbisták) neve;

      – a kapcsolatfelvételhez szükséges adatok;

      – a képviselt érdekek és/vagy szervezetek;

3.   felhív egy, a Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács által elfogadandó, valamennyi lobbistára vonatkozó közös magatartási kódex létrehozására;

4.   úgy ítéli meg, hogy az európai parlamenti képviselők saját személyükben felelősek annak biztosításáért, hogy kiegyensúlyozott tájékoztatásban részesüljenek; hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament tagjait alkalmasnak kell ítélni a lobbistáktól függetlenül történő politikai döntéshozatalra;

5.   felhívja a Bizottságot, hogy pontosítsa szaktanácsadói szerepét és hátterét, tegye nyilvánosan hozzáférhetővé önéletrajzukat, és világosan határozza meg, hogy mi számít érdekeltségnek vagy összeférhetetlenségnek; úgy ítéli meg, hogy az európai intézmények nem alkalmazhatnak olyan szaktanácsadót, akinek az esetében összeférhetetlenség áll fenn; felhívja a Bizottságot, hogy világítson rá magas szintű munkacsoportjainak és szakértői csoportjainak pontos rendeltetésére, és adjon iránymutatást a társadalom különféle rétegei és a különböző nemzetiségek kiegyensúlyozott képviseletének biztosítására; hangsúlyozza, hogy a szakértői bizottságnak nem lehet olyan tagja, akinek az esetében összeférhetetlenség áll fenn; felhívja a Bizottságot, hogy internetes oldalain tegyen közzé kereshető nyilvántartást valamennyi csoport – beleértve a komitológiai bizottságokat – tagságáról, üléseik napirendjéről és dokumentumaikról, és hogy biztosítsa az ilyen csoportok alapításának átláthatóságát;

6.  felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre kereshető, központosított adatbázist, melyben minden lényeges információ megtalálható a megosztott kezelésű forrásokról és azok kedvezményezettjeiről;

7.   felhívja a Bizottságot, hogy tegyen jelentést minden olyan tisztviselőről, aki véglegesen vagy határozott időtartamú alkotószabadság céljából elhagyta e bizottság szolgálatait, és a szolgálat elhagyásától számított két éven belül olyan új munkát vállalt, amely kapcsolódik előző munkaterületéhez, különösen figyelemmel a lobbicégeknél tanácsadóként, konzulensként vagy asszisztensként történő foglalkoztatásra, és minden olyan feltételre vagy tilalomra, amelyet a személyzeti szabályzat 16. cikke alapján elfogadott;

8.   felhívja a Bizottságot, hogy készítsen részletes listát a Bizottságnál és a biztosok kabinetjeiben dolgozó valamennyi olyan alkalmazottról és szakértőről, akinek a magán-, a nemzeti kormányzati vagy a nem kormányzati szektor ad fizetést, feltüntetve azt is, hogy ki fizeti őket, mióta és milyen szerződéssel alkalmazzák őket, valamint hogy mely szolgálatoknak és milyen dokumentumokon dolgoznak illetve dolgoztak a Bizottságnál történt hivatalba lépésük óta, annak érdekében, hogy a nemzeti kormányok és más szakértők által kiküldött alkalmazottak európai szintű tevékenységeiről információk álljanak rendelkezésre;

9.   felhívja a Parlamentet, hogy honlapján tegyen közzé egy átfogó és teljes listát a létező frakcióközi csoportosulásokról, tagjaikról, üléseik napirendjéről és dokumentumaikról;

10. úgy véli, hogy az Európai Parlamentnek vezető szerepet kell vállalnia a képviselői érdekek nyilvántartására vonatkozó követelményekkel kapcsolatos bevált gyakorlat szerinti politika elfogadása révén; felhívja a Parlament elnökségét, hogy készíttessen tanulmányt minden egyes tagállam parlamentje által folytatott politikákról, és ezt követően tegyen javaslatot azzal kapcsolatban, hogy saját eljárásait illetően milyen fejlesztések lehetnek szükségesek;

11. felhívja a Parlamentet, hogy dolgozzon ki kérdőívet képviselői számára, melynek segítségével nyilatkoznak érdekeltségeikről, világos kitöltési feltételekkel, hogy biztosítsa az összeférhetetlenségi szabályok következetes és összehasonlítható betartását.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	22.11.2007
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	41 0 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Liam Aylward, Pilar Ayuso, Johannes Blokland, Frieda Brepoels, Dorette Corbey, Chris Davies, Avril Doyle, Mojca Drčar Murko, Edite Estrela, Jill Evans, Matthias Groote, Françoise Grossetête, Cristina Gutiérrez-Cortines, Satu Hassi, Marie Anne Isler Béguin, Caroline Jackson, Dan Jørgensen, Eija-Riitta Korhola, Marie-Noëlle Lienemann, Alexandru-Ioan Morţun, Roberto Musacchio, Riitta Myller, Miroslav Ouzký, Frédérique Ries, Guido Sacconi, Karin Scheele, Carl Schlyter, Richard Seeber, Bogusław Sonik, Antonios Trakatellis, Thomas Ulmer, Anja Weisgerber, Glenis Willmott
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Alfonso Andria, Kathalijne Maria Buitenweg, Bairbre de Brún, Duarte Freitas, Milan Gaľa, Alojz Peterle, Andres Tarand, Claude Turmes
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

• [1]  Évente egy alkalommal frissítendő információ.

VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (20.12.2007)

az Alkotmányügyi Bizottság részére

az európai intézmények érdekképviseletei (lobbisták) tevékenységi keretének fejlesztéséről
(2007/2115(INI))

A vélemény előadója: Diana Wallis

JAVASLATOK

A Jogi Bizottság felhívja az Alkotmányügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  úgy véli, hogy az érdekképviseleti tevékenységek fontos és legitim szerepet játszanak a politikai folyamatokban;

2.  szükségesnek tartja, hogy a civil társadalom képviselői közvetlenül kapcsolatba léphessenek az európai intézményekkel, leginkább és elsősorban az Európai Parlamenttel;

3.  emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament 1996 óta szabályozza a lobbisták hozzáférési jogait és nyilvános nyilvántartásban való regisztrálásukat; ugyanakkor úgy véli, hogy az érdekképviseletek tevékenységét szabályozó strukturáltabb és szigorúbb keret iránti igény nemcsak egy nyíltan és demokratikusan működő Unió érdekében alapvető fontosságú, hanem polgárainak és egyéb feleknek az Unióban folyó munkáról kialakított nézetei érdekében egyaránt; úgy véli, hogy mivel az érdekérvényesítő gyakorlatok továbbra is folyamatosan változnak, az ilyen gyakorlatokat előíró szabályoknak megfelelő mértékben rugalmasnak kell lenniük a változásokhoz való gyors alkalmazkodás érdekében;

4.  úgy véli, hogy az Európai Parlamentben történő érdekképviselet szabályozásának ki kell terjednie a bizottsági titkárságokat, a politikai csoportok munkatársait, illetve a képviselők tanácsadóit és asszisztenseit célzó érdekképviseleti tevékenységekre is;

5.       kétségeit fejezi ki a Bizottság által javasolt önkéntes rendszer igazságosságát és hatékonyságát illetően, és megjegyzi, hogy felül fogja vizsgálni a nyilvántartások működését egy évvel hatálybalépésüket követően;

6.  úgy véli, hogy ha a nyilvántartási rendszer kötelező érvényű, minden lobbistát egyenlően kell kezelni, és a lobbista fogalmának nem csupán a hivatásos érdekképviseleti cégekre és PR tanácsadóikra kell kiterjednie, hanem a házon belüli alkalmazottakra, az ágazati érdekvédelmi szervezetekre, a kutatásokat végző szervezetekre, a nem kormányzati szervezetek képviselőire, a kormányzati/regionális hatóságokra és az érdekérvényesítő szerepben fellépő ügyvédekre is; úgy véli, hogy az érdekképviseletet a lehető legtágabban kell értelmezni, beleértve többek között a politikai döntéshozatalnak a megválasztást nem célzó, közvetlen gazdasági haszonnal, vagy anélkül való befolyásolását, így az önkéntes lobbistákat is nyilvántartásba kell venni a kötelező rendszer kereteiben;

7.       úgy véli, hogy az intézmények közös érdeke az érdekérvényesítés átláthatóbbá tétele, ezért azt a nézetet vallja, hogy a két intézmény erre irányuló munkáját hatékonyan össze kell hangolni;

8.  úgy véli, hogy gondosan meg kell vizsgálni a lobbistáknak és az érdekérvényesítő csoportoknak a Tanács tagjaival szemben folytatott tevékenységeit az együttdöntési ügyekre vonatkozóan;

9.  úgy véli, hogy a Parlamentnek minden esetben meg kell őriznie önállóságát más intézményekkel szemben az érdekképviseletekkel való kapcsolatok tekintetében, beleértve a tevékenységeik átláthatóságára vonatkozó szabályokat;

10. rendkívül fontosnak tartja, hogy az érdekérvényesítő szerepben fellépő ügyvédeket ne mentesítsék e kezdeményezés, valamint annak a nyilvántartásra vonatkozó szabályai alól; ösztönzi a Bizottságot, hogy vezessen be egy olyan szabályt, amely lehetővé teszi az ügyvédek és ügyfeleik számára a szakmai magatartási szabályaik által biztosított jogos védelmet olyankor, amikor ténylegesen hivatalos ügyvédi minőségben lépnek fel, beleértve különösképpen minden olyan tevékenységet, amikor az ügyvéd ügyfele képviseletében jár el bírósági, kvázi bírósági, adminisztratív, fegyelmi és egyéb eljárásokban, mint például a személyzeti ügyekre vonatkozó jogi tanácsadás, a dömpingellenes ügyek vagy a versenyjogi eljárások, beleértve a vállalati egyesüléseket, az állami támogatásokat és az uniós intézmények politikai és döntéshozatali folyamatainak működésére vonatkozó jogi tanácsadást;

11. úgy véli, hogy ugyan szükség van valamilyen módon pénzügyi beszámolásra, aminek egyértelműnek és diszkriminációmentesnek kell lennie, ez azonban egy átfogó képnek csak egy részét képezheti; azon a véleményen van, hogy a pénzügyi támogatáson kívüli kérdések is lehetnek ugyanolyan fontosak, ezért meg van győződve arról, hogy a lobbisták és az ügyfeleik kilétének átláthatósága a legfontosabb tényező; ugyanakkor fenntartja, hogy teljes mértékben tiszteletben kell tartani azokat a tagállamokban érvényes szakmai szabályokat, amelyek alapján adott kategóriába tartozó lobbistáknak ügyfeleikre vonatkozóan bizonyos titoktartási kötelezettségük van;

12. úgy véli, hogy a pénzügyi beszámolásnak figyelembe kell vennie a releváns üzleti, valamint a piaci versennyel kapcsolatos kérdéseket, és az nem lehet túlságosan előíró; úgy véli, hogy elégséges az érdekképviseleti tevékenység általános nagyságrendjének és az ügyfelek listájának közzététele, az egyéni díjak és az ügyfelenkénti arányos összegek feltüntetése nélkül;

13. szükségesnek tartja, hogy a pénzügyi beszámolás ugyanolyan mértékben vonatkozzon a nem kormányzati szervezetek által gyakran végzett önkéntes lobbizásra, és felhív arra, hogy több információt hozzanak nyilvánosságra a non-profit szervezetek pénzügyeit, valamint érdekképviseleti kampányaik és anyagaik finanszírozását illetően;

14.      támogatja azt az elképzelést, miszerint a parlamenti előadóknak egy ún.„jogalkotási ujjlenyomatot” kellene készíteniük tevékenységeikről, ami átlátható módon tükrözi a lobbizás mértékét és az előadói munkájuk során kapott tanácsok, illetve tapasztalatok mennyiségét;

15. fenntartja, hogy a Parlamentnek teljesen függetlenül kell eldöntenie, hogy milyen mértékben veszi figyelembe a civil társadalomtól kapott véleményeket;

16. úgy véli, hogy a jelen véleménytervezetben, valamint az illetékes bizottság által elkészített jelentésben foglalt ajánlások szükségszerűvé teszik, hogy a Parlament felülvizsgálja saját szabályait és magatartási kódexét, valamint hogy újabb lépéseket tegyen a Bizottsággal és a Tanáccsal történő közös munka javítása érdekében; ennek megfelelően azt javasolja, hogy legkésőbb a 2008-as év első negyedévében állítsanak fel a Parlamenten belül egy képviselői munkacsoportot az ezen a területen a Bizottsággal és a Tanáccsal végrehajtandó közös munkára.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	19.12.2007
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	[17] [0] [1]
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Carlo Casini, Titus Corlăţean, Bert Doorn, Giuseppe Gargani, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Klaus-Heiner Lehne, Katalin Lévai, Antonio Masip Hidalgo, Manuel Medina Ortega, Aloyzas Sakalas, Francesco Enrico Speroni, Diana Wallis, Tadeusz Zwiefka
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Sharon Bowles, Vicente Miguel Garcés Ramón, Eva Lichtenberger, Marie Panayotopoulos-Cassiotou, Michel Rocard
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről (8.1.2008)

az Alkotmányügyi Bizottság részére

az európai intézmények érdekképviseletei (lobbisták) tevékenységi keretének fejlesztéséről
(007/2115(INI))

A vélemény előadója: Søren Bo Søndergaard

JAVASLATOK

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság felhívja az Alkotmányügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  elismeri a lobbizás, valamint a lobbik és a nem kormányzati szervezetek által biztosított szakértelem óriási jelentőségét, valamint hatását az EU döntéshozatali folyamataira és ezért a szabályozás szükségességét;

2.  úgy véli, hogy kizárólag egy közös, minden lobbira és lobbistára vonatkozó, pénzügyi beszámolóformákkal összekapcsolt, valamennyi EU-intézményre vonatkozó, kötelező jellegű és az átláthatóság és a titoktartás elvét tiszteletben tartó nyilvántartás révén lehet majd hatékonyan meghatározni és felmérni a lobbitevékenységek mögötti legfontosabb hajtóerők nagyságát. A nyilvántartást össze kell kapcsolni egy minden uniós intézménynél egyaránt érvényes etikai kódexszel;

3.  úgy véli, hogy az uniós intézmények számára létrehozandó közös nyilvántartás irányába tett első lépés az lehetne, ha az Európai Parlament minden lobbista számára kötelezővé tenné mind a Parlament, mind pedig a Bizottság nyilvántartásába való felvételt ahhoz, hogy az Európai Parlament épületeibe be lehessen jutni; hasonlóképpen felkéri a Bizottságot, hogy a Bizottság épületeibe való bejutáshoz követelje meg a mindkét intézmény nyilvántartásába való felvételt;

4.  a Bizottság által választott jövedelmi megközelítést kötelező minimumszabálynak tartja. Úgy véli, hogy ezen túlmenően a lobbistákat kötelezni kell arra, hogy tegyék közzé többek között a lobbizással kapcsolatos kiadásaikat azzal, hogy megadják az európai parlamenti képviselőkre költött lobbikiadásokra vonatkozó ugyanazon információkat, amelyeket az európai parlamenti képviselők saját vagyonnyilatkozataikban kötelesek megadni;

5.  felszólítja a Parlament Elnökségét, illetve a quaestorokat, hogy vizsgálják meg a Parlament épületeiben lévő olyan szintekre való, nem engedélyezett bejutás korlátozásának módjait, ahol a képviselők irodái vannak, míg ellenben az érdeklődő közönség belépése a bizottsági termekbe csak kivételes körülmények között korlátozható;

6.  kéri egy nyilvános, kereshető és letölthető on-line adatbázis létrehozását, amely tartalmaz minden fontos információt és az uniós intézmények esetleges más adatbázisaira utaló kereszthivatkozásokat, amíg bevezetik a közös adatbázist;

7.  kéri egy felügyelő mechanizmus (pl. a Parlamentben egyéb jelentős pozícióval nem rendelkező európai parlamenti képviselőkből álló bizottság) bevezetését, amely ellenőrzi a nyilvántartásban szereplő adatokat és gondoskodik azok pontosságáról és fontosnak tartja, hogy elégséges forrásokat (személyzetet és finanszírozást) biztosítsanak e célból;

8.  szankciók alkalmazását szorgalmazza azokkal a lobbistákkal szemben, akik szándékosan hiányos vagy téves adatokat adtak meg; úgy véli, hogy egy kötelező jellegű nyilvántartási rendszer keretében a feliratkozás felfüggesztése, a legsúlyosabb esetekben pedig a nyilvántartásból való törlés megerősítése arányos és elégségesen visszatartó erejű szankciókat alkot;

9.  felhívja az Elnökök Értekezletét, hogy weboldalán tegyen közzé egy listát valamennyi létező frakcióközi csoportosulásról (többek között tagjaikról, üléseik napirendjéről és dokumentumaikról), valamint az őket támogató lobbikról és nem kormányzati szervezetekről és – különösen a humán, az anyagi vagy pénzügyi források tekintetében – a részükre biztosított támogatási forma pontos meghatározásáról;

10. felhívja az Elnökséget, hogy vizsgálja felül a lobbisták tevékenységére vonatkozó szabályokat a hatálybalépésüket követő három éven belül, és értékelje ki, hogy a módosított rendszerben megvalósul-e a kívánt átláthatóság a lobbisták tevékenységét illetően; felszólítja a Bizottságot, hogy az EU-beli lobbitevékenységekre vonatkozó bármely jövőbeni kezdeményezését alapozza a Szerződések által az átláthatóság és nyitottság vonatkozásában biztosított jogalapra.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	18.12.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	52 1 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Alexander Alvaro, Roberta Angelilli, Alfredo Antoniozzi, Mihael Brejc, Kathalijne Maria Buitenweg, Michael Cashman, Giuseppe Castiglione, Giusto Catania, Carlos Coelho, Panayiotis Demetriou, Gérard Deprez, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Bárbara Dührkop Dührkop, Claudio Fava, Armando França, Urszula Gacek, Kinga Gál, Patrick Gaubert, Roland Gewalt, Lilli Gruber, Jeanine Hennis-Plasschaert, Lívia Járóka, Ewa Klamt, Stavros Lambrinidis, Esther De Lange, Henrik Lax, Sarah Ludford, Claude Moraes, Javier Moreno Sánchez, Rares-Lucian Niculescu, Bogusław Rogalski, Martine Roure, Luciana Sbarbati, Inger Segelström, Csaba Sógor, Søren Bo Søndergaard, Vladimir Urutchev, Ioannis Varvitsiotis, Manfred Weber, Renate Weber, Tatjana Ždanoka
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Edit Bauer, Simon Busuttil, Genowefa Grabowska, Ignasi Guardans Cambó, Sophia in 't Veld, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Jean Lambert, Jörg Leichtfried, Antonio Masip Hidalgo, Bill Newton Dunn, Rainer Wieland
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk, (2) bekezdés)	Manuel Medina Ortega

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	1.4.2008
A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

18

1

3
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Enrique Barón Crespo, Bastiaan Belder, Richard Corbett, Jean-Luc Dehaene, Andrew Duff, Ingo Friedrich, Anneli Jäätteenmäki, Jo Leinen, Íñigo Méndez de Vigo, Rihards Pīks, Riccardo Ventre, Johannes Voggenhuber, Dushana Zdravkova
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Graham Booth, Costas Botopoulos, Carlos Carnero González, Monica Frassoni, Gérard Onesta, Georgios Papastamkos, Reinhard Rack, Kathy Sinnott, Mauro Zani
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Willi Piecyk, Søren Bo Søndergaard