JELENTÉS a szakképesítéseknek az Európai Közösség tagállamai közötti összehasonlíthatóságáról szóló 85/368/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról
4.4.2008 - (COM(2007)0680 – C6‑0398/2007 – 2007/0234(COD)) - ***I
Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
Előadó: Jan Andersson
(Egyszerűsített eljárás, az Eljárási szabályzat 43. cikke (1) bekezdése)
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
a szakképesítéseknek az Európai Közösség tagállamai közötti összehasonlíthatóságáról szóló 85/368/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(COM(2007)0680 – C6‑0398/2007 – 2007/0234(COD))
(Együttdöntési eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0680),
– tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 150. cikkének (4) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6‑0398/2007),
– tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére és 43. cikkének (1) bekezdésére,
– tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A6‑0132/2008),
1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát;
2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik javaslatát vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.
INDOKOLÁS
A helyzet bemutatása
A Tanács 1985. július 16-i, a szakképesítéseknek az Európai Közösség tagállamai közötti összehasonlíthatóságáról szóló 58/368/EGK határozata[1] arra hívja fel a Bizottságot és a tagállamokat, hogy működjenek együtt bizonyos szakmák munkaköri leírásainak kidolgozásában, majd a szakképesítést nyújtó képzéseket (VET) igazítsák az elfogadott munkaköri leírásokhoz. A megegyezés alapján született munkaköri leírásokat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában kellett volna közzé tenni.
A határozat arra is kötelezte a tagállamokat, hogy jelöljenek ki egy koordinációs testületet annak biztosítására, hogy a társadalmi partnerekkel és az érintett szakmai ágazatokkal együttműködésben terjesszék a szakképesítések összehasonlíthatóságára vonatkozó információkat, illetve, hogy négyévente készüljön nemzeti jelentés a Bizottság számára a határozat végrehajtásának eredményeiről.
A határozat célja az volt, hogy lehetővé tegye a munkavállalók számára szakképesítésük jobb kihasználását a más tagállamokban történő munkavállalás alkalmával.
A 85/368/EGK tanácsi határozat végrehajtásának elmaradása
Jelen javaslatban a Bizottság rámutat arra, hogy első lépcsőben 219 VET kialakítására került sor a tagállamokkal történő együttműködés során, 19 ágazatban, olyan szakmákat illetően, amelyekkel kapcsolatban leginkább várható volt a munkavállalók mobilitása. A Cedefop bevonásával megkezdődött a munkaköri leírások definiálása és a képzések összehasonlítása is.
Egy, a Bizottság részére 1990-ben benyújtott jelentés azonban kiemelte az eljárás nehézségeit, és elismerte az előrehaladás lassúságát – 1990-re a 19 kijelölt ágazat közül csak 5 ágazat és 66 foglalkozás szakképesítéseinek összehasonlíthatóságával kapcsolatos adatokat tettek közzé. Ez a jelentés javasolta a folyamatok felgyorsítását, célul tűzve ki 1992 vége előtt 14 további ágazat foglalkozásaira vonatkozó leírásokkal kapcsolatos megegyezést. A gyakorlatban azonban ezek a célok nem valósultak meg.
A határozat továbbá túl rugalmatlannak bizonyult a változó igényekhez szükséges alkalmazkodáshoz. Bár a határozat utal arra, hogy a rendszereket hozzá kell igazítani a technikai változások következtében előálló új helyzethez, a Bizottság, az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ és a tagállamok elismerték, hogy a központosított megközelítés és a képesítések folyamatos és gyors fejlődése miatt a közzétett információk rövid időn belül elavultak. Ezért az európai szinten kifejtett munkának csekély hatása lett a nemzeti és ágazati érdekeltek szintjén, így lemondtak a határozat végrehajtásáról.
A Bizottság javaslatának tartalma
A jelenlegi javaslat lényege a 85/368/EGK határozat hatályon kívül helyezése, mivel feleslegessé vált. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy 85/368/EGK határozat végrehajtása nem volt eredményes a szakképesítések összehasonlíthatóságának elérése céljából a másik tagállamban állást kereső munkavállalók hasznára. Úgy véli továbbá, hogy a 85/368/EGK határozatban előírt, a képesítések leírására és összehasonlítására használt módszerek és megközelítés eltér a jelenleg az oktatási és képzési rendszerekben alkalmazottaktól.
A bizottsági javaslat a Bizottság 2007-re szóló jogalkotási és munkaprogramjában foglalt egyszerűsítési program részét képezi, amely a szabályozási környezet a vállalatok és egyéb érdekelt felek számára történő egyszerűsítését, valamint az elavult és nem használt jogszabályok megszüntetését tűzi célul. Ezenkívül a Bizottság úgy véli, hogy a 84/368/EK határozatot pótolták más, frissebb és hatékonyabb olyan európai szintű eszközök és intézkedések, amelyek – mint például az Európai Képesítési Keretrendszer – fokozzák az átláthatóság mértékét, támogatják a képesítések átvitelét és megkönnyítik a tanulmányi eredmények értékelését.
Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) és egy egyéb közösségi eszközök
Az Európai Képesítési Keretrendszernek éppen a 85/368/EGK határozat korlátait kellene célba vennie, azáltal, hogy a képesítések átláthatóságának fokozására összpontosít, és decentralizált együttműködési rendszert vezet be, amely tükrözi az európai képesítések egyre növekvő összetettségét.
Az Európai Parlament és a Tanács által 2008. február 14-én elfogadott ajánlás[2] létrehozza az Európai Képesítési Keretrendszert mint a nemzeti képesítési rendszerek, illetve a nemzetközi ágazati szervezetek által kifejlesztett képesítési rendszerek képesítési szintjeinek összehasonlítására szolgáló referenciaeszközt. Az EKKR fő elemei egy sorozat európai – tanulmányi eredmények szempontjából leírt – referenciaszint, valamint az önkéntes együttműködés mechanizmusai. Ajánlott, hogy a tagállamok képesítési szintjeik megfelelő EKKR-szinthez kapcsolásával kössék képesítési rendszereiket a képzési kerethez, valamint adott esetben alakítsanak ki nemzeti képesítési keretrendszert. További ajánlás a tagállamok számára annak biztosítása, hogy 2012-ig minden képesítési bizonyítvány, diploma és „Europass” dokumentum rendelkezzen a megfelelő EKKR-szinttel. Ezenkívül, a közös megközelítés kialakításában és a folyamat minőségének biztosításában igen lényeges elem egy olyan EKKR tanácsadó csoport kialakítása, amely a tagállamok képviselőiből áll az európai társadalmi partnerek és egyéb érdekelt felek bevonása mellett.
Az EKKR hatálya eltér a 85/368/EGK határozat hatályától. Az élethosszig tartó tanulás elősegítésének eszközeként az általános jellegű és felnőtt oktatás, felsőoktatás, valamint a szakoktatás és képzés minden szintjét magába foglalja, amely a határozat egyetlen területe volt.
Az EKKR az alkalmazott megközelítés tekintetében is eltér a 85/368/EGK határozattól. A határozat a tagállamok szakértőinek intenzív együttműködését igényelte a jegyzékek folyamatos frissítése, a foglalkozások és képesítések leírásainak módosítása és adott estben új képesítések hozzáadása terén. Az a tény, hogy csak korlátozott számú foglalkozás és képesítés került be a jegyzékbe, jól mutatja a határozat hatékonyságának hiányát. Az EKKR önkéntes és decentralizált megközelítést alkalmaz, amelyben a Közösség közös viszonyítási keretet kínál, míg a részletes döntéseket az illetékes nemzeti és ágazati testületek hozzák meg. Következésképpen a tagállamok képesítési szintjeiket az EKKR-szintekhez viszonyítják, így a nemzeti rendszerben az adott szinthez tartozó bármely képesítéshez EKKR-besorolást lehet hozzárendelni. Éppen ezért az EKKR kialakítása úgy történt, hogy közös nyelvet biztosítson a képesítések bemutatásához és megértéséhez, és ezzel hozzájáruljon a munkavállalók és a hallgatók alkalmazhatóságához és mobilitásához.
Végül, az EKKR létrehozása Európa-szerte széles körű támogatást élvezett a konzultációs folyamat során, amelyben az európai társadalmi partnerek, az ágazati és szakmai szervezetek, oktatási intézmények és szövetségek, valamint a nem kormányzati szervezetek is részt vettek. Létrehozásához a képesítések és a képesítési keretrendszerek területén tapasztalt nemzetközi szakértők széles köre is hozzájárult.
Jóllehet az EKKR az az eszköz, amely a 85/386/EGK határozat által meg nem valósított célkitűzéseket és feladatokat a legszorosabban követi, más európai szintű eszközök és intézkedések is léteznek a képesítések átláthatóságának és átválthatóságnak a fokozására. Ilyenek az Europass, a felsőoktatási Európai Kreditátviteli Rendszer, a Tanács 2004-es következtetései a nem formális és az informális tanulás meghatározásáról és hitelesítéséről és a Ploteus-portál.
A képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának egységes közösségi keretéről (Europass) szóló, 2004. december 15-i 2241/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat bevezetett egy sor európai eszközt, amelyet egyének használhatnak képesítéseik és szakmai alkalmasságuk ismertetésére. Az Europass a foglalkozási és a tanulási célú mobilitás ösztönzését kívánta megteremteni.
A meglévő Európai Kreditátviteli Rendszer (EKR) a felsőoktatásban létrehozása óta fontos szerepet játszik a hallgatói mobilitás megkönnyítésében és a nemzetközi tantervek kidolgozásában. Ezenkívül a szakoktatás és -képzés számára létrehozott Európai Kreditátviteli Rendszer célja a tanulmányi eredmények átvihetőségének, összeadhatóságának és elismerhetőségének, és így a polgárok nemzetek közötti mobilitásának megkönnyítése.
2004 májusában a Tanács elfogadott egy sor, a nem formális és informális tanulás azonosítására és hitelesítésére alkalmas alapelvet. Ezek az elvek alapot biztosítanak a nem formális és informális tanulás hitelesítése terén való együttműködés elmélyítésére, és arra ösztönzik a Bizottságot, a tagállamokat és a szociális partnereket, hogy szisztematikusabb hitelesítési módszereket és rendszereket vezessenek be.
Az európai országokban fellelhető tanulási lehetőségekről szóló Ploteus-portál is hozzájárul a képesítések jobb átláthatóságához, amely az európai országokban fellelhető oktatási, képzési és tanulási lehetőségekről nyújt tájékoztatást.
A szabályozott szakmák terén a 2005. szeptember 7-én elfogadott 2005/36/EK irányelv biztosítja a képesítések kölcsönös elismerését. Ez az irányelv a harmonizált képzési követelményekkel rendelkező szakmák képesítései esetében (orvos, ápoló, szülésznő, fogorvos, állatorvos, gyógyszerész, építészmérnök) automatikus elismerésről rendelkezik.
Összegzés
Tekintettel a Bizottság által megfogalmazott fenti aggodalmakra azzal kapcsolatban, hogy a 85/368/EGK határozat nem hatékony a más tagállamokban munkát kereső munkavállalók érdekében a szakmai képesítések összehasonlíthatóságának elérése tekintetében, illetve, hogy hiányzik belőle az a rugalmasság, ami képesítések folyamatos és gyors fejlődéséhez történő alkalmazkodáshoz szükséges, az előadó egyetért a Bizottság azon javaslatával, hogy a 85/368/EGK határozatot elavultságára való tekintettel hatályon kívül kell helyezni.
Az előadó gyakorlatilag úgy ítéli meg, hogy az említett határozat céljait egyéb átláthatósági és mobilitási eszközökkel, azaz az Európai Képesítési Keretrendszer létrehozásával már elérték, amely átfogó keretet biztosít az oktatás és a szakmai képzés területén, és amelynek létrehozása az Európai Parlament és a Tanács 2008 februárjában elfogadott ajánlása alapján történt. Abban is egyetért a Bizottsággal, hogy a 85/368/EGK határozat visszavonására azért is szükség van, hogy az EKKR elfogadása után elkerülhetőek legyenek a két hatályos, azonos célokat megfogalmazó, ám eltérő módszertanon alapuló és a képesítéseket ellentétes szempontokból vizsgáló eszköz létezéséből származó félreértések.
A szakmai képesítésekre összpontosító 85/368/EGK határozat és az EKKR hatálya eltérnek, mivel ez utóbbi az élethosszig tartó tanulás támogatásának eszköze, és a képesítések minden típusára vonatkozik egészen a kötelező iskolai oktatásban való részvétel végén kapott bizonyítványtól a legfelsőbb szintű akadémiai és szakmai vagy szakképzést igazoló oklevelekig.
Ezenkívül az EKKR-ben a megközelítés hangsúlya áthelyeződik a tanulási befektetésről, azaz a tanulmányok hosszáról vagy az intézmény típusáról a tanulmányi eredményekre. Az EKKR-ben a tanulmányi eredmény a tudás, a képesség és kompetencia összessége, és arról árulkodik, hogy a hallgató mit tud, mit ért és mire képes tanulmányai végeztével. A tanulmányi eredmények irányába történő eltolódás közös nyelvet vezet be, amely lehetővé teszi, hogy a képesítések tartalmuk és profiljuk alapján legyenek összehasonlíthatók, tekintet nélkül arra, hogy az adott képesítést hol és hogyan szerezték. Az EKKR várhatóan megkönnyíti a hivatalos oktatási és képzési intézményeken kívüli tanulás, azaz a nem formális és informális tanulás hitelesítését.
Mivel az EKKR-t létrehozó ajánlás alapján a tagállamoknak 2010-re az EKKR-hez kell igazítaniuk nemzeti képesítési rendszereiket, a legtöbb ország mostanában dolgozza ki nemzeti képesítési rendszerét. E tekintetben az EKKR úgy működik, mint egy fordítási eszköz, amely összeköti az országok képesítési rendszereit, érthetőbbé téve azokat a tagállamok, munkaadók és egyének számára, valamint megkönnyítve a képesítések összehasonlítását, átvitelét és különböző országokban, illetve oktatási és képzési rendszerekben történő használatát. Létrehozásának másik célja az érdekelt felek közötti együttműködés és kölcsönös bizalom erősítése volt.
Éppen ezért az előadó úgy véli, hogy az oktatás és szakképzés támogatása révén az EKKR jelentős előnyöket biztosít a munkavállalási és tanulási célú mobilitás fokozásában a polgárok és munkaadók számára Európa-szerte. Ekképpen az EKKR nagymértékben felöleli a 85/368/EGK határozat célkitűzéseit, és azokat hatékonyabban képes megvalósítani.
A fent említett okoknál fogva az előadó a Bizottság jelen javaslatának módosítások nélküli elfogadását javasolja.
ELJÁRÁS
|
Cím |
A szakképesítések tagállamok közötti összehasonlíthatósága |
||||||
|
Hivatkozások |
COM(2007)0680 – C6-0398/2007 – 2007/0234(COD) |
||||||
|
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma |
6.11.2007 |
||||||
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
EMPL 15.11.2007 |
||||||
|
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
CULT 15.11.2007 |
PETI 15.11.2007 |
|
|
|||
|
Nem nyilvánított véleményt A határozat dátuma |
CULT 19.11.2007 |
PETI 25.2.2008 |
|
|
|||
|
Előadó(k) A kijelölés dátuma |
Jan Andersson 20.11.2007 |
|
|
||||
|
Egyszerűsített eljárás - a határozat dátuma |
20.11.2007 |
||||||
|
Vizsgálat a bizottságban |
1.4.2008 |
|
|
|
|||
|
Az elfogadás dátuma |
2.4.2008 |
|
|
|
|||