AJÁNLÁS MÁSODIK OLVASATRA a Tanács közös álláspontjáról a hulladékokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása és egyes irányelvek hatályon kívül helyezése tekintetében

18.4.2008 - (11406/4/2007 – C6‑0000/2008 – 2005/0281(COD)) - ***II

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Előadó: Caroline Jackson

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a Tanács közös álláspontjáról a hulladékokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása és egyes irányelvek hatályon kívül helyezése tekintetében

(11406/4/2007 – C6‑0056/2008 – 2005/0281(COD))

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)

az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács közös álláspontjára (11406/4/2007 – C6-0056/2008),

–   tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz az első olvasat során intézett javaslatára vonatkozó álláspontjára (COM(2005)0667),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére,

–   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6–0162/2008),

1.  jóváhagyja a közös álláspontot, annak módosított formájában;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Módosítás  1 A Tanács közös álláspontja 1 preambulumbekezdés
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
(1) A hulladékokról szóló, 2006. április 5-i 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv létrehozza a hulladék kezelésének Közösségen belüli jogi keretét. Az irányelv olyan alapfogalmakat határoz meg, mint a hulladék, a hasznosítás és az ártalmatlanítás, és meghatározza a hulladékgazdálkodás alapvető követelményeit, mindenekelőtt a hulladékgazdálkodási műveleteket végző létesítmény vagy vállalkozás engedélyezésének vagy nyilvántartásba vételének kötelezettségét, valamint a tagállamok hulladékgazdálkodási terv készítésére vonatkozó kötelezettségét. Az irányelv megállapít olyan főbb elveket is, mint például a hulladék olyan módon történő kezelésének kötelezettségét, amely nem gyakorol kedvezőtlen hatást a környezetre és az emberi egészségre, valamint egy a hulladékhierarchia alkalmazására való ösztönzést, továbbá a szennyező fizet elvvel összhangban azt a követelményt, hogy az adott hulladék ártalmatlanításának költségeit a hulladék birtokosának vagy korábbi birtokosának, vagy a hulladékot előidéző termék előállítójának kell viselnie.	(1) A hulladékokról szóló, 2006. április 5-i 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv létrehozza a hulladék kezelésének Közösségen belüli jogi keretét. Az irányelv olyan alapfogalmakat határoz meg, mint a hulladék, a hasznosítás és az ártalmatlanítás, és meghatározza a hulladékgazdálkodás alapvető követelményeit, mindenekelőtt a hulladékgazdálkodási műveleteket végző létesítmény vagy vállalkozás engedélyezésének vagy nyilvántartásba vételének kötelezettségét, valamint a tagállamok hulladékgazdálkodási terv készítésére vonatkozó kötelezettségét. Az irányelv megállapít olyan főbb elveket is, mint például a hulladék olyan módon történő kezelésének kötelezettségét, amely nem gyakorol kedvezőtlen hatást a környezetre és az emberi egészségre, valamint a hulladékhierarchiát, továbbá a szennyező fizet elvvel összhangban azt a követelményt, hogy az adott hulladék ártalmatlanításának költségeit a hulladék birtokosának vagy korábbi birtokosának, vagy a hulladékot előidéző termék előállítójának kell viselnie.
(Az eljárási szabályzat 62. cikke (2) bekezdésének c) pontján alapuló új módosítás)
Indokolás
Az előadó által a 21. módosításhoz fűzött kiegészítés, amely általános szabályként állapítja meg a hulladékhiearchiát. Következésképpen az irányelv nem csak „ösztönzi” a tagállamokat, hogy alkalmazzák a hulladékhiearchiát.
Módosítás  2 A Tanács közös álláspontja 1 a preambulumbekezdés (új)
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
	(1a) Minden hulladékgazdálkodási politika elsődleges céljának a hulladékkeletkezés és -kezelés emberi egészségre és környezetre gyakorolt negatív hatásai minimalizálásának kell lennie. A hulladékokkal kapcsolatos jogalkotásnak az erőforrások felhasználásának csökkentésére kell törekednie, és előnyben kell részesítenie a hulladékhierarchia gyakorlati alkalmazását.
Indokolás
A Parlament által az első olvasatban elfogadott módosítás (1. módosítás). Ideális esetben ennek kellene az elsőnek lennie a preambulumbekezdések sorában, mivel hasznos áttekintést nyújt arról, hogy a hulladékgazdálkodás tekintetében a Parlament mit tekint az EU kulcsfontosságú célkitűzésének.
Módosítás  3 A Tanács közös álláspontja 1 b preambulumbekezdés (új)
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
	(1b) A Tanács a közösségi hulladékgazdálkodási stratégiáról szóló 1997. február 24-i állásfoglalásában1 megerősítette, hogy a hulladékgazdálkodás legfontosabb prioritásának a hulladékkeletkezés megelőzésének kell lennie, és hogy az újrafelhasználást és az újrafeldolgozást kell előnyben részesíteni a hulladék energetikai hasznosításával szemben, amennyiben ezek nyújtják a legjobb ökológiai lehetőségeket.
	1 HL C 76., 1997.3.11., 1. o.
Indokolás
A Parlament által az első olvasatban megállapított módosítás (1. módosítás). Fontos a hulladékhierarchia ezen előzményére való hivatkozást beépíteni a szövegbe annak érdekében, hogy a preambulumbekezdés megadhassa e javaslat teljes hátterét.
Módosítás  4 A Tanács közös álláspontja 2 preambulumbekezdés
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
(2) A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról szóló, 2002. július 22-i 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat felszólít a hulladékkal kapcsolatos jogszabályok kidolgozására vagy felülvizsgálatára, beleértve a hulladék és a nem hulladék közötti különbség pontosítását, valamint hulladékmegelőzési intézkedések kidolgozását.	(2) A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról szóló, 2002. július 22-i 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat felszólít a hulladékkal kapcsolatos jogszabályok kidolgozására vagy felülvizsgálatára, beleértve a hulladék és a nem hulladék közötti különbség pontosítását, valamint hulladékkeletkezés megelőzését célzó intézkedések kidolgozását, beleértve a célok meghatározását is.
Indokolás
A preambulumbekezdésekben a célok Parlament általi beépítésére való hivatkozásra a teljesség érdekében van szükség.
Módosítás  5 A Tanács közös álláspontja 8 preambulumbekezdés
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
(8) A hulladékkezelésre vonatkozó hatékony és következetes szabályozást, néhány kivételtől eltekintve, alkalmazni kell minden ingó tulajdonra, amelytől tulajdonosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles.	(8) A hulladékkezelésre vonatkozó hatékony és következetes szabályozást, néhány kivételtől eltekintve, alkalmazni kell minden ingó anyagra és tárgyra, amelytől tulajdonosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles.
(Az eljárási szabályzat 62. cikke (2) bekezdésének c) pontján alapuló új módosítás)
Indokolás
A „tulajdon” szó potenciálisan félrevezető, mivel azt látszik sugallni, hogy a szabályok csak azon hulladékokra vonatkoznak, amelyek az azoktól megváló személyhez tartoznak. Mivel eléggé valószínű azonban, hogy valaki megválhat valamitől, aminek nem tulajdonosa, a „tulajdon” szót fel kell váltani a „hulladék” fogalmában használt szavakkal.
Módosítás  6 A Tanács közös álláspontja 12 preambulumbekezdés
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
(12) A hulladék veszélyes hulladékként való besorolásának többek között a vegyi anyagokról, különösen a készítmények veszélyességi besorolásáról és az erre a célra használt, koncentrációra vonatkozó határértékekről szóló közösségi jogszabályokon kellene alapulnia. A hulladékok harmonizált besorolásának ösztönzése és a veszélyes hulladékok Közösségen belüli harmonizált minősítésének biztosítása érdekében fenn kell tartani továbbá a hulladékoknak és a veszélyes hulladékoknak a legutóbb a 2000/532/EK bizottsági határozattal megállapított hulladékjegyzék szerinti besorolására szolgáló rendszert.	(12) A veszélyes hulladékokat veszélyességi és kockázati kritériumok alapján osztályozzák. Ennek következtében a veszélyes hulladékokat szigorú előírásokkal kell szabályozni a nem megfelelő gazdálkodás környezetet befolyásoló, negatív következményeinek lehető legteljesebb megelőzése vagy korlátozása, valamint az emberi egészség és biztonság kockázatainak megelőzése érdekében. Veszélyes jellemzőik miatt a veszélyes hulladékokat megfelelően kell kezelni, amely magába foglalja az egyedi és kiigazított gyűjtési és kezelési technikákat, az egyedi ellenőrzéseket és célzott hulladék-nyomonkövethetőségi lehetőségeket. A veszélyes hulladékok valamennyi kezelőjének megfelelő képesítéssel és képzettséggel kell rendelkeznie.
(Az első olvasatban elfogadott 11. módosítás)
Indokolás
Mivel a WFD hatályon kívül helyezi a veszélyes hulladékokról szóló irányelvet, különösen fontos biztosítani, hogy a veszélyes hulladékkezelési ágazatot megfelelően figyelembe vegyék az irányelv szövegében.
Módosítás  7 A Tanács közös álláspontja 17 preambulumbekezdés
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
(17) A hasznosítás és az ártalmatlanítás fogalmmeghatározásait módosítani kell a két fogalom közötti egyértelmű különbségtétel biztosítása érdekében azon az alapon, hogy a két eljárás a gazdaságban felhasznált természeti erőforrások helyettesítése által környezeti hatásában rendkívül eltérő, és annak elismerésével, hogy a hulladék erőforrásként történő felhasználása a környezet és az emberi egészség számára potenciális előnyökkel szolgál. Ezenkívül iránymutatásokat lehetne kidolgozni az olyan esetek egyértelművé tétele érdekében, amikor a fenti különbségtétel nehezen alkalmazható a gyakorlatban, vagy amikor a tevékenység hasznosításként való besorolása nem egyeztethető össze az eljárás valós környezeti hatásával.	(17) A hasznosítás és az ártalmatlanítás fogalommeghatározásait módosítani kell a két fogalom közötti egyértelmű különbségtétel biztosítása érdekében azon az alapon, hogy a két eljárás a gazdaságban felhasznált természeti erőforrások helyettesítése által környezeti hatásában rendkívül eltérő, és annak elismerésével, hogy a hulladék erőforrásként történő felhasználása a környezet és az emberi egészség számára potenciális előnyökkel szolgál. Ezenkívül kritériumokat kell kidolgozni az olyan esetek egyértelművé tétele érdekében, amikor a fenti különbségtétel nehezen alkalmazható a gyakorlatban, vagy amikor a tevékenység hasznosításként való besorolása nem egyeztethető össze az eljárás valós környezeti hatásával.
(Az eljárási szabályzat 62. cikke (2) bekezdésének c) pontján alapuló és az első olvasat 38/108/157/140/141 számú módosításaival összhangban álló új módosítás)
Indokolás
Egyes szerzők által a 8. cikk (2) bekezdéséhez fűzött új módosítással kapcsolatos. Ebben az irányelvben a hulladékégetésre vonatkozóan hatékonysági kritériumokat határoznak meg, és ugyanez a teendő az egyéb hasznosítási műveletek tekintetében is ahhoz, hogy könnyebben megkülönböztethetők legyenek egymástól a valódi és a színlelt hasznosítási műveletek. Mivel ezek a kritériumok alapvető fontosságú elemek, ezért azokat együttdöntési eljárás keretében kell meghatározni.
Módosítás  8 A Tanács közös álláspontja 20 preambulumbekezdés
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
(20) Nem szabad összekeverni a hulladék fogalommeghatározásának különböző aspektusait, és szükség esetén megfelelő eljárásokat kell alkalmazni egyrészt azon melléktermékek kapcsán, amelyek nem hulladékok, másrészt azon hulladékok kapcsán, amelyek megszűnnek hulladéknak lenni. A hulladék fogalommeghatározása bizonyos aspektusainak elkülönítése érdekében az irányelvnek tisztáznia kell az alábbiakat:	(20) Nem szabad összekeverni a hulladék fogalommeghatározásának különböző aspektusait, és megfelelő eljárásokat kell alkalmazni azon hulladékok kapcsán, amelyek megszűnnek hulladéknak lenni. A hulladék fogalommeghatározása bizonyos aspektusainak elkülönítése érdekében az irányelvnek tisztáznia kell, hogy bizonyos hulladékok mikor szűnnek meg hulladéknak lenni, a hulladékstátusz megszűnése tekintetében olyan kritériumok kidolgozása révén, amelyek magas fokú környezetvédelmet biztosítanak, valamint környezeti és gazdasági haszonnal járnak; többek között az építési és bontási hulladék, egyes hamu- és salakfajták, a fémhulladék, a komposzt, a papírhulladék és az üveg az olyan lehetséges hulladékkategóriák, amelyek vonatkozásában a hulladékstátusz megszűnése tekintetében előírásokat és kritériumokat kell meghatározni. Azon hulladék fogalma, amely megszűnik hulladéknak lenni, nem alkalmazandó a harmadik országokba irányuló, határokon átnyúló szállításokra.
– mely esetben minősülnek mellékterméknek és nem hulladéknak azok az anyagok vagy tárgyak, amelyek olyan előállítási folyamat során keletkeznek, amelynek elsődleges célja nem ezen anyagok vagy tárgyak előállítása. Az arra vonatkozó döntés, hogy egy anyag nem hulladék, összehangolt megközelítésen kell, hogy alapuljon, amit rendszeresen naprakésszé kell tenni és csak akkor hozható meg, ha összhangban áll a környezet és az emberi egészség védelmével. Amennyiben egy környezetvédelmi licenc vagy az általános környezetvédelmi szabályok értelmében valamely melléktermék használata megengedett, a tagállamok ezt eszközként használhatják fel annak eldöntésére, hogy a környezet vagy az emberi egészség tekintetében nem várhatók-e negatív hatások; és
– hogy bizonyos hulladékok mikor szűnnek meg hulladéknak lenni, a hulladékstátusz megszűnése tekintetében olyan kritériumok kidolgozása révén, amelyek magas fokú környezetvédelmet biztosítanak, valamint környezeti és gazdasági haszonnal járnak; többek között az építési és bontási hulladék, egyes hamu- és salakfajták, a fémhulladék, a komposzt, a papírhulladék és az üveg az olyan lehetséges hulladékkategóriák, amelyek vonatkozásában a hulladékstátusz megszűnése tekintetében előírásokat és kritériumokat kell meghatározni. A hulladékstátusz megszűnésének eléréséhez hasznosítási műveletként elegendő annak ellenőrzése, hogy a hulladék megfelel-e a hulladékstátusz megszűnésre vonatkozó kritériumoknak.
(Az eljárási szabályzat 62. cikke (2) bekezdésének c) pontján alapuló új módosítás az első rész, a második rész új annyiban, hogy az első olvasatban áttekintést keres a nemzetközi kötelezettségekkel való koherencia biztosítása érdekében.)
Indokolás
Első rész: Az előadó 4. és 11. számú módosításaival összhangban, a hulladék csak akkor szűnhet meg hulladéknak lenni, amikor az újrafelhasználási, újrafeldolgozási vagy hasznosítási művelet befejeződik. A hulladék puszta ellenőrzése megfelel egy újrahasznosítási művelet befejezésének.
Második rész: A melléktermékek és a már nem hulladéknak minősülő hulladék fogalmai nem ismertek az olyan, a hulladékokról szóló nemzetközi jogszabályokban, mint például a veszélyes és egyéb hulladékok határokon átnyúló szállításáról szóló Bázeli Egyezmény. A nemzetközi kötelezettségeknek való teljes megfelelés biztosítása érdekében ezek nem alkalmazandók a határokon átnyúló szállításokra.
A Bizottság által közzétett iránymutatások (2007. február 21.) képezik az e kérdés tisztázására és a lehetséges jogi eljárások elkerülésére szolgáló vonatkozó keretet. A Tanács közös álláspontjában szereplő meghatározás nagyobb zavart kelthetne és a hulladék melléktermékként történő nem kívánatos újraosztályozásához vezethetne.
Módosítás  9 A Tanács közös álláspontja 20 a preambulumbekezdés (új)
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
	(20a) Nem szabad, hogy a hulladékstátusz megszűnésének összességében káros hatása legyen a környezetre vagy az egészségre az anyag vagy a tárgy használatából kifolyólag. Ez minden esetben azt jelenti, hogy a másodlagos termékek nem tartalmazhatnak nagyobb mennyiségű szennyező anyagot, mint a velük összehasonlítható elsődleges nyersanyagok. Minőségbiztosítási rendszert kell használni e kritérium alkalmazására.
(A közös álláspont módosítja a hulladékstátusz megszűnéséről szóló cikket. Ez egyértelműsítést tesz szükségessé.)
Indokolás
A hulladékstátusz megszűnése nem károsíthatja a környezetet vagy az egészséget. A szennyező anyagok valamely termékbe való beépítése azonban azt eredményezheti, hogy a szennyező anyagok elterjednek a környezetben. Például katódsugárcsőből származó tisztított ólomüveg ipari építőanyagokhoz való használata a lebontás idején ólom jövőbeli felszabadulását eredményezheti. Ez nem jelentené a másodlagos termékek tartós felhasználását.
Módosítás  10 A Tanács közös álláspontja 21 preambulumbekezdés
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
(21) A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az elhasználódott járművekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló, 2003. január 27-i 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, és az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról szóló, 2006. szeptember 6-i 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az egyéb vonatkozó közösségi jogszabályokban meghatározott újrafeldolgozási és hasznosítási célok teljesültének ellenőrzéséhez vagy kiszámításához újrafeldolgozott és hasznosított hulladéknak kell tekinteni azon hulladékokat, amelyek megszűntek hulladéknak lenni.	(21) A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az elhasználódott járművekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló, 2003. január 27-i 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, és az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról szóló, 2006. szeptember 6-i 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az egyéb vonatkozó közösségi jogszabályokban meghatározott újrafeldolgozási és hasznosítási célok teljesültének ellenőrzéséhez vagy kiszámításához újrafeldolgozott és hasznosított hulladéknak csak az újrafelhasználási, újrafeldolgozási vagy hasznosítási művelet befejezésekor lehet tekinteni azon hulladékokat, amelyek megszűntek hulladéknak lenni.
Indokolás
Az eredeti bizottsági szöveghez képest megváltozott a közös álláspont szövege azon hulladékok tekintetében, amelyek megszűntek hulladékok lenni. Az újrafeldolgozás koncepciója integritásának megőrzése érdekében ennélfogva fontos, hogy a hulladékjelleg végét ne tévesszék össze az újrafeldolgozással, e módosításnak pedig ez a célja.
Módosítás  11 A Tanács közös álláspontja 22 preambulumbekezdés
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
(22) A hulladék fogalommeghatározása alapján, a bizonyosság és az összhang előmozdítása érdekében a Bizottság iránymutatásokat fogadhat el annak érdekében, hogy bizonyos esetekben pontosan meghatározza, hogy egy anyag vagy tárgy mikor válik hulladékká. Ilyen iránymutatásokat lehet kidolgozni többek között az elektromos és elektronikus berendezések, valamint a járművek tekintetében is.	(22) A hulladék fogalommeghatározása alapján, a bizonyosság és az összhang előmozdítása céljából a Bizottságnak intézkedéseket kell elfogadnia annak érdekében, hogy bizonyos esetekben pontosan meghatározza, hogy egy anyag vagy tárgy mikor válik hulladékká. Ilyen iránymutatásokat kell sürgősen kidolgozni többek között az elektromos és elektronikus berendezések, valamint a járművek tekintetében is annak érdekében, hogy megszüntessék a hulladékszállításra vonatkozó jogszabályokban a joghézagokat.
A 17. számú módosításra és a 103., első olvasatbeli megállapodásra utal.
Indokolás
Hatalmas mennyiségben szállítják Afrikába elektromos és elektronikus berendezések hulladékát újrafelhasználásként álcázva, hogy aztán ott megszabaduljanak tőle. Régi hajók teszik meg utolsó útjukat Ázsiába, hogy aztán az emberi egészségre és a környezetre nézve elfgadhatatlan körülmények között kiselejtezzék őket. Már régen esedékes, hogy a Bizottság iránymutatásokat dolgozzon ki a hulladékszállítás szabályozásában a hulladék definíciójával kapcsolatban meglévő joghézagok megszüntetésére.
Módosítás  12 A Tanács közös álláspontja 26 preambulumbekezdés
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
(26) Ezen irányelvnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az EU közelebb kerüljön a hulladékkeletkezés megelőzésére és a hulladék erőforrásként történő felhasználására törekvő „újrafeldolgozó társadalomhoz”. Különösen a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program sürgeti a hulladékoknak a keletkezés helyén történő szétválasztását, kiemelt hulladékáramok gyűjtését és újrafeldolgozását célzó intézkedéseket. Ezzel a célkitűzéssel összhangban és a hasznosítási potenciál előmozdításának vagy javításának eszközeként a hulladékot a legjobb általános környezeti eredménnyel járó hasznosítási műveletet megelőzően – amennyiben az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból kivitelezhető – elkülönítve kell gyűjteni.	(26) Ezen irányelvnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az EU közelebb kerüljön a hulladékkeletkezés megelőzésére és a hulladék erőforrásként történő felhasználására törekvő „újrafeldolgozó társadalomhoz”. Különösen a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program sürgeti a hulladékoknak a keletkezés helyén történő szétválasztását, kiemelt hulladékáramok gyűjtését és újrafeldolgozását célzó intézkedéseket. Ezzel a célkitűzéssel összhangban és a hasznosítási potenciál előmozdításának vagy javításának eszközeként a hulladékot a legjobb általános környezeti eredménnyel járó hasznosítási műveletet megelőzően – amennyiben az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból kivitelezhető – elkülönítve kell gyűjteni és a veszélyes összetevőket el kell különíteni a hulladékáramtól.
(Az eljárási szabályzat 62. cikke (2) bekezdésének c) pontján alapuló és az első olvasat 54. számú módosításával összhangban álló új módosítás)
Indokolás
A veszélyes összetevők lehetőség szerinti különválasztása javítja a hasznosítási lehetőségeket. A veszélyes összetevőket ki kell venni a gazdasági körforgásból, és azok nem szennyezhetnek be új termékeket a hasznosítást követően.
Módosítás  13 A Tanács közös álláspontja 26 a preambulumbekezdés (új)
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
	(26a) A tagállamoknak nem kellene támogatniuk a másodlagos nyersanyagok elégetését (elkülönített újrafeldolgozott anyagok, mint például hasznosított papír) az újrafeldolgozó társadalom céljával összhangban.
Indokolás
Miután a Bizottság közzétette az éghajlatváltozás terén szükséges fellépésről és a megújuló energiaforrásokról szóló csomagot, különösen a megújuló forrásokból előállított energia támogatásáról szóló irányelvre irányuló javaslatot, fontos látni, hogy a gazdasági eszközöket nem olyan módon használják fel, ami a hulladékhierarchiát feleslegessé tenné.
Módosítás  14 A Tanács közös álláspontja 26 b preambulumbekezdés (új)
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
	(26b) A megfelelő szintű környezetvédelem fenntartása mellett a tagállamoknak megfelelő számú és költséghatékony lehetőséget kell biztosítaniuk az újrafeldolgozási folyamatból származó hulladék kezelésére, annak elismerése jegyében, hogy az újrafeldolgozó létesítmények kiemelten hozzájárulnak a végső ártalmatlanítás mértékének csökkentéséhez. Az ilyen maradványhulladék jelentősen gátolja az újrafeldolgozó kapacitás további növelését és az illetékes hatóságoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedést, az „újrafeldolgozó társadalom” elérésére vonatkozó célnak megfelelően.
(9. módosítás, az EP első olvasata)
Indokolás
A módosítás egyértelművé teszi, hogy az újrafeldolgozási műveletekből származó „másodlagos hulladék” keletkezését a tervezéskor figyelembe kell venni az újrafeldologzó társadalom megvalósítása és vezető piacok létrehozása érdekében az EU-ban.
Módosítás  15 A Tanács közös álláspontja 28 preambulumbekezdés
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
(28) A hulladékhierarchia alkotja általában a legjobb általános környezeti választási lehetőséget a hulladékkal kapcsolatos jogszabályok és politikák területén, ugyanakkor egyes hulladékáramok esetében szükséges lehet az ilyen hierarchiától való eltérés, amennyiben azt többek között a műszaki kivitelezhetőség, a gazdasági életképesség és a környezetvédelem indokolja.	(28) A hulladékhierarchia általában prioritási sorrendet állapít meg a legjobb általános környezeti választási lehetőségek között a hulladékkal kapcsolatos jogszabályok és politikák területén, ugyanakkor egyes hulladékáramok esetében szükséges lehet az ilyen hierarchiától való eltérés, amennyiben azt többek között a műszaki kivitelezhetőség, a gazdasági életképesség és a környezetvédelem indokolja.
(Az eljárási szabályzat 62. cikke (2) bekezdésének c) pontján alapuló új módosítás)
Indokolás
A hierarchia mint olyan nem a legjobb környezetvédelmi opció a hulladékokra vonatkozó jogszabályalkotásban, de prioritási listát ad meg, elősegítve a legjobb környezetvédelmi opció meghatározását.
Módosítás  16 A Tanács közös álláspontja 29 preambulumbekezdés
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
(29) Annak érdekében, hogy a Közösség egésze önellátóvá válhasson a hulladékártalmatlanítás és a háztartásokból összegyűjtött vegyes települési hulladék hasznosítása tekintetében, valamint annak érdekében, hogy a tagállamok egyénileg képessé váljanak lépések megtételére e cél elérése érdekében, rendelkezni kell a hulladékártalmatlanító létesítmények és a háztartásokból összegyűjtött vegyes települési hulladékokat hasznosító létesítmények együttműködési hálózatának létrehozásáról, figyelembe véve a földrajzi adottságokat és a hulladék bizonyos típusainak esetében szükséges speciális létesítményeket.	(29) A közelség elve szerint az ártalmatlanításra szánt hulladékot a legközelebb fekvő létesítmények egyikében kell kezelni a legmegfelelőbb módszerekkel és technológiákkal a környezet és a közegészség magas szintű védelme érdekében. A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk a többi tagállammal együttműködésben az ártalmatlanítási létesítmények integrált és megfelelő hálózatának létrehozása érdekében, figyelembe véve az elérhető legjobb technikákat.
(EP első olvasat, 109. módosítás szellemében)
Indokolás
A Közösségben végzett hulladékkezelést nem nemzeti határokkal kell meghatározni, hanem az általában környezetvédelmileg legeredményesebb kezelési művelettel. A belső piac mindig is a motorja volt a magas szintű és harmonizált környezetvédelmi előírásoknak. Korlátozásokra van azonban szükség a hulladékártalmatlanítás tekintetében. A közelség elve biztosítja, hogy elkerüljék az ártalmatlanításra szánt hulladék szükségtelen, nagy távolságra történő szállítását, amely nem szolgál hasznos célt.
Módosítás  17 A Tanács közös álláspontja 32 preambulumbekezdés
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
(32) A hulladékhierarchiának megfelelően és a hulladéklerakókban elhelyezett hulladékból származó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése céljából, fontos a biohulladék elkülönített gyűjtésének és megfelelő kezelésének megkönnyítése a környezetvédelmi szempontból biztonságos komposzt és egyéb, biohulladékon alapuló anyagok előállítása érdekében. A Bizottság – a biohulladék-gazdálkodás értékelését követően – adott esetben jogalkotási intézkedésekre tesz javaslatokat.	(32) A hulladékhierarchiának megfelelően és a hulladéklerakókban elhelyezett hulladékból származó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése céljából, fontos a biohulladék elkülönített gyűjtésének és megfelelő kezelésének biztosítása a környezetvédelmi szempontból biztonságos komposzt és egyéb, biohulladékon alapuló anyagok előállítása érdekében. E célból külön kritériumokat kell meghatározni ebben az irányelvben a biohulladék összegyűjtésére, felhasználására és kezelésére. A tagállamoknak külön gyűjtőrendszereket kell létrehozniuk a biohulladék számára.
(Az eljárási szabályzat 62. cikke (2) bekezdésének c) pontján alapuló és az első olvasat 112/138. számú módosításaival összhangban álló új módosítás)
Indokolás
Az EP első olvasata szerint a biohulladékokra vonatkozó valamennyi kritériumot meg kell határozni ebben az irányelvben. Nem szabad a tagállamok belátására bízni, hogy tegyenek-e intézkedést a biohulladékról. Eleget tudunk már a komposztálás előnyeiről ahhoz, hogy konkrét intézkedést követeljünk meg most rögtön. A tagállamokat kötelezni kell külön gyűjtőrendszerek létrehozására a biohulladék számára. A bizottsági tanulmánynak ehelyett arra kell szolgálnia, hogy megalapozza a minimumcélok megfelelő szintjét.
Módosítás  18 A Tanács közös álláspontja 37 preambulumbekezdés
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
(37) A hulladékmegelőzés érdekében hozott intézkedések tagállami végrehajtásának javítása, és az e területtel kapcsolatos helyes gyakorlat cseréjének megkönnyítése érdekében meg kell erősíteni a hulladékmegelőzéssel kapcsolatos rendelkezéseket, a tagállamok számára pedig be kell vezetni a főbb környezeti hatásokra összpontosító és a termékek és anyagok teljes életciklusát tekintetbe vevő hulladékmegelőzési programok kidolgozásának kötelezettségét. Az ilyen intézkedéseknek a gazdasági növekedés és a hulladékkeletkezés által okozott környezeti hatások közötti összefüggés megbontását kell célul tűzniük. Az érdekeltek és a közvélemény számára lehetőséget kell biztosítani a programok kidolgozásában való részvételre, valamint a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről szóló, 2003. május 26-i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében biztosítani kell számukra a már elkészült programokhoz való hozzáférést.	(37) A hulladékkeletkezés megelőzése érdekében megvalósított tagállami fellépések végrehajtásának javítása és az e területtel kapcsolatos helyes gyakorlat cseréjének megkönnyítése érdekében közösségi célokat és intézkedéseket kell elfogadni a hulladékkeletkezés megelőzése tekintetében, a tagállamok számára pedig be kell vezetni a főbb környezeti hatásokra összpontosító és a termékek és anyagok teljes életciklusát tekintetbe vevő, hulladékkeletkezés megelőzését célzó programok kidolgozásának kötelezettségét. Az ilyen intézkedéseknek a gazdasági növekedés és hulladékmennyiségek növekedése, valamint a hulladékkeletkezés által okozott környezeti és egészségügyi hatások közötti összefüggés megbontását kell célul kitűzniük, azáltal, hogy előidézik a hulladéktermelés, annak káros jellege és negatív hatásai nettó csökkenését. A helyi és regionális hatóságok, valamint az érdekeltek és a közvélemény számára lehetőséget kell biztosítani a programok kidolgozásában való részvételre, valamint a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről szóló, 2003. május 26-i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében biztosítani kell számukra a már elkészült programokhoz való hozzáférést.
(Az első olvasatbeli 10. módosítás újbóli előterjesztése.)
Indokolás
Ezt a módosítást összhangba kell hozni az előadó 18. módosításához fűzött preambulumbekezdésekkel.
Módosítás  19 A Tanács közös álláspontja 40 preambulumbekezdés
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
(40) A közösségi jogszabályok egyszerűsítésének és a környezeti előnyök tükrözésének érdekében a hulladékolajok ártalmatlanításáról szóló, 1975. június 16-i 75/439/EGK tanácsi irányelv vonatkozó rendelkezéseit be kell építeni ezen irányelvbe. A 75/439/EGK irányelvet ezért hatályon kívül kell helyezni. A hulladékolajokkal való gazdálkodást a hulladékhierarchia irányadó elvével összhangban kell folytatni, és annak során előnyben kell részesíteni a legjobb általános környezeti eredménnyel járó lehetőségeket. A hulladékolajok elkülönített gyűjtése továbbra is alapvető fontosságú az azokkal való megfelelő gazdálkodás, valamint az azok nem megfelelő ártalmatlanítása révén okozott környezeti károk megelőzése szempontjából.	(40) A közösségi jogszabályok egyszerűsítése érdekében a hulladékolajok ártalmatlanításáról szóló, 1975. június 16-i 75/439/EGK tanácsi irányelv vonatkozó rendelkezéseit be kell építeni ezen irányelvbe. A 75/439/EGK irányelvet ezért hatályon kívül kell helyezni. A hulladékolajokkal való gazdálkodást a hulladékhierarchia irányadó elvével összhangban kell folytatni, és ennek során továbbra is a regenerálásnak kell elsőbbséget biztosítani. A hulladékolajok elkülönített gyűjtése továbbra is alapvető fontosságú az azokkal való megfelelő gazdálkodás, valamint a nem megfelelő ártalmatlanításuk révén okozott környezeti károk megelőzése szempontjából.
(Az eljárási szabályzat 62. cikke (2) bekezdésének c) pontján alapuló új módosítás)
Indokolás
Az egyszerűsítés az egyetlen indok arra, hogy a hulladékolajok ártalmatlanításáról szóló irányelvet a veszélyes hulladékokról szóló irányelvbe építsék. Környezeti előnyök ebből nem származnak.
Módosítás  20 A Tanács közös álláspontja 2 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
b) (in situ) föld, ideértve a ki nem termelt szennyezett talajt és a földhöz állandóan, szilárdan rögzített épületeket;	törölve
(Az első olvasat 15/134/102/123/126 módosításának részleges újbóli előterjesztése)
Indokolás
Az Európai Bíróság szerint a ki nem termelt szennyezett talaj hulladéknak tekintendő. Ezért nem lehet teljesen kihagyni ezen irányelvből, csak olyan mértékben, ahogy a talajról szóló jövőbeli közösségi jogszabályok le fogják fedni. A szennyezett területek jelentős környezetvédelmi problémát jelentenek, ezért megfelelő módon kell ezeket kezelni.
Módosítás  21 A Tanács közös álláspontja 2 cikk – 1 bekezdés – c pont
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
c) az építési munkálatok során kitermelt szennyezetlen talaj vagy más, a természetben előforduló anyag, ha az anyagot biztosan természetes állapotában építésre használják fel azon a helyszínen, ahonnan kitermelték;	c) az olyan szennyeződésmentes kitermelt anyagokra, amelyeket a kitermelés helyén vagy másutt fel lehet használni, feltéve, hogy e természetes geológiai anyagoknak nincsenek olyan jellemzőik, amelyek valószínűleg jelentősen befolyásolnák azt a környezetet, amelyben felhasználásra kerülnek;
Visszaállítja az EP első olvasatának szövegezését.
Indokolás
Minden szennyeződésmentesen kitermelt anyagot ki kell venni ezen irányelv hatálya alól, nemcsak az építési munkálatok során kitermelt anyagokat. Nem szükséges ezen anyagokra alkalmazni a hulladékokra vonatkozó jogszabályokat. A cél minden olyan változás megelőzése, amelyre a befogadó környezetben kerülne sor a máshonnan származó természetes geológiai anyagok beépítése miatt, például, ha ezek az anyagok természetüknél fogva egy vagy több olyan anyagból rendelkeznek magas értékekkel, amelyek módosítanák az eredeti természetes egyensúlyt.
Módosítás  22 A Tanács közös álláspontja 2 cikk – 1 bekezdés – fa pont (új)
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
	fa) természetes üledékek és iszap, amelyek nem rendelkeznek a III. mellékletben meghatározott veszélyes tulajdonságokkal.
Indokolás
A Parlament által első olvasatban elfogadott módosítás (a következő módosítások: 15/134/102/123/126). A Parlament véleménye szerint az üledék és iszap víztestből való kiemelésének és ugyanazon víztesten belül máshol történő elhelyezésének hulladékkezelésként való besorolása nem kivitelezhető és nem jár környezetvédelmi előnnyel sem. A Parlament az OECD megközelítését szeretné követni, miszerint az ilyen anyagnak a saját környezetében való áthelyezése az újrafelhasználás egyik formája, amelynek révén az nem válik hulladékká.
Módosítás  23 A Tanács közös álláspontja 2 cikk – 2 bekezdés – da pont (új)
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
	da) a szennyvíziszap, amennyiben azt a mezőgazdaságban a környezet, és különösen a talaj védelméről szóló, 1986. június 12-i 86/278/EGK tanácsi irányelvvel1 összhangban használják1. _____ 1 HL L 181., 1986.07.04., 6. o. A legutóbb a 807/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 36. o.) módosított irányelv.
Indokolás
A Parlament által első olvasatban elfogadott módosítás (a következő módosítások: 15/134/102/123/126) alapján. Az iszap – megfelelő feldolgozást követő – mezőgazdasági célú újrafeldolgozását ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól, mivel az már a környezet, és különösen a talaj védelméről szóló, 1986. június 12-i 86/278/EGK tanácsi irányelv hatálya alá tartozik. Az az irányelv kiterjed az iszapnak a talajra, növényekre, állatokra és emberekre hátrányos esetleges hatásokat megelőző módon történő feldolgozására. El kell kerülni a két irányelv közötti átfedést.
Módosítás  24 A Tanács közös álláspontja 3 cikk – 4 pont
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
4. „biohulladék”: biológiailag lebontható/lebomló, kerti vagy parkokból származó hulladék, háztartásokban, éttermekben, étkeztetőknél és kiskereskedelmi létesítményben keletkező élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint élelmiszer-feldolgozó üzemben keletkező hasonló hulladék;	4. „biohulladék”: hasznosítási célú állati vagy növényi eredetű hulladék, amelyet mikroorganizmusok, talajban található élőlények vagy enzimek le tudnak bontani; a 2. cikk (1) bekezdése f) pontjának hatálya alá eső, jelentős biológiai hulladék tartalommal nem rendelkező talajanyag és a mezőgazdasági termelésből visszamaradt növényi maradvány nem biohulladék;
Indokolás
Az EP első olvasatában szereplő 30. módosítás.
Módosítás  25 A Tanács közös álláspontja 3 cikk 10 a pont (új)
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
	10a. „elkülönített begyűjtés”: olyan begyűjtés, amelynek során a hulladékáramot a hulladék fajtája és jellege szerint elkülönítik, valamint külön szállítják;
Indokolás
Az elkülönített gyűjtés fokozódó jelentőséggel bír majd az „újrafeldolgozó társadalom” felé való haladás során és az újrafeldolgozás vezető piacainak kialakításakor. (EP első olvasat, 104. módosítás, a Bizottság támogatásával.)
Módosítás  26 A Tanács közös álláspontja 3 cikk – 11 pont – c pont
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
c) az anyagok és a termékek ártalmasanyag-tartalmát;	c) az anyagok és a termékek veszélyesanyag-tartalmát;
Indokolás
A „veszélyes” kifejezés használata helyesebb, mint az „ártalmasé”, mivel az uniós jogszabályok ezt az általános kifejezést használják a veszélyes anyagokra és készítményekre.
Módosítás  27 A Tanács közös álláspontja 3 cikk – 14 pont
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
14. „hasznosítás”: bármely művelet, amelynek fő eredménye az, hogy a hulladék hasznos célt szolgál annak révén, hogy olyan más anyagok helyébe lép, amelyeket egyébként valamely konkrét funkció betöltésére használtak volna, vagy amelynek eredményeként a hulladékot oly módon készítik elő, hogy az ezt a funkciót akár az üzemben, akár a szélesebb körű gazdaságban betölthesse. A II. melléklet tartalmazza a hasznosítási műveletek nem kimerítő listáját;	14. „hasznosítás” a következő szempontoknak megfelelő hulladékgazdálkodási művelet:
	a) eredményeként olyan más erőforrásokat helyettesítő hulladék keletkezik, amelyeket az üzemben vagy a szélesebb értelemben vett gazdaságban erre a célra használtak volna, vagy pedig olyan hulladék, amelyet ilyen célú felhasználásra készítenek elő;
	b) eredményeként olyan hulladék jön létre, amely e helyettesítés révén valódi célt szolgál;
	c) megfelel a 35. cikk (1) bekezdésével összhangban megállapított bármely hatékonysági szempontnak;
	d) csökkenti a káros környezeti hatás összesített mértékét azáltal, hogy egyéb erőforrások helyett hulladékot használ fel;
	e) biztosítja, hogy a termékek megfelelnek az alkalmazandó, biztonságra vonatkozó közösségi jogszabályoknak és közösségi szabványoknak;
	f) kiemelt fontosságot tulajdonít az emberi egészség és a környezet védelmének és minimálisra csökkenti a folyamat során a veszélyes anyagok keletkezését, kiszivárgását és szétszóródását.
	A II. melléklet tartalmazza a hasznosítási műveletek nem kimerítő listáját;
Indokolás
A Parlament által első olvasatban elfogadott módosítás (127. módosítás). Ez egy fontos meghatározás és több szempontot kell lefednie, mint azt a Tanács által javasolt szöveg teszi. Az előadó szerint szükség van „az üzemben vagy a szélesebb értelemben vett gazdaságban” szavakra, mivel másként a hasznosítás fogalmát csak olyan üzemekre kellene alkalmazni, ahol a hulladékot egy eljárás energiaforrásaként használják fel (pl. cementégetők). Valójában azonban számos üzem állít elő energiát és hőt külső (a „szélesebb értelemben vett gazdaságban” történő), pl. lakáscélú (távfűtés), ipari vagy közösségi célú felhasználásra (iskolák, uszodák). Mivel egyre inkább rájövünk, milyen hiányt szenved az EU a saját előállítású energiában, abszurd volna elvitatni az ilyen üzemektől azt a jogot, hogy ha e tevékenysége energiahatékony, az „hasznosításnak” minősüljön. Ezért ez a módosítás igyekszik figyelembe venni az EU energiaválságának a közelmúltban is megerősített tényét, teljes egészében megtartva ugyanakkor a Parlament „hasznosításra” vonatkozó fogalommeghatározását.
Módosítás  28 A Tanács közös álláspontja 3 cikk – 16 pont
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
16. „újrafeldogozás”: olyan hasznosítási művelet, amelynek során a hulladék anyagokat akár azok eredeti használati céljára, akár más célokra újra feldolgozzák termékként vagy anyagként. Ez magában foglalja a szerves újrafeldolgozást, nem tartalmazza azonban az energiahasznosítást és az olyan anyaggá való újrafeldolgozást, amelyet üzemanyagként vagy feltöltési műveletek során hasznosítanának;	16. „újrafeldolgozás”: a hulladékokban található anyagok újbóli feldolgozása olyan gyártási eljárás során, amelynek eredményeként új termék vagy anyag keletkezik, vagy amelynek során új termékbe vagy anyagba kerülnek beépítésre az eredeti vagy egyéb célokra. Ez magában foglalja a szerves anyagok újrafeldolgozását, de nem tartalmazza többek között az energetikai hasznosítást, az üzemanyaggá történő átalakítást, és az égetést vagy az energiaforrásként – beleértve a vegyi energiát – történő felhasználást, illetve a tömedékeléses műveleteket magukban foglaló eljárásokat;
Módosítás  29 A Tanács közös álláspontja 3 cikk – 18 pont
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
18. „ártalmatlanítás”: minden olyan művelet, amely nem számít hasznosításnak, még akkor is, ha a művelet másodlagos jelleggel anyag- vagy energiavisszanyerést eredményez. Az I. melléklet tartalmazza az ártalmatlanítási műveletek nem kimerítő listáját;	18. „ártalmatlanítás”: minden olyan művelet, amely nem számít hasznosításnak, még akkor is, ha a művelet másodlagos jelleggel anyag- vagy energiavisszanyerést eredményez. Az I. melléklet tartalmazza az ártalmatlanítási műveletek nem kimerítő listáját. Minden ártalmatlanítási művelet kiemelt fontosságot tulajdonít az emberi egészség és a környezet védelmének;
Módosítás  30 A Tanács közös álláspontja 3 cikk 18 a pont (új)
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
	18a. „energetikai hasznosítás”: az éghető hulladék tüzelőanyagként való felhasználása energiatermelés céljából, közvetlen elégetés útján más hulladékkal vagy tüzelőanyaggal együtt vagy anélkül, azonban a keletkező hő hasznosításával. A hulladék olyan elégetése, ahol több energia bevitelére kerül sor, mint amennyit a folyamat révén kinyernek, nem tekinthető energetikai hasznosításnak;
Indokolás
Az EP első olvasatában szereplő 26. módosítás. Az irányelv megfelelő alkalmazásához szükség van az „energetikai hasznosítás” pontos meghatározására és a 3. cikkbe történő illesztésére. A javasolt fogalommeghatározásnak megfelelően energetikai hasznosítás minden olyan művelet, amelynek során az éghető hulladékot tüzelőanyagnak használják energia termelése céljából. A hasznosítás és az ártalmatlanítás megkülönböztetése érdekében a javaslat szerint a folyamat csak akkor tekinthető energetikai hasznosításnak, ha hatékonysága folytán a hulladékból energiát termelnek.
Módosítás  31 A Tanács közös álláspontja 3 cikk 19 a pont (új)
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
	19a. „az elérhető legjobb hulladékgazdálkodási technikák”: a tevékenységek fejlesztésében és működési módszereiben a leghatékonyabb és legelőrehaladottabb szint, amely jelzi egyes technikák gyakorlati alkalmasságát arra, hogy a hulladékgazdálkodási műveletek során elkerüljék az emberi egészség veszélyeztetését és a környezetkárosítást; a 96/61/EK irányelv 2. cikk (11) bekezdése és IV. melléklete megfelelően alkalmazandó;
Indokolás
EP első olvasat, 32. módosítás.
Módosítás  32 A Tanács közös álláspontja 3 a cikk (új)
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
	3a. cikk
	Hulladékhierarchia
	(1) Az alábbi hulladékhierarchiát kell alkalmazni főszabályként a hulladékkeletkezés megelőzésére és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és politika terén:
	a) megelőzés és csökkentés;
	b) előkészítés újrahafelsználásra;
	c) újrafeldolgozás;
	d) egyéb hasznosítás, például energetikai hasznosítás; és
	e) ártalmatlanítás
	(2) Az (1) bekezdésben említett hulladékhierarchia alkalmazásakor a tagállamok intézkedéseket hoznak azon lehetőségek ösztönzésére, amelyek a legjobb általános környezeti hatást eredményezik. Ez az egyes hulladékáramok esetében megkövetelheti a hierarchiától való eltérést, amennyiben ezt indokolja az ilyen hulladék keletkezése és az azzal való gazdálkodás által gyakorolt általános hatásokra vonatkozó életciklus-szemlélet. A tagállamok biztosítják, hogy ez teljes és átlátható folyamat legyen, amelynek során betartják a polgárokkal és érdekeltekkel folytatott konzultációra és részvételükre vonatkozó nemzeti tervezési szabályokat.
	A tagállamok figyelembe veszik az elővigyázatosságra és a fenntarthatóságra, a műszaki megvalósíthatóságra és a gazdasági életképességére, az erőforrások védelmére vonatkozó általános környezetvédelmi elveket, valamint az általános környezeti, humánegészségügyi, gazdasági és társadalmi hatásokat az 1. és 10. cikkel összhangban.
(korábbi 11. cikk. A 11. cikkre történő hivatkozásokat ennek megfelelően 3a. cikkre kell módosítani.)
Indokolás
Ez a módosítás magában foglalja az ajánlástervezet 21. és 22. módosítását. Az új módosítás célja, hogy a hulladékhierarchiáról szóló 11. cikket előkelőbb helyre helyezze az irányelvben. A bizottsági javaslatban a hulladékhierarchia az 1. cikkben volt megtalálható. Így tehát a hulladékhierarchiáról szóló szöveget, beleértve a 21. és 22. módosítást, az új, 3a. cikk tartalmazza, a 11. cikk következésképpen törlendő.
Módosítás  33 A Tanács közös álláspontja 4 cikk
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
4 cikk	törölve
Melléktermékek
(1) Valamely anyagot vagy tárgyat — amely olyan előállítási folyamat során keletkezik, amelynek elsődleges célja nem ezen termék előállítása — csak akkor lehet nem a 3. cikk 1. pontjában említett hulladéknak, hanem mellékterméknek tekinteni, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
a) az anyag vagy a tárgy további felhasználása biztosított;
b) az anyag vagy tárgy a rendes ipari gyakorlattól eltérő bármilyen további feldolgozás nélkül, közvetlenül felhasználható;
c) az anyagot vagy tárgyat valamely előállítási folyamat szerves részeként állítják elő; és
d) a további felhasználás jogszerű, azaz a konkrét felhasználás tekintetében az anyag vagy a tárgy megfelel a termékre, valamint a környezet- és az egészségvédelemre vonatkozó összes követelménynek, és nincsenek a környezetet és az emberi egészséget károsító általános hatásai.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek alapján intézkedéseket lehet elfogadni azon feltételek meghatározása céljából, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy egy adott anyag vagy tárgy mellékterméknek és ne a 3. cikk 1. pontjában említett hulladéknak minősüljön. Ezen intézkedéseket ― melyek az irányelv kiegészítése által annak nem alapvető fontosságú elemei módosítására irányulnak ― a 36. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
(A Bizottság által közzétett iránymutatások (2007. február 21.) képezik az e kérdés tisztázására és a lehetséges jogi eljárások elkerülésére szolgáló vonatkozó keretet.)
Indokolás
A Tanács közös álláspontjában szereplő meghatározás nagyobb zavart kelthetne és a hulladék melléktermékként történő nem kívánatos újraosztályozásához vezethetne. A melléktermék fogalma ezért jelentős számú jogi eljárás eredője, és fenyegetést jelent a környezet és az egészség védelme, valamint a magas szintű védelem elérése érdekében e két területen kitűzött célok szempontjából. Nincs szükség arra, hogy a termékek és a hulladékok közé más kategóriát is felvegyenek.
Módosítás  34 A Tanács közös álláspontja 5 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
(1) Bizonyos meghatározott hulladék megszűnik a 3. cikk 1. pontja értelmében hulladék lenni, amennyiben hasznosítási műveleten esett át, és megfelel az alábbi feltételekkel összhangban kidolgozandó konkrét kritériumoknak:	(1) A tagállamok kérhetik a Bizottságtól annak megállapítását, hogy kivételes esetben bizonyos hulladék megszűnt hulladék lenni, amennyiben újrafeldolgozási céllal hasznosítási műveleten esett át, és megfelel az alábbi feltételekkel összhangban kidolgozandó konkrét kritériumoknak:
a) az anyagot vagy tárgyat általában egy konkrét célra használják;	a) az anyagot vagy tárgyat általában az adott konkrét célokra használják;
b) az anyagnak vagy tárgynak van piaca, vagy van rá kereslet;	b) az anyagnak vagy tárgynak van piaca;
c) az anyag vagy tárgy megfelel az adott az a) pontban említett konkrét cél műszaki követelményeinek és a termékekre vonatkozó létező jogszabályoknak és előírásoknak; és	c) az anyag vagy tárgy megfelel az adott rendeltetések műszaki követelményeinek és a termékekre vonatkozó létező jogszabályoknak és előírásoknak; és
d) az anyag vagy tárgy felhasználása nem idéz elő általános káros környezeti vagy egészségügyi hatásokat.	d) az anyag vagy tárgy felhasználása nem idéz elő általános káros környezeti vagy egészségügyi hatásokat.
Indokolás
A jelenlegi uniós jogszabályok szerint az üzemanyaggá alakított hulladék mindaddig hulladék marad, amíg elégetésére vagy energiaforrásként történő felhasználására sor nem kerül. A hulladékok égetéséről szóló irányelv szigorú szabályozási rezsimet és működési normákat tartalmaz, hogy biztosítsa a közegészség- és környezetvédelem magas szintjét. A hulladékáramok leminősítése azt jelenti, hogy elégetésük nem tartozik majd a hulladékok égetéséről szóló irányelv vagy a hulladékszállítási rendeletek hatálya alá. Ez visszás környezeti hatásokkal járhat.
Módosítás  35 A Tanács közös álláspontja 5 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
	A kritériumok figyelembe veszik az anyag vagy tárgy környezeti szempontból ártalmas használatának vagy szállításának bármely kockázatát, és azokat olyan szinten határozzák meg, amely biztosítja az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét.
Indokolás
Ez a módosítás visszahelyezi a bizottsági javaslat Tanács által törölt szövegét. A Parlament számára fontos, hogy prioritást biztosítson a kockázat behatárolásának, valamint az emberi egészség és a környezet magas szintű védelme elérésének akkor, amikor a hulladék megszűnik hulladék lenni.
Módosítás  36 A Tanács közös álláspontja 5 cikk – 2 bekezdés
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
(2) Az ilyen kritériumok elfogadására és a hulladék meghatározására vonatkozó intézkedéseket ― melyek ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak ― a 36. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.	(2) Az (1) bekezdés értelmében elvégzett vizsgálat alapján a Bizottság, adott esetben, …* -ig jogalkotási javaslatot terjeszt elő, amely meghatározza azokat a teljesítendő környezetvédelmi és minőségi kritériumokat, amelyek alapján termékek vagy anyagok hulladékainak bizonyos kategóriái többé már nem tekintendők hulladéknak.
	* Ezen irányelv hatálybelépése után két évvel.
Indokolás
A hulladékstátusz megszűnésének eldöntéséhez szükséges környezetvédelmi kritériumok kidolgozásával újra együttdöntési, nem pedig komitológiai eljárás keretében kellene foglalkozni (az első olvasatban szereplő 45. módosítás elképzelése alapján). Ez kiegészíti azt a kérést, hogy lehetőség szerint nyújtsanak be javaslatokat a hulladékstátusz megszűnése tekintetében megvizsgálandó meghatározott anyagok listájával, mint például az üveg és a papír.
Módosítás  37 A Tanács közös álláspontja 5 cikk – 3 bekezdés
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
(3) Az a hulladék, amely az (1) és (2) bekezdéssel összhangban megszűnik hulladéknak lenni , a 94/62/EK, a 2000/53/EK, a 2002/96/EK és a 2006/66/EK irányelvekben, valamint az egyéb vonatkozó közösségi jogszabályokban meghatározott hasznosítási és újrafeldolgozási célok alkalmazásában is megszűnik hulladéknak lenni.	(3) Az a hulladék, amely az (1) és (2) bekezdéssel összhangban megszűnik hulladéknak lenni, csak a 94/62/EK, a 2000/53/EK, a 2002/96/EK és a 2006/66/EK irányelvekben, valamint az egyéb vonatkozó közösségi jogszabályokban meghatározott hasznosítási és újrafeldolgozási célok alkalmazásában bír jelentőséggel, amikor az újrafelhasználási, újrafeldolgozási vagy hasznosítási művelet befejeződik.
Indokolás
Az eredeti bizottsági szöveghez képest ezt a bekezdést kibővítették és enyhén átfogalmazták. E módosítás célja az egyértelműség fokozása. Az újrafeldolgozás koncepciója integritásának megőrzése érdekében fontos, hogy a hulladékjelleg végét ne tévesszék össze az újrafeldolgozással, e módosításnak pedig ez a célja.
Módosítás  38 A Tanács közös álláspontja 5 cikk – 4 bekezdés
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
(4) Ha közösségi szinten nem határoztak meg kritériumokat az (1) és (2) bekezdésben foglalt eljárás szerint, a tagállamok eseti alapon határozhatnak arról, hogy egy konkrét hulladék megszűnt-e hulladéknak lenni az alkalmazandó esetjog figyelembevételével. Az ilyen határozatokról értesítik a Bizottságot a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel22 összhangban, ha ezt az az irányelv megköveteli.	törölve
Indokolás
Törölni kell a Tanács által beillesztett új bekezdést, követve az előadó 12. módosítását, amely a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó kritériumok kérdésével bizottsági javaslatokon keresztül foglalkozik, és ezért a továbbiakban már nincs szükség olyan rendelkezésre, amely ezt a kérdést a tagállamok egyéni hatáskörébe utalná. Ezt a bekezdést azért is törölni kell, hogy elkerüljük a hulladékjegyzékek összehangolásának hiányát és a tisztességtelen versenyt.
Módosítás  39 A Tanács közös álláspontja 5 cikk – 4 a bekezdés (új)
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
	(4a) A Bizottság ...*-ig adott esetben javaslatokat tesz annak meghatározására, hogy legalább a következő hulladékáramok e cikk rendelkezéseinek hatálya alá tartoznak-e, és ha igen, milyen egyedi rendelkezések vonatkoznak azokra: komposzt, töltőanyagok, papír, üveg, fém, lejárt élettartamú gumiabroncsok és textilhulladékok.
	*5 évvel ezen irányelv hatálybalépése után.
Indokolás
Ezt a módosítást (az első olvasat 45. módosítása) a Tanács helyezte át egy olyan preambulumbekezdésbe, ahol azt azon dolgok között sorolja fel, amelyeket az irányelvnek „egyértelművé kellene tennie” – de nem teszi. Az irányelv lehetőséget kínál a kérdéseket egyértelművé tevő olyan jogszabály megteremtésre, amelyre igencsak szükség van. Ezt az alkalmat nem szabad elszalasztani. A „használtruha” kifejezést most „textilhulladékok”-ra módosították az európai hulladékkatalógusnak – a 2000/532/EK bizottsági határozatnak – való megfelelés érdekében.
Módosítás  40 A Tanács közös álláspontja 6 cikk – 2 bekezdés
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
(2) Egy tagállam akkor is veszélyes hulladéknak tekinthet egy hulladékot, ha az nem szerepel a hulladékjegyzékben, de rendelkezik a III. mellékletben felsorolt tulajdonságok egyikével vagy azok közül többel. A tagállam minden ilyen esetről értesíti a Bizottságot a 34. cikk (1) bekezdésében meghatározott jelentésben, és a Bizottság rendelkezésére bocsát minden vonatkozó információt. A kapott értesítések alapján a jegyzéket felülvizsgálják annak érdekében, hogy döntsenek annak kiigazításáról.	(2) Egy tagállam akkor is veszélyes hulladéknak tekinthet egy hulladékot, ha az nem szerepel a hulladékjegyzékben, de rendelkezik a III. mellékletben felsorolt tulajdonságok egyikével vagy azok közül többel. A tagállam az ilyen döntéseiről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot. A döntést felveszi a 34. cikk (1) bekezdésében előírtak szerint elkészített jelentésébe, és a Bizottság rendelkezésére bocsát minden vonatkozó információt. A kapott értesítések alapján a jegyzéket felülvizsgálják annak érdekében, hogy döntsenek annak kiigazításáról.
Indokolás
A Parlament által első olvasatban elfogadott módosítás (50. módosítás). A Parlament szerint elsőbbséget élvez annak biztosítása, hogy a veszélyes hulladékokról szóló irányelv hatályon kívül helyezése ne eredményezze a védelmi követelmények szintjének csökkenését.
Módosítás  41 A Tanács közös álláspontja 6 cikk – 3, 3 a (új), 4 és 4 a bekezdés (új)
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
(3) Amennyiben egy tagállam bizonyítékokkal alá tudja támasztani, hogy egy adott, a jegyzékben veszélyes hulladékként szereplő hulladék nem rendelkezik a III. mellékletben felsorolt tulajdonságok egyikével sem, a szóban forgó hulladékot nem veszélyes hulladéknak tekintheti. A tagállam minden ilyen esetről értesíti a Bizottságot a 34. cikk (1) bekezdésében meghatározott jelentésben, és a Bizottság rendelkezésére bocsát minden szükséges bizonyítékot. A kapott értesítések alapján a jegyzéket felülvizsgálják annak érdekében, hogy döntsenek annak kiigazításáról.	(3) Amennyiben egy tagállam bizonyítékokkal alá tudja támasztani, hogy egy adott, a jegyzékben veszélyes hulladékként szereplő hulladék nem rendelkezik a III. mellékletben felsorolt tulajdonságok egyikével sem, erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a Bizottság rendelkezésére bocsát minden szükséges bizonyítékot. A kapott értesítések alapján a jegyzéket felülvizsgálják annak érdekében, hogy döntsenek annak kiigazításáról.
	(3a) A veszélyes hulladék nem veszélyes hulladékká történő újraosztályozása nem érhető el olyan módon, hogy a hulladékot higítják vagy összekeverik abból a célból, hogy a szennyező anyagok eredeti koncentrációját a hulladékot veszélyesként meghatározó küszöbértékek szintje alá csökkentsék.
(4) A jegyzék – a (2) és (3) bekezdés értelmében történő kiigazításáról szóló döntés meghozatala érdekében történő – felülvizsgálatára vonatkozó intézkedéseket, amelyek ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, a 36. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.	(4) A jegyzék – a (2) és (3) bekezdés értelmében történő kiigazításáról szóló döntés meghozatala érdekében történő – felülvizsgálatára vonatkozó intézkedéseket, amelyek ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, a 36. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
	4a. A tagállamok a jegyzék kiigazításának elfogadását követően a hulladékot tekinthetik nem veszélyes hulladéknak is.
Az EP első olvasatában szereplő 46. módosítás ismételt előterjesztése.
Indokolás
Ez a módosítás újból bevezeti az első olvasat 51. és 172. módosítását. A módosítás első része a Parlament azon aggályához kapcsolódik, hogy tartsák fenn a védelem és a jelentéstétel magas szintjét. A második rész a szükséges egyértelművé tételt képviseli.
Módosítás  42 A Tanács közös álláspontja 6 cikk – 4 b bekezdés (új)
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
	(4b) A Bizottság biztosítja, hogy a hulladékok jegyzéke és annak bármely felülvizsgált változata átlátható, érthető és hozzáférhető legyen a felhasználók, de különösen a KKV-k számára.
Indokolás
Ez a módosítás hasonlít az első olvasatban elfogadott 36. módosításhoz („A Bizottság biztosítja, hogy ez a jegyzék megfelelően könnyen érthető legyen a KKV-k számára és könnyen hozzáférhető legyen.”). A hulladékok jegyzéke a jelenlegi formájában egy olyan összetett dokumentum, amely nincs összhangban az európai intézmények által támogatott, a jobb jogalkotásra és az egyszerűsítésre irányuló célkitűzésekkel.
Módosítás  43 A Tanács közös álláspontja 7 cikk – 1 bekezdés
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
(1) A hulladék megelőzésének és hasznosításának megerősítése érdekében a tagállamok jogalkotási vagy nem jogalkotási intézkedéseket hozhatnak, ezáltal biztosítva, hogy az a természetes vagy jogi személy, aki hivatásszerűen termékek fejlesztésével, előállításával, feldolgozásával, kezelésével vagy eladásával foglalkozik (a termék gyártója) kiterjesztett gyártói felelősséggel rendelkezik.	(1) A hulladékkeletkezés megelőzésének és a hulladék hasznosításának, újrafelhasználásának és újrafeldolgozásának megerősítése érdekében a tagállamok adott esetben jogalkotási vagy nem jogalkotási intézkedéseket hoznak, ezáltal biztosítva, hogy a termékek előállításával vagy a Közösség területére történő behozatalával hivatásszerűen foglalkozó természetes vagy jogi személy (a termék gyártója) kiterjesztett gyártói felelősséggel rendelkezzék.
Az ilyen intézkedések többek között a visszavitt termékek és a termékek használata után visszamaradó hulladék átvételét, az utólagos hulladékgazdálkodást, továbbá az e tevékenységekért vállalt pénzügyi felelősséget foglalhatják magukban.	Az ilyen intézkedések többek között a visszavitt termékek és a termékek használata után visszamaradó hulladék átvételét, az utólagos hulladékgazdálkodást, továbbá az e tevékenységekért vállalt pénzügyi felelősséget foglalhatják magukban. Ezen intézkedések közé tartozhat a nyilvánosan hozzáférhető információ közlésére irányuló kötelezettség előírása is arra vonatkozóan, hogy a termék milyen mértékben újrafelhasználható és újrafeldolgozható.
Indokolás
Ez a módosítás az első olvasatban elfogadott, a Tanács jelenlegi szövegéhez igazított módosításon (35. és 37. módosításon) alapul. A Tanács szövege az ilyen intézkedéseket választhatóvá teszi, míg a Parlament – a régi 5. cikkhez fűzött módosításában – úgy véli, hogy azoknak kötelezőknek kellene lenniük. A Parlament elsőbbséget tulajdonít annak, hogy a nyilvánosság vegyen részt az újrahasznosítási és újrafeldolgozási folyamatokban.
Módosítás  44 A Tanács közös álláspontja 7 cikk – 2 bekezdés
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
(2) A tagállamok megfelelő intézkedéseket hozhatnak a környezeti hatás, valamint a gyártás és a későbbi használat során a hulladékkeletkezés csökkentését célzó terméktervezés ösztönzésére, és annak biztosítása érdekében, hogy a hulladékká vált termékek hasznosítása és ártalmatlanítása a 10. és a 11. cikkel összhangban történjék.	(2) A gyártók megfelelő intézkedéseket hoznak a környezeti hatás, valamint a gyártás és a későbbi használat során a hulladékkeletkezés csökkentését célzó terméktervezés érdekében, és annak biztosítása érdekében, hogy a hulladékká vált termékek hasznosítása és ártalmatlanítása a 10. és a 11. cikkel összhangban történjék.
	A tagállamok az (1) bekezdéssel összhangban megteszik a megfelelő intézkedéseket a fentieket célzó terméktervezés ösztönzése érdekében.
Az ilyen intézkedések többek között ösztönözhetik a többfelhasználású, műszaki szempontból tartós, valamint hulladékká válás után megfelelően és biztonságosan hasznosítható és környezetbarát módon ártalmatlanítható termékek fejlesztését, gyártását és értékesítését.	Az ilyen intézkedések többek között ösztönözhetik a többfelhasználású, műszaki szempontból tartós, valamint hulladékká válás után megfelelően és biztonságosan hasznosítható és környezetbarát módon ártalmatlanítható termékek fejlesztését, gyártását és értékesítését. Ennek magában kell foglalnia a gyártók vagy importőrök nyilvánosan hozzáférhető információ közlésére irányuló kötelezettségét is arra vonatkozóan, hogy a termékük milyen mértékben újrafeldolgozható.
Indokolás
A megelőzést és újrahasznosítást célzó terméktervezéshez kapcsolódó felelősség a gyártókat terheli. A tagállamoknak ennek ösztönzését megfelelő intézkedésekkel kell támogatniuk, szükség esetén a bizonyos elsőbbséget élvező termékekre vonatkozó jogalkotási előírásokkal alátámasztva – ahogy az az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai esetében is történt. A megfelelő újrafeldolgozási műveletek ösztönzése érdekében a gyártóknak vagy importőröknek tájékoztatást kell adniuk arról, hogy termékük hulladékká válás esetén milyen mértékben újrafeldolgozható.
Módosítás  45 A Tanács közös álláspontja 7 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
	(2a) A tagállamok megfelelő intézkedéseket tesznek a javítást és az újrafelhasználást lehetővé tevő létesítmények és az elkülönített gyűjtést, valamint az életciklusuk végén a termékek felelős módon történő visszavételét és ártalmatlanítását végző létesítmények létrehozásának ösztönzése érdekében.
Indokolás
A Parlament által első olvasatban elfogadott módosítás (35. módosítás) alapján. A Parlament úgy vélte, hogy erre a szövegre van szükség a javító és újrahasznosító létesítmények iránti támogatásának megerősítése érdekében.
Módosítás  46 A Tanács közös álláspontja 7 cikk – 2 b bekezdés (új)
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
	(2b) A tagállamok a 34. cikknek megfelelően készített végrehajtási jelentésben tájékoztatják a Bizottságot e cikk végrehajtásáról. A Bizottság a tagállamok által szerzett tapasztalatok alapján felméri az egyes hulladékáramokkal kapcsolatos kibővített gyártói felelősségi rendszerek EU-s szintű bevezetésének célszerűségét.
(Az első olvasatban szereplő 35. módosítás részbeni, módosított formában történő visszaállítása)
Indokolás
A Parlament által az első olvasatban áthelyezett módosítás (35. módosítás). A gyártói felelősség nyomon követésének folyamatosnak kell lennie az ilyen rendszerek hatékonyságának biztosítása érdekében.
Ha a kiterjesztett gyártói felelősséggel kapcsolatos tagállami intézkedések önkéntesek maradnak, akkor – a bizottsági fellépés megkönnyítése céljából – a tagállamoknak legalább jelentést kell benyújtaniuk az ezzel kapcsolatban tett minden intézkedésről.
Módosítás  47 A Tanács közös álláspontja 7 cikk – 4 bekezdés
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
(4) A kiterjesztett gyártói felelősséget a 13. cikk (1) bekezdésében előírt hulladékgazdálkodással kapcsolatos felelősség sérelme nélkül alkalmazzák.	(4) A kiterjesztett gyártói felelősséget a 13. cikk (1) bekezdésében előírt hulladékgazdálkodással kapcsolatos felelősség és a hatályos, hulladékáramra vonatkozó egyedi jogszabályok sérelme nélkül alkalmazzák.
Indokolás
A módosítás pontosítja a Tanács közös álláspontjában újonnan bevezetett rendelkezést. A hatályos, hulladékáramra vonatkozó egyedi jogszabályok végrehajtásának biztosítása.
Módosítás  48 A Tanács közös álláspontja 7 a cikk (új)
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
	7a. cikk
	A hulladékkeletkezés megelőzése
	Az 1. és 3a. cikk értelmében, valamint a 7. cikk és az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről szóló, 2005. július 6-i 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 figyelembevételével a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az átlagos évi hulladéktermelésük 2012-re történő stabilizálására, a 2009-es átlagos évi hulladéktermelésükhöz viszonyítva.
	A stabilizáció azt jelenti, hogy a stabilizációs időszak kezdetéhez képest nem következhet be növekedés.
	A 26. cikkben előírt intézkedések szükséges előfeltételeként és a valamennyi érdekelttel lefolytatott konzultációt követően a Bizottság adott esetben javaslatokat nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok megelőzési intézkedéseinek támogatásához szükséges intézkedésekre vonatkozóan, amelyek a következőkre terjednek ki:
	a) 2009-ra megszülethessen egy olyan mutatókat tartalmazó lista, amely lehetővé teszi a tagállamok számára a hulladékkeletkezés megelőzését célzó programjaik haladásának figyelemmel kísérését, értékelését és az erről szóló jelentés elkészítését;
	b) 2010-re létrejöhessen egy, mind a hulladék keletkezésére, mind pedig a hulladékban a veszélyes anyagok jelenlétére vonatkozó öko-terméktervezési politika, a tartós, újrafelhasználható és újrahasznosítható termékekre összpontosító technológiák támogatása érdekében;
	c) 2010-ig a meglévő legjobb gyakorlat alapján további mennyiségi és minőségi vonatkozású hulladékcsökkentési célokat lehessen kitűzni 2020-ra;
	d) 2010-re megszülethessen egy cselekvési terv a főként a jelenlegi fogyasztói szokások megváltoztatására irányuló további európai szintű intézkedésekre vonatkozóan.
	1 HL L 191., 2005.07.22., 29. o. A legutóbb a 2008/28/EK irányelvvel (HL L 81., 2008.03.20., 48. o.) módosított irányelv.
Indokolás
A Parlament által az első olvasatban javasolt módosítás (37. módosítás). A Parlament rendkívüli prioritást tulajdonít az ilyen – a hulladék megelőzésére és újrafeldolgozására irányuló – célok elfogadásának. Fontos, hogy a gyártókat is bevonjuk a hulladékkeletkezés megelőzésébe. Az első olvasatban a Parlament részletes rendelkezéseket fogadott el arról, hogyan lehet a gyártók felelősségét megközelíteni többek között a hulladéktermelésre való hivatkozással. A Tanács ezt részben elfogadta. E módosítás célja, hogy újból és valamivel pontosabban megállapítsa a gyártói felelősséget a hulladékkeletkezés megelőzése tekintetében.
Módosítás  49 A Tanács közös álláspontja 8 cikk – 1 bekezdés
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a hulladék hasznosítási műveleteken menjen keresztül, a 10. és 11. cikknek megfelelően.	(1) A tagállamok az 1. cikkel összhangban megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a hulladék-hasznosítási műveleteken menjen keresztül, a 3a. és a 10. cikknek megfelelően.
	Ezek közé tartoznak legalább a II. mellékletben felsorolt műveletek, feltéve, hogy megfelelnek a hasznosítás 3. cikk 14. pontjában szereplő meghatározásának.
Indokolás
Az első olvasatban elfogadott 38. módosítás részbeni visszaállítása.
Módosítás  50 A Tanács közös álláspontja 8 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
	(2a) A Bizottság …-ig* a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárással összhangban jogalkotási javaslatot terjeszt elő a II. mellékletben szereplő hasznosítási műveletek tekintetében elérhető legjobb technikákon alapuló környezetvédelmi és hatékonysági kritériumok meghatározása érdekében.
	* Ezen irányelv hatálybelépése után két évvel.
(Az első olvasatban szereplő 38/108/157/140. és 141. módosítás részbeni visszaállítása)
Indokolás
Ebben az irányelvben a hulladékégetésre vonatkozóan hatékonysági kritériumokat határoznak meg, és ugyanez a teendő az egyéb hasznosítási műveletek tekintetében is ahhoz, hogy könnyebben megkülönböztethetők legyenek egymástól a valódi és a színlelt hasznosítási műveletek. Mivel ezek a kritériumok alapvető fontosságú elemek, ezért azokat együttdöntési eljárás keretében kell meghatározni.
Módosítás  51 A Tanács közös álláspontja 8 cikk – 2 b bekezdés (új)
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
	(2b) A tagállamok intézkedéseket hoznak a magas színvonalú újrahasznosítás támogatása érdekében, és ebből a célból szelektív gyűjtési rendszereket vezetnek be, amennyiben az elengedhetetlen az érintett újrahasznosítási ágazatok szükséges minőségi előírásainak szavatolásához.
	A tagállamok 2015-ig elkülönített hulladékgyűjtési rendszereket hoznak létre legalább a következők tekintetében: papír, fém, műanyag, üveg, textil, egyéb biológiailag lebomló hulladék, olaj és veszélyes hulladékok. Ez a hulladékáramokra vonatkozó hatályos vagy jövőbeni jogszabályok és a 18. cikk előírásainak sérelme nélkül alkalmazandó.
Indokolás
Az első olvasatban elfogadott 141. módosítás ismételt előterjesztése.
Módosítás  52 A Tanács közös álláspontja 8 a cikk (új)
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
	8a. cikk
	Újrafelhasználás és újrafeldolgozás
	(1) A tagállamok – figyelembe véve ezen irányelv 7. cikkét és a 2005/32/EK irányelvet – intézkedéseket tesznek a termékek újrafelhasználásának előmozdítására, különösen akkreditált újrafelhasználási és javítási hálózatok létrehozásán és támogatásán keresztül, valamint – szükség esetén – a vonatkozó feldolgozási és termékszabványok megállapításával.
	A tagállamok más intézkedések – például gazdasági eszközök, beszerzési kritériumok, mennyiségi célkitűzések vagy bizonyos termékek forgalomba hozatalával kapcsolatos tilalmak – alkalmazásával is ösztönözhetik az újrafelhasználást.
	(2) Az ezen irányelv célkitűzéseinek való megfelelés, valamint az erőforrásokat magas hatásfokon kezelő, európai újrahasznosító társadalom irányába való elmozdulás érdekében a tagállamok – figyelembe véve ezen irányelv 7. cikkét és a 2005/32/EK irányelvet – megteszik a következő célok eléréséhez szükséges intézkedéseket:
	a) 2020-ig a háztartási és hasonló eredetű hulladékok újrafelhasználásra és újrafeldolgozásra való előkészítését súlyban minimum 50%-ra kell növelni;
	b) 2020-ig az építési és bontási hulladék, a gyártási hulladék és az ipari hulladék újrafelhasználását és újrafeldolgozását súlyban minimum 70%-ra kell növelni.
	Azon országoknak, amelyek az Eurostat 2000 és 2005 közötti adatai szerint 5%-nál kisebb újrahasznosítási szinttel rendelkeznek valamely kategóriában, vagy nem rendelkeznek hivatalos adatokkal, további ötéves időszakot lehet megadni a célok eléréséhez.
	A tagállamok intézkedéseket hoznak a magas színvonalú újrahasznosítás támogatása érdekében, és ebből a célból szelektív gyűjtési rendszereket vezetnek be, amennyiben az elengedhetetlen az érintett újrahasznosítási ágazatok szükséges minőségi előírásainak szavatolásához.
	A tagállamok 2015-ig elkülönített hulladékgyűjtési rendszereket hoznak létre legalább a következők tekintetében: papír, fém, műanyag, üveg, textil, egyéb biológiailag lebomló hulladék, olaj és veszélyes hulladékok. Ez a hulladékáramokra vonatkozó hatályos vagy jövőbeni jogszabályok és a 18. cikk előírásainak sérelme nélkül alkalmazandó.
	Az előállított adatok jellemzőinek és bemutatásának harmonizálása, továbbá az adatok összehasonlíthatóvá tétele érdekében a tagállamok azokat a hulladékra vonatkozó statisztikákról szóló, 2002. november 25-i 2150/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1 követelményei szerint nyújtják be. Amennyiben szükséges, a Bizottság az ezen irányelv 36. cikkének (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban részletes szabályokat állapít meg annak ellenőrzésére, hogy a tagállamok megfeleltek-e az e bekezdésben meghatározott céloknak.
	1 HL L 332., 2002.12.09., 1. o. A legutóbb a 1893/2006/EK rendelettel (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.) módosított rendelet.
(első olvasat)
Indokolás
Ez a módosítás az ajánlástervezetben szereplő 19. módosítás helyébe lép, mivel a szöveg finomítását eredményezte a „hasonló eredetű hulladékok” kifejezés beiktatása ((2) bekezdés a) pont), illetve a „…-re való előkészítése” kifejezés eltávolítása ((2) bekezdés a) és b) pont). A jelenlegi helyzetben az irányelvtervezet nem fejezi ki megfelelően a tematikus stratégiában kifejezésre juttatott prioritásokat: e módosítás –, amely az első olvasat következő módosításain alapul: 38/108/157/140/141 – célja ennek orvoslása. A módosítás (2) bekezdését azonban átfogalmazták az Európai Bizottságtól érkező új információk tükrében.
Módosítás  53 A Tanács közös álláspontja 9 cikk
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
A tagállamok biztosítják, hogy ha a 8. cikk (1) bekezdésével összhangban nem kerül sor hasznosításra, a hulladékot ártalmatlanítási műveleteknek vetik alá.	A tagállamok biztosítják, hogy ha nem kerül sor a 8. cikk (1) bekezdése szerinti hasznosításra, a hulladékot biztonságos, a 10. cikk célkitűzéseinek megfelelő ártalmatlanítási műveleteknek vetik alá.
	A tagállamok tiltják a hulladékok elhagyását, lerakását vagy ellenőrizetlen ártalmatlanítását.
	Az I. mellékletben D 11 (Hulladékégetés a tengeren) és D7 (Bevezetés tengerbe vagy óceánba, beleértve a tengerfenéken történő elhelyezést is) pont alapján besorolt ártalmatlanító műveletek végzése tilos.
Indokolás
A Parlament által az első olvasatban elfogadott módosítás (39. és 158. módosítás). E módosításra a hulladékártalmatlanítás teljes lefedettsége érdekében van szükség. Kifejezetté kell tenni, hogy tilos a tengeren történő hulladékégetés és a hulladék tengerbe vagy óceánba való bevezetése, beleértve a tengerfenéken történő elhelyezést is.
Módosítás  54 A Tanács közös álláspontja 11 cikk
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
11 cikk	törölve
Hulladékhierarchia
(1) Az alábbi hulladékhierarchiát irányadó elvként kell alkalmazni a hulladékmegelőzésre és -gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és politika terén:
a) megelőzés;
b) újrahasználatra való előkészítés;
c) újrafeldolgozás;
d) egyéb hasznosítás, például energetikai hasznosítás; és
e) ártalmatlanítás
(2) Az (1) bekezdésben említett hulladékhierarchia alkalmazásakor a tagállamok intézkedéseket tesznek azon lehetőségek ösztönzésére, amelyek a legjobb általános környezeti eredményt hozzák. Ez az egyes hulladékáramok esetében megkövetelheti a hierarchiától való eltérést, amennyiben ezt indokolja az ilyen hulladék keletkezése és az azzal való gazdálkodás által gyakorolt általános hatásokra vonatkozó életciklus-szemlélet.
A tagállamok figyelembe veszik az elővigyázatosságra és a fenntarthatóságra, a műszaki megvalósíthatóságra és a gazdasági életképességére, az erőforrások védelmére vonatkozó általános környezetvédelmi elveket, valamint az általános környezeti, emberi egészségügyi, gazdasági és társadalmi hatásokat az 1. és 10. cikkel összhangban.
Indokolás
A bizottsági javaslatban a hulladékhierarchia az 1. cikkben volt megtalálható. Ez a módosítás ahhoz a korábbi módosításhoz kapcsolódik (beleértve a 21. és 22. módosítást is), amely a hulladékhierarchiáról szóló szövegrészt a Tanács által javasolt 11. cikkből az új 3a. cikkbe helyezi át. Következésképpen a 11. cikket el kell hagyni.
Módosítás  55 A Tanács közös álláspontja 14 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
Az 1013/2006/EK rendelettől eltérve, a tagállamok hálózatuk védelme érdekében korlátozhatják a hasznosításra szolgáló létesítménynek minősülő hulladékégetőkbe irányuló bejövő hulladékszállítmányokat, ha megállapítást nyer, hogy e szállítmányok eredményeként belföldi hulladékot kellene ártalmatlanítani, vagy a hulladékot olyan módon kellene kezelni, amely nem felel meg a hulladékgazdálkodási terveiknek. A tagállamok az ilyen döntésükről tájékoztatják a Bizottságot. A tagállamok az 1013/2006/EK rendeletben foglaltak szerint környezetvédelmi okokból is korlátozhatják a kimenő hulladékszállítmányokat.	Az 1013/2006/EK rendelettől eltérve, a tagállamok a környezet vagy hálózatuk védelme érdekében korlátozhatják a hulladékégetőkbe irányuló bejövő hulladékszállítmányokat, ha megállapítást nyer, hogy e szállítmányok miatt a belföldi hulladékot értékesíteni kellene, vagy olyan módon kellene kezelni, amely nem felel meg hulladékgazdálkodási terveiknek. A tagállamok az ilyen döntésükről tájékoztatják a Bizottságot. A tagállamok az 1013/2006/EK rendeletben foglaltak szerint környezetvédelmi okokból is korlátozhatják a kimenő hulladékszállítmányokat.
Indokolás
Szükségtelen szövegrész. A szabályozásnak besorolástól függetlenül minden hulladékégetésre vonatkoznia kell. A tagállamoknak képesnek kell lenniük arra is, hogy környezeti okokból (pl. a hulladékégetőkből származó károsanyag-kibocsátás és mérgező hamu csökkentése) megakadályozzák a nemzeti hulladékégetőikbe irányuló hulladékimportot.
Módosítás  56 A Tanács közös álláspontja 14 a cikk (új)
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
	14a. cikk
	A veszélyes hulladék nyomon követhetősége és ellenőrzése
	A jelen irányelvben a veszélyes hulladékra vonatkozóan meghatározott rendelkezésekkel összhangban a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a veszélyes hulladék termelése, gyűjtése és szállítása, valamint annak tárolása és kezelése a környezet és az emberi egészség számára optimális védelmet, az üzemeltetők, az ipari helyszínek és a személyek számára biztonságot biztosító feltételek mellett történjen, beleértve legalább olyan intézkedések meghozatalát, amelyek biztosítják bármely veszélyes hulladéknak a termeléstől a végső rendeltetésig történő nyomon követhetőségét és ellenőrzését, valamint kezelése során a megfelelő kockázatértékelést.
Indokolás
A Parlament által első olvasatban elfogadott módosítás (52. módosítás). A Parlament kiemelten fontosnak tartja annak biztosítását, hogy a veszélyes hulladékokról szóló irányelv hatályon kívül helyezése ne jelentse a védelmi normák csökkenését.
Módosítás  57 A Tanács közös álláspontja 15 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
	ca) a keverési művelet célja nem a hulladékban jelen lévő veszélyes anyagok koncentrációjának csökkentése kizárólag azért, hogy a további kezelés vagy ártalmatlanítás során elegendő legyen a higítatlan hulladékokra irányadó környezetvédelmi és egészségügyi előírásoknál kevésbé szigorú követelményeknek eleget tenni.
Indokolás
A Tanács megállapította, hogy a veszélyes hulladékok keverésének tilalma a veszélyes hulladékok hígítására is vonatkozik. A meghatározás azonban további pontosításra szorul a tilalom gyakorlati értelmezése tekintetében.
Módosítás  58 A Tanács közös álláspontja 15 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
	(2a) A tagállamok ösztönzik a veszélyes összetevőknek minden hulladékáramból történő különválasztását, mielőtt azok belépnének a hasznosítási láncba.
(Az első olvasatban szereplő 54. módosítás visszaállítása)
Indokolás
A veszélyes összetevők lehetőség szerinti különválasztása javítja a hasznosítási lehetőségeket. A veszélyes összetevőket ki kell venni a gazdasági körforgásból, és azok nem szennyezhetnek be új termékeket a hasznosítást követően.
Módosítás  59 A Tanács közös álláspontja 18 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
b) a hulladékolajokat a 10. és a 11. cikkel összhangban kezeljék;	b) a hulladékolajokat a 3a. és a 10. cikkel összhangban kezeljék, lehetőség szerint előnyben részesítve a regenerálást;
(Az első olvasatban szereplő 56. módosítás részbeni visszaállítása.)
Indokolás
A hatályos jogszabályokkal és az EU „újrafeldolgozó társadalommá” válására irányuló célkitűzéssel összhangban kifejezetten rendelkezni kell a hulladékolajok regenerálásának előnyben részesítéséről. Ez a módosítás biztosítani fogja, hogy a hulladékolajok anyagi újrafeldolgozását részesítik előnyben a hulladékolajokról szóló irányelv hatályon kívül helyezése helyett. Ez összhangban lenne az EU „újrafeldolgozó társadalommá” válására irányuló célkitűzéssel.
Módosítás  60 A Tanács közös álláspontja 18 cikk – 3 bekezdés
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
(3) Ha a tagállami jogszabályok értelmében a hulladékolajokra regenerálási követelmények vonatkoznak, a tagállamok előírhatják, hogy az ilyen hulladékolajokat regenerálni kell, ha ez műszakilag megvalósítható, és ha az 1013/2006/EK rendelet 11. vagy 12. cikke alkalmazandó, korlátozhatják a hulladékolajok területükről történő országhatárokat átlépő szállítását hulladékégető vagy együttégető létesítményekbe, annak érdekében, hogy elsőbbséget adjanak a hulladékolajok regenerálásának.	(3) Ahol a műszaki, gazdasági és szervezeti adottságok megengedik, a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy elsőbbséget biztosítsanak a hulladékolajok regenerálás érdekében történő kezelése számára. Következésképpen a tagállamok – amennyiben az 1013/2006/EK rendelet 11. vagy 12. cikke alkalmazandó – korlátozhatják a hulladékolajok területükről történő, országhatárokat átlépő szállítását hulladékégető vagy együttégető létesítményekbe, annak érdekében, hogy elsőbbséget adjanak a hulladékolajok regenerálásának.
(Az első olvasatban szereplő 56. módosítás visszaállításából következő módosítás.)
Indokolás
A hatályos jogszabályokkal és az EU „újrafeldolgozó társadalommá” válására irányuló célkitűzéssel összhangban kifejezetten rendelkezni kell a hulladékolajok regenerálásának előnyben részesítéséről. Amennyiben ez közösségi szintű követelmény, többé már nincs szükség tagállami előírásokra. A hulladékolajok regenerálása tekintetében a 75/439/EGK irányelvben megállapított elsőbbséget továbbra is biztosítani kell. Mivel az olaj iránti egyre növekvő kereslettel párhuzamosan az erőforrások egyre csak fogyatkoznak, elkerülhetetlenné válik a rendelkezésre álló összes forrás hasznosítása. Az olaj globális jelentősége arra kényszerít, hogy a regenerálásnak továbbra is elsőbbséget biztosítsunk.
Módosítás  61 A Tanács közös álláspontja 19 cikk
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
Biohulladék	A biohulladék gyűjtése és felhasználása
A tagállamok adott esetben és a 10. és a 11. cikkel összhangban intézkedéseket hoznak az alábbiak ösztönzése érdekében:	(1) Elsőbbséget élvez az anyagok otthoni, illetve a helyi vagy regionális biohulladék-kezelő létesítményekben történő újrahasznosítása.
a) a biohulladék szelektív gyűjtése;	(2) Az 1. cikkben megállapított célok végrehajtása érdekében a tagállamok ...-ig* kidolgozzák a biohulladék szelektív gyűjtési rendszerét.
b) a biohulladék oly módon történő kezelése, amely magas szintű környezetvédelemnek felel meg;	A 36. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően el kell fogadni a biohulladékokból előállított, környezeti szempontból biztonságos anyagok gyűjtésére és kezelésére vonatkozó biztonsági minimumkövetelményeket, valamint az ezek használatára vonatkozó környezeti és minőségi kritériumokat, beleértve a szennyező anyagokra vonatkozó határértékeket is.
c) a biohulladékból készített, környezetvédelmi szempontból biztonságos anyagok használata.	A Bizottság legkésőbb ...-ig* jogalkotási javaslatot terjeszt elő a biohulladékok szelektív gyűjtésére vonatkozó minimumcélokról.
A Bizottság elvégzi a biohulladék-gazdálkodás értékelését, adott esetben javaslat benyújtása céljából.
	* Ezen irányelv hatálybalépése után három évvel.
Indokolás
Az EP első olvasatában szereplő 112. módosítás. A biohulladék a metánkibocsátás csökkentésében lényeges szerepet játszik. Ezenfelül a biohulladék hasznosítása hozzájárul az olyan erőforrások védelméhez, amelyeket egyébként e célból felhasználnának. Elsőbbséget kell biztosítani a biohulladék anyagi hasznosításának.
Módosítás  62 A Tanács közös álláspontja 19 a cikk (új)
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
	19a. cikk
	A biohulladék kezelése
	(1) A biohulladék termőföldön történő szétterítése előtt a termelők és a tulajdonosok a biohulladékot csak olyan kezelésnek vetik alá, amely biztosítja, hogy az emberi, állat- és növényegészségügyi szempontból biztonságos legyen. Ez vonatkozik az éttermekben és vendéglátó létesítményekben keletkezett élelmiszer-hulladékra, amennyiben azt nem szükséges az 1774/2002/EK rendelet rendelkezéseinek megfelelően ártalmatlanítani.
	(2) A Bizottság a 36. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási intézkedéseket fogad el, meghatározva az emberi, állat- és növényegészségügyi szempontból történő biztonsági ellenőrzés minimumkövetelményeit.
	(3) Annak biztosítására, hogy a biohulladék termőföldön történő szétterítését környezeti szempontból megbízható módon hajtsák végre, a Bizottság a 36. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási intézkedéseket fogad el, meghatározva azokat a környezeti és minőségi kritériumokat, amelyeket teljesíteni kell ahhoz, hogy a biohulladékot mezőgazdasági, erdőgazdasági, illetve kertészeti célra hasznosított földterületen szétteríthessék, illetve, hogy azt már ne tekintsék hulladéknak.
	(4) A (3) bekezdésben elrendelt végrehajtási intézkedéseknek legalább a nehézfémekre, a fizikai szennyezőanyagokra, az életképes magokra és a csírázásra alkalmas növényi részekre vonatkozó kötelező határértékeket, valamint az alkalmas alapanyagok listáját kell tartalmaznia.
	(5) A kritériumok figyelembe veszik a biohulladék környezetre káros használatának vagy szállításának esetleges kockázatait, és azokat olyan szinten kell megállapítani, hogy garantálják az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét.
Indokolás
Az EP első olvasatában szereplő 112. módosítás. A biohulladék a metánkibocsátás csökkentésében lényeges szerepet játszik. Ezenfelül a biohulladék hasznosítása hozzájárul az olyan erőforrások védelméhez, amelyeket egyébként e célból felhasználnának. Elsőbbséget kell biztosítani a biohulladék anyagi hasznosításának.
Módosítás  63 A Tanács közös álláspontja 19 b cikk (új)
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
	19b. cikk
	Ellenőrzések
	(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 19a. cikkben megállapított előírásoknak való megfelelés felügyelete érdekében minőségbiztosítási rendszereket fejlesszenek ki és üzemeltessenek.
	(2) A tagállamok biztosítják, hogy a veszélyes anyagok jelenlétét rendszeres időközönként ellenőrizzék.
Indokolás
Az EP első olvasatában szereplő 112. módosítás. A biohulladék a metánkibocsátás csökkentésében lényeges szerepet játszik. Ezenfelül a biohulladék hasznosítása hozzájárul az olyan erőforrások védelméhez, amelyeket egyébként e célból felhasználnának. Elsőbbséget kell biztosítani a biohulladék anyagi hasznosításának.
Módosítás  64 A Tanács közös álláspontja 19 c cikk (új)
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
	19c. cikk
	Élelmiszer-hulladék
	A nem kezelt élelmiszer-hulladék takarmányozási célokra való hasznosítása tilos. Az élelmiszer-hulladékot az engedéllyel rendelkező vállalkozásoknak kell megfelelő műveletek alkalmazásával ellenőrizhető módon eltávolítaniuk, fertőtleníteniük és biztonságosan ártalmatlanítaniuk. Az élelmiszer-hulladék sertések takarmányozására való felhasználását a tagállamok csak azzal a feltétellel engedélyezhetik, hogy a biztonságos hasznosítást, a fertőtlenítést és a 1774/2002/EK rendelet egyéb rendelkezéseinek való megfelelést minden szempontból ellenőrzik.
Indokolás
Az EP első olvasatában szereplő 98/113. módosítás. A nagy konyhákból és vendéglátó létesítményekből származó kezeletlen hulladék takarmányozási célú felhasználása a betegségek szempontjából óriási veszélyt rejt magában. Szabályozott és ellenőrzött ártalmatlanítási rendszer hiányában megvalósíthatatlan a takarmányozási célú felhasználás tilalma. Az igazolhatóan fertőtlenített élelmiszer-hulladék takarmányokban való felhasználása engedélyezhető szigorúan ellenőrzött feltételek mellett, ezáltal megakadályozva a kezeletlen élelmiszer-hulladék takarmányozási célú illegális felhasználását.
Módosítás  65 A Tanács közös álláspontja 20 cikk – 5 a bekezdés (új)
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
	(5a) A veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló minden berendezésnek egyedi engedélyeztetés tárgyát kell képeznie, és az engedélynek tartalmaznia kell azon tervezett intézkedések leírását, amelyekkel garantálni kívánják, hogy az üzem kialakítása, felszerelése és működtetése megfelel a kezelt hulladékok besorolásának és az azokkal összefüggő kockázatoknak.
	Az illetékes hatóságok által kibocsátott engedélyen fel kell tüntetni:
	a) a kezelhető veszélyes hulladék mennyiségeit és kategóriáit,
	b) az optimális környezetvédelmet és a magas szintű biztonságot garantáló hulladékkezelési műveletek technikai követelményeit.
	Amennyiben egy nem veszélyes hulladékokat kezelő üzem üzemeltetője az üzemeltetés olyan megváltoztatását tervezi, amely veszélyes hulladék bevonásával is együtt jár, úgy ezt a 96/61/EK irányelv 2. cikke (10) bekezdésének b) pontja értelmében vett lényeges változtatásnak kell tekinteni, és az említett irányelv 12. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.
Indokolás
A veszélyes hulladék kezelésére szolgáló létesítményekhez kiadott engedélyeknek figyelembe kell venniük az ilyen hulladékok sajátosságait és a kezelésükhöz kapcsolódó kockázatokat. Eltérés nem lehetséges. Az első olvasatban elfogadott 58. módosítás ezzel az egyedi előírással foglalkozik.
Módosítás  66 A Tanács közös álláspontja 21 cikk
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
A tagállamok a 20. cikk (1) bekezdésében foglaltak alól mentességet adhatnak a létesítményeknek vagy a vállalkozásoknak az alábbi műveletek elvégzésére:	A tagállamok a 20. cikk (1) bekezdésében foglaltak alól mentességet adhatnak a létesítményeknek vagy a vállalkozásoknak az általuk termelt nem veszélyes hulladék termelés helyén való ártalmatlanítására.
a) nem veszélyes hulladékuk termelés helyén való ártalmatlanítása; vagy
b) a hulladék hasznosítása.
(Az első olvasatban szereplő 161. módosítás részbeni visszaállítása.)
Indokolás
Elfogadhatatlan, hogy a tagállamoknak általános lehetőséget biztosítsanak arra, hogy bármely hasznosítási művelet tekintetében – beleértve akár még a veszélyes hulladékot is – mentességet adjanak az engedélyezési követelmények alól.
Módosítás  67 A Tanács közös álláspontja 22 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
	A veszélyes hulladék kezelése tekintetében nem adható mentesség.
(Az első olvasatban szereplő 161. módosítás módosított formában való, részbeni visszaállítása.)
Indokolás
A veszélyes hulladék kezelésének mindig engedély tárgyát kell képeznie.
Módosítás  68 A Tanács közös álláspontja 22 cikk – 2 bekezdés
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
2. Az (1) bekezdésben meghatározott általános szabályokon kívül a tagállamok meghatározzák a veszélyes hulladékra vonatkozó mentességgel kapcsolatos speciális feltételeket, beleértve a tevékenység típusát, valamint a hasznosítás különböző formáinak végzéséhez kapcsolódó bármilyen más szükséges követelményt és adott esetben a hulladék veszélyes összetevőinek koncentrációjára vonatkozó határértékeket valamint a kibocsátási határértékeket.	törölve
(Az első olvasatban szereplő 188. módosítás ismételt előterjesztése.)
Indokolás
A veszélyes hulladék kezelésének mindig engedély tárgyát kell képeznie.
Módosítás  69 A Tanács közös álláspontja 23 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
	A bürokrácia minimálisra csökkentése érdekében, lehetőség szerint az illetékes hatóságok kezelésében lévő nyilvántartásokat kell felhasználni az e nyilvántartásba vételi folyamathoz szükséges vonatkozó információk beszerzéséhez.
Indokolás
Ez az önmagát magyarázó módosítás megegyezik az első olvasatban elfogadott 163. módosítással; célja, hogy elkerülje a felesleges adminisztratív erőfeszítéseket.
Módosítás  70 A Tanács közös álláspontja 24 cikk – 4 a bekezdés (új)
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
	(4a) Az e cikk alapján elfogadott minimumszabályok nem tekintendők az 1013/2006/EK rendelet 12. cikke (1) bekezdése c) pontja első francia bekezdésének értelmében vett közösségi jogszabályoknak.
Indokolás
Ezt a cikket a közös álláspont illesztette be, de kérdéses az országhatárokat átlépő hulladékszállítás szempontjából. Hasznosítási célú hulladékszállításnál a hulladékszállításról szóló rendelet értelmében kifogás emelhető abban az esetben, ha a hulladékszállítmányt fogadó létesítményre vonatkozó előírások kevésbé szigorúak a feladó országban érvényes előírásoknál. Ez azonban nem lehetséges akkor, ha közösségi szintű előírások vannak érvényben. Nem indokolt azonban a kifogásemelés ezen alapjának kizárása, ha az ilyen minimumszabályokat komitológiai eljárás keretében határozták meg.
Módosítás  71 A Tanács közös álláspontja 26 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
(1) A tagállamok az 1. és 11. cikknek megfelelően legkésőbb …*-ig hulladékmegelőzési programokat hoznak létre.	(1) A tagállamok az 1., a 3a. és a 7a. cikkel összhangban megteszik a teljes hulladéktermelésük stabilizálásához szükséges valamennyi intézkedést. A stabilizáció azt jelenti, hogy a stabilizációs időszak kezdetéhez képest nem következhet be növekedés. A tagállamok első lépésként a fenti cikkeknek megfelelően legkésőbb *… -ig programokat hoznak létre a hulladékkeletkezés megelőzésére.
Indokolás
A Parlament által az első olvasatban áthelyezett módosítás (69. módosítás) és új információk alapján. A Parlament rendkívüli prioritást tulajdonít a hulladékok keletkezésének megelőzésére és azok újrafeldolgozására vonatkozó célok elfogadásának.
Módosítás  72 A Tanács közös álláspontja 26 cikk – 3 és 4 bekezdés
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
(3) A tagállamok meghatározzák a megfelelő konkrét minőségi és mennyiségi referenciaszinteket az elfogadott hulladékmegelőző intézkedésekhez az intézkedések által elért eredmények nyomon követése és értékelése érdekében, továbbá ugyanezen céllal a (4) bekezdésben szereplőktől eltérő konkrét minőségi és mennyiségi célkitűzéseket vagy mutatókat határozhatnak meg.	(3) A tagállamok megfelelő konkrét minőségi és mennyiségi célokat határoznak meg e programokon belül, legalább a hulladék 2012-ig történő stabilizálásának, majd a hulladék-termelés 2020-ig – a 7a. cikkben meghatározottak szerint – történő további jelentős csökkentésének célként meghatározott kiindulási pontja alapján.
(4) A hulladékmegelőzési intézkedések mutatóit a 36. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet elfogadni.
Indokolás
A Parlament által az első olvasatban áthelyezett módosítás (69. módosítás) és új információk alapján. A Parlament rendkívüli prioritást tulajdonít a hulladékok keletkezésének megelőzésére és azok újrafeldolgozására vonatkozó célok elfogadásának.
Módosítás  73 A Tanács közös álláspontja 26 cikk – 5 bekezdés
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
(5) A Bizottság iránymutatásokat dolgoz ki annak érdekében, hogy a tagállamoknak a programok előkészítésében segítséget nyújtson.	(5) A Bizottság rendszert hoz létre a hulladékkeletkezés megelőzésére vonatkozó bevált gyakorlatokkal kapcsolatos információk cseréjére és iránymutatásokat dolgoz ki annak érdekében, hogy a tagállamoknak a programok előkészítésében segítséget nyújtson.
Indokolás
Az első olvasatban áthelyezett módosítás (69. módosítás). Egy ilyen rendszer lehetővé tenné, hogy a más tagállamokban megtett hatékony intézkedések ösztönző erőként hassanak a hatóságokra.
Módosítás  74 A Tanács közös álláspontja 27 cikk
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a hulladékgazdálkodási terveket és a hulladékmegelőzési programokat legalább hatévente értékeljék és adott esetben módosítsák.	A tagállamok rendszeresen értékelik a hulladékkeletkezés megelőzését célzó programokat és legalább ötévente felülvizsgálják azokat. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség éves jelentésében szerepelteti az ilyen programok teljesítésével és végrehajtásával kapcsolatos előrehaladás értékelését.
Indokolás
Az EEA-t is be kell vonni a folyamatba, hogy segítsen megállapítani a Bizottságnak és a Parlamentnek, hogy mi zajlik e téren a különböző helyszíneken. A tagállamok könnyedén kijátszhatják a felügyeletet azzal, hogy egyszerűen késleltetik jelentéseiknek a Bizottsághoz való benyújtását. A 91/692/EGK irányelv értelmében a tagállamoknak a hulladékokról szóló, meglévő keretirányelvre vonatkozó időszakos jelentéseiket 2004. szeptember 30-ig kellett benyújtaniuk. Ezt 2004. december 31-ig mindössze 9 tagállam tette meg. Ezek a következők: Németország, Dánia, Görögország, Finnország, Portugália, Svédország, Csehország, Szlovénia és Szlovákia. Az első olvasatbeli 71. módosítás újbóli előterjesztése.
Módosítás  75 A Tanács közös álláspontja 29 a cikk (új)
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
	29a. cikk
	Kiegészítő intézkedések
	A Bizottság ...*-ig jelentést dolgoz ki olyan intézkedések megfontolása céljából, amelyek hatékonyabban járulhatnak hozzá az 1. és 3a. cikkben meghatározott célok eléréséhez. A jelentést a befejezését követő hat hónapon belül, adott esetben javaslatokkal együtt nyújtják be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
	A jelentésben különösen az alábbiakat kell mérlegelni:
	a) módosítani kell-e a II. mellékletet annak érdekében, hogy
	i. kihagyják azokat az eseteket, amikor a jegyzékben szereplő műveletek nem vezetnek kellő arányban a hulladék hasznos célú felhasználásához, és így nem felelnek meg az 1. cikkben lefektetett célkitűzésnek,
	ii. azonosítsák azokat az eseteket, amikor a hasznosítási művelet során felhasznált hulladék arányát meg kell határozni az ártalmatlanított hulladékéval szemben az 1. cikkben lefektetett célkitűzésnek való megfelelés biztosítása érdekében,
	iii. eltérő energiahatékonysági szintet vagy szinteket határozzanak meg az R1. hasznosítási műveletekkel kapcsolatban,
	iv. a referenciákat a technikai és tudományos fejlődés fényében kiigazítsák;
	b) módosítani kell-e az I. mellékletet annak érdekében, hogy
	i. a II. mellékletből kimaradt műveleteket vegyenek fel,
	ii. a referenciákat a technikai és tudományos fejlődés fényében kiigazítsák; és
	c) hozzájárul-e a 10. cikkben lefektetett célkitűzésekhez, ha minimumszabályokat állapítanak meg bizonyos ártalmatlanítási vagy hasznosítási műveletekre.
	Az e jelentésre vonatkozó követelmény nem akadályozza meg a Bizottságot abban, hogy időközben javaslatokat tegyen.
	* Két évvel ezen irányelv hatálybalépése után.
Indokolás
A Parlament első olvasatában elfogadott 61. módosítás visszaállítása. A javaslat számos helyen utal a komitológiai eljárásra, amely lehetővé teszi több fontos terület alapos vizsgálat nélküli módosítását. Ez a módosítás javít ezen a helyzeten azáltal, hogy kötelezi a Bizottságot, hogy jelentést nyújtson be számos fontos területen azzal a szándékkal, hogy csak azt követően terjeszthessenek új javaslatokat a Parlament és a Tanács elé megfontolásra. A Bizottságnak már konkrét javaslatokkal kell rendelkeznie azokon a területeken, ahol komitológiai eljárást javasol, ezért az is módjában áll, hogy ezen elképzeléseket mielőbb megossza. Ez nem akadályozza a menet közbeni változtatásokat, hiszen a módosítás egyértelműen kimondja, hogy a Bizottság időközben megteheti javaslatait.
Módosítás  76 A Tanács közös álláspontja 32 cikk – 1 bekezdés
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
(1) A 20. cikk (1) bekezdésében említett létesítmények vagy vállalkozások, a veszélyes hulladékok termelői és a veszélyes hulladékot foglalkozásszerűen gyűjtő és szállító vagy a veszélyes hulladék kereskedőiként és közvetítőiként eljáró létesítmények és vállalkozások nyilvántartást vezetnek a hulladék mennyiségéről, tulajdonságairól, eredetéről, és ahol az lényeges, rendeltetési helyéről, gyűjtési gyakoriságáról, szállítási módjáról és kezelési módszeréről és ezeket az információkat kérésre az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják.	(1) A 20. cikk (1) bekezdésében említett létesítmények vagy vállalkozások, a veszélyes hulladékok termelői és a veszélyes hulladékot foglalkozásszerűen gyűjtő és szállító vagy a veszélyes hulladék kereskedőiként és közvetítőiként eljáró létesítmények és vállalkozások időrendben vezetett nyilvántartással rendelkeznek a hulladék mennyiségéről, tulajdonságairól, eredetéről, és ahol az lényeges, rendeltetési helyéről, gyűjtési gyakoriságáról, szállítási módjáról és kezelési módszeréről és ezeket az információkat kérésre az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják.
Indokolás
A Parlament által első olvasatban elfogadott módosítás (74. módosítás). A Parlament szerint elsőbbséget élvez annak biztosítása, hogy a veszélyes hulladékokról szóló irányelv hatályon kívül helyezése ne eredményezze a védelmi követelmények szintjének csökkenését.
Módosítás  77 A Tanács közös álláspontja 32 cikk – 2 bekezdés
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
(2) A veszélyes hulladékok esetében a nyilvántartást legalább három évig meg kell őrizni, kivéve a veszélyes hulladékot szállító létesítményeket vagy vállalkozásokat, amelyek esetében a nyilvántartást legalább 12 hónapig kell megőrizni.	(2) A veszélyes hulladékok esetében a nyilvántartást legalább öt évig meg kell őrizni.
Az illetékes hatóságoknak vagy a hulladék előző birtokosának kérésére a kezelési műveletek elvégzését igazoló okiratokat be kell mutatni.	Az illetékes hatóságoknak vagy a hulladék előző birtokosának kérésére a kezelési műveletek elvégzését igazoló okiratokat be kell mutatni.
	A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes nemzeti hatóságok nyilvántartást vezetnek a IV. fejezetben említett összes létesítményről és vállalkozásról, és az ilyen létesítmények és vállalkozások számára jelentéstételi kötelezettséget írhatnak elő.
(Az első olvasatban szereplő 74. módosítás visszaállítása)
Indokolás
A Parlament által első olvasatban elfogadott módosítás (74. módosítás). A Parlament szerint elsőbbséget élvez annak biztosítása, hogy a veszélyes hulladékokról szóló irányelv hatályon kívül helyezése ne eredményezze a védelmi követelmények szintjének csökkenését. A veszélyes hulladék kezelése és szállítása komoly dolog. Mindkettő esetében a feljegyzéseket öt évig meg kell őrizni a megfelelő kimutathatóság biztosításához. A hulladékkal foglalkozó összes létesítményt vagy vállalkozást be kell jegyezni a nyilvántartásba.
Módosítás  78 A Tanács közös álláspontja 34 cikk – 4 a bekezdés (új)
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
	(4a) Az Európai Parlament és a Tanács – a Bizottság javaslattal kísért jelentése alapján – legkésőbb ...*-ig felülvizsgálja a II. melléklet R1. pontjához fűzött lábjegyzetben említett hulladékégetőkre vonatkozó képletet.
	A Bizottság jelentése a tagállamoknak a saját területükön található, a II. melléklet R1. pontjához fűzött lábjegyzetben szereplő képlet alkalmazásával hasznosító létesítménynek nyilvánított hulladékégetőkről készített jelentésein alapul. A Bizottság a jelentésben felülvizsgálja, hogy a képlet használatától várt hatás bekövetkezett-e, illetve létrejött-e jelentős ösztönző hatás további, nagy energiahatékonyságú hulladékégető létesítmények építésére és működtetésére.
	Annak érdekében, hogy az illetékes hatóság a létesítményt hasznosító vagy ártalmatlanító létesítménynek nyilvánítsa a II. melléklet R1. pontjához fűzött lábjegyzetben szereplő képlet alapján, a létesítmény üzemeltetője megadja különösen azt az adatot, hogy a hulladék kezelése mekkora külső energiaráfordítást igényel, valamint a kibocsátott energia formáját és mennyiségét (villamos és hőenergia).
	* Két évvel ezen irányelv hatálybalépése után.
Indokolás
Az első olvasatban elfogadott és az energiahatékonysági képlet törlését célzó 83. módosítás szándékát véve alapul, ez a kompromisszum elsősorban az átláthatóság megteremtésére irányul a hulladékégető létesítmények hasznosító létesítményként való besorolása tekintetében, továbbá felülvizsgálja a képletet annak megállapítása céljából, hogy elérték-e a kívánt hatást.
Módosítás  79 A Tanács közös álláspontja 35 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
(1) A Bizottság iránymutatásokat dolgozhat ki a hasznosítás és az ártalmatlanítás 3. cikk 14. és 18. pontjában szereplő fogalommeghatározásainak értelmezésére.	(1) A Bizottság iránymutatásokat dolgozhat ki a hasznosítás és az ártalmatlanítás fogalommeghatározásainak értelmezésére.
Indokolás
Összhangban a 20. cikk (4) bekezdésével: „Bármilyen energetikai hasznosítással járó hulladékégetésre vagy hulladék-együttégetésre vonatkozó engedély feltétele, hogy az energetikai hasznosításnak nagyfokú energiahatékonyság mellett kell megvalósulnia.” E célból technikai útmutatásként közzé kell tenni egy energiahatékonysági képletet, amely az ÖSSZES hulladékégető létesítményre alkalmazandó, függetlenül attól, hogy azokat hasznosító vagy ártalmatlanító létesítményként sorolták-e be.
Módosítás  80 A Tanács közös álláspontja I melléklet – D 7 pont
A Tanács közös álláspontja	Módosítás
D7 Bevezetés tengerbe vagy óceánba, a tengerfenéken történő elhelyezést is beleértve.	törölve
Indokolás
Az EP első olvasatban szereplő módosítása. A hulladék tengerbe vezetését vagy lerakását meg kell tiltani, mivel hosszú távon nem biztonságos.

INDOKOLÁS

Az Európai Parlament az első olvasatban elfogadta az irányelvtervezet néhány fontos módosítását. Most ragaszkodik ezek fenntartásához a második olvasatban.

Az e kategóriába tartozó, kulcsfontosságú módosítások a következők: az újrafeldolgozásra és a hulladékkeletkezés megelőzésére vonatkozó célok bevezetése, valamint főszabályként ragaszkodás az ötlépcsős hulladékhierarchiához.

A Tanács törölte a célokra vonatkozó valamennyi hivatkozást, de az Előadó módosított formában visszaállította a Parlament módosításait, a Bizottsággal folytatott konzultációt követően. A változások célja, hogy elfogadhatóbbá tegye a szövegeket a Tanács számára, valamint hogy a hulladékkeletkezés megelőzésére és az ipari hulladékok újrafeldolgozására vonatkozó célok terén figyelembe vegye a szilárd statisztikai alapon való eljárás szükségességét. Az előadó és a bizottság véleménye szerint helytelen lenne elszalasztani az arra kínálkozó alkalmat, hogy az irányelv többet nyújtson, mint fogalommeghatározások sorát. Fontos, hogy valós kapcsolat legyen az irányelv és az újrafeldolgozással és a megelőzéssel kapcsolatban a hulladékról szóló tematikus stratégiában meghatározott törekvések között. A célok nélkül ilyen kapcsolat valójában nem létezik.

Kétségtelen, hogy a Parlament és a Tanács között újabb vitára kerül majd sor az ötlépcsős hulladékhierarchia alkalmazásának mértékéről, valamint arról, hogy attól miként lehet majd eltérni. A Parlament a hierarchiát „főszabályként” kívánja alkalmazni, a Tanács pedig az „irányadó elv” kifejezést részesíti előnyben. Az előadó nincs teljesen meggyőződve arról, hogy a helyi szintű küzdelemben a két kifejezés közötti finom különbséget mindenkor meg fogják érteni. A kérdés kulcsfontosságú vonatkozása az, hogy az irányelvnek egyértelművé kell tennie, hogy a hierarchiától való eltérésre nem kerülhet sor eseti jelleggel, hanem annak egy szabályozott eljárás részeként kell történnie. A Parlament eredeti módosítása az eltérési folyamatot indokolatlanul összetetté tette: az előadó azt azon az alapon egyszerűsítette, hogy a nyilvánosság részvételére vonatkozó nemzeti eljárásokat kell alkalmazni.

Az irányelv egy másik fontos célja, hogy egyértelmű különbséget tegyen a között, hogy mi minősül a hulladék „hasznosítás”-ának és mi annak „ártalmatlanítás”-ának, mivel a Bíróság ítéletei a kérdést kétségessé tették. Az első olvasatban elfogadott módosítások tartalmazták a „hasznosítás” egy olyan fogalommeghatározását, amely bizonyos energiahatékonysági kritériumok teljesítése mellett terjesztené ki a hulladékból energiát előállító üzemek kijelölését: az energia hulladékból történő biztosításának elgondolását ellenző első olvasatbeli módosításokat nem fogadták el. Elfogadtak azonban egy módosítást, amely törölte a II. mellékletben szereplő energiahatékonysági képlettervezetet. Ez mérföldkő lett volna annak meghatározása szempontjából, hogy mely hulladékból energiát előállító üzemek minősülhetnek „hasznosítási" műveleteknek.

Az előadó úgy véli, hogy a hulladékból energiát előállító üzemek fontos részt vállalhatnak a – másként szemétlerakóba kerülő – lakossági hulladék kezelésében. Az előadó úgy véli továbbá, hogy a hulladék potenciálisan fontos üzemanyag egy olyan időben, amikor az EU energiaválsággal néz szembe, és egyre jobban függ a bizonytalan külföldi üzemanyag-forrásoktól. A mi hulladékunk legalább itthoni termés. Abból hő és energia állítható elő. Számos tagállami tapasztalat azt mutatja, hogy a hulladékból származó energia kiegészítheti az újrafeldolgozást, nem pedig megszünteti azt. Minden bizonnyal kívánatos fejlemény lenne egy olyan energiahatékonysági képlet alkalmazása, amelynek a „hasznosító” üzemeknek meg kell felelniük. Egy ilyen képlet mindenekelőtt létfontosságú ösztönzőt nyújtana az új üzemeket építőknek az energiahatékonyság prioritásként történő kezelésére.

Az előadó számára az is nyilvánvaló, hogy van néhány olyan európai parlamenti képviselő, aki gyökeresen ellenzi a hulladékból energiát előállító üzemek elgondolását, és aki soha semmilyen formában nem fogja megszavazni azokat. Vannak – főként a hulladékaik szemétlerakóból való eltérítésének még mindig korai szakaszaiban járó országokból származó – olyan európai parlamenti képviselők, akik attól tartanak, hogy a hulladékból származó energia országaikban a hulladékgazdálkodási folyamat domináns elemévé válhat, és hogy ez azután eltántorítana az újrafeldolgozásba, újrafelhasználásba és a megelőzésbe való befektetéstől.

Ez az a pont, ahol annyira fontos az, hogy a Parlament kitartson az újrafeldolgozási és megelőzési célok elfogadása mellett. A tagállamok azt akarják, hogy az európai parlamenti képviselők ismerjék el, hogy a hulladékból származó energia minősülhet „hasznosítás”-nak. E vita megnyeréséhez meg kell érteniük, hogy az európai parlamenti képviselők csak akkor fogják ennek elfogadását megszavazni, HA biztosítják őket arról, hogy az újrafeldolgozási és megelőzési célok szerepelni fognak az irányelvben. Az ilyen célok biztosítékot jelentenek az ellen, hogy a hulladékból származó energia váljon a hulladékgazdálkodás domináns eszközévé.

A Parlament az első olvasatban elfogadta a Bizottság megfelelően kezelt hulladék újrahasznosított termékké való alakítására irányuló javaslatainak javításait. Az európai parlamenti képviselők azzal foglalkoztak, hogy – „A hulladékstátusz megszűnése” fejezetben – egyértelműbben mutassák az utat a komposztra, töltőanyagokra, papírra, üvegre, fémre, lejárt élattartamú gumiabroncsokra, és textilhulladékokra vonatkozó előírásokról szóló jogalkotási javaslatok szükségessége felé. Ezen esetekben az alkalmazandó szabályok egyértelművé tétele óriási segítséget nyújtana az újrafeldolgozás felé való elmozdulásban. Ezen a ponton szégyen, hogy a Tanács elvesztette a hidegvérét és a kérdést a preambulumbekezdésekbe szorította. Az előadó sürgősebb konkrét intézkedést akar és a kérdést visszemelte az irányelv szövegébe.

A Tanács merész volt a melléktermékek kérdésében és a 4. cikkbe egy fogalommeghatározást vett fel. A Parlamentben lobbizókat teljesen megosztja a kérdés. Az előadó úgy véli, hogy a fogalommeghatározással kapcsolatos megállapodásra vonatkozó ezen alkalmat meg kellene ragadni és nem szabadna egy későbbi, ismeretlen időpontra halasztani.

Az irányelv két már meglévő irányelvet – a veszélyes hulladékról és a fáradt olajokról szóló irányelvet – vesz át. Sok kolléga aggódott amiatt, hogy a hulladékokról szóló keretirányelv a veszélyes hulladékokról szóló, meglévő irányelv túl sok vonatkozását nem vette át. Az előadó ezért – ennek orvoslása érdekében – javasolta az első olvasatban javasolt néhány módosítás visszahelyezését. Amikor az irányelv először megjelent, úgy tűnt, mintha veszélyeztethetné a fáradtolaj-tüzelésű kazánok érdekeit: az előadó elégedett azzal, hogy a közös álláspont most a megfelelő hangot üti meg e kérdéssel kapcsolatban. Az előadó üdvözli a Tanács biohulladékra vonatkozó szövegét és felhívja a figyelmet azokra az apróbb kiegészítésekre, amelyeket – szerinte – a gyártói felelősség tárgyában még meg kellene tenni.

Az előadó reméli, hogy a végül majd kialakuló irányelv elég egyértelmű lesz ahhoz, hogy a továbbiakban elkerülhető legyen az Európai Bírósághoz való fordulás. A biztonságos és fenntartható hulladékgazdálkodás fontos kérdés mindannyiunk számára. Tényleg meg kell próbálnunk, hogy ezúttal ezt helyesen szabályozzuk.

ELJÁRÁS

Cím	A hulladékokról szóló keretirányelv felülvizsgálata
Hivatkozások	11406/4/2007 – C6-0056/2008 – 2005/0281(COD)
Az EP 1. olvasatának dátuma - P szám	13.2.2007                     T6-0029/2007
A Bizottság javaslata	COM(2005)0667 - C6-0009/2006
A közös álláspont kézhezvétele ülésen történő bejelentésének időpontja	21.2.2008
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 21.2.2008
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Caroline Jackson 21.2.2006
Vizsgálat a bizottságban	25.2.2008		2.4.2008
Az elfogadás dátuma	8.4.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	43 0 14
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Adamos Adamou, Georgs Andrejevs, Margrete Auken, Pilar Ayuso, Irena Belohorská, Johannes Blokland, John Bowis, Frieda Brepoels, Hiltrud Breyer, Martin Callanan, Dorette Corbey, Chris Davies, Avril Doyle, Mojca Drčar Murko, Edite Estrela, Jill Evans, Anne Ferreira, Karl-Heinz Florenz, Matthias Groote, Cristina Gutiérrez-Cortines, Satu Hassi, Gyula Hegyi, Marie Anne Isler Béguin, Caroline Jackson, Dan Jørgensen, Christa Klaß, Eija-Riitta Korhola, Holger Krahmer, Urszula Krupa, Marie-Noëlle Lienemann, Peter Liese, Jules Maaten, Linda McAvan, Roberto Musacchio, Riitta Myller, Péter Olajos, Miroslav Ouzký, Vittorio Prodi, Dagmar Roth-Behrendt, Guido Sacconi, Richard Seeber, Kathy Sinnott, Bogusław Sonik, María Sornosa Martínez, Antonios Trakatellis, Evangelia Tzampazi, Thomas Ulmer, Anja Weisgerber, Glenis Willmott
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Inés Ayala Sender, Bairbre de Brún, Milan Gaľa, Erna Hennicot-Schoepges, Anne Laperrouze, Johannes Lebech, Kartika Tamara Liotard, Bart Staes
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Jean-Pierre Audy