JELENTÉS az Európai Unió integrált tengerpolitikájáról

21.4.2008 - (2008/2009(INI))

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
Előadó Willi Piecyk

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Európai Unió integrált tengerpolitikájáról

(2008/2009(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak „Az Európai Unió integrált tengerpolitikájáról” című közleményére (COM(2007)0575, SEC(2007)1283),

–   tekintettel a Bizottságnak „Az Európai tengerpolitikáról folytatott konzultáció konklúziói” című közleményére (COM(2007)0574),

–   tekintettel a Bizottságnak a „tengerek európai napja” megrendezéséről szóló háromoldalú közös nyilatkozatra irányuló javaslatára,

–   tekintettel a Bizottság „Az Európai Unió jövőbeni tengerpolitikája felé: európai elképzelések az óceánok és a tengerek jövőjéről” (COM(2006)0275) című zöld könyvére és a Parlament 2007. július 12-i állásfoglalására[1]

–   tekintettel az Európai Tanács 2007. március 8–9-i elnökségi következtetéseire az „Európai tanácsi cselekvési terv (2007-2009) – európai energiapolitika“ című dokumentum elfogadására vonatkozóan az Európai Tanács részéről;

–   tekintettel a Bizottságnak a „2020-ra 20-20% – Az éghajlatváltozásból származó lehetőségek Európa számára” című közleményére (COM(2008)0030),

–   tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által 2006. február 23-án elfogadott 2006. évi, a tengerészeti munka normáiról szóló egyezményben meghatározott rendelkezésekre, mint az ILO által 1919 óta elfogadott tengerészeti munkaügyi egyezményeket összefoglaló és alkalmazó egységes dokumentumra,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére, valamint a Regionális Fejlesztési Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Halászati Bizottság véleményére (A6‑0163/2008),

A. mivel az óceánok és tengerek az Európai Unió számára mind gazdasági, mind ökológiai szempontból jelentőséggel bírnak; mivel az Unió parti menti régiói és legkülső régiói révén 320 000 km hosszú tengerparttal rendelkezik, ahol Európa lakosságának egyharmada lakik,

B.  mivel a tengerészeti ipar és szolgáltatások, valamint a part menti régiók összességében 40 %-kal járulnak hozzá az uniós bruttó hazai termékhez,

C. mivel az éghajlatváltozás minden politika számára a legnagyobb kihívást jelenti a XXI. században; tekintettel arra, hogy az éghajlatváltozás következtében a part menti régiókat a tengerszint emelkedése fenyegeti, amely hatalmas mértékű lehet és drasztikus következményekkel járhat a lakosok számára,

D. mivel az EU tengerparti régiói, különösen legkülső régiói fontos szerepet töltenek be a bűnözés, pédául az illegális bevándorlás, a terrorizmus, valamint a csempészet elleni védekezés és biztonság terén, és mindemellett sajátos környezeti katasztrófáknak is ki vannak téve,

1.  üdvözli, hogy a Bizottság elfogadta a fent említett közleményeket, valamint a fent említett belső munkadokumentumban szereplő cselekvési tervet;

2.  megerősíti 2007. július 12-i állásfoglalását, és üdvözli, hogy a Bizottság legalább kezdeményeiben átvette az Európai Parlament követeléseinek jelentős részét;

3.  rámutat arra, hogy partszakaszai és legkülső régiói révén az EU kivételes tengerparti dimenziója egyedülálló lehetőségeket kínál az innováció, a kutatás, a környezetvédelem és a biodiverzitás vonatkozásában, és ezeket az integrált uniós tengerpolitikának okvetlenül figyelembe kell venni, továbbá a legkülső régiók kiváló, közlekedési és biztonsági célokat szolgáló összeköttetési pontokat biztosítanak uniós és globális szinten is;

4.  kifejezetten támogatja a Bizottság szándékát, hogy jobban kihasználják az Európai Unió tagállamai között a rövid távú tengeri, valamint a belvízi szállításban rejlő lehetőségeket, és a rövid távú tengeri szállítást gyorsan a belső piacba integrálják, üdvözli továbbá a Bizottság azon szándékát, hogy felgyorsítja a tengeri szállítás közös térségére, valamint a 2008–2018-as időszakra érvényes átfogó közlekedési stratégiára vonatkozó javaslatait;

5.  ösztönzi a tagállamokat az egymás közötti, és a szomszédos országokkal való együttműködés megerősítésére a TEN-T és más európai finanszírozási mechanizmusok (mint például a Marco Polo) megfelelő alkalmazása céljából annak érdekében, hogy elkészüljenek a tengeri autópályák és megvalósuljanak a rövid távú tengeri hajózási projektek;

6.  üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy javítsa a tengeri felügyelettel foglalkozó európai ügynökségek koordinációját, kiemelve különösen az illegális cselekmények (ember- és kábítószerkereskedelem, illegális bevándorlás, és terrorfenyegetés) megelőzését, elsősorban a nemzetközi vizekre összpontosítva;

7.  üdvözli az európai tengeri felügyeleti hálózat létrehozására irányuló bizottsági kezdeményezést és támogatja a tagállami parti őrségek közötti fokozott együttműködést; felhívja a Bizottságot az európai parti őrség megvalósíthatóságáról szóló tanulmány eredményeinek bemutatására, amelyet 2006 végéig kellett volna közzétennie és bemutatnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak;

8.  úgy véli, hogy a tengeri klaszterek különösen jó helyzete lehetővé teszi számukra az integrált tengerpolitika megvalósításához való hozzájárulást; felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul indítsa el a tengeri klaszterek európai hálózatára vonatkozó projektet;

9.  támogatja a „tengerek európai napjának” éves megrendezésére irányuló javaslatot; véleménye szerint az akciónapot fel kellene használni annak érdekében, hogy a tengerpolitika jelentőségét az érintett szakmán túl is tudatosítsák egyszerű állampolgárok, iskolák, egyetemek és nem kormányzati szervezetek részvételével; a legjobb gyakorlatok népszerűsítésének egyik módjaként emlékezteti a Bizottságot a példamutató tengeri régiónak adományozható díjról szóló javaslatára;

10. összességében mégis úgy ítéli meg, hogy a cselekvési terv túl kevés gyakorlati intézkedést tartalmaz, és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy a jövőben nagyratörőbben használja a szerződésekben részére biztosított eszközöket;

11. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a cselekvési terv az éghajlatváltozás kihívásaival a legcsekélyebb kötelezettségvállalás nélkül foglalkozik; megerősíti véleményét, hogy az európai tengerpolitika egyik feladatának az éghajlatváltozás következményeire való felkészülésnek és az azokhoz való alkalmazkodásnak, valamint a helyzet sürgősségéből adódóan a szükséges kiigazító rendelkezések kidolgozásának kell lennie, kükönös tekintettel a gleccserek olvadása következtében emelkedő tengerszintre, valamint a kikötőket és a part menti régiókat fenyegető fokozott árvízveszélyre, és ehhez minden lényeges politika, különösen a kutatási politika hozzájárulását kéri;

12. emlékeztet arra, hogy a gleccserek olvadása nem csupán a tengerszint emelkedését eredményezi, hanem az emberek, állatok és növények életében is helyreállíthatatlan károkat okoz, ezért üdvözli a Bizottságnak a Sarkvidéki Kezdeményezés előterjesztésére irányuló szándékát, továbbá felhívja a tudományos közösséget és a döntéshozókat, hogy továbbra is vizsgálják a sarkvidéki jégtakarók megóvásának lehetőségeit;

13. fenntartja, hogy a tengerek gondos kezelése megköveteli a part menti területek megfelelő kezelését, valamint azt, hogy az EU partjai mentén kivitelezett építési projektek minden esetben számoljanak az éghajlatváltozás következményeivel és a tengerszint abból következő megemelkedésével, a homokdűnék eróziójával valamint a viharok gyakoriságának és intenzitásának növekedésével;

14. támogatja az Európai Tanács 2007 márciusában megfogalmazott célját, amely szerint 2050-ig felére kell csökkenteni az üveghatást okozó gázok kibocsátását, és újra megerősíti, hogy a tengerpolitikának jelentős mértékben hozzá kell járulnia e gázok csökkentéséhez; többek között be kell vonni a hajózást a kibocsátáskereskedelembe, valamint fokozni kell egyrészt a tengerek mint megújuló energiaforrások kihasználására irányuló, másrészt a tisztább üzemű, új hajómeghajtási technológiák kifejlesztését célzó kutatási erőfeszítéseket; úgy ítéli meg, hogy Európának az éghajlatváltozás elleni küzdelemben betöltött úttörő szerepe erősítheti és kiépítheti Európa vezető szerepét a környezetvédelmi technológia és a kutatás területén;

15. kifejezetten felkéri a Bizottságot, hogy nagyobb ambícióval járjon el a hajók kén- és nitrogén-oxid-kibocsátása, továbbá szilárdanyag-kibocsátása elleni küzdelemben; ebben az összefüggésben megismétli az IMO-val (Nemzetközi Tengerészeti Szervezet) való szorosabb együttműködés szükségességét, és különösen a következőkre szólít fel:

· nitrogén-oxid-kibocsátási normák megállapítása az EU kikötőit használó hajók számára;

· a Földközi-tengernek, a Fekete-tengernek, valamint az Atlanti-óceán északkeleti részének kijelölése kénkibocsátást ellenőrző területként (SECA) a MARPOL-egyezmény értelmében;

· a kénkibocsátást ellenőrző területeken az utasszállító hajók által használt üzemanyagok megengedett legmagasabb kéntartalmának 1,5 %-ról 0,5 %-ra való csökkentése;

· a hajók kén-dioxid- és nitrogén-oxid-kibocsátására adóügyi eszközök – mint például adók és illetékek – kivetése, valamint az ilyen intézkedések és illetékek kivetési módozatainak meghatározása lobogótól függetlenül minden olyan hajó esetében, amelyek közösségi kikötőkben horgonyoznak, vagy az EU tagállamok vizein hajóznak;

· az alacsony kén-dioxid- és nitrogén-oxid-kibocsátású hajók javára differenciált kikötői és révdíjak bevezetésének ösztönzése;

· a kikötőkben horgonyzó hajók számára szárazföldi villamos energia használatára vonatkozó követelmények fokozatos bevezetése;

· javaslat a tengeri hajózásban használatos üzemanyagok minőségéről szóló uniós irányelvre;

16. megismétli a tagállamokhoz és a Bizottsághoz intézett felhívását, amelyben a parti városokat és régiókat sújtó légszennyezettségre tekintettel a kikötőkben horgonyzó hajók szárazföldről történő villamos energia ellátásának lényegesen jobb ösztönzését kérte; ezért az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[2] módosítására vonatkozó javaslatot kér, amely révén azoknak a tagállamoknak, amelyek ezen irányelv 14. cikke alapján adómentességet alkalmaznak a bunkerolajra, a szárazföldi villamos energia szolgáltatásra is ugyanilyen mértékű adómentességet kellene alkalmazniuk; a villamos energiára és a bunkerolajra vonatkozó azonos adózási követelmények jelentősen ösztönöznék a kikötőket és a hajótulajdonosokat a parti városok légszennyezettségének csökkentésére azáltal, hogy a kikötőben horgonyzó hajók villamos energiával való ellátásába fektetnének be;

17. ismételten felhívja a figyelmet a tényre, hogy tengerek szárazföldről történő szennyezésének jelentős az aránya a tengerek teljes szennyezésén belül, és hogy a Bizottság ezt a témát eddig nem karolta fel; ezért ismételten felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő cselekvési tervet e szennyezés csökkentésére vonatkozóan, és hangsúlyozza követelését a tagállamokkal szemben, hogy az erre vonatkozó jogszabályokat, mint például a vízügyi keretirányelvet, késedelem nélkül ültessék át nemzeti jogrendszerükbe; hangsúlyozza, hogy a vízügyi keretirányelv átültetéséhez hozzátartozik az Északi-tengerben és a Balti-tengerben a korábbi háborúkból visszamaradt lőszerek azonosítására és eltávolítására vonatkozó cselekvési terv is;

18. sürgeti a Bizottságot, hogy nyújtson be tervet a hajótörést szenvedett hajók és az elsüllyedt régészeti lelőhelyek kutatására és feltérképezésére – mivel ezek is részét képezik a Közösség történelmi és kulturális örökségének – így segítse elő e lelőhelyek megismerését és tanulmányozását, valamint járuljon hozzá e területek kifosztásának megelőzéséhez, lehetővé téve így megfelelő megőrzésüket;

19. Sürgeti az érintett intézményeket, hogy a lehető leghamarabb fogadják el az Erika III tengeri biztonsági csomagot, és felszólítja a tagállamokat, hogy késlekedés nélkül kezdjék meg a csomag végrehajtását a tengeri régiók fejlődésére nézve katasztrofális következményekkel járó, az Erika és a Prestige baleseteihez hasonló balesetek és incidensek megelőzéséhez vagy orvoslásához szükséges jogi eszközök rendelkezésre bocsátása érdekében;

20. úgy véli, hogy a tengeri stratégiai keretirányelvnek kell lennie az uniós integrált tengerpolitika környezetvédelmi alapkövének; megjegyzi, hogy ez az irányelv megállapítja, hogy azon régiókban, ahol a tenger állapota kritikus, a jó környezeti állapot elérése érdekében gyorsabban kellene intézkedéseket hozni és azokat végrehajtani; hangsúlyozza, hogy ezekben a régiókban különösen fontos, hogy a Bizottság a különböző ágazatokat, programokat és stratégiákat koordinálja és gondoskodjon a megfelelő pénzügyi támogatásról; rámutat, hogy az integrált tengerpolitika megvalósítása érdekében szükséges a szárazföldi tevékenységek, mint például a mezőgazdaság, a szennyvízgazdálkodás, a közlekedés és az energiatermelés bevonása is; úgy véli, hogy e régiók a valódi és teljes mértékben integrált tengerpolitika kipróbálására alkalmas területek lehetnek;

21. üdvözli, hogy a Bizottság felmérte, mely területeken nem vonatkoznak a halászokra és a tengerészekre az európai szociális és munkavédelmi jogszabályok (például a csoportos létszámcsökkentésről szóló 98/59/EK irányelv[3], a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelméről szóló 2001/23/EK irányelv[4], a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük folytatott konzultációról szóló 2002/14/EK irányelv[5], valamint a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv)[6]; javasolja, hogy ezeket az irányelveket a szociális partnerekkel szoros együttműködésben vizsgálják felül;

22. sürgeti, hogy azon tagállamok, amelyek ezt még nem tették meg, mielőbb ratifikálják a 2006. évi tengerészeti munkaügyi egyezményt, amelyet abból a célból fogadtak el, hogy valamennyi hatályos nemzetközi munkaügyi szabvány aktualizálásával és törvénybe iktatásával javuljanak a tengerészek élet és munkakörülményei, és hogy elkerülhető legyen a hajóipari ágazatban a tisztességtelen verseny;

23. sürgeti a Bizottságot, hogy aktualizálja a tengerészek munkaidejéről szóló 1999/95/EK irányelvet[7], illetve a Bizottság hatáskörébe tartozó olyan kérdésekkel kapcsolatos jogszabályokat, amelyek ugyanakkor közösségi szinten nincsenek vagy csak részben vannak szabályozva, például az ideiglenes toborzó ügynökségekről vagy a dolgozók aláírt munkaszerződéshez való jogáról szóló szabályokat;

24. úgy véli, hogy a tengerpolitika sikeres végrehajtása érdekében létfontosságú a regionális és helyi partnerek bevonása; ezért továbbra is úgy véli, hogy az európai part menti régióknak szorosabb együttműködésben kell tevékenykedniük és nagyobb mértékben kell kapcsolódniuk egymáshoz, amit a fejlesztés és versenyképesség ösztönzését célzó összehangolt stratégiák előmozdítása és a kormányzat különböző szintjeinek hatékonyabb együttműködése révén kell megvalósítani;

25. 12. ismételten felhív az EU integrált tengerpolitikájára vonatkozó megközelítés folytatására, és felszólítja a Bizottságot, hogy erősítse meg ennek politikai kereteit, valamint az európai szárazföldhöz kapcsolatot biztosító területi, szociális és gazdasági kohéziót és az ezeket alkotó politikákat; arra ösztönöz, hogy kétéves időközönként tegyenek közzé jelentést az európai tengerpolitikáról, és folytassanak minden érdekelt féllel rendszeres nyilvános véleménycserét; felhívja a Tanács jövőbeni elnökségeit arra, hogy munkaprogramjaikban térjenek ki a tengerpolitikára; ezenkívül felhívja a Bizottságot, hogy egyértelműen jelölje meg az összes, uniós eszközökkel támogatott tengeri vonatkozású projektet;

26. üdvözli a tengerek megosztásának jobb irányítását célul kitűző, harmadik országokkal zajló tárgyalások elősegítésére vonatkozó bizottsági kezdeményezést, és kiemelten támogatja a szomszédos országokkal való fokozott együttműködést a nemzeti joghatóságon kívüli tengerek védelme érdekében;

27. úgy véli, hogy a tengeri és tengerészeti kutatások európai stratégiája kiemelkedő fontosságú és megfelelően finanszírozni kell a 7. kutatási keretprogramon belül, illetve a jövőbeli programokban is;

28. síkra száll amellett, hogy 2013 után a tengerpolitikát megfelelő módon vegyék figyelembe az EU költségvetésében és eszközeiben, felhív továbbá arra, hogy ez kerüljön bele az európai tengerpolitikáról szóló rendszeres jelentésekbe;

29. üdvözli továbbá az Európai Tanács 2007. december 14-i ajánlását is, melynek értelmében a tengerpolitikának igazodnia kell a tagállamok és tengeri régiók – köztük a part menti régiók, szigeteket és legkülső régiók – különböző sajátosságaihoz;

30. tudomásul veszi a tagállamok erre vonatkozó hatáskörét, ugyanakkor érdeklődve várja, hogy a Bizottság közzétegyen egy olyan útitervet, amely a tengeri területfejlesztéshez kínál támpontokat a tagállamok számára; rámutat a gazdasági, társadalmi, területi és környezeti szempontok kiegyensúlyozott érvényesítésének szükségességére;

31. rámutat, hogy a part menti régiók, szigetek és legkülső régiók révén az Európai Unió kivételes tengeri dimenziója különleges lehetőségeket kínál az innováció, a kutatás, a környezet, a biodiverzitás, az innovatív, tengeren alapú technológiák és egyéb területek számára, valamint arra, hogy a jövőbeli integrált európai tengerpolitikának ki kell használnia e lehetőségeket; felismeri a kiválósági központok létrehozásának szükségességét és javasolja a már meglévő, part menti területeken működő egyetemi kutatási központok ösztönzését és támogatását;

32. rámutat a hullámenergiának mint alternatív tiszta energiaforrásnak a fontosságára, és felszólítja a Bizottságot, hogy jövőbeli cselekvési terveiben vegye figyelembe ezt az energiaforrást;

33. úgy véli, hogy a halászati ágazatban az Európai Unió integrált tengerpolitikája legfőbb céljaként az EU-ban mindenütt az ágazat modernizációját és fenntartható, kiegyensúlyozott és méltányos fejlődésének elősegítését kell kitűzni, megőrizve társadalmi-gazdasági életképességét és a források fenntarthatóságát, valamint biztosítva az élelmiszer-önrendelkezést és az élelmiszer-biztonságot, a lakosság hallal való ellátását, a halászok foglalkoztatását és életszínvonaluk növelését;

34. úgy véli, hogy mostanáig sem a tengeri erőforrások fenntarthatóságát, sem a halászflották és az Unió part menti közösségeinek gazdasági életképességét nem szolgálta megfelelő módon a közös halászati politika, ennélfogva az Unió integrált tengerpolitikájának kidolgozásakor el kell kerülni a közös halászati politika hiányosságait, például a túlzott központosítást vagy azt, hogy nem volt képes az uniós vizek regionális sokféleségének figyelembevételére;

35. úgy véli, hogy a tengerhez kapcsolódó, nevezetesen a halászati ágazatban létrejövő munkahelyek számának növekedése és minőségének javulása attól is függ, hogy az ágazatban dolgozók számára biztosítják-e a méltányos és megfelelő jövedelmet, a tisztességes munkavégzési körülményeket (többek között egészséges és biztonságos körülményeket) és a képzéshez való hozzáférést;

36. felszólítja a tagállamokat, hogy kölcsönösen ismerjék el a halászhajó-kormányosi és halászhajó-gépészi középfokú szakképzettséget igazoló okleveleket;

37. emlékeztet a halállomány helyreállítását vagy az ökoszisztémák védelmét célzó intézkedések társadalmi-gazdasági következményei által érintett halászok számára nyújtott kompenzáció vagy támogatás kiutalására létrehozott mechanizmusok szükségességére, különösen a leghátrányosabb helyzetű régiókban és közösségekben, illetve a legkülső régiókban;

38. megerősíti, hogy – különösen a hetedik kutatási, technológiai fejlesztési és demonstrációs keretprogram révén – növelni kell a tagállamok által a halászati ágazatban folytatott tudományos kutatások támogatását;

39. közösségi támogatást kér a legénység evakuálásához, segítéséhez és mentéséhez szükséges eszközök biztosítását szolgáló hatékony intézkedések végrehajtásához;

40. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.

• [1]  Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0343.
• [2]               HL L 283., 2003.10.31., 51.o
• [3]  HL L 225., 1998.12.8., 16.o
• [4]  HL L 82., 2001.3.22., 16.o
• [5]  HL L 18., 1997.1.21., 1.o
• [6]  HL L 80., 2002.3.23., 29.o
• [7]  HL L 14., 2000.1.20., 29.o

INDOKOLÁS

2007 októberében az Európai Bizottság „Az Európai Unió integrált tengerpolitikájáról” szóló közleményének és cselekvési tervének beterjesztésével kísérletet tett arra, hogy a tengerpolitikáról szóló zöld könyv 2006. júniusi előterjesztése, majd az egyéves konzultációs szakasz után egy következő lépésben konkrét politikákat és intézkedéseket nevezzen meg a jövőbeni közös európai tengerpolitika kialakításához. Az előadó üdvözli, hogy a Parlament 2007. júliusi állásfoglalásában rögzített követelések nagy részét elfogadták. Az előterjesztett jelentés ennek megfelelően a folyamaton belüli következő lépésnek tekinthető.

Az előadó azonban megállapítja, hogy az új dokumentumok benyújtásával bebizonyosodott, amit már korábban is sejtettek: Összességében úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság integrált tengerpolitikai megközelítése széles körű támogatást kap a tagállamoktól, a régióktól és az érintett ágazatoktól, azonban a konkrét részpolitikák megfogalmazásakor megmutatkozott, hogy mennyire gondolták komolyan és elkötelezetten ezt a támogatást, hiszen hiányoznak a valóban konkrét javaslatok, cselekvések és politikák.

Az előadó ezért azt javasolja, hogy az Európai Parlament 2007. júliusi jelentésének legfontosabb követeléseire kell összpontosítani, és konkrét politikákat kell meghatározni. Különösen azt kell hangsúlyozni, hogy az előterjesztett jelentés nem tartalmaz új javaslatokat; ehelyett minden kiválasztott követelés már része volt az Európai Parlament 2007. júliusi állásfoglalásának.

Az előadó meggyőződése, hogy minden törekvés célkitűzésének alapja a következő képlet kellene, hogy legyen: Európa óceánjai és tengerei – az egész világ legtisztább vizei, a legstabilabb biodiverzitással, a legjövedelmezőbb gazdasággal, a legjobb kutatással és technológiával, a legmodernebb és legtisztább hajózással, a legjobb képzéssel és továbbképzéssel és a leginkább innovatív elgondolásokkal.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) negyedik értékelő jelentésének előterjesztése óta az egész világon tudományos konszenzus alakult ki az éghajlatváltozás kihívásaival kapcsolatban. Vitathatatlan, hogy a jövőbeni európai tengerpolitikának szembe kell néznie e kihívások nagy részével. Az óceánok felmelegedése a tengerszint emelkedéséhez vezet. Az előadó véleménye szerint a fenti felismerésnek tükröződnie kell a partvédelemmel, a tengeri területtervezéssel, a turizmussal és a kikötőkkel kapcsolatos politikában.

A tengerpolitikát is az Európai Tanács 2007 márciusában megfogalmazott célkitűzéseinek kell vezérelnie, amely szerint 2050-ig felére kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását; ebből következően a hajózást be kell vonni a kibocsátáskereskedelembe.

Emellett nem számít újdonságnak, hogy a tudósok a megújuló energiák felhasználására irányuló nagyobb erőfeszítéseket követelnek, különösen a szél- és napenergia használatát. Ez nemcsak fontos hozzájárulás az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, hanem ezzel egy időben erősítheti Európa vezető szerepét a környezetvédelmi technológiák és kutatás terén.

Az előadó szeretné hangsúlyozni, hogy a tengerpolitika integrációs megközelítésének a jövőben is érvényesnek kell lennie. Pontosan a tengerpolitikában válik egyértelművé, milyen szorosan vannak egymással összefonódva az egyes politikák, és mennyire fontos megérteni, hogy a különböző területek egymást kölcsönösen támogató körkörös rendszert alkotnak. Ez azt jelenti, hogy a tiszta tengeri környezet ugyanolyan mértékben befolyásolja a tengeri gazdaságot, a turizmust, a biodiverzitást, a foglalkoztatási helyzetet és a kikötőket. E rendszer támogatásának legfontosabb előfeltétele – egy fajta európai tengeri szolidaritásként – a tagállamok elszántsága.

2008. április 2.

VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (2)

a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részére

Az Európai Unió integrált tengerpolitikájáról
(2008/2009(INI))

A vélemény előadója: Sérgio Marques

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.   üdvözli a Bizottság arra irányuló döntését, hogy az éghajlatváltozás, a globalizáció, a regionális fejlesztés, a versenyképesség, a tengeri környezet és tengeri biztonság védelme által támasztott kihívásoknak egy olyan integrált tengerpolitika (többek közt a tengeri energia kapacitás fejlesztése révén történő) kialakításával feleljen meg, amely a Parlament számos hozzájárulását is tartalmazza;

2.   üdvözli továbbá az Európai Tanács 2007. december 14-i ajánlását is, melynek értelmében a tengerpolitikának igazodnia kell a tagállamok és tengeri régiók – köztük a part menti régiók, szigeteket és legkülső régiók – különböző sajátosságaihoz;

3.   úgy véli, hogy a tengerpolitika sikeres végrehajtása érdekében létfontosságú a regionális és helyi partnerek bevonása; ezért továbbra is úgy véli, hogy az európai part menti régióknak szorosabb együttműködésben kell tevékenykedniük és nagyobb mértékben kell kapcsolódniuk egymáshoz, amit a fejlesztés és versenyképesség ösztönzését célzó összehangolt stratégiák előmozdítása és a kormányzat különböző szintjeinek hatékonyabb együttműködése révén kell megvalósítani;

4.   üdvözli a Bizottságnak az Európai Unió integrált tengerpolitikájáról szóló közleményében – (COM(2007)0575) – valamint annak kapcsolódó dokumentumaiban –(SEC(2007)1278), (SEC(2007)1279), (SEC(2007)1280) – felvázolt cselekvési tervét, és különösen az éghajlatváltozás tengeri régiókra és ekként a turizmusra is gyakorolt hatásainak mérséklésére irányuló bizottsági stratégiát; felhívja a figyelmet arra, hogy a stratégiát még inkább a tengeri régiók sajátosságaihoz kell igazítani;

5.   megjegyzi, hogy a jövendő tengerpolitika kulcsfontosságú az Európai Unió part menti régióinak, szigeteinek és legkülső régióinak kedvező irányú jövőbeli fejlődése szempontjából; hangsúlyozza, hogy a tengerpolitika hatáskörének a part menti területekre irányuló turizmussal való kibővítése alapvető fontosságú innováció volna ezen régiók fejlesztése és kohéziója szempontjából;

6.   hangsúlyozza a regionális hatóságok és part menti közösségek majdani központi szerepét az új integrált tengerpolitika és a Bizottság jövőbeli, tenger alapú gazdasági tevékenységekre vonatkozó európai cselekvési terve megvalósításában; hangsúlyozza a minőségi közlekedési infrastruktúra fontosságát és kiemeli az életminőségre és az idegenforgalomra gyakorolt pozitív hatását; ezzel kapcsolatban felszólítja valamennyi érintettet, hogy hatékony munkával segítsék elő a fejlesztési alapok optimális felhasználását;

7.   rámutat a part menti régiókban folytatott gazdasági tevékenység és idegenforgalom valamint a közlekedés valamennyi formája bővülésének a helyi ökoszisztémákra gyakorolt hatására; ezért üdvözli az integrált tengerpolitika kialakítását, amely foglalkozik majd ezekkel a problémákkal; ezenkívül szorgalmazza a tengeri ágazat és a part menti régiók vonatkozásában történő jobb minőségű adatgyűjtést;

8.   várja a nemzeti integrált tengerpolitikák kidolgozására vonatkozó, tagállamoknak szóló iránymutatások, valamint a kapcsolódó uniós és tagállami cselekvésekről készített éves jelentések közzétételét; javasolja, hogy az EU, a tagállamok és a part menti régiók, melyek alapvető ismeretekkel rendelkeznek és kulcsfontosságú szerepet játszanak ezen a téren, lépjenek fel hatékonyan és valamennyi szereplő érdekében;

9.   tudomásul veszi a tagállamok erre vonatkozó hatáskörét, ugyanakkor érdeklődve várja, hogy a Bizottság közzétegyen egy olyan útitervet, amely a tengeri területfejlesztéshez kínál támpontokat a tagállamok számára; rámutat a gazdasági, társadalmi, területi és környezeti szempontok kiegyensúlyozott érvényesítésének szükségességére;

10. ösztönzi a korlátok nélküli európai tengeri szállítási térség kialakítására, valamint a 2008–2018 közötti időszakra szóló átfogó tengeri szállítási stratégia kidolgozására irányuló bizottsági erőfeszítéseket;

11. fenntartja, hogy egy valódi európai határok nélküli tengeri szállítási térség kialakítása megköveteli az EU part menti régióinak, szigeteinek és legkülső régióinak a fejlesztés és környezeti fenntarthatóság szempontjából történő biztonságosabbá tételét;

12. rámutat, hogy a part menti régiók, szigetek és legkülső régiók által az Európai Uniónak kölcsönzött kivételes tengeri dimenzió különleges lehetőségeket kínál az innováció, a kutatás, a környezet, a biodiverzitás, az innovatív, tengeren alapú technológiák és egyéb területek számára, valamint arra, hogy a jövőbeli integrált európai tengerpolitikának ki kell használnia e lehetőségeket; felismeri a kiválósági központok létrehozásának szükségességét és javasolja a már meglévő, part menti területeken működő egyetemi kutatási központok ösztönzését és támogatását;

13. tekintettel a nemrég bekövetkezett olajszállító tartályhajó-balesetekre és az ennek során okozott környezeti károkra, hangsúlyozza az egyértelmű tengerhajózási iránymutatások és az arra irányuló nemzetközi együttműködés szükségességét, hogy a harmadik országokat ezen vagy ezekhez hasonló szabályok követésére ösztönözzék;

14. továbbra is úgy véli, hogy az Európai Unió integrált tengerpolitikájának saját forrással kell rendelkeznie, amit az érintett régiók sajátságainak figyelembe vételével kell kialakítani;

15. támogatja a Bizottságnak azt a szándékát, hogy megszilárdítsa a tengeri Európát, és ezáltal egy olyan Európa képét teremtse meg, amely dinamikus, felelősen jár el, és nem csupán az EU-n kívüli, hanem az uniós országok irányában is elkötelezte magát a tengerek védelme és a tengeri tevékenységek előmozdítása mellett;

16. rámutat a hullámenergiának mint alternatív tiszta energiaforrásnak a fontosságára, és felszólítja a Bizottságot, hogy jövőbeli cselekvési terveiben vegye figyelembe ezt az energiaforrást;

17. sajnálatának és meglepődésének ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a 2008-ra szóló jogalkotási és munkaprogramjáról szóló közleményében – (COM (2007)0640) – a Bizottság nem foglalkozik a 2008-ban meghozandó tengerpolitikai intézkedésekkel, miközben a Bizottság már rendelkezik tengerpolitikára vonatkozó cselekvési tervvel.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	27.3.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	45 0 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Alfonso Andria, Emmanouil Angelakas, Stavros Arnaoutakis, Jean Marie Beaupuy, Rolf Berend, Victor Boştinaru, Wolfgang Bulfon, Antonio De Blasio, Bairbre de Brún, Petru Filip, Gerardo Galeote, Iratxe García Pérez, Eugenijus Gentvilas, Ambroise Guellec, Pedro Guerreiro, Jim Higgins, Filiz Hakaeva Hyusmenova, Mieczysław Edmund Janowski, Rumiana Jeleva, Gisela Kallenbach, Tunne Kelam, Evgeni Kirilov, Constanze Angela Krehl, Sérgio Marques, Miguel Angel Martínez Martínez, James Nicholson, Markus Pieper, Pierre Pribetich, Wojciech Roszkowski, Elisabeth Schroedter, Grażyna Staniszewska, Dimitar Stoyanov, Margie Sudre, Andrzej Jan Szejna, Kyriacos Triantaphyllides, Lambert van Nistelrooij, Oldřich Vlasák, Vladimír Železný
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Bernadette Bourzai, Jan Březina, Emanuel Jardim Fernandes, Francesco Ferrari, Francisca Pleguezuelos Aguilar, Zita Pleštinská, Samuli Pohjamo, Christa Prets, Richard Seeber

VÉLEMÉNY a Halászati Bizottság részéről (2008. április 3.)

a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részére

az Európai Unió integrált tengerpolitikájáról
(2008/2009(INI))

A vélemény előadója: Pedro Guerreiro

JAVASLATOK

A Halászati Bizottság felhívja a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.   hangsúlyozza, hogy a „part menti közösségek jólétének nagyobb mértékű figyelembevétele” valamint a halászati ágazatban „dolgozók jólétének” növelése érdekében észre kell venni az ágazat aggasztó társadalmi és gazdasági helyzetét, mely különösen a tevékenység megtérülését elősegítő, és ennél fogva a halászatot hivatásszerűen űzők megfelelő életszínvonalának biztosítását célzó intézkedések elmaradásának következménye;

2.   úgy véli, hogy az uniós integrált tengerpolitika mellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy az energiaellátás és az élelmezés olyan stratégiai szükségleteket és célkitűzéseket hoz létre, amelyeket a külső tényezőktől való függőségre vonatkozó biztonsági küszöb átlépése nélkül kell teljesíteni, valamint arról sem szabad elfeledkezni, hogy a táplálkozásunk alapvető forrását jelentő fenntartható halászatot és mezőgazdaságot az Unió általános érdekében védelmezni kell;

3.   úgy véli, hogy az Unió integrált tengerpolitikájának (PMEI) legfőbb célja a halászati ágazatban az ágazat modernizációjának és fenntartható, kiegyensúlyozott és igazságos fejlődésének elősegítése kell, hogy legyen az egész Európai Unióban a társadalmi-gazdasági életképességnek, a források állandóságának, valamint az élelmiszerellátás függetlenségének és az élelmiszerbiztonságnak, a lakosság hallal való ellátásának, a halászok foglalkoztatásának és életszínvonaluk növelésének biztosítása által;

4.   úgy véli, hogy mostanáig sem a tengeri erőforrások fenntarthatóságát, sem a halászflották és az Unió part menti közösségeinek gazdasági életképességét nem szolgálta megfelelő módon a közös halászati politika (PCP), és ennélfogva úgy kell kidolgozni az Unió integrált tengerpolitikáját, hogy ne léphessenek fel a közös halászati politikában olyan hiányosságok, mint a túlzott központosítás vagy az, hogy alkalmatlan az uniós vizek regionális sokféleségének figyelembevételére;

5.   kéri, hogy a tagállamok fogadjanak el egy közös megközelítést a fel nem robbant, halászhajók által kifogott, és megjelölésük után a tengerbe visszadobott robbanóanyagok eltávolításáról;

6.   úgy véli, hogy a tengerhez kapcsolódó, nevezetesen a halászati ágazatban létrejövő munkahelyek számának növekedése és minőségének javulása attól is függ, hogy az ágazatban dolgozók számára adottak-e a jogos és megfelelő jövedelem, a tisztességes munkavégzési körülmények (köztük az egészség és a biztonság) és a képzéshez való hozzáférés garanciái;

7.   tanulmány elkészítését kéri az első eladási ár képzésének jelenlegi mechanizmusairól, és arról a módról, ahogyan ezek révén a fogyasztóval szemben alkalmazott árak emelkedése nélkül biztosítható az ágazat szereplőinek kiegyensúlyozott javadalmazása;

8.   felkéri a tagállamokat, hogy kölcsönösen ismerjék el a halászhajók parancsnokainak/gépészeinek középfokú képzéséről kiállított okleveleket;

9.  emlékeztet a halállomány helyreállítását vagy az ökoszisztémák védelmét célzó intézkedések társadalmi-gazdasági következményei által érintett halászok számára nyújtott kompenzáció vagy támogatás kiutalására létrehozott mechanizmusok szükségességére, különösen a leghátrányosabb helyzetű régiókban és közösségekben, illetve a legkülső régiókban;

10. tekintettel az Unió integrált tengerpolitikájának megvalósításához alkalmas pénzügyi eszközök meghatározásának szükségességére arra kéri a Bizottságot, hogy határozza meg, mit ért a „szilárd pénzügyi alap” kifejezésen, és annak az elvnek az alapján, mely szerint az új prioritások új pénzügyi eszközöket követelnek meg, nem támogatja e politika az közös halászati politika által történő finanszírozását;

11. megerősíti, hogy – különösen a hetedik kutatási, technológiai fejlesztési és demonstrációs keretprogram révén – növelni kell a tagállamok által a halászati ágazatban folytatott tudományos kutatások támogatását;

12. közösségi támogatást kér a legénység evakuálásához, segítéséhez és mentéséhez szükséges eszközök biztosítására szolgáló hatékony intézkedések elfogadásához;

13. támogatást kér a tagállamokon belül a kizárólagos gazdasági övezetekre alkalmazott felügyeleti és ellenőrzési eszközök bevezetéséhez és korszerűsítéséhez;

14. kiemeli, hogy az Unió integrált tengerpolitikája a tagállamok közti együttműködésen alapul, valamint hogy a nemzeti tengerpolitikák, illetve azok különböző összetevőinek kidolgozása és elfogadása a tagállamok hatáskörébe tartozik, ahogyan azt maga a Bizottság is hangsúlyozza.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	3.4.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	25 1 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Elspeth Attwooll, Marie-Hélène Aubert, Luis Manuel Capoulas Santos, Paulo Casaca, Zdzisław Kazimierz Chmielewski, Emanuel Jardim Fernandes, Carmen Fraga Estévez, Duarte Freitas, Ioannis Gklavakis, Alfred Gomolka, Pedro Guerreiro, Heinz Kindermann, Rosa Miguélez Ramos, Philippe Morillon, Seán Ó Neachtain, Willi Piecyk, Catherine Stihler, Margie Sudre, Daniel Varela Suanzes-Carpegna, Cornelis Visser
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Ole Christensen, Josu Ortuondo Larrea, Raül Romeva i Rueda, Thomas Wise
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Ilda Figueiredo, Willem Schuth

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	8.4.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	42 0 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Inés Ayala Sender, Paolo Costa, Michael Cramer, Luis de Grandes Pascual, Petr Duchoň, Saïd El Khadraoui, Emanuel Jardim Fernandes, Francesco Ferrari, Brigitte Fouré, Mathieu Grosch, Georg Jarzembowski, Stanisław Jałowiecki, Timothy Kirkhope, Dieter-Lebrecht Koch, Jaromír Kohlíček, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Sepp Kusstatscher, Bogusław Liberadzki, Eva Lichtenberger, Marian-Jean Marinescu, Erik Meijer, Robert Navarro, Seán Ó Neachtain, Josu Ortuondo Larrea, Willi Piecyk, Luís Queiró, Reinhard Rack, Gilles Savary, Brian Simpson, Ulrich Stockmann, Silvia-Adriana Ţicău, Yannick Vaugrenard, Lars Wohlin, Roberts Zīle
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Philip Bradbourn, Pedro Guerreiro, Zita Gurmai, Lily Jacobs, Elisabeth Jeggle, Anne E. Jensen, Jelko Kacin, Corien Wortmann-Kool
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Samuli Pohjamo