JELENTÉS a veszélyeztetett nyílt tengeri ökoszisztémáknak a fenékhalászati eszközök káros hatásával szembeni védelméről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

14.5.2008 - (COM(2007)0605 – C6‑0453/2007 – 2007/0224(CNS)) - *

Halászati Bizottság
Előadó: Duarte Freitas

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a veszélyeztetett nyílt tengeri ökoszisztémáknak a fenékhalászati eszközök káros hatásával szembeni védelméről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2007)0605 – C6-0453/2007 – 2007/0224(CNS))

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0605),

–   tekintettel az EK-Szerződés 37. cikkére, amely alapján a Tanács konzultációt folytatott a Parlamenttel (C6-0453/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6-0183/2008),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát, az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése alapján;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) A regionális halászati irányítószervezetek által nem szabályozott területeken található veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák feltérképezése folyamatban van, így e tekintetben viszonylag kevés tudományos ismeret áll rendelkezésre. A fenékhalászati eszközök lebocsátási mélységének meghatározása elővigyázatossági védelmi vonalat biztosít a vízoszlopon belüli mélytengeri koralloknak és szivacsoknak. Az 1 000 m-es mélység megfelelő védettségi fokot biztosító, ésszerű választás, ugyanakkor lehetővé teszi a tengerfenéken élő fajok, például a sekélyebb vizekben élő szürke tőkehal és kalmár halászatának folytatását. Ez a mélységi korlátozás megfelel a rendelet értelmében meghatározott területalapú intézkedések folyamatos fejlesztésének, ami arra irányul, hogy teljes védelmet biztosítson azon helyszíneknek, ahol ismert vagy valószínű a veszélyeztetett ökoszisztémák jelenléte.	(10) A regionális halászati irányítószervezetek által nem szabályozott területeken található veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák feltérképezése folyamatban van, így e tekintetben viszonylag kevés tudományos ismeret áll rendelkezésre.
Indokolás
Mivel a 4. és 5. cikkben előírt egyedi feltételek együttese bizonyos övezetekben meghatározó a halászati engedélyek érvényesítése szempontjából, ennek a mélységi korlátozásnak nincs semmi értelme. Mellesleg semmiféle tudományos vizsgálat nem igazolta még, hogy e korlát fölött vagy alatt léteznek-e avagy nem léteznek sérülékeny tengeri ökoszisztémák.
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 12 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(12 bis) E rendelet figyelembe veszi a nyílt tengeri tengeren végzett mélytengeri halászat irányításával kapcsolatosan az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete (FAO) által elfogadott nemzetközi irányelveket. A rendelet értelmezése kapcsán felmerülő kételyek esetén a rendeletet a FAO irányelveinek fényében kell értelmezni.
Indokolás
A vizsgált javaslatban utalni kell a FAO folyamatban lévő munkáira.
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Ez a rendelet azokra a közösségi halászhajókra alkalmazandó, amelyek fenékhalászati eszközökkel végeznek halászati tevékenységet a nyílt tengeren.	(1) Ez a rendelet azokra a közösségi halászhajókra alkalmazandó, amelyek fenékhalászati eszközökkel végeznek halászati tevékenységet a nyílt tengeren, amennyiben ezek az eszközök a halászati műveletek szokásos lefolyása során érintkeznek a tengerfenékkel.
Indokolás
A javaslat indokolása szerint a rendelet célja, hogy olyan rendelkezések szülessenek, amelyek megszüntetik a nyílt tengeri ökoszisztémákat veszélyeztetető, pusztító hatású halászati módszereket. Ebből következik, hogy a rendeletnek csak azokra a hajókra kell vonatkoznia, amelyek oly módon használják halászati eszközeiket, hogy azok veszélyeztethetik a sérülékeny nyílt tengeri ökoszisztémákat, nem pedig azokra, amelyek csupán esetileg érintkeznek a tengerfenékkel. Ez rajzolódik ki egyébként a FAO iránymutatásainak tervezetéből is.
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) az ilyen halászati tevékenységek szabályozására illetékes regionális halászati irányítószervezet illetékessége vagy megállapodás hatálya alá tartozó területek;	a) az ilyen halászati tevékenységek szabályozására jogilag illetékes regionális halászati irányítószervezet illetékessége alá tartozó területek;
Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) azon területek, amelyek tekintetében folyamatban van a regionális halászati irányítószervezet létrehozása, amennyiben a folyamat résztvevői ideiglenes intézkedéseket fogadtak el a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémáknak a fenékhalászati eszközök pusztító hatásával szembeni védelmére.	(A magyar nyelvű változatot nem érinti.)
Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) „veszélyeztetett tengeri ökoszisztéma”: bármely tengeri ökoszisztéma, amelynek sajátos szerkezetét és funkcióját – a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek és az elővigyázatosság elve alapján – nagy valószínűséggel veszélyezteti a halászati műveletek során a fenékhalászati eszközökkel való fizikai érintkezés által okozott károsodás; többek között ide tartoznak a zátonyok, fenékhegyek, hidrotermikus források, hidegvízi korallzátonyok és hidegvízi szivacsok;	b) „veszélyeztetett tengeri ökoszisztéma”: bármely tengeri ökoszisztéma, amelynek sajátos szerkezetét és/vagy funkcióit nagy valószínűséggel veszélyezteti valamely külső tényező hatása;
Indokolás
A cikk b) pontjában javasolt meghatározás túl sok példát sorol fel és félő, hogy kimaradnak belőle bizonyos olyan helyzetek, amelyek nem szerepelnek a közölt paraméterek között. Az előadó véleménye szerint a legjobb megoldás megvárni a FAO ide vonatkozó meghatározását, amely átültethető lesz a közösségi jogszabályokba.
Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) „fenékhalászati eszközök”: fenékvonóhálók, kotróhálók, fenékhez rögzített kopoltyúhálók, fenékhez rögzített horogsorok, rákcsapdák és csapdák.	c) „fenékhalászati eszközök”: tengerfenékkel érintkező halászati eszközök, azaz fenékvonóhálók, kotróhálók, fenékhez rögzített kopoltyúhálók, fenékhez rögzített horogsorok, rákcsapdák és csapdák.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a célfajokat,	b) a célfajokat, illetve azokat a fajokat, amelyek a járulékos fogás részeit képezhetik,
Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a halászeszközök lebocsátásának mélységét és	c) a használt eszközöket, ezek alkalmazási mélységét és
Indokolás
A mélységen kívül utalni szükséges a használt eszközök fajtájára is, mivel az egyes eszközök más-más veszélyforrást jelentenek az ökoszisztémára nézve.
Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk - 1 bekezdés - d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) a tengerfenék topográfiai profiljának összetételét a tervezett halászati területen.	d) a tengerfenék topográfiai profiljának összetételét a tervezett halászati területen abban az esetben, ha annak az államnak az illetékes hatóságai, amelynek zászlaja alatt a hajók közlekednek, még nem rendelkeznek ezekkel az információkkal.
Indokolás
A módosítás célja a felesleges tevékenységek kiküszöbölése.
Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	da) a tevékenységek időtartamát.
Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az illetékes hatóságok azt követően állítják ki a különleges halászati engedélyt, hogy értékelték a hajó tervezett halászati tevékenységeinek lehetséges hatásait, és megállapították, hogy ezek a tevékenységek valószínűleg nem járnak jelentős káros hatásokkal a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra.	(2) Az illetékes hatóságok azt követően állítják ki a különleges halászati engedélyt, hogy értékelték a hajó tervezett halászati tevékenységeinek lehetséges hatásait, és megállapították, hogy ezek a tevékenységek valószínűleg nem járnak jelentős káros hatásokkal a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra. A különleges halászati engedély érvényessége nem lehet hosszabb, mint a halászati terv.
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az illetékes hatóságok a (2) bekezdésben említett értékelés elvégzése során elővigyázatossági kritériumokat alkalmaznak. Amennyiben kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy a káros hatások jelentősek-e vagy sem, a valószínűsített káros hatásokat a tudományos szakvélemény alapján jelentősnek kell tekinteni. 5.	(4) Az illetékes hatóságok a (2) bekezdésben említett értékelés elvégzése során elővigyázatossági kritériumokat alkalmaznak.
Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
6 cikk	Törölve.
Mélységi korlátok
A fenékhalászati eszközök használata 1 000 m-nél nagyobb mélységben tilos.
Indokolás
Mivel a 4. és 5. cikkben előírt egyedi feltételek együttese bizonyos övezetekben meghatározó a halászati engedélyek érvényesítése szempontjából, ennek a mélységi korlátozásnak nincs semmi értelme. Mellesleg semmiféle tudományos vizsgálat nem igazolta még, hogy e korlát fölött vagy alatt léteznek-e avagy nem léteznek sérülékeny tengeri ökoszisztémák.
Módosítás  15 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Amennyiben a halászati műveletek során valamely halászhajó veszélyeztetett tengeri ökoszisztémára bukkan, a halászatot azonnal abbahagyja vagy az érintett területen kívül folytatja. A műveleteket csak akkor folytatja, ha a 4. cikk (1) bekezdésében előírt halászati tervben megjelölt területen belül már legalább 5 tengeri mérföldnyire került a szóban forgó helyszíntől.	(1) Amennyiben a 4. cikk rendelkezéseinek megfelelően hozott intézkedések ellenére a 12. cikk értelmében a fedélzeten tartózkodó tudományos megfigyelő elégséges bizonyítékot talál arra vonatkozóan, hogy a halászati műveletek során valamely halászhajó vélhetően veszélyeztetett tengeri ökoszisztémára bukkanhatott, a hajó a halászatot azonnal abbahagyja vagy az érintett területen kívül folytatja. A műveleteket csak akkor folytatja, ha a 4. cikk (1) bekezdésében előírt halászati tervben megjelölt területen belül már legalább 5 tengeri mérföldnyire került a szóban forgó helyszíntől.
Módosítás  16 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Amennyiben erősen bizonytalan, hogy veszélyeztetett tengeri ökoszisztémát találtak-e, ezzel ellentétes megfelelő bizonyítékok hiányában a területet veszélyeztetett tengeri ökoszisztémának kell nyilvánítani.
Indokolás
A veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák meghatározása az elővigyázatossági kritériumon alapul, amely értelmében előzetes védelmi intézkedéseket kell bevezetni lehetséges kockázatok esetén.
Módosítás  17 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A halászhajó minden ilyen felfedezésről késedelem nélkül jelentést tesz az illetékes hatóságnak, pontos információkat szolgáltatva a felfedezés jellegéről, helyéről, idejéről és bármely egyéb fontos körülményéről.	(3) A halászhajó bármilyen ilyen felfedezésről késedelem nélkül jelentést tesz az illetékes hatóságnak, pontos információkat szolgáltatva a felfedezés jellegéről, helyéről, idejéről és bármely egyéb fontos körülményéről, az illetékes hatóság pedig haladéktalanul jelentést tesz a Bizottságnak és a tagállamoknak.
Indokolás
Amennyiben a Bizottság és a tagállamok közvetlenül a veszélyeztetett tengeri ökoszisztéma felfedezése után jelentést kapnak, ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a tagállamok megkaphassák az információt ott, ahol ezek az ökoszisztémák találhatóak, és elkerülhessék ezeket a területeket. Ez csökkenti a halászati engedélyek értékelésével járó költségeket és erőfeszítéseket is, amennyiben már ismert, hogy az adott terület veszélyeztetett tengeri ökoszisztémát tartalmaz.
Módosítás  18 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A váratlan felfedezéseket elektronikus térképrendszeren online kell regisztrálni annak érdekében, hogy létrejöjjön a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák állandó adatbázisa.
Indokolás
Lásd a 7. cikk (3) bekezdésének indokolását (17. módosítás).
Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák biztos vagy valószínűsíthető előfordulására vonatkozóan rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek alapján a tagállamok meghatározzák azokat a területeket, amelyeket lezárnak a fenékhalászat elől azokban a régiókban, ahol halászhajóik tevékenykednek. A tagállamok késedelem nélkül megtiltják hajóik számára az e területekre való belépést, és a 13. cikkel összhangban jelentést nyújtanak be a Bizottságnak.	(1) A veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák biztos vagy valószínűsíthető előfordulására vonatkozóan rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek alapján a tagállamok meghatározzák azokat a területeket, amelyeket lezárnak a fenékhalászat elől azokban a régiókban, ahol halászhajóik tevékenykednek. A tagállamok késedelem nélkül megtiltják hajóik számára az e területekre való belépést, és az alkalmazott tilalomról haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. A Bizottság ezeket az információkat késedelem nélkül eljuttatja a többi tagállamhoz.
Indokolás
A javasolt módosítás célja az eljárások könnyítése, ami alapvető fontosságú az ökoszisztémák megóvására irányuló javaslat szempontjából.
Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott halászati terv be nem tartása – az 5. cikk (2) bekezdésén kívüli körülmények között – az érintett halászhajó részére kiállított különleges halászati engedély érvényességének elvesztésével jár. Az 1447/1999/EK rendelet melléklete első francia bekezdésének C bekezdése értelmében engedély nélküli halászatnak minősül minden azt követően végzett halászati tevékenység, hogy a hajó eltért a halászati tervétől.	(1) A 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott halászati terv be nem tartása – az 5. cikk (2) bekezdésén kívüli körülmények között – az érintett halászhajó részére kiállított különleges halászati engedély elvesztésével jár. Az 1447/1999/EK rendelet melléklete első francia bekezdésének C bekezdése értelmében engedély nélküli halászatnak minősül minden azt követően végzett halászati tevékenység, hogy a hajó eltért a halászati tervétől.
Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 2002. december 16-i 2347/2002/EK rendeletben meghatározott követelmények az 1. cikk (1) bekezdésében említett, a mélytengeri állományokra halászó közösségi halászhajókra is vonatkoznak.	A 2002. december 16-i 2347/2002/EK rendelet 3., 5., 7. és 9. cikkében meghatározott követelmények az 1. cikk (1) bekezdésében említett, a mélytengeri állományokra halászó közösségi halászhajókra is vonatkoznak.
Módosítás  22 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Megfigyelők	Tudományos megfigyelők
Módosítás  23 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Minden tagállam tudományos megfigyelőket rendel ki azokra a hajókra, amelyek számára a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott különleges halászati engedélyt állítottak ki. A megfigyelők a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott halászati terv végrehajtása során figyelemmel kísérik a hajó halászati tevékenységeit.	1. A tagállamok által kiadott, a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott különleges halászati engedéllyel rendelkező hajók közül egy reprezentatív mintát alkotó hajócsoport tudományos megfigyelőt vesz fel a fedélzetére. A tudományos megfigyelők számát a Bizottság határozza meg a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság javaslata alapján, a halászati terület és a halászati módszer függvényében. A fedélzetre felvett tudományos megfigyelők száma arányos a tagállamoktól különleges halászati engedélyt kapott hajók számával. A Bizottság az egyes halászati időszakokat követően ügyel a tudományos megfigyelők hajók közötti cserélődésére. A tudományos megfigyelők a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott halászati terv végrehajtása során nyomon követik a hajó halászati tevékenységeit, és végrehajtják az e cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatokat.
Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A tudományos megfigyelőnek a megfigyelendő hajótól vagy társaságtól függetlennek kell lennie. Nem rendelkezhet pénzügyi vagy más érdekeltséggel e hajóban vagy társaságban. A megfigyelőknek súlyos bűntényektől mentes büntetlen előélettel kell rendelkezniük, és megfelelő szintű ismerettel kell rendelkezniük a mélytengeri halászati módszerek, valamint a célfajok és az ökoszisztémák terén.
Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	aa) a 4. cikk (2) bekezdésével összhangban a halászati tevékenységek hatásairól;
Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A Bizottság késedelem nélkül továbbítja az (1) bekezdésben említett jelentésben szereplő információkat az illetékes tudományos testületeknek.	(2) A Bizottság késedelem nélkül továbbítja az (1) bekezdésben említett jelentésben szereplő információkat az illetékes tudományos testületeknek, valamint az ezekre az információkra igényt tartó tagállamoknak.
Indokolás
A tagállamoknak teljes mértékben joguk van az e jelentésekben szereplő információkhoz való hozzáféréshez.
Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Nyomon követés	E rendelet felülvizsgálata
Módosítás  28 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság 2010. június 30-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról. A jelentéshez szükség esetén csatolni kell a rendelet módosítására vonatkozó javaslatokat.	A Bizottság 2009. június 30-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról. A jelentéshez szükség esetén csatolni kell a rendelet módosítására vonatkozó javaslatokat.
Indokolás
Az ENSZ Közgyűlése úgy határozott, hogy 2009-ben mérleget készít a 2006. évi határozat végrehajtásáról, ezért fontos lenne, hogy a Bizottság e szempontból is megfelelő időben készítse el jelentését.
Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.	Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
Indokolás
Az ilyen rendeletek esetében a tagállamok számára biztosítani kell a szükséges időt az új bürokratikus eljárásokra való felkészüléshez.

INDOKOLÁS

„A hangzatos szándéknyilatkozatok még nem vetnek gátat a mélytengeri ökoszisztémák pusztulásának.”

Az EU és a környezetvédelem

Az Európai Unió által vallott európai értékek és célkitűzések folytán a környezetvédelemmel összefüggő területeken nem csak Európában, hanem az egész világban az élvonalba kerültünk.

Nemrégiben – a német elnökség idején – az Európai Uniót felhívták arra, hogy cselekedjék felelősségteljesen, és mutasson utat a légkörbe történő karbonkibocsátás ellenőrzésének kérdésében, a bolygónk fenntartható egyensúlyát garantáló célkitűzések keretében pedig vállaljon egyértelműen proaktív szerepet.

Jelenleg igen komolyan és nagy figyelemmel kell foglalkoznunk azokkal a kihívásokkal, amelyek a Föld ökológiai egyensúlyához és környezetünk megóvásához kapcsolódnak.

A fenntartható fejlődésről 2002 szeptemberében rendezett johannesburgi csúcstalálkozón a világ számára célként jelölték meg a „sokféleség elvesztésének megállítását 2010-ig”. E stratégia egyik alapvető követelménye a „pusztító halászati gyakorlatok felszámolása”.

Ha kissé visszatekintünk a múltba és felidézzük az ENSZ Környezetvédelmi és Fejlesztési Világbizottságának 1987. évi üléséhez kapcsolódóan (ekkor született meg a fenntartható fejlődés fogalma) összeállított Brundtland-jelentést, meg kell állapítanunk, hogy a környezetvédelmi célkitűzések már több mint két évtized óta a prioritások között szerepelnek a világ politikai naptárában.

Ugyanakkor a XXI. századba érve is – a minden irányból felhangzó figyelmeztetések és vészjelzések dacára – megállíthatatlanul folytatódik a sérülékeny vízi és szárazföldi élőhelyek emberi tevékenység okozta károsodása, és ma, 2008-ban leszögezhetjük, hogy a Johannesburgban mintegy hat évvel ezelőtt kijelölt célokat lehetetlen elérni… legalább is 2010-ig.

Egyes olyan tényezők, mint a túlhalászás, a tengeri környezet elszennyeződése és leromlása a különféle gazdasági tevékenységek (tömeges vízi turizmus, olajfúró tornyok építése, a biológiai környezetet hasznosító létesítmények stb.) révén veszélyeztetik a tengeri biodiverzitást.

A tengermélységek ökoszisztémái – az emberiség közös öröksége

A tengermélységekkel (tenger alatti hegységekkel, hidegvízi hévízforrásokkal és korallzátonyokkal) kapcsolatos ökológiai tudatosság szellemében ezeket a területeket az OSPAR-egyezmény alapján ma már prioritást jelentő élőhelyeknek tekintjük, amelyek az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének és szervezeteinek napirendjén szereplő prioritások is.

Annak ellenére, hogy a tengermélységek ökoszisztémáit viszonylag kevéssé ismerjük, azt tudjuk, hogy egyesek közülük jelentős – rendkívül érzékeny és sérülékeny – tengeri biodiverzitásnak adnak otthont. Lassú növekedési és önpótlási ütemük arról tanúskodik, hogy a külső eróziós tényezőkkel szemben igen kevéssé ellenállók. A hidegvízi korallzátonyok (szivacsok, testüregnélküliek stb.) olyan sajátos (néha három méteresre is megnövő és 300 évnél is tovább élő!) szervezetek, amelyeket máról holnapra – és gyakran helyrehozhatatlanul – elpusztíthat a mechanikai erózió.

A tenger alatti hegységek olyan víz alatti – általában vulkanikus eredetű – struktúrák, amelyek az óceánok mélyén emelkednek. Még ha a produktivitás és a biodiverzitás itt viszonylag szegényes is, a tenger alatti hegységek valódi tenger alatti oázisok, amelyek gazdag és gyakran egyedülálló ökoszisztémáknak adnak otthont.

A mélytengeri halászatban használatos eszközök (fenékvonóhálók, fenékhez rögzített horogsorok, fenékhorgok, csapdák stb.), a szénhidrogének utáni kutatás, a tenger alatti kábelek elhelyezése, a hulladék tengerbe öntése, a tengerfeneket érintő egyéb kutatások megannyi súlyos veszélyforrás az érintett ökológiai örökség továbbélése szempontjából, ahogyan ezt az északkelet- és nyugat-atlanti területen, valamint a Tasmán-tengeren elvégzett több tudományos vizsgálat is igazolta.

A hagyományos halászati erőforrások nagy részének kimerülése oda vezetett, hogy a halászati erőfeszítések áthelyeződtek az említett élőhelyek felé, és ezt a folyamatot a halászati ágazat rendelkezésére bocsátott új technológiák tovább erősítették.

Ugyanakkor – noha a mélytengeri halászat a kitermelés első éveiben igen eredményes – tudományos vizsgálatok szerint a szervezetlen és strukturálatlan tevékenység hatásaként a jelek szerint bizonyos fajok tíz évnél rövidebb idő alatt kipusztulnak.

A Bizottság javaslatának általános összefüggései

Az Európai Bizottság fő céljának tartja – a 2013-tól megvalósítandó európai tengerpolitika révén – az óceánokkal kapcsolatos megközelítés felülvizsgálatát, valamennyi területen az óceánok integrált kezelésének megvalósításával.

Ez az új átfogó szemlélet kiterjed a legmélyebb óceánokra és ezek ökoszisztémáira is.

2006. december 8-án az Egyesült Nemzetek Közgyűlése elfogadta 61/105. számú határozatát, amely az 59/25. számú határozatával 2004-ben megkezdett folyamat továbbvitele. A Közgyűlés már akkor „sürgős intézkedéseket” követelt a „pusztító hatású mélytengeri halászati módszerek kiküszöbölése” érdekében.

A folyamatban a FAO is tevékenyen közreműködött azzal, hogy a felelős halászat érdekében kidolgozott magatartási kódex keretében technikai irányvonalakat dolgozott ki a mélytengeri halászat számára.

Az Európai Unió e szervezetek mindegyikében kiemelkedő szerepet játszott, aktív és konstruktív támogatást biztosítva a gondolatok ütköztetéséhez és a stratégiák meghatározásához.

A rendeletre irányuló javaslat egyedi megközelítése

A part menti övezetekben az ökoszisztémák kezelésére és védelmére vonatkozó – a közösségi iránymutatások alapján meghozott – intézkedések a part menti államok hatáskörébe tartoznak.

A nemzetközi vizek tekintetében a tengeri környezet védelmét általában – ha vannak ilyenek – regionális tengeri egyezmények szabályozzák, míg az élő tengeri erőforrások megőrzésével és kezelésével kapcsolatos intézkedések elfogadása, valamint a halászat által a sérülékeny ökoszisztémákra gyakorolt hatásokra vonatkozó szabályozás a halászatot kezelő regionális szervezetek felelősségi körébe tartozik. Ugyanakkor vannak olyan mélytengeri övezetek, amelyek egyetlen regionális halászati irányító szervezet vagy egyezmény alá sem tartoznak, ami gyakorlatilag nyitott kapukat jelent a romboló halászati gyakorlatok előtt.

E rendeletre irányuló javaslat fő célja ennek a hiányosságnak a megszüntetése és a halászati gyakorlatokra vonatkozó szabályozási folyamat lezárása ezen övezetek tekintetében.

Az Európai Unió tudatában van annak, hogy a hajóival regionális halászati irányító szervezetek által nem szabályozott, illetve ilyen szervezet által hatékony irányítási intézkedésekkel nem lefedett övezetekben végzett valamennyi halászati tevékenységet teljes mértékben be kell majd illeszteni a közös halászati politika (KHP) keretében meghatározott megóvási és kezelési rendszerbe. Szándéka szerint tehát a javasolt rendelet teljesíti majd az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének ajánlásait.

Az előadó álláspontja

Az előadó üdvözli a rendeletre irányuló javaslatot, amely a Tanács szlovén elnökségének is prioritása a halászat területén.

A johannesburgi kötelezettségvállalás a romboló halászati gyakorlatok problémáját átfogó összefüggésbe helyezi és világméretű kihívásként tárgyalja.

Annak ellenére, hogy a probléma halászati vetületét egyedi megközelítésben lehet és kell is kezelni, az előadó úgy véli, hogy a mélytengeri ökoszisztémákra leselkedő veszélyek még szélesebb körű megközelítést igényelnek. Ennek megfelelően az előadó véleménye szerint az Európai Uniónak – a halászattal kapcsolatos hatáskörökön túlmenő területeken is – egyeztetett fellépésre kell elszánnia magát a sérülékeny ökoszisztémák megóvása érdekében, és integrált módon, az európai tengerpolitikáról szóló zöld könyv következtetéseivel összhangban kell foglalkoznia a problémával.

Az előadó szerint a halászati ágazatra vonatkozó rendeletjavaslatnak tisztáznia kell bizonyos aspektusokat, illetve javítania kell ezeken. Az előadó ezért számos olyan módosításra tesz javaslatot, amelyeket fontosnak ítél a javaslat egyensúlya szempontjából.

Az előadó a javasolt módosítások között is felhívja a figyelmet a következőkre:

-  mivel a 4. és 5. cikkben felsorolt egyedi feltételek bizonyos övezetekben meghatározók a halászati engedélyek érvényesítése tekintetében, a 6. cikkben javasolt mélységi korlátozás teljességgel értelmetlen;

-  a hajótulajdonosok által fizetett fedélzeti megfigyelőknek rendelkezniük kell a feladatuk ellátásához szükséges képzettséggel, de felesleges megkövetelni tőlük – az alkalmazásukhoz kapcsolódó költségeket csak növelő – tudományos alapképzettséget;

-  a tagállamoknak hozzáférést kell kapniuk az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátott anyagokhoz.

Az előadó felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy a javaslat által igényelt tudományos vizsgálatok túl nagy költséget jelenthetnek a hajótulajdonosok számára, és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az ezek finanszírozására vonatkozó meghatározásokat.

Az előadó általában véve üdvözli az Európai Bizottság által benyújtott javaslatot, és reméli, hogy számíthat kollégáinak, a Halászati Bizottság tagjainak közreműködésére a javaslat további javítása érdekében.

VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (7.4.2008)

a Halászati Bizottság részére

a veszélyeztetett nyílt tengeri ökoszisztémáknak a fenékhalászati eszközök káros hatásával szembeni védelméről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2007)0605 – C6‑0453/2007 – 2007/0224(CNS))

A vélemény előadója: Marios Matsakis

RÖVID INDOKOLÁS

Háttérinformációk

A javaslat csak a nyílt tengeren halászó, fenékhalászati eszközöket alkalmazó európai uniós hajókra vonatkozik olyan területeken, amelyekre nem vonatkoznak valamely regionális halászati irányítószervezet előírásai.

A Környezetvédelmi Bizottság véleménytervezete

A vélemény előadója úgy véli, hogy a javaslat megfelelő kezdeti lépés a mélytengeri biológiai sokszínűség nyílt tengeri védelme és a mélytengeri halgazdálkodás javítása irányába. Az előadó azonban néhány módosítást javasol figyelembe véve a tengerekkel foglalkozó különböző civil szervezetek által végzett munkát, amelyből kiderül, hogy égető szükség van a tengeri ökoszisztémák védelmére irányuló szigorúbb intézkedésekre.

E javaslattal meg kellene erősíteni számos, egyedi biológiájuk és a mélytengeri életkörülményekhez való alkalmazkodásuk miatt a túlhalászás által fenyegetett mélytengeri halfaj védelmét. Bár ezen állományok helyreállításáról nem sok ismeret áll rendelkezésre, célszerű lenne az elővigyázatosság elvét alkalmazni.

Ezen módosítások megtételekor figyelembe vettük mind a környezetvédelmi civil szervezetek, mind pedig a halászati ágazat által tett javaslatokat.

MÓDOSÍTÁSOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felkéri a Halászati Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be az alábbi módosításokat:

A Bizottság által javasolt szöveg[1]	A Parlament módosításai
Módosítás 1 (10) preambulumbekezdés
(10) A regionális halászati irányítószervezetek által nem szabályozott területeken található veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák feltérképezése folyamatban van, így e tekintetben viszonylag kevés tudományos ismeret áll rendelkezésre. A fenékhalászati eszközök lebocsátási mélységének meghatározása elővigyázatossági védelmi vonalat biztosít a vízoszlopon belüli mélytengeri koralloknak és szivacsoknak. Az 1 000 m-es mélység megfelelő védettségi fokot biztosító, ésszerű választás, ugyanakkor lehetővé teszi a tengerfenéken élő fajok, például a sekélyebb vizekben élő szürke tőkehal és kalmár halászatának folytatását. Ez a mélységi korlátozás megfelel a rendelet értelmében meghatározott területalapú intézkedések folyamatos fejlesztésének, ami arra irányul, hogy teljes védelmet biztosítson azon helyszíneknek, ahol ismert vagy valószínű a veszélyeztetett ökoszisztémák jelenléte.	(10) A regionális halászati irányítószervezetek által nem szabályozott területeken található veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák feltérképezése folyamatban van, így e tekintetben viszonylag kevés tudományos ismeret áll rendelkezésre. Számos további ismeret szükséges a tengeri ökoszisztémákkal kapcsolatban, és jelenleg már folynak az erre irányuló, célirányos kutatások, beleértve az EU égisze alatt készülő tudományos tanulmányokat. Közismert tény, hogy bizonyos mélytengeri ökoszisztémák a tengeri biológiai sokszínűség valóságos aranybányái. Szintén közismert, hogy a nagy mélységekben található életformákra jellemző alacsony növekedési arány miatt ezen ökoszisztémák rendkívül sérülékenyek. A fenékhalászati eszközökkel történő halászat rendkívül káros lehet ezen ökoszisztémák épségére nézve, amint az az egyre nagyobb számú tudományos bizonyítékokból kiderül. A megfigyelések alapján károsnak bizonyult eszközök és a potenciálisan káros eszközök között szerepelnek a fenékvonóhálók, kotróhálók, fenékhez rögzített kopoltyúhálók, fenékhez rögzített horogsorok, rákcsapdák és csapdák1. Ennek következtében az 1000 méteres mélység nem jelent valójában olyan tudományosan megalapozott vagy ésszerű határt, amely megfelelő mértékű védelmet nyújt a sérülékeny tengeri ökoszisztémáknak.
	__________ 1 A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, A pusztító hatású nyílt tengeri halászati módszerek és a veszélyeztetett mélytengeri ökoszisztémák védelme (COM(2007)604).
Módosítás 2 1. cikk (2) bekezdés a) pont
(a) az ilyen halászati tevékenységek szabályozására illetékes regionális halászati irányítószervezet illetékessége vagy megállapodás hatálya alá tartozó területek;	(a) az ilyen halászati tevékenységek szabályozására jogilag illetékes regionális halászati irányítószervezet illetékessége alá tartozó területek;
Módosítás 3 1. cikk (2) bekezdés b) pont
(b) azon területek, amelyek tekintetében folyamatban van a regionális halászati irányítószervezet létrehozása, amennyiben a folyamat résztvevői ideiglenes intézkedéseket fogadtak el a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémáknak a fenékhalászati eszközök pusztító hatásával szembeni védelmére.	(b) azon területek, amelyek tekintetében folyamatban van a regionális halászati irányítószervezet létrehozása és ahol a folyamat résztvevői ideiglenes intézkedéseket fogadtak el a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémáknak a fenékhalászati eszközök pusztító hatásával szembeni védelmére.
Módosítás 4 4. cikk (1) bekezdés da) pont (új)
	(da) az időtartamot.
Módosítás 5 4. cikk (2) bekezdés
2. Az illetékes hatóságok azt követően állítják ki a különleges halászati engedélyt, hogy értékelték a hajó tervezett halászati tevékenységeinek lehetséges hatásait, és megállapították, hogy ezek a tevékenységek valószínűleg nem járnak jelentős káros hatásokkal a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra.	2. Az illetékes hatóságok azt követően állítják ki a különleges halászati engedélyt, hogy értékelték a hajó tervezett halászati tevékenységeinek lehetséges hatásait, és megállapították, hogy ezek a tevékenységek valószínűleg nem járnak jelentős káros hatásokkal a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra. A halászati engedély érvényessége nem lehet hosszabb, mint a halászati terv.
Módosítás 6 4 cikk (3a) bekezdés (új)
	(3a) A (2) bekezdésben említett értékelésnek közösségi szinten összehangolt kritériumokon kell alapulnia, és az értékelést a Bizottságnak felül kell vizsgálnia.
Indokolás
A 4. cikk rendelkezései összehangolt alkalmazásának biztosítása érdekében nagyobb fokú bizottsági iránymutatásra és vizsgálatra van szükség.
Módosítás 7 6. cikk
A fenékhalászati eszközök használata 1 000 m-nél nagyobb mélységben tilos.	A fenékhalászati eszközök használata 800 m-nél nagyobb mélységben tilos.
Indokolás
Az olyan sérülékeny fajok, mint a hideg vízi korallok, illetve más halfajok 800 méteres mélységben találhatók, ezért a tilalom Tanács által javasolt határa nem nyújt megfelelő mértékű védelmet. Például egy gránátoshalra, tükörhalra és mélyvízi cápákra halászó, az ír partoktól nyugatra a kontinentális lejtő mentén 840 és 1300 méter mélységben használt fenékvonóháló esetében a szén 14-es kormeghatározás kimutatta, hogy a járulékos fogásként kifogott hideg vízi koralltömb legalább 4550 éves volt.1
__________
1 Matthew Gianni, Nyílt vízi fenékvonóhálós halászat és hatása a sérülékeny mélyvízi ökoszisztémák biológiai sokszínűségére: A nemzetközi fellépések lehetőségei, http://www.greenpeace.org/raw/content/new-zealand/press/reports/high-seas-bottom-trawl-fisher.pdf
Módosítás 8 7 cikk (1) bekezdés
1. Amennyiben a halászati műveletek során valamely halászhajó veszélyeztetett tengeri ökoszisztémára bukkan, a halászatot azonnal abbahagyja, illetve tartózkodik attól, hogy az érintett területen halászatot folytasson. A műveleteket csak akkor folytatja, ha a 4. cikk (1) bekezdésében előírt halászati tervben megjelölt területen belül már legalább 5 tengeri mérföldnyire került a szóban forgó helyszíntől.	1. Amennyiben a halászati műveletek során valamely halászhajó veszélyeztetett tengeri ökoszisztémára bukkan, a halászatot azonnal abbahagyja, illetve tartózkodik attól, hogy az érintett területen halászatot folytasson.
Módosítás 9 7 cikk (2) bekezdés
2. Ha az (1) bekezdésben említett alternatív helyen ismét ilyen ökoszisztémára bukkannak, a hajó az említett bekezdésben meghatározott szabályokkal összhangban addig változtatja földrajzi helyzetét, amíg olyan területet nem talál, ahol nincsenek veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák.	törölve
Módosítás  10 7 cikk (2a) bekezdés (új)
	(2a) Amennyiben meglehetősen bizonytalan a veszélyeztetett tengeri ökoszisztéma jelenléte, ezzel ellentétes megfelelő bizonyítékok hiányában a területet veszélyeztetett tengeri ökoszisztémának kell nyilvánítani.
Indokolás
A veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák meghatározása az elővigyázatossági kritériumon alapul, amelynek értelmében előzetes védelmi intézkedéseket kell bevezetni lehetséges kockázatok esetén.
Módosítás 11 7 cikk (3) bekezdés
3. A halászhajó minden ilyen felfedezésről késedelem nélkül jelentést tesz az illetékes hatóságnak, pontos információkat szolgáltatva a felfedezés jellegéről, helyéről, idejéről és bármely egyéb fontos körülményéről.	3. A halászhajó bármilyen ilyen felfedezésről késedelem nélkül jelentést tesz az illetékes hatóságnak, pontos információkat szolgáltatva a felfedezés jellegéről, helyéről, idejéről és bármely egyéb fontos körülményéről, az illetékes hatóság pedig haladéktalanul jelentést tesz a Bizottságnak és a tagállamoknak.
Indokolás
Amennyiben a Bizottság és a tagállamok közvetlenül a veszélyeztetett tengeri ökoszisztéma felfedezése után jelentést kapnak, ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a tagállamok megkaphassák az információt ott, ahol ezek az ökoszisztémák találhatóak, és elkerülhessék ezeket a területeket. Ez csökkenti a halászati engedélyek értékelésével járó költségeket és erőfeszítéseket is, amennyiben már ismert, hogy az adott terület veszélyeztetett tengeri ökoszisztémát tartalmaz.
Módosítás 12 7 cikk (3a) bekezdés (új)
	(3a) A váratlan felfedezéseket elektronikus online térképrendszeren kell regisztrálni annak érdekében, hogy létrejöjjön a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák állandó adatbázisa.
Indokolás
Lásd a 7. cikk (3) bekezdésére irányuló 5. módosítás indokolását.
Módosítás 13 8. cikk (1) bekezdés
1. A veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák biztos vagy valószínűsíthető előfordulására vonatkozóan rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek alapján a tagállamok meghatározzák azokat a területeket, amelyeket lezárnak a fenékhalászat elől azokban a régiókban, ahol halászhajóik tevékenykednek. A tagállamok késedelem nélkül megtiltják hajóik számára az e területekre való belépést, és a 13. cikkel összhangban jelentést nyújtanak be a Bizottságnak.	1. A veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák biztos vagy valószínűsíthető előfordulására vonatkozóan rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek alapján a tagállamok meghatározzák azokat a területeket, amelyeket lezárnak valamennyi halászati tevékenység elől azokban a régiókban, ahol halászhajóik tevékenykednek. A tagállamok késedelem nélkül megtiltják hajóik számára az e területekre való belépést, és a 13. cikkel összhangban jelentést nyújtanak be a Bizottságnak.
Indokolás
Ezeket a területeket nemcsak a fenékhalászat, hanem valamennyi halászati tevékenység előtt le kell zárni, mert ezeken a helyeken nehéz a lehetséges ellenőrzés, illetve annak megállapítása, hogy a halászat fenékhalászati eszközökkel vagy más halászati eszközökkel történik.
Módosítás 14 8 cikk (2a) bekezdés (új)
	(2a) A Bizottság 2008 végéig listát állít össze a lezárt területekről, feltüntetve a bizonyítottan, illetve a valószínűsíthetően veszélyeztetett tengeri ökoszisztémát tartalmazó területeket is.
Indokolás
Az ENSZ-közgyűlés 61/105. számú határozatának (83), (85) és (86) bekezdései arra kötelezik az államokat és a regionális halászati irányító szervezeteket, hogy határozzák meg a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákat, és 2008. december 31. után tiltsák meg a fenékhalászatot azokon a területeken, ahol a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek alapján előfordulnak vagy előfordulhatnak veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák.
Módosítás 15 12. cikk (3) bekezdés ea) pont (új)
	(ea) nem uniós állampolgár.
Módosítás 16 12. cikk (3) bekezdés eb) pont (új)
	(eb) Valamennyi tudományos megfigyelőnek függetlennek kell lennie a megfigyelendő hajótól/társaságtól, és nem rendelkezhet pénzügyi vagy más érdekeltséggel e hajóban/társaságban. A megfigyelőknek súlyos bűntényektől mentes büntetlen előélettel kell rendelkezniük, és megfelelő szintű ismerettel kell rendelkezniük a mélytengeri halászati módszerek, valamint a célfajok és az ökoszisztémák terén.
Módosítás 17 14. cikk, cím
Nyomon követés	A rendelet felülvizsgálata

ELJÁRÁS

Cím	A veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák védelme
Hivatkozások	COM(2007)0605 – C6-0453/2007 – 2007/0224(CNS)
Illetékes bizottság	PECH
Véleményt nyilvánított     A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 11.12.2007
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Marios Matsakis 19.12.2007
Vizsgálat a bizottságban	26.2.2008
Az elfogadás dátuma	2.4.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	39 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Adamos Adamou, Georgs Andrejevs, Johannes Blokland, John Bowis, Frieda Brepoels, Martin Callanan, Chris Davies, Avril Doyle, Edite Estrela, Jill Evans, Anne Ferreira, Karl-Heinz Florenz, Matthias Groote, Françoise Grossetête, Satu Hassi, Gyula Hegyi, Jens Holm, Marie Anne Isler Béguin, Caroline Jackson, Dan Jørgensen, Christa Klaß, Eija-Riitta Korhola, Urszula Krupa, Jules Maaten, Marios Matsakis, Roberto Musacchio, Riitta Myller, Vladko Todorov Panayotov, Vittorio Prodi, Guido Sacconi, Richard Seeber, Kathy Sinnott, Bogusław Sonik, Thomas Ulmer, Marcello Vernola, Anja Weisgerber
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Christofer Fjellner, Johannes Lebech, Bart Staes

• [1]  HL C …/A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

ELJÁRÁS

Cím	A veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák védelme
Hivatkozások	COM(2007)0605 – C6-0453/2007 – 2007/0224(CNS)
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma	7.12.2007
Illetékes bizottság   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	PECH 11.12.2007
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)     A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 11.12.2007
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Duarte Freitas 13.12.2007
Vizsgálat a bizottságban	20.12.2007		23.1.2008		28.2.2008		3.4.2008
Az elfogadás dátuma	6.5.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	24 3 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Stavros Arnaoutakis, Elspeth Attwooll, Marie-Hélène Aubert, Iles Braghetto, Paulo Casaca, Zdzisław Kazimierz Chmielewski, Avril Doyle, Emanuel Jardim Fernandes, Carmen Fraga Estévez, Duarte Freitas, Ioannis Gklavakis, Alfred Gomolka, Pedro Guerreiro, Heinz Kindermann, Rosa Miguélez Ramos, Marianne Mikko, Philippe Morillon, Seán Ó Neachtain, Willi Piecyk, Struan Stevenson, Catherine Stihler, Margie Sudre, Cornelis Visser
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Constantin Dumitriu, Raül Romeva i Rueda, Thomas Wise
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Francesco Ferrari