JELENTÉS a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
23.5.2008 - (COM(2007)0602 – C6‑0454/2007 – 2007/0223(CNS)) - *
Halászati Bizottság
Előadó: Marie-Hélène Aubert
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2007)0602 – C6‑0454/2007 – 2007/0223(CNS))
(Konzultációs eljárás)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0602),
– tekintettel az EK-Szerződés 37. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6‑0454/2007),
– tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,
– tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményére (A6‑0193/2008),
1. jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;
2. felkéri a Bizottságot javaslatának megfelelő, az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése szerinti módosítására;
3. felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;
4. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;
5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.
Módosítás 1 2 a preambulumbekezdés (új) | |
|
|
(2a) A WTO diszkriminációmentes és nemzeti bánásmódról szóló szabályainak való megfelelés érdekében e rendelet alkalmazása nem eredményezhet hátrányos megkülönböztetést a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászati tevékenység (IUU) ellen folytatott küzdelem során hozott intézkedések tekintetében. |
Indokolás | |
Az 1. cikkben ezeket a kötelezettségeket is meg kell említeni annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a WTO szabályainak áthágása. | |
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(3a) Az Európai Uniónak az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 299. cikkében és a Lisszaboni Szerződés 349. cikkében meghatározott legkülső régiói –ökoszisztémáik kivételes sérülékenysége miatt – különös figyelmet igényelnek a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat (IUU) elleni küzdelemben. |
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(5) A jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által 2001-ben elfogadott nemzetközi cselekvési tervvel összhangban a jogellenes halászat olyan halászati tevékenység, amely jogellenesnek, nem bejelentettnek és szabályozatlannak tekinthető, ahol 1. a jogellenes halászat olyan tevékenység, - amelyet nemzeti vagy külföldi hajók folytatnak egy adott állam joghatósága alá tartozó vizeken, az állam engedélye nélkül vagy az állam törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek megsértésével; - amelyet a megfelelő regionális halászati irányítószervezethez tartozó, de a szervezet által elfogadott, és az állam számára kötelező állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedéseket vagy az alkalmazandó nemzetközi jog megfelelő rendelkezéseit megsértő állam lobogója alatt közlekedő hajó folytat; vagy - amely sérti a nemzeti jogszabályokat vagy nemzetközi kötelezettségeket, beleértve az egy adott regionális halászati irányítószervezettel együttműködő államok által vállalt kötelezettségeket. 2. A nem bejelentett halászat olyan tevékenység, – amelyet a nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket megsértve nem jelentettek be, vagy pontatlanul jelentettek be a megfelelő nemzeti hatóságnál; vagy – amelyet egy adott regionális halászati irányítószervezet illetékességi területén folytatnak, de nem jelentettek be, vagy pontatlanul jelentettek be az adott szervezet bejelentésre vonatkozó eljárásainak megsértésével. 3. A szabályozatlan halászat olyan tevékenység, – amelyet a megfelelő regionális halászati irányítószervezet illetékességi területén felségjel nélküli, vagy olyan állam lobogója alatt közlekedő hajók folytatnak, amely állam nem tagja az említett szervezetnek, illetve amelyet egy halászatot folytató jogalany végez oly módon, amely nincs összhangban az adott szervezet állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedéseivel vagy sérti azokat, vagy – amelyet olyan területen folytatnak vagy olyan halállományokra irányul, amelyekre nincs alkalmazandó állománymegőrzési vagy gazdálkodási intézkedés, és amennyiben e halászati tevékenységet az államnak az élő tengeri erőforrások védelmével kapcsolatos nemzetközi jogi kötelezettségével nem összeegyeztethető módon folytatják. |
(5) A jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által 2001-ben elfogadott nemzetközi cselekvési tervvel összhangban a jogellenes halászat olyan halászati tevékenység, amely jogellenesnek, nem bejelentettnek és szabályozatlannak tekinthető. |
Indokolás | |
Ennek a szövegnek a fogalommeghatározásokat tartalmazó cikkben van a helye. | |
Módosítás4 13 preambulumbekezdés | |
|
(13) Be kell tiltani a jogellenes halászatból származó halászati termékek Közösségbe történő behozatalát; annak érdekében, hogy e tilalom hatékony legyen, és biztosítsa, hogy valamennyi behozott termék halászata a nemzetközi állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedéseknek és adott esetben más, az érintett halászhajóra alkalmazandó, a tárgyhoz tartozó szabályoknak megfelelően történt, be kell vezetni egy, a halászati termékek Közösségbe történő valamennyi behozatalára alkalmazandó tanúsítási rendszert. |
(13) Be kell tiltani a jogellenes halászatból származó halászati termékek Közösségbe történő behozatalát; annak érdekében, hogy e tilalom hatékony legyen, biztosítsa a nyomonkövethetőséget, illetve azt, hogy valamennyi behozott termék halászata a nemzetközi állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedéseknek és adott esetben más, az érintett halászhajóra alkalmazandó, a tárgyhoz tartozó szabályoknak megfelelően történt, be kell vezetni egy, a halászati termékek Közösségbe történő valamennyi behozatalára alkalmazandó tanúsítási rendszert. |
Indokolás | |
Ezt az egyedi célt meg kell említeni. | |
Módosítás5 14 preambulumbekezdés | |
|
(14) A Közösség a tanúsítási rendszer végrehajtásánál figyelembe veszi a fejlődő országok kapacitási korlátait. |
(14) A Közösség a tanúsítási rendszer végrehajtásánál figyelembe veszi a fejlődő országok valamennyi kapacitási korlátját és segít nekik elkerülni az esetleges nem tarifális, kereskedelmi akadályokat. |
Indokolás | |
Ahhoz, hogy a tanúsítási rendszer megfelelően működjön, nem elegendő, ha csak a kapacitási korlátokat veszik figyelembe. | |
Módosítás6 14 a preambulumbekezdés (új) | |
|
|
(14a) Támogatást lehetne biztosítani többek között pénzügyi támogatás és technikai segítségnyújtás, valamint képzési programok formájában. |
Módosítás7 34 preambulumbekezdés | |
|
(34) A tagállamok, a Bizottság és a harmadik államok közötti együttműködés elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a jogellenes halászatot megfelelően kivizsgálják, és hogy az e rendeletben megállapított rendelkezések alkalmazhatók legyenek; ezen együttműködés fokozására kölcsönös segítségnyújtási rendszer jön létre. |
(34) A tagállamok, a Bizottság és a harmadik államok közötti együttműködés, koordináció és a helyes gyakorlatok cseréje elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a jogellenes halászatot megfelelően kivizsgálják, és hogy az e rendeletben megállapított rendelkezések a jövőben alkalmazhatók legyenek; ezen együttműködés fokozására kölcsönös segítségnyújtási rendszer jön létre. |
Indokolás | |
A legjobb gyakorlatok koordinációjára és cseréjére szintén szükség van. | |
Módosítás8 37 preambulumbekezdés | |
|
(37) E rendelet az IUU-halászatot az alkalmazandó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések különösen súlyos megsértésének minősíti, mivel az jelentős mértékben aláaknázza a megszegett szabályokban megfogalmazott célkitűzések elérését, és veszélyezteti az érintett állományok fenntarthatóságát, továbbá a tengeri környezet megőrzését. Tekintettel korlátozott alkalmazási körére, e rendelet végrehajtásának a közös halászati politika keretében folytatott halászati tevékenységek ellenőrzésének és nyomon követésének alapvető keretrendszerét megállapító 2847/93 tanácsi rendeletre kell támaszkodnia, és azt ki kell egészítenie. Ennek megfelelően, e rendelet megerősíti a 2847/93/EGK rendeletben a harmadik országok hajóinak kikötői ellenőrzésére vonatkozó szabályokat (28e., 28f. és 28g. cikk), amelyeket így hatályon kívül helyez, és helyükbe az e rendelet II. fejezetében megállapított kikötői vizsgálati rendszert lépteti. Ezenfelül e rendelet a X. fejezetben olyan szankciórendszert ír elő, amelyet kimondottan a jogellenes halászati tevékenységekre kell alkalmazni. A 2847/93/EGK rendelet szankciókra vonatkozó rendelkezéseit (31. cikk) így továbbra is alkalmazni kell a közös halászati politika e rendelet által nem érintett szabályainak megsértésére vonatkozóan. |
(37) E rendelet a jogellenes halászatot az alkalmazandó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések és szabályok különösen súlyos megsértésének minősíti, mivel az jelentős mértékben aláaknázza a megszegett szabályokban megfogalmazott célkitűzések elérését, és veszélyezteti a legálisan működő halászatok túlélését, a szektor és az érintett állományok fenntarthatóságát, továbbá a tengeri környezet megőrzését. Tekintettel korlátozott alkalmazási körére, e rendelet végrehajtásának a közös halászati politika keretében folytatott halászati tevékenységek ellenőrzésének és nyomon követésének alapvető keretrendszerét megállapító 2847/93 tanácsi rendeletre kell támaszkodnia, és azt ki kell egészítenie. Ennek megfelelően, e rendelet megerősíti a 2847/93/EGK rendeletben a harmadik országok hajóinak kikötői ellenőrzésére vonatkozó szabályokat (28e., 28f. és 28g. cikk), amelyeket így hatályon kívül helyez, és helyükbe az e rendelet II. fejezetében megállapított kikötői vizsgálati rendszert lépteti. Ezenfelül e rendelet a X. fejezetben olyan szankciórendszert ír elő, amelyet kimondottan a jogellenes halászati tevékenységekre kell alkalmazni. A 2847/93/EGK rendelet szankciókra vonatkozó rendelkezéseit (31. cikk) így továbbra is alkalmazni kell a közös halászati politika e rendelet által nem érintett szabályainak megsértésére vonatkozóan. |
Indokolás | |
Meg kell határozni a fennálló veszély természetét. | |
Módosítás9 1 cikk – 2 bekezdés | |
|
2. Ebből a célból valamennyi tagállam meghozza a megfelelő intézkedéseket a közösségi joggal összhangban a rendszer hatékonyságának biztosítására. Elégséges eszközöket bocsát illetékes hatóságai rendelkezésére, hogy lehetővé tegye a számukra az e rendeletben megállapított feladataik ellátását. |
2. Ebből a célból valamennyi tagállam meghozza a megfelelő intézkedéseket a közösségi joggal és mind a többoldalú, mind a kétoldalú nemzetközi kötelezettségekkel összhangban a rendszer hatékonyságának biztosítására. Elégséges eszközöket bocsát illetékes hatóságai rendelkezésére, hogy lehetővé tegye a számukra az e rendeletben megállapított feladataik ellátását. |
Indokolás | |
A többoldalú, illetve kétoldalú kötelezettségek megsértésének elkerülése érdekében e kötelezettségeket az 1. cikkben is meg kell említeni. | |
Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – -a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
- a) a „jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat”: olyan halászati tevékenység, amely jogellenesnek, nem bejelentettnek és szabályozatlannak tekinthető, ahol: 1. a jogellenes halászat olyan tevékenység, - amelyet nemzeti vagy külföldi hajók folytatnak egy adott állam joghatósága alá tartozó vizeken, az állam engedélye nélkül vagy az állam törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek megsértésével; - amelyet a megfelelő regionális halászati irányítószervezethez tartozó, de a szervezet által elfogadott, és az állam számára kötelező állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedéseket vagy az alkalmazandó nemzetközi jog megfelelő rendelkezéseit megsértő állam lobogója alatt közlekedő hajó folytat; vagy - amely sérti a nemzeti jogszabályokat vagy nemzetközi kötelezettségeket, beleértve az egy adott regionális halászati irányítószervezettel együttműködő államok által vállalt kötelezettségeket. 2. A nem bejelentett halászat olyan tevékenység, – amelyet a nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket megsértve nem jelentettek be, vagy pontatlanul jelentettek be a megfelelő nemzeti hatóságnál; vagy – amelyet egy adott regionális halászati irányítószervezet illetékességi területén folytatnak, de nem jelentettek be, vagy pontatlanul jelentettek be az adott szervezet bejelentésre vonatkozó eljárásainak megsértésével. 3. A szabályozatlan halászat olyan tevékenység, – amelyet a megfelelő regionális halászati irányítószervezet illetékességi területén felségjel nélküli, vagy olyan állam lobogója alatt közlekedő hajók folytatnak, amely állam nem tagja az említett szervezetnek, illetve amelyet egy halászatot folytató jogalany végez oly módon, amely nincs összhangban az adott szervezet állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedéseivel vagy sérti azokat, vagy – amelyet olyan területen folytatnak vagy olyan halállományokra irányul, amelyekre nincs alkalmazandó állománymegőrzési vagy gazdálkodási intézkedés, és amennyiben e halászati tevékenységet az államnak az élő tengeri erőforrások védelmével kapcsolatos nemzetközi jogi kötelezettségével nem összeegyeztethető módon folytatják. |
Indokolás | |
A jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat fogalommeghatározásának a fogalommeghatározásokról szóló cikkben kell szerepelnie, ahelyett, hogy az egy preambulumbekezdésben szerepelne. | |
Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – a pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
a) „halászhajó”: a halászati erőforrások kereskedelmi kiaknázására használt, vagy ilyen célú felhasználásra szánt bármilyen méretű hajó, beleértve a segítőhajókat, a halszállító hajókat, a halfeldolgozó hajókat és az átrakodásban részt vevő hajókat; b) |
a) „halászhajó”: a halászati erőforrások kereskedelmi kiaknázására használt, vagy ilyen célú felhasználásra, a hajón történő hűtésre, fagyasztásra vagy feldolgozásra, illetve szállításra szánt bármilyen méretű hajó, beleértve a segítőhajókat, a halszállító hajókat, a halfeldolgozó hajókat és az átrakodásban részt vevő hajókat; |
Indokolás | |
Ha a cél a jogellenes halászati termékek EU-ba való belépésének megakadályozása, akkor egyértelművé kell tenni, hogy a rendelet hatálya kiterjed bármely, az e termékek szállítására képes hajótípusra, függetlenül attól, hogy a termékek milyen formában és mekkora mennyiségben érkeznek a közösségi kikötőkbe. | |
Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – h pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
h) „regionális halászati irányítószervezet”: szubregionális vagy regionális szervezet vagy rendszer, amely az azt létrehozó egyezmény vagy megállapodás értelmében a nemzetközi jog által elismert illetékességgel rendelkezik állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedések megállapítására a felügyelete alá tartozó nyílt tengeri területeken előforduló, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományokra vagy a nagy távolságra vándorló halfajokra vonatkozóan; |
h) „regionális halászati irányítószervezet”: szubregionális vagy regionális szervezet vagy rendszer, amely az azt létrehozó egyezmény vagy megállapodás értelmében a nemzetközi jog által elismert illetékességgel rendelkezik állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedések megállapítására a felügyelete alá tartozó nyílt tengeri területeken előforduló halállományokra vonatkozóan; |
Indokolás | |
Nem minden regionális halászati irányítószervezet korlátozódik a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományokra vagy a nagy távolságra vándorló halfajokra, itt tehát a fogalommeghatározást általánosabbá kell tenni. | |
Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 albekezdés – 1 rész – j pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
j) méreten aluli halat fogott ki vagy rakodott ki, vagy vagy |
j) méreten aluli halat rakodott ki, vagy vagy |
Indokolás | |
Méreten aluli hal fogása nem jogellenes, ezért annak nem kell itt szerepelnie. | |
Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 albekezdés – 2 rész – a pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
a) egy regionális halászati irányítószervezet területén annak állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedéseivel nem összeegyeztethető módon vagy azokat megsértve folytatott halászati tevékenységet, és nem a szervezetben részes állam lobogója alatt közlekedik, vagy vagy |
a) egy regionális halászati irányítószervezet területén annak állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedéseivel nem összeegyeztethető módon vagy azokat megsértve folytatott halászati tevékenységet, vagy nem a szervezetben részes állam lobogója alatt közlekedik, vagy vagy |
Indokolás | |
A regionális halászati irányítószervezethez nem tartozó országok lobogója alatt közlekedő hajókat jogellenesnek, be nem jelentettnek és szabályozatlannak kell tekinteni, mivel fogalmuknál fogva szabályozatlan módon halásznak. | |
Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(1a) A harmadik országok olyan halászhajói számára tilos a tagállamok kikötőibe történő belépés, a kikötői szolgáltatások nyújtása és az ilyen kikötőkben végzett kirakodási, átrakodási vagy fedélzeti feldolgozási műveletek elvégzése, amelyek szerepelnek a jogellenes halászhajók 26. és 29. cikk szerinti közösségi listáján. |
Indokolás | |
A (2) bekezdéstől függetlenül egyértelművé kell tenni, hogy a tagállami kikötőkhöz való hozzáférés tilos a jogellenes halászati listán szereplő hajók számára. | |
Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
2. A vis maior eseteit kivéve, harmadik országok halászhajói számára tilos a tagállamok kikötőibe történő belépés, a kikötői szolgáltatások nyújtása és az ilyen kikötőkben végzett kirakodási, átrakodási vagy fedélzeti feldolgozási műveletek elvégzése, kivéve, ha teljesítik az e fejezetben előírt követelményeket és a rendelet más megfelelő rendelkezéseit. |
2. Az (1a) bekezdésben említettek kivételével a harmadik országok halászhajói számára tilos a tagállamok kikötőibe történő belépés, a kikötői szolgáltatások nyújtása és az ilyen kikötőkben végzett kirakodási, átrakodási vagy fedélzeti feldolgozási műveletek elvégzése, kivéve, ha teljesítik az e fejezetben előírt követelményeket és a rendelet más megfelelő rendelkezéseit. |
Indokolás | |
A módosítás a 4. cikk (2) bekezdését az új (1a) bekezdéshez igazítja annak érdekében, hogy szerepeljenek azok a hajók, amelyek nincsenek a jogellenes halászhajók listáján és nem felelnek meg az e rendeletben szereplő rendelkezéseknek. | |
Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(2a) Vis maior vagy végszükség esetén az (1a) és (2) bekezdésben említett halászhajók beléphetnek a tagállami kikötőkbe abból a célból, hogy ott kikötői szolgáltatásokat és olyan intézkedéseket vegyenek igénybe, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a vészhelyzet kezeléséhez. |
Indokolás | |
Az új bekezdésre az (1a) és a (2) bekezdés beépítése érdekében van szükség. Rendelkezni kell a vis maior vagy a tényleges végszükség eseteiről, de amennyire csak lehetséges, azt is biztosítani kell, hogy ezek a körülmények ne könnyítsék meg a jogellenes halászati termékek kirakodását vagy átrakodását. | |
Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
3. A közösségi vizeken tilos a harmadik országok halászhajói közötti vagy az ilyen halászhajók és a tagállami lobogó alatt közlekedő hajók közötti átrakodás, és arra csak a kikötőben kerülhet sor, e fejezet rendelkezéseinek megfelelően. |
3. A közösségi vizeken a kijelölt kikötőkön kívül tilos a harmadik országok halászhajói közötti vagy a harmadik országok halászhajói és egy tagállam lobogója alatt közlekedő hajó közötti átrakodás, e fejezet rendelkezéseinek megfelelően. |
Indokolás | |
A szöveg egyértelművé tétele érdekében. Emlékeztetni kell arra, hogy a távolsági flotta tekintetében felállított regionális tanácsadó testület a tengeren történő átrakodás tilalmára szólít fel. | |
Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 4 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
4. A valamely tagállam lobogója alatt közlekedő hajók nem jogosultak a harmadik országok halászhajóiról származó halászzsákmány tengeri átrakodására a közösségi vizeken kívül. |
4. A közösségi vizeken kívül a tengeri átrakodás tilos a valamely tagállam lobogója alatt közlekedő hajók vagy a valamely tagállam lobogója alatt közlekedő hajók és harmadik országok halászhajói között. |
Indokolás | |
A szöveg egyértelművé tétele érdekében. Emlékeztetni kell arra, hogy a távolsági flotta tekintetében felállított regionális tanácsadó testület a tengeren történő átrakodás tilalmára szólít fel. | |
Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
1. A tagállamok olyan kirakodásra szolgáló helyet, vagy a parthoz közeli helyet jelölnek ki (kijelölt kikötők), ahol a halak kirakodására vagy átrakodására irányuló, a (2) bekezdésben említett művelet engedélyezett. |
1. A tagállamok olyan kirakodási kikötőket, vagy a parthoz közeli helyeket jelölnek ki (kijelölt kikötők), ahol a kikötői szolgáltatások és a halak kirakodására vagy átrakodására irányuló, a (2) bekezdésben említett művelet engedélyezett. |
Indokolás | |
A módosítás célja a megfogalmazás egyértelművé tétele, valamint az 5. cikk (1) bekezdésének hozzáigazítása a kikötői szolgáltatásokról is rendelkező (2) bekezdéshez. | |
Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
1. Harmadik országok halászhajóinak parancsnoka vagy képviselőik a kikötőbe érkezés becsült idejét megelőzően legalább 72 órával értesítik a következő információkról azon tagállam illetékes hatóságait, amelynek kikötőjét vagy kirakodóhelyeit használni kívánják: |
1. A vis maior eseteit kivéve, harmadik országok halászhajóinak parancsnoka vagy képviselőik a kikötőbe érkezés becsült idejét megelőzően legalább 72 órával értesítik a következő információkról azon tagállam illetékes hatóságait, amelynek kikötőjét vagy kirakodóhelyeit használni kívánják: |
Indokolás | |
Ha rossz időjárási feltételek vagy műszaki meghibásodás miatt szükségessé válik egy kikötő érintése, akkor nem lesz minden esetben lehetséges betartani azt a követelményt, hogy a hatóságokat 72 órával korábban értesítsék. | |
Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés – g a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
ga) a kirakodandó vagy átrakodandó mennyiségek. |
Indokolás | |
A hajónak esetleg nem áll szándékában, hogy kirakodja vagy átrakodja az f) pontban említett valamennyi halászzsákmányt. | |
Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 3 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
3. A Bizottság az 52. cikkben megállapított eljárással összhangban korlátozott és megújítható időszakra mentesítheti a harmadik országok halászhajóinak egyes kategóriáit az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség alól, vagy rendelkezhet más értesítési időtartamról, figyelembe véve többek között azon halászterületek, kirakodóhelyek és kikötők közötti távolságot, ahol a kérdéses hajókat lajstromozták vagy listára vették. |
törölve |
Indokolás | |
Az ilyen kivételek azok, amelyek akadályozzák az ellenőrzést, és amelyek bizonytalanságot keltenek a végrehajtásért felelős személyek körében, ezáltal csökkentve a cikk alkalmazását. Nem igazán világos, hogy a Bizottságnak miért kell ilyen mérlegeléssel rendelkeznie, és nem szerepel indokolás arra vonatkozóan, hogy milyen esetekben és milyen okokból lehet mentesíteni bizonyos hajókat az általános kötelezettség alól. | |
Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 4 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
4. A (2) és (3) bekezdéstől eltérve, a kikötő szerinti tagállam engedélyezheti a kikötőbe történő belépést és a kirakodás egészét vagy egy részét azokban az esetekben, ha az (1) bekezdésben említett információ nem teljes, vagy ellenőrzése folyamatban van, de ezekben az esetekben raktáron tartják a halat, az illetékes hatóságok ellenőrzése alatt. A halat csak akkor adják ki eladásra, átvételre, vagy szállításra, ha az (1) bekezdésben említett információ beérkezett, vagy az ellenőrzési eljárás befejeződött. Ha ez az eljárás nem fejeződik be a kirakodástól számított 14 napon belül, a kikötő szerinti tagállam a halrakományt lefoglalhatja, és nemzeti szabályaival összhangban rendelkezhet vele. |
4. A (2) és (3) bekezdéstől eltérve, a kikötő szerinti tagállam engedélyezheti a kikötőbe történő belépést és a kirakodás egészét vagy egy részét azokban az esetekben, ha az (1) bekezdésben említett információ nem teljes, vagy ellenőrzése folyamatban van, de ezekben az esetekben raktáron tartják a mélyfagyasztott halat, az illetékes hatóságok ellenőrzése alatt. A halat csak akkor adják ki eladásra, átvételre, vagy szállításra, ha az (1) bekezdésben említett információ beérkezett, vagy az ellenőrzési eljárás befejeződött. Ha ez az eljárás nem fejeződik be a kirakodástól számított 14 napon belül, a kikötő szerinti tagállam a halrakományt lefoglalhatja, és nemzeti szabályaival összhangban rendelkezhet vele. A tárolás költségeit az üzemeltető viseli. |
Indokolás | |
Nem lehet a friss halat ilyen sokáig tárolni. | |
Egyértelművé kell tenni, hogy valamennyi szükséges információ biztosításának hiányában a kikötő szerinti tagállam által végzett ellenőrzésből eredő költségeket az üzemeltető viseli, mivel ez további ösztönzőt nyújt majd a kikötőkbe belépni kívánó hajók számára arra, hogy biztosítsák az értesítési kötelezettségek betartását. | |
Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 4 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(4a) Ha a (4) bekezdésben említett hal friss, akkor azt a rendes csatornákon keresztül értékesítik. Az illetékes hatóságok a (4) bekezdésben említett időszak lejártáig megtartják az ellenőrzést az ilyen értékesítésből származó bevétel felett. |
Indokolás | |
A friss halat egy bizonyos számú nap eltelte után el kell adni a megromlás megelőzése érdekében. | |
Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
1. A tagállamok minden évben vizsgálatot folytatnak kikötőikben a harmadik országbeli halászhajók által végzett kirakodások, átrakodások és fedélzeti feldolgozási műveletek legalább 15 %-át illetően. |
1. A tagállamok minden évben vizsgálatot folytatnak kikötőikben a harmadik országbeli halászhajók által végzett kirakodások, átrakodások és fedélzeti feldolgozási műveletek legalább 50 %-át illetően. |
Indokolás | |
Mivel a tagállamokban lajstromozott valamennyi halászhajót a kikötőkben kell megvizsgálni, megkülönböztető a harmadik országbeli halászhajók csupán 15%-át megvizsgálni. | |
Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – d pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
d) a feltételezett jogellenes hajók azon listáján szereplő halászhajók, amelyet egy regionális halászati irányítószervezet fogadott el, és amelyről a 29. cikknek megfelelően értesítést küldtek. |
d) a feltételezett jogellenes hajók azon listáján szereplő halászhajók, amelyet egy regionális halászati irányítószervezet fogadott el, és amelyről a 29. cikknek megfelelően értesítést küldtek, és amelyek még nem szerepelnek a jogellenes halászhajók 26. cikkben említett közösségi listáján. |
Indokolás | |
A 4. cikk új (1a) bekezdésével való összhang. | |
Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 3 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(3a) E vizsgálat megfelel a korábban a Bizottság által meghatározott szabályoknak és célkitűzéseknek, elvégzésére és megvalósítására pedig a különböző tagállamokban egységes módon kerül sor. A Bizottság által előírt követelmények alapján minden tagállam létrehoz egy adatbázist, amelyben nyilvántartják a területükön végzett valamennyi vizsgálatot. A tagállamok kérésre biztosítják a Bizottság számára az adatbázisaikhoz való hozzáférést. |
Indokolás | |
A megvizsgált hajók vizsgálati eljárásának a torzulások vagy kétértelműségek elkerülése érdekében minden tagállamban ugyanolyan szigorúnak és minőségűnek kell lennie. E célból a vizsgálatokra vonatkozó kritériumokat a Bizottságnak objektíven kell megállapítania. Minden tagállamban egy adatbázist kell létrehozni, a Bizottságnak pedig a fenntartható halászat érdekében koordinálnia kell ezt az információt. | |
Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
10. cikk – Ellenőrök |
törölve |
|
1. A tagállamok azonosító okmányt állítanak ki minden ellenőr számára. Az ellenőrök ezt a halászhajó vizsgálata során magukkal viszik és bemutatják. |
|
|
2. A tagállamok biztosítják, hogy az ellenőrök az e szakaszban megállapított szabályokkal összhangban lássák el feladatukat. |
|
Indokolás | |
Ez a cikk teljesen felesleges és túl sok gyanút kelt az ellenőrök munkamódszereivel szemben, valamint azt sugallja, hogy a tagállamok esetleg olyan gondatlanok, hogy nem adnak ki azonosító okmányt az ellenőreik számára, ami igencsak jogtalan. Ezen túlmenően nem a Bizottság, hanem a tagállamok azok, amelyek hatáskörrel rendelkeznek az ellenőrök tekintetében. | |
Módosítás 30 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
1. Ha az ellenőr alapos okkal feltételezi, hogy a halászhajó a 3. cikkben megállapított kritériumok szerint jogellenes halászati tevékenységben vett részt: |
1. Ha a vizsgálat során gyűjtött információ az ellenőr számára elegendő indokot szolgáltat arra, hogy azt gyanítsa, hogy a halászhajó a 3. cikkben megállapított kritériumok szerint jogellenes halászati tevékenységben vett részt: |
Indokolás | |
Az eredeti változat túlságosan nagy szubjektivitást tesz lehetővé a vizsgálat kapcsán, a jogi garanciák sérelmére, és az ilyen garanciák hiánya súlyos jogi és gazdasági következményekkel járhat a kikötő szerinti államra nézve, ha a hajóról kiderül, hogy nem követett el semmiféle jogsértést. | |
Módosítás 31 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés – a pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
a) jelzi a jogsértést a vizsgálati jelentésben; |
a) jelzi a feltételezett jogsértést a vizsgálati jelentésben; |
Indokolás | |
A 12. cikk (1) bekezdése bevezető részének új megfogalmazásával való összhang. | |
Módosítás 32 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
aa) leállítja a kirakodást, átrakodást vagy a fedélzeti feldolgozási műveleteket; |
Indokolás | |
Azért kell kiegészíteni az (1) bekezdést ezzel a ponttal, hogy a rendelkezések egyértelműbbek legyenek. A kirakodási műveleteket le kell állítani a jogtalan következmények és költségek elkerülése érdekében. | |
Módosítás 33 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
1. Tilos a jogellenes, nem bejelentett vagy szabályozatlan halászat révén szerzett halászati termékek Közösségbe történő behozatala. |
1. A 3. cikkben meghatározott kritériumokkal összhangban, tilos a jogellenes, nem bejelentett vagy szabályozatlan halászat révén szerzett halászati termékek Közösségbe történő behozatala. |
Indokolás | |
Annak egyértelművé tétele, hogy pontosan mit kell a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászati tevékenységek alatt érteni. | |
Módosítás 34 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 2 bekezdése | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
2. Az (1) bekezdésben megállapított tilalom hatékonnyá tétele érdekében a halászati termékek csak úgy hozhatók be a Közösségbe, ha azokat az e rendelettel összhangban hitelesített és ellenőrzött fogási tanúsítvány kíséri. |
(nem érinti a francia változatot) |
Indokolás | |
(Nem érinti a francia változatot.) | |
Módosítás 35 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdése | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
1. Azokat a fogási dokumentumokat és kapcsolódó dokumentumokat, amelyeket egy regionális halászati irányítószervezet által elfogadott fogási dokumentációs rendszerrel összhangban hitelesítettek, és amelyeket a Bizottság az e rendeletben foglalt követelményeknek megfelelőnek ismert el, fogási tanúsítványként kell elfogadni az azon fajokból származó termékek tekintetében, amelyekre az ilyen fogási dokumentációs rendszert alkalmazni kell, és a tanúsítványok a 17. cikkel összhangban a behozatal szerinti tagállamra háruló ellenőrzési követelmények, valamint a 18. cikkben megállapított, a behozatal visszautasítására vonatkozó rendelkezések hatálya alá tartoznak. |
(nem érinti a francia változatot) |
Indokolás | |
(Nem érinti a francia változatot.) | |
Módosítás 36 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 4 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
4. Bárki, akit a határozat közvetlenül és személyében érint, fellebbezhet az illetékes hatóságoknak az (1) vagy (2) bekezdés értelmében hozott határozata ellen. A fellebbezés jogával az érintett tagállam hatályos rendelkezéseinek megfelelően lehet élni. |
4. Bármely természetes vagy jogi személy, akit a határozat közvetlenül és személyében érint, fellebbezhet az illetékes hatóságoknak az (1) vagy (2) bekezdés értelmében hozott határozata ellen. A fellebbezés jogával az érintett tagállam hatályos rendelkezéseinek megfelelően lehet élni. |
Indokolás | |
A természetes személyek mellett a jogi személyeket is érinthetik az illetékes hatóságok határozatai. | |
Módosítás 37 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
20. cikk – Újrakivitel |
törölve |
|
1. A fogási tanúsítvány alapján e fejezetnek megfelelően behozott halászati termékek újrakivitelét a reexportőr kérelmére az újrakiviteli bizonyítvány azon tagállam illetékes hatóságai általi hitelesítése révén kell engedélyezni, amelyből az újrakivitel kiindul. |
|
|
2. Az újrakiviteli bizonyítvány tartalmazza a II. melléklethez fűzött formanyomtatványban előírt információkat, és ahhoz csatolni kell a termékek behozatala tekintetében elfogadott fogási tanúsítványok másolatát. |
|
|
3. A tagállamok értesítik a Bizottságot az újrakiviteli bizonyítványok hitelesítésére és ellenőrzésére jogosult illetékes hatóságaikról. |
|
Indokolás | |
Miközben a nyomon követhetőség biztosítására irányuló aggály érthető, aránytalan a bizonyítványokra vonatkozó követelmények végeláthatatlan sorát előírni, ami azt jelentheti, hogy még mindig van valami, aminek meg kell felelni, amit be kell jelenteni, közölni vagy küldeni kell. Ha a rendelet már lehetővé teszi annak feltételezését, hogy valamennyi behozott terméket azért hoztak be, mert azok jogszerűnek bizonyultak, akkor igencsak értelmetlen lenne, hogy ezt még egyszer bizonyítani kelljen akkor, amikor a terméket a Közösség területéről újból kiviszik. | |
Módosítás 38 Rendeletre irányuló javaslat 23 cikk – 3 bekezdés – b pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
b) értesíti a lobogó szerinti államot a hatályon kívül helyezésről, és adott esetben az újrakivitel szerinti államot; |
b) értesíti a lobogó szerinti államot a hatályon kívül helyezésről, és |
Indokolás | |
Az újrakvitelről szóló 20. cikk törlésére irányuló módosítással összhangban. | |
Módosítás 39 Rendeletre irányuló javaslat 23 cikk – 4 bekezdés – b pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
b) értesíti a lobogó szerinti államot, és adott esetben az újrakivitel szerinti államot; |
b) értesíti a lobogó szerinti államot, és |
Indokolás | |
Az újrakvitelről szóló 20. cikk törlésére irányuló módosítással összhangban. | |
Módosítás 40 Rendeletre irányuló javaslat 24 cikk – cím | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
24. cikk – Állítólagos jogellenes halászati tevékenységek |
24. cikk – A jogellenes halászati tevékenységek feltárására irányuló eljárás |
Indokolás | |
Jogi szempontból nem tűnik helyesnek pusztán állítólagos tevékenységekre hivatkozni egy ilyen hatállyal bíró rendeletben. | |
Módosítás 41 Rendeletre irányuló javaslat 24 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
1. A Bizottság, vagy egy általa kijelölt szerv összegyűjti és elemzi a jogellenes halászati tevékenységekről szóló valamennyi információt: |
1. A Bizottság, vagy egy általa kijelölt szerv összegyűjti és elemzi a 3. cikkben meghatározott kritériumok szerinti jogellenes halászati tevékenységekről szóló valamennyi információt: |
Indokolás | |
Annak egyértelművé tétele, hogy pontosan mit kell a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászati tevékenységek alatt érteni. | |
Módosítás 42 Rendeletre irányuló javaslat 24 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
ba) a jogellenes hajókra kirótt szankciókra és pénzbírságokra vonatkozó információk. |
Indokolás | |
A jogellenes hajókra kirótt szankciókra és pénzbírságokra vonatkozó adatokat értékelni kell ezen intézkedések hatékonyságának felmérése érdekében. | |
Módosítás 43 Rendeletre irányuló javaslat 25 cikk – cím | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
25. cikk – Feltételezett jogellenes halászati tevékenységek |
25. cikk – A jogellenes halászati tevékenységek kivizsgálása |
Indokolás | |
Az előző cikk címe „állítólagos” tevékenységekre, itt pedig a cím „feltételezett” tevékenységekre utal. Nemcsak hogy nem egyértelmű, hogy mi a különbség, hanem – az előző esethez hasonlóan – a módosított változat jogi szempontból megfelelőbb is, valamint még inkább összhangban van a cikk tartalmával. | |
Módosítás 44 Rendeletre irányuló javaslat 25 cikk – 2 bekezdés – -a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
-a) biztosítja az állítólagos jogellenes halászati tevékenységekre vonatkozóan a Bizottság által összeállított információkat, valamint a jogellenes halászhajók közösségi listájára való felvétel részletes indokolását; |
Indokolás | |
Mielőtt hivatalosan felkérnék a lobogó szerinti államot, hogy az tegyen intézkedéseket egy jogellenes halászati tevékenységgel szemben, az említett állam számára továbbítani kell valamennyi dokumentációt és tájékoztatni kell azokról az okokról, amelyek eredményeként a Bizottság a tevékenységet jogellenes tevékenységként határozta meg. | |
Módosítás 45 Rendeletre irányuló javaslat 25 cikk – 2 bekezdés – c pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
c) értesíti a hajók tulajdonosát vagy adott esetben üzemeltetőjét a következményekről, amelyek akkor merülnek fel, ha a hajót a 36. cikkben megállapítottak szerint felveszik az Európai Közösség jogellenes hajókra vonatkozó listájára. A lobogó szerinti államot felkérik arra is, hogy szolgáltasson információt a Bizottságnak a hajó tulajdonosait vagy adott esetben az üzemeltetőket illetően, annak biztosítására, hogy őket szükség esetén meg lehessen hallgatni a 26. cikk (3) bekezdésével összhangban. |
c) értesíti a hajók tulajdonosát vagy adott esetben üzemeltetőjét a következményekről, amelyek akkor merülnek fel, ha a hajót a 36. cikkben megállapítottak szerint felveszik az Európai Közösség jogellenes hajókra vonatkozó listájára. A lobogó szerinti államot felkérik arra is, hogy szolgáltasson információt a Bizottságnak a hajó tulajdonosait vagy adott esetben az üzemeltetőket illetően, annak biztosítására, hogy őket meg lehessen hallgatni a 26. cikk (3) bekezdésével összhangban. |
Indokolás | |
A meghallgatáshoz való jogtól senkit nem lehet megfosztani. | |
Módosítás 46 Rendeletre irányuló javaslat 26 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
1. A Bizottság összeállítja az Európai Közösség jogellenes hajókra vonatkozó listáját. E listán azok a hajók szerepelnek, amelyekkel kapcsolatban, a 24. és 25. cikk értelmében tett lépések alapján, az e rendeletnek megfelelően megszerzett információból megállapítható, hogy jogellenes halászati tevékenységekben vesznek részt, és amelyek lobogó szerinti állama nem hozott hatékony intézkedést e tevékenységekre válaszul. |
1. A Bizottság összeállítja az Európai Közösség jogellenes hajókra vonatkozó listáját. E listán azok a hajók szerepelnek, amelyekkel kapcsolatban, a 24. és 25. cikk értelmében tett lépések alapján, az e rendeletnek megfelelően megszerzett információból megállapítható, hogy a 3. cikkben meghatározott kritériumok szerinti jogellenes halászati tevékenységekben vesznek részt, és amelyek lobogó szerinti állama nem hozott hatékony intézkedést e tevékenységekre válaszul. |
Indokolás | |
Annak egyértelművé tétele, hogy pontosan mit kell a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászati tevékenységek alatt érteni. | |
Módosítás 47 Rendeletre irányuló javaslat 26 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(1a) A Bizottság értesíti a lobogó szerinti tagállamot arról, hogy a hajót felvették az Európai Közösség jogellenes hajókra vonatkozó listájára és tájékoztatja a hajó listára való felvételének részletes indokairól. |
Indokolás | |
A tulajdonos és az üzemeltető mellett a lobogó szerinti államot is tájékoztatni kell arról, hogy valamely hajóját fel fogják venni a jogellenes hajók listájára, különösen azért, mert azután az államot intézkedések meghozatalára fogják kérni. | |
Módosítás 48 Rendeletre irányuló javaslat 26 cikk – 4 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(4a) Amennyiben egy tulajdonos valamely hajóját felvették a jogellenes hajók listájára, részletes vizsgálatot kell tartani az említett tulajdonos valamennyi hajóján. |
Módosítás 49 Rendeletre irányuló javaslat 28 cikk – 1 bekezdés – h pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
h) a jogellenes hajók listájára történő első felvétel időpontja; |
h) az Unió jogellenes hajók listájára történő első felvétel időpontja és adott esetben az egy vagy több regionális halászati irányítószervezet jogellenes hajókra vonatkozó listájára történő első felvétel időpontja; |
Indokolás | |
A hajónak a regionális halászati irányítószervezet által a jogellenes hajókról vezetett listájára való felvételét is fel kell tüntetni az információk között. | |
Módosítás 50 Rendeletre irányuló javaslat 28 cikk – 1 bekezdés – i a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
ia) az érintett hajó műszaki adatai. |
Indokolás | |
A hajó megfelelő azonosításához a műszaki adatokra is szükség van. | |
Módosítás 51 Rendeletre irányuló javaslat 28 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
2. A Bizottság meghoz minden szükséges intézkedést a jogellenes hajókra vonatkozó európai közösségi lista nyilvánosságának biztosítására, beleértve annak a Halászati Főigazgatóság honlapján való közzétételét. |
2. A Bizottság közzéteszi az Európai Közösség jogellenes hajókra vonatkozó listáját az Európai Unió Hivatalos Lapjában és meghoz minden szükséges intézkedést a jogellenes hajókra vonatkozó európai közösségi lista nyilvánosságának biztosítására, beleértve annak a Halászati Főigazgatóság honlapján való közzétételét. |
Indokolás | |
Ez biztosítani fogja, hogy a lista egy hivatalos kiadványban fellelhető legyen. | |
Módosítás 52 Rendeletre irányuló javaslat 30 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
1. A Bizottság az 52. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően azonosítja azokat a harmadik államokat, amelyeket a jogellenes halászati tevékenységek elleni küzdelemben nem együttműködő államnak tekint. |
1. A Bizottság az 52. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően – egyértelmű, átlátható és objektív kritériumok alapján – azonosítja azokat a harmadik államokat, amelyeket a jogellenes halászati tevékenységek elleni küzdelemben nem együttműködő államnak tekint. |
Indokolás | |
Az országok bármiféle olyan jegyzékbe sorolását, amelynek jelentős következményei lehetnek, egyértelmű és objektív kritériumok alapján kell elvégezni. | |
Módosítás 53 Rendeletre irányuló javaslat 30 cikk – 6 bekezdés – b a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
ba) az, hogy az érintett állam tartozott-e valaha egy regionális halászati irányítószervezet által a halászati termékekre vonatkozóan elfogadott kereskedelemkorlátozó intézkedések hatálya alá; |
Indokolás | |
Ez fontos szempont az országok azonosításakor, az ICCAT például jó néhány ország tekintetében határozott meg tilalmat a tonhal-behozatalra vonatkozóan, amikor azok hajói jogellenes tevékenységeket folytattak. | |
Módosítás 54 Rendeletre irányuló javaslat 30 cikk – 7 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
7. Adott esetben, e cikk végrehajtása során kellő mértékben figyelembe kell venni a fejlődő országok sajátos, különösen a halászati tevékenységek nyomon követésével, ellenőrzésével és felügyeletével kapcsolatos korlátait. |
7. Adott esetben, e cikk végrehajtása során kellő mértékben figyelembe kell venni a fejlődő országok sajátos, különösen a halászati tevékenységek nyomon követésével, ellenőrzésével és felügyeletével kapcsolatos korlátait. A Bizottság az e rendelet hatálybalépésétől számított három hónapon belül közzétesz egy elemzést annak a fejlődő országokra gyakorolt valószínű hatásáról és egy, az annak végrehajtásának és esetleges negatív hatásai megszüntetésének támogatására irányuló egyedi programok finanszírozásáról szóló javaslatot. |
Indokolás | |
A javaslat jelentős hatásokkal fog járni a fejlődő országokra, a Bizottság pedig megígérte, hogy segít e téren. E módosítás kényszerítené a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy egyedi javaslatot. | |
Módosítás 55 Rendeletre irányuló javaslat 34 cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A Bizottság az alkalmazandó bizalmassági követelményekkel összhangban meghoz minden szükséges intézkedést a nem együttműködő államokra vonatkozó lista nyilvánosságának biztosítására, beleértve a Halászati Főigazgatóság honlapján való közzétételt. A listát rendszeresen naprakésszé teszik, és a Bizottság olyan rendszert biztosít, amely a frissítésekről kérésre automatikusan értesíti a tagállamokat, a regionális halászati irányítószervezeteket és a civil társadalom bármely tagját. Ezenfelül a Bizottság továbbítja a nem együttműködő államok listáját az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének és a regionális halászati irányítószervezeteknek, hogy az Európai Közösség és e szervezetek között javítsa a jogellenes halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló együttműködést. |
A Bizottság közzéteszi a nem együttműködő államok listáját az Európai Unió Hivatalos Lapjában és meghoz minden szükséges intézkedést a nem együttműködő államokra vonatkozó lista nyilvánosságának biztosítására az alkalmazandó bizalmassági követelményekkel összhangban. A listát rendszeresen naprakésszé teszik, és a Bizottság olyan rendszert biztosít, amely a frissítésekről kérésre automatikusan értesíti a tagállamokat, a regionális halászati irányítószervezeteket és a civil társadalom bármely tagját. Ezenfelül a Bizottság továbbítja a nem együttműködő államok listáját az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének és a regionális halászati irányítószervezeteknek, hogy az Európai Közösség és e szervezetek között javítsa a jogellenes halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló együttműködést. |
Indokolás | |
Ez biztosítani fogja, hogy a lista egy hivatalos kiadványban fellelhető legyen. A bizalmassági követelményekre vonatkozó rész helye megváltozik, hogy egyértelműbbé váljon, hogy ezek a követelmények a nyilvánosságra hozatal valamennyi formájára vonatkoznak. | |
Módosítás 56 Rendeletre irányuló javaslat 36 cikk – h a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
ha) a tagállamok megtagadják a lobogójuk alatt közlekedő és a jogellenes hajók listáján szereplő hajó kivitelének engedélyezését; |
Indokolás | |
Nem szabad lehetővé tenni, hogy egy uniós hajótulajdonos megkerülje a hajó listára való felvételének következményeit azzal, hogy lobogót vált. | |
Módosítás 57 Rendeletre irányuló javaslat 36 cikk – j a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
ja) a tagállamok semmilyen körülmények mellett nem nyújthatnak támogatást vagy szubvenciót a jogellenes hajóknak. |
Módosítás 58 Rendeletre irányuló javaslat 37 cikk – h pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
h) a tagállamok tájékoztatják az importőröket, átrakodókat, felvásárlókat, felszerelés-beszállítókat, bankárokat, és más szolgáltatókat a halászati tevékenységekhez kapcsolódóan ezen államok bármelyikének állampolgáraival folytatott ügyletekhez társuló kockázatokról; |
h) az egyes tagállamok tájékoztatják a területükön letelepedett importőröket, átrakodókat, felvásárlókat, felszerelés-beszállítókat, bankárokat, és más szolgáltatókat a halászati tevékenységekhez kapcsolódóan ezen államok bármelyikének állampolgáraival folytatott ügyletekhez társuló kockázatokról. |
Indokolás | |
Egyértelművé kell tenni, hogy ki tájékoztat kit. | |
Módosítás 59 Rendeletre irányuló javaslat 37 cikk – i pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
i) a Bizottság javaslatot tesz az ezen államokkal kötött, meglévő kétoldalú halászati megállapodások vagy halászati partnerségi megállapodások felmondására; |
i) a Bizottság javaslatot tesz az ezen államokkal kötött, meglévő kétoldalú halászati megállapodások vagy halászati partnerségi megállapodások felmondására, amennyiben az érintett megállapodás szövege a jogellenes halászat elleni közdelemre irányuló kötelezettségvállalásokat tartalmaz; |
Indokolás | |
Egy megállapodás felmondását azokhoz a területekhez kell kötni, amelyeket abban a megállapodásban meghatároztak. Amennyiben nem ez a helyzet, a Bizottság más eszközöket vehet igénybe. | |
Módosítás 60 Rendeletre irányuló javaslat 41 cikk – a pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
a) a 3. cikkben megállapított kritériumoknak megfelelően jogellenes halászati tevékenységnek minősülő tevékenység; |
a) a 3. cikkben megállapított kritériumoknak megfelelően jogellenes halászati tevékenységnek minősülő és a (…) mellékletben szereplő listán a „súlyos jogsértések” között felsorolt tevékenység; |
Indokolás | |
A 3. cikk mindössze kritériumokat állapít meg, amelyek néhány esetben túl tágra szabottak. Nagyobb pontosságra van szükség a tekintetben, hogy milyen tevékenységek tekinthetők jogellenes halászati tevékenységeknek és mely területeken. | |
Módosítás 61 Rendeletre irányuló javaslat 43 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
1. A tagállamok biztosítják, hogy a súlyos jogsértést elkövető természetes személy, vagy az e jogsértésért felelős jogi személy hatékony, arányos és visszatartó erejű szankcióval legyen büntethető, amelynek legnagyobb összege természetes személyek esetében legalább 300 000 EUR, jogi személyek esetében pedig legalább 500 000 EUR. |
1. A tagállamok biztosítják, hogy a súlyos jogsértést elkövető természetes személy, vagy az e jogsértésért felelős jogi személy hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási szankcióval legyen büntethető, amelynek legnagyobb összege természetes személyek esetében legalább 300 000 EUR, jogi személyek esetében pedig legalább 500 000 EUR. |
Indokolás | |
Az eredeti megfogalmazás nem tesz különbséget közigazgatási és büntetőjogi szankciók között, amikor még mindig vannak jogi kételyek a Bizottságnak a büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos jogköreit illetően és még vannak olyan tagállamok, amelyek jogrendje nem rendelkezik a büntetőjogi szankciók alkalmazásáról a halászat terén. | |
Módosítás 62 Rendeletre irányuló javaslat 43 cikk – 2 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(2a) A tagállamok büntetőjogi szankciókat is választhatnak feltéve, hogy az ilyen szankciók összege legalább megegyezik a közigazgatási szankciókéval. |
Indokolás | |
Az (1) bekezdéshez fűzött indokolásban tett kijelentés ellenére arról is rendelkezni kell, hogy büntetőjogi szankciókat lehessen alkalmazni, ha egy tagállam jogrendszere ezt megengedi. | |
Módosítás 63 Rendeletre irányuló javaslat 45 a cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
45 a cikk |
|
|
Egyéb szankciók |
|
|
Az e fejezetben előírt szankciókhoz más szankciók vagy intézkedések is kapcsolódhatnak, különösen: |
|
|
a) legalább a programozási időszak időtartamára kiterjedő ideiglenes tilalom, vagy az állami támogatásokhoz vagy szubvenciókhoz való hozzáférésre vonatkozó végleges tilalom. |
|
|
b) a jogellenes hajóknak a vonatkozó pénzügyi időszak során nyújtott állami támogatás vagy szubvenció visszafizetése. |
Indokolás | |
A jogellenes hajókat ki kell zárni az állami támogatásból vagy a szubvenciókból legalább az operatív program időszakára. A jogosult kedvezményezettek listájáról való törlést szintén kötelezővé kell tenni, hogy az adófizetők ne támogassanak olyan hajókat és üzemeltetőket, amelyeket illetve akiket bűncselekmény miatt ítéltek el. A jogellenes hajóknak nem szabad az adófizetők részéről támogatásban részesülniük, és azoknak a hajóknak, amelyek adófizetői pénzeket kaptak az operatív program időszaka során, vissza kell fizetniük ezt a pénzt. | |
Módosítás 64 Rendeletre irányuló javaslat 53 cikk – -1 bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
– 1. Az e rendelet hatálybalépését követő első évben hathavonta ellenőrzéseket kell végezni annak meghatározása érdekében, hogy a tagállamok készek-e a rendelet rendelkezéseinek teljesen körű betartására; Amennyiben a meg nem felelés esetét tárják fel, az érintett tagállamot felszólíthatják a szükséges kiigazítások megtételére. |
Indokolás | |
A javasolt szabályok teljes körű végrehajtása szükségessé teszi, hogy megfelelő kiigazításokat tegyenek az egyes tagállamok nemzeti jogában, vizsgálati rendszereiben, finanszírozási követelményeiben, képzésében stb. | |
Módosítás 65 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
A mellékletet el kell hagyni. |
Indokolás | |
A 20. cikk törlésére irányuló módosítással összhangban. | |
INDOKOLÁS
A jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat világszerte komoly és egyre növekvő probléma. A jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat okait és jelentőségét, valamint az EU és a nemzetközi közösség által megtett (és meg nem tett) intézkedéseket az első Aubert-jelentés[1] tárgyalja. A jelentésben a Parlament számos kérésének adott hangot:
· a KHP uniós hajók által végzett jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat csökkentésére vonatkozó rendelkezései végrehajtásának javítása (8. bekezdés)
· a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan módon szerzett halakkal folytatott kereskedelem tilalma (14. bekezdés, ii. pont)
· a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatot végző hajók közösségi nyilvántartásának létrehozása (18. bekezdés, második pont)
· közös minimumszankciók a jogsértések vonatkozásában (18. bekezdés, harmadik pont)
· arra vonatkozó követelmény, hogy bizonyítsák a halak származását, mielőtt azokat az EU-ban kirakodnák vagy oda behoznák (18. bekezdés, hatodik pont)
· a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajók és az ezeken szállított halak uniós kikötőkbe való belépésének tilalma (20. bekezdés)
· az importőröket és a szállítókat arra ösztönzik, hogy ne foglalkozzanak a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajók által fogott halakkal (20. bekezdés)
Ezen igényeket széles körű támogatás fogadta a pártok részéről mind a Halászati Bizottságon, mind pedig a Parlamenten belül.
A Bizottság gyorsan reagált egy, a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemről szóló, időszerű és átfogó rendeletre irányuló javaslat előterjesztésével. A javaslat érdemes a Parlament teljes körű támogatására, mivel jelentős mértékben azokon az igényeken alapul, amelyeket maga a Parlament adott elő. Ha a javaslatot a jelenlegi formájában fogadják el, az a Közösséget a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megszüntetésére irányuló nemzetközi erőfeszítések előterébe, valamint olyan helyzetbe hozná, hogy nyomást gyakorolhat azokra az államokra, amelyek továbbra is lehetővé teszik a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat hajóik általi folytatását. Tekintettel a Közösségnek az egyik legnagyobb halászati hatalomként és a világ legnagyobb piacaként meglévő kiemelkedő szerepére, az EU-nak egyértelműen feladata az, hogy előtérben legyen.
A javaslat összetett, leglényegesebb elemei azonban a következők:
· a (mind az uniós, mind pedig a nem uniós lobogó alatt közlekedő) jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatban részt vevő hajók jegyzékének megteremtése;
· a kikötő szerinti illetékes állam hatósága által végzett ellenőrzés olyan rendszere, amely tiltaná a harmadik országok jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajói általi belépést;
· a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászattal szerzett halak behozatalának tilalma, előírva, hogy a lobogó szerinti tagállam tanúsítsa, hogy a halakat jogszerűen fogták;
· egy közösségi riasztórendszer kidolgozása arra az esetre, amikor felmerül annak a gyanúja, hogy jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászattal fogott halat találtak;
· az uniós rendszerrel nem együttműködőként meghatározott országokból származó halak behozatalának tilalma;
· az azt részletező rendelkezések, hogy a fent említett egyes helyzetek esetén milyen intézkedéseket kell tenni.
Egyértelműen biztosítani kell az e javaslat és a (2008 októberében egy tanácsi rendeletre irányuló új javaslat tárgyát képező) „ellenőrzési rendelet”[2] közötti, teljes mértékű összeegyeztethetőséget.
A javaslat ellentmondásos vonatkozásai
Három főbb, ellentmondásos vonatkozás van: a rendelet hatálya, a fogási tanúsítvány és a szankciók harmonizálása.
1. A rendelet hatálya
Itt az a kérdés, hogy a rendeletnek az uniós lobogó alatt közlekedő hajókra is vagy csak harmadik országok hajóira kell-e vonatkoznia.
Nyilvánvaló, hogy a Közösségnek ugyanazokat a szabályokat kell alkalmaznia a saját hajóira és piaci szereplőire, mint amelyeket másokra alkalmaz. A tagállamok és az iparág egyes szereplői azzal érvelnek, hogy az uniós hajókat már a közös halászati politika (KHP) rendelkezései szabályozzák, így azok alapvetően különböznek más országok hajóitól. Ezzel igazából azt mondjuk, hogy „mindenkinél jobbak vagyunk”. Ez az álláspont több ok miatt sem helytálló.
Először is más országok is rendelkeznek a halászatuk irányítására szolgáló – gyakran igen részletes, olykor pedig az EU-belieknél sokkal szigorúbb – rendelkezésekkel. A legrészletesebb szabályozási csomagok Norvégiában, Izlandon, Kanadában, Ausztráliában és másutt vannak. Nem az EU az egyetlen, amely szabályozza halászatát.
Másodsorban az EU halászati iparának bizonyos szereplői és bizonyos tagállamok miatt él az a hiedelem, hogy az uniós hajókat szigorúbban ellenőrzik a más országokból származóknál. Az Európai Számvevőszék legfrissebb jelentése[3] egyértelműen kimutatta, hogy milyen mértékben mulasztják el a tagállamok a KHP végrehajtását. Maga az iparág is elismerte, hogy az EU-ban hiányzik a „megfelelés kultúrája”. A Számvevőszék jelentését széles körben terjesztették, más országok is jól tudják, hogy mi történik az EU-ban.
Az elmúlt évek legfontosabb jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászattal összefüggő botrányaiban a kékúszójú tonhal, a barent- és a balti-tengeri tőkehal és a patagóniai tengeri sügér volt például érintett, és ezek közül mindegyikben – a hajók, piaci szereplők vagy importőrök tekintetében – jelentősen érintve volt az Unió. Az EU így sokféle szerepkörben szervesen vett részt jó néhány nagyobb jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászati tevékenységben. Bár néhány ország – mint például Kína, Korea vagy az „olcsó lobogók” – nem tesz sokat a szabályok végrehajtásáért, sok olyan ország van, amely a Közösséget – követendő példa helyett – a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat egyik problémás szereplőjének tekinti.
A javaslat megjelenését megelőzően folytatott nyilvános konzultáció során a halászati és akvakultúraágazati tanácsadó bizottság (ACFA) nem megkülönböztető jellegű intézkedésekre szólított fel a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat problémájának kezelése során[4].
Ha a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatról szóló rendelet rendelkezéseit nem kell alkalmazni az uniós hajókra, akkor joggal fogják azt állítani, hogy az EU megengedi magának azt az előjogot, hogy jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatot folytasson, miközben másokat bírál.
Végül amennyiben az EU különböző rendszereket és feltételeket vezet be az uniós és nem uniós hajók által végzett jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan tevékenységekre vonatkozóan, az a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai értelmében megkülönböztető lenne. Az, hogy egy hajó megjelenik a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajók jegyzékében, többek között azzal a következménnyel jár, hogy az arról a hajóról származó halak behozatalát megtiltják, ami kereskedelmi akadályt jelent. Ha a Közösség más országokból származó termékekre olyan szabályok alapján kísérel meg kereskedelmi akadályokat megszabni, amelyeket saját magára nem ír elő, az a WTO megkülönböztetésmentességre vonatkozó rendelkezéseinek egyértelmű megsértése lenne. A Közösség olyan helyzetbe hozhatja magát, és olyan helyzetbe is kell magát hoznia, hogy jogosult legyen intézkedéseket tenni azon harmadik országokkal szemben, amelyek továbbra is jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatot folytatnak.
2. A kiszabandó szankciók
Jelenleg a különböző tagállamok által alkalmazott szankciók jelentősen eltérnek, és mind a Bizottság, mind pedig a Számvevőszék megállapította, hogy a pénzbírságok nem visszatartó erejűek. A Parlament eleddig olyan harmonizált szankciókra szólított fel, amelyek elegendőek ahhoz, hogy visszatartó erejűek legyenek, ahelyett, hogy pusztán a vállalkozás költségei körébe lennének betudhatók[5].
A tagállamok szerint a büntetőjogi szankciók kiszabása a hatáskörükbe tartozik, de az Európai Bíróság az egyik legutóbbi ítéletében[6] kimondta, hogy a Közösség előírhatja a tagállamok számára büntetőjogi szankciók kiszabását, míg az említett szankciók jellegének vagy szintjének meghatározása a tagállamok dolga. Ez azonban a büntetőjogi szankciókra vonatkozik. A javaslat nem tesz szükségessé büntetőjogi szankciókat, pusztán azt kívánja elérni, hogy a kiszabható maximális pénzbírságok ésszerűek és visszatartó erejűek legyenek. Továbbá a jelentősen eltérő szankciók megkülönböztetőek egyes uniós halászokkal szemben.
E rendelet megfelelő végrehajtása a vizsgálatért és az ellenőrzését felelős szolgálatok erőteljes, közösségi szintű integrációját – beleértve a közösségi ellenőrök testületének létrehozását – fogja megkövetelni. Egyértelmű, hogy a szubszidiaritás a KHP e vonatkozásában nem hozta meg a megfelelés szükséges szintjét.
Mivel a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajók esetében fordul elő leginkább, hogy a legtöbb hasznot hajtó halászatra (kékúszójú tonhal, tőkehal) összpontosítsanak, olyan szankciókat kell tudni kiszabni, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy visszatartó erejűek legyenek.
3. Fogási tanúsítvány
A fogási tanúsítvány lehetővé tenné a halászati termékek sokkal jobb nyomon követhetőségét, és így megfelelő eszköz lenne a szabályozás számára. Túlságosan összetettként jellemezték, de a mai globalizált világban a halászat igen összetett vállalkozás, a halak a fogás időpontja és a fogyasztó részére történő végső értékesítés közötti időben bejárják az egész világot. A több határon, kikötőben és repülőtéren való áthaladás sok alkalmat kínál a jogszerűen és az illegálisan fogott halak keveredésére, gyakorlatilag tehát a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan módon fogott halak „tisztára mosására”. Egy hatékony és átfogó nyomon követhetőségi rendszer létfontosságú ahhoz, hogy a minimálisra csökkenjen a jelenség előfordulásának aránya.
Számos tagállam kitart amellett, hogy a tanúsítványnak nem szabad kereskedelmi akadályt képeznie, mivel az EU-nak szüksége van halra feldolgozóipara és piaca számára. E tagállamok elleneznek egy tanúsítványrendszert, amely az EU halellátását befolyásolná. Bizonyos halászatokban azonban – mint például a fent említettekben (kékúszójú tonhal, tőkehal stb.) – a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan módon fogott halak százalékos aránya igen magas, olykor a teljes fogás felét vagy annál többet tesz ki, az EU iparágának egyes részei számára pedig ez előnyös volt. Ezért a nyomon követhetőségi rendszernek lényegéből adódóan beavatkozási lehetőséggel kell rendelkeznie a piac működését illetően, máskülönben semmi haszna nem lenne. Ezen túlmenően az EU-ba érkező legtöbb hal nem olyan halászatból származik, ahol e tanúsítványok alkalmazása súlyos terhet okozna, ugyanakkor viszont lehetővé tenné a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan módon fogott hal más halászatokban történő kimutatását.
A Bizottságnak, a tagállamoknak és az iparnak együtt kell működnie azért, hogy olyan rendszert találjanak, amely kombinálja a hatékonyságot és az eredményességet, ugyanakkor a lehető legalacsonyabb szinten tartja az adminisztratív terhet, a fogási tanúsítványnak azonban továbbra is a rendelet egy pillérjét kell képeznie. Máskülönben az egész rendszer álca lenne csupán és nem fejteni ki komoly hatást a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatra.
Fejlődő országok
Sok fejlődő országban hiányoznak a felügyelettel és a tanúsítvánnyal kapcsolatos követelmények teljesítéséhez szükséges (pénzügyi, logisztikai, közigazgatási, humán stb.) erőforrások, amely követelményeket a javasolt rendelet vezetné be arra az esetre, ha ezek be kívánnak jutni az EU piacára. A 2007 októberében Lisszabonban megtartott, a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat felszámolásáról tartott magas szintű konferencián a fejlődő országokból érkező sok partner azt mondta, hogy segíteni szeretne a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászattal szembeni küzdelemben, de ehhez segítségre van szükségük.
A javaslat támogatja ezt az igényt (30. cikk), de nem tartalmaz konkrét kezdeményezéseket. Elengedhetetlen, hogy a Bizottság együttműködjön ezen országokkal és széles körű konzultációt folytasson mind kormányaikkal, mind pedig halászati és feldolgozó iparágukkal (és nemcsak azon országokkal, amelyekkel az EU halászati partnerségi megállapodást írt alá), hogy lehetővé váljon számukra megfelelő felügyeleti programok és nyomon követési rendszerek létrehozása azért, hogy ne tagadják meg tőlük a Közösséget mint exportpiacot. Néhány fejlődő ország saját cselekvési terveket dolgozott vagy dolgoz ki a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatra vonatkozóan, amint arra a FAO-nak a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, az attól való visszatartásra és annak megszüntetésére vonatkozó nemzetközi cselekvési terve felszólít. A Közösségnek (mind a Bizottság, mind pedig a tagállamok együttműködésével) segítséget kell nyújtania ezen országoknak a szükségleteik meghatározásában, majd ezt követően azok kielégítésére kell törekedniük.
Konzultáció és együttműködés
A közösségi ellenőrzési rendszer – beleértve ezt a rendeletet és az ellenőrzési rendelet felülvizsgálatát – további fejlesztése a közösségi intézmények, a tagállamok, a regionális tanácsadó testületek és más érdekeltek – beleértve az ágazatot és a fogyasztókat is – széles körű együttműködését és együttes munkálkodását teszi majd szükségessé az információgyűjtés és -terjesztés tekintetében.
Hosszú távú megközelítés
A fent megállapítottaknak megfelelően, ha ezt a javaslatot annak jelenlegi formájában fogadják el, az EU vezető szerepet játszana a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászattal szembeni globális kampányban. Ez egyedül még a Közösségnek sem fog sikerülni, ehhez partnerekre van szüksége. Ennélfogva nélkülözhetetlen, hogy a regionális halászati irányítószervezeteken (RFMO) és más nemzetközi fórumokon keresztül fokozza az arra irányuló munkáját, hogy az e javaslatban szereplőkhöz hasonló rendelkezéseket fogadtasson el más országokkal vagy – adott esetben – más szervezetekkel globális szinten.
Ha ez a folyamat eredményekhez vezet, akkor az EU valóban elmondhatja, hogy ténylegesen küzd a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat ellen.
- [1] A6-0015/2007, az EU jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemre irányuló cselekvési tervének végrehajtásáról szóló jelentés, az Európai Parlament 2007. február 15-i állásfoglalása, (P6_TA(2007)0044)
- [2] A közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendelet
- [3] A 7/2007. sz. különjelentés (HL C 317., 2007.12.28.)
- [4] ACFA – EP(07)38 végleges, 2007. március 30. A CFA véleménye a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászattal szembeni küzdelemre vonatkozóan a Bizottság által megállapított új stratégiáról
- [5] Lásd a például következő jelentéseket: A5-0228/2002 (Attwool), A5-0470/2001 (Miguelez Ramos) és A4-0298/1997 (Fraga Estevez)
- [6] A C-440/05. sz. Bizottság kontra Tanács ügyben 2007. október 23-án hozott ítélet
VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (9.4.2008)
a Halászati Bizottság részére
a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2007)0602 – C6‑0454/2007 – 2007/0223(CNS))
A vélemény előadója: Daniel Varela Suanzes-Carpegna
RÖVID INDOKOLÁS
A jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat (IUU-halászat) jelenti az egyik legsúlyosabb fenyegetést a halállományok fenntarthatóságára és a tengeri környezet biológiai sokféleségére. Ennélfogva igen nagy örömmel üdvözlik a Bizottság e javaslatát.
Mivel az Európai Közösség a halászati termékek legnagyobb piaca és első számú importőre, elsősorban a Közösség dolga olyan rendszert életbe léptetni, amely megakadályozza az IUU-halászatot és főként az azzal folytatott kereskedelmet. Rendkívül fontos azonban az, hogy ez a rendszer összhangban legyen a több- és kétoldalú nemzetközi kötelezettségekkel.
A tanúsítási rendszer legfőbb célkitűzése a nyomon követhetőség biztosítása. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy egy bizonyos termék a kifogástól egészen a végső rendeltetésig, a teljes ellátási lánc mentén nyomon követhető legyen.
Az IUU-halászati tevékenységek nagy részét vagy nemzetközi vizeken vagy a fejlődő országok vizeiben végzik, ahol az ilyen jellegű kirakodásokra sor kerülhet. A rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében támogatást kell nyújtani a fejlődő országoknak. A tagállamok és a Bizottság elismerhetné, hogy segítséget kell majd nyújtani ahhoz, hogy a fejlődő országok számára lehetővé váljon az EU-s és a nemzetközi követelmények betartása. Pénzügyi támogatás és képzési programok is biztosíthatók. Ezzel a nem tarifális akadályok létrejötte is elkerülhető.
MÓDOSÍTÁSOK
A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felhívja a Halászati Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:
| A Bizottság által javasolt szöveg[1] | A Parlament módosításai |
Módosítás 1 (2a) preambulumbekezdés (új) | |
|
|
(2a) A WTO diszkriminációmentes és nemzeti bánásmódról szóló szabályainak való megfelelés érdekében e rendelet alkalmazása nem eredményezhet hátrányos megkülönböztetést a jogellenes halászat ellen folytatott küzdelem során hozott intézkedések tekintetében. |
Indokolás | |
Az 1. cikkben ezeket a kötelezettségeket is meg kell említeni annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a WTO szabályainak áthágása. | |
Módosítás 2 13 preambulumbekezdés | |
|
(13) Be kell tiltani a jogellenes halászatból származó halászati termékek Közösségbe történő behozatalát; annak érdekében, hogy e tilalom hatékony legyen, és biztosítsa, hogy valamennyi behozott termék halászata a nemzetközi állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedéseknek és adott esetben más, az érintett halászhajóra alkalmazandó, a tárgyhoz tartozó szabályoknak megfelelően történt, be kell vezetni egy, a halászati termékek Közösségbe történő valamennyi behozatalára alkalmazandó tanúsítási rendszert. |
(13) Be kell tiltani a jogellenes halászatból származó halászati termékek Közösségbe történő behozatalát; annak érdekében, hogy e tilalom hatékony legyen, biztosítsa a nyomon követhetőséget, és biztosítsa, hogy valamennyi behozott termék halászata a nemzetközi állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedéseknek és adott esetben más, az érintett halászhajóra alkalmazandó, a tárgyhoz tartozó szabályoknak megfelelően történt, be kell vezetni egy, a halászati termékek Közösségbe történő valamennyi behozatalára alkalmazandó tanúsítási rendszert. |
Indokolás | |
Ezt az egyedi célt meg kell említeni. | |
Módosítás 3 14 preambulumbekezdés | |
|
(14) A Közösség a tanúsítási rendszer végrehajtásánál figyelembe veszi a fejlődő országok kapacitási korlátait. |
(14) A Közösség a tanúsítási rendszer végrehajtásánál figyelembe veszi a fejlődő országok valamennyi kapacitási korlátját és segít nekik elkerülni az esetleges nem tarifális, kereskedelmi akadályokat. |
Indokolás | |
Ha a tanúsítási rendszer teljes működőképességét kívánják elérni, nem elegendő, ha csak a kapacitási korlátokat veszik figyelembe. | |
Módosítás 4 (14 a) preambulumbekezdés (új) | |
|
|
(14a) Támogatást lehetne rendelkezésre bocsátani többek között pénzügyi támogatás és technikai segítségnyújtás, valamint képzési programok formájában. |
Módosítás 5 34 preambulumbekezdés | |
|
(34) A tagállamok, a Bizottság és a harmadik államok közötti együttműködés elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a jogellenes halászatot megfelelően kivizsgálják, és hogy az e rendeletben megállapított rendelkezések alkalmazhatók legyenek; ezen együttműködés fokozására kölcsönös segítségnyújtási rendszer jön létre. |
(34) A tagállamok, a Bizottság és a harmadik államok közötti együttműködés, koordináció és a helyes gyakorlatok cseréje elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a jogellenes halászatot megfelelően kivizsgálják, és hogy az e rendeletben megállapított rendelkezések alkalmazhatók legyenek; ezen együttműködés fokozására kölcsönös segítségnyújtási rendszer jön létre. |
Indokolás | |
A legjobb gyakorlatok koordinációjára és cseréjére szintén szükség van. | |
Módosítás 6 37 preambulumbekezdés | |
|
(37) E rendelet a jogellenes halászatot az alkalmazandó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések és szabályok különösen súlyos megsértésének minősíti, mivel az jelentős mértékben aláaknázza a megszegett szabályokban megfogalmazott célkitűzések elérését, és veszélyezteti az érintett állományok fenntarthatóságát, továbbá a tengeri környezet megőrzését. Tekintettel korlátozott alkalmazási körére, e rendelet végrehajtásának a közös halászati politika keretében folytatott halászati tevékenységek ellenőrzésének és nyomon követésének alapvető keretrendszerét megállapító 2847/93 tanácsi rendeletre kell támaszkodnia, és azt ki kell egészítenie. Ennek megfelelően, e rendelet megerősíti a 2847/93/EGK rendeletben a harmadik országok hajóinak kikötői ellenőrzésére vonatkozó szabályokat (28e., 28f. és 28g. cikk), amelyeket így hatályon kívül helyez, és helyükbe az e rendelet II. fejezetében megállapított kikötői vizsgálati rendszert lépteti. Ezenfelül e rendelet a X. fejezetben olyan szankciórendszert ír elő, amelyet kimondottan a jogellenes halászati tevékenységekre kell alkalmazni. A 2847/93/EGK rendelet szankciókra vonatkozó rendelkezéseit (31. cikk) így továbbra is alkalmazni kell a közös halászati politika e rendelet által nem érintett szabályainak megsértésére vonatkozóan. |
(37) E rendelet a jogellenes halászatot az alkalmazandó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések és szabályok különösen súlyos megsértésének minősíti, mivel az jelentős mértékben aláaknázza a megszegett szabályokban megfogalmazott célkitűzések elérését, és veszélyezteti a legálisan működő halászatok túlélését, a szektor és az érintett állományok fenntarthatóságát, továbbá a tengeri környezet megőrzését. Tekintettel korlátozott alkalmazási körére, e rendelet végrehajtásának a közös halászati politika keretében folytatott halászati tevékenységek ellenőrzésének és nyomon követésének alapvető keretrendszerét megállapító 2847/93 tanácsi rendeletre kell támaszkodnia, és azt ki kell egészítenie. Ennek megfelelően, e rendelet megerősíti a 2847/93/EGK rendeletben a harmadik országok hajóinak kikötői ellenőrzésére vonatkozó szabályokat (28e., 28f. és 28g. cikk), amelyeket így hatályon kívül helyez, és helyükbe az e rendelet II. fejezetében megállapított kikötői vizsgálati rendszert lépteti. Ezenfelül e rendelet a X. fejezetben olyan szankciórendszert ír elő, amelyet kimondottan a jogellenes halászati tevékenységekre kell alkalmazni. A 2847/93/EGK rendelet szankciókra vonatkozó rendelkezéseit (31. cikk) így továbbra is alkalmazni kell a közös halászati politika e rendelet által nem érintett szabályainak megsértésére vonatkozóan. |
Indokolás | |
Meg kell határozni a fennálló veszély természetét. | |
Módosítás 7 1. cikk, (2) bekezdés | |
|
Ebből a célból valamennyi tagállam meghozza a megfelelő intézkedéseket a közösségi joggal összhangban a rendszer hatékonyságának biztosítására. Elégséges eszközöket bocsát illetékes hatóságai rendelkezésére, hogy lehetővé tegye a számukra az e rendeletben megállapított feladataik ellátását. |
Ebből a célból valamennyi tagállam meghozza a megfelelő intézkedéseket a közösségi joggal és mind a többoldalú, mind a kétoldalú nemzetközi kötelezettségekkel összhangban a rendszer hatékonyságának biztosítására. Elégséges eszközöket bocsát illetékes hatóságai rendelkezésére, hogy lehetővé tegye a számukra az e rendeletben megállapított feladataik ellátását. |
Indokolás | |
A többoldalú, illetve kétoldalú kötelezettségek megsértésének elkerülése érdekében e kötelezettségeket az 1. cikkben is meg kell említeni. | |
ELJÁRÁS
|
Cím |
Az illegális, nem bejelentett és nem szabályozott halászat elleni közösségi rendszer |
||
|
Hivatkozások |
COM(2007)0602 – C6-0454/2007 – 2007/0223(CNS) |
||
|
Illetékes bizottság |
PECH |
||
|
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
INTA 11.12.2007 |
||
|
A vélemény előadója A kijelölés dátuma |
Daniel Varela Suanzes-Carpegna 20.11.2007 |
||
|
Elfogadás dátuma |
8.4.2008 |
||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
24 0 1 |
|
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Graham Booth, Daniel Caspary, Christofer Fjellner, Glyn Ford, Béla Glattfelder, Ignasi Guardans Cambó, Jacky Hénin, Syed Kamall, Alain Lipietz, Marusya Ivanova Lyubcheva, Erika Mann, Helmuth Markov, David Martin, Georgios Papastamkos, Tokia Saïfi, Peter Šťastný, Gianluca Susta, Daniel Varela Suanzes-Carpegna, Iuliu Winkler, Corien Wortmann-Kool |
||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Jean-Pierre Audy, Sebastian Valentin Bodu, Ole Christensen, Rovana Plumb |
||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés) |
Catherine Neris |
||
- [1] Not yet published in OJ.
ELJÁRÁS
|
Cím |
A jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenység elleni közösségi rendszer |
|||||||
|
Hivatkozások |
COM(2007)0602 – C6-0454/2007 – 2007/0223(CNS) |
|||||||
|
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma |
7.12.2007 |
|||||||
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
PECH 11.12.2007 |
|||||||
|
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
DEVE 11.12.2007 |
INTA 11.12.2007 |
ENVI 11.12.2007 |
|
||||
|
Nem nyilvánított véleményt A határozat dátuma |
DEVE 5.11.2007 |
ENVI 27.11.2007 |
|
|
||||
|
Előadó(k) A kijelölés dátuma |
Marie-Hélène Aubert 22.11.2007 |
|
|
|||||
|
Az elfogadás dátuma |
19.5.2008 |
|
|
|
||||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
22 0 0 |
||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Jim Allister, Stavros Arnaoutakis, Marie-Hélène Aubert, Iles Braghetto, Luis Manuel Capoulas Santos, Zdzisław Kazimierz Chmielewski, Emanuel Jardim Fernandes, Carmen Fraga Estévez, Ioannis Gklavakis, Hélène Goudin, Heinz Kindermann, Rosa Miguélez Ramos, Philippe Morillon, Seán Ó Neachtain, Luca Romagnoli, Struan Stevenson, Catherine Stihler, Cornelis Visser |
|||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Raül Romeva i Rueda |
|||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés) |
Willem Schuth, Kathy Sinnott, Kyösti Virrankoski |
|||||||
|
Benyújtás dátuma |
23.5.2008 |
|||||||