JELENTÉS az európai juh-/bárány- és kecskeágazat jövőjéről
29.5.2008 - (2007/2192(INI))
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
Előadó: Liam Aylward
INDOKOLÁS
Bevezetés
Európa juh- és kecskeágazata kritikus szakaszba lépett. Uniós szinten sürgős intézkedésekre van szükség a juh- és kecsketenyésztés gazdasági szempontból fenntartható megőrzéséhez. A juh- és kecsketenyésztés terén tapasztalható strukturális visszaesés a 2003. évi KAP-reform óta jelentősen felgyorsult. A juh- és kecsketenyésztés munkaigényes tevékenység, amelyhez sajátos szakismeretekre van szükség. Az ágazatra sajnos a technikai szolgáltatások és a képzés hiánya jellemző. A jövedelmek más gazdálkodási vállalkozásokhoz képest igen alacsonyak, és nagyban függenek az állami támogatástól.
Ezek az ágazatok növekvő költségekkel szembesülnek, különösen az üzemanyag, a villamosenergia és a takarmány tekintetében, és ezek az elektronikus azonosítás 2010-re javasolt bevezetésével tovább fognak nőni. A juh- és kecsketenyésztők életkora jóval magasabb, mint más mezőgazdasági ágazatok esetében, és egyre nehezebb fiatal gazdálkodókat vonzani az ágazatba. Nagy a verseny a földterületekért, különösen a magas gabonaárakat figyelembe véve. A feldolgozó vállalkozások a beruházással és a képzett munkaerő hiányával kapcsolatos nehézségek miatt különösen nagy kihívás előtt állnak. A harmadik országokból származó behozatal versenynyomása is nőtt.
A becslések szerint a fellépés elmaradása 2015-re a juh- és kecskehús előállításában legalább 8–10%-os csökkenést fog eredményezni. A növekvő élelmiszerárak mellett nem engedhetjük meg egy ilyen csökkenés bekövetkezését, és az EU-ban fenn kell tartanunk az ellátás biztonságát. A KAP közelgő „állapotfelmérése” nagyszerű alkalmat jelent a juh- és kecskeágazat szerkezetének felülvizsgálatára és a javaslatok végrehajtására, mielőtt még túl késő lenne.
Az előadó által felvetett fő kérdések
Környezet
A juh- és kecsketenyésztés kulcsfontosságú környezeti szerepet tölt be, amelybe beletartozik a kevésbé termékeny területek természetes fenntartása, a biológiai sokféleség, az érzékeny ökoszisztémák és a vízminőség megőrzése, valamint az erózió, az áradások, a lavinák és a tüzek elleni küzdelem. A juh- és kecsketenyésztés jellemzően a kedvezőtlenebb területeken zajlik, amelyeken az ilyen gazdálkodás igen gyakran az egyetlen mezőgazdasági lehetőség, és amely ezért kulcsfontosságú jelentőséggel bír az EU vidéki térségeinek gazdasága szempontjából.
A termelők jövedelmének támogatása
A juh- és kecskeágazatban a gazdaságok jövedelme a legalacsonyabbak közé tartozik a mezőgazdasági ágazatban, és a kapott pénzügyi támogatás jóval elmarad más, nagyobb haszonnal járó mezőgazdasági ágazatok támogatása mögött.
A közös agrárpolitika a juh- és kecskeágazatban kudarcot vallott, és ez a termelés jelentős csökkenéséhez vezetett. A KAP 2003. évi reformjával bevezetett „szétválasztó” csomag hozzájárult a termelés említett csökkenéséhez. A KAP közelgő állapotfelmérésének további pénzügyi támogatást kell biztosítania a juhhús- és kecskehústermeléshez, figyelembe véve a tagállamokban meglevő különböző modelleket. Meg kell jegyezni, hogy a juh- és kecskehúságazat jövőbeli finanszírozása tekintetében nem létezik „egyenmegoldás”, amely az EU minden tagállamában ugyanolyan módon alkalmazható lenne.
Elektronikus jelölés
Az Európai Bizottság a juhok elektronikus azonosító rendszerének kötelező végrehajtását kívánja bevezetni 2009. december 31-ig. Ez a teljes juhágazatra nézve jelentős kérdés. Most, amikor az ágazat gazdasági válságban van, ez a javaslat további költségekkel fogja terhelni a termelőket. Emellett az elektronikus jelölés előnyeit még nem igazolták.
Az előadó ezért azt javasolja, hogy minden tagállam számára tegyék lehetővé azt a rugalmasságot, hogy ezt az azonosítórendszert önkéntes alapon vezethesse be, mivel az EU legtöbb országában eleve megfelelő azonosítórendszerek működnek, amelyek teljesítik a nyomonkövethetőségi és állategészségügyi követelményeket.
A juhhús behozatala
Az unióból származó bárányhús fogyasztását 20%-nál nagyobb mértékben meghaladó behozatal jelentős következményekkel jár az EU piacára nézve. Mivel az EU-ban jelenleg hiány mutatkozik, elismert tény, hogy a harmadik országokból származó bárányhús-behozatal kiigazító szerepet tölt be. Figyelembe véve azonban, hogy a behozott bárányhús továbbra is jelentős részét fogja kitenni az EU teljes kínálatának, erőfeszítéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a bárányhús-behozatal anélkül egészítse ki az EU kínálatát, hogy akadályozná az EU-ból származó kínálat fejlődési képességét. Nyilvánvaló, hogy az EU-ból származó bárányhús magasabb előállítási költségei a verseny szempontjából hátrányos helyzetbe hozzák a hazai terméket a behozott termékhez képest. Ez az egyensúlyhiány még inkább szembeötlő, ha figyelembe vesszük, hogy a behozatal elsősorban az európai naptár két érzékeny időszakára, azaz a húsvét és a karácsony időszakára koncentrálódik.
A juhhús fogyasztásának csökkenése
A fogyasztás a juhhús kisebb elérhetősége és viszonylag magas ára miatt esett vissza. A juhhús fogyasztói alapvetően az átlagot meghaladó jövedelmű, idősebb csoportokba tartoznak. Ezzel szemben a termék térhódításának mértéke és a 35 évesnél fiatalabb fogyasztók száma számottevően alacsonyabb. Az olyan tényezők, mint a fogyasztó életkora, a fogyasztói felfogás és a más fehérjeforrásokhoz viszonyított ár jelentősen befolyásolják a bárányhúsfogyasztás potenciális szintjét. A juhhúságazat fenntartható jövője biztosításának kulcsát Közösség-szerte a fogyasztás szintjének visszaállítását szolgáló stratégiák jelentik.
A bárányhús forgalmazása
A bárányhúsfogyasztás fellendítése érdekében több intézkedést kell elfogadni. Elismert tény, hogy a fogyasztóknak szóló üzenet közlése terén innovációra van szükség. A kevés bárányhúst fogyasztó, fiatalabb fogyasztókat kell megcélozni, hangsúlyozva a termék kellemességét, minőségét és az egészségre gyakorolt pozitív hatásait, azzal a fő céllal, hogy növekedjen a fogyasztás és az EU-ból származó bárányhús értéke is. A francia, ír és brit élelmiszer-népszerűsítő ügynökségek jelenleg közös, általános népszerűsítő kampányt folytatnak a franciaországi bárányhúsfogyasztás növelése érdekében. Ez megteremtheti a más uniós tagállamokban folytatott jövőbeli marketingkampányok alapját.
A belföldön előállított bárányhúsnak részesülnie kell a mezőgazdasági termékek népszerűsítésére irányuló uniós finanszírozásból, amelyre 2008-ban 45 millió eurót szánnak, ám az uniós országok többségében a juh- és kecskeágazat nem veszi igénybe az 1257/1999/EK uniós rendelet (nemzeti szinten címkézett, kiváló minőségű termékek) és az 1171/2005/EK uniós rendelet (európai hivatalos minőségi jelzéseket viselő termékek) szerinti európai népszerűsítő kampányokat. Ennek oka az, hogy az e rendeletekre irányadó szabályok túl korlátozó jellegűek, és kötelező a nemzeti minőségi címke vagy az európai minőségi jelzés, például az OEM (oltalom alatt álló eredetmegjelölés), az OFJ (oltalom alatt álló földrajzi jelzés) vagy HKT (hagyományos különleges termék) jelzés megléte.
Az előadó felhívja az Európai Bizottságot, hogy egyszerűsítse ezeket a szabályozásokat, tényleges hozzáférést biztosítva a juh- és kecskeágazat számára a fenti költségvetéshez. A mezőgazdasági termékek támogatását szolgáló jelenlegi uniós finanszírozást növelni kell, és e finanszírozás egy részét a juhhúságazatra kell fordítani. Azt is ajánlja, hogy az OEM/OFJ-kampányokat a juh- és kecskehústermékek esetében úgy koordinálják, hogy azok az Unió meghatározott országait célozzák a fogyasztás növelése érdekében.
Címkézés
Jelenleg nincs olyan közösségi jogszabály, amely a juhhúságazatot illetően az eredetre vonatkozó címkézés kérdésével foglalkozik. Ennek eredményeként számos különféle címkézési technika működik az EU-n belül a juhhústermékek terén. A fogyasztók körében az európai termékek iránti preferencia előmozdítása érdekében, valamint a juhhús népszerűsítésének/forgalmazásának támogatását igazolandó, a fogyasztókat az élelmiszer-biztonság, a hazai uniós előállítás és a hagyományos előállítási módszerek alapján kell meggyőzni.
Az előadó úgy gondolja, hogy a fogyasztóknak a legteljesebb körű tájékoztatást kell kapniuk az általuk megvásárolt termék eredetével kapcsolatban, annak érdekében, hogy a vásárlás során tájékozott döntést hozhassanak. E tekintetben azt javasolja, hogy alakítsanak ki EU-s logót a bárányhústermékekhez, amely számos kritériumon alapulna, beleértve a gazdaságok tanúsítási rendszerét és a származási ország feltüntetését, ily módon biztosítva, hogy a fogyasztók teljes mértékben tisztában legyenek a termék származási helyével
Az innováció támogatása
A termékfejlesztéssel kapcsolatos innovációban megvan a lehetőség arra, hogy kulcsszerepet töltsön az arra irányuló törekvésben, hogy a juhhúst a fogyasztók fiatalabb generációi körében vonzóbbá tegyék. Az ilyen innovációnak a fogyasztók által jelenleg keresett részek és az egész vágott testből keletkező részek közötti egyensúlyhiányra kell összpontosítania. Eddig bizonyos sikereket értek el a fiatalabb fogyasztók érdeklődésének felkeltésében sokféle rész, az adagok méretének szélesebb skálája, a csomagolás, valamint az állandó minőségű termék biztosításával, ami azt jelzi, hogy a piac szempontjából a bárányágazat nem elvetendő, hanem igen is virágozhatna a termékekkel, a csomagolással és a folyamatokkal kapcsolatos innováció fejlesztéséhez nyújtott támogatás segítségével.
Jelenleg elenyésző a gyapjúból és irhából (az úgynevezett ötödik negyedből) származó anyagi bevétel összege. Ezt az értéket új, például igen hatékony és környezetbarát hőszigetelő anyagként történő felhasználások kifejlesztésével lehetne növelni.
Piacra jutás
Jelenleg korlátozások vonatkoznak a juhhústermékek EU-ból más országokba, például Dél-Afrikába, Algériába, Szaúd-Arábiába, Kínába és Mexikóba irányuló kivitelére. Pozitív jelentőséggel bírna az ágazat számára, ha az Európai Bizottság segítséget nyújtana a juhhústermékek nem uniós kiviteli piacainak megnyitásához azokban az országokban, amelyekben jelenleg szükségtelen korlátozások érvényesek.
Konzultáció
Az Ernst and Young kormányzati szolgálata és a francia állattenyésztési intézet az Európai Parlament felkérésére „Az európai juhhús- és kecskehúságazat jövője” címmel tanulmányt készített. Ez a tanulmány az említett ágazatok jellemzőit elemezte, és egy sor ajánlást tett. Az Ernst and Young az eredményeket az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának 2008. február 26-i ülésén ismertette.
Az előadó e jelentés elkészítése során széles körű konzultációt folytatott, többek között az EU mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosával, a szlovén mezőgazdasági miniszterrel, a francia mezőgazdasági miniszterrel, valamint a lengyel, a litván és az ír mezőgazdasági miniszterrel és az Egyesült Királyság, Spanyolország, Olaszország, Franciaország, Lettország, Románia, Bulgária és Németország tanácsi képviselőivel. Az előadó kiterjedt konzultációt folytatott az EU gazdálkodói csoportjaival, az EU üzleti csoportjaival, az EU fogyasztóvédelmi csoportjaival és az EU bárányhús-feldolgozó ágazatának képviselőivel, valamint Ausztrália és Új-Zéland bárányhúságazatának képviselőivel. Konzultált az Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési, valamint közegészségügyi kérdésekkel foglalkozó főigazgatóságainak illetékes tisztviselőivel is.
Az előadó az Európai Parlamentben 2007. december 4-én tartott, bárányhúst népszerűsítő est házigazdája volt, amelyet az Eblex (angol marhahús- és bárányhúspiaci testület), a Bord Bia (ír élelmiszerhivatal) és az Interbev (francia állattenyésztők szövetsége) szponzorált; ezen az esten az EU gazdálkodói csoportjainak és az EU bárányfeldolgozóinak 200 képviselője, a 27 uniós tagállam fogyasztóvédelmi képviselői, az EU mezőgazdasági biztosa, az Európai Parlament elnöke, az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának elnöke, európai parlamenti képviselők, valamint az Európai Bizottság agrárpolitikai egységei és az európai állandó képviseletek képviselői vettek részt.
Következtetés
Az EU-ban a hivatásos juh- és kecsketenyésztés hosszú távú fenntarthatósága nagyobb veszélyben van, mint valaha. Az EU-ban mutatkozó juhhústermelési hiány ellenére továbbra is csökken a juhállomány, és a kereslet gyenge. A közvetlen támogatások szétválasztását bevezető legutóbbi, 2003. évi KAP-reform felgyorsította a juh- és kecskeágazat zsugorodását. A juh- és kecsketenyésztés elsősorban kedvezőtlenebb helyzetű területeken zajlik, és jelentős környezeti szerepet tölt be e területek természetes fenntartásában, valamint komoly társadalmi-gazdasági jelentőséggel bír a hátrányos helyzetű területeken.
Sok termelő a gazdasági nehézségek, a nagy munkaigény és az idősebb életkor miatt hagyja el a juh- és kecskeágazatot. A harmadik országokból érkező behozatal nyomása egyre nő. Mindemellett szükségtelen korlátozások vonatkoznak az EU bizonyos harmadik országokba irányuló juhhúskivitelére.
Az előadó sürgős EU-szintű fellépést kér a juh- és kecskeágazat megmentése érdekében, beleértve a termelők jövedelmének támogatását, az elektronikus azonosítás önkéntes bevezetését, a fogyasztás fellendítését szolgáló marketingintézkedéseket és egy, az EU fogyasztóinak az általuk vásárolt termék eredetéről a legteljesebb körű tájékoztatását biztosító uniós címkézési rendszert, valamint az innováció támogatását. EU-s végrehajtási munkacsoport létrehozására szólít fel annak biztosítása érdekében, hogy az ebben a jelentésben ajánlott konkrét intézkedéseket a következő két évben végrehajtsák, ily módon biztosítva az európai juh- és kecskeágazat jövőjét.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
|
Az elfogadás dátuma |
27.5.2008 |
|
|
|
||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
36 0 0 |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Vincenzo Aita, Peter Baco, Bernadette Bourzai, Niels Busk, Luis Manuel Capoulas Santos, Giuseppe Castiglione, Giovanna Corda, Joseph Daul, Albert Deß, Michl Ebner, Ioannis Gklavakis, Lutz Goepel, Friedrich-Wilhelm Graefe zu Baringdorf, Esther Herranz García, Lily Jacobs, Elisabeth Jeggle, Heinz Kindermann, Vincenzo Lavarra, Stéphane Le Foll, Mairead McGuinness, Rosa Miguélez Ramos, James Nicholson, María Isabel Salinas García, Agnes Schierhuber, Czesław Adam Siekierski, Alyn Smith, Petya Stavreva, Witold Tomczak, Donato Tommaso Veraldi, Janusz Wojciechowski, Andrzej Tomasz Zapałowski |
|||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Liam Aylward, Esther De Lange, Hans-Peter Mayer, Brian Simpson, Struan Stevenson, Kyösti Virrankoski |
|||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés) |
Seán Ó Neachtain |
|||||