JELENTÉS a Parlament eljárási szabályzatának a képviselőcsoportok megalakításáról szóló 29. cikke módosításáról

2.6.2008 - (2006/2201(REG))

Alkotmányügyi Bizottság
Előadó: Richard Corbett

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

a Parlament eljárási szabályzatának a képviselőcsoportok megalakításáról szóló 29. cikke módosításáról

(2006/2201(REG))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az eljárási szabályzata módosítására irányuló javaslatra (B6-0420/2006),

–   tekintettel eljárási szabályzata 201. és 202. cikkére,

–   tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A6–0206/2008),

1.  úgy határoz, hogy az alábbiaknak megfelelően módosítja eljárási szabályzatát;

2.  úgy határoz, hogy a módosítás a 2009-es európai választásokat követő első ülés első napján lép hatályba;

3.  utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Hatályos szöveg	Módosítások
Módosítás  1 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 29 cikk – 2 a bekezdés (új)
Hatályos szöveg	Módosítás
	(2a) Amennyiben egy képviselőcsoport tagjainak száma a szükséges alsó küszöb alá csökken, az Elnök az Elnökök Értekezlete hozzájárulásával a Parlament következő alakuló üléséig engedélyezheti a képviselőcsoport további működését az alábbi feltételek teljesülése esetén:
	- a tagok továbbra is képviselik a tagállamok legalább egyötödét,
	- a képviselőcsoport több mint egy éve működik.
	Az Elnök ezt az eltérést nem alkalmazza abban az esetben, ha elegendő bizonyíték támasztja alá a vele való visszaélés gyanúját.

INDOKOLÁS

Az Alkotmányügyi Bizottságnak a 29. cikk (A képviselőcsoportok megalakítása) lehetséges módosításáról szóló tanácskozásain eddig három téma vetődött fel. Mind a három a képviselőcsoportok minimális méretéről szóló (2) bekezdés esetleges felülvizsgálatával foglalkozik.

(1) A tagállamok száma

A jelenlegi szabály megköveteli, hogy a képviselőcsoport „legalább a tagállamok egyötödéből megválasztott” képviselőkből álljon. Az európai politikai pártok alapokmánya a tagállamok „egynegyedét” tekinti érvényes kritériumnak. Felmerült az a javaslat, hogy belső parlamenti szabályainknak tükrözniük kellene az európai politikai pártokkal kapcsolatosan elfogadott jogszabályokat. Ha a parlamenti szabályozást egynegyedre változtatnánk, az azt jelentené, hogy egy képviselőcsoportnak a jelenlegi hat tagállam helyett hetet kellene képviselnie. Horvátország csatlakozásával ezek a számok nem változnának.

(2) Taglétszám

Egy képviselőcsoport megalakításához jelenleg legalább 20 képviselő szükséges. Ez a szám az Európai Parlament képviselőinek csupán 2,55%-át jelenti. A mellékelt táblázat azt mutatja, hogy a képviselőcsoportokra vonatkozó szabályzattal rendelkező 25 nemzeti parlamentből 21-ben parlamenti házanként magasabb küszöbértéket követelnek meg: a legmagasabb érték 8,5% (Luxemburg), 8,1% (osztrák Bundesrat) és 7% (lengyel szenátus), de általánosságban 4% felett van (15 tagállamban).

Felmerül a kérdés, hogy nem kellene-e az Európai Parlament küszöbértékét is a nemzeti parlamentek általános gyakorlatához valamivel közelebbi szintre emelni. Ha a következő parlamentben a 750 képviselőből 30-ra emelnénk ezt az értéket, az 4%-nak felelne meg, ami még mindig kevesebb, mint a nemzeti parlamentek átlagos értéke.

Az előadó előterjesztett egy javaslatot a képviselőcsoportok megalakításához szükséges képviselők minimális számának emelésére vonatkozóan, de a bizottság nagyon kis többséggel elutasította azt.

(3) Olyan képviselőcsoport fenntartása, melynek taglétszáma a megalakulás után a küszöbérték alá csökken

Bonde úr és mások felhívták a figyelmünket arra, milyen nehéz helyzet alakulhat ki olyankor, ha egy képviselőcsoportot annyi taggal alakítanak meg, amennyivel éppen elérik a minimális küszöbértéket. A képviselőcsoport ilyenkor rendkívüli módon ki van téve a tagok egy kis csoportja – vagy akár egyetlen tag – politikai nyomásának, akik a csoport elhagyásával fenyegetőzhetnek, ha egy bizonyos ügyben nem az ő akaratuk érvényesül, és ezzel ellehetetleníthetik a képviselőcsoportot.

Meg kell tehát fontolni azt, hogy ha egy képviselőcsoport taglétszáma megalakulása után a szükséges küszöbérték alá csökken, legalább egy bizonyos ideig még tovább működhessen Például, ha egy képviselőcsoport megalakításához 30 képviselő szükséges, legfeljebb egy évig fennmaradhat, feltéve, hogy legalább 25 tagot számlál. Ugyanakkor, ha be akarunk vezetni egy ilyen szabályt, azt olyan intézkedésekkel kell kiegészítenünk, amelyek biztosítják, hogy a tagokat ne lehessen folytonosan „kölcsönadni” más képviselőcsoportoknak megalakulásukhoz, majd e képviselők ne vehessenek részt újra és újra más képviselőcsoportok megalakításában.

1. MELLÉKLET

A nemzeti parlamentek képviselőcsoportjai

Ország	A képviselők teljes száma parlamenti házanként	Képviselőcsoport alapításához szükséges minimális taglétszám	% Az összes százalékában
Ausztria
Nationalrat	183	5	2,7%
Bundesrat	62	5	8,1%
Belgium
Alsóház	150	5	3,3%
Szenátus	71	2	2,8%
Bulgária	239	10	4,2%
Ciprus	Az alkotmány szerint 80 (ebből 56 ciprusi görög; a ciprusi törökök 1963-ban kivonultak a parlamentből);; jelenleg de facto 56	7 (az 56-ból)	12%
Cseh Köztársaság
Képviselőház	200	10[1]	5%
Szenátus	81	5	6,2%
Dánia	179	4[2]	2,2%
Észtország	101	5	5%
Finnország	200	n/r	n/r
Franciaország Nemzetgyűlés	577	20	3,5%
Szenátus	331	15	4,5%
Németország	598 (plusz a potenciális többletmandátumok) 16. Német Bundestag: 614	30 plusz x 16. Német Bundestag: 31	5%
Görögország	300	10	3,3%
Magyarország	386	15	3,9%
Írország	166	7	4,2%
Olaszország
Képviselőház	630	20	3,2%
Szenátus	315[3]	10	3,2%
Lettország	100	5	5%
Litvánia	141	7	5%
Luxemburg	60	5	8,3%
Málta		n/r	n/r
Hollandia
Képviselőház	150	1	0,7%
Szenátus	75	1	1,3%
Lengyelország
Szejm (Alsóház)	460	15[4]	3,3%
Szenátus	100	7	7%
Portugália	230	2	0,9%
Románia
Képviselőház	332	10	3%
Szenátus	137	7	5,1%
Szlovákia	150	8	5,3%
Szlovénia	90	3	3,3%
Spanyolország
Kongresszus	350	15[5]	4,3%
Szenátus	259	10	3,9%
Svédország	349	14[6]	4%
Egyesült Királyság	646	n/r	n/r

n/r = nem releváns

• [1]  Ez a szám új képviselőcsoport parlamenti ciklus alatti megalakulására vonatkozik. Választások után alacsonyabb küszöbérték, 3 fő érvényes (1,5%).
• [2]  Az eljárási szabályzatban nincs erre vonatkozó szabály, de a 4 fő alatti csoportok kevesebb anyagi támogatást kapnak. Mivel a dán képviselőházba (a Folketingbe) nem juthat be olyan párt, amely a szavazatok 2%-ánál kevesebbet kap, tulajdonképpen a legtöbb esetben 4 fő a határ.
• [3]  Az olasz képviselőházat 315 választott szenátor alkotja, ám emellett a köztársasági elnök kinevezhet örökös szenátorokat is. A szenátorok teljes száma tehát több mint 315, és ez a szám változik.
• [4]  A lengyel parlamentben különbséget tesznek „klubok” és „képviselőcsoportok” között. Képviselőcsoportot minimum 3 fővel lehet alapítani (ez a Szejmben 0,65%-nak, a Szenátusban 3%-nak felel meg).
• [5]  Azon pártokra, amelyek 15%-os szavazati arányt értek el azon régiókban/választókerületekben, ahol jelöltet állítottak, vagy 5%-ot saját országos politikai csoportjukban/pártkoalíciójukban, alacsonyabb, 5 fős küszöb vonatkozik (1,42%).
• [6]  Elviekben 1, amennyiben a politikai párt a szavazatok több mint 12%-át kapja egy választókörzeten belül. Ilyen még sohasem történt a svédországi választásokon. A küszöbérték a szavazatok 4%-a az egész országban, ami körülbelül 14 mandátumnak felel meg.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	27.5.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	15 13 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Jim Allister, Richard Corbett, Brian Crowley, Hanne Dahl, Andrew Duff, Ingo Friedrich, Anneli Jäätteenmäki, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Timothy Kirkhope, Jo Leinen, Íñigo Méndez de Vigo, Ashley Mote, Borut Pahor, Rihards Pīks, Adrian Severin, József Szájer, Johannes Voggenhuber, Dushana Zdravkova
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Graham Booth, Costas Botopoulos, Klaus Hänsch, György Schöpflin, Mauro Zani
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Philip Claeys, Ingeborg Gräßle, Sepp Kusstatscher, Michael Henry Nattrass, Renate Weber