Eljárás : 2008/2005(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0255/2008

Előterjesztett szövegek :

A6-0255/2008

Viták :

PV 08/07/2008 - 12
CRE 08/07/2008 - 12

Szavazatok :

PV 09/07/2008 - 5.17
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0354

JELENTÉS     
PDF 166kWORD 145k
13.6.2008
PE 404.506v02-00 A6-0255/2008

az európai stratégiai energiatechnológiai tervről

(2008/2005(INI))

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

Előadó: Jerzy Buzek

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az európai stratégiai energiatechnológiai tervről

(2008/2005(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság „Európai stratégiai energiatechnológiai terv (SET-terv): Egy kis szén-dioxid-kibocsátású jövő felé” című közleményére (COM(2007)0723),

–   tekintettel a fent említett közleményt kísérő teljes hatásvizsgálatra (SEC(2007)1508),

–   tekintettel a fent említett közleményt kísérő „Technológiai térképre” (SEC(2007) 1510) és „Kapacitástérképre” (SEC(2007)1511),

- tekintettel a Bizottság „2020-ra 20-20% – Az éghajlatváltozásból származó lehetőségek Európa számára” című közleményére (COM(2008)0030),

- tekintettel az EU éghajlatváltozásra és megújuló energiára vonatkozó 2020-as célkitűzéseihez kapcsolódó végrehajtási intézkedések csomagjának hatásvizsgálatára (SEC(2008)0085),

- tekintettel a Bizottság „A fosszilis tüzelőanyagokból történő fenntartható villamosenergia-termelés rövid időn belüli demonstrációjának támogatása” című közleményére (COM(2008)0013),

–   tekintettel a Bizottság szolgálatainak „A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatása” című munkadokumentumára (SEC(2008)0057),

- tekintettel a Bizottság „Európai energiapolitika” című közleményére (COM(2007)0001),

–   – tekintettel a Bizottság „Gazdasági reformok és versenyképesség: a 2006-os európai versenyképességi jelentés kulcsfontosságú üzenetei” című közleményére (COM(2006)0697),

- tekintettel a megújuló forrásokból előállított energia támogatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2008)0019),

- tekintettel a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2008)0016),

- tekintettel a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK és a 2006/12/EK irányelv és az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2008)0018),

- tekintettel az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007-2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(1),

- tekintettel az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2011) végrehajtására irányuló egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/976/Euratom tanácsi határozatra(2),

- tekintettel a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról szóló, 2006. október 24-i 1639/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(3),

- tekintettel az Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2007)0571),

- tekintettel a megújuló energiáról szóló európai útitervről szóló 2007. szeptember 25-i állásfoglalására(4),

- tekintettel az „Az energiahatékonysági cselekvési terv: a lehetőségek kihasználása” című 2008. január 31-i állásfoglalására(5),

- tekintettel a globális energiahatékonysági és megújuló energia alapról szóló 2008. március 13-i állásfoglalására(6),

- tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézetről szóló 2008. március 11-i álláspontjára(7),

- tekintettel a 2007. március 8–9-i brüsszeli Európai Tanács elnökségi következtetéseire,

- tekintettel a 2008. február 28-i Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács európai stratégiai energiatechnológiai tervre vonatkozó következtetéseire,

- tekintettel a 2008. március 13–14-i brüsszeli Európai Tanács elnökségi következtetéseire,

- tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

- tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6-0255/2008),

A. mivel a Parlament, a Tanács és a Bizottság egymást követő bejelentéseikben hangsúlyozták, hogy az európai energia- és éghajlat-stratégia célkitűzése az éghajlatváltozás kezelése, az energiabiztonság javítása és az európai gazdaság versenyképességének javítása,

B.   mivel az éghajlatváltozás miatti fenyegetés tovább fokozódik, és a poznani 14. éghajlat-változási konferencia (COP14) és a koppenhágai 15. éghajlat-változási konferencia (COP15) kritikus jelentőségű lesz az éghajlatváltozásról szóló nemzetközi megállapodás elérése szempontjából, amely a Kiotói Jegyzőkönyv rendszerének helyébe léphet,

C. mivel az éghajlatváltozás közgazdasági vonatkozásait feltáró Stern-jelentés elismeri, hogy az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése terén a cselekvés elmulasztásának költsége messze meghaladja a cselekvés költségét,

D.  mivel az EU fosszilis tüzelőanyagok behozatalától való függősége 2030-ra a teljes fogyasztás 65%-ára emelkedhet,

E.   mivel a Bizottság becslése szerint az EU-nak 2020-ra évi 70 milliárd euróba fog kerülni, hogy elérje az EU üvegházhatást okozó gázok kibocsátására és megújuló energiára vonatkozó célkitűzéseit,

F.  mivel az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését illetően az energiahatékonyság javítása az egyik olyan intézkedés, amely a legjobb költség/haszon arányt mutatja,

G. mivel az európai energiapolitika célkitűzései megvalósításának kulcsa a kutatás és a technológiai fejlesztés,

H. mivel a jövőbeni európai energiatechnológiai kutatás terén a jobb szinergia kialakulása csak ösztönözheti a fenntartható gazdasági növekedést, hozzájárulhat az európai gazdaság komparatív előnyeihez, javíthatja a foglalkoztatást, és ezáltal segíthet a lisszaboni stratégia célkitűzéseinek elérésében és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben,

I.    mivel a hetedik keretprogram (FP7) a hétéves programozási időszakra elosztva mindössze 2,3 milliárd eurót utal ki az energiakutatás számára,

J.   mivel az Európai Unióban a magánszektor energiatechnológiai kutatásokkal kapcsolatos befektetései igen korlátozottak versenytársaink és az egyéb európai iparágak erőfeszítéseihez képest,

K. mivel az 1980-as évek óta az EU-ban jelentősen csökkentek az állami és magán energiakutatási költségvetések, és Európa gyengén teljesít, amikor a technológiai kutatásra fordított kiadások szintjén alapuló innovációs mutatókat nemzetközi szinten összehasonlítják,

L.  mivel szükséges és indokolt az új, kevésbé szennyező energiatechnológiákat támogató állami beavatkozás, mivel ezek kezdetben költségesebbek mint azok, amelyeket felváltanak, és a piacra lépés kezdeti szakaszában ezért előfordulhat, hogy sem rövid távú kereskedelmi haszonnal, sem pedig jobb árakkal nem járnak a fogyasztók számára,

A stratégiai energiatechnológiai terv szükségessége

1.  üdvözli az európai stratégiai energiatechnológiai tervet (SET-terv); úgy véli, hogy az európai energiatechnológiai politika megfelelő pénzügyi támogatással alapvető az EU energiára és éghajlatváltozásra vonatkozó 2020-as célkitűzéseinek eléréséhez;

2.  hangsúlyozza, hogy az EU-nak úgy kell 2020-ig elérnie az üvegházhatást okozó gázok csökkentésére, az energiahatékonyságra és a megújuló energiára vonatkozó céljait, hogy közben megőrzi gazdasága versenyképességét és fenntarthatóságát; úgy véli, hogy a kibocsátások visszaszorításával járó költségek csökkentéséhez, az EU ipara számára az új piacok megteremtéséhez és az éghajlatváltozás kezelésével kapcsolatos globális kötelezettségvállalás biztosításához elengedhetetlen az innovatív, alacsony költségű, kis szén-dioxid-kibocsátású energiatechnológiák, energiahatékonyság és megújuló energia kifejlesztése és rendszerbe állítása;

3.  úgy véli, hogy e célok eléréséhez elengedhetetlen a zöld energia költségeinek csökkentése és az energiaszektorban innovációjának ösztönzése; úgy véli, hogy emiatt szükségessé válik a technológiaátadás folyamatának javítása a kutatóközpontokból a vállalkozások felé, a piaci bevezetéshez szükséges idő csökkentése, a jelenlegi technológiai és szabályozási tehetetlenség megszüntetése és a hálózatok összekapcsolhatóságának javítása;

4.  úgy véli, hogy új technológiákra, különösen a megújuló energiákon alapuló technológiákra és energiahatékonysági technológiákra is szükség van az energiaforrások diverzifikálásának megkönnyítéséhez, az energiakereslet csökkentéséhez és a belső erőforrások felhasználására szolgáló kevésbé szennyező és biztonságosabb módszerek biztosításához, az energiaellátás biztonságának elősegítése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy végezze el az EU energiaforrásainak felmérését

5.  úgy véli, hogy a SET-tervnek többféle, a különböző újfajta energiatechnológiák előnyeiről szóló nyilvános vitát ösztönző tevékenységet kellene támogatnia, nevezetesen a fogyasztói kultúra javítása és információs kampányok révén;

6.  úgy véli, hogy az olcsóbb, hatékonyabb, kis szén-dioxid-kibocsátású technológiák hozzájárulhatnak az éghajlatváltozásra vonatkozó új nemzetközi megállapodás eléréséhez, amely a Kiotói Jegyzőkönyv rendszerének helyébe léphet;

Összehangolás és stratégiai tervezés

7.  hangsúlyozza, hogy a különféle szinteken és a különböző partnerek körében a stratégiai energiatechnológiák összehangolására van szükség; hangsúlyozza annak szükségességét is, hogy az összehangolás javításakor – például az Európai Közösség irányítócsoportján és az európai energiakutatási szövetségen keresztül, amelynek nyitva kell állnia valamennyi európai kutatóközpont előtt azok méretétől és forrásaitól függetlenül – elkerüljék a túlzott bürokráciát, biztosítsák az egyszerűséget és világosságot és garantálják valamennyi potenciális partner széles körű részvételét;

8.  támogatja egy energiatechnológiával foglalkozó magas szintű irányítócsoport, valamint egy átlátható és könnyen hozzáférhető információs rendszer létrehozását, különösen a kkv-k számára, és arra kéri a Bizottságot, hogy folyamatosan tájékoztassa a Parlamentet e csoport létrehozásáról és munkájáról, valamint az információs stratégiáról;

9.   megjegyzi, hogy a keretprogramok keretében kidolgozott eszközök (ERA-NET-ek, kiválósági hálózatok, európai technológiai platformok) felhasználhatók az európai energiatechnológiai információs rendszer támogatására;

10. hangsúlyozza, hogy a tagállamokkal folytatott összehangolt együttműködés létfontosságú a kitűzött célok eléréséhez, az előnyök maximalizálásához és a költségek csökkentéséhez; úgy véli, hogy a nemzeti szintű közösségi eszközökből, például a strukturális alapokból támogathatók a kutatási, fejlesztési és innovációs kapacitások ezeken a területeken;

11. hangsúlyozza annak elengedhetetlen fontosságát, hogy a harmadik országokkal – köztük a fejlett, fejlődő és felemelkedőben lévő gazdaságokkal rendelkező országokkal – folytatott összehangolást is javítsák;

12. hangsúlyozza a nemzetközi együttműködés megerősítésének szükségességét a fejlett, a fejlődő és a felemelkedőben lévő gazdaságok viszonylatában a következetes és differenciált stratégia végrehajtása érdekében;

13. hangsúlyozza, hogy az EU kutatási alapjának kapacitásait bővíteni kell, és a további oktatás és képzés elengedhetetlen az ahhoz szükséges humánerőforrás mennyiségének és minőségének biztosításához, hogy teljes mértékben kiaknázzák az új technológiai lehetőségek megnyílásából adódó előnyöket; úgy véli, ebből a szempontból előnyös lehetne egy integrált megközelítés, amely a hetedik keretprogram összes egyedi programját felöleli;

14. felhívja a figyelmet az új kezdeményezések párhuzamosságának és sokszorozódásának esetleges kockázatára; felhívja a Bizottságot annak mérlegelésére, hogy az új európai ipari kezdeményezések (EII) hogyan fognak illeszkedni a meglévő programokhoz, beleértve az FP7-et, illetve konkrétabban az európai technológiai platformokat és az FP7 keretében meghatározott közös technológiai kezdeményezéseket, a versenyképességi és innovációs keretprogramot (CIP), különösen az Európai Innovációs és Technológiai Intézettel és annak az éghajlatváltozással és energiával foglalkozó tudás- és információs közösségével (KIC); felhívja a Bizottságot annak kifejtésére, hogy az európai ipari kezdeményezések hogyan fogják a nemzeti és az európai szintek közötti összhangot biztosítani;

15. megismétli, hogy a SET-tervnek európai szinten kell kiépíteni az energiakutatási és innovációs kapacitást; egyetért a Bizottsággal, hogy a páneurópai kutatási infrastruktúra a megoldás részét képezi; felkéri ezért a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fórumát (ESFRI), hogy azonosítsa az európai kutatási infrastruktúrák iránti igényt az olyan innovatív energiatechnológiák terén, mint amilyenek a megújuló energiákon alapuló technológiák;

16. úgy véli, hogy a transzeurópai energiahálózatok és ezen ágazat egyszerűsített engedélyezési eljárásai alapvető szerepet játszanak az EU stratégiai energiapolitikájában;

Kutatás és technológiaátadás

17. hangsúlyozza, hogy a szükséges koordinációnak ki kell terjednie a különböző tudományos és technológiai területekre, amelyek multidiszciplináris jellegük révén szerepet játszanak az energiatechnológiai kutatásban és fejlesztésben; hangsúlyozza ebben az összefüggésben a kutatás ösztönzésének szükségességét az alaptudományokban, mint amilyen a biológia, az információtechnológia, az anyagtudományok és a makrotechnológiák;

18. arra kéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az energiatechnológiák foglalkoztatással kapcsolatos potenciálját az új tagállamokban, és vezessen be az EU politikáin alapuló támogató mechanizmusokat;

19. hangsúlyozza, hogy javítani kell a kutatóközpontok technológiaátadását a vállalkozások felé; sürgeti, hogy az új Európai Innovációs és Technológiai Intézet játsszon szerepet ezen a területen;

20. sürgeti, hogy a magánszektor fektessen be többet a kutatásba, és vállaljon nagyobb kockázatot, mivel ezek az előfeltételei annak, hogy az EU éllovassá váljon ebben az ágazatban;

Európai ipari kezdeményezések

21. erőteljes meggyőződése, hogy növelt támogatásra van szükség a szemléltetési és kereskedelmi forgalomba hozatal szakaszában járó új decentralizált megújuló technológiák számára; ezért üdvözli a javasolt európai ipari kezdeményezéseket; hangsúlyozza azonban annak szükségességét, hogy a hosszabb távon szükségessé váló technológiákra irányuló K+F támogatását is növeljék, külön hangsúlyt helyezve a stratégiailag fontos technológiákra, mint amilyenek a napenergiával kapcsolatos technológiák, amelyek hosszú távon Európa energiától való függetlenségéhez vezethetnek;

22. úgy véli, hogy az európai ipari kezdeményezéseknek azokra a területekre kell összpontosulniuk, amelyek az EU éghajlatváltozásra, energiahatékonyságra és megújuló energiára vonatkozó célkitűzései fenntartható elérésének segítése és hosszú távon a költségcsökkentés és az elterjesztés szempontjából a legnagyobb lehetőséget rejtik;

23. kéri, hogy az európai ipari kezdeményezések közti prioritások meghatározásakor vegyék tekintetbe az egyes technológiák életciklusát és környezeti hatásait a termelési folyamatok minden szakaszában; kéri, hogy az ezekkel az országokkal fennálló technológiai különbségek csökkentése érdekében fontolják meg e technológiáknak a fejlődő gazdaságok részére történő átadását;

24. felszólít a fejlett országokkal való fokozottabb technológiaátadásra és tudományos együttműködés létesítésére új energiatechnológiák fejlesztése céljából;

25. támogatja azt a javaslatot, hogy az európai ipari kezdeményezéseket a meghatározott technológiák igényeitől függően különféle módon kell kialakítani; úgy vélekedik, hogy ez a rugalmasság lehetővé tenné stratégiai szövetségek kialakítását a tagállamok, helyi és regionális kormányok, kutatóközpontok és a magánszektor között konkrét technológiák kifejlesztése céljából; felszólítja e szerveket, hogy együttműködve dolgozzanak ki sürgősségi kérdésként európai ipari kezdeményezésekre irányuló részletes javaslatokat;

26. erőteljesen támogatja a szél-, a nap- és a bioenergiára, a CO2-befogásra, –szállításra és –tárolásra, a villamosenergia-rendszerre és atommaghasadásra vonatkozóan javasolt európai ipari kezdeményezéseket;

27. felszólít különösen a bioüzemanyagokkal kapcsolatos kutatások elmélyítésére annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen üzemanyagok előállításának általános környezeti hatása minden kétséget kizáróan előnyös legyen;

28. megállapítja annak fontosságát, hogy a gázzá való átalakítás céljából nagy léptékben fejlesszék a biomasszát, hogy hidrogént és folyékony szintetikus üzemanyagot állítsanak elő a fenntartható szállítási technológiák számára;

29. hangsúlyozza, hogy az atommaghasadással kapcsolatos európai ipari kezdeményezésnek lehetővé kell tennie a folytonosságot, és magában kell foglalnia a 3. és 4. generációs technológiákkal kapcsolatos K+F tevékenységet is;

30. sajnálja, hogy a SET terv a kínálatot középpontba állító intézkedéseket helyezi előtérbe, és nem foglalkozik az olyan, például az energiatakarékosságra és az energiahatékonyságra irányuló intézkedésekkel, amelyek segítségével csökkenteni lehetne az energia keresletet;

31. nyomatékosan kijelenti, hogy az energiahatékonyságnak kiemeltebben kellene szerepelnie a SET-tervben, mivel ez a terület kínálja középtávon a legnagyobb lehetőséget a költséghatékony kibocsátáscsökkentésre; különösen az építőipari ágazatban, amely a teljes energiafogyasztás 40%-át teszi ki; ezért felhívja a Bizottságot, hogy az európai ipari kezdeményezések által felölelt területeket bővítse az energiahatékonysági technológiákkal, beleértve a kapcsolt energiatermelést és a poligenerációt; támogatja, hogy az energiahatékonyságot felvegyék az EII-k prioritásai közé;

32. arra kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a javasolt európai ipari kezdeményezések más, jelentős kibocsátás-csökkentési potenciállal rendelkező szektorokra való kiterjesztésének lehetőségét, mint amilyen például a kapcsolt energiatermelés, a hidrogén, az építőipar és a lakásszektor, a fűtési és hűtési rendszerek, a jobb energiatároló és -elosztó infrastruktúrák és a hálózatok egymással való összekapcsolása;

33. úgy véli, hogy a CO2-elkülönítési és tárolási (CET) technológia fejlesztése hosszú távon fontos szerepet játszhat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében, amennyiben garantálják annak hatékonyságát és biztonságát; felhívja a Bizottságot, hogy az európai ipari kezdeményezések keretében tegye lehetővé legfeljebb 12 teljes szemléltető CET-projekt megvalósítását; megjegyzi, hogy az olyan tiszta szén technológiák támogatása, mint a szénné gázzá alakítása, egyszerűbbé és olcsóbbá teszi a CET rendszerbe állítását, amelyet a jövőben kötelezővé lehet tenni;

Finanszírozás

34. várja a Bizottság új, kis szén-dioxid-kibocsátású és CET-technológiák finanszírozásáról szóló javasolt közleményét; sajnálja, hogy ezt a közleményt nem a SET-tervvel együtt tették közzé;

35. hangsúlyozza, hogy a SET-tervet nem az FP7 és a CIP keretében az energia tekintetében rendelkezésre bocsátott források átcsoportosításával kellene finanszírozni;

36. úgy véli, hogy az éghajlatváltozás és az energia kérdésének tulajdonított prioritásra tekintettel jelentős további EU-s forrásokra van szükség az energiahatékony és megújuló energiára épülő technológiák számára, és ezeket alkalmazni kell ahhoz, hogy hozzá tudjanak járulni az EU 2020-as céljainak eléréséhez;

37. arra biztatja a Bizottságot, hogy sürgősen biztosítson megfelelő finanszírozást és támogatást az új, kis és zéró szén-dioxid-kibocsátású technológiák K+F-jének, demonstrációjának és kereskedelmi forgalomba hozatalának, hogy 2009-től kezdődően az EU költségvetéséből legalább 2 milliárd EUR-t fordítsanak az ilyen technológiák támogatására az FP7-től és a CIP-től függetlenül, továbbá felszólítja a Bizottságot arra is, hogy a 2007–2013-as pénzügyi keret félidős értékelése során terjesszen elő javaslatokat további forrásokra;

38. úgy véli, hogy jobban és nagyobb mértékben kell kihasználni az emberi és pénzügyi erőforrásokat a jövő tiszta technológiáinak gyorsabb kifejlesztése és alkalmazása érdekében;

39. hangsúlyozza az EU-s kutatási kapacitása növelésének szükségességét; ezért több finanszírozást szorgalmaz az energiatechnológiai szektorban az emberi erőforrások és a képzés számára; felszólít továbbá a képzés és a kutatás támogatására szolgáló közösségi és nemzeti pénzügyi eszközök, különösen a Hetedik Keretprogram közötti nagyobb fokú összehangolásra;

40. annak fényében, hogy nagyobb kiegészítő jellegre van szükség az EU pénzeszközei között, támogatja a „Versenyképes régiók: Kutatás és innováció” című bizottsági közleményben foglalt javaslatokat; üdvözli egyébiránt a Bizottság gyakorlati útmutatóját a regionális, nemzeti, uniós és EBB-forrásokból származó finanszírozás koordinációjáról a K+F és az innováció terén; egyetért a Bizottsággal abban, hogy jobban kell tájékoztatni az érdekelt felekt az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 54. cikkének (5) bekezdéséről, amely két különböző közösségi forrásból származó finanszírozás ugyanazon támogatható költségek céljából való felhasználására vonatkozik;

41 felhívja a Bizottságot, hogy a pénzügyi terv előterjesztésekor fejtse ki, hogy a közös európai fellépés hol teremt hozzáadott értéket a különböző technológiai ágazatokban, és tegye közzé a különböző technológiai fejlesztések fenntarthatóságával kapcsolatos megállapításait;

42. megállapítja, hogy az erőforrásokat az iparral partnerségben kell felhasználni annak érdekében, hogy az új, kis szén-dioxid-kibocsátású technológiákba irányuló magánszektorbeli befektetéseket még előnyösebbé tegyék; hangsúlyozza a világos hosszú távú jövőkép és pénzügyi keret szükségességét, amelyet olyan pénzügyi intézmények támogatnak, mint az EBB, hogy kellő biztonságot nyújtsanak a magánszektorbeli partnereknek a befektetéshez; hangsúlyozza a kkv-k bevonásának szükségességét, különösen a szétszórt energiaellátó rendszerek technológiái esetében;

43. megjegyzi, hogy az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) javasolt felülvizsgálata keretében az árverési bevételek jelentős finanszírozási forrást biztosíthatnak az EU energiabiztonsági ellátásának növelésére, miközben megvalósíthatók lesznek éghajlati, energiahatékonysági és megújuló energiákkal kapcsolatos célkitűzései.

°

° °

44. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

   HL L 412., 2006.12.30., 1. o.

(2)

   HL L 400., 2006.12.30., 404. o.

(3)

   HL L 310., 2006.11.9., 15. o.

(4)

   Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0406.

(5)

   Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0033.

(6)

   Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0096.

(7)

   Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0081.


INDOKOLÁS

Új technológiákra van szükség

Az Európai Bizottság 2008. január 23-án egy javaslatcsomagot indított el, amelynek célja a 2007-ben az Európai Tanácsban vállalt, alábbi két kulcsfontosságú cél elérése:

· az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának legalább 20%-os csökkentése az EU-ban 2020-ig;

· az EU energiafogyasztásában a megújuló energiák 20%-os részesedése 2020-ig.

Ezek a célok létfontosságú módon járulnak hozzá az éghajlatváltozás kezelésére irányuló globális erőfeszítésekhez. 2020 után ahhoz, hogy el lehessen érni az EU-nak azt a célját, hogy a globális éghajlatváltozást 2oC-ra korlátozza, az EU-ban 2050-re várhatóan 60–80%-os kibocsátáscsökkentésekre lesz szükség. E csökkentések elérése szempontjából kulcsszerepet játszik a szén-dioxid-ár bevezetése az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerén keresztül, amely valódi áttörést jelentő elképzelés gazdaságunk számára.

Az EU-nak ezeket a célokat olyan módon kell elérnie, amely biztosítja, hogy gazdasága versenyképes maradjon. A Bizottság becslése szerint az EU céljainak elérése 2020-ra a GDP 0,45%-ába, avagy körülbelül évi 70 milliárd EUR-ba fog kerülni.

Az éghajlatváltozás problémája mellett kihívást jelent az EU energiabiztonságának fenntartása az energiabehozataltól való növekvő függésre tekintettel, amely 2030-ra várhatóan 65%-ra fog emelkedni. Csak a behozott gázra való támaszkodás 2030-ra várhatóan az ellátás 84%-ára fog nőni.

Az e két – környezeti és ellátásbiztonsági – kihívás teljesítése és az EU-s gazdaság versenyképességének világszintű megőrzése során alapvető szerepet kell játszania az új energiatechnológiák fejlesztésének és alkalmazásának:

· Először is, új technológiákra lesz szükség annak biztosításához, hogy az EU a legalacsonyabb költség mellett el tudja érni kibocsátáscsökkentési céljait. Emellett, mivel az EU élen jár az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésben, arra kell törekednie, hogy kihasználja ezt a helyzetét, biztosítva, hogy vállalatai vezessék az új, alacsony költségű, kis szén-dioxid-kibocsátású technológiák és szolgáltatások fejlesztését. Az „éllovasoknak” megbízható ösztönzőkre van szükségük ahhoz, hogy áttörést érjenek el a jelenleg használt technológia állásában.

· Másodszor, világszerte új technológiákra van szükség. Az EU, amely az üvegházhatást okozó gázok világszintű kibocsátásának mintegy 14%-áért felel, egyedül nem tud megbirkózni az éghajlatváltozással. A nagy fejlődő országok, mint például Kína és India növekedéséből származó kibocsátásnövekedés aggodalomra ad okot. Indiának például 2020-ig várhatóan kétszeresére nő az energiakereslete. Szorosan együtt kell működni ezekkel az országokkal, hogy segítsünk nekik az olyan technológiák bevezetésében, amelyekkel megvalósíthatják a növekedésre vonatkozó elvárásaikat, a kibocsátások minimálisra csökkentése mellett.

· Végül az energiabiztonság szempontjából fontosak lesznek az olyan új technológiák, mint a megújuló energia és a CO2-elkülönítés és tárolás (CET), valamint az energiatermelés hatékonysága és a végfelhasználás hatékonysági megtakarításai (különösen az energiafogyasztó ipar megtakarításai) – pl. olyan új módszerek biztosításával az EU számára, amelyekkel a kibocsátások fokozása nélkül aknázhatók ki a honos energiaforrások. Sokkal világosabb elképzelést kell kialakítanunk arról, hogy melyek az EU honos energiaforrásai, és hogy ezek az új technológiák alkalmazásával hogyan aknázhatók ki jobban.

Nem elégséges az energiatechnológiákba eszközölt befektetés jelenlegi szintje

Összességében, mint a SET-terv világossá teszi, az EU jelenleg – mind a köz-, mind a magánszektorban – keveset fektet be az új energiatechnológiákba. A kutatási költségvetések az 1980-as évek óta zsugorodnak. Az EU kutatási költségvetései nem játszottak megfelelő szerepet a közép- és hosszú távú céljaink jelentette kihívásokban; és nem tükrözik azt a prioritást, amelyet a Bizottság, a Tanács és a Parlament ismételt politikai nyilatkozataiban az éghajlatváltozás kezelésének tulajdonít.

Jelenleg az FP7 keretében az EU töredékét költi energiakutatásra annak, amibe a 2020-as célok kerülni fognak (2,3 milliárd EUR, szemben a potenciális 700 milliárd EUR-val). A SET-terv nem hajtható végre az FP7 keretében rendelkezésre álló kisösszegű forrás felhasználásával, vagy egyszerűen az ipartól, a tagállamoktól, a helyi és regionális kormányoktól és pénzügyi intézményektől származó forrásokra vonatkozó önkéntes kötelezettségvállalásának bátorításával. Ha azt akarjuk, hogy ezek a szervek több forrásra vállaljanak kötelezettséget, akkor azzal kell kezdenünk, hogy az EU szintjén is több forrásra vállalunk kötelezettséget.

Ezért egyértelműen indokolt, hogy az EU szintjén lényegesen növeljük az energiatechnológiák támogatását. Az energiakutatásra, demonstrációra és kereskedelmi forgalomba hozatalra szánt költségvetés további 10 milliárd EUR-val való növelése a 2007–2013 közötti időszakra szóló pénzügyi terv végéig az adott körülmények között meglehetősen szerény hozzájárulásnak tűnne.

A finanszírozás különösen az új technológiák demonstrációs és kereskedelmi forgalomba hozatali szakaszában hiányzik. Ez különösen fontos az EU 2020-as céljához szükséges technológiák fejlesztéséhez. Valószínűleg szükséges a 2030-as és azon túli technológiák fejlesztése szempontjából kulcsszerepet játszó kutatásba eszközölt befektetés növelése is; ezért fontos a keretprogramokban is növelni az energiaprioritások finanszírozását.

Sürgős ügyről van szó. Tekintve az új technológiák demonstrációjának és kereskedelmi forgalomba hozatalának átfutási idejét, 2020 hamar elérkezik. Azonnal új befektetésekre van szükség ahhoz, hogy ezeknek ezen az időtávon hatása lehessen, és hogy valóban segíteni tudjuk az energiaipart és az EU teljes gazdaságát.

Nem szerencsés, hogy az EU költségvetési eljárása nem mozog egy ritmusban a SET-tervvel. A Bizottságnak azonban meg kellene vizsgálnia a további források bevetésének lehetőségeit. A félidős értékelés is fontos lehetőséget kínál arra, hogy új finanszírozásokra irányuló javaslatokat terjesszenek elő, és a Bizottságnak ezt kellene tennie.

Az EU-szintű finanszírozás e megemelt mértéke nem helyettesítheti semelyik egyéb köz- és magánszektorbeli finanszírozást. Olyan finanszírozási mechanizmusokat kell kialakítani, amelyek emelik a magán és egyéb finanszírozási források értékét, és összegyűjtik ezeket. Az EU-finanszírozásnak párban kell működnie a piaci húzó eszközökkel, így például a termékszabványokkal és a kibocsátáskereskedelemmel. Az EU-szintű finanszírozás növelése azonban növelni fogja valamennyi hatóság és a magánszektor bizalmát a közös munka és a befektetés iránt.

A javasolt európai ipari kezdeményezések e tekintetben fontos javaslatot képeznek. A Bizottság azt javasolja, hogy ezeknek a kezdeményezéseknek az adott technológia/szektor igényeinek megfelelően különböző formát kell ölteniük. Ennek alulról felfelé irányuló folyamatként kell megvalósulnia, amelyet az ipar, az érdekelt tagállamok, a regionális és helyi kormányzat és/vagy kutatóközpontok javaslatai mozgatnak, annak lehetőségével, hogy az EU-finanszírozás fontos katalizátorként szolgálhat. Ilyen módon ezek fogják biztosítani az e szervek közötti stratégiai szövetségek alapját, és azt a mechanizmust, amelyen belül a pénzügyi hozzájárulások összegyűjthetők és összpontosíthatók.

A meglévő támogatás felaprózott és jobb összehangolást igényel

A SET-terv azt is jelzi, hogy a meglévő támogatás felaprózott, és jobb összehangolást igényel. A tagállamok új európai közösségi irányítócsoportja és a nemzeti kutatóintézetek új európai energiakutatási szövetsége örvendetes. Kritikus jelentőséggel bír a technológiai fejlődésre és kapacitásokra vonatkozó új információk biztosítása is, ami szavatolni fogja, hogy minden partner ugyanazokat a feltevéseket alapul véve dolgozzon, hasonló prioritásokkal. Ez a tudásalapú gazdaság első területe, ahol a K+F-fel, a demonstrációval és a kereskedelmi forgalomba hozatallal kapcsolatos információkat és tevékenységeket az EU szintjén fogják koordinálni. E koordináció sikere alapvetően összefügg a közös EU-s energiapiac és a közös EU-s energiapolitika kialakításával.

Létfontosságú, hogy a SET-terv által elindítandó új kezdeményezések inkább csökkentsék, ne pedig bővítsék a felaprózódás terét. Ezeknek az új kezdeményezéseknek, például az európai ipari kezdeményezéseknek, amennyire csak lehetséges, szoros kapcsolatot kell kiépíteniük a meglévő kezdeményezésekkel (pl. az FP7-ben), és el kell kerülniük a párhuzamosságot és az ismétlést.

Az is létfontosságú, hogy a SET-terv nem egyszerűen a tagállamok közötti, hanem a harmadik országokkal való együttműködést is növeli. Az éghajlatváltozás globális kérdés, és Európa hasznot húzhat abból, ha bekapcsolódik a más országokban, köztük az USA-ban tett jelentős kutatási erőfeszítésekbe. Ezenfelül ahhoz, hogy kezelni lehessen a globális éghajlatváltozást, a technológiákat ott kell majd elterjeszteni, ahol a legköltséghatékonyabban érhetnek el hatást – például lehetséges, hogy a CET-et Kínában és Indiában kell majd rendszerbe állítani.

A transzeurópai energiahálózatok fejlesztésének szükségessége világos és nyilvánvaló, és nem igényel további tárgyalást.

Gondosan mérlegelni kell a technológiai prioritásokat

A SET-tervre és az európai ipari kezdeményezésekre vonatkozó technológiai prioritásainak azonosítása során a Bizottság – helyesen – az európai technológiai platformok által létrehozott stratégiai napirendet mérlegelte. Az előadó nagyrészt támogatja a technológiai prioritások megválasztását. A SET-tervnek azonban néhány kulcsterületre azonban nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie:

· Először is, sokan észrevételezték az energiatermelés hatékonysága hangsúlyosságának hiányát, a kapcsolt energiatermeléssel, a poligenerációval, a végfelhasználás energiamegtakarításaival és az ipari energiahatékonysággal együtt. Furcsának tűnik, hogy az európai ipari kezdeményezések listáján nem szerepel a legnagyobb költséghatékonysági lehetőséget kínáló terület.

· Másodszor, nem világos a SET-terv és a 12 iránymutató CET demonstrációs projekt végrehajtására vonatkozó fontos európai uniós kötelezettségvállalás közötti kapcsolat. A CET potenciálisan kritikus jelentőségű mind a globális éghajlatváltozás, mind az EU honos energiaforrásainak kiaknázása szempontjából. E demonstrációs projektek megkönnyítése ezért rendkívül sürgős ügy. Logikusnak tűnne, ha ezekkel a demonstrációs projektekkel egy európai ipari kezdeményezés keretében külön foglalkoznának, különösen a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása terén a kis szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés során.

· Harmadszor, a SET-terven belül nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a nyilvánosság általi elfogadottságnak. Ahhoz, hogy a technológiákat alkalmazni lehessen, ezeknek a nyilvánosság számára elfogadhatónak kell lenniük. Ez a kérdés valamennyi kulcsfontosságú ellátási technológiát érinti – de különösen az atomenergiát. A jobb tájékoztatás és a nyilvánosság bevonásának szükségességét mind az új, átívelő európai közösségi irányítócsoporton, mind az európai energiakutatási szövetségen belül, mind pedig az egyes európai ipari kezdeményezéseken belül figyelembe kell venni.


VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (3.6.2008)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az európai stratégiai energiatechnológiai tervről

(2008/2005(INI))

A vélemény előadója: Inés Ayala Sender

JAVASLATOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. tekintettel arra, hogy az Európai Unió energiához való viszonya, az energiák rendelkezésre állása és használati módja tekintetében a XXI. század közepe előtt radikális változások következnek be; mivel ha az Unió azt kívánja, hogy ez az átalakulás a társadalom számára elfogadható áron és sikerrel menjen végbe, akkor célzott kutatásra, beruházásra és termékfejlesztésre van szükség az új energiaforrások és technológiák területén, és erőfeszítést kell tennie abból a célból is, hogy az új technológiákat és lehetőségeiket érthetőbbé tegye a polgárok számára,

B.  mivel az energiatechnológia Európa energia- és éghajlat-változási politikájának egyik alapvető pillérét képezi, és hozzájárul az energia közös piacának megteremtéséhez,

C. tekintettel arra, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését illetően az energiahatékonyság javítása az egyik olyan intézkedés, amely a legjobb költség/haszon arányt mutatja,

D. mivel a jövőbeni európai energiatechnológiai kutatás terén a jobb szinergia kialakulása csak ösztönözheti a fenntartható gazdasági növekedést, hozzájárulhat az európai gazdaság komparatív előnyeihez, javíthatja a foglalkoztatást, és ezáltal segíthet a lisszaboni stratégia célkitűzéseinek elérésében és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben,

E.  tekintettel az energiatechnológiai témájú kutatási és fejlesztési tevékenységekbe való magán és állami beruházás kiemelt fontosságára; tekintettel arra, hogy ugyanakkor az uniós energiakutatásba fektetett magán és állami pénzeszközök a legutóbbi olajválság óta jelentősen csökkentek,

1.  üdvözli a Bizottság közleményét és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy növelje az európai energiatechnológiai kutatás jobb összehangolására irányuló erőfeszítéseit, és ebben a tekintetben örömmel fogadja a Bizottság által bemutatott európai stratégiai energiatechnológiai tervet (SET terv), valamint a különböző érdekelt felek részvételével tartott konzultációra irányuló eljárást;

2.  sajnálja, hogy a SET terv a kínálatot középpontba állító intézkedéseket helyezi előtérbe, és nem foglalkozik az olyan, például az energiatakarékosságra és az energiahatékonyságra irányuló intézkedésekkel, amelyek segítségével csökkenteni lehetne az energia keresletet;

3.  üdvözli az európai ipari kezdeményezések (EII-k) elindítását, ugyanakkor sajnálatának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság ezek közt nem állít fel egyértelmű fontossági sorrendet; türelmetlenül várja a SET terv finanszírozásával kapcsolatos bizottsági közleményt, és annak biztosítására kéri a Bizottságot, hogy ez a közlemény az európai politikák finanszírozásának felülvizsgálatára irányuló viták szerves részeként világosan összpontosítson a megfelelő finanszírozás szavatolására, amely magában foglalja a kibocsátási egységekből származó bevétel egy részét;

4.  felszólít e kezdeményezések közti fontossági sorrend felállítására annak érdekében, hogy az intézkedések elsősorban azokra irányuljanak, amelyekről bebizonyosodott, hogy képesek rövid távon csökkenteni a kibocsátásokat, tekintettel a 2020-ra legalább 20%-os kibocsátás-csökkentésre vonatkozó célkitűzésekre, ugyanakkor az esetlegesen olyan technológiák támogatására irányuló intézkedésekről sem szabad elfeledkezni, amelyek képesek ugyanezt hosszú távon biztosítani, a 2050-es célkitűzések elérése érdekében;

5.  kéri, hogy az európai ipari kezdeményezések közti prioritások meghatározásakor vegyék tekintetbe az egyes technológiák életciklusát és környezeti hatásait a termelési folyamatok minden szakaszában; kéri, hogy az ezekkel az országokkal fennálló technológiai különbségek csökkentése érdekében fontolják meg e technológiáknak a fejlődő gazdaságok részére történő átadását;

6.  felszólít a fejlett országokkal való fokozottabb technológiaátadásra és tudományos együttműködés létesítésére új energiatechnológiák fejlesztése céljából;

7.  úgy véli, hogy a bizottsági közlemény nem kezeli kiemelten az energiahatékonyság kérdését; úgy véli, hogy ebben a közleményben ennek sokkal nagyobb figyelmet kellene szentelni; ösztönzi a Bizottságot, hogy vegye fel az energiahatékonyságot az európai ipari kezdeményezések közé;

8.  arra kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a javasolt európai ipari kezdeményezések más, jelentős kibocsátás-csökkentési potenciállal rendelkező szektorokra való kiterjesztésének lehetőségét, mint amilyen például a kapcsolt energiatermelés, a hidrogén, az építőipar és a lakásszektor, a fűtési és hűtési rendszerek, a jobb energiatároló és -elosztó infrastruktúrák és a hálózatok egymással való összekapcsolása;

9.  támogatja egy energiatechnológiával foglalkozó magas szintű irányítócsoport, valamint egy átlátható és könnyen hozzáférhető információs rendszer létrehozását, különösen a kkv-k számára, és arra kéri a Bizottságot, hogy folyamatosan tájékoztassa a Parlamentet e csoport létrehozásáról és munkájáról, valamint az információs stratégiáról;

10. felkéri a Bizottságot, hogy az európai ipari kezdeményezések kialakításánál legyen tekintettel az egyes technológiák használatával járó környezetszennyezési és közegészségügyi kockázatokra, különös tekintettel az esetleges részecskekibocsátásra, széndioxid-kibocsátásra és a radioaktív hulladékok tárolására; az új energiatechnológiák társadalmi elfogadottságának elősegítése érdekében javasolja a társadalmi szereplők véleményének meghallgatását;

11. úgy véli, hogy jobban és nagyobb mértékben kell kihasználni az emberi és pénzügyi erőforrásokat a jövő tiszta technológiáinak gyorsabb kifejlesztése és alkalmazása érdekében; véleménye szerint a tagállamoknak legalább akkora erőfeszítéseket kellene tenniük, mint a 80-as évek energiaválságára adott válaszintézkedéseik idején;

12. hangsúlyozza az EU-s kutatási kapacitása növelésének szükségességét; ezért több finanszírozást szorgalmaz az energiatechnológiai szektorban az emberi erőforrások és a képzés számára; felszólít továbbá a képzés és a kutatás támogatására szolgáló közösségi és nemzeti pénzügyi eszközök, különösen a Hetedik Keretprogram közötti nagyobb fokú összehangolásra;

13. arra kéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az energiatechnológiák foglalkoztatással kapcsolatos potenciálját az új tagállamokban, és vezessen be az EU politikáin alapuló támogató mechanizmusokat;

14. hangsúlyozza a nemzetközi együttműködés megerősítésének szükségességét a fejlett, a fejlődő és a felemelkedőben lévő gazdaságok viszonylatában a következetes és differenciált stratégia végrehajtása érdekében.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

3.6.2008

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

53

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Georgs Andrejevs, Margrete Auken, Pilar Ayuso, Irena Belohorská, Johannes Blokland, John Bowis, Frieda Brepoels, Martin Callanan, Dorette Corbey, Magor Imre Csibi, Chris Davies, Avril Doyle, Mojca Drčar Murko, Edite Estrela, Anne Ferreira, Matthias Groote, Françoise Grossetête, Cristina Gutiérrez-Cortines, Satu Hassi, Gyula Hegyi, Marie Anne Isler Béguin, Christa Klaß, Eija-Riitta Korhola, Peter Liese, Jules Maaten, Roberto Musacchio, Riitta Myller, Péter Olajos, Miroslav Ouzký, Vladko Todorov Panayotov, Vittorio Prodi, Frédérique Ries, Dagmar Roth-Behrendt, Guido Sacconi, Horst Schnellhardt, Richard Seeber, Kathy Sinnott, María Sornosa Martínez, Antonios Trakatellis, Anja Weisgerber, Åsa Westlund, Anders Wijkman, Glenis Willmott

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Inés Ayala Sender, Iles Braghetto, Philip Bushill-Matthews, Bairbre de Brún, Genowefa Grabowska, Henrik Lax, Johannes Lebech, Miroslav Mikolášik, Hartmut Nassauer, Alojz Peterle


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

5.6.2008

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

43

3

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Šarūnas Birutis, Jan Březina, Jerzy Buzek, Jorgo Chatzimarkakis, Dragoş Florin David, Den Dover, Lena Ek, Norbert Glante, Fiona Hall, Rebecca Harms, Erna Hennicot-Schoepges, Mary Honeyball, Romana Jordan Cizelj, Werner Langen, Anne Laperrouze, Romano Maria La Russa, Eluned Morgan, Angelika Niebler, Atanas Paparizov, Aldo Patriciello, Miloslav Ransdorf, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Mechtild Rothe, Paul Rübig, Britta Thomsen, Patrizia Toia, Nikolaos Vakalis, Adina-Ioana Vălean, Alejo Vidal-Quadras

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Göran Färm, Juan Fraile Cantón, Robert Goebbels, Françoise Grossetête, Cristina Gutiérrez-Cortines, Satu Hassi, Gunnar Hökmark, Mieczysław Edmund Janowski, Eija-Riitta Korhola, Esko Seppänen, Peter Skinner, Hannes Swoboda, Silvia-Adriana Ţicău, Lambert van Nistelrooij

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

Giovanna Corda, Catherine Neris, Antolín Sánchez Presedo

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat