JELENTÉS a 2009. évi költségvetésről: a 2009. évi előzetes költségvetési tervezetre vonatkozó előzetes észrevételek és az egyeztetésre kapott megbízatás

26.6.2008 - (2008/2025(BUD))

III. szakasz – Bizottság
Költségvetési Bizottság
Előadó: Jutta Haug

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a 2009. évi költségvetésről: a 2009. évi előzetes költségvetési tervezetre vonatkozó előzetes észrevételek és az egyeztetésre kapott megbízatás

(2008/2025(BUD))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a 2009-es pénzügyi évre szóló előzetes költségvetési tervezetre, amelyet a Bizottság 2008. május 6-án fogadott el,

–   tekintettel a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között 2006. május 17-én létrejött intézményközi megállapodásra,

–   tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkére és az Euratom-Szerződés 177. cikkére,

–   tekintettel a Bizottság éves politikai stratégiájáról szóló, valamint a 2009-re vonatkozó költségvetési keretről és prioritásokról szóló 2008. április 24-i állásfoglalásaira,

–   tekintettel eljárási szabályzata 69. cikkére és IV. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság valamint a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére,

A. mivel 2009-ben a Lisszaboni Szerződés – ratifikálása esetén – a jogalkotási és költségvetési területen végre egyenrangúvá teszi az Európai Parlamentet a Tanáccsal, továbbá újabb hatáskörökkel ruházza fel az Európai Uniót, amelyek mind jelentős hatással lesznek majd az EU költségvetésére,

B.  mivel az éves költségvetési eljárás egészének alapvető változásokon kell átesnie az új szerződés rendelkezései, a kötelező és nem kötelező kiadások közötti különbségtétel, valamint a nem kötelező kiadások tekintetében meghatározott (legnagyobb) növekedési arány megszűnése következtében,

C. mivel 2008. április 16-án a három intézmény megállapodott egy, a Lisszaboni Szerződés miatt szükséges költségvetési intézkedésekről szóló tárgyalások mihamarabbi lefolytatására vonatkozó nyilatkozatról, szem előtt tartva, hogy 2009-ben új Európai Parlament és új Európai Bizottság fog felállni, amelyeknek teljes mértékben felkészültnek kell lenniük a ratifikálása esetén az új szerződéssel bekövetkező változásokra,

2009. évi előzetes költségvetési tervezet

1.  tudomásul veszi, hogy a 2009. évi előzetes költségvetési tervezet (EKT) kötelezettségvállalási előirányzatokban meghatározott összege 134 394,9 millió euró, a kifizetési előirányzatok összege pedig 116 736,4 millió euró, 2 638,1 millió eurós tartalékkeretet hagyva a kötelezettségvállalások felső határértéke alatt, valamint 7 443,6 millió eurót a kötelező kiadásokra vonatkozó kifizetések felső határértéke alatt, ami a kötelezettségvállalások 33%-ának, illetve a kifizetések 38%-ának felel meg;

2.  rámutat, hogy az EKT kötelezettségvállalásai a bruttó nemzeti jövedelem 1,04%-ának felelnek meg, ami a 2008-as költségvetéshez képest 3,1%-os növekedést jelent, ezen belül a kötelező kiadások az új tagállamoknak nyújtott közvetlen támogatások fokozatos bevezetése miatt 4,7%-kal, a nem kötelező kiadások pedig 2,4%-kal növekedtek;

3.  érdeklődéssel állapítja meg, hogy az EKT 2009-es kifizetései a bruttó nemzeti jövedelem 0,9%-ának felelnek meg, ami a 2008-as költségvetéshez képest 3,3%-os csökkenést jelent, ezen belül a kötelező kiadások kifizetései 4,8%-kal emelkedtek a kötelezettségvállalások alakulása következtében, míg a nem kötelező kiadások kifizetései 7,6%-kal csökkentek;

4.  tudomásul veszi az EKT Bizottság által meghatározott prioritásait:

- a fenntartható fejlődés támogatása és a munkahelyteremtést ösztönző gazdasági légkör előmozdítása; az innováció támogatása;

- kohéziós politika folytatása az Unió régiói közötti egyenlőtlenségek enyhítése érdekében;

- az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint a tiszta és hatékony energiaforrásokra irányuló kutatás támogatása; egy függetlenségen és biztonságon alapuló uniós energiapolitika kidolgozása;

- egységes integrációpolitika kialakítása és a jog érvényesülésén alapuló közös térség létrehozása;

- a közel-keleti békefolyamat, valamint Koszovó és a tágabb balkáni régió stabilitásának támogatása;

- élelmiszersegélyek nyújtása és a fejlesztési együttműködés környezetvédelmi vonulatának megerősítése;

Általános észrevételek

5.  kifejezi meggyőződését, hogy az Európai Uniót el kell látni a jelenlegi politikái és tevékenységei maradéktalan végrehajtásához szükséges forrásokkal, s egyidejűleg az új politikai kihívásoknak való megfelelést lehetővé tevő elegendő rugalmassággal;

6. megállapítja, hogy az előzetes költségvetési tervezetben a 2 638 millió eurós össztartalék legnagyobb részét, azaz egy 2 027 millió eurós összeget a piaccal kapcsolatos kiadások és a 2. fejezet alatti közvetlen kifizetések kerete (a KAP első pillére) teszi ki; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2007–2013-ra szóló többéves pénzügyi keret (TPK) és a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás értelmében csak igen korlátozott feltételek mellett lehet felhasználni a 2. fejezet (a KAP első pillére) alatti tartalékot, és hogy az Unió ezért nem tud rugalmasan reagálni új politikai szükségleteire; hangsúlyozza, hogy ezt a fontos tartalékot fel kellene tudni használni az Unió új prioritásként jelentkező célkitűzéseinek megvalósítására, mint ahogyan az a Galileo projekt esetén történt a Tanács és a Parlament 2007. novemberi megállapodását követően; emlékeztet arra, hogy a 2. fejezet (a KAP első pillére) tényleges kiadásai 2007 óta strukturálisan nem érik el a többéves pénzügyi keretben előirányzott planfonértéket;

7.  rámutat arra, hogy a többéves pénzügyi keret egyéb felső határértékei, s különösen az 1a., 3b. és 4. fejezet alatti igen kis tartalékkeretek következtében az Unió politikai változásokra való reagálási képessége költségvetési szempontból rendkívül korlátozott, kiemeli ugyanakkor, hogy a pénzügyi hiány kiküszöbölése érdekében alkalmazni lehet az intézményközi megállapodás előírásait;

8.  költségvetési hatóságként feladatának tekinti annak biztosítását, hogy az EU költségvetésében szereplő összegeket a korlátozott erőforrások optimalizálásával költsék el; nagyratörőbb, kiegyensúlyozott és összehangolt költségvetés kialakítására törekszik a szakbizottságokkal együttműködve és kéréseik figyelembe vételével;

9.  nem látja minden esetben a Bizottság éves politikai stratégiájában és az EKT-ban kifejtett politikai prioritások, valamint a vonatkozó költségvetési tételek és politikai területeknek juttatott összegek megnövelése közötti egyértelmű összefüggést; továbbra sem elégedett a Bizottság arra irányuló kísérleteivel, hogy az EKT-ba belefoglalja a Parlament prioritásait; nincsen például meggyőződve arról, hogy az éghajlatváltozás prioritása a Bizottság javaslatának megfelelően valóban tükröződik a költségvetésben; további tájékoztatást kér arról, hogy milyen számítási módszer vezetett arra az eredményre, miszerint az uniós költségvetés több mint 10%-át, azaz 14 milliárd eurót fordítanak környezetvédelmi célokra; kéri a költségvetésben szereplő, éghajlatváltozáshoz kapcsolódó valamennyi kiadás – beleértve a strukturális alapokat – átfogó bemutatását annak érdekében, hogy értékelni tudja a politikai és költségvetési prioritások közötti viszonyt;

10. kinyilvánítja szándékát, hogy szorosan együtt kíván működni a Tanáccsal és a Bizottsággal annak érdekében, hogy mielőbb hatékony megállapodásra jussanak az energia- és éghajlatváltozási csomagról; megjegyzi, hogy az EU-nak továbbra is bizonyítania kell, hogy a gazdasági növekedés összeegyeztethető az alacsony szén-dioxid-kibocsátással;

11.  komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a rendelkezésre álló tartalékok mostanában egyre gyakrabban olyan „kreatív költségvetési gyakorlatoknak” köszönhetőek, mint a meglévő többéves programok kifizetéseinek későbbre halasztása („backloading”), a már jól ismert és előrelátható költségvetési szükségletek kizárása és egyéb hasonló műveletek; az ilyen gyakorlatokat a megbízható költségvetés-tervezés elvével ellentétesnek tartja, s újból kéri, hogy az EKT valóságosan tükrözze az elkövetkező év költségvetési igényeit; együttműködésre kéri fel a Bizottságot és a Tanácsot annak érdekében, hogy meghozzák a szükséges döntéseket azért, hogy megfelelő szintű előirányzatok álljanak rendelkezésre a 2009-es költségvetésben;

12. hangsúlyozza az Európai Unió költségvetésének világos, következetes és átlátható bemutatásának jelentőségét, ami feltétlenül szükséges annak vonatkozásában is, hogy az európai polgárokat tájékoztatni kell az uniós pénzek elköltésének mikéntjéről; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság működési és igazgatási kiadásai közötti különbségtétel egyre nehezebbé vált, valamint amiatt, hogy a – valójában az 5. fejezet alá tartozó – igazgatási jellegű kiadásoknak már most is jelentős részét finanszírozzák működési előirányzatokból;

13. helyteleníti, hogy jelenleg nem jelölik egyértelműen sem az előző pénzügyi tervhez képest végrehajtott pontos változtatásokat a frissen előterjesztett pénzügyi tervezési dokumentumban, sem az adott évben végrehajtott növekedések ellensúlyozásának megtörténtét illetve módját, valamint az előzetes és utólagos kifizetések végrehajtásának módját; úgy véli, hogy ez nem áll összhangban az intézményközi megállapodás 46. pontjának rendelkezéseivel, és felhívja a Bizottságot, hogy tegyen eleget erre vonatkozó kötelezettségeinek;

14. hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos a többéves programok előzetes és utólagos kifizetései hatásának nyomon követése az egész költségvetésben a többéves pénzügyi keret időtartama alatti kötelezettségvállalások koherens megtervezésének biztosítása érdekében, a Parlament prioritásainak tiszteletben tartása mellett, az intézményközi megállapodásban megfogalmazottak szerint;

15. megdöbbenésének ad hangot a Bizottság előzetes költségvetési tervezetében szereplő kifizetési előirányzatok rendkívül alacsony szintje miatt (116 736 millió euró); emlékeztet arra, hogy a 2007-es és a 2008-as költségvetésben megszavazott költségvetési előirányzatok mértéke 126 500 illetve 129 100 millió euró volt;

16. kéri a Bizottságtól, hogy folytassa a 2007-ben megkezdett átvilágítást, és egyértelműen adjon további tájékoztatást az emberi erőforrással kapcsolatos politikáról, a személyzetátcsoportosítási stratégia alkalmazásáról, valamint a feladatok kiszervezésének mértékéről 2009-ben; kéri, hogy 2009. április 30-ig készüljön nyomon követési jelentés, amely tartalmazza a saját belső felépítése vonatkozásában megállapított bizottsági következtetéseket; tudomásul veszi „a Bizottság emberi erőforrásainak megtervezése és optimalizálása az EU prioritásainak szolgálatában” című 2008-as bizottsági nyomon követési jelentést, amelyben a Bizottság megerősíti elköteleződését amellett, hogy 2013-ig nem fog igényelni új álláshelyeket a 2009-ben a bővítéssel kapcsolatosan igényelt álláshelyek utolsó csoportján kívül;

1a. alfejezet

17. tudomásul veszi, hogy a „versenyképesség a növekedés és a foglalkoztatottság szolgálatában” elnevezésű fejezet számára az EKT-ban biztosított kötelezettségvállalási előirányzatok 11 690 millió eurót tesznek ki, 82 millió euró rendelkezésre álló tartalékkerettel; ez 5,5%-os növekedést jelent 2008-hoz képest; megjegyzi, hogy a kifizetések 5,3%-al nőttek 10 286,2 millió euróra;

18. üdvözli a Bizottság kulcsfontosságú tevékenységek végrehajtására irányuló szándékát a munkahelyteremtés és az innováció, a kis- és középvállalkozások (kkv-k), valamint a kutatás támogatása területén; kiemeli, hogy az e téren elindított jelenlegi – például a versenyképességi és innovációs keretprogram és más, a kkv-kat érintő –kezdeményezéseket megfelelően kell végrehajtani és azokat nyomon kell követni;

19. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy minden olyan intézkedésre megfelelő költségvetési források álljanak rendelkezésre, amelyek hozzájárulnak a médiával és az új technológiákkal kapcsolatos oktatási programok reklámozásához és bevezetéséhez;

20. helyteleníti az 1a. alfejezet tartalékkeretének rendkívüli korlátozottságát, mely azt jelzi, hogy nem lesz lehetőség arra, hogy az új prioritásokat átcsoportosítással, meglévő fontos programok súlyos ellehetetlenítése nélkül finanszírozzák, következésképpen javasolja további források biztosítását új prioritások meghatározása esetén;

21. úgy véli, hogy az 1a. alfejezeten belül rendelkezésre álló tartalékkeret korlátozott volta miatt prioritásként kell kezelni a folyamatban lévő kísérleti projektek és előkészítő intézkedések megfelelő végrehajtását és kiértékelését, ugyanakkor újabb ilyen projektek és előkészítő fellépések beindításának lehetőségét továbbra is biztosítani kell;

22. a tervezett kisvállalkozói törvényt igen fontos stratégiának tartja a kis- és középvállalkozások támogatására; türelmetlenül várja az eme új stratégiai eszköz finanszírozására vonatkozó konkrét javaslatokat; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy e célból fokozottabban használják fel a strukturális alapokon keresztül rendelkezésre álló forrásokat is; megjegyzi, hogy a kkv-kat különösen sújtják a késedelmes kifizetések, ezért az Európai Uniónak el kell kerülni a késedelmes kifizetéseket egy olyan hatékony és átlátható ellenőrzési rendszer alkalmazása segítségével, amely biztosítja, hogy a kifizetések egy adott időn belül megtörténnek;

1b. alfejezet

23. tudomásul veszi, hogy a „kohézió a növekedés és a foglalkoztatottság szolgálatában” elnevezésű fejezet számára az EKT-ban biztosított kötelezettségvállalási előirányzatok 2,5%-os növekedéssel összesen 48 413,9 millió eurót tesznek ki, csupán 14 millió euró rendelkezésre álló tartalékkal a technikai segítségnyújtási keretben; megjegyzi, hogy az átfogó 2,5%-os emelkedés a Kohéziós Alap jelentős megnövelésének tudható be (+14% 2008-hoz képest), míg a strukturális alapok előirányzatai azonos szinten maradtak;

24. sajnálatosnak tartja a kifizetések meredek csökkenését, amely 2008-hoz képest 13,9%-kal esett 34 914,1 millió eurós összegre; nincs meggyőződve különösen a kifizetési előrejelzések szintjének lefelé történő korrigálásának – nevezetesen az ERFA konvergencia 30%-os, az ERFA regionális versenyképesség és foglalkoztatottság 13%-os, az ERFA területi együttműködés 85%-os, valamint a 2007–2013 közötti új programoknak szánt Kohéziós Alap 50%-os csökkentése – indokairól;

25.  ügyelni fog arra, hogy a kohéziós politikákhoz szükséges források biztosítottak maradjanak annak érdekében, hogy meg tudjanak felelni a szolidaritás elvét az Európai Unióban érő jelenlegi és jövőbeli kihívásoknak;

2. fejezet

26. megjegyzi, hogy „a természeti erőforrások megőrzése és kezelése” elnevezésű fejezet számára az EKT-ban biztosított kötelezettségvállalási előirányzatok 57 525,7 millió eurót tesznek ki, ami 3,5%-os növekedést jelent 2008-hoz képest, 2 113,3 millió euró rendelkezésre álló tartalékkerettel; a kifizetések 3,0%-kal 54 834,9 millió euróra emelkednek; a 2. fejezet piaccal kapcsolatos kiadásokra és közvetlen segélyekre előirányzott részének a kötelezettségvállalási előirányzatokban meghatározott összege 42 860,3 millió euró, a kifizetési előirányzatok összege pedig 42 814,2 millió euró;

27. kiemeli, hogy a vidékfejlesztési programozásban szereplő környezetvédelmi intézkedések ellenére, illetve a közvetlen kifizetésekre vonatkozó kölcsönös megfeleltetési rendszert erősítő környezetvédelmi standardok dacára a 2. fejezethez tartozó előirányzatok csupán 0,5%-át használják fel a környezetvédelmi prioritás számára, mialatt a források túlnyomó többségét közvetlen segélyekre és piaccal kapcsolatos kiadásokra irányozzák elő;

28. üdvözli a LIFE+ 20,9 millió eurós összeggel történő megemelését, ugyanakkor némi sajnálattal jegyzi meg, hogy e növekedésnek csupán egy része irányul az éghajlatváltozás területén folyó tevékenységek fokozására; úgy véli, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek a költségvetésen horizontálisan átnyúló prioritása nem tükröződik megfelelően e számokban;

29.  emlékeztet arra, hogy a KAP elsődleges célja a piaci stabilizáció, az ellátásbiztonság és az elfogadható fogyasztói árak szavatolása, és ezért felhívja az EU-t, hogy a 2009. évi költségvetésben irányozza elő a szükséges eszközöket a jelenlegi élelmiszerválságból adódó új szükségletek kezelése, különösen a leginkább nélkülöző emberek – akik a legjobban szenvednek ettől a válságtól – élelmiszerekhez való hozzáférésének javítása érdekében;

30. üdvözli a kedvező piaci körülmények, valamint az ebből fakadó megtakarítások következtében a mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítésekben tapasztalható általános csökkenő tendenciát;

31. megjegyzi, hogy az EKT kötelezettségvállalásai a vidékfejlesztés terén 13 401 millió eurós kötelezettségvállalási előirányzattal (a modulációt is beleértve) és 10 926 millió eurós kifizetési előirányzattal viszonylag stabilak maradnak, ami 2008-hoz képest 4%-os csökkenést jelent;

32. úgy véli, hogy e számadatok jelzésértékű elemeit képezik a Bizottság által 2008. május 20-án benyújtott „KAP-állapotfelmérés” keretének;

33. rámutat, hogy az EMVA végrehajtása nagy nehézségekbe ütközik; sajnálatát fejezi ki, hogy 2007-ben 2830 millió euró előirányzat maradt elköltetlenül, hogy az áthozat 2008-ra 1361 millió euró volt, és az intézményközi megállapodás 48. pontja értelmében 1469 millió eurót programoztak újra a 2008–2013-as időszakra; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy ilyen jelentős összeget csoportosítanak újra, ami jelentős késedelmet fog okozni a vidéki területeken rendelkezésre álló alapok terén;

3a. alfejezet

34. megjegyzi, hogy „a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése ” elnevezésű fejezet számára az EKT-ban biztosított kötelezettségvállalási előirányzatok 15%-os növekedéssel 839,1 millió eurót tesznek ki, 32,9 millió euró rendelkezésre álló tartalékkerettel; a kifizetések 11,7%-kal 596,7 millió euróra emelkednek;

35. rámutat, hogy a 2008-hoz viszonyított figyelemre méltó növekedés főként a „szolidaritás – külső határok, vízumpolitika és a személyek szabad mozgása” (+44,4 millió euró, azaz +15,6%), a „migrációs áramlások — közös bevándorlási és menekültügyi politika” (+43,3 millió euró, azaz +18,9%) és a „biztonság és a szabadságjogok védelme” (+20,8 millió euró, azaz +27,1%) alcímek alatti összegek jelentős megemelésének köszönhető;

36. tudomásul veszi a „bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem” egyedi program kötelezettségvállalási előirányzatainak 36,3%-os növelését, és meg fogja vizsgálni ennek indokait;

37. aggodalmát fejezi ki az „alapvető jogok és jogérvényesülés” tevékenységének alulfinanszírozottsága miatt, amelynek kötelezettségvállalási előirányzatait csupán 0,2%-kal növelték, és a kifizetési előirányzatai 10%-kal ténylegesen csökkentek 2008-hoz képest;

38. hangsúlyozza, hogy az EKT megtartja az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex) számára 2008-ban megszavazott előirányzat-növekedést, ugyanakkor némi aggodalommal veszi tudomásul a támogatás újbóli egyensúlyba hozását 5,7 millió eurónak a működési kiadásokból az igazgatási kiadásokba történő áthelyezésével; felszólít, hogy 2009-re növeljék a Frontex előirányzatait, hogy továbbra is meg tudjon felelni állandó és megszakítás nélküli küldetéseire vonatkozó kötelezettségvállalásainak az Unió déli határain (Hera, Nautilus és Poseidon);

39. hangsúlyozza, hogy a bevándorlási politikáról szóló európai paktumban szerepelniük kell az illegális bevándorlás kezelésével, a legális bevándorlás irányításával, a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedésével és a határvédelem megerősítésével kapcsolatos kérdéseknek is, teljes mértékben szem előtt tartva a szolidaritás elvét;

3b. alfejezet

40. megjegyzi, hogy az EKT állampolgárságra vonatkozó fejezete számára biztosított kötelezettségvállalási előirányzatok összesen 628,7 millió eurót tesznek ki, ami 1,0%-os növekedést jelent, amennyiben a 2008-as előirányzatokból levonjuk a Szolidaritási Alap előirányzatait és a Bulgária és Románia számára nyújtott átmeneti támogatást; a rendelkezésre álló tartalékkeret 22 millió euró, a kifizetések 0,7%-kal 669 millió euróra emelkednek;

41. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alfejezet alatti csekély 22 millió eurós tartalék igen korlátozott mozgásteret hagy a kísérleti projektek és előkészítő tevékenységek számára;

42. felhívja a figyelmet, hogy az EU polgárainak védelmére való nagyobb felkészültség érdekében növelni kell az EU polgári védelmi beavatkozásainak hatékonyságát, és erősíteni kell koordinációját, többek között közös polgári védelmi módszerek kialakításával a tagállamokban, korai riasztási és megelőző rendszerek kialakításával és a polgári védelmi eszközök szállításának fejlesztésével;

43. elítéli, hogy az európai polgárok mindennapjaira közvetlen kiható, létfontosságú politikákat magában foglaló alfejezet előirányzatainak a Bizottság által javasolt növekedése jóval alacsonyabb a kötelezettségvállalási előirányzatok átlagosan 3,1%-os növekedésénél; különösen sajnálkozik amiatt, hogy főként az európai polgárok számára fontos tevékenységek finanszírozása részesült a legcsekélyebb növekedésben vagy 2008-hoz viszonyítva akár csökkent is;

44.  aggodalmának ad hangot a kommunikációs tevékenységek finanszírozását biztosító számos költségvetési tétel Bizottság által javasolt csökkentése miatt, különösképpen a 2009-ben e területet érintő feladatok és új kihívások – mint pl. az európai választások vagy a Lisszaboni Szerződés lehetséges hatálybalépése –tekintetében;

45.  úgy véli, hogy kommunikációs és tájékoztatási politika alapvető feladata az uniós polgárok tájékoztatása az EU által megvalósított fellépésekről és programokról, valamint az elmúlt években elért fejlődésről;

46.  emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet 49. cikkének megfelelően intézményi autonómiája részeként minden intézménynek joga van kommunikációs politikája végrehajtására egy közös keret szabta korlátokon belül, és bizonyos mértékben harmonizálva a külső megjelenést, amely minden kommunikációs intézkedés során felismerhető „EU-s védjegy” kialakulását teszi lehetővé;

47.  elismeri az intézmények által követett különböző kommunikációs politikáknak a tájékoztatási és kommunikációs intézményközi munkacsoporton belüli koordinációja szükségességét; emlékeztet arra, hogy a kommunikáció régóta fontos prioritás a Parlament számára; úgy véli, hogy a Parlament által e folyamatban betöltött központi szerep – különösen a közelgő európai parlamenti választásokra tekintettel – alapvető fontosságú, és biztosítja a kommunikációs politika folytonosságát és hatékonyságát; hangsúlyozza, hogy a polgárok számára adott, az uniós jogszabályok alkalmazásából eredő jogaikról szóló tájékoztatást erősíteni kell;

4. fejezet

48. tudomásul veszi, hogy az EU mint globális szereplő elnevezésű fejezet számára biztosított kötelezettségvállalási előirányzatok 1,8%-kal 7 440,4 millió euróra emelkednek 243,6 millió euró rendelkezésre álló tartalékkerettel; a kifizetések 6,6%-kal 7 579,5 millió euróra csökkennek;

49. megállapítja hogy ez az 1,8%-os növekedés nem éri el az EU általános költségvetését jellemző átlag 3,1%-os össznövekedést; úgy véli, hogy ez nyugtalanító jel, mivel a 4. fejezet hagyományosan az egyik legkomolyabb kihívásokat jelentő része az Unió költségvetésének;

50. aggodalmát fejezi ki a 4. fejezet alulfinanszírozottsága miatt, és határozottan elítéli a Bizottság által választott, bizonytalan költségvetés-tervezési megközelítést, amely egyáltalán nem veszi figyelembe az e területen várhatóan felmerülő valódi igényeket; megállapítja következésképpen, hogy a jelenlegi 243,6 millió eurós tartalékkeret meglehetősen esetleges számadatnak tűnik; úgy véli, hogy ezt a problémát csak a többéves pénzügyi keretátfogó felülvizsgálatával lehet kezelni, mely során növelni kell a 4. fejezet plafonértékét a 2009–2013-as időszakra;

51. rámutat arra, hogy az EKT előterjesztése előtt a Parlament a fent említett 2008. április 24-i állásfoglalásában az összes – különösen a többéves pénzügyi keret 4. fejezete alatt felmerülő – költségvetési igényről valósághű képet kért; úgy véli, hogy az EKT e fejezet esetében nem követi a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét;

52. ezért aggodalommal veszi tudomásul, hogy a Bizottság már a költségvetési eljárás e korai szakaszában kijelentette, hogy a Koszovó, a Közel-Kelet, az élelmiszersegélyek és a makroszintű pénzügyi támogatások számára elkülönített előirányzatok nyilvánvalóan nem lesznek elegendőek a szerte a világon fennálló uniós kötelezettségvállalások teljesítéséhez, nem beszélve a várható többletigényekről: az EKT például 161 millió euró kötelezettségvállalási előirányzatot és 100 millió euró kifizetési előirányzatot javasol Palesztina és a békefolyamat támogatása céljára, noha a 2008-as költségvetésben 300 millió euró és 200 millió euró szerepel végleges összegekként; Koszovó tekintetében az EULEX misszió számára elkülönített előirányzatok 15,7%-kal csökkennek a KKBP-n belül; ezt elfogadhatatlannak tartja, és új megközelítés alkalmazására szólít fel a palesztinai és koszovói kiadásokkal kapcsolatban; úgy véli, hogy már most előre lehet látni a jelentős pénzügyi hiányt azon döntés kapcsán, hogy jelentősen megnövelik az EUPOL afganisztáni missziójának dolgozó szakértők eredeti számát;

53. megerősíti, hogy támogatja az elmélyített és differenciált európai szomszédságpolitika végrehajtását; hangsúlyozza, hogy az európai szomszédsági és partnerségi támogatási eszköz (ENPI) számára megfelelő pénzügyi keretet kell biztosítani, amely tükrözi az EU elkötelezettségét kelet- és dél-európai szomszédjai irányában; tudomásul veszi a 2009-re tervezett előirányzatok szerény mértékű növekedését, és hangsúlyozza, hogy a legutóbbi – „Barcelonai folyamat: Unió a mediterrán térségért” – kezdeményezés nem hátráltathatja a kelet-európai és a dél-európai szomszédok számára elkülönített kötelezettségvállalási előirányzatok közötti egyensúly megteremtésére tett erőfeszítéseket, és semmi esetre sem növelheti a költségvetési feszültséget az ENPI-n belül;

54.  elítéli, hogy e többletigények finanszírozására nem javasoltak költségvetési megoldásokat, de még megoldások nyomai sem mutatkoztak; sürgősen kéri ismételten a 4. fejezettel – beleértve a KKBP-alcímet – kapcsolatos összigények pontosítását;

55.  megismétli azon meggyőződését, amely szerint sem a rugalmassági eszközt, sem a sürgős segélyre képzett tartalékalapot (244 millió euró) nem szabad az EU hosszú távra tervezett politikáinak és tevékenységeinek finanszírozására fordítani vagy helytelenül felhasználni, és elszánt arra, hogy a költségvetési eljárás során megvédje ezt az álláspontot;

56. aggodalommal hívja fel a figyelmet az egyre erősödő globális élelmiszerválságra és az éghajlatváltozás hatásaira, és kiemeli, hogy az EU-nak képesnek kell lennie a fejlődő országoknak nyújtandó élelmiszersegélyek és katasztrófaelhárítás tekintetében vállalt kötelezettségeinek teljesítésére; őszinte aggodalommal veszi tudomásul, hogy a 2009-es EKT-ban élelmiszersegélyek céljára a 2008-as összeghez (+3%) képest mindössze 6,8 millió euróval többet különítettek el, valamint hogy a Bizottság már 2008. április végére 60 millió eurós átcsoportosítást kérelmez a 2008-as élelmiszersegélyek többletköltségeinek fedezésére (ami 26,88%-os növekedést jelent a kötelezettségvállalási előirányzatokban); kéri, hogy 2009-ben az összes létező költségvetési eszköz segítségével biztosítsanak további forrásokat erre a célra;

57.  üdvözli a nyugat-balkáni országok részére elkülönített, az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) intézményfejlesztési komponense alá tartozó előirányzatok növekedését, különösen a Bizottság azon szándékát, hogy további ösztöndíjakat biztosít és növeli a civil társadalmi párbeszéd támogatását; kéri a Bizottságot, hogy támogassa a balkáni országokra vonatkozó szociálpolitikai menetrendet;

58. hangsúlyozza, hogy a „segély kereskedelemért” programok számára biztosított új pénzeszközöknek a meglévő fejlesztési támogatások kiegészítéseként kell szolgálniuk, és hogy ezen új kötelezettségvállalásoknak nem szabad más fejlesztési kezdeményezésekhez rendelt források átcsoportosításához vezetniük; ismételten kéri a Bizottságtól, hogy nyújtson tájékoztatást az ígért 1 000 millió euró eredetéről;

59. üdvözli a Bizottságnak az éghajlatváltozás elleni globális szövetség, valamint a globális energiahatékonysági és megújuló energia alap létrehozására irányuló kezdeményezéseit, melyeket jelentős lépésnek tekint a fejlődő országoknak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és annak enyhítése terén történő támogatása tekintetében; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az eddig előirányzott összegek nem elegendőek; a tervezett fejlesztési kötelezettségvállalások mellett felszólít ezen kezdeményezések közvetlen támogatásainak emelésére a 2009-es költségvetésben; továbbá hangsúlyozza, hogy ezeket a kezdeményezéseket hosszú távú kiegészítő támogatások biztosításával kell megerősíteni;

60. tudomásul veszi, hogy a kölcsönöket biztosító Garanciaalap számára a 2009-es EKT-ban 92,46 millió euró került elkülönítésre az eredeti pénzügyi tervezéssel szemben, amely szerint 200 millió euró finanszírozásban részesült volna az alap; rámutat arra, hogy a 2009-es EKT-ban rendelkezésre álló tartalékkeret egy jelentős része, nevezetesen 107,54 millió euró a 243,6 millió euróból mesterséges összeg, tekintve, hogy az a fent említett manőver eredménye; aggodalmát kifejezve hangsúlyozza, hogy nagyon valószínű, hogy a Garanciaalap költségvetési tervezése során ily módon nyert „megtakarításokat” magasabb kiadásokkal kell majd kompenzálni az elkövetkező években, még a most tervezettnél is kisebb tartalékkeretet hagyva a 4. fejezeten belül;

61. hangsúlyozza, hogy mivel a főképviselő, az Európai Tanács elnöke és az európai külügyi szolgálat intézményi struktúrájáról még nincs döntés, fokozatosan megfelelő költségvetési forrásokat kell biztosítani, ahogy az új szervezeti struktúra hatásköre és szerepe konkrétabb alakot ölt; kiemeli, hogy sem az intézményi változások, sem az új KBVP rendelkezései nem feszíthetik még tovább a 4. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatainak jelenlegi szintjét;

62. hangsúlyozza a költségvetési hatáság által elfogadott, a 4. fejezetben szereplő kísérleti projektek és előkészítő tevékenységek politikai jelentőségét; felhívja a Bizottságot, hogy időben, proaktívan és a rendelkezésre álló kötelezettségvállalások teljes felhasználásával hajtsa végre e projekteket;

5. fejezet

63. tudomásul veszi, hogy az igazgatási összkiadások tekintetében a javasolt növelés 5% 2008-hoz képest, és e kiadások jelenleg összesen 7 647,9 millió eurót tesznek ki a 2008-as 7 281,5 millió euróval szemben, valamint hogy a pénzügyi keret felső határértéke alatt mindössze egy csekély, 129,1 millió eurós tartalékkeret maradt (ami a kiadási összegek körülbelül 1,7%-ának felel meg);

64. miközben üdvözli, hogy a Bizottság által kért új álláshelyek csupán a korábban bejelentett, az „EU-2” számára biztosított 250 főnyi utolsó csoportot érinti, megjegyzi, hogy az igazgatási kiadások javasolt növelése még így is magasabb, mint az egész költségvetést érintő átlagos növelés; felismeri, hogy ez nagymértékben kapcsolódhat az indexált fizetési és nyugdíjköltségekhez, illetve bizonyos mértékben az ingatlanpolitikához; hangsúlyozza, hogy további módosításokra lehet szükség a 2009-es költségvetési év során, amennyiben a Lisszaboni Szerződés hatályba lép; alaposan, intézményközi kontextusban kívánja megvizsgálni az igazgatási kiadásokat az intézmények 2009-es és azt követő igényeinek feltárása érdekében;

65. úgy véli – a kapott információ mennyiségének növekedése, valamint a Bizottság azon előzetes következtetései ellenére, melyek szerint a végrehajtó ügynökségek javítják az uniós programok minőségét –, hogy az 5. fejezet alá tartozó különféle pénzügyi/igazgatási következmények további pontosítást igényelnek; megdöbbenéssel veszi tudomásul például azt, hogy 947 álláshelynek a két kutatási ügynökségben történő jövőbeli létrehozása (amint ez az átvizsgálás nyomán megállapításra került) csupán 117 álláshely felszabadulásához fog vezetni a bizottsági osztályokon ugyanezen időszak alatt;

66. aggodalommal veszi tudomásul, hogy a Bizottságnál tapasztalható kiszervezési tendencia – a személyzeti szabályzat legutóbbi változtatásaival együtt – az emberi erőforrások terén ahhoz vezetett általánosságban, hogy az EU által alkalmazott személyzet egyre növekvő hányada nem látható a költségvetési hatóság által elfogadott intézményi létszámtervekben, illetve nem a többéves pénzügyi keret 5. fejezetéből kapja a fizetését; rendkívül sajnálja az átláthatóság e hiányát, amely a nemzeti szakértők foglalkozatását is érinti; kéri, hogy tartsanak nyilvános és átfogó tanácskozást az összes érdekelt fél részvételével az európai kormányzás jövőjéről;

67. üdvözli a 2007-es személyzeti átvilágítási jelentés nyomon követését, amelyet nemrégiben kapott kézhez a 2008-as költségvetéshez fűzött módosításaira válaszul; alaposan elemezni kívánja e dokumentumot azzal a céllal, hogy a költségvetést érintő következtetéseket vonjon le belőle 2009-re vonatkozóan;

68. kérdi a Bizottságot, hogy milyen lépéseket tesz az adminisztratív teher 25%-os csökkentésére vonatkozó 2012-es cél elérése érdekében, és kéri, hogy a bürokrácia csökkentése érdekében gondolja végig, hogy valóra válhat-e az egyablakos ügyintézés elve;

69. meg kívánja vizsgálni a többi intézmény igazgatási előirányzatait és személyzeti igényeit a hatékonyság növelése érdekében, beleértve a meghatározott prioritásoknak megfelelő lehetséges személyzeti átcsoportosításokat; megjegyzi, hogy a többi intézmény számára javasolt átlagos növekedés a Bizottság által javasolt növekedési rátánál éppen csak egy kicsivel alacsonyabb, 4,8%-os, ami 2 673,8 millió euróról 2 803,2 millió euróra történő növekedést jelent;

6. fejezet

70. megállapítja, hogy 2009-ben, a Bulgáriának és Romániának nyújtott költségvetési kompenzáció utolsó évében a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok 209,1 millió eurót tesznek ki, ami 2008-hoz képest 1,2%-os növekedést jelent; emellett mindössze egy kicsi, 0,9 millió eurós tartalékkeret áll rendelkezésre;

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

71. sajnálja, hogy általános elvként a Bizottság EKT-ja nem tartalmaz kötelezettségvállalásokat kísérleti projektek és előkészítő intézkedések számára, így azokat a többéves pénzügyi keret megfelelő fejezeteinek tartalékkeretéből kell finanszírozni; megdöbbenésének ad hangot amiatt, hogy létezik néhány kivétel ezen általános szabály alól, ugyanis néhány, a Bizottság által szemmel láthatóan érdekesnek tartott kísérleti projekt és előkészítő intézkedés bekerült az EKT-ba kötelezettségvállalási előirányzatokkal;

72. emlékeztet arra, hogy az intézményközi megállapodás 46a. pontja értelmében a Bizottság köteles az éves tevékenységekről, a többéves becslésekről és az engedélyezett felső határértékek alatt megmaradó tartalékkeretekről rendelkezni;

73. hangsúlyozza, hogy az intézményközi megállapodás kísérleti projektek céljára akár 40 millió eurónyi összeg biztosítását is lehetővé teszi bármely költségvetési évben, illetve az előkészítő intézkedések számára összesen akár 100 millió euró biztosítását, amelyből legfeljebb 50 millió eurót lehet új előkészítő intézkedésekre fordítani;

74. megerősíti azon szándékát, hogy – amint azt már a fent említett 2008. április 24-i állásfoglalása is előírja – az intézményközi megállapodásban a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések számára biztosított teljes éves összegeket felhasználja, amennyiben az ilyen jellegű javasolt projektek és intézkedések száma és volumene miatt ez szükséges, mivel ezeket a Parlament számára elengedhetetlen eszközöknek tekinti az európai polgárok érdekeit szolgáló új szakpolitikák kialakításához;

75.  emlékeztet arra, hogy a 2008-as költségvetési évre a Parlament által elfogadott kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre 107,32 millió euró kötelezettségvállalási előirányzat jutott; az 1a. alfejezet alá tartozó projektek és intézkedések költségei 38 millió eurót tettek ki, a 2. fejezet alá tartozók 25,15 millió eurót, a 3a. alfejezet alá tartozók 3 millió eurót, a 3b. alfejezet alá tartozók 9,5 millió eurót, a 4. fejezet alá tartozók pedig 31,67 millió eurót;

76. hangsúlyozza, hogy ha a Parlament a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések tekintetében hasonló finanszírozási szint mellett dönt 2009-ben is, akkor az 1a. és a 3b. alfejezetek alatti tartalékkeretek csaknem fele felhasználásra kerülne, noha a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések költségeinek 2008-as szintje még az intézményközi megállapodás által lehetővé tett maximális összegeket sem érte el;

77. kifejezésre juttatja, hogy – az intézményközi megállapodás II. mellékletének D. részével összhangban – kész még a parlamenti nyári szünet előtt benyújtani a Bizottságnak a 2009-es költségvetési eljárást illető kísérleti projektekkel és előkészítő intézkedésekkel kapcsolatos terveinek első ideiglenes listáját, annak megkönnyítése érdekében, hogy kiegyensúlyozott és koherens végleges csomag álljon össze; hangsúlyozza, hogy ez a lista nem zárja ki, hogy egyes képviselők, szakbizottságok és képviselőcsoportok más javaslatokat vagy módosításokat nyújtsanak be a kísérleti projektekkel és előkészítő intézkedésekkel kapcsolatban az őszi első olvasat során; ragaszkodik ahhoz, hogy ennek megvalósításához elegendő tartalékkeret álljon rendelkezésre valamennyi költségvetési fejezetben és alfejezetben;

78. a Bizottsággal és a Tanáccsal közösen fel kívánja tárni, hogy miként lehetne megvalósítani a nők jogaiért felelős európai megbízottra vonatkozó parlamenti felhívást;

Ügynökségek

79. tudomásul veszi, hogy a decentralizált ügynökségek számára az EKT-ban elkülönített összegek 1,76%-kal 563,9 millió euróra csökken a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében, a vonatkozó kifizetési előirányzatok pedig 6 millió euróval csökkennek (-1%);

80. rámutat arra, hogy a kötelezettségvállalások e minimális általános növekedése ellenére az összes ügynökséget együttvéve az 1a. alfejezet alá tartozó ügynökségek alcsoportját a 2008-as költségvetéshez képest 3,29%-os, azaz 8,9 millió eurós csökkentés érinti, ami összhangban van a költségvetési hatóság által a 2008. novemberi egyeztetés során hozott határozattal, amely szerint a Galileo finanszírozása céljából a 2009 és 2013 közötti időszak során egy 50 millió eurós lineáris csökkentést kell végrehajtani;

81. tudomásul veszi, hogy az 1a. alfejezet alá tartozó ügynökségeket érintő ezen csökkentés nem volt „lineáris”, amint az az egyeztetés következtetéseiben szerepel; részletesen meg kívánja vizsgálni a költségvetési csökkentések mértékét és eloszlását; ismételten kifejti, hogy a költségvetési hatóság feladata dönteni a Bizottság ilyen jellegű javaslatairól;

82. kiemelt hangsúlyt fog fektetni az ügynökségek költségvetésének végrehajtására, és alaposan meg fogja vizsgálni a lehetséges többleteket annak biztosítása érdekében, hogy a célzott bevételek figyelembevételre kerüljenek az ügynökségek 2009-es költségvetésének kialakításakor;

83. elítéli, hogy a Bizottság még mindig nem terjesztette a költségvetési hatóság elé annak részleteit, hogy miként szándékozik finanszírozni a jelenleg még tanácskozás tárgyát képező két új ügynökséget, amelyek egyike már szerepel a 2009-es EKT-ban p.m. bejegyzéssel, és sürgeti a Bizottságot, hogy minél hamarabb adjon bővebb tájékoztatást e kérdésről; arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi tartalékkeretek mellett részben igazgatási feladatokat ellátó új szervek finanszírozása tekintetében fel kell tárni az intézményközi megállapodás által biztosított valamennyi lehetőséget; emlékeztet, hogy az intézményközi megállapodás 47. pontja szerint a költségvetési hatóságnak előzetesen meg kell állapodnia minden új ügynökség finanszírozásáról;

84. ismételten hangsúlyozza, hogy a jelenlegi és jövőbeli decentralizált ügynökségek finanszírozási szintje közvetlenül befolyásolni fogja a többéves pénzügyi keret fejezetein belül rendelkezésre álló tartalékkereteket; megjegyzi, hogy az intézményközi megállapodás arra kötelezi a Bizottságot, hogy új decentralizált ügynökségek létrehozására irányuló javaslat elkészítésekor felmérje a vonatkozó kiadási fejezetet érintő költségvetési vonzatokat; törekedni fog annak biztosítására, hogy a decentralizált ügynökségek működése hozzáadott értéket jelentsen és az uniós polgárok érdekeit szolgálja;

85. üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy intézményközi párbeszédet szorgalmazzon a költségvetési rendelet 185. cikkében meghatározott valamennyi szerv szerepéről, valamint az európai kormányzásban betöltött helyéről; ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy szisztematikusan, intézményközi szinten garantálják az intézményközi megállapodás 47. pontjában meghatározott eljárás alkalmazását;

Végrehajtó ügynökségek és más kiszervezési tendenciák

86. megállapítja, hogy a végrehajtó ügynökségek és más hasonló ad-hoc szervek további bővítése a vonatkozó program költségvetési keretéből kerül finanszírozásra; ezért aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a végrehajtó ügynökségek és más szervek minden bővítése csökkenteni fogja a programok költségvetési keretében rendelkezésre álló működési forrásokat, és az igazgatási feladatok finanszírozása a többéves pénzügyi keret 5. fejezete helyett a működési fejezetekből történik majd;

87. aggódik amiatt, hogy a végrehajtó ügynökségek és más ad hoc szervek létrehozása az uniós tisztviselők és szerződéses alkalmazottak számának átláthatatlan növekedéséhez vezethet, különösen ha az érintett bizottsági főigazgatóságon nem csökkentik és/vagy nem csoportosítják át megfelelően az álláshelyeket; sürgeti a végrehajtó ügynökségek felállításával kapcsolatos gyakorlati rendelkezések (felülvizsgált magatartási kódex) betartását, különös tekintettel az ügynökségek finanszírozásának és személyzettel való ellátásának parlamenti ellenőrzésére;

Következtetések és lehetséges megbízás az egyeztetésre

88. az alábbi pontokat különösen fontosnak tartja a 2008 júliusába tartandó költségvetési egyeztetés szempontjából:

- kifizetések megfelelő szintje;

- a hatékony és eredményes költségvetési tervezés elvének követése, különösen ami a 4. fejezettel kapcsolatos igények valós képét illeti;

- a Bizottság arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy az EU Szolidaritás Alapja és az Európai Globalizációs Kiigazítási Alap érintettsége esetén költségvetési módosításokat nyújt be, amelyek egyedüli célja ezen alapok mobilizálása annak érdekében, hogy megakadályozzák a késedelmet a pénzügyi támogatások kifizetésében;

- megfelelő válasz az élelmiszer-segélyekre és élelmiszerbiztonságra vonatkozó követelményekre;

- az intézményközi megállapodás 44. pontja és az egységes belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési terv (COM(2006)0009) 5(n) pontja végrehajtásának jelenlegi állása;

- elegendő erőforrás a polgárok Európája számára;

- a költségvetési hatóság ideiglenes szándéka a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések vonatkozásában;

- a költségvetés bemutatásának egyértelműsége, különösen az igazgatási kiadások és az emberi erőforrások tekintetében, beleértve a feladatok kiszervezését;

- a „versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatás”, „az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a fenntartható Európa előmozdítása”, valamint „a közös bevándorlási politika megvalósítása” elnevezésű uniós prioritások kezelését lehetővé tevő megfelelő költségvetési összegek;

89. határozottan nehezményezi a Miniszterek Tanácsa azon szokását, hogy az uniós költségvetés első olvasatában lineáris csökkentéseket hajt végre, anélkül, hogy pontosan indokolná azt; felkéri a Tanácsot, hogy költségvetési tervezete elfogadásakor a költségvetés valamennyi elemét a hatékonyság, a gazdaságosság és a közösségi hozzáadott érték kritériumainak szem előtt tartásával vizsgálja meg; emlékeztet, hogy az Unió költségvetésének kialakítása alapvető politikai tevékenység, amelynek nem kizárólag a könyvelői logikát kell alapul vennie, és elvárja, hogy a Tanács megteremtse a valódi politikai párbeszéd módját az Európai Parlamenttel a költségvetési eljárás keretében;

o

o o

90.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

INDOKOLÁS

A jelen állásfoglalás kettős célt hivatott szolgálni:

Először is ez a Bizottság 2009-es EKT-jának első értékelése, és már a Parlament első olvasatbeli állásfoglalásának irányába kell mutatnia, amelyet a hagyományoknak megfelelően idén októberben bocsátanak szavazásra; másodszor és mindezek következtében, ideiglenes megbízást kell adnia a parlamenti küldöttség számára a költségvetési hatóság másik ágával a júliusi egyeztetés során folytatandó tárgyalásokra.

Ez az állásfoglalás a Parlament által 2008. április 24-én elfogadott, a 2009-re vonatkozó költségvetési keretről és prioritásokról szóló állásfoglaláson, valamint a képviselőcsoport által a Bizottság éves politikai stratégiájára vonatkozóan elfogadott állásfoglaláson alapszik és azokra hivatkozik.

Az állásfoglalás igyekszik teljes mértékben figyelembe venni más bizottságok véleményét is, amit a 2009-es költségvetéssel kapcsolatos döntéshozatali eljárás alapelemének tekint.

VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (4.6.2008)

a Költségvetési Bizottság részére

a 2009. évi költségvetésről: a 2009-es előzetes költségvetési tervezetről és az egyeztetésre kapott megbízatásról szóló előzetes észrevételek
(2008/2025(BUD))

A vélemény előadója: Véronique De Keyser

JAVASLATOK

A Külügyi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.   hangsúlyozza, ahhoz, hogy az Európai Unió teljesíteni tudja külső fellépésekkel kapcsolatos kötelezettségeit, és aktív szerepet játszhasson a globális kihívások elleni küzdelemben, az uniós költségvetésben elegendő forrást kell elkülöníteni;

2.   csalódottságának ad hangot a Bizottság 2009-re vonatkozó előzetes költségvetési tervezetének (EKT) 4. fejezete számára elkülönített előirányzatok részaránya, valamint amiatt, hogy miközben az EU-ra egyre több nemzetközi kötelezettség hárul, a 2008-as költségvetéshez képest a kötelezettségvállalási előirányzatok növekedése nem éri el az ugyanerre az időszakra számított inflációs rátát;

3.   úgy véli, hogy a javasolt tartalékkeret meglehetősen mesterkélt és önkényes; felszólítja a Bizottságot, hogy sem a rugalmassági eszközt, sem a sürgős segélyre képzett tartalékalapot ne használja fel tervezhető, hosszú távú tevékenységekre;

4.   ismeri a 2007–2013-as pénzügyi keret megkötéseit; ezért szorgalmazza, hogy a Bizottság és a Tanács az uniós pénzügyi keret felülvizsgálata során megfelelőképpen vegye figyelembe az EU globális szereplőként játszott egyre nagyobb szerepét;

5.   hangsúlyozza, hogy mivel a főképviselő, az Európai Tanács elnöke és az Európai Külügyi Szolgálat intézményi felépítése még nem dőlt el, a szükséges költségvetési előirányzatokat fokozatosan kell hozzáférhetővé tenni, ahogy az új szervezeti struktúrák hatásköre és szerepe egyre világosabbá válik; kiemeli, hogy sem az intézményi változások, sem az új Közös Biztonsági és Védelmi Politika (KBVP) rendelkezései nem feszíthetik még tovább a 4. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatainak jelenlegi szintjét;

6.   aggodalmának ad hangot a Koszovó részére a 2009-es EKT-n belül különösen a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP), valamint az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) számára elkülönített előirányzatok miatt, amelyek alacsonyabbak, mint az elfogadott 2008-as költségvetés alapján nyújtott támogatások; kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a 2008-as költségvetésből igénybe vett támogatás mértékéről, tekintettel a helyszínen kialakult helyzetre és az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziójának (EULEX) megvalósításában bekövetkező valószínűsíthető késedelmekre; sürgeti, hogy ennek alapján a Bizottság a Koszovó intézményfejlesztése és társadalmi-gazdasági fejlesztése, valamint az ottani 2009-es nemzetközi jelenléthez való uniós hozzájárulás tekintetében értékelje újra a szükségleteket;

7.   elégedetlenségének ad hangot a Palesztina részére a 2009-es EKT-n belül elkülönített előirányzatok miatt, amelyek mértéke csaknem 50%-kal kisebb, mint az elfogadott 2008-as költségvetésben megállapított előirányzatoké, és több mint 60%-kal marad el a végleges 2007-es költségvetésben szereplő előirányzatoktól; úgy véli, hogy a Bizottság a szükséges támogatás programozása során ebben az esetben megszerzett tapasztalatokra és felmért szükségletekre támaszkodhat, és így képesnek kell lennie a szükséges források elkülönítésére, hogy hozzájáruljon a palesztin hatóságok segítéséhez és a közel-keleti békefolyamathoz;

8.   támogatja azokat a fellépéseket és előirányzatokat, amelyek célja, hogy képessé tegyék az EU-t a békefolyamatokban, például Irakban való szerepvállalásra;

9.   megerősíti, hogy támogatja az elmélyített és differenciált európai szomszédságpolitika végrehajtását; hangsúlyozza, hogy az európai szomszédsági és partnerségi támogatási eszköz (ENPI) számára megfelelő pénzügyi keretet kell biztosítani, amely tükrözi az EU elkötelezettségét kelet-európai és déli szomszédjai irányában; tudomásul veszi a 2009-re tervezett előirányzatok szerény mértékű növekedését, és hangsúlyozza, hogy a legutóbbi – „Barcelonai folyamat: Unió a mediterrán térségért” – kezdeményezés nem hátráltathatja a kelet-európai és a dél-európai szomszédok számára elkülönített kötelezettségvállalási előirányzatok közötti egyensúly megteremtésére tett erőfeszítéseket, és semmi esetre sem növelheti a költségvetési feszültséget az ENPI-n belül;

10. üdvözli a nyugat-balkáni országok részére elkülönített, az IPA intézményfejlesztési komponense alá tartozó előirányzatok növekedését, különösen a Bizottság azon szándékát, hogy további ösztöndíjakat biztosít és növeli a civil társadalmi párbeszéd támogatását; kéri a Bizottságot, hogy támogassa a balkáni országokra vonatkozó szociálpolitikai menetrendet;

11. úgy véli, hogy a fejlődő közel-keleti országokkal történő együttműködés (DCI) keretében az ösztöndíjas és a testvérvárosi programok jótékony hatással lehetnek a kölcsönös közeledésre, különösen, ami Irakot és Iránt illeti;

12. megerősíti, hogy támogatja a demokráciát és az emberi jogokat, amelyek az EU külpolitikájának központi elemei; az erőszakmentes módszerek támogatását tartja a demokrácia és az emberi jogok elősegítésére szolgáló egyik legmegfelelőbb eszköznek; elégedetten veszi tudomásul a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR) támogatásának növekedését, ha szerény mértékű is, beleértve a választási megfigyelésekre elkülönített előirányzat emelését is, és hangsúlyozza, hogy ezt a 2009-es EKT-ban megállapított összeget mint minimumot fenn kell tartani; aggodalmának ad hangot, amiért az olyan európai szereplőket, mint a független politikai alapítványok, a Bizottság küldöttségeinek szintjén gyakran de facto kizárják az EIDHR végrehajtásából, és kéri, hogy az EIDHR végrehajtása az érvényes jogszabályokkal összhangban hatékonyabban segítse elő a demokráciát;

13. támogatja az olyan fellépéseket, amelyek elősegítik a visszatelepítés stratégiai alkalmazását azzal a céllal, hogy humanitárius tér nyíljon a menekültek számára, ha helyzetük válságossá válik, hogy az EU európai szinten tanúbizonyságot tehessen jelentős és konkrét szolidaritásáról, amely hozzáadott értéket képviselhet egy adott országnak vagy régiónak nyújtott humanitárius segítség tágabb megközelítésében;

14. újra kijelenti, hogy Latin-Amerika elsődleges fontosságú régió az Európai Unió számára, és hangsúlyozza, hogy összhangban a limai csúcstalálkozó eredményeivel az ehhez a régióhoz fűződő uniós kapcsolatokat megfelelően kell finanszírozni és fejleszteni tekintetbe véve az emberi jogokat, a demokratikus elveket és a környezetet;

15. támogatja – tekintettel arra, hogy a 2007-ben elfogadott stratégia alapján meg kell erősíteni az EU Közép-Ázsiához fűződő kapcsolatait – a régiónak nyújtandó 2009-es támogatás előrehozatalát;

16. üdvözli a stabilitási eszköz támogatásának javasolt növelését; hangsúlyozza azonban, hogy az eszköz keretében a támogatások elkülönítésére alkalmazott szempontokat tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy átláthatóbbak legyenek, és a források mindig eljussanak a valódi prioritásokhoz; újra kijelenti, hogy a Parlamentet be kell vonni a megfelelő szempontok kidolgozásába és előírásába; felhívja a figyelmet a konfliktusmegelőzési hálózatra vonatkozó külön előkészítő fellépés szükségtelen voltára, amelyet le kellene állítani, és pénzügyi eszközét a stabilitási eszközön belüli béketeremtési partnerség számára kellene átcsoportosítani;

17. aggodalommal mutat rá az egyre fokozódó globális élelmiszerválságra és az éghajlatváltozás következményeire; szorgalmazza, hogy a Bizottság és a Tanács gondolja végig a globális biztonságra gyakorolt esetleges hatásokat, és hangsúlyozza, hogy az EU-nak képesnek kell lennie a helyzet és az azzal kapcsolatos spekulációk kezelésére, és teljesítenie kell a fejlődő országoknak nyújtandó élelmiszersegélyek és katasztrófaelhárítás tekintetében vállalt kötelezettségeit;

18. helyteleníti az Európai Unió különmegbízottjai (EUSRs) előirányzat javasolt növelését, különösen mivel a Parlamentet még be kell vonni az új uniós különmegbízotti pozíciók létrehozásának, megbízatásuk kidolgozásának és kinevezésük folyamatába; hangsúlyozza, hogy a Lisszaboni Szerződés alapján az uniós intézmények meg tudják találni a Bizottság delegációi és a Tanács uniós különmegbízottjai (kettős szerep) közötti szinergiát, és így elkerülhető a feladatok megkettőzése, javul a koordináció és az EU külső fellépései hatékonyabbak lesznek;

19. nagyra becsüli a Tanács elnökségével a KKBP prioritásairól folyó párbeszéd folytatását; elkötelezett e párbeszéd erősítése iránt annak érdekében, hogy a KKBP kidolgozása tekintetében időben megtörténjen az intézményközi koordináció, valamint hogy nőjön hatékonysága és demokratikus legitimitása; hangsúlyozza, hogy a tájékoztatás minőségét javítani kell, és biztosítani kell folyamatosságát;

20. megerősíti, hogy támogatja a Külügyi Bizottsága által felállított munkacsoportok tevékenységeit, amelyek célja a külső segítségnyújtási eszközök végrehajtásának nyomon követése; várakozással tekint a Bizottsággal való fokozott strukturált együttműködés és konzultáció elé a többéves indikatív tervezési programok végrehajtása és felülvizsgálata terén;

21. ebben az összefüggésben újra kijelenti, hogy kéri a Parlament és a Tanács közötti intézményközi megállapodás megkötését, amely a Lisszaboni Szerződés alapján a külső fellépések terén meghatározza munkakapcsolatukat, beleértve a bizalmas információk megosztását is;

22. hangsúlyozza a 4. fejezet alá tartozó, a költségvetési hatóság által elfogadott kísérleti projektek és előkészítő intézkedések politikai jelentőségét; kéri ezek a Bizottság részéről időben történő, tevőleges végrehajtását, amelynek során a Bizottság maradéktalanul felhasználja az elkülönített kötelezettségvállalási előirányzatokat;

23. tudomásul veszi, hogy a Bizottság a környezetvédelemre, illetve a természetes erőforrásokkal és energiaforrásokkal való fenntartható gazdálkodásra irányuló tematikus program (ENRTP) megerősítését javasolja; újra kijelenti, hogy ki kell dolgozni a közös energiaügyi külpolitikát, és kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a transzeurópai energetikai hálózat (TEN-E) elsődleges fontosságú projektjeinek – amelyek célja az EU energiabiztonságának növelése – megvalósítása érdekében a 2009-es költségvetésben tervezett támogatásról.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	3.6.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	36 6 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	André Brie, Colm Burke, Philip Claeys, Véronique De Keyser, Hanna Foltyn-Kubicka, Bronisław Geremek, Maciej Marian Giertych, Ana Maria Gomes, Alfred Gomolka, Anna Ibrisagic, Ioannis Kasoulides, Maria Eleni Koppa, Helmut Kuhne, Willy Meyer Pleite, Francisco José Millán Mon, Philippe Morillon, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Baroness Nicholson of Winterbourne, Alojz Peterle, Tobias Pflüger, João de Deus Pinheiro, Samuli Pohjamo, Libor Rouček, Christian Rovsing, Katrin Saks, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Jacek Saryusz-Wolski, György Schöpflin, István Szent-Iványi, Inese Vaidere, Ari Vatanen, Jan Marinus Wiersma, Luis Yañez-Barnuevo García, Zbigniew Zaleski, Josef Zieleniec
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Alexandra Dobolyi, Árpád Duka-Zólyomi, James Elles, Jaromír Kohlíček, Doris Pack, Rihards Pīks, Karl von Wogau
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (28.5.2008)

a Költségvetési Bizottság részére

a 2009. évi költségvetésről: a 2009-es előzetes költségvetési tervezetről folytatott egyeztetésre kapott megbízatásról szóló előzetes észrevételekről
(2008/2025(BUD))

Előadó: Maria Martens

JAVASLATOK

A Fejlesztési Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.   mély aggodalmát fejezi ki az emelkedő globális élelmiszeráraknak a fejlődő országok számára biztosított élelmiszersegélyekre gyakorolt hatásai miatt, és tudomásul veszi, hogy a finanszírozási ügynökségek drasztikus hiányra hívják fel a figyelmet; felhívja a Bizottságot, hogy a 23 02 02-es költségvetési tételt igazítsa a 2009-ben felmerülő valódi igényekhez, és növelje azt ennek megfelelően oly módon, hogy az ne sodorja veszélybe az EP egyéb politikai prioritásait; megjegyzi, hogy az élelmiszerárak alakulása strukturális okokból ered, és hogy 2009-ben vagy az azt követő években nem várható a csökkenésük, valamint hogy a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzus szerint az Európai Unió „célja, hogy kimutassa a humanitárius intervenció melletti elkötelezettségét a felmért szükségleteken alapuló humanitárius segítségnyújtás megfelelő finanszírozásának igénybevételével”; kéri, hogy 2009-ben az összes létező költségvetési eszköz segítségével biztosítsanak további forrásokat erre a célra, beleértve az olyan hagyományos költségvetési mechanizmusokat, mint például a rugalmassági eszköz, vagy az olyan innovatív eszközök, mint a többéves pénzügyi keret (MFF) felülvizsgálata a 05-ös költségvetési cím 2008-as maradékainak felszabadítására;

2.   felszólít a 19 09 02. költségvetési tétel (együttműködés a középes jövedelmű latin-amerikai országokkal) és a 19 10 01 05. költségvetési tétel (együttműködés a középes jövedelmű ázsiai országokkal) továbbvitelére a hivatalos fejlesztéstámogatás (ODA) előírásait nem teljesítő, és ezért az 1905/2006/EK rendelet hatályán kívül eső térségekkel kapcsolatos beavatkozások finanszírozásának előkészítő intézkedéseként; hangsúlyozza, hogy az ilyen intézkedések szükségesek az EU stratégiai érdekeire vagy a kölcsönös érdeket jelentő kérdésekre történő reagálás tekintetében, és felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul javasoljon az ilyen intézkedésekre vonatkozó finanszírozási eszközt;

3.   felhívja a figyelmet a 4. megnevezés bizonytalan finanszírozási helyzetére, amely az MFF meghatározásakor még előre nem látható koszovói és palesztin nehézségek következménye; úgy véli, hogy ezt a problémát csak az MFF átfogó felülvizsgálatával lehet kezelni, mely során növelni kell a 4. megnevezés plafonértékét a 2009–2013-as időszakra; rámutat arra, hogy a „Befektetés az emberekbe” tematikus programnak számos politikát és programprioritást kell szolgálnia, és hogy ezek közül a prioritások közül az egészségügy kiadásait csökkentették a 2003–2006-os időszak óta, és a 2007-es és 2008-as éves előirányzatok nem érték el a 2007–2013-as időszakra tervezett éves átlagot;

4.   üdvözli a Bizottságnak az éghajlatváltozás elleni globális szövetség, valamint a globális energiahatékonysági és megújuló energia alap létrehozására irányuló kezdeményezéseit, melyeket jelentős lépésnek tekint a fejlődő országoknak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és annak enyhítése terén történő támogatása tekintetében; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az eddig előirányzott összegek nem elegendőek; a tervezett fejlesztési kötelezettségvállalások mellett felszólít ezen kezdeményezések közvetlen támogatásainak emelésére a 2009-es költségvetésben; továbbá hangsúlyozza, hogy ezeket a kezdeményezéseket hosszú távú kiegészítő támogatások biztosításával kell megerősíteni;

5.   hangsúlyozza, hogy átfogó módon fel kell mérni az EU fejlesztési együttműködési intézkedéseinek eredményeit és fenntarthatóságuk valószínűségét, beleértve a költségvetési támogatásként nyújtott segítséget is; rámutat arra, hogy ezen a területen az átláthatóság alapvető fontosságú a parlamenti elszámoltathatóság tekintetében; hangsúlyozza, hogy teljesíteni kell azt a kritériumot, amely szerint 2009-re a fejlesztési együttműködési eszköz által fedezett országprogramok alatti támogatásának 20%-át az alap- és középfokú oktatásra, valamint az egészségügyi alapellátásra használják fel az ezen ágazatokhoz kapcsolódó projekt-, program- vagy költségvetési támogatáson keresztül; sürgeti a Bizottságot, hogy erősítse meg az eredmények értékelését, és juttassa el megállapításait a Parlamentnek;

6.   üdvözli a Bizottság arra vonatkozó terveit, hogy a millenniumi fejlesztési célkitűzésekkel kapcsolatos javasolt szerződéseit minél hamarabb végrehajtsa; továbbá felszólít arra, hogy a szerződések alapjául szolgáló elveket terjesszék ki valamennyi egyéb általános és ágazati költségvetési támogatásra;

7.   felhívja a Bizottságot, hogy fejlessze tovább az elméletet és gyakorlatot azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetne fejleszteni a költségvetési támogatás parlamenti ellenőrzését a partnerországokban;

8.   felszólít a költségvetési támogatáshoz kapcsolódó nemi teljesítménymutatók megerősítésére és olyan területekre történő kiterjesztésére, mint például a nők polgári jogai;

9.   támogatja az egészségügyre és az oktatásra fordítandó kiadások növelésére irányuló célkitűzéseknek a költségvetési támogatásokról szóló megállapodásokba történő további beillesztését; továbbá javasolja, hogy a megállapodások tartalmazzanak világos menetrendet egyrészt az abujai nyilatkozat azon célkitűzésének elérésére, amely szerint a nemzeti költségvetések 15%-át az egészségügyre kell fordítani, másrészt az oktatásért folyó világkampány célkitűzésének elérésére, amely szerint a nemzeti költségvetések 20%-át az oktatásra kell fordítani.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	28.5.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	29 0 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Margrete Auken, Alessandro Battilocchio, Thijs Berman, Danutė Budreikaitė, Marie-Arlette Carlotti, Corina Creţu, Beniamino Donnici, Fernando Fernández Martín, Juan Fraile Cantón, Alain Hutchinson, Filip Kaczmarek, Glenys Kinnock, Maria Martens, Gay Mitchell, Luisa Morgantini, Horst Posdorf, José Ribeiro e Castro, Frithjof Schmidt, Jürgen Schröder, Feleknas Uca, Anna Záborská, Jan Zahradil
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	John Bowis, Ana Maria Gomes, Miguel Angel Martínez Martínez, Manolis Mavrommatis, Mihaela Popa, Renate Weber, Gabriele Zimmer

VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (9.6.2008)

a Költségvetési Bizottság részére

a 2009. évi költségvetés: a 2009-es előzetes költségvetési tervezetről folytatott egyeztetésre kapott megbízatásról szóló előzetes észrevételek
(2008/2025(BUD))

A vélemény előadója: Göran Färm

JAVASLATOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.   hangsúlyozza, hogy az EU költségvetési prioritásainak tükrözniük kell a fenntartható energiához és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez kapcsolódó kihívásokat; megjegyzi, hogy e kihívások további költségvetési forrásokat tesznek szükségessé, különösen az európai energiatechnológiai stratégiai terv finanszírozása és az energiahatékonyság támogatása érdekében; ismételten hangsúlyozza, hogy e költségvetési forrásoknak kiegészítő jellegűeknek kell lenniük, és a finanszírozás nem történhet a kutatás és az innováció terén már meglévő közösségi programok finanszírozásának kárára;

2.   mélységes aggodalmát fejezi ki az 1A. alfejezet tartalékkeretének korlátozott volta miatt, mely azt jelzi, hogy nem lesz lehetőség arra, hogy az új prioritásokat átcsoportosítással, meglévő fontos programok súlyos ellehetetlenítése nélkül finanszírozzák; ezért azt javasolja, hogy új prioritások meghatározása esetén egészítsék ki a forrásokat;

3.   hangsúlyozza a lisszaboni stratégia reformjának szükségességét, valamint hogy azt megfelelő finanszírozásnak kell kísérnie, és kiemeli, hogy az e téren elindított jelenlegi – például a versenyképességi és innovációs keretprogram és más, a kkv-kat érintő –kezdeményezéseket megfelelően kell végrehajtani és azokat nyomon kell követni;

4.   tudomásul veszi a végrehajtás során intenzív nyomon követést és kiértékelést igénylő két kezdeményezés, a Galileo program és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (ETI) finanszírozásáról szóló, nemrégiben hozott költségvetési határozatokat;

5.   kiemeli, hogy az ETI-t a kutatással és innovációval kapcsolatos egyéb közösségi kezdeményezések kiegészítésének kell tekinteni, különös tekintettel a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramra (FP7) és a versenyképességi és innovációs keretprogramra, és hogy a pénzügyi keret felülvizsgálatakor biztosítani kell a kutatási és innovációs források optimális elosztását;

6.   hangsúlyozza, hogy szorosan nyomon kell követni a 7. keretprogram végrehajtását, valamint a közös technológiai kezdeményezéseket végrehajtó közös vállalkozások – különösen az Európai Kutatási Tanács – munkáját;

7.   kéri, hogy a Bizottság mozdítsa elő az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályozási keret létrehozását, amely (a már meglévő vállalkozások és az új szereplők számára egyaránt) támogatná a következetes befektetéseket, biztosítaná a versenyt és a fogyasztók választási szabadságát, és választ tudna adni a jelenlegi és jövőbeni kihívásokra, például az optikai szálak Közösségen belüli használatára;

8.   kétségbe vonja, hogy előremutató fejlődés lenne az a mostanában tapasztalható tendencia, hogy olyan adminisztratív feladatokkal megbízott új szabályozó ügynökségeket hoznak létre, mint amilyen az Európai Elektronikus Hírközlési Piacfelügyeleti Hatóság és az Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség; úgy véli, hogy a prioritást jelentő területeken dolgozó európai bizottsági részlegek személyzettel való megfelelő ellátása esetlegesen jobb módszernek bizonyulhat a politikai célok eléréséhez;

9.   mindazonáltal javasolja, hogy a költségvetési hatóság döntései alapján biztosítsanak elegendő kiegészítő finanszírozást az új uniós ügynökségek számára, valamint a meglévő ügynökségek bővítésére;

10. úgy véli, hogy az 1A. alfejezeten belül rendelkezésre álló tartalékkeret korlátozott volta miatt az új kísérleti projektek és az előkészítő tevékenységek mellett prioritásként kell kezelni a folyamatban lévő kísérleti projektek és előkészítő intézkedések megfelelő végrehajtását és kiértékelését.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	5.6.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	45 0 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Šarūnas Birutis, Jan Březina, Jerzy Buzek, Jorgo Chatzimarkakis, Dragoş Florin David, Den Dover, Lena Ek, Norbert Glante, Fiona Hall, Rebecca Harms, Erna Hennicot-Schoepges, Mary Honeyball, Romana Jordan Cizelj, Werner Langen, Anne Laperrouze, Eluned Morgan, Angelika Niebler, Atanas Paparizov, Aldo Patriciello, Miloslav Ransdorf, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Mechtild Rothe, Paul Rübig, Britta Thomsen, Patrizia Toia, Nikolaos Vakalis, Adina-Ioana Vălean, Alejo Vidal-Quadras
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Christian Ehler, Göran Färm, Juan Fraile Cantón, Robert Goebbels, Françoise Grossetête, Satu Hassi, Gunnar Hökmark, Mieczysław Edmund Janowski, Eija-Riitta Korhola, Lambert van Nistelrooij, Esko Seppänen, Hannes Swoboda, Silvia-Adriana Ţicău
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Giovanna Corda, Catherine Neris, Antolín Sánchez Presedo

VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről (29.5.2008)

a Költségvetési Bizottság részére

a 2009. évi költségvetés: a 2009-es előzetes költségvetési tervezetről folytatott egyeztetésre kapott megbízatásról szóló első észrevételek
(2008/2025(BUD))

A vélemény előadója: Eva Lichtenberger

JAVASLATOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. megjegyzi, hogy az EU globális szinten nagy hangsúlyt fektet az éghajlatváltozás következményeinek csökkentésére irányuló politikára; sürgeti a Bizottságot, hogy azokat a javaslatokat helyezze előtérbe, amelyek segítségével potenciálisan energiamegtakarítás valósítható meg a közlekedésben;

2. kiemeli, hogy a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések jelentős szerepet töltenek be a közlekedéspolitika területén jelentkező szükségletekre és követelményekre választ adó új költségvetési programok szükségességének és hatékonyságának meghatározásában; emlékeztet rá, hogy a kísérleti projektek természetüknél fogva nem helyettesíthetik a teljes körűen kidolgozott programokat és politikákat; felkéri a Bizottságot, hogy rendszeresen számoljon be a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések végrehajtásáról, és különösen arra, hogy tegyen jelentést a Parlamentnek az ezekkel kapcsolatban levonható következtetésekről; továbbá ragaszkodik ahhoz, hogy – hasonlóan a többi költségvetési kiadáshoz – a kísérleti projektek is képviseljenek valódi hozzáadott értéket uniós szinten, és sürgeti a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet az összes olyan projektre, amely hozzájárul a közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás csökkenéséhez;

3. sürgeti a Bizottságot, hogy az előzetes költségvetési tervezet keretében kövesse figyelemmel a közlekedéssel és turizmussal kapcsolatos kísérleti projektek és előkészítő intézkedések megvalósítását, különös tekintettel az EU északkeleti külső határátkelőinél a határforgalom elősegítésére irányuló előkészítő intézkedésre (06 07 05), valamint a „Kiemelt európai célpontok” elnevezésű kísérleti projektre (02 02 08), és készítsen jelentést arról, hogy milyen utólagos intézkedésekre lehet szükség a transzeurópai közúti hálózat biztonságával kapcsolatos, 2009-ben lezárandó kísérleti projekttel (06 07 02) kapcsolatban; ezt a kísérleti projektet folytatni kell, és az Európai Unió délkeleti részén található, legutóbb csatlakozó tagállamokban lévő páneurópai közlekedési folyosók és kiemelt transzeurópai hálózatokkal (TEN) kapcsolatos projektek mentén elhelyezkedő biztonságos parkolóhelyek létrehozásával kapcsolatos új elemmel kell kibővíteni; emlékeztet az „Ellenőrzési pontok (pihenőpontok) állatszállítás esetén” elnevezésű előkészítő intézkedés (17 04 03 03) fontosságára, tekintettel arra, hogy jelentősen emelkedett a tenyészállatokkal való kereskedelem az EU és az Orosz Föderáció között;

4. hangsúlyozza a szükséges vasúti és tengeri szállítási infrastruktúra fejlesztésének fontosságát, és felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa e prioritás megjelenését az EU 2009-es költségvetésében;

5. sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítsa a városi tömegközlekedés fejlesztésének elősegítését külön erre a célra elkülönített pénzeszköz létrehozásával; tekintettel a városi tömegközlekedési járműpark korszerűsítésére vonatkozó állami támogatás fontosságára, felhívja a Bizottságot, hogy – a vasúti közlekedési ágazatra vonatkozó feltételekhez hasonlóan – határozzon meg egyértelmű feltételeket e támogatások városi tömegközlekedési eszközök beszerzésére történő odaítélésére vonatkozóan;

6. ragaszkodik ahhoz, hogy az előzetes költségvetési tervezetben az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség, az Európai Vasúti Ügynökség és a Galileo Felügyeleti Hatóság részére elkülönített források igazodjanak e szervezetek jogszabályban meghatározott, meglévő és jogszabály által már kiterjesztett feladataihoz és kötelezettségeihez, és hogy e források ne legyenek szükségtelenül szűkösek, az előzetes megállapodáson alapuló, ezen ügynökségekre történő hatáskör-átruházások késedelmét eredményezve; felhívja a figyelmet a határkör-átruházásból eredő méretgazdaságosságra és az átfedések kiküszöbölésére, amelyek következtében közpénzek takaríthatók meg – többek között az egyes tagállamok pénze is; mindazonáltal ragaszkodik ahhoz, hogy a műszaki szabványokkal kapcsolatos tevékenységek átruházása az ügynökségekről az adott területen működő érintett felekre nem vezethet oligopolisztikus vagy monopolista előny kialakulásához vagy fenntartásához egyetlen piaci szereplő javára sem;

7. felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy az előzetes költségvetési tervezet tükrözze a Parlament közlekedés és turizmus tekintetében megfogalmazott alábbi prioritásait: a környezeti szempontból fenntarthatóbb közlekedési módokra és gyakorlatokra való áttérés ösztönzése; az utasok jogai tekintetében a tudatosság fokozása és a jogok hatékonyabb végrehajtása; a közlekedésbiztonság fejlesztése; az uniós költségvetés katalizátorként történő felhasználása a transzeurópai hálozatokat érintő további állami és magánbefektetések megvalósítására; emlékeztet arra, hogy a transzeurópai közlekedési hálózatokkal (TEN-T) kapcsolatos kísérleti projektek számára biztosított közösségi és tagállami források nem elegendőek a feltárt igények tekintetében, és kéri a Bizottságot, hogy kövesse nyomon ennek a transzeurópai közlekedési hálózatokra gyakorolt hatásait, és készítsen erről jelentést;

8. felkéri a Tanácsot, hogy költségvetési tervezete elfogadásakor hagyjon fel az előzetes költségvetési tervezetben végrehajtott, átgondolás nélküli, mindenre kiterjedő csökkentésekkel, és a költségvetés valamennyi elemét a hatékonyság, a gazdaságosság és a közösségi hozzáadott érték kritériumainak szem előtt tartásával vizsgálja meg;

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	29.5.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	27 0 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Inés Ayala Sender, Paolo Costa, Arūnas Degutis, Petr Duchoň, Saïd El Khadraoui, Robert Evans, Emanuel Jardim Fernandes, Francesco Ferrari, Brigitte Fouré, Mathieu Grosch, Georg Jarzembowski, Timothy Kirkhope, Sepp Kusstatscher, Jörg Leichtfried, Marian-Jean Marinescu, Erik Meijer, Willi Piecyk, Paweł Bartłomiej Piskorski, Luís Queiró, Reinhard Rack, Brian Simpson, Yannick Vaugrenard
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Nathalie Griesbeck, Zita Gurmai, Leopold Józef Rutowicz
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Rovana Plumb, Bart Staes

VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről (29.5.2008)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2009-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének tervezetéről
(2008/2025(BUD))III. szakasz – Bizottság

A vélemény előadója: Kyösti Virrankoski

JAVASLATOK

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza, hogy a Lisszaboni Szerződés 2009. január 1-jére tervezett hatálybalépésével megszűnik a különbség a „kötelező” és „nem kötelező” kifizetések között, és ez azt eredményezi, hogy a 2009-ben végrehajtott átcsoportosítások már az új eljárás hatálya alá esnek, és ez kötelezettségeket ró az Európai Parlamentre;

2.  megállapítja, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési kiadások együttesen még mindig az EU költségvetésének jelentős részét teszik ki; hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keret tervezésének biztonságát és megbízhatóságát – az erről szóló határozatnak megfelelően – biztosítani kell; ebből következően kiemeli, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságnak a kérdéssel foglalkozó tagjai révén képviseltetnie kell magát az egyeztetőbizottságban; hangsúlyozza továbbá, hogy tekintettel a többéves pénzügyi keretre és az éves költségvetési eljárásra gyakorolt befolyásukra a Költségvetési Bizottságnak és a szakbizottságoknak ügyelniük kell arra, hogy a jogalkotási tevékenységeiket a költségvetési kérdések terén koordinálják;

3.  megállapítja, hogy a vidékfejlesztés a többéves pénzügyi keret által is előirányzott egyedi prioritás; tudomásul veszi a közvetlen támogatásra és piaci intézkedésekre előirányzott 1 792 millió euró vidékfejlesztésre történő modulációját és átcsoportosításait 2009-ben, amely következtében 2009-ben legfeljebb 44 887 millió euró marad meg közvetlen támogatásra és piaci intézkedésekre és 13 402 millió euró vidékfejlesztésre; megismétli, hogy a költségvetésnek teljes átláthatóságot kell biztosítania a közvetlen támogatásokra szánt keretből modulált összegek tekintetében;

4.  megállapítja, hogy a 2. fejezet felső határa alatt még rendelkezésre áll egy 2 113 milliárd eurós tartalékkeret, amely a KAP reformjainak sikerét igazolja;

5.  kiemeli az EMVA végrehajtása során adódott súlyos nehézségeket; sajnálja, hogy 2007-ben 2 830 millió eurót kitevő előirányzatot nem költöttek el, hogy 1 361 millió eurót vittek át a 2008-as pénzügyi évre, és hogy 1 469 millió eurót programoztak át a 2008–2013-as időszakra az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló 2006. május 17-i intézményközi megállapodás[1] 48. pontja értelmében, jóllehet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendeletet[2] kellő időben elfogadták ahhoz, hogy ne fordulhassanak elő ehhez hasonló eljárási hiányosságok; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy ilyen jelentős összeget csoportosítanak újra, ami jelentős késedelmet fog okozni a támogatások vidéki területeken történő elosztása terén;

6.  kéri a Bizottságot, hogy a következő vidékfejlesztési rendeletben tarthatóbb határidőket alkalmazzanak és biztosítsák, hogy a tagállamoknak elegendő idő álljon rendelkezésére operatív programjaik benyújtására;

7.  aggodalmát fejezi ki a vidékfejlesztésre vonatkozó kötelezettségvállalások és kifizetések szintjei közötti különbség miatt, amely 2007-re 25%, 2008-ra 30% volt és 2009-re várható aránya 30%; ezért előrejelzést kér a Bizottságtól a 2009-re és a teljes 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó visszavonásokról, és előrejelzést kér a még rendezendő túlbecslések felhalmozódásának kiegyenlítésével kapcsolatos problémákról (a RAL szintje a vidékfejlesztés tekintetében jelenleg közel 9 milliárd euró) a 2007–2013 közötti pénzügyi időszak végén, mivel az idézett intézményközi megállapodás I. melléklete szerint a maximális kifizetési szintek a GNI 1,06%-áról (2007) a GNI 0,94%-ára (2013) csökkennek;

8.  emlékeztet arra, hogy a KAP elsődleges célja a piaci stabilizáció, az ellátásbiztonság és az elfogadható fogyasztói árak szavatolása, ezért felhívja a Bizottságot, hogy a 2009. évi költségvetésben irányozza elő a szükséges eszközöket a jelenlegi élelmiszerválságból adódó új szükségletek kezelése, különösen a leginkább nélkülözők és egyben válság által leginkább érintettek élelmiszerekhez való hozzáférésének javítása érdekében;

9.  rámutat arra, hogy a KAP állapotfelmérése keretében tervezett fokozott moduláció, amely az EMGA-tól a EMVA irányába csoportosít át forrásokat, a nemzeti társfinanszírozás útján fedezendő szükségletek növekedését vonja maga után; kéri a Bizottságot, hogy figyelmesen kövesse nyomon e pénzösszeg tagállamokban zajló tervezését, és hangsúlyozza, hogy a megnövelt uniós források pótolják a tagállami társfinanszírozást, továbbá arra figyelmeztet, hogy meg kell előzni a meglévő társfinanszírozás szintjének csökkenését;

10. kéri a Bizottságot, hogy helyezkedjen határozott álláspontra a cukorpiaci reform végrehajtása terén annak érdekében, hogy a tagállamokat egyenlően és átláthatóbb módon kezeljék;

11.  úgy véli, hogy a 2008-as költségvetésben elfogadott, az 5., 6., 7. és 17. alcím keretében jelenleg zajló kísérleti projektek és előkészítő intézkedések a tervezés rendkívül korai stádiumában állnak, és hangsúlyozza, hogy ezek határidőn belüli, hatékony végrehajtására van szükség;

12. hangsúlyozza, hogy szükség van iskolai gyümölcsprogramra, és úgy véli, hogy egy ilyen intézkedés kedvező közegészségügyi hatást gyakorolna, és javítaná a gyermekek táplálkozással kapcsolatos tudatosságát; sajnálja, hogy a Bizottság még mindig nem terjesztett elő ilyen programra vonatkozó javaslatot; felhívja a Bizottságot, hogy további késedelem nélkül terjessze elő javaslatát, és vezessen be e célból egy új költségvetési tételt a módosító indítványában; kiemeli, hogy az e programban való tagállami részvételnek önkéntesnek kell lennie;

13.  megismétli a tejipar szerkezetátalakítási alapjának létrehozására vonatkozó álláspontját, amelyet szerinte arra kellene felhasználni, hogy a tejipari ágazat – különösen a kedvezőtlen helyzetű és érzékeny régiókban – alkalmazkodjon a kvótarendszer esetleges fokozatos megszűntetése által teremtett új helyzethez;

14. kísérleti projekt kidolgozását szorgalmazza a fejlődő országokban és az Unióban élő fiatal mezőgazdasági termelők közötti csereprogram lehetővé tétele céljából annak érdekében, hogy a saját piacaik működéséről, technológiahasználatukról és az éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodást szolgáló megoldásaikról saját véleményt formálhassanak;

15. sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy növeljék a fiatal mezőgazdasági termelőkre vonatkozó költségvetést, mivel ez a csoport jelentős új kihívásokkal néz szembe (ilyen például az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az élelmiszertermelés fenntartása az Unióban), és számuk évek óta csökken, például az oktatásra, képzési hálózatokra és a fiatal mezőgazdasági termelők csereprogramjaira fordított további források megteremtése, vagy a vidékfejlesztési program keretében a fiatal mezőgazdasági termelőknek szánt eszközök megerősítése révén;

ELJÁRÁS

Az elfogadás dátuma	27.5.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	37 0 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Vincenzo Aita, Peter Baco, Bernadette Bourzai, Niels Busk, Luis Manuel Capoulas Santos, Giuseppe Castiglione, Giovanna Corda, Joseph Daul, Albert Deß, Gintaras Didžiokas, Constantin Dumitriu, Michl Ebner, Ioannis Gklavakis, Lutz Goepel, Friedrich-Wilhelm Graefe zu Baringdorf, Esther Herranz García, Lily Jacobs, Elisabeth Jeggle, Heinz Kindermann, Vincenzo Lavarra, Stéphane Le Foll, Mairead McGuinness, Rosa Miguélez Ramos, James Nicholson, María Isabel Salinas García, Agnes Schierhuber, Czesław Adam Siekierski, Alyn Smith, Petya Stavreva, Witold Tomczak, Donato Tommaso Veraldi, Janusz Wojciechowski, Andrzej Tomasz Zapałowski
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Liam Aylward, Esther De Lange, Brian Simpson, Struan Stevenson, Kyösti Virrankoski
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

• [1]  HL C 139., 2006.06.14., 1. o. Az először az Európai Parlament és a Tanács 2008/371/EK határozatával módosított megállapodás (HL L 128., 2008.05.16., 8. o.).
• [2]  HL C 277., 2005.10.21., 1. o. Az utoljára a 146/2008/EK rendelettel módosított rendelet (HL L 46., 2008.02.21., 1. o.).

VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről (4.6.2008)

a Költségvetési Bizottság részére

a 2009. évi költségvetésről: a 2009-es előzetes költségvetési tervezetről folytatott egyeztetésre kapott megbízatásról szóló első észrevételek
(2008/2025(BUD))

A vélemény előadója: Helga Trüpel

JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  üdvözli a Bizottságnak a 2009-es éves politikai stratégiában kifejtett azon nézetét, hogy az EU-nak továbbra is a polgárokat kell tevékenysége középpontjába állítania, ezért kiemeli az egész életen át tartó tanulás és az uniós polgárság területén nyújtott közösségi finanszírozás fontosságát, mivel ezek a programok közvetlenül támogatják a polgárok tevékenységeit; ragaszkodik ahhoz, hogy a 2009. évi európai parlamenti választások előtt növeljék az „Európa a polgárokért” és a „Cselekvő ifjúság” programokra fordított kiadásokat, mert ezek széles körű támogatást élveznek a polgárok körében, ahogy azt a legutóbbi előrejelzésekben tervezetthez képest magas végrehajtási arányok mutatják;

2.   kitart amellett, hogy – tekintettel az európai választásokra és az ezzel kapcsolatos médiatájékoztatás fontosságára – az Európai Alap az Újságírásért létrehozásával megfelelő figyelmet kapjon a tájékoztatási politika általában, és azon belül is különösen az európai oknyomozó újságírás, és ennek keretében részesüljenek támogatásban különböző tagállamokból származó tagokból álló kisebb újságírói csoportok, amelyek az adott országokban történő publikáció céljából egy európai kérdéssel kapcsolatban végeznek kutatást több uniós tagállamban;

3    támogatja egy sporttal kapcsolatos új előkészítő intézkedés elfogadását 5 millió eurós éves költségvetéssel a 3b. fejezet alatt, hiszen az Európai Közösséget létrehozó, az Európai Unió működéséről szóló Lisszaboni Szerződéssel módosított szerződés 149. cikke az Unió hatáskörét kiterjeszti a sport területére, beleértve az ösztönző intézkedéseket is, amelyet egy EU által finanszírozott sportprogramnak kell követnie; kéri a Kulturális és Oktatási Bizottság által javasolt kísérleti projektek, különösen az elmúlt évben a művészek mobilitásával kapcsolatban javasolt projekt, valamint a sporttal kapcsolatos előkészítő intézkedésen belül a speciális olimpia egyesített sportprogramjának támogatására irányuló, ezen bizottság által következetesen támogatott javaslat továbbvitelét és teljes körű végrehajtását; támogatja a 4. fejezetben lévő MEDIA INTERNATIONAL előkészítő intézkedés folytatását, amely nemzetközi szinten pozitív irányba kiterjeszti az EU médiapolitikájának alkalmazási körét;

4.   javasolja a művészek mobilitási programjához hasonlóan az oktatók mobilitását elősegítő kísérleti program kidolgozását és végrehajtását, azzal a fő célkitűzéssel, hogy közösségi szinten ösztönözze a szakképzést, javítsa az oktatók nyelvi ismereteit, és egyúttal előkészítésként szolgáljon egy, az Erasmus programhoz hasonló többéves oktatói mobilitási programhoz az EU-n belül;

5.   hangsúlyozza annak fontosságát, hogy minden olyan intézkedésre megfelelő költségvetési források álljanak rendelkezésre, amelyek hozzájárulnak a médiával és az új technológiákkal kapcsolatos oktatási programok reklámozásához és bevezetéséhez;

6.   úgy véli, hogy – tekintettel a kultúrák közötti párbeszéd európai éve iránt egyének és szervezetek által egyaránt mutatott érdeklődésre és a program eddigi sikerére –az elért eredményeket fel kell használni, és a kultúrák közötti párbeszéddel kapcsolatos tevékenységet intézményi alapon 2008 után is fenn kell tartani; ennek megfelelően támogatja, hogy a 2007–2013-as kulturális programba további, a kultúrák közötti párbeszéddel kapcsolatos kezdeményezések is bekerüljenek, és hogy ilyen intézkedéseket mindenre kiterjedően foglaljanak bele a közösségi szociális és környezeti fejlesztési programokba;

7.   tudomásul veszi a jelenlegi II. Euromed Audiovizuális Program, illetve annak elődje, az I. Euromed Audiovizuális Program sikerét és kitűnő eredményeit; ennek fényében úgy gondolja, hogy megfelelő támogatást kell biztosítani annak érdekében, hogy az Euromed Audiovizuális Program a 2007–2013 közötti időszakban is folytatódhasson, akár a jelenlegi, akár új intézkedések keretében;

8.   gondos elemzés és javaslatok előterjesztése céljából várja a 2009-es költségvetési tervezetet, és ragaszkodik ahhoz a lehetőséghez, hogy a költségvetési eljárás során további, szükségesnek tartott kísérleti projekteket – különösen a többnyelvűséget előmozdító és támogató projekteket – és előkészítő intézkedéseket javasolhasson;

9.   kiemeli a többnyelvűség mint az Európai Unió kulturális gazdagságának fejlesztésére irányuló alapvető eszköz előmozdítására fordítandó források biztosításának szükségességét, különös hangsúlyt fektetve az Európai Unió lakosságának jelentős része által beszélt különböző nyelvek helyzetének javítására;

10. emlékezteti a Bizottságot, hogy a Parlament számos alkalommal olyan mechanizmusok bevezetésére sürgette, amelyek biztosítják az EU tájékoztatási és kommunikációs politikájának részeként végrehajtott intézkedések átláthatóságát és ellenőrzését; kiemeli annak szükségességét, hogy valamennyi intézmény részt vegyen az Európai Unió nevében folytatott tájékoztató kampányok megtervezésében.

ELJÁRÁS

Az elfogadás dátuma	3.6.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	27 1 -
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Maria Badia i Cutchet, Katerina Batzeli, Ivo Belet, Nicodim Bulzesc, Guy Bono, Marielle De Sarnez, Milan Gaľa, Claire Gibault, Lissy Gröner, Věra Flasarová, Luis Herrero-Tejedor, Ruth Hieronymi, Mikel Irujo Amezaga, Ramona Nicole Mănescu, Manolis Mavrommatis, Marianne Mikko, Ljudmila Novak, Doris Pack, Christa Prets, Pál Schmitt, Hannu Takkula, Helga Trüpel, Thomas Wise
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Victor Boştinaru, Jean-Marie Cavada, Ignasi Guardans Cambó, Den Dover, Elisabeth Morin
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

ELJÁRÁS

Cím	First reflections on the 2009 Preliminary Draft Budget and mandate for the conciliation
Eljárás száma	2008/2025(BUD)
Illetékes bizottság	BUDG
A véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	[AFET]0.0.0000	[DEVE]0.0.0000					[INTA]0.0.0000
	TRAN 0.0.0000	AGRI 0.0.0000			CULT 0.0.0000
Előadó(k)   A kijelölés dátuma	Jutta Haug24 .1.2008
Korábbi előadó(k)
Határozat dátuma jelentés kidolgozására	0.0.0000
Vizsgálat a bizottságban	6.5.2008		28.5.2008
Az elfogadás dátuma	16.5.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:			34 0 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Richard James Ashworth, Reimer Böge, Valdis Dombrovskis, James Elles, Salvador Garriga Polledo, Ingeborg Gräßle, Ville Itälä, Janusz Lewandowski, Francesco Musotto, Margaritis Schinas, László Surján, Herbert Bösch, Costas Botopoulos, Brigitte Douay, Vicente Miguel Garcés Ramón, Catherine Guy-Quint, Jutta Haug, Vladimír Maňka, Cătălin-Ioan Nechifor, Gary Titley, Ralf Walter, Nathalie Griesbeck, Anne E. Jensen, Jan Mulder, Kyösti Virrankoski, Esko Seppänen, Nils Lundgren
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Juan Andrés Naranjo Escobar, Rihards Pīks, José Albino Silva Peneda, Thijs Berman, Bárbara Dührkop Dührkop, István Szent-Iványi
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Bill Newton Dunn
Benyújtás dátuma	20.6.2008
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)