Eljárás : 2008/2011(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0263/2008

Előterjesztett szövegek :

A6-0263/2008

Viták :

Szavazatok :

PV 25/09/2008 - 7.1
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0456

JELENTÉS     
PDF 158kWORD 115k
24.6.2008
PE 402.919v02-00 A6-0263/2008

a közösségi médiumok európai helyzetéről

(2008/2011(INI))

Kulturális és Oktatási Bizottság

Előadó: Karin Resetarits

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a közösségi médiumok európai helyzetéről

(2008/2011(INI))

Az Európai Parlament,

–    tekintettel az EK-Szerződés 150. és 151. cikkére,

–    tekintettel az október 2-án aláírt, az Európai Unióról szóló szerződést, az Európai Közösségeket létrehozó szerződéseket és bizonyos kapcsolódó jogi aktusokat, valamint a tagállamokban a közcélú műsorszolgáltatás rendszeréről szóló 9. Jegyzőkönyvet (C340/109) módosító Amszterdami Szerződésre,

–    tekintettel az Európai Unió alapjogi chartájának 11. cikkére,

–    tekintettel a kulturális sokszínűségről szóló UNESCO-egyezményre, amely elismeri a közpolitikák törvényességét a pluralizmus elismerése és támogatása céljából,

–    tekintettel az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (Keretirányelv)(1),

–    tekintettel az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002. március 7-i 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (hozzáférési irányelv)(2),

–    tekintettel az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (engedélyezési irányelv)(3),

–    tekintettel az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló, 2002. március 7-i 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (Egyetemes szolgáltatási irányelv)(4),

–    tekintettel a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2007. december 11-i 2007/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(5),

–    tekintettel az Európai Közösség rádióspektrum-politikájának keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 676/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra (rádióspektrum-határozat)(6),

–    tekintettel a Bizottság által az európai kommunikációs politikáról előterjesztett fehér könyvre (COM(2006)0035),

–    tekintettel a Bizottság által a digitális környezethez igazodó médiaműveltség európai megközelítése címmel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett közleményre (COM(2007)0833),

–    tekintettel az európai műsorkészítő ipart az Európai Unió audiovizuális politikájának összefüggésében megerősítő stratégiai lehetőségekről szóló zöld könyvvel kapcsolatos 1995. július 14-i állásfoglalására,

–    tekintettel a bizottsági szolgálatok „Médiapluralizmus az Európai Unió tagállamaiban” című munkadokumentumára (SEC(2007)0032),

    tekintettel az EU-ban, és különösen Olaszországban a véleménynyilvánítás és a tájékoztatás szabadsága (az alapjogi charta 11. cikkének (2) bekezdése) megsértésének kockázatairól szóló állásfoglalására(7),

    tekintettel „A közösségi média helyzete az Európai Unióban” című, az Európai Parlament megbízásából készült tanulmányra,

    tekintettel az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a médiapluralizmus és a változatos médiatartalom tárgyában a tagállamokhoz intézett, Közösségi média/Rec(2007)2 számú ajánlására,

    tekintettel az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a média koncentrálódásával összefüggésben a demokráciában a média szerepének védelméről szóló nyilatkozatára (Decl-31.01.2007E),

–    tekintettel az ENSZ vélemény- és szólásszabadsággal foglalkozó különleges előadója, az EBESZ médiaszabadsággal foglalkozó képviselője, az OAS szólásszabadsággal foglalkozó különleges előadója valamint az ACHPR (Emberek és Népek Jogainak Afrikai Bizottsága) szólásszabadsággal és információhoz való hozzáféréssel foglalkozó különleges előadója által megszövegezett, a műsorszolgáltatás sokféleségéről szóló (2007. december 12-én elfogadott) együttes nyilatkozatra,

    tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–    tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A6-0263/2008),

A.  mivel a közösségi médiumok non-profit szervezeteket takarnak, amelyek az általuk kiszolgálni kívánt közösség felé tartoznak elszámolással,

B. mivel a non-profit elv azt jelenti, hogy az ilyen médiumok elsődleges célja a köz- és/vagy magánérdekű tevékenységek folytatása gazdasági vagy pénzbeli haszon nélkül,

C.  mivel a közösség felé való elszámoltathatóság azt jelenti, hogy a közösségi médiumoknak tájékoztatniuk kell a közösséget intézkedéseikről és döntéseikről, ezeket meg kell indokolniuk, és esetleges helytelen magatartás esetén a közösségi médiumokat szankcionálni kell,

D. mivel a tagállamok között jelentős különbségek vannak a közösségi média elterjedése és hatása területén, amelyek azon tagállamokban a legnagyobbak, amelyek egyértelműen elismerik azok jogi helyzetét, és tisztában vannak hozzáadott értékeikkel,

E.   mivel a közösségi médiumok nyitottak arra, hogy a közösségek tagjai részt vegyenek a tartalom létrehozásában, és ezáltal inkább a médiumok műsorai előállításában való tevékeny, önkéntes részvételt támogatják, mint a passzív médiafogyasztást,

F.   mivel a közösségi médiumok nagyon gyakran nem a társadalom többségét képviselik, hanem inkább olyan különféle meghatározott kisebb, sok esetben helyi vagy regionális bázisú célcsoportokat szolgálnak ki, amelyeket az egyéb médiumok nem vesznek figyelembe,

G.  mivel a közösségi médiumok – kiváltképp a helyi tartalom forrásaként – átfogó, mégis nagy mértékben el nem ismert szerepet töltenek be a médiapiacon, és mivel ösztönzik az innovációt, a kreativitást és a tartalom sokféleségét,

H.  mivel a közösségi médiumok kötelesek világosan meghatározott megbízatást bemutatni – mint például társadalmi haszon biztosítása –, amelynek az általuk előállított tartalomban is tükröződnie kell,

I.    mivel a közösségi médiumok egyik fő gyengesége Európában az, hogy ezeket sok nemzeti jogrendszer jogilag nem ismeri el, és mivel ráadásul egyelőre az Európai Unió egyik vonatkozó jogi szövege sem foglalkozik a közösségi médiumok kérdésével,

J.    mivel egy gyakorlati kódex bevezetése a jogi elismerésen kívül tisztázná a szektor helyzetét, eljárásait és szerepét is, amely a függetlenség biztosítása, valamint a helytelen viselkedés megelőzése mellett hozzájárulna a szektor biztonságához is,

K. mivel az Internettel a szektor egy új lehetőségeket és kihívásokat tartogató új korszakba lépett, és mivel az analógról a digitális átvitelre való átállás költségei jelentős terhet rónak a közösségi médiumokra,

L. mivel 2008-at a kultúrák közötti párbeszéd európai évének jelölték ki, amely azt jelenti, hogy az európai médiumoknak rendkívül fontos szerepet kell játszaniuk, egy különösen alkalmas megjelenési és információs eszközt biztosítva a kisebb kulturális egységek számára a társadalmon, mint egészen belül, valamint a kultúrák közötti párbeszéd 2008-ban történő, és azt követő folytatása érdekében,

M. mivel a közösségi médiumok a polgárok felhatalmazásának, valamint azok civil társadalomban való tevékeny részvétele ösztönzésének fontos eszközei, mivel gazdagítják a társadalmi vitát, amely a belső (gondolati) pluralitás eszközét jelenti, és mivel a tulajdon koncentrációja fenyegetést jelent a közösséget alkotó valamennyi csoport számára, a helyi érdekeltségű témák alapos médialefedettsége tekintetében,

1.   hangsúlyozza, hogy a közösségi médiumok hatékony eszközök a kulturális és nyelvi sokszínűség, a társadalmi integráció és a helyi azonosságtudat erősítésére, ami magyarázza a szektor változatosságát;

2.   rámutat arra, hogy a közösségi médiumok hozzájárulnak meghatározott érdekközösségek azonosságtudatának erősítéséhez, miközben egyidejűleg lehetővé teszik e közösségek tagjai számára, hogy érintkezésbe kerüljenek más társadalmi csoportokkal, és ezért fontos szerepet játszanak a társadalomban a tolerancia és a pluralizmus előmozdításában, és segítik a kultúrák közötti párbeszédet;

3.  azt is hangsúlyozza, hogy a közösségi médiumok támogatják a kultúrák közötti párbeszédet a nagyközönség oktatásán, a negatív sztereotípiák elleni küzdelmen és a tömegmédia által közvetített, a kirekesztéssel fenyegetett társadalmi rétegekkel – pl. bevándorlókkal, romákkal és egyéb etnikai valamint vallási kisebbségekkel – kapcsolatos kép javításán keresztül; hangsúlyozza, hogy a közösségi médiumok a bevándorlók integrálásának egyik meglévő eszközét képezik, és emellett lehetővé teszik a társadalom hátrányos helyzetű tagjai számára, hogy a számukra fontos vitákba való beleszólással aktív résztvevőkké váljanak;

4.   rámutat arra, hogy a közösségi médiumok jelentős szerepet játszhatnak a képzési programokban a külsős szervezetek – beleértve az egyetemeket – és a közösség képzetlen tagjai bevonásával, és a munkatapasztalat-szerzés értékes középpontjaként; rámutat arra, hogy az emberek digitális, webes és szerkesztési ismeretek terén történő, a közösségi médiumok tevékenységében való részvétel útján megvalósuló képzése hasznos és átvihető ismereteket nyújt;

5.   rámutat arra, hogy a közösségi médiumok a helyi kreativitás katalizátoraként működnek, mivel nyilvános fórumot biztosítanak a művészek és kreatív vállalkozók számára új elképzeléseik és koncepcióik kipróbálásához,

6.   úgy véli, hogy a közösségi médiumok a tartalom létrehozásába és terjesztésébe való közvetlen bevonásukon keresztül hozzájárulnak ahhoz a célhoz, hogy javítsák a polgárok médiaműveltségét, valamint ösztönzi az iskolai közösségek megnyilvánulási lehetőségeit annak érdekében, hogy kifejlesszék a fiatalokban a polgári magatartásformát, elmélyítsék a médiával kapcsolatos műveltséget, valamint a közösségi médiumokban való részvétel során a későbbiekben is alkalmazható készségeket alakítsanak ki;

7.   hangsúlyozza, hogy a közösségi médiumok segítenek a médiapluralizmus erősítésében, mivel további nézőpontokat nyújtanak az adott közösség számára központi jelentőségű kérdések tekintetében;

8.  rámutat arra, hogy némely területeken – beleértve a távoli vidékeket – a közszolgálati és kereskedelmi médiumok megszüntetésének vagy hiányának, és a kereskedelmi médiumok helyi tartalmak csökkentésre irányuló tendenciájának fényében, a közösségi médiumok biztosíthatják a helyi hírek és információk egyetlen forrását, és a helyi közösségek egyetlen megnyilvánulási lehetőségét;

9.   üdvözli, hogy a közösségi médiumok jobban képesek megismertetni a polgárokkal a meglévő közszolgáltatásokat, és segíthetnek a nyilvános vitában való civil részvétel előmozdításában;

10. úgy véli, hogy a különlegesen célzott közönség megszólításával a közösségi médiumok hatékonyan szolgálhatják az Unió polgárokhoz való közelítésének célját; továbbá azt is ajánlja, hogy a tagállamok dolgozzanak együtt tevékenyebben a közösségi médiumokkal a polgárokkal való szorosabb párbeszéd kialakítása érdekében;

11. rámutat arra, hogy a közösségi médiumok jó minősége alapvető fontosságú a bennük rejlő lehetőségek kiaknázása szempontjából, és hangsúlyozza annak tényét, hogy megfelelő pénzügyi források hiányában ezt a minőséget nem lehet biztosítani; megjegyzi, hogy a közösségi médiumok pénzügyi forrásai meglehetősen eltérőek, de általában elég szűkösek, és elismeri, hogy a kiegészítő finanszírozás és a digitális adaptáció lehetővé tenné a közösségi médiaszektor számára innovációs profiljának kibővítését, valamint új és létfontosságú szolgáltatások biztosítását, amely hozzáadott értéket biztosítana a meglévő analóg kínálathoz;

12. megállapítja, hogy a szektornak hiányzik a kellő támogatás ahhoz, hogy képes legyen jelentős erőfeszítést tenni annak érdekében, hogy javítsa képviseletét az Európai Unió és a nemzeti döntéshozók előtt, illetve javítsa az ezekkel való érintkezést;

13. hangsúlyozza a közösségi médiumok politikai függetlenségének szükségességét;

14. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe az állásfoglalásban szereplő tényezőket a közösségi médiumok következőképpen történő meghatározásakor:

a)   non-profit és független, nem csak a nemzeti hanem a helyi hatalmi tényezőktől is, elsősorban köz- és civil társadalmi érdekű tevékenységekkel foglalkozik, olyan egyértelműen meghatározott célokat szolgálva, amelyek mindig társadalmi hasznot hoznak, és hozzájárulnak a kultúrák közötti párbeszédhez;

b)   elszámoltatható a kiszolgálni kívánt közösség felé, ami azt jelenti, hogy tájékoztatnia kell a közösséget intézkedéseiről és döntéseiről, ezeket meg kell indokolnia, és esetleges helytelen magatartás esetén a közösségi médiát szankcionálni kell annak érdekében, hogy a szolgáltatás a közösségi érdek irányítása alatt maradjon, és hogy megakadályozzák a „top-down” (felülről lefelé felépülő) hálózatok kialakítását;

c)   nyitott a közösség tagjainak a tartalom létrehozásában való részvétele előtt, akik részt vehetnek a működtetés és az irányítás valamennyi területén, míg a szerkesztésért felelős embereknek szakmai háttérrel kell rendelkezni;

15. azt tanácsolja a tagállamoknak, hogy ismerjék el jogilag a közösségi médiát mint külön csoportot a kereskedelmi és közszolgálati médiumok mellett, amennyiben még mindig hiányzik ez az elismerés, a hagyományos médiumok sérelme nélkül;

16. felhívja a Bizottságot, hogy a médiapluralizmus mutatóinak megtervezésekor vegye figyelembe a közösségi médiumokat a médiapluralizmus növelésére szolgáló alternatív, alulról jövő megoldásként;

17. felhívja a tagállamokat, hogy a médiapluralizmus biztosítása érdekében aktívabban támogassák a közösségi médiumokat, amennyiben ez a támogatás nem válik a közszolgálati média kárára;

18. hangsúlyozza azt a szerepet, amelyet a helyi, regionális és országos hivatalok tölthetnek be a közösségi média támogatásában és fellendítésében megfelelő infrastruktúra biztosításával, olyan legjobb gyakorlatok cseréjét ösztönző programok keretében történő támogatással, mint például a „régiók a gazdasági változásért” című közösségi program (korábban: Interreg);

19. kéri a tagállamokat, hogy tegyék elérhetővé mind az analóg, mind pedig a digitális televízió- és rádiófrekvencia-spektrumokat, figyelembe véve, hogy a közösségi médiumok által biztosított szolgáltatást nem alternatívaköltség vagy a spektrumkiosztás költségének igazolása alapján kell értékelni, hanem az általuk képviselt társadalmi érték alapján;

20. elismeri, hogy egyrészt jóllehet, a szektornak csak kis része rendelkezik a szükséges tudással és tapasztalatokkal ahhoz, hogy európai uniós támogatást kérjen és annak kedvezményezettjévé váljon, másrészt azonban a finanszírozással foglalkozó tisztviselők sincsenek tisztában a közösségi médiumok potenciáljával;

21. elismeri, hogy a szektor számos sajátságos program megvalósításával jobban kihasználhatná az EU finanszírozási programjait, amennyiben azok hozzájárulnak a közösségi médiumok céljaihoz, így például az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, az Európai Szociális Alapot, csakúgy, mint az újságírók oktatásának és képzésének lehetőségét az egész életen át tartó tanulás program keretében, valamint egyéb programokat; azonban hangsúlyozza, hogy a finanszírozásnak elsődlegesen nemzeti, helyi és/vagy egyéb forrásokból kell származnia;

22. sürgeti a közösségi médiumokat egy európai internetes fórum létrehozására, amelyen keresztül hasznos és fontos információkat lehetne terjeszteni a szektor számára, valamint a hálózati tevékenységek megkönnyítésére, és a legjobb gyakorlatok cseréjére;

23. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

HL L 108., 2002.4.24., 33. o.

(2)

HL L 108., 2002.4.24., 7. o.

(3)

HL L 108., 2002.4.24., 21. o.

(4)

HL L 108., 2002.4.24., 51. o.

(5)

HL L 332., 2007.12.18., 27. o.

(6)

HL L 108., 2002.4.24. 1. o.

(7)

Elfogadott szövegek, P5_TA(2004)0373.


INDOKOLÁS

1. A közösségi média meghatározása

Ez a jelentés a közösségi vagy alternatív médiumok európai támogatására irányuló intézkedéseket vizsgálja a pluralisztikusabb médiakörnyezet, a kulturális sokféleség garantálása és a szektor médiaszektoron belüli külön csoportként való világos meghatározása érdekében. A közösségi vagy alternatív médiumok (a továbbiakban „közösségi médium”) a következőképpen határozhatók meg:

Non-profit médiumok, amelyek a kiszolgálni kívánt a közösség felé elszámoltathatók. Nyitottak a közösség tagjainak a tartalom létrehozásában való részvétele előtt. Mint olyanok, a kereskedelmi és közszolgálati médiumok mellett külön csoportot alkotnak a médiaszektoron belül.

A közösségi médiumok meghatározott célcsoportokhoz szólnak. A közösségi médiumok megbízatása világosan meghatározott, és ezt a tartalomnak megfelelően hajtják végre. Ennek során a társadalom számára jelentkező társadalmi haszon áll az előtérben.

A közösségi médiumok kohéziót hoznak létre, azonosságtudatot adnak, előmozdítják a közös vonásokat és őrzik a kulturális és nyelvi sokféleséget.

A közösségi médiumokat általában lelkes, kreatív polgárok irányítják, akik a társadalmi feladatokat saját ügyüknek tekintik.

A közösségi médiumok a tartalom létrehozásába és terjesztésébe való közvetlen bevonásukkal hozzájárulnak ahhoz a célhoz, hogy javítsák a polgárok médiaműveltségét.

2. Történelmi összefüggés és status quo

A közösségi médiumok tevékenysége először az 1940-es években, Latin-Amerikában jelent meg egy ónbányában tiltakozó mozgalomként, majd az 1950-es években Észak-Amerikában fejlődött tovább.

Nyugat-Európában a közösségi médiumok az 1960-as és 1970-es években bukkantak fel, és alternatív tartalmat igyekeztek biztosítani a közszolgálati műsorszolgáltató csatornákhoz képest, amelyeknek tartaniuk kellett magukat a tartalom állam általi szigorú szabályozásához. Az 1980-as évek liberalizálásával egyes közösségi-médiakezdeményezések jogállást kaptak. Azóta lassan, de stabilan növekszik a szektor elismertsége egész Nyugat-Európában.

Az Európai Unióhoz 2004-ben és 2007-ben csatlakozott országok közül sokban azonban a szektor valamivel eltérő előzményeket élt meg. A kalóz-műsorszolgáltatást a polgárjogi mozgalmak használták eszközül, hogy tiltakozzanak az önkényuralmi kormányok ellen. Példa erre a szlovén Radio Student, amelyet 1969-ben alapítottak. Továbbá néhány más közép-európai országban az egyház játszik fontos szerepet az alternatív médiamozgalmak fejlődésében. Lengyelországban például a katolikus közösségi médiumok rádiója szoros összeköttetésben állt a lengyel ellenállással, amely az 1989-es változásokhoz vezetett.

A világháló felemelkedése miatt az elmúlt néhány év során a szektor az egyesek által a közösségi médiumok harmadik korának nevezett korszakba lépett. A közösségi médiumok ebben a kihívásban az összes többi médiával is osztoznak.

3. Társadalmi és kulturális haszon

A közösségi médiumok sokféle társadalmi és kulturális célt szolgálhatnak.

A közösségi médiumok szerepe a kulturális párbeszédben, a társadalmi integrációban és a közösségi kohézióban

A közösségi médiumok hozzájárulnak meghatározott érdekközösségek azonosságtudatának erősítéséhez, miközben egyidejűleg lehetővé teszik e közösségek tagjai számára, hogy más társadalmi csoportokkal érintkezzenek. Ezért kulcsfontosságú szerepet játszhatnak a társadalomban a tolerancia és a pluralizmus előmozdításában.

Példa: Londonban a fiatal iskolaelhagyókat és futballrajongókat az Interneten egy rádiós projekttel bízták meg, amely a szurkolói mivolt különféle szempontjaival foglalkozik. A fiatalok meccseket kommentálnak, bálványokat interjúvolnak meg, a rasszizmussal, a homofóbiával és rendbontásokkal foglalkoznak, a tetteseket szembesítik az áldozatokkal. Ennek során egy londoni egyetem profi rádiós szakemberei irányítják őket. A projektet az állam támogatja és egy nagy londoni labdarúgó-egyesület finanszírozza, és ennek a honlapján kap nyilvánosságot.

A közösségi média hatékony eszköz a társadalmi integráció és a helyi emancipáció erősítésére is. A közösségi média képessé teheti a közösség hátrányos helyzetű tagjait, hogy a társadalom aktív résztvevőivé váljanak, és részt vegyenek a számukra fontos kérdésekről folyó vitákban.

Példa: Az Angel Radio (Egyesült Királyság) az időskorú polgároknak szól, és olyan idős polgárok készítik, akik aktívabb szerepet igyekeznek játszani a közösségi életben. Az állomás sok olyan tartalmat készít, amely kifejezetten az idősekkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. A rádióállomás nyilvános vitát próbál elindítani a hallgatói bázis számára fontos kérdésekről. CD-ket készített a helyi iskolák számára, amelyek olyan kérdésekre igyekeznek felhívni a figyelmet, mint például az idősek elhanyagolása, valamint az időskorú polgárok fizikai és mentális bántalmazása.

A közösségi médiumok segítenek a polgároknak abban, hogy jobban boldoguljanak az új kihívásokkal, mert az érintettek a közösségi médiumokon keresztül könnyebben megtalálhatók.

Példa: A mobil európaiak mindennapjaihoz tartozik az újrakezdés egy olyan országban, amelynek nem ismerjük a kultúráját és nyelvét. Minden újrakezdés könnyebb, ha tapasztalatot tudunk cserélni a régi hazánkból származó emberekkel, akikkel közös sorsban osztozunk. A megfelelő internetes fórumok a közösségi médiumok jól működő példái.

Közösségi médiumok és médiaműveltség

A közösségi médiumok alkalmasak arra, hogy eszközként szolgáljanak a médiakörnyezet szakmái terén az egyéni képességek erősítésére. A közösségi médiatevékenység keretében a digitális képességek és a webes képességek terén szerzett képzés rendkívül hasznos és átvihető képességeket nyújt. Ez nemcsak abban segít az embereknek, hogy a médiaszektorban találjanak állást, hanem abban is, hogy növekedjen az önbecsülésük és az önbizalmuk. Ezáltal visszanyerik a tanulás iránti motivációjukat.

A közösségi média mint a helyi közösségek és a helyi közszolgáltatások közötti kapcsolat

A közösségi médiumok jobban megismertethetik a polgárokkal a létező közszolgáltatásokat, és arra ösztönözhetik őket, hogy hasonlóképpen segítsék a közszolgáltatásokat abban, hogy jobban tudjanak gondoskodni a közösség szükségleteiről. A helyi közszolgáltató intézmények együttműködhetnek a közösségi médiumokkal a helyi közösséggel való foglalkozásban.

A helyi kreatív potenciál előmozdítása

A közösségi médiumok katalizátorként működnek a helyi kreativitás szempontjából, és fórumot biztosítanak a művészeknek és a kreatív vállalkozóknak az új elképzelések és koncepciók nyilvános kipróbálásához.

Példa: Az Amsterdam Open Channel egy közösségi televíziós kezdeményezés. Az olyan TV-showműsorok, mint a Hoekstreen Live, avantgárd kreatív műsorokat ajánlanak. A Hoekstreen Live egy tizenkét órás showműsor, amely részvételen alapuló megközelítéssel áll hozzá a beszélgetős showműsor műfajához, mivel a kamerát kézről kézre adják bárkinek, aki hajlandó filmezni. Azok, akik részt kívánnak venni, beléphetnek a stúdióba, és élőben hozzájárulhatnak a műsorhoz. Ez a műsor az Internet és a műsorszolgáltató média egymáshoz való közelítésével is kísérletezik. Rendelkeznek egy virtuális TV-személyzettel, amely a „Második életben”, egy webes alapú virtuális világban végbemenő eseményeket filmez és közvetít.

Médiapluralizmus és közösségi médiumok

A médiapluralizmus egy olyan koncepció, amely tartalmak széles köre tárgyában a polgárok információs források széles választékához való hozzáférését jelenti, amely lehetővé teszi számukra, hogy egy erőfölényben lévő véleményformáló erő helytelen befolyása nélkül alakíthassák ki véleményüket. Ezt önmagában a demokratikus társadalom fontos elemének tekintik, és ezért az alapjogi charta 11. cikkében is szerepel. A közösségi médiumok segítenek a médiapluralizmus megerősítésében, mivel további nézőpontokat kínálnak az adott közösség számára központi jelentőségű kérdések tekintetében.

Példa: A La Maison des Media Libres egy francia kezdeményezés, amely egy fedőszervezetben egyesít négy közösségi média televíziós kezdeményezést annak érdekében, hogy alternatív nézőpontot biztosítson az aktuális ügyek, valamint társadalmi és kulturális kérdések tárgyában. A cél egy alternatív médiaközpont létrehozása, amely televíziós és rádiós műsorgyártást, könyvkiadást, filmforgalmazást és tevékenységeket foglal magában.

4. Az EU és a közösségi média

Kommunikációs politika

Az európai kommunikációs politikáról szóló fehér könyv világosan hivatkozik a tájékoztatáshoz való jogra, a véleménynyilvánítás szabadságára, a társadalmi integrációra, a sokféleségre és a részvételre, amely elveknek e területen vezérelniük kell az EU politikáját. A fehér könyvben előmozdított egyik alapelv a polgárok problémáival való közvetlen foglalkozás „a helyi lehetőségek kiaknázásával”. Az EU politikai kezdeményezéseit és hatásait az emberek mindennapi életének helyi keretében kellene megvitatni. A közösségi médiumok segíthetnének a nyilvános vitában való civil részvétel ösztönzésében, és segíthetnének a Bizottságnak abban, hogy kapcsolatot teremtsen a polgárok problémái és az EU-s politikák között. A helyi székhelyű közösségi médiumokkal való aktívabb együttműködés az egyik módja lehet annak, hogy a Bizottság szorosabb párbeszédet kezdjen a polgárokkal.

Oktatás és médiaműveltség

A médiaműveltségről szóló legújabb bizottsági közlemény szerint „továbbá fontos, hogy a polgárok jobban megértsék a média gazdasági és kulturális vetületeit, valamint az is, hogy vita kezdődjön annak fontosságáról, hogy az európai gazdaságnak egy olyan erős és globális szinten versenyképes médiára van szüksége, amely hozzájárul a pluralizmushoz és a kulturális sokszínűséghez”. A közösségi médiumok egyértelműen hozzájárulnak ahhoz a célhoz, hogy a polgárok jobban megismerjék a médiaipart, különösen a polgárok tartalom létrehozásába és terjesztésébe való közvetlen bevonása révén.

Médiapluralizmus

A Bizottság 2009 elején közzé kíván tenni egy közleményt a médiapluralizmus mutatóiról, ami azt az EU intézményeinek körében elterjedt aggodalmat tükrözi, hogy a médiumok koncentrálódása akadályozza a médiapluralizmust és a sokszínűséget. Ezt nyilvános konzultációnak kell kísérnie. Ennek a konzultációnak a médiapluralizmus növelésére szolgáló alternatív, alulról jövő megoldásként kell figyelembe vennie a közösségi médiumokat.

Továbbá, a közösségi médiumok tagállamok általi aktívabb támogatása az egyik módja lehet a médiapluralizmus biztosításának.

5. A szektor szükségletei

A közösségi médiumok európai helyzetével kapcsolatban az egyik fő gyengeség sok nemzeti jogban a jogi elismerés hiánya. Az egyik pozitív példa az Egyesült Királyság, ahol a magán és a kereskedelmi médiumok mellett jogilag elismerik a közösségi médiumokat. Ezzel szemben az EU egyelőre nem hivatkozik a közösségi médiára mint külön médiaformára, hanem csak a közszolgálati és kereskedelmi médiaszolgáltatók fogalmával dolgozik.

Egyetlen vonatkozó jogi szöveg sem alkalmazza a közösségi média fogalmát.

Ilyen körülmények között a közösségi médiumok nehéz helyzetben vannak.

A hivatalosan elismert jogállás fontos a közösségi média fejlődése szempontjából. Ez lehetővé teszi a szektor számára, hogy ismertebbé váljon a politikai döntéshozók körében, valamint azt, hogy kapcsolatba lépjen a lehetséges hirdetőkkel vagy finanszírozó szervekkel.

A jelenleg hatályban lévő jogszabályok alapján a tagállamoknak ki kellene használni a nemzeti jogukban meglévő „must carry” kötelezettségek meghatározásának lehetőségét a közösségi média beillesztésére. A „must carry” kötelezettségeknek a világosan meghatározott közérdekű célkitűzésekre figyelemmel ésszerűnek kell lenniük. Ezek közé a célkitűzések közé tartozik többek között a véleménynyilvánítás szabadsága, a médiapluralizmus, a kulturális és nyelvi sokszínűség és a társadalmi integráció.

A nemzeti hatóságok a kulturális sokszínűséget és a médiapluralizmust felhasználhatják annak szükségessége felmérésére, hogy az üzemeltetőknek be kell-e illeszteniük hálózataikba meghatározott műsorszolgáltatási szolgáltatásokat. A digitális környezetben annak biztosítása is fontos, hogy a közösségi médiumokat tartalmazzák az olyan eszközök is, mint az elektronikus műsorfüzetek. Ezért az EU és a tagállamok szabályozó hatóságainak alkalmazniuk kell ezeket a fogalmakat, hogy igazolják a rádiófrekvenciák közösségi médiumoknak való kiutalását és a digitális környezetbe való integrálásukat, a digitális átállást követően is.

Ebben a tekintetben megjegyzendő, hogy az analógról a digitális átvitelre való átállás költségei jelentős terhet rónak a közösségi médiatevékenységekre.

6. A közösségi média finanszírozása

A közösségi médiumok pénzügyi forrásai meglehetősen eltérőek, de általában elég szűkösek. Az EU-finanszírozás fontos bevételi forrás lehet. Mivel a szektor heterogén, és a közösségi média előnyei széleskörűek, a szektor az EU-finanszírozás széles körét kihasználhatja, így például az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, az Európai Szociális Alapot, az egész életen át tartó tanulás programját és így tovább.

Mindazonáltal a szektorban kisebbségben vannak azok, akik rendelkeznek az európai uniós támogatás kérelmezéséhez és ennek kihasználásához szükséges tudással és tapasztalattal. Másrészről a finanszírozással foglalkozó tisztviselők sincsenek tisztában a közösségi média széles lehetőségeivel.

Így lehetőség van arra, hogy tovább integrálják a közösségi média koncepcióját az EU támogatási intézkedéseibe. A meglévő EU-finanszírozás kérelmezésére vonatkozó információkat egy közösségi médiának szentelt, európai, internetes alapú forráson keresztül kellene elterjeszteni.

7. A szektor szervezése és képviselete az EU szintjén

Az EU dokumentumaiban a közösségi médiára való bármely utalás hiánya világosan jelzi, hogy a szektornak nincs európai szinten kapcsolata a jogalkotókkal és a közigazgatással.

Az európai távközlési szabályok folyamatban lévő átdolgozása fontos alkalom lenne a szektor számára, hogy hallassa hangját, és részt vegyen a vitában. Ugyanez érvényes a médiapluralizmus mutatóiról folytatandó tervezett nyilvános konzultációra. A közösségi média által az EU célkitűzéseinek végrehajtása szempontjából képviselt hozzáadott érték jó érv a Bizottság számára arra, hogy mérlegelje a szektor európai szintű vitákban való részvételének támogatását.


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

2.6.2008

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

1

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Katerina Batzeli, Ivo Belet, Věra Flasarová, Milan Gaľa, Claire Gibault, Lissy Gröner, Luis Herrero-Tejedor, Ruth Hieronymi, Mikel Irujo Amezaga, Manolis Mavrommatis, Ljudmila Novak, Doris Pack, Christa Prets, Karin Resetarits, Pál Schmitt, Helga Trüpel, Thomas Wise

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Victor Boştinaru, Gyula Hegyi, Elisabeth Morin, Ewa Tomaszewska

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat