JELENTÉS a bolognai folyamatról és a diákok mobilitásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

INDOKOLÁS

VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (7.5.2008)

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

8.7.2008 - (2008/2070(INI))

Kulturális és Oktatási Bizottság
Előadó: Doris Pack

Eljárás : 2008/2070(INI)

A dokumentum állapota a plenáris ülésen

Válasszon egy dokumentumot :

A6-0302/2008

Előterjesztett szövegek :

A6-0302/2008

Viták :

PV 22/09/2008 - 27
CRE 22/09/2008 - 27

Szavazatok :

PV 23/09/2008 - 5.10
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0423

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
INDOKOLÁS
VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

a bolognai folyamatról és a diákok mobilitásáról

(2008/2070(INI))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az EK-Szerződés 149. és 150. cikkére,

– tekintettel „Az egyetemek korszerűsítési programjának megvalósítása: Oktatás, kutatás és innováció” című bizottsági közleményre (COM(2006)0208),,

– tekintettel az „Európa szellemi tőkéjének mozgósítása: tegyük lehetővé az egyetemek teljes körű hozzájárulását a lisszaboni stratégiához!” című bizottsági közleményre (COM (2005)0152),

– tekintettel „Az európai felsőoktatás struktúrájára helyezett hangsúly – Nemzeti tendenciák a bolognai folyamatban” című 2006/2007. évi jelentésre (Eurydice, Európai Bizottság, 2007),

– tekintettel a felsőoktatási reformok észleléséről szóló Eurobarométer-felmérésre (Európai Bizottság, 2007. március),

– tekintettel az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák előállításáról és kidolgozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, első olvasatban elfogadott, 2007. szeptember 25-i álláspontjára[1],

– - tekintettel az egyetemeknek Európa globális tudásalapú gazdaságban való versenyképességét célzó modernizálásáról szóló, 2007. november 23-i tanácsi állásfoglalásra,

– tekintettel a 2006. március 13–14-i Európai Tanács Elnökségének következtetéseire,

– tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

– tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A6-0302/2008),

A. mivel a bolognai folyamat célja az európai felsőoktatási térség 2010-ig történő létrehozása, beleértve a felsőoktatási reformokat, a diákok és tanárok mobilitása előtt álló fennmaradó akadályok felszámolását, valamint az európai felsőoktatás minőségének, vonzerejének és versenyképességének javítását,

B. mivel a diákok mobilitásának és az oktatás minőségének továbbra is a bolognai folyamat központi elemeinek kell maradniuk,

C. mivel a diákok mobilitása új kulturális, társadalmi és felsőoktatási értékeket képez, és megteremti a személyes előrelépés, valamint a nemzeti és nemzetközi szintű felsőoktatási normák és foglalkoztathatóság növelésének lehetőségeit,

D. mivel a diákok mobilitása számos diák, kutató és más munkatárs számára –különösen az újabb tagállamokban – főként az elégtelen ösztöndíjak miatt még mindig elérhetetlen, miközben az akadályok jól ismertek, és azokat a kapcsolódó vitában részt vevő érdekeltek közül többen ismételten jelezték,

E. mivel külön figyelmet kell fordítani a diákok tanulásának, megélhetési költségeinek és mobilitásának megfelelő finanszírozására,

F. mivel a Parlament folytonosan költségvetési prioritásának tekintette a hallgatói mobilitást, és annak biztosítására törekedett, hogy az oktatással kapcsolatos uniós programok megfelelő mértékű finanszírozásban részesüljenek; mivel az e kérdéssel kapcsolatos határozott álláspontja – a Tanács által a bizottsági javaslattal kapcsolatban elvégzett csökkentések ellenére – az egész életen át tartó tanulás és az Erasmus Mundus programokhoz elkülönített, a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret alapján és az új költségvetési eljárások szerint megtárgyalt költségvetési előirányzatok növeléséhez vezetett,

G. mivel a diákok mobilitására vonatkozó, megbízható statisztikai adatokra van szükség a megfelelő politikák és intézkedések megfigyeléséhez, összehasonlításához és értékeléséhez, valamint kialakításához,

H. mivel a formális és a nem formális tanulás elismerése az egész életen át tartó tanulás stratégiájának sarokköve, és ily módon a felnőttkori és az egész életen át tartó tanulás e folyamat fontos részét képezi,

I. mivel a külföldre utazással kapcsolatos választást semmilyen igazgatási, pénzügyi vagy nyelvi akadály nem hátráltathatja,

J. mivel a mobilitás az idegennyelv-tanulásra és az általános kommunikációs készségek javítására ösztönöz,

K. mivel sürgősen szükség van az egyetemeknek a minőség, a tanulmányi struktúra, az innováció és a rugalmasság tekintetében történő reformjára és modernizációjára,

L. mivel az oktatás minősége éppoly fontos, mint a kutatás minősége és azt az egész Európai Unióban meg kell reformálni és korszerűsíteni kell; és mivel e két dimenzió szorosan összekapcsolódik,

M. mivel a különböző nemzeti elismerési rendszerek a diákokkal szembeni egyenlő bánásmód, valamint az Európai Felsőoktatási Térségben és az európai munkaerőpiacon az előrehaladás jelentős akadályát képezik,

N. mivel a mobilitást veszélyeztetheti mind az elvégzett képzések teljes és megfelelő elismerésének elmulasztása, mind a megszerzett fokozatok egyenértékűségének hiánya,

O. mivel sürgősen szükség van arra, hogy egységes megközelítést hajtsanak végre, koordináljanak és támogassanak a bolognai folyamatot aláíró valamennyi ország körében,

P. mivel a barcelonai folyamatnak olyan új, progresszív oktatási modellt kell kialakítania, amely garantálja a képzéshez való hozzáférést mindenki számára, és amelynek legfőbb célkitűzése az ismeretek és az értékek átadása, egy öntudatos és társadalmi egyenlőtlenségektől mentes, fenntartható jövőbeli társadalmat teremtve,

1. úgy véli, hogy a diákok mobilitásának növelését és a különböző oktatási rendszerek minőségét a bolognai folyamat 2010 utáni fő céljainak újrafogalmazása keretében prioritásokként kell kezelni;

2. hangsúlyozza, hogy a diákok mobilitásának megvalósítása érdekében különböző politikai területeken kell lépéseket tenni; a mobilitással kapcsolatban több szempont is átlépi a felsőoktatás körét, és a társadalmi kérdések, a pénzügy, valamint a bevándorlási és vízumpolitikák alkalmazási körébe tartozik;

3. megjegyzi, hogy tekintettel a pénzügyi keret 1a. fejezetében rendelkezésre álló szűkös tartalékok miatti korlátozott mozgástérre, különösen örvendetesek a tagállamok által a kormányközi együttműködés keretében az EU-n belüli oktatás minőségének és versenyképességének javítása érdekében főleg a mobilitás támogatása, a képesítések elismerése és a minőségbiztosítás révén tett erőfeszítések;

4. meggyőződése, hogy a folyamatban részt vevő valamennyi érdekelt fél által alkalmazott konzultációs módszernek folytatódnia kell: az intézményeknek és a diákok képviselőinek szorosan együtt kell működniük a mobilitás fennmaradó akadályai, valamint a bolognai folyamat minőségével és végrehajtásával kapcsolatos problémák kezelése érdekében;

5. rámutat, hogy a bolognai folyamat végrehajtása során különös figyelmet kell szentelni az európai kutatási térséggel folytatott szoros és intenzív együttműködésnek és koordinációnak;

A diákok mobilitása: minőség és eredményesség

6. ragaszkodik ahhoz, hogy a diákok mobilitásával és a diákok társadalmi-gazdasági profiljával kapcsolatban összehasonlítható és megbízható statisztikákra – például közös mutatókra, kritériumokra és referenciaértékekre – van szükség a jelenlegi adathiány leküzdése és a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítása érdekében;

7. felszólítja az egyetemeket, hogy javítsák és egyszerűsítsék mind a hozzájuk érkező, mind a tőlük kiutazó diákoknak az Interneten és másként nyújtott tájékoztatást; az egyetemeknek és a nemzeti Erasmus-hivataloknak együtt kell működniük a diákok szervezeteivel annak érdekében, hogy minden szükséges információt kellő időben elérhetővé tegyenek; az egyetemeknek az Erasmus egyetemi chartához való csatlakozásuk révén tett kötelezettségvállalásokkal összhangban támogatniuk kell a diákok jogait;

8. hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy a bolognai folyamat elérhesse célkitűzéseit, szükség van a viszonosságra a diákok és a kutatók áramlása tekintetében; hangsúlyozza a jelenlegi tendenciák és különösen az EU-hoz 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagállamokba irányuló gyenge mobilitás terén fennálló aránytalanságot;

9. rámutat az érkező diákok társadalmi, kulturális és nyelvi integrációját elősegítő mentori irányítás fontosságára;

10. hangsúlyozza, hogy a nagyobb fokú nyelvismeret lényeges előny és a diákok mobilitásának egyik oka, és hogy fontos intenzív nyelvtanfolyamokat biztosítani az érkező diákok számára, az Erasmus tanulmányi időszakok előtt és/vagy azok ideje alatt,

Felsőoktatási reform és az egyetemek modernizálása: minőség, innováció és rugalmasság

11. felhívja az európai egyetemeket, hogy hajtsanak végre innovatív, széles körű és módszertani tantervi reformot: a nagyra törő és jó minőségű tartalmi és szervezeti szerkezetátalakítás alapvető fontosságú a diákok mobilitása és a nagyobb mértékű rugalmasság szempontjából; „mobilitási tanulmányi időszakot” kell bevezetni valamennyi képzési programban annak érdekében, hogy a külföldi tanulás lehetővé váljon a diákok számára;

12. kéri, hogy helyezzenek hangsúlyt a doktoranduszok mobilitását előmozdító közös európai doktori programok és egy európai doktorátusi keret létrehozásának szükségességére;

13. hangsúlyozza az oktatás minőségének és kiválóságának alapvető szerepét: a képzett tanárok minden tanulmányi területen, valamint fejlődésük és folyamatos képzésük kulcsfontosságúak a diákokat vonzó hatásuk és hatékonyságuk, valamint a bolognai folyamat célkitűzéseinek elérése szempontjából;

14. újólag megismétli, hogy több transznacionális párbeszédre, valamint információ- és tapasztalatcserére van szükség a tanárképzés – beleértve az alapfokú tanítóképzés – konvergenciájának megkönnyítése és a folyamatos szakmai fejlődés hatékonysága érdekében;

A diákok mobilitásának finanszírozása és az abba történő befektetés, valamint a társadalmi dimenzió

15. külön segítségnyújtást kell biztosítani a társadalom hátrányos helyzetű csoportjaiból származó diákok számára, például olcsó és élhető szálláshelyek felajánlásával; az érkezést követően gyakran külön támogatásra van szükség;

16. javasolja egy egységes európai diákigazolvány bevezetését a mobilitás megkönnyítése és a diákok számára annak lehetővé tétele érdekében, hogy a szállások és a megélhetés terén kedvezményekhez jussanak;

17. felhívja a tagállamokat és az illetékes hatóságokat, hogy a támogatások egyszerű, rugalmas és átlátható odaítélési eljárásai, valamint a magas költségű úti célok és a rászoruló diákok esetén további pénzügyi támogatás révén biztosítsanak egyenlő és egyetemes hozzáférést a mobilitáshoz; létfontosságúnak tartja, hogy a diákok ezt a támogatást még indulásuk előtt megkapják, hogy ily módon elkerülhetővé váljon a rájuk háruló túlzott mértékű pénzügyi teher;

18. üdvözli, hogy a költségvetési fegyelemről, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodáshoz csatolt nyilatkozatban előírt többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatával összefüggésben mérlegelhető az oktatás terén megvalósuló programok és különösen az Erasmus-ösztöndíjak tekintetében előirányzott pénzügyi keret megerősítése a program ellenőrzésének és értékelésének eredményeitől függően;

19. rámutat, hogy a diákok mobilitása finanszírozásának új módjait, például kamatmentes kölcsönöket és/vagy átruházható kölcsönöket kell bevezetni és támogatni;

20. felhívja az európai egyetemeket, hogy működjenek együtt a magánszektorral (pl. gazdasági vagy üzleti szervezetekkel, mint például kereskedelmi kamarákkal) annak érdekében, hogy minden ciklusban (felsőfokú alapképzés, mesterfokozat, doktori fokozat) új és hatékony mechanizmusokat találjanak a diákok mobilitásának társfinanszírozására, ily módon javítva az oktatási rendszerek minőségét;

21. javasolja, hogy a társaságok és egyetemek között folytassanak gyümölcsöző párbeszédet és kétirányú cserét annak érdekében, hogy innovatív partnerségeket alakítsanak ki és feltárják az együttműködés új módjait;

Minőség és az oklevelek teljes körű elismerése

22. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az európai felsőoktatási térség létrehozása érdekében folytassák az európai referenciakeret (bolognai képesítési keretrendszer, az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszere, a minőségbiztosításra vonatkozó európai szabványok és iránymutatások, valamint a lisszaboni elismerési egyezmény) végrehajtását;

23. hangsúlyozza ezért az átfogó, egységesített és hatékony kreditátviteli rendszer (ECTS) végrehajtásának sürgősségét: a diákok és tudósok képesítésének az egységes közös keretnek köszönhetően egész Európában könnyen átvihetőnek kell lennie;

24. hangsúlyozza, hogy a háromlépcsős fokozatrendszer (felsőfokú alapképzési fokozat, mesterfokozat és doktorátus) rugalmasabbá is válhatna, kiváltképpen ha a „3+2” rendszer helyett a „4+1” rendszert használnák az első és második lépcsőben; egyes tanulmányok esetében ez célszerűbb lehet a végzett hallgatók nagyobb mobilitása és foglalkoztathatóságának lehetővé tétele érdekében;

25. a szakmai gyakorlatok és az egyetemek által jóváhagyott egyéb informális és nem formális mobilitási tapasztalatoknak ECTS-krediteket kellene kapniuk, és azokat a tananyag szerves részeként kellene elismerni;

A bolognai folyamat végrehajtása az összes érintett országban

26. felhívja a tagállamok illetékes hatóságait és az európai egyetemeket, hogy ösztönözzék és támogassák a bevált gyakorlatok cseréjét és a tudatosságnövelő kezdeményezéseket;

27. sürgeti a tagállamokat, hogy a vízumokról szóló uniós irányelvekkel összhangban könnyítsék meg a vízumeljárásokat és csökkentsék azok költségét a mobilis diákok számára, különösen a kelet-európai tag- és tagjelölt országok esetében;

o o

28. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

[1] Elfogadott szövegek: P6_TA(2007)0400

1. Háttér

Az 1999-ben elindított bolognai folyamat kormányközi kezdeményezés, amelynek célja, hogy 2010-re létrehozza az európai felsőoktatási térséget. A kiinduló elképzelés a diákok számára megkönnyíteni, hogy kiváló minőségű kurzusok szélesebb köréből választhassanak, és az általuk választott kurzusokat széles körben elismerjék. E célból a bolognai folyamat három kiemelt cselekvési területet irányoz elő: a „háromciklusos rendszer” bevezetését (felsőfokú alapképzés/mesterfokozat/doktori fokozat), a minőségbiztosítást, valamint a képesítések és tanulmányi időszakok elismerését. A célok elérése terén bekövetkezett előrehaladást a Kulturális és Oktatási Bizottság által 2004. október 4-én megrendezett, a bolognai folyamattal foglalkozó nyilvános meghallgatáson vitatták meg. Ezenfelül 2008. március 6-án az EPP-ED képviselőcsoport egy másik meghallgatást szervezett ugyanebben a témában „Felsőoktatás: a bolognai folyamattól az oktatásirányításig az EU-ban?” címmel, amely Doris Pack európai parlamenti képviselő elnökletével zajlott. Ennek alkalmával sok érdekes vélemény hangzott el a bolognai folyamatnak a diákok mobilitására gyakorolt hatásával kapcsolatban. Különböző kulcsfontosságú kérdéseket is felvetettek, mint például a hatékony egyetemi irányítás alapvető szerepét, a minőségi oktatás és az innovatív tantervek kiemelkedő jelentőségét vagy a számos közös belső és külső kihívást, amellyel az európai felsőoktatásnak továbbra is szembe kell néznie annak érdekében, hogy a 21. század globalizálódó világában versenyképes és sikeres maradjon.

A bolognai folyamat egy munkaprogram révén halad előre, amely a kétévente – 2001-ben Prágában, 2003-ban Berlinben, 2005-ben Bergenben, 2007-ben Londonban és 2009-ben Leuvenben/Louvaine-la-Neuve-ben – megrendezett miniszteri konferenciáktól kap eligazítást. Ezeket a konferenciákat a bolognai folyamat nyomon követéséért felelős csoport[1] készíti elő, amelynek elnöke az Európai Unió soros elnökségét jelenleg betöltő ország, és munkáját a bolognai titkárság segíti, amelyet a következő miniszteri találkozó házigazda országa/országai szerveznek.

A bolognai együttműködés sikerének kulcsa a hátterét adó, partnerségen alapuló megközelítés, a politikaformálásban és a végrehajtásban egyaránt. A folyamatban jelenleg 46 ország vesz részt, amelyek mindegyike az európai kulturális egyezmény részes fele, és amelyek rugalmas együttműködést folytatnak, a felsőoktatási intézményeket, a diákokat, a munkatársakat és a munkáltatókat képviselő nemzetközi szervezeteket és európai szövetségeket is bevonva. A bolognai folyamat kiváló példája az európai együttműködésnek, az EU keretén belül és azon kívül egyaránt.

Mindannyian tudjuk, hogy a felsőoktatás az egyének fejlődésének egyik alapvető összetevője. Serkenti a társadalmi, kulturális és gazdasági növekedést, az aktív polgárságot és az etikai értékeket. Ami azonban az Európai Uniót illeti, a felsőoktatás nem tartozik az Európai Közösségek Bizottságának hatáskörébe: még mindig nagymértékben nemzeti kérdés, és a tanulmányok tartalmával és szervezésével kapcsolatos hatáskör továbbra is nemzeti szintű.

Mindazonáltal a Nizzai Szerződés 149. cikke értelmében a Közösség a tagállamok közötti együttműködés ösztönzésével hozzájárul a minőségi oktatás fejlesztéséhez, intézkedések széles körén keresztül, például a polgárok mobilitásának támogatásával, közös tanulmányi programok tervezésével, hálózatok létrehozásával, az információk cseréjével vagy az Európai Unió nyelveinek oktatásával.

2. Az előadó megközelítése

Az előadót különösen a diákok Európai Unión belüli mobilitása és a bolognai folyamat erre gyakorolt hatása aggasztja: hozzájárul-e az új európai felsőoktatási térség az európai diákok mobilitásának fokozásához, vagy inkább visszaveti és gátolja azt? Ne feledjük, hogy a mobilitás a bolognai nyilatkozatban meghatározott hat fő célkitűzés egyike, és e nyilatkozat aláíró felei azt a szabad mozgás tényleges gyakorlása előtt álló akadályok leküzdésével kívánják előmozdítani, különös figyelmet fordítva nemcsak a diákokra, hanem a tanárokra, a kutatókra és az adminisztratív személyzetre is. A mobilitás ezért az európai felsőoktatási térség létrehozásának sarokköve, valamint a 2007–2009-es menetrend kiemelt kérdéseinek egyike is.

Az előadó egyetért az Európai Bizottság által elfogadott fokozatos megközelítéssel, és támogatja annak folyamatban levő munkáját. A tagállamokat támogatni kell saját felsőoktatási rendszereik modernizálására és innovatív reformjára irányuló erőfeszítéseikben, amire a globalizáció kihívásainak leküzdése érdekében feltétlenül szükség van.

Az előadó ugyanakkor aggodalmát fejezi ki a bolognai folyamat múltbeli és jövőbeli végrehajtásával kapcsolatban, mivel a néhány tagállamban zajló jelenlegi fejlemények egy része nem a tervezett vagy kívánt irányba halad. Az előadó úgy véli, hogy – közel egy évtizeddel annak elindítása után – eljött az idő a bolognai folyamat, valamint eredményeinek és kudarcainak átgondolására és megvitatására. Meg kell próbálnunk meghatározni, hogyan változtak az oktatási rendszerek a bolognai folyamat eredményeként az Európai Unióban, valamint azt is, hogy milyen hatást gyakoroltak e fejlemények és változások az európai felsőoktatás minőségére.

Az előadó először is hangsúlyozni kívánja, hogy a kiváló minőségű oktatáshoz való hozzáférést minden európai polgár számára lehetővé kell tenni, állampolgárságuktól, valamint a születésük helye szerinti országtól vagy területtől függetlenül.

A mobilitás nemcsak magára a mobilis egyénre, hanem a felsőoktatási intézményekre és a társadalom egészére nézve is számos pozitív hatással jár. Ezenfelül társadalmi dimenziójáról sem szabad megfeledkezni: a mobilitás felbecsülhetetlenül gazdag tapasztalatokat nyújt az oktatási, kulturális és társadalmi sokféleség terén. Végezetül megkönnyíti a felsőoktatási intézmények közötti hálózatépítést és együttműködést, ami feltétlenül szükséges az európai felsőoktatási és kutatási környezet minőségi fejlődéséhez.

Az előadó az alábbi területeket kívánja kiemelni és azokra külön felhívni a figyelmet:

1. A diákok mobilitása: minőség és eredményesség

2. Felsőoktatási reform és az egyetemek modernizálása: minőség, innováció és rugalmasság

3. A diákok mobilitásának finanszírozása és az abba történő befektetés, valamint a társadalmi dimenzió

4. Minőség és az oklevelek teljes körű elismerése

5. A bolognai folyamat végrehajtása az összes érintett országban

Noha az előadó elismeri az ilyen jellegű kormányközi kezdeményezés kiemelkedő fontosságát, hangsúlyozni kívánja, hogy annak végrehajtása nemzeti szinten igen felaprózott. Ezért egyelőre igen nehéz elismerni a bolognai folyamat európai arculatát, és emiatt egy jogi keret létrehozására lenne szükség, mindig szem előtt tartva, hogy az oktatással kapcsolatos valamennyi kérdés és kezdeményezés középpontjában a diákoknak kell állniuk.

[1] Az Európai Bizottság teljes jogú tagként vesz részt a bolognai folyamat nyomon követéséért felelős csoport, valamint a bolognai testület munkájában.

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

a bolognai folyamatról és a hallgatói mobilitásról
(2008/2070(INI))

A vélemény előadója: Monica Maria Iacob-Ridzi

JAVASLATOK

A Költségvetési Bizottság felhívja a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja be a következő javaslatokat:

A. mivel a Parlament mindig költségvetési prioritásának tekintette a hallgatói mobilitást, és annak biztosítására törekedett, hogy az oktatással kapcsolatos uniós programok megfelelő mértékű finanszírozásban részesüljenek; mivel az e kérdéssel kapcsolatos határozott álláspontja következtében a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében illetve a közelmúltban zajló költségvetési eljárások során tartott tárgyalások eredményeképpen az egész életen át tartó tanulás és az Erasmus Mundus programokra elkülönített költségvetési előirányzatokat – a bizottsági javaslatban szereplő összegek Tanács általi csökkentése ellenére – növelték,

1. megjegyzi, hogy tekintettel az 1a. fejezetben rendelkezésre álló szűkös tartalékok miatti korlátozott mozgástérre különösen örvendetesek a tagállamok által a kormányközi együttműködés keretében az EU-n belüli oktatás minőségének és versenyképességének javítása érdekében főleg a mobilitás támogatása, a képesítések elismerése és a minőségbiztosítás révén tett erőfeszítések;

2. hangsúlyozza, hogy figyelembe véve az EU költségvetésében rendelkezésre álló korlátozott forrásokat, az egész életen át tartó tanulás és az Erasmus Mundus program mobilitással kapcsolatos hatását szorosan nyomon kell követni az egyéni támogatások és a támogatásban részesülők számának összefüggésében annak biztosítása érdekében, hogy egyensúly alakuljon ki a kedvezményezettek számának maximalizálása és a megfelelő mértékű egyéni finanszírozás biztosítása között;

3. megjegyzi, hogy a többéves pénzügyi keretnek a költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodáshoz csatolt nyilatkozatban előírt félidős értékelésével összefüggésben az oktatási programok számára biztosított pénzügyi keret megerősítése a program ellenőrzésének és értékelésének eredményeitől függően mérlegelhető;

4. újólag megismétli a 2008. évi általános költségvetésről szóló 2007. december 13-i parlamenti állásfoglalás 15. bekezdésében[1] kifejezett álláspontját, miszerint az egész életen át tartó tanulás és az Erasmus Mundus programoknak egy végrehajtó szerv által történő végrehajtása következtében nem növekedhet a teljes költségvetési keretben szereplő igazgatási költségek aránya.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

[1] Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0616.

Az elfogadás dátuma

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Laima Liucija Andrikienė, Reimer Böge, Paulo Casaca, Daniel Dăianu, Valdis Dombrovskis, Brigitte Douay, Hynek Fajmon, Salvador Garriga Polledo, Ingeborg Gräßle, Louis Grech, Nathalie Griesbeck, Catherine Guy-Quint, Jutta Haug, Anne E. Jensen, Wiesław Stefan Kuc, Janusz Lewandowski, Vladimír Maňka, Mario Mauro, Francesco Musotto, Theodor Dumitru Stolojan, László Surján, Kyösti Virrankoski, Ralf Walter

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat