JELENTÉS az Európai Unión belüli médiakoncentrációról és -pluralizmusról

10.7.2008 - (2007/2253(INI))

Kulturális és Oktatási Bizottság
Előadó: Marianne Mikko

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Unión belüli médiakoncentrációról és -pluralizmusról

(2007/2253(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió alapjogi chartájának 11. cikkére[1],

–   tekintettel az Amszterdami Szerződésnek a tagállamokban történő közcélú műsorszolgáltatás rendszeréről szóló jegyzőkönyvére[2],

–   tekintettel az Európai Unió tagállamain belül a médiapluralizmusról szóló bizottsági munkadokumentumra (SEC(2007)0032),

–   tekintettel a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2007. december 11-i 2007/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[3],

–   tekintettel a médiakoncentrációról szóló 2002. november 20-i állásfoglalására[4],

–   tekintettel a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005. évi Unesco-egyezményre (UNESCO-egyezmény a kulturális sokszínűségről),

–   tekintettel az EU-ban, és különösen Olaszországban a véleménynyilvánítás és a tájékoztatás szabadsága (az alapjogi charta 11. cikkének (2) bekezdése) megsértésének kockázatairól szóló 2004. április 22-i állásfoglalására[5],

–   tekintettel az állami támogatás szabályainak a közszolgálati műsorszolgáltatásra történő alkalmazásáról szóló, 2001. évi bizottsági közleményre ((2001/C 320/04),

–   tekintettel a közszolgálati műsorszolgáltatásról szóló, 1999. január 25-i tanácsi állásfoglalásra (1999/C 30/01),

–   tekintettel a Miniszteri Bizottságnak az információs társadalomban a közszolgálati média feladatáról szóló, az Európa Tanács tagállamaihoz intézett Rec(2007)3. számú 2007. január 31-i ajánlására,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A6-0303/2008),

A. mivel az Európai Unió megerősítette elkötelezettségét a médiapluralizmus védelme és előmozdítása iránt, amely az alapjogi charta 11. cikkében foglalt – továbbra is a demokrácia, a polgári pluralizmus és a kulturális sokszínűség megőrzésének alapelveit alkotó –, a tájékoztatáshoz való jog és a szólásszabadság alapvető pillére;

B.   mivel az Európai Parlament többször kifejezte azon óhaját, hogy a Bizottság hozzon létre egy szilárd jogi keretet mind a média ágazatában, mind az információs társadalom teljes egészében oly módon, hogy a pluralizmus azonos szintjét biztosítsa a tagállamokban, és lehetővé tegye a szereplők számára, hogy kihasználják az egységes piac által létrehozott lehetőségeket;

C.  mivel ahogy a Bizottság fent említett munkadokumentumában hangsúlyozza, a médiapluralizmus fogalmát nem lehet csupán az ágazati tulajdonkoncentráció problémájára korlátozni, hiszen az még olyan kérdéseket is felvet, amelyek a közszolgálati műsorszolgáltatáshoz, a politikai hatalomhoz, a gazdasági versenyhez, a kulturális sokféleséghez, az új technológiák fejlődéséhez, az átláthatósághoz és az újságírók Európai Unión belüli munkakörülményeihez kapcsolódnak;

D.  mivel a közszolgálati műsorszolgáltatásoknak rendelkezniük kell olyan eszközökkel, amelyek a politikai nyomástól és a piaci erőktől való tényleges függetlenség biztosításához szükségesek;

E.   mivel a közszolgálati műsorszolgáltatások a piaci részesedés megszerzése érdekében jelenleg indokolatlanul és a tartalmaik minőségének rovására szállnak a kereskedelmi csatornákkal versenybe, amelynek célja végső soron nem a minőség, hanem a többségi igény kielégítése;

F.  mivel a kulturális sokszínűségről szóló UNESCO-egyezmény jelentős fontosságot tulajdonít többek között az olyan feltételek megteremtésének, amelyek előmozdítják a média sokszínűségét;

G. mivel az említett UNESCO-egyezmény elismeri szerződő feleinek azt a jogát, hogy a média sokszínűségének javítására irányuló intézkedéseket fogadjanak el, többek között a közszolgálati műsorszolgáltatás keretében;

H. mivel a közszolgálati audiovizuális médiának a pluralizmus biztosításában betöltött fontos szerepét elismeri a kulturális sokszínűségről szóló UNESCO-egyezmény és az Amszterdami Szerződésnek a tagállamokban történő közcélú műsorszolgáltatás rendszeréről szóló jegyzőkönyve, amely kimondja, hogy a tagállamok közcélú műsorszolgáltatási rendszere közvetlenül kapcsolódik az egyes társadalmak demokratikus, társadalmi és kulturális igényeihez és a médiapluralizmus megőrzésének követelményéhez, miközben a tagállamok felelősek a közszolgálati televíziós műsorszolgáltatás körének meghatározásáért és annak finanszírozásáért;

I.   mivel a 2001. évi bizottsági közlemény teljes mértékben elismeri a közszolgálati műsorszolgáltatók központi szerepét a pluralizmus, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdításában, és hangsúlyozza, hogy a szóban forgó állami támogatások vizsgálatakor a Bizottság olyan kritériumokat alkalmaz, mint amilyen a kulturális sokszínűség előmozdításának fontossága és az egyes társadalmak demokratikus, társadalmi és kulturális igényeinek teljesítése;

J.   mivel az 1999. január 25-i tanácsi állásfoglalás megismétli a közszolgálati műsorszolgáltatások létfontosságú szerepét a pluralizmus szempontjából, és követeli, hogy a tagállamok adjanak számára széles körű megbízást, amelyben tükröződik azon szerepe, hogy biztosítsa a nyilvánosság számára az új audiovizuális és információs szolgáltatások és az új technológiák előnyeit;

K. mivel a fent említett Amszterdami Szerződés jegyzőkönyvét a Tanács azzal a céllal fogadta el, hogy biztosítsa a tagállamok hatásköreit a nemzeti közcélú műsorszolgáltatási rendszerüknek a társadalmuk demokratikus és kulturális igényeire szabott megszervezésében, hogy az a legjobban szolgálja a médiapluralizmus fenntartását,

L.  mivel a Miniszteri Bizottság fent említett ajánlása hangsúlyozza a közszolgálati műsorszolgáltatásnak mint a pártatlan és független tájékoztatás és véleménynyilvánítás, valamint az újszerű és változatos tartalmak forrásának sajátos szerepét, amely szigorú etikai és minőségi normáknak felel meg és a nyilvános vita fóruma, emellett pedig előmozdítja az egyének szélesebb körű demokratikus részvételét, és ezért követeli, hogy a tagállamok továbbra is kapjanak felhatalmazást e megbízás olyan módon történő kiigazítására, hogy az teljesíthesse célját az új médiakörnyezetben;

M. mivel a médiapluralizmus csak úgy garantálható, ha megfelelő politikai egyensúlyt alakítanak ki a közszolgálati televízió tartalmában;

N. mivel a tapasztalatok szerint a tulajdonjogok korlátlan koncentrációja veszélyezteti a pluralizmust és a kulturális sokszínűséget, és mivel a pusztán önmagában a szabad piaci versenyen alapuló rendszer nem képes garantálni a médiapluralizmust;

O. mivel Európában a magán- és állami televíziók és audiovizuális médiaszolgáltatások két pilléren alapuló szabályozása bizonyította értékét a médiapluralizmus megerősítésében, és ezt tovább kell fejleszteni;

P.  mivel a tulajdonjogok koncentrációja növeli a médiaszakemberek függőségét a nagy médiavállalkozások tulajdonosaitól;

Q. mivel az új technológiák, különösen az audiovizuális tartalom előállítását és terjesztését illetően a digitális technológiára való átállás, valamint az új kommunikációs és információs szolgáltatások piacra lépése jelentős hatást gyakorolt az elérhető termékek mennyiségére és a terjesztési módokra; mivel azonban a médiában és a szolgáltatásokban tapasztalható mennyiségi növekedés nem garantálja automatikusan a tartalom sokszínűségét; mivel a médiapluralizmus és a kulturális sokszínűség új, aktualizált eszközeire és a nyilvánosság azonnali és objektív tájékoztatására van szükség;

R.  mivel a jelenlegi távközlési szabályozási keretrendszer – amelyben tükröződik az infrastruktúra és a tartalom szabályozása közötti közvetlen viszony és kölcsönös függőség – alkalmas technikai eszközt biztosít a tagállamoknak a média- és a tartalmi pluralizmus védelméhez, mint például a hozzáférési szabályok és a közvetítési kötelezettségek („must carry”),

S.   mivel azonban a technológiai fejlődés nem biztosítja automatikusan a tájékoztatás pluralizmusának és a tartalom sokszínűségének tiszteletben tartását, hanem annak a nemzeti és európai hatóságok tevőleges, következetes és éber politikája keretében kell megtörténnie;

T.  mivel az internet ugyan nagyban növelte a különböző információforrásokhoz, nézetekhez és véleményekhez való hozzáférést, még nem váltotta fel a hagyományos médiát mint a közvélemény döntő formálóját;

U. mivel a technológiai fejlődésnek köszönhetően a lapkiadók egyre inkább az interneten teszik közzé tartalmaikat, és ezért nagymértékben függenek az (internetes) reklámbevételektől;

V. mivel a média továbbra is politikai befolyással rendelkező eszköz, és mivel jelentős veszélyben van a média azon képessége, hogy a demokrácia őrzőjeként működjön, ugyanis a magán médiavállalkozások túlnyomórészt a pénzügyi hasznot tartják szem előtt; mivel ez azzal a veszéllyel jár, hogy elvész a sokszínűség, a minőségi tartalom és a vélemények sokfélesége; mivel így a médiapluralizmus megteremtése nem bízható pusztán a piaci mechanizmusokra;

W. mivel a nagy médiavállalkozások jelentős, sőt gyakran domináns pozíciót építettek ki néhány tagállamban, és mivel az olyan vállalatok által birtokolt sajtócsoportosulások, amelyek közbeszerzési szerződéseket ítélhetnek oda, veszélyt jelentenek a média függetlenségére nézve;

X. mivel néhány tagállamban a multinacionális médiavállalkozások hozzájárulása alapvető fontosságú a médiapaletta megújításában, azonban javítani kell a munkakörülményeket és a fizetéseket is;

Y. mivel javítani kell a médiaszakemberek munkakörülményeit és munkaminőségét, és mivel szociális garanciák hiányában egyre több újságírót alkalmaznak bizonytalan körülmények között;

Z.  mivel az EU versenyjogának meglehetősen korlátozott lehetőségei vannak a médiakoncentrációval kapcsolatos kérdések kezelése terén, ugyanis az EU legújabb tagállamaiban a médián belüli tulajdonviszonyok vertikális és horizontális koncentrációját kialakító tevékenységek nem érték el azt a pénzügyi küszöbértéket, ahol az EU versenyjoga alkalmazandó lenne;

AA. mivel ha túlzottan korlátozó szabályokat vezetnek be a médiával kapcsolatos tulajdonjogokra, az azzal a kockázattal jár, hogy csökken az európai vállalatok versenyképessége a világpiacon, és nő a nem európai médiacsoportok befolyása;

AB. mivel a médiafogyasztók számára a tartalom tekintetében széles körű választási lehetőséget kell biztosítani;

AC. mivel a médián belül az alkotók arra törekszenek, hogy a legjobb minőségű tartalmat állítsák elő, ennek eléréséhez azonban a feltételek nem egyformán megfelelők valamennyi tagállamban;

AD. mivel az új média elterjedése (széles sávú internet, műholdas csatornák, földi sugárzású digitális televízió stb.) és a médiával kapcsolatos tulajdonjogok eltérő formái önmagukban nem elégségesek ahhoz, hogy garantálják a médiatartalomban a pluralizmust;

AE. mivel mind állami, mind kereskedelmi szinten érvényesíteni kell a tartalom minőségére és a kiskorúak védelmére vonatkozó szabályokat;

AF. mivel a médiavállalkozások nélkülözhetetlenek a médiapluralizmus és a demokrácia fenntartása szempontjából, és ezért tevékenyebben kell foglalkozniuk az üzleti etikával és a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos gyakorlatokkal;

AG.      mivel a kereskedelmi médiacsatornákban egyre növekvő mértékben használnak fel magánfelhasználók által létrehozott tartalmat, különösen audiovizuális tartalmat, névleges díj ellenében vagy ellenszolgáltatás nélkül, ami problémákat vet fel az etika és a magánélet védelme terén, aminek következtében az újságírók és más médiaszakemberek a verseny aránytalan nyomása alá kerülnek;

AH. mivel a felhasználók által létrehozott tartalom fokozott használata nem mindig tartja tiszteletben a polgárok és közéleti személyiségek magánéletére vonatkozó szabályokat, és mivel ezért jogi eszközöket kell biztosítani az érintettek védelme érdekében;

AI.  mivel a weblogok fontos új hozzájárulást jelentenek a médiapluralizmushoz, és a médiaszakemberek és a magánszemélyek önkifejezésének is egyre általánosabb közvetítő eszközévé válnak; elterjedésük azzal jár, hogy szükségessé válik olyan jogi biztosítékok kialakítása, amelyek rendelkeznek per esetén a felelősség meghatározásáról, és biztosítják a válaszadás jogát;

AJ.  mivel a közszolgálati műsorszolgáltatók számára szilárd finanszírozást kell biztosítani, azoknak méltányosan és kiegyensúlyozottan kell tevékenykedniük, és rendelkezésükre kell bocsátani a közérdek és a társadalmi értékek előmozdításához szükséges eszközöket;

AK. mivel a tagállamok tágan értelmezhetik a közszolgálati média feladatkörét és finanszírozását;

AL. mivel a közszolgálati média csak az audiovizuális és nem lineáris területeken rendelkezik figyelemre méltó piaci jelenléttel;

AM. mivel az európai audiovizuális modell tartós alapját az erős, független és pluralista közszolgáltatásnak és a dinamikus kereskedelmi szektornak kell képeznie; mivel e modell folyamatossága alapvető fontosságú a rendszer életképessége és minősége, a média pluralizmusa és a kulturális sokszínűség tiszteletben tartása és előmozdítása szempontjából;

AN. mivel a tagállamok közszolgálati médiumai néha szenvednek a nem megfelelő finanszírozás és a politikai nyomásgyakorlás miatt;

AQ. mivel az egyes tagállamok által a közszektor műsorszolgáltatására ruházott feladatok hosszú távú finanszírozást és garantált függetlenséget igényelnek, amely messze nem valósult még meg a tagországokban;

AP. mivel bizonyos tagállamokban a közszolgálati média mind a minőség, mind a közönség tekintetében kiemelkedő szerepet játszhat;

AQ. mivel a kiváló minőségű, változatos tartalmakhoz való egyetemes és nyilvános hozzáférés egyre kritikusabbá válik a technológiai változások és a fokozódó koncentráció összefüggésében, valamint az egyre inkább versengő és globalizált környezetben; mivel a közcélú audiovizuális szolgáltatások létfontosságúak a demokratikus véleményformálás szempontjából, annak érdekében, hogy az emberek megismerkedhessenek a kulturális sokszínűséggel, és hogy garantálják a pluralizmust; és mivel e szolgáltatásoknak képesnek kell lenniük arra, hogy használják az új műsorszolgáltatási platformokat a rájuk ruházott feladatok elvégzése céljából, hogy elérjék a társadalmat alkotó összes csoportot, bármilyen hozzáférési módot is használnak;

AR. mivel a közszolgálati médiának elégséges állami finanszírozásban kell részesülnie, hogy magas színvonalú kulturális és hírtartalom kínálata tekintetében fel tudja venni a versenyt a kereskedelmi médiával;

AS. mivel az elmúlt évtizedben új médiacsatornák jelentek meg, és mivel az internetes csatornáknak jutó reklámbevételek növekvő aránya aggodalmat vált ki a hagyományos médiacsatornákban;

AT. mivel a közszolgálati műsorszolgáltatók és a kereskedelmi műsorszolgáltatók az új szereplőkkel együtt továbbra is egymást kiegészítő szerepet játszanak az új audiovizuális környezetben, amelyet több szolgáltató platform jellemez;

AU. mivel az EU nem rendelkezik származtatott hatáskörrel a médiakoncentráció szabályozására, mindazonáltal a különböző politikai területeken meglévő hatáskörei lehetővé teszik, hogy tevőleges szerepet játsszon a médiapluralizmus védelmében és előmozdításában; mivel a versenyjog és az állami támogatásokra vonatkozó szabályok, az audiovizuális kommunikáció és a távközlés szabályozása, valamint a (kereskedelmi) külkapcsolatok képezik azokat a területeket, ahol az EU tevőlegesen olyan politikát folytathat és kell, hogy folytasson, amelyek erősítik és fokozzák a médiapluralizmust;

AV. mivel a szólásszabadsággal kapcsolatos konfliktusok száma növekszik;

AW. mivel az információs társadalomban a médiaoktatásnak alapvető szerepe van annak elősegítésében, hogy a polgárok képessé váljanak tájékozottan és aktívan közreműködni a demokráciában;

AX. mivel a növekvő információkínálat (különösen az internetnek köszönhetően) egyre fontosabbá teszi az információk értelmezését és értékelését;

AZ. mivel az Európai Unió polgárai körében a médiaműveltség népszerűsítését sokkal jobban támogatni kell;

AZ. mivel az európai média immár egy globalizált környezetben működik, ami azt jelenti, hogy a tulajdonjogával kapcsolatos átfogó korlátozások jelentősen csökkentik abbéli képességét, hogy versenyezzen olyan harmadik országokból származó vállalatokkal, amelyeket nem kötnek hasonló korlátozások; mivel ezért egyensúlyt kell teremteni egyrészről a tisztességes kereskedelemre vonatkozó szabályok következetes alkalmazása és a pluralista biztonsági szelepek beépítése, másrészről annak biztosítása között, hogy a vállalkozások rendelkezzenek a nemzetközi médiapiacon folytatandó versenyhez szükséges rugalmassággal;

BA. mivel olyan társadalomban élünk, amely folyamatos információözönnek, azonnali kommunikációnak és szűretlen üzeneteknek van kitéve, miközben az információk szelektálása meghatározott képességeket igényel;

BB. mivel a médiában a pluralizmus megszilárdítására és előmozdítására irányuló intézkedéseknek az EU külkapcsolataiban is alapvető szerepet kell játszaniuk (a kereskedelem terén vagy bárhol máshol), különösen az európai szomszédságpolitika összefüggésében, a bővítési stratégiában és a kétoldalú partnerségi megállapodásokban,

1.   ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy védelmezzék a médiapluralizmust annak biztosítása érdekében, hogy minden tagállamban valamennyi uniós polgárnak szabad és sokszínű média álljon rendelkezésére, valamint hogy szükség esetén fejlesztéseket javasoljanak;

2.  meggyőződése, hogy a plurális médiarendszer alapvető feltétele a demokratikus európai társadalmi modell megőrzésének;

3.  megállapítja, hogy Európa médiatérképén előrehaladott konvergencia tapasztalható, úgy a médiumok, mint a piacok tekintetében;

4.  hangsúlyozza, hogy a médiarendszer tulajdonlásának koncentrálódása olyan környezetet teremt, amely előnyben részesíti a reklámpiac monopolizálását, korlátozza az új piaci szereplők megjelenését, valamint a médiatartalom egységesüléséhez vezet;

5.  felhívja a figyelmet arra, hogy a médiarendszer fejlődését egyre inkább a nyereségszerzés elve irányítja, ezért a társadalmi, politikai és gazdasági folyamatok, valamint az újságírók magatartási kódexében megjelenített értékek nem jelennek meg kellő mértékben; ezért úgy ítéli meg, hogy a versenyjogot szorosan össze kell kapcsolni a médiajoggal a hozzáférés, a verseny és a minőség biztosítása, valamint a média-tulajdonviszonyok és a politikai hatalom közötti, a szabad versenyt, az egyenlő feltételeket és a pluralizmust károsan érintő érdekütközések elkerülése érdekében;

6.  ezért felhív a közszolgálati és kereskedelmi műsorszolgáltatók közötti egyensúly kialakítására azokban a tagállamokban, ahol jelenleg léteznek közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint a médiapluralizmus támogatása érdekében a verseny és a médiajog összekapcsolódásának biztosítására; hangsúlyozza, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatókat egyre inkább a nyereségszerzés elve irányítja, ami gyakran a közfinanszírozás megfelelő felhasználásának kérdését veti fel;

7.  úgy véli, hogy az állami szervek fő célkitűzésének a média, így a közszolgáltató média magas színvonala biztosításának, a média sokszínűsége és az újságírók teljes függetlensége garantálásának kell lennie;

8.  intézkedéseket kér az európai médiaérdekeltségek versenyképességének javítására a gazdasági növekedéshez való jelentős hozzájárulás érdekében, amelyet a polgárok gazdasági és pénzügyi ismeretekkel kapcsolatos tudásának bővítésével kell elősegíteni;

9.  hangsúlyozza a harmadik országok médiabefektetőinek az EU-ban, különösen az új tagállamokban érezhető növekvő befolyását;

10. kéri a versenyjogi rendelkezések következetes alkalmazását európai és nemzeti szinten az intenzívebb verseny és az új szereplők piacra lépésének biztosítása érdekében;

11. úgy ítéli meg, hogy az EU-versenyjog hozzájárult a médiakoncentráció korlátozásához; hangsúlyozza azonban a média független, tagállamok általi ellenőrzését, és ezért szorgalmazza a média nemzeti szintű szabályozásának hatékonnyá és átláthatóvá tételét, valamint magas színvonalának megteremtését;

12. üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy a médiapluralizmus mérésére szolgáló konkrét mutatókat dolgozzon ki;

13. kéri, hogy a médiapluralizmus mutatóin túl a média vizsgálatához további kritériumok kerüljenek kidolgozásra, melyek a demokratikus, jogállami, emberi és kisebbségi jogi szempontokat, valamint az újságírók szakmai magatartási kódexét is figyelembe veszik;

14. úgy véli, hogy a médiakoncentráció szabályai nemcsak a médiatartalom előállítását és tulajdonviszonyait kell, hogy irányítsák, hanem az elektronikus csatornákat és az internetes oldalakon megjelenő tartalmak terjesztésének és az azokhoz való hozzáférésnek a mechanizmusait, így például a keresőprogramokat is;

15. hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a fogyatékkal elő emberek információkhoz való hozzáférését;

16. ezzel kapcsolatban javasolja, hogy azokban a tagállamokban, ahol nincsenek ilyenek, nevezzenek ki médiáért felelős független ombudsmant vagy hozzanak létre hasonló intézményeket;

17. elismeri, hogy az önszabályozás fontos szerepet tölt be a médiapluralizmus biztosításában; üdvözli az iparágnak ezen a területen meglévő kezdeményezéseit;

18. a szólásszabadság és a pluralizmus garantálása érdekében ösztönzi a médiaszabadsággal kapcsolatos charta létrehozását;

19. felszólít a média szabadságának tiszteletben tartására és arra, hogy a média híradása következetesen tartsa be az etikai kódexet;

20. hangsúlyozza, hogy a médiapluralizmus tekintetében megbízható és tárgyilagos mutatók alapján ellenőrzési és végrehajtási rendszereket kell létrehozni;

21. hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az EU és a tagállamok hatóságai megfelelő és egyedi jogi és szociális garanciák révén biztosítsák az újságírói és szerkesztői függetlenséget, és ezért rámutat annak fontosságára, hogy szerkesztői szabályzatokat hozzanak létre és azokat egységesen alkalmazzák a tagállamokban és minden piacon, ahol EU-beli médiatársaságok működnek, annak megakadályozása érdekében, hogy a tulajdonosok vagy részvényesek vagy külső szervek, például kormányok beavatkozzanak a hírek tartalmába;

22. felszólítja a tagállamokat, hogy megfelelő eszközökkel biztosítsák a politikai és társadalmi szempontból érzékeny kérdések közötti helyes egyensúlyt, különösen a hírekkel és aktuális ügyekkel foglalkozó programokkal kapcsolatban;

23. javasolja, hogy bátorítani kell a kereskedelmi kiadványokban és csatornákban megjelenő, a magánfelhasználók által létrehozott tartalomra vonatkozó etikai kódexekkel és felhasználási feltételekkel kapcsolatos etikai magatartási kódexeket, és kereskedelmi értékükkel arányos jogdíjakat kell bevezetni;

24. üdvözli az új média által a médiapalettán előidézett lendületet és sokszínűséget, és az új technológiák, például a mobil televíziók felelős használatára ösztönöz, amelyek a kereskedelmi, állami és közösségi média platformjai;

25. javasolja a weblogok és más, felhasználók által létrehozott tartalmakon alapuló oldalak jogi státusának tisztázását, jogi célból összevonva azokat a nyilvános véleménynyilvánítás egyéb formáival;

26. támogatja a szerzői jogok védelmét az online média szintjén, amelynek keretében a harmadik feleknek a nyilatkozatok átvételekor meg kell említeniük a forrást;

27. javasolja, hogy a médiaműveltség kerüljön be az alapvető európai kompetenciák közé, és támogatja a médiaműveltségre vonatkozó központi európai alaptanterv kidolgozását, miközben hangsúlyozza szerepüket a digitális szakadék bármilyen formájának áthidalásában;

28. fenntartja, hogy a médiaoktatás célját az Európa Tanács 1466 (2000) számú ajánlásában meghatározottak szerint annak kell képeznie, hogy a polgárok rendelkezésére bocsássák a a számukra egyre nagyobb mennyiségben közölt információk kritikus értelmezéséhez és hasznosításához szükséges eszközöket; úgy ítéli meg, hogy ez a tanulási folyamat ekképpen lehetővé teszi, hogy a polgárok üzeneteket fogalmazzanak meg és kiválasszák a legmegfelelőbb médiumot azok közlésére, és így teljes körűen gyakorolják jogaikat a tájékoztatás szabadságát és a szólásszabadságot illetően;

29. sürgeti a Bizottságot, hogy a médiaműveltséggel kapcsolatos európai megközelítés elfogadása során fordítson kellő figyelmet a kritikus tartalomértékelés normáira és ezzel kapcsolatban a bevált gyakorlatok cseréjére;

30. felkéri a Bizottságot, hogy vállaljon kötelezettséget egy olyan erős jogi keret kidolgozására, amely a pluralizmus magas szintű védelmét biztosítja az összes tagállamban;

31. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a többszereplős verseny létrehozása és a monopóliumot élvező vagy domináns szerepet betöltő vállalatok visszaéléseinek megakadályozása érdekében szilárdítsanak meg egy objektív keretet a kábeltelevíziós, a műholdas és az analóg/digitális sugárzási engedélyek piacának átlátható és pártatlan kritériumok alapján történő kiadása terén;

32. felhívja a Bizottságot, hogy tanulmányozza a felhasználók által létrehozott tartalmak etikátlan felhasználásával és az azokkal való kereskedelmi visszaélésekkel kapcsolatos kérdéseket;

33. emlékezteti a tagállamokat, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok döntései során egyensúlyra kell törekedni a rájuk bízott feladat és a szólásszabadság között, amelynek védelme végső soron a bíróságok feladata;

34. emlékezteti a Bizottságot, hogy többször felszólította már irányelvre irányuló javaslat kidolgozására a pluralizmus biztosítása és a kulturális sokféleség ösztönzése és megőrzése érdekében – amint az a kulturális sokszínűségről szóló UNESCO-egyezményben szerepel –, valamint azért, hogy megőrizzék valamennyi médiavállalkozás azon technikai tényezőkhöz való hozzáférését, amelyekkel elérhetik a polgárokat;

35. felkéri a tagállamokat, hogy támogassák azokat a magas színvonalú közszolgálati műsorszolgáltatásokat, amelyek szembe tudnak nézni a kereskedelmi csatornák műsor-összeállításával, és amelyek – anélkül, hogy feltétlenül versenyezniük kellene piaci részesedés és reklámbevétel megszerzésért – jobban jelen vannak az európai területeken, miközben az a szerepük, hogy a médiapluralizmus, a demokratikus párbeszéd megőrzésének, valamint a polgárok magas szintű tartalomhoz való hozzáférésének pillérei legyenek;

36. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az európai szabályozó hatóságok közötti fokozott együttműködést, és fokozzák a műsorszórás területén működő szabályozó hatóságok közötti hivatalos és informális megbeszéléseket és eszmecserét;

37. ajánlja, hogy a tagállamokban a közszolgálati médiák indokolt esetben tükrözzék a régiók multikulturális jellegét;

38. ösztönzi az összes médiacsatorna tulajdonviszonyának felfedését a műsorszolgáltató és a kiadó céljaira és hátterére irányuló nagyobb átláthatóság elősegítése érdekében;

39. ösztönzi a tagállamokat annak biztosítására, hogy a nemzeti versenyjognak a médiára, az internetre és a kommunikációs technológiai ágazatra való alkalmazása segítse elő és támogassa a médiapluralizmust; felszólítja a Bizottságot, hogy az európai versenyjogi szabályok végrehajtásakor vegye figyelembe azoknak a médiapluralizmusra gyakorolt hatását;

40. ajánlja, hogy az állami támogatásra irányadó előírásokat olyan módon dolgozzák ki és hajtsák végre, hogy a közszolgálati és közösségi média el tudja látni feladatát egy dinamikus környezetben, ugyanakkor pedig biztosítsák, hogy a közszolgálati média átlátható és elszámoltatható módon lássa el a tagállamok által ráruházott feladatokat, egyben pedig elkerülhető legyen a politikai vagy gazdasági haszonszerzés céljából a közfinanszírozással való visszaélés;

41. felkéri az Európai Bizottságot, hogy kellően vegye figyelembe a kulturális sokszínűségről szóló UNESCO-egyezményt és az Európa Tanács ajánlását, amikor arról dönt, hogy szükség van-e az Európai Bizottság műsorszolgáltatásról szóló közleményének felülvizsgálatára; amennyiben a Bizottság a jelenlegi iránymutatások felülvizsgálata mellett határoz, az Európai Parlament kéri, hogy a javasolt intézkedéseket vagy pontosításokat mérlegeljék a médiapluralizmusra gyakorolt hatásuk szempontjából, és azok kellően tartsák tiszteletben a tagállamok hatásköreit;

42. ajánlja a Bizottságnak, hogy az Európai Bizottság műsorszolgáltatásról szóló közleményének felülvizsgálati folyamatát – amennyiben azt szükségesnek tartja – használja fel a közszolgálati műsorszolgáltatás megerősítésére, amely a médiapluralizmus fontos letéteményese az EU-ban;

43. úgy ítéli meg, hogy annak érdekében, hogy a közszolgálati audiovizuális média el tudja látni feladatát a digitális technológia korában, a hagyományos programokon túl új információs szolgáltatásokat kell kifejlesztenie, és képesnek kell lennie arra, hogy kapcsolatban legyen valamennyi digitális hálózattal és platformmal;

44. üdvözli, hogy egyes tagállamok olyan rendelkezéseket hajtanak végre, amelyek megkövetelik, hogy a kábeltelevíziós szolgáltatók szerepeltessenek állami csatornákat a kínálatukban, és a digitális spektrum egy szeletét a közszolgálati szolgáltatók számára osszák ki;

45. sürgeti a Bizottságot, hogy a fent említett Amszterdami Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv dinamikus és a jövőt tekintve is helytálló értelmezésével összhangban értelmezze tágan a közszolgálati műsorszolgáltatás feladatát, különös tekintettel a közszolgálati műsorszolgáltatásnak a technológiai fejlesztésben és a tartalom-előállítás és -bemutatás ebből eredő formáiban való zavartalan részvételére (lineáris és nem lineáris szolgáltatások formájában is); ez a közszolgálati műsorszolgáltatás feladatának részeként felöleli az új szolgáltatások megfelelő finanszírozását is;

46. megismétli, hogy a spektrumhasználat szabályozásának figyelembe kell vennie a közérdekű célkitűzéseket, mint például a médiapluralizmust, és így azt nem szabályozhatja egy pusztán piaci alapú rendszer; emellett továbbra is a tagállamoknak kell határozniuk a frekvenciák kiosztásáról, hogy szolgálják társadalmaik sajátos igényeit, különösen a médiapluralizmus megóvása és előmozdítása tekintetében;

47. ajánlja, hogy a távközlési csomag felülvizsgálata során tartsák fenn és szükség esetén terjesszék ki a közvetítési kötelezettségeket;

48. egyetért az Európa Tanácsnak a média pluralizmusára vonatkozó ajánlásával (CM/Rec(2007)2), amely szerint tisztességes hozzáférést kell biztosítani a tartalomszolgáltatók számára az elektronikus hírközlési hálózatokhoz;

49. felhívja a figyelmet az Európai Parlamentnek a digitális interaktív televíziós szolgáltatások együttműködési képességéről szóló 2007. november 13-i állásfoglalására[6], mivel ezen együttműködési képesség a média pluralizmusa szempontjából nélkülözhetetlen;

50. felszólít a digitális frekvenciatöbblet elosztásával kapcsolatos kiegyensúlyozott megközelítésre valamennyi szereplő egyenlő feltételek mellett történő hozzáférésének biztosítása, és ezáltal a média pluralizmusának megóvása érdekében;

51. aggasztja néhány nagy online szereplő dominanciája, ami korlátozza új szereplők piacra lépésének lehetőségét, ezáltal elfojtja az ágazaton belüli kreativitást és vállalkozói kedvet;

52. nagyobb átláthatóságra szólít fel az internetes keresőprogramok, e-mail szolgáltatók és a közösségi hálózatépítő oldalak által a felhasználókról őrzött személyes adatok és információk tekintetében;

53. úgy véli, hogy az uniós szabályozás megfelelően védi az elektronikus programokkal kapcsolatos iránymutatásokhoz és a hasonló áttekintést biztosító, valamint navigációs eszközökhöz való hozzáférhetőséget, azonban a közérdekű szolgáltatások könnyebb hozzáférhetőségének biztosítására további intézkedéseket lehetne mérlegelni a hozzáférhető programokra vonatkozó információ bemutatási módjának tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy egyeztető eljárások révén állapítsa meg, hogy a média pluralizmusának biztosítása terén szükség van-e alapvető iránymutatásokra vagy ágazatspecifikus szabályozásra;

54. felhív a közjogi és a magán műsorszórók közötti egyensúly megóvására, illetve a verseny- és médiatörvények koherens alkalmazására a média pluralizmusának megerősítése érdekében;

55. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

• [1]  HL C 303, 2007.12.14., 1. o.
• [2]  HL C 340., 1997.11.10., 109. o.
• [3]  HL L 332., 2007.12.18., 27. o.
• [4]  HL C 25. E, 2004.4.30., 205. o.
• [5]  HL C 104. E, 2004.4.30., 1026. o.
• [6]  Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0497.

INDOKOLÁS

Az EU tagállamainak száma csaknem megkétszereződött 2004 eleje óta. A bővítést követő legfontosabb kihívások közé tartozik a demokrácia és az alapvető szabadságok védelmére vonatkozó normáknak a létező legmagasabb szinthez való közelítése.

Ezzel összefüggésben a jelentés üdvözöl minden olyan kezdeményezést, amely a demokrácia védelmére irányul, és rámutat arra, hogy a média továbbra is befolyásos politikai eszköz, amelyet nem lehet kizárólag gazdasági szempontból megközelíteni.

A jelentés elfogadja az Európai Bizottság azzal kapcsolatos határozatát, hogy a médiapluralizmus megbízható és tárgyilagos mutatóinak meghatározásával egy 3 egyetemből álló konzorciumot bízzon meg. Továbbá a jelentés hangsúlyozza, hogy az ilyen módon meghatározott mutatók alapján létre kell hozni az ellenőrzési és végrehajtási rendszereket. A médiáért felelős ombudsman intézményét a szükséges rendszerek részének kell tekinteni.

A jelentés ezenkívül elismeri a kiadók és az újságírók képviselőinek a médiaszabadságról szóló charta létrehozására irányuló folyamatos erőfeszítéseit. Továbbá a jelentés hangsúlyozza, hogy az újságíróknak és a szerkesztőknek szociális és jogi garanciákra van szükségük.

A jelentés támogatja, hogy a multinacionális vállalkozások a működésük helye szerinti valamennyi országban alkalmazzák a szerkesztői és újságírói szabadságra vonatkozó legjobb gyakorlatot. A jelentésben kifejezésre jutnak azon aggályok, amelyek az EU-hoz 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagállamokban alkalmazott, alacsonyabb szintű előírásokkal kapcsolatosak.

Az új technológiák kidolgozása és elfogadása új médiacsatornák és új típusú tartalmak megjelenéséhez vezetett. Az új média megjelenése következtében dinamikusabb és sokszínűbb lett a médiapaletta; a jelentés az új csatornák felelős felhasználására ösztönöz.

Ezzel kapcsolatban a jelentés rámutat arra, hogy a weblogok szerzőinek és kiadóinak meghatározatlan és jelöletlen státusa bizonytalanságot idéz elő a tárgyilagosság, megbízhatóság, az információforrás-védelem, az etikai kódexek alkalmazhatósága és per esetén a felelősség meghatározása tekintetében.

Javasolja a különböző csoportokba tartozó weblogszerzők és -kiadók jogi státusának tisztázását, valamint az érdekek felfedését és a weblogok önkéntes besorolását.

A jelentés tudomásul veszi, hogy a kereskedelmi kiadványok egyre inkább névleges díjat alkalmaznak a felhasználók által létrehozott tartalom tekintetében, valamint rámutat az ebből adódó, a magánélethez való joggal és a versennyel kapcsolatos kérdésekre. Javasolja, hogy a nem szakmabeliek az általuk előállított kereskedelmi értékkel arányos ellenértéket kapjanak, valamint hogy a polgárok és a közéleti személyiségek magánéletének védelme érdekében alkalmazzanak etikai kódexeket.

A jelentés elismeri, hogy a reklámbevételeknek az Internethez való áramlása kihívásokat jelent a nyomtatott csatornák számára, rámutat azonban arra, hogy az új kereskedelmi médiapalettát a régi bevált köz- és magán-médiatartalomszolgáltatók uralják. Ezenkívül az az álláspontja, hogy a médián belüli tulajdonviszonyok koncentrációja olyan mértéket kezd ölteni, hogy a szabadpiaci erők – különösen az új tagállamokban – nem garantálják a médiapluralizmust.

A jelentés elismeri, hogy a közszolgálati médiának a feladata ellátásához meglehetős és stabil piaci részesedésre van szüksége, de nyomatékosan hangsúlyozza a tisztességtelen verseny és a piaci részesedés önmagáért való hajszolásának elkerülését. Rámutat arra, hogy mivel a közszolgálati média bizonyos piacokon domináns szereplő, javarészt a nem megfelelő finanszírozás és a politikai nyomásgyakorlás miatt szenved.

Végezetül a jelentés elismeri, hogy az EU-ban növelni kell a médiaműveltséget, valamint javasolja, hogy a médiaműveltség kerüljön be a 9 alapvető kompetencia közé, és támogatja a médiaműveltségre vonatkozó központi európai alaptanterv kidolgozását.

VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről (9.4.2008)

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

az Európai Unióban a média koncentrálódásáról és pluralizmusáról
(2007/2253(INI))

A vélemény előadója: Jorgo Chatzimarkakis

JAVASLATOK

A Gazdasági és Monetáris Bizottság felhívja a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  meggyőződése, hogy a plurális médiarendszer alapvető feltétele a demokratikus európai társadalmi modell megőrzésének;

2.  megállapítja, hogy Európa médiatérképén előrehaladott konvergencia tapasztalható, úgy a médiumok, mint a piacok tekintetében;

3.  hangsúlyozza, hogy a médiarendszer tulajdonlásának koncentrálódása olyan környezetet teremt, amely előnyben részesíti a reklámpiac monopolizálását, korlátozza az új piaci szereplők megjelenését, valamint a médiatartalom egységesüléséhez vezet;

4.  felhívja a figyelmet arra, hogy a médiarendszer fejlődését egyre inkább a nyereségszerzés elve irányítja, ezért a társadalmi, politikai és gazdasági folyamatok, valamint az újságírók magatartási kódexében megjelenített értékek nem jelennek meg kellő mértékben; ezért úgy ítéli meg, hogy a versenyjogot szorosan össze kell kapcsolni a médiajoggal a hozzáférés, a verseny és a minőség biztosítása, valamint a média-tulajdonviszonyok és a politikai hatalom közötti, a szabad versenyt, az egyenlő feltételeket és a pluralizmust károsan érintő érdekütközések elkerülése érdekében;

5.  ezért felhív a közszolgálati és kereskedelmi műsorszolgáltatók közötti egyensúly kialakítására azokban a tagállamokban, ahol jelenleg léteznek közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint a médiapluralizmus támogatása érdekében a verseny és a médiajog összekapcsolódásának biztosítására; hangsúlyozza, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatókat egyre inkább a nyereségszerzés elve irányítja, ami gyakran a közfinanszírozás megfelelő felhasználásának kérdését veti fel;

6.  úgy véli, hogy az állami szervek fő célkitűzésének a média, így a közszolgáltató média magas színvonala biztosításának, a média sokszínűsége és az újságírók teljes függetlensége garantálásának kell lennie;

7.  intézkedéseket kér az európai médiaérdekeltségek versenyképességének javítására a gazdasági növekedéshez való jelentős hozzájárulás érdekében, amelyet a polgárok gazdasági és pénzügyi ismeretekkel kapcsolatos tudásának bővítésével kell elősegíteni;

8.  hangsúlyozza a harmadik országok média befektetőinek az Európai Unióban, különösen az új tagállamokban érezhető növekvő befolyását;

9.  kéri a versenyjogi rendelkezések következetes alkalmazását európai és nemzeti szinten az intenzívebb verseny és az új szereplők piacra lépésének biztosítása érdekében;

10. úgy ítéli meg, hogy az európai versenyjog hozzájárult a médiakoncentráció korlátozásához; hangsúlyozza azonban a média független, tagállamok általi ellenőrzését, és ezért szorgalmazza a média nemzeti szintű szabályozásának hatékonnyá és átláthatóvá tételét, valamint magas színvonalának megteremtését;

11. üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy a médiapluralizmus mérésére szolgáló konkrét mutatókat dolgozzon ki;

12. kéri, hogy a médiapluralizmus mutatóin túl a média vizsgálatához további kritériumok kerüljenek kidolgozásra, melyek a demokratikus, jogállami, emberi és kisebbségi jogi szempontokat, valamint az újságírók szakmai magatartási kódexét is figyelembe veszik;

13. úgy véli, hogy a médiakoncentráció szabályai nemcsak a médiatartalom előállítását és tulajdonviszonyait kell, hogy irányítsák, hanem az elektronikus csatornákat és az internetes oldalakon megjelenő tartalmak terjesztésének és az azokhoz való hozzáférésnek a mechanizmusait, így például a keresőprogramokat is.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	8.4.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	34 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Gabriele Albertini, Mariela Velichkova Baeva, Pervenche Berès, Sebastian Valentin Bodu, Sharon Bowles, Udo Bullmann, Christian Ehler, Jonathan Evans, Elisa Ferreira, José Manuel García-Margallo y Marfil, Jean-Paul Gauzès, Donata Gottardi, Dariusz Maciej Grabowski, Karsten Friedrich Hoppenstedt, Sophia in ‘t Veld, Kurt Joachim Lauk, Astrid Lulling, John Purvis, Alexander Radwan, Bernhard Rapkay, Heide Rühle, Antolín Sánchez Presedo, Olle Schmidt, Peter Skinner, Margarita Starkevičiūtė, Ieke van den Burg, Cornelis Visser
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Jorgo Chatzimarkakis, Werner Langen, Thomas Mann, Gianni Pittella, Bilyana Ilieva Raeva, Kristian Vigenin
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Tobias Pflüger

VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (23.4.2008)

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

az Európai Unióban a média koncentrálódásáról és pluralizmusáról
(2007/2253(INI))

A vélemény előadója: Ivo Belet

JAVASLATOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. mivel a szűk keresztmetszetet jelentő infrastruktúrák veszélyt jelenthetnek a média pluralizmusára, és mivel a nemzeti szabályozó testületek általi hatékony ellenőrzés, a távközlési csomagban meghatározottak szerint, alapvető fontosságú a média pluralizmusának kezelése tekintetében,

B.  mivel a technológiai fejlődésnek köszönhetően a lapkiadók egyre inkább az interneten teszik közzé tartalmaikat, és ezért nagymértékben függenek az (internetes) reklámbevételektől,

1.  egyetért az Európa Tanácsnak a média pluralizmusára vonatkozó ajánlásával (CM/Rec(2007)2), amely szerint tisztességes hozzáférést kell biztosítani a tartalomszolgáltatók számára az elektronikus hírközlési hálózatokhoz;

2.  hangsúlyozza a távközlési csomag jelentőségét a fokozottabb verseny megteremtésében és az infrastruktúra szűk keresztmetszeteinek mérséklésében;

3.  felhívja a figyelmet az Európai Parlamentnek a digitális interaktív televíziós szolgáltatások együttműködési képességéről szóló 2007. november 13-i állásfoglalására, mivel ezen együttműködési képesség a média pluralizmusa szempontjából nélkülözhetetlen;

4.  felszólít a digitális frekvenciatöbblet elosztásával kapcsolatos kiegyensúlyozott megközelítésre valamennyi szereplő egyenlő feltételek mellett történő hozzáférésének biztosítása, és ezáltal a média pluralizmusának megóvása érdekében;

5.  kiegyensúlyozott megközelítést javasol a hálózati semlegesség tekintetében, ahol a fogyasztók érdekeinek középpontba helyezése a kedvező bánásmód vagy korlátozások biztosításának meghatározó feltétele; úgy véli, hogy a telekommunikációs vonatkozású jogalkotás felülvizsgálata ideális lehetőség e téren a nagyobb fokú átláthatóság előmozdítására;

6.  aggasztja néhány nagy online szereplő dominanciája, ami korlátozza új szereplők piacra lépésének lehetőségét, ezáltal elfojtja az ágazaton belüli kreativitást és vállalkozói kedvet;

7.  aggasztja a Google domináns helyzete a célzott online hirdetési piacon, amely veszélyezteti a média pluralizmusát, mivel a Google homályos árképzési mechanizmusokat alkalmazhat olyan kiadók esetében, amelyek a Google hirdetéseitől függenek;

8.  aggasztja a Google és a Double Click összeolvadása, amelynek eredményeként az internethasználók személyes adatai alapján a célzott online hirdetési szolgáltatásokat szűrhetik; úgy véli, hogy a hatékony ellenőrzés alapvető fontosságú a kiváltságos helyzetettel való visszaélés megakadályozására; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy modell létrehozására e tekintetben;

9.  nagyobb átláthatóságra szólít fel az internetes keresőprogramok, e-mail szolgáltatók és a közösségi hálózatépítő oldalak által a felhasználókról őrzött személyes adatok és információk tekintetében;

10. úgy véli, hogy az uniós szabályozás megfelelően védi az elektronikus programokkal kapcsolatos iránymutatásokhoz és a hasonló áttekintést biztosító, valamint navigációs eszközökhöz való hozzáférhetőséget, azonban a közérdekű szolgáltatások könnyebb hozzáférhetőségének biztosítására további intézkedéseket lehetne mérlegelni a hozzáférhető programokra vonatkozó információ bemutatási módjának tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy egyeztető eljárások révén állapítsa meg, hogy a média pluralizmusának biztosítása terén szükség van-e alapvető iránymutatásokra vagy ágazat-specifikus szabályozásra;

11. támogatja a technikai és a versennyel kapcsolatos, a Bizottság által a távközlési csomag felülvizsgálatában javasolt változásoknak megfelelően a kötelező továbbításra vonatkozó rendelkezések rendszeres áttekintését, és úgy véli, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatáshoz és a közérdekű szolgáltatásokhoz – ideértve a digitális környezetet is – való hozzáférést a tagállamoknak alapvetően biztosítaniuk kell;

12. felhív a közjogi és a magán műsorszórók közötti egyensúly megóvására, illetve a verseny- és médiatörvények koherens alkalmazására a média pluralizmusának megerősítése érdekében.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	21.4.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	37 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Šarūnas Birutis, Jan Březina, Philippe Busquin, Jorgo Chatzimarkakis, Giles Chichester, Pilar del Castillo Vera, Den Dover, Norbert Glante, András Gyürk, Fiona Hall, David Hammerstein, Mary Honeyball, Romana Jordan Cizelj, Werner Langen, Anne Laperrouze, Eluned Morgan, Angelika Niebler, Reino Paasilinna, Atanas Paparizov, Francisca Pleguezuelos Aguilar, Anni Podimata, Vladimír Remek, Andres Tarand, Catherine Trautmann, Claude Turmes, Nikolaos Vakalis
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Jean-Pierre Audy, Ivo Belet, Göran Färm, Eija-Riitta Korhola, Pierre Pribetich, Vittorio Prodi, Esko Seppänen, Silvia-Adriana Ţicău, Vladimir Urutchev, Lambert van Nistelrooij

VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről (6.5.2008)

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

az Európai Unióban a média koncentrálódásáról és pluralizmusáról
(2007/2253(INI))

A vélemény előadója: Luis Herrero-Tejedor

JAVASLATOK

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság felkéri a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy az általa elfogadandó, állásfoglalásra irányuló javaslatba foglalja bele az alábbi javaslatokat:

A.  mivel az Európai Parlament többször kifejezte azon óhaját, hogy a Bizottság hozzon létre egy szilárd jogi keretet mind a média ágazatában, mind az információs társadalom teljes egészében oly módon, hogy a pluralizmus azonos szintjét biztosítsa a tagállamokban, és lehetővé tegye a szereplők számára, hogy kihasználják az egységes piac által létrehozott lehetőségeket,

B.   mivel a médiapluralizmus az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikkében szereplő véleménynyilvánításhoz és tájékozódáshoz való jog lényeges pillére,

C.  mivel amint a Bizottság munkadokumentumában hangsúlyozza, hogy a médiapluralizmus fogalmát nem lehet csupán az ágazati tulajdonkoncentráció problémájára korlátozni, hiszen az még olyan kérdéseket is felvet, amelyek a közszolgálati műsorszolgáltatáshoz, a politikai hatalomhoz, a gazdasági versenyhez, a kulturális sokféleséghez, az új technológiák fejlődéséhez, az átláthatósághoz és az újságírók Európai Unión belüli munkakörülményeihez kapcsolódnak,

D.  mivel amint azt Európai Parlament 1995 óta jelzi, a médiakoncentráció terén a nemzeti jogszabályok eltérése negatívan hat az egységes piac működésére, ezért ezeket a hatásokat egy, a nemzeti jogszabályokat az EK-Szerződés 95. cikke értelmében harmonizáló irányelv révén ki kell küszöbölni,

E.   mivel a gyakorlatban az az elv, mely szerint teljesen szabadon lehet tájékoztatást adni és tájékozódni, gyakran ütközik a hatóságok beavatkozásával,

F.   mivel a közszolgálati műsorszolgáltatóknak rendelkezniük kell olyan eszközökkel, amelyek a politikai nyomástól és a piaci erőktől való tényleges függetlenség biztosításához szükségesek,

G.  mivel a közszolgálati műsorszolgáltatások a piaci részesedés megszerzése érdekében jelenleg indokolatlanul és a tartalmaik minőségének rovására szállnak a kereskedelmi csatornákkal versenybe, amelynek célja végső soron nem a minőség, hanem a többségi igény kielégítése,

H.  mivel a közönség többsége által támasztott igényeknek kell elsősorban megfelelniük, a közszolgálati műsorszolgáltatások el fogják hanyagolni valódi feladatukat, össze fognak játszani a reklámpiacon, és a kereskedelmi televíziókkal tisztességtelen versenybe fognak bonyolódni,

1.   felkéri a Bizottságot, hogy vállaljon kötelezettséget egy olyan erős jogi keret kidolgozására, amely a pluralizmus magas szintű védelmét biztosítja az összes tagállamban;

2.   kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a többszereplős verseny létrehozása és a monopóliumot élvező vagy domináns szerepet betöltő vállalatok visszaéléseinek megakadályozása érdekében szilárdítsanak meg egy objektív keretet a kábeltelevíziós, a műholdas és az analóg/digitális sugárzási engedélyek piacának átlátható és pártatlan kritériumok alapján történő kiadása terén;

3.   felhívja a Bizottságot, hogy tanulmányozza a felhasználók által létrehozott tartalmak etikátlan felhasználásával és az azokkal való kereskedelmi visszaélésekkel kapcsolatos kérdéseket;

4.   sajnálatát fejezi ki, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló új irányelv megelégszik azon kötelezettség létrehozásával, amely szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell a szabályozó hatóságok függetlenségét, anélkül, hogy jobban meghatározná e hatóságok szerepét;

5.   emlékezteti a tagállamokat, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok döntései során egyensúlyra kell törekedni a rájuk bízott feladat és a szólásszabadság között, amelynek védelme végső soron a bíróságok feladata;

6.   emlékezteti a Bizottságot, hogy többször felszólította már irányelvre irányuló javaslat kidolgozására a pluralizmus biztosítása és a kulturális sokféleség ösztönzése és megőrzése érdekében – amint az a 2005. október 20-án Párizsban aláírt kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO egyezményben szerepel –, valamint azért, hogy megőrizzék valamennyi médiavállalkozás azon technikai tényezőkhöz való hozzáférését, amelyekkel elérhetik a polgárokat;

7.   felkéri a tagállamokat, hogy támogassák azokat a magas színvonalú közszolgálati műsorszolgáltatásokat, amelyek szembe tudnak nézni a kereskedelmi csatornák műsor-összeállításával, és amelyek – anélkül, hogy feltétlenül versenyezniük kellene piaci részesedés és reklámbevétel megszerzésért – jobban jelen vannak az európai területeken, miközben az a szerepük, hogy a médiapluralizmus, a demokratikus párbeszéd megőrzésének, valamint a polgárok magas szintű tartalomhoz való hozzáférésének pillérei legyenek.

8.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az európai szabályozó hatóságok közötti fokozott együttműködést, és fokozzák a műsorszórás területén működő szabályozó hatóságok közötti hivatalos és informális megbeszéléseket és eszmecserét;

9.   ajánlja, hogy a tagállamokban a közszolgálati médiák indokolt esetben tükrözzék a régiók multikulturális jellegét;

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	6.5.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	34 1 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Alexander Alvaro, Philip Bradbourn, Mihael Brejc, Kathalijne Maria Buitenweg, Michael Cashman, Giusto Catania, Jean-Marie Cavada, Elly de Groen-Kouwenhoven, Panayiotis Demetriou, Gérard Deprez, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Armando França, Urszula Gacek, Kinga Gál, Roland Gewalt, Jeanine Hennis-Plasschaert, Lívia Járóka, Ewa Klamt, Magda Kósáné Kovács, Stavros Lambrinidis, Henrik Lax, Claude Moraes, Martine Roure, Inger Segelström, Vladimir Urutchev, Ioannis Varvitsiotis, Manfred Weber, Tatjana Ždanoka
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Luis Herrero-Tejedor, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Marianne Mikko, Bill Newton Dunn, Nicolae Vlad Popa, Stefano Zappalà
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Jas Gawronski

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	3.6.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	33 1 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Maria Badia i Cutchet, Katerina Batzeli, Ivo Belet, Guy Bono, Nicodim Bulzesc, Marielle De Sarnez, Věra Flasarová, Milan Gaľa, Claire Gibault, Lissy Gröner, Luis Herrero-Tejedor, Ruth Hieronymi, Mikel Irujo Amezaga, Ramona Nicole Mănescu, Manolis Mavrommatis, Marianne Mikko, Ljudmila Novak, Doris Pack, Zdzisław Zbigniew Podkański, Christa Prets, Pál Schmitt, Hannu Takkula, Helga Trüpel, Thomas Wise
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Rolf Berend, Victor Boştinaru, Jean-Marie Cavada, Den Dover, Ignasi Guardans Cambó, Mario Mauro, Elisabeth Morin, Nina Škottová, Ewa Tomaszewska
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Carlo Fatuzzo