JELENTÉS a digitális frekvenciatöbbletből származó előnyök teljes körű kiaknázásáról Európában: a digitális műsorszórásra való átállással felszabaduló frekvenciaspektrum felhasználásának közös koncepciója

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

INDOKOLÁS

VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről (24.6.2008)

VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (28.5.2008)

VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről (5.6.2008)

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

10.7.2008 - (2008/2099(INI))

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Előadó (*): Patrizia Toia
(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 47. cikke

Eljárás : 2008/2099(INI)

A dokumentum állapota a plenáris ülésen

Válasszon egy dokumentumot :

A6-0305/2008

Előterjesztett szövegek :

A6-0305/2008

Viták :

PV 02/09/2008 - 10
CRE 02/09/2008 - 10

Szavazatok :

PV 24/09/2008 - 8.2
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0451

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
INDOKOLÁS
VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről
VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

a digitális frekvenciatöbbletből származó előnyök teljes körű kiaknázásáról Európában: A digitális műsorszórásra való átállással felszabaduló frekvenciaspektrum felhasználásának közös koncepciója

(2008/2099(INI))

Az Európai Parlament,

– tekintettel „A digitális frekvenciatöbbletből származó előnyök teljes körű kiaknázásáról Európában: a digitális műsorszórásra való átállással felszabaduló frekvenciaspektrum felhasználásának közös koncepciója” című bizottsági közleményre (COM(2007)0700) (bizottsági közlemény a frekvenciaspektrum használatának közös koncepciójáról),

– tekintettel „A rádiófrekvenciás spektrummal foglalkozó európai politika felé” című, 2007. február 14-i állásfoglalására[1],

– tekintettel a Bizottságnak „A közelgő, 2006-os ITU Regionális Rádiós Hírközlési Konferencia (RRC-06) kapcsán az európai uniós frekvenciapolitika digitális műsorszórásra való átállást érintő prioritásairól” szóló közleményére (COM(2005)0461),

– tekintettel a rádióspektrum-politikával foglalkozó csoportnak a digitális frekvenciatöbblet uniós spektrumpolitikai vonatkozásairól szóló, 2007. február 14-i véleményére, tekintettel az analógról a digitális földi műsorszórásra történő áttérés felgyorsításáról szóló, 2005. november 16-i állásfoglalására[2],

– tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

– tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Kulturális és Oktatási Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A6-0305/2008),

A. mivel 2012 végéig az analógról a digitális földi televíziózásra való átállás a digitális technológia magasabb átviteli hatékonyságának eredményeképpen jelentős mennyiségű spektrumot fog az Európai Unióban felszabadítani, ami így lehetőséget kínál a rádiófrekvenciás spektrum újrakiosztására, és új lehetőségeket nyit meg a piaci növekedés és a minőségi fogyasztói szolgáltatások és választási lehetőségek bővülése előtt,

B. mivel a rádióspektrum felhasználásának előnyei uniós szinten koordinált fellépés révén maximalizálhatók a hatékonyság tekintetében az optimális felhasználás biztosítása érdekében,

C. mivel a rádiófrekvenciás spektrum a kulcsa a széles körű szolgáltatásnyújtásnak és a technológia által mozgatott piacok fejlődésének, amelyek értéke a becslések szerint az EU GDP-jének 2,2%-a, és ezért – a lisszaboni stratégiával összhangban – a növekedés, a termelékenység és az európai ipar fejlődésének kulcsfontosságú tényezője,

D. mivel a rádiófrekvenciás spektrum egyrészt szűkös természeti erőforrás, másrészt közkincs, és annak hatékony felhasználása alapvető fontossággal bír a spektrumhoz való hozzáférés olyan különféle érdekelt felek számára történő biztosításában, akik ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat kívánnak nyújtani,

E. mivel a tagállamoknak nincs közös menetrendje a digitális átállásra vonatkozóan; mivel több tagállamban a digitális átállásra vonatkozó tervek igen előrehaladott szakaszban vannak, míg néhány másik tagállamban az átállás már megtörtént,

F. mivel a frekvenciaspektrum felhasználásának közös koncepciójáról szóló bizottsági közlemény szerves része a Bizottság által az elektronikus hírközlési szolgáltatások szabályozási keretének reformjáról 2007 novemberében elfogadott elektronikus hírközlési csomagnak,

G. mivel az Európai Unióban a műsorfrekvenciák digitális műsorszolgáltatóknak történő (újra)kiosztása jelenleg számos tagállamban folyamatban van, és ennek eredményeként ezeket a frekvenciákat több évre osztják és ilyen módon blokkolják,

H. mivel a technológiai semlegesség elengedhetetlen az együttműködtethetőség előmozdítása tekintetében, és a közérdek figyelembe vétele érdekében létfontosságú a rugalmasabb és átláthatóbb digitális átállási politikához,

I. mivel a Tanács felhívta a tagállamokat, hogy a lehető legteljesebb mértékben végezzék el a digitális átállást 2012 előtt,

J. mivel valamennyi tagállam közzétette a digitális átállásra vonatkozó javaslatait,

1. elismeri az i2010 kezdeményezés – mint a megújult lisszaboni stratégia része – fontosságát, és hangsúlyozza, hogy a spektrumhoz való eredményes hozzáférés és annak hatékony felhasználása nagy jelentőséggel bír a lisszaboni célok elérésében; hangsúlyozza e tekintetben a szélessávú szolgáltatásokhoz való hozzáférés szükségességét a „digitális megosztottság” leküzdése érdekében;

2. hangsúlyozza a digitális átállás szükségességét, amely az új információs és kommunikációs technológiák fejlődésével, valamint a digitális frekvenciatöbblettel együtt elő fogja segíteni a digitális megosztottság áthidalását és hozzá fog járulni a lisszaboni célkitűzések eléréséhez;

3. tudomásul veszi a frekvencia-kiosztás és -üzemeltetés szabályozásában mutatkozó nemzeti eltéréseket és a fennálló, nemzeti szintű egyenlőtlenségeket; megjegyzi, hogy ezek az eltérések akadályozhatják a hatékonyan működő belső piac létrejöttét;

4. hangsúlyozza, hogy a digitális frekvenciatöbblet mértéke országonként el fog térni a nemzeti körülményeknek köszönhetően, illetve a nemzeti média- és audiovizuális politikák függvényében;

5. elismeri, hogy a digitális földi televíziózás fokozottabb spektrumhatékonysága lehetővé kell, hogy tegye kb. 100 MHz digitális frekvenciatöbblet újbóli kiosztását a mobil szélessávú és más szolgáltatások (pl. közbiztonsági szolgáltatások, RFID és közúti biztonsági alkalmazások) javára, biztosítva egyúttal, hogy a műsorterjesztő szolgáltatások továbbra is virágozzanak;

6. megállapítja, hogy jelenleg a legtöbb tagállam le van maradva más fejlett országok mögött az új generációs kommunikációs infrastruktúrába való befektetés tekintetében, és hangsúlyozza, hogy a szélessávú kapcsolat és az internet fejlesztésében a vezető szerep elérése kulcsfontosságú az Európai Unió versenyképessége és kohéziója számára a nemzetközi színtéren, különösen az interaktív digitális platformok fejlesztése és új szolgáltatások – például az elektronikus kereskedelem, elektronikus egészségügyi, elektronikus oktatási és elektronikus kormányzati szolgáltatások – kifejlesztése tekintetében; hangsúlyozza, hogy mind nemzeti, mind uniós szinten nagyobb beruházásokkal kellene ösztönözni innovatív termékek és szolgáltatások igénybevételét; hangsúlyozza, hogy a szélessávú szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében tett erőfeszítéseket nem szabad kizárólag a digitális frekvenciatöbbletre koncentrálni;

7. meggyőződése, hogy a fokozott technológiai konvergenciának köszönhetően hamarosan az új – innovatív technológiákat és szolgáltatásokat tartalmazó – „multi-play” csomagokat lehet felkínálni, ugyanakkor megállapítja, hogy ezen új kínálatok kialakulása alapvetően az értékes spektrum, valamint a zökkenőmentes együttműködtethetőséget, összekapcsolhatóságot és lefedettséget lehetővé tevő új interaktív technológiák – például a mobil multimédia-technológiák, szélessávú vezeték nélküli hozzáférésű technológiák – rendelkezésre állásától függ;

8. megjegyzi, hogy a technológiai konvergencia mára valósággá vált, új eszközöket és lehetőségeket biztosítva a hagyományos szolgáltatásoknak; hangsúlyozza, hogy a korábban műsorszórásra fenntartott frekvenciákhoz való hozzáférés lehetővé teheti új szolgáltatások megjelenését, feltéve, hogy a spektrumot a lehető leghatékonyabban kezelik a jó minőségű digitális műsorok szolgáltatásával való interferencia elkerülése érdekében;

9. felhív a tagállamok közötti szoros együttműködésre egy olyan hatékony, nyílt és versenyképes elektronikus hírközlési belső piac megvalósítása érdekében, amely lehetővé fogja tenni új hálózati technológiák alkalmazását;

10. hangsúlyozza az innovációt, új technológiákat, új szolgáltatásokat és új belépőket bátorító európai uniós környezet stratégiai jelentőségét az európai versenyképesség és kohézió fokozása érdekében; hangsúlyozza, hogy kiemelkedően fontos a végfelhasználóknak szabad választási lehetőséget biztosítani a termékek és szolgáltatások vonatkozásában a piacok és technológiák dinamikus fejlődésének eléréséhez az Európai Unióban;

11. hangsúlyozza, hogy a digitális frekvenciatöbblet egyedi lehetőséget kínál Európának olyan új szolgáltatások fejlesztésére, mint a mobil televízió és a vezeték nélküli internet-hozzáférés, valamint arra, hogy világelső legyen a mobil multimédiás technológiákban, áthidalva a digitális megosztottságot és új lehetőségeket teremtve az állampolgároknak, a szolgáltatásoknak, a médiának, az Európai Unió kulturális sokszínűségét gazdagítva;

12. elismeri, hogy az uniós szintű koordináció ösztönözné a fejlődést, lendületet adna a digitális gazdaságnak és valamennyi polgár számára elérhető és egyenlő hozzáférést biztosítana az információs társadalomhoz;

13. sürgeti a tagállamokat, hogy a lehető leggyorsabban szabadítsák fel a digitális frekvenciatöbbletet, ily módon lehetővé téve az európai polgárok számára, hogy kihasználják az új, innovatív és versenyképes szolgáltatások előnyeit; hangsúlyozza, hogy az erre irányuló igény aktív együttműködést tesz szükségessé, hogy felülemelkedjenek a tagállamok között a digitális frekvenciatöbblet hatékony (újra)elosztásában nemzeti szinten meglévő akadályokon;

14. hangsúlyozza, hogy a műsorszolgáltatók a pluralista és demokratikus alapelvek védelmében alapvető fontosságú tényezők, és erősen hiszi, hogy a digitális frekvenciatöbblet lehetővé teszi az állami és magán-műsorszolgáltatók számára, hogy jóval nagyobb számban kínáljanak közérdekű műsorokat a nemzeti jogszabályokban meghatározottak szerint, ideértve a kulturális és nyelvi sokféleség előmozdítását is;

15. úgy véli, hogy a digitális frekvenciatöbbletnek lehetőséget kellene biztosítania a műsorszolgáltatóknak arra, hogy fejlesszék és bővítsék szolgáltatásaikat, ezzel egyidejűleg pedig figyelembe vegyenek más lehetséges társadalmi, kulturális és gazdasági alkalmazásokat, például az arra a célra tervezett új és nyitott szélessávú technológiákat és hozzáférési szolgáltatásokat, hogy áthidalják az úgynevezett „digitális megosztottságot”, egyúttal nem engedve teret az együttműködtethetőség akadályainak;

16. hangsúlyozza az Európai Unióban a spektrum összehangolt használatára vonatkozó megközelítés előnyeit a méretgazdaságosság és az egymással együttműködő vezeték nélküli szolgáltatások kifejlesztése szempontjából, valamint a szétaprózódás elkerülése érdekében, ami e szűkös erőforrás nem optimális felhasználásához vezet; úgy ítéli meg, hogy bár a spektrum hatékony kihasználásához szorosabb együttműködés és fokozottabb rugalmasság szükséges, a Bizottságnak és a tagállamoknak megfelelő egyensúlyt kell teremteniük a rugalmasság és a harmonizáció mértéke között, figyelemmel a digitális frekvenciatöbbletből eredő maximális előnyök kihasználására;

17. megállapítja, hogy a digitális frekvenciatöbblet hatékony elosztása megvalósítható a jelenleg az UHF sávon frekvenciaengedélyekkel rendelkező szereplők akadályozása nélkül is, valamint hogy a jelenlegi műsorterjesztési szolgáltatások folytatása és kiterjesztése eredményesen elérhető, ugyanakkor pedig biztosítható az, hogy az új mobil multimédiás és szélessávú, vezeték nélküli hozzáférésű technológiáknak alapvető spektrumforrásokat osszanak ki az UHF sávban azért, hogy új interaktív szolgáltatásokat nyújtsanak az európai polgároknak;

18. úgy véli, hogy a frekvenciák kiosztása céljából tartott árverések esetében a tagállamoknak közös megközelítést kell elfogadniuk az árverések feltételeire és módjaira, valamint a keletkezett erőforrások elosztására vonatkozóan; felszólítja a Bizottságot, hogy ezen elgondolások mentén terjesszen elő iránymutatásokat;

19. hangsúlyozza, hogy a digitális frekvenciatöbblet kiosztásakor a fő irányadó elvnek annak kell lennie, hogy a közérdeket szolgálják, biztosítva a legjobb társadalmi, kulturális és gazdasági értéket a jobb és földrajzilag szélesebb körű szolgáltatásnyújtást és a polgároknak szóló digitális tartalmat illetően, és hogy ne csak az állami bevételeket maximalizálják, hanem védjék az audiovizuális médiaszolgáltatások jelenlegi felhasználóit, valamint tükrözzék a kulturális és nyelvi sokszínűséget is;

20. hangsúlyozza, hogy a digitális frekvenciatöbblet egyedülálló lehetőséget biztosít az Európai Unió számára, hogy kialakítsa a világon vezető szerepét a mobil multimédia technológiák terén, valamint hogy ugyanakkor áthidalja a digitális megosztottságot az információk, az ismeretek és a szolgáltatások megnövekedett áramlásával, amely szolgáltatások összekötik egymással az összes európai polgárt, és amelyek új lehetőségeket nyújtanak a média, a kultúra és az Európai Unióban valamennyi területen meglévő sokszínűség tekintetében;

21. hangsúlyozza, hogy az egyik lehetséges mód, amelyen keresztül a digitális frekvenciatöbblet elősegítheti a lisszaboni célok megvalósulását, az a szélessávú hozzáféréssel kapcsolatos szolgáltatások elérhetőségének javítása a polgárok és a gazdasági szereplők számára az egész Európai Unióban, továbbá a digitális megosztottság kezelése úgy, hogy előnyöket biztosítanak a hátrányos helyzetűek, valamint a külső és vidéki területek számára, és biztosítják az egyetemes lefedettséget a tagállamokban;

22. helyteleníti, hogy az európai polgárok egyenlőtlenül férnek hozzá a digitális szolgáltatásokhoz, különösen a műsorszórás terén; megállapítja, hogy a vidéki és a peremvidéki régiók a digitális szolgáltatások kialakítását illetően különösen hátrányos helyzetűek (az azonnaliság, a választási lehetőség és a minőség tekintetében); sürgeti a tagállamokat és a regionális hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent, amire lehetőségük van, a digitális átállás gyors és minden polgár számára tisztességes módon történő lebonyolításának biztosítása érdekében;

23. hangsúlyozza, hogy a „digitális megosztottság” nem csupán a vidéket érintő kérdés; hangsúlyozza, hogy egyes régi, magas épületekben az új hálózati infrastruktúrák beszerelése nehézségeket jelent; hangsúlyozza azokat az előnyöket, amelyeket a spektrum jelenthet a „digitális megosztottság” leküzdésében úgy a városi, mint a vidéki térségekben;

24. kiemeli azt, ahogy a digitális frekvenciatöbblet közreműködhet a polgároknak nyújtott jobb és egymással együttműködő társadalmi szolgáltatásokban, például az e-kormányzatban, az e-egészségügyben, az e-szakképzésben és az e-oktatásban, különös tekintettel a hátrányos helyzetű vagy elszigetelt területeken – például a vidéki és kevésbé fejlett területeken és szigeteken – élőkre;

25. sürgeti a tagállamokat, hogy hozzanak további intézkedéseket annak érdekében, hogy a fogyatékkal élő és az idős felhasználók, továbbá a sajátos társadalmi szükségletekkel élő felhasználók a digitális frekvenciatöbblet kínálta legtöbb előnyt kihasználhassák;

26. megerősíti a közbiztonsági szolgáltatások társadalmi értékét és annak szükségességét, hogy az analóg szolgáltatások kikapcsolása eredményeként az UHF sáv átszervezéséből eredő spektrumrendszerbe beépítsék saját működési követelményeik támogatását;

27. hangsúlyozza, hogy az európai digitális frekvenciatöbblet valamennyi előnyének kiaknázására irányuló politika fő prioritása annak biztosítása, hogy teljes mértékben tiszteletben tartják a fogyasztók jogait, miközben lehetővé teszik számukra, hogy magas színvonalú szolgáltatások igen széles skáláját élvezhessék, figyelembe véve a digitális átállással felszabaduló spektrum eredményes kiaknázását;

28. hangsúlyozza, hogy a digitális frekvenciatöbblet új lehetőségeket teremt az audiovizuális és médiapolitikai célkitűzések számára; ezért meggyőződése, hogy a digitális frekvenciatöbblet kezelésére vonatkozó döntéseknek az audiovizuális és médiapolitikával kapcsolatos olyan általános érdekű célkitűzések előmozdítására és védelmére kell összpontosítaniuk, mint például a szólásszabadság, a médiapluralizmus, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség, illetve a kiskorúak jogai;

29. bátorítja a tagállamokat az azzal kapcsolatos társadalmi, kulturális és gazdasági érték elismerésére, hogy hozzáférést biztosítanak az engedélyhez nem kötött felhasználók, különösen a kis- és középvállalkozások és a nonprofit szektor számára a digitális frekvenciatöbblethez, ily módon növelve a spektrumhasználat hatékonyságát az ilyen engedélyhez nem kötött felhasználások jelenleg használaton kívüli frekvenciákon („fehér tereken”) való koncentrálásával;

30. lépésenkénti megközelítésre hív fel e téren; véleménye szerint az olyan kisebb hálózatokra – különösen helyi vezeték nélküli hálózatokra – gyakorolt hatásokat is figyelembe kell venni, amelyek jelenleg nem engedélykötelesek, és ösztönözni kell – különösen a vidéki területeken – a szélessávú kapcsolathoz való egyetemes hozzáférést;

31. felhívja a tagállamokat a spektrumgazdálkodási hatóságok közötti fokozott együttműködésre vonatkozó intézkedések támogatására olyan területek megvizsgálása céljából, ahol az engedélyhez nem kötött, fehér térnek minősülő spektrum kiosztása lehetővé tenné az új technológiák és szolgáltatások kialakulását az innováció előmozdítása érdekében;

32. ösztönzi a tagállamokat, hogy a fehér tér kiosztásával kapcsolatosan vizsgálják meg a spektrumhoz a nem kereskedelmi és oktatási szolgáltatók, továbbá közszolgálati feladatot ellátó helyi közösségek által történő, engedélyhez nem kötött nyílt hozzáférés igényeit;

33. hangsúlyozza, hogy a digitális frekvenciatöbblethez engedélyhez nem kötött felhasználók általi hozzáférés biztosítására való törekvés során figyelembe kell venni a kirekesztéssel fenyegetett társadalmi csoportok – különösen a fogyatékkal élő és idős felhasználók, illetve a speciális szociális igényű felhasználók – igényeit;

34. elismeri az olyan új technológiák mint a WiFi és a Bluetooth előnyeit, melyek az engedélyhez nem kötött 2,4 GHz-es sávban működnek; elismeri, hogy az egyes szolgáltatásoknak adott frekvenciák felelnek meg a legjobban; úgy véli, hogy az alacsonyabb frekvenciákban kisebb mennyiségű, engedélyhez nem kötött spektrum kiosztása további innovációra ösztönözhet az új szolgáltatások terén;

35. hangsúlyozza ezért, hogy a frekvenciák kiosztását átlátható módon kell végezni, figyelembe véve az új spektrum összes lehetséges felhasználóját és társadalmi hasznukat;

36. ösztönzi a tagállamokat, hogy részletesen vizsgálják meg az elkövetkező években az analógról a digitális műsorszolgáltatásra való átállással felszabaduló spektrum társadalmi és gazdasági értékét;

37. elismeri az ITU Genf-06 megállapodás (Regionális Rádiós Hírközlési Konferencia, 2006), a nemzeti frekvencia-kiosztási tervek és a 2007. évi Hírközlési Világkonferencia (WRC-07) határozatainak jelentőségét az UHF-sáv átszervezésében;

38. felszólítja a tagállamokat, hogy közös módszertant követve 2009 végéig dolgozzanak ki nemzeti stratégiákat a digitális frekvenciatöbblettel kapcsolatban; sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat a digitális frekvenciatöbblettel kapcsolatos nemzeti stratégiák kidolgozásában, és uniós szinten ösztönözze a bevált gyakorlatokat;

39. kiemeli, hogy néhány tagállamban az átállás közelsége és a nemzeti átállási tervek közötti eltérések közösségi szintű választ igényelnek, amellyel nem lehet várni a reformirányelvek hatálybalépéséig;

40. elismeri a tagállamok azon jogát, hogy meghatározzák a digitális frekvenciatöbblet felhasználását, azonban azt is megerősíti, hogy egy közösségi szinten összehangolt megközelítés nagymértékben növeli a frekvenciatöbblet értékét, és a leghatékonyabb módja annak, hogy elkerüljék a tagállamok közötti, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti káros interferenciát;

41. megismétli, hogy az európai polgárok érdekében a digitális frekvenciatöbbletet a lehető leghatékonyabban és legeredményesebben kell kezelni annak érdekében, hogy elkerüljék az egyre több polgár által igénybe vett, magas színvonalú digitális tévéadások szolgáltatásával való interferenciát és tiszteletben tartsák a fogyasztói jogokat és érdekeket, illetve a berendezések terén tett beruházásaikat;

42. hangsúlyozza, hogy a tagállamok fontolóra vehetik a digitális frekvenciatöbblet következtében felszabadult frekvenciák kiosztása során a technológiai szempontból semleges értékesítéseket, egyúttal lehetővé téve a frekvenciákkal való kereskedést; úgy véli azonban, hogy ennek az eljárásnak teljes mértékben követnie kell az ITU rádiózási szabályait, a nemzeti frekvenciatervezést és a nemzeti politikai célkitűzéseket annak érdekében, hogy elkerüljék a nyújtott szolgáltatások közötti káros interferenciát; figyelmeztet a spektrum túlzott feldarabolásának veszélyére, ami a korlátozott erőforrások nem optimális felhasználásához vezet; felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy egyetlen jövőbeli koordinált spektrumterv se akadályozza a jövőbeli innovációt;

43. támogatja a digitális frekvenciatöbblet felhasználásának közös és kiegyensúlyozott megközelítését, ami lehetővé teszi mind azt, hogy a műsorszolgáltatók továbbra is felkínálhassák és bővíthessék szolgáltatásaikat, mind pedig azt, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatók felhasználják ezeket az erőforrásokat új, egyéb fontos társadalmi és gazdasági felhasználásokra irányuló szolgáltatások elindítására, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a digitális frekvenciatöbbletet minden esetben technológiasemleges alapon kell kiosztani;

44. hangsúlyozza, hogy a spektrumpolitikának dinamikusnak kell lennie, és lehetővé kell tennie a műsorszolgáltatók és a hírközlési üzemeltetők számára új technológiák alkalmazását és új szolgáltatások kialakítását, amelyek révén továbbra is alapvető szerepet játszhatnak a kulturális és a médiapolitika célkitűzéseinek elérésében, egyúttal új, magas színvonalú hírközlési szolgáltatásokat nyújtva;

45. a méretgazdaságosságot, az innovációt, az együttműködtethetőséget és a lehetséges páneurópai szolgáltatások nyújtását illetően hangsúlyozza azokat a potenciális előnyöket, amelyeket a koherensebb közösségi szintű, integrált spektrumtervezés jelent; ösztönzi a tagállamokat, hogy a Bizottsággal együttműködve azonosítsák a digitális frekvenciatöbblet közös spektrumrészsávjait a technológiasemleges alapon harmonizálható különböző alkalmazások csoportosítása céljából;

46. úgy véli, hogy az UHF sávon belüli csoportosítás alapja egy alulról építkező megközelítés kell, hogy legyen, a nemzeti piacok sajátosságainak megfelelően, biztosítva, hogy közösségi szintű harmonizációra akkor kerül sor, amikor ez egyértelműen hozzáadott értéket teremt;

47. a spektrum hatékonyabb felhasználása, valamint az innovatív és sikeres nemzeti, határokon átnyúló és páneurópai szolgáltatások megjelenésének elősegítése érdekében támogatja a közösségi szintű koordinált megközelítést, az UHF spektrum egy- és kétirányú szolgáltatások számára fenntartott különböző csoportjai alapján, figyelembe véve az ugyanabban a sávban működő hálózatok különböző típusainak együttes működéséből adódó potenciálisan káros interferenciát, a genfi ITU Regionális Rádiós Hírközlési Konferencia (RRC-06) és a és a 2007. évi Hírközlési Világkonferencia (WRC-07) eredményeit, valamint a meglévő engedélyeket;

48. úgy ítéli meg, hogy a harmonizált spektrumnak a közösségi szinten sürgősségi szolgáltatásoknak szentelt része hozzáférést kell, hogy biztosítson a jövőbeli szélessávú technológiákhoz az emberi életnek a sürgősségi szolgáltatások részéről történő hatékonyabb reagálás útján való védelméhez szükséges információk megszerzése és továbbítása tekintetében;

49. sürgeti a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve végezzen megfelelő műszaki, társadalmi-gazdasági és költség-haszon tanulmányokat a közösségi szinten koordinálható vagy összehangolható részsávok méretének és jellemzőinek meghatározása céljából; emlékeztet, hogy az ilyen tanulmányoknak figyelembe kell venniük, hogy a frekvenciatöbblet nem statikus, és hogy a műszaki fejlődés folyamatos, így az új technológiák bevezetése során lehetővé kell tenni, hogy az UHF sávot a műsorszolgáltatáson és a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatásokon túl új típusú, innovatív társadalmi, kulturális és gazdasági szolgáltatások is igénybe vehessék; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tagállamok járuljanak hozzá a világosan meghatározott és egymással együttműködtethető páneurópai szolgáltatások európai szinten harmonizálandó közös sávjainak azonosítását, valamint e sávok kiosztását célzó tanulmányokhoz;

50. sürgeti a Bizottságot, hogy kezdjen együttműködést a tagállamokkal szomszédos országokkal annak érdekében, hogy azok hasonló frekvenciatérképeket fogadjanak el vagy hangolják össze frekvencia-kiosztásukat az Európai Unióval a távközlési alkalmazások működési problémáinak elkerülése érdekében;

51. kéri a Bizottságot, hogy végezzen vizsgálatot a nyílt forráskódú szoftverek felhasználói és az engedélyezési hatóságok közötti konfliktusokról a szoftver alapú rádiók tekintetében;

52. kéri a Bizottságot, hogy javasoljon intézkedéseket a vezeték nélküli mesh hálózat rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos jogi felelősség mérséklésére;

53. felszólítja a Bizottságot, hogy e tanulmányok elkészültével, valamint a rádióspektrum-politikával foglalkozó csoporttal és a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletével folytatott konzultációt követően, a nemzeti sajátosságokat kellőképpen figyelembe véve nyújtson be javaslatot az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a digitális frekvenciatöbblet felhasználásának jobb közösségi szintű koordinációs intézkedésekre, a nemzetközi szinten elfogadott frekvenciatervekkel összhangban;

54. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

[1] HL C 287. E, 2007.11.29., 364. o.
[2] HL C 280. E, 2006.11.18., 115. o.

A demokratikus vita előmozdítása

2012 végéig az analógról a digitális földi televíziózásra való átállás a digitális technológia magasabb rendű átviteli hatékonyságának eredményeképpen példátlan mennyiségű rádióspektrumot fog Európában felszabadítani. Az így felszabaduló spektrumot nevezzük „digitális frekvenciatöbbletnek”[1].

A Bizottság szerint a digitális frekvenciatöbblet elegendő rádióspektrumot nyit meg a műsorszolgáltatók számára szolgáltatásaik jelentős mértékű továbbfejlesztéséhez és bővítéséhez, ugyanakkor biztosítja azt, hogy az egyéb fontos társadalmi és gazdasági felhasználások, például a „digitális megosztottság” áthidalását szolgáló szélessávú alkalmazások is részesüljenek ebből az értékes erőforrásból.

A Bizottság érvelése szerint a digitális többletből származó előnyöket csak akkor lehet teljes körűen kiaknázni, ha tabuk nélkül a spektrum szempontjából legértékesebb felhasználásokra összpontosítanak. Immár egyre többen szólítanak fel olyan további vitákra, amelyek a digitális frekvenciatöbblet felhasználásának módjáról szólnak, és mindinkább szükségessé válik egy, a tárgyban folytatott széles körű nyilvános vita.

Közpolitikai célkitűzések vagy piacfelosztás

A digitális frekvenciatöbblet kiosztása különböző politikai logikákat követhet. Az Egyesült Királyság Parlamentjének Kulturális, Média- és Sportbizottsága elutasította a földi műsorszolgáltatók arra irányuló kérését, hogy a digitális többletet alkotó spektrumot tartalékolják a HDTV számára, és az új médiáról és a kreatív iparágakról szóló jelentésében jóváhagyta az Egyesült Királyság szabályozóinak azon megközelítését, hogy technológia- és alkalmazássemleges módon árverésre bocsátják a digitális átállás eredményeképpen felszabaduló frekvenciákat. Ezzel szemben a francia szenátus legutóbbi jelentésében elutasítja a technológiasemlegesség fogalmát. „E bizottság számára nyilvánvaló, hogy a frekvenciák különböző felhasználások közötti kiosztása csak politikai döntés alapján történhet, amelyet demokratikus vita előz meg, és e kiosztást nem szabad kiszolgáltatni a piaci erők vakságának” – olvasható a jelentésben. „E bizottságnak komoly fenntartásai vannak a technológiasemleges megközelítéssel kapcsolatban, amelyet az Európai Bizottság az elektronikus hírközlésről szóló rendeletek felülvizsgálatakor kíván elfogadni”.

A nemzeti szinten javasolt különböző megoldások, valamint néhány tagállamban az átállás közelsége és a nemzeti átállási tervek közötti eltérések közösségi szintű választ igényelnek, amellyel nem lehet várni a reformirányelvek hatálybalépéséig.

A tagállamoknak jogukban áll meghatározni a digitális frekvenciatöbblet felhasználását, azonban csak egy közösségi szinten összehangolt megközelítés képes biztosítani, hogy elkerüljék a tagállamok közötti, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti káros interferenciát.

Hogyan tegyünk igazságot az egymással versengő felhasználók között?

A műsorszolgáltatók és távközlési szolgáltatók tanulmányok elkészítésére adtak megbízást a különböző felhasználások gazdasági és társadalmi értékéről, amelyek igen eltérő eredményeket mutattak.

Az előadó erőteljesen támogatja a digitális frekvenciatöbblet felhasználásának közös és kiegyensúlyozott megközelítését, ami lehetővé teszi mind azt, hogy a műsorszolgáltatók továbbra is felkínálhassák és bővíthessék szolgáltatásaikat, mind pedig azt, hogy a távközlési szolgáltatók felhasználják ezeket az erőforrásokat új szolgáltatások kialakítására, azonban a digitális frekvenciatöbbletet technológiasemleges alapon osztja ki egyéb fontos társadalmi és gazdasági felhasználások számára.

Mi legyen az EU beavatkozásának hatóköre?

A Bizottság uniós szinten összehangolt fellépést javasol (közös megközelítést fogadnak el a spektrumtervezésről), annak érdekében, hogy együttes társadalmi és gazdasági szempontból optimális felhasználást biztosítsanak. A Bizottság azzal érvel, hogy a digitális televíziózásra való átállás következtében felszabaduló frekvenciákat csoportosítani kell, amely csoportokat az interferencia megelőzése érdekében hasonló szolgáltatásoknak kell felhasználniuk. „A tétlenség eredményeképpen a rádiófrekvenciás spektrum kiosztását olyan alkalmazások fogják meghatározni, amelyek a világ más részein sikeresek” – szól a dokumentum érvelése. A Bizottság szerint az egyirányú szolgáltatások kapják az alacsonyabb sávokat; az egyirányú közepes és alacsony teljesítményű szolgáltatások, például a mobil TV kerülnek a magasabb részsávokba, míg a kétirányú szolgáltatások, úgy mint a mobil és vezetékes széles sáv kerül a legmagasabb sávba. Első lépésként a Bizottság műszaki tanulmányok elkészítését javasolja, hogy döntsenek e részsávok méretéről és jellemzőiről. A közlemény szerint a részsávokat a tagállamoknak kell ellenőrizniük; a mobil multimédiás sávokat önkéntes alapon kell összehangolni, azonban a magasabb sávokat „uniós harmonizációnak” kell alávetni. „A Bizottság jogilag kötelező erejű közösségi jogszabályi eszközt alkalmazna, azaz határozatot fogadna el a frekvenciacsoportosításról”.

E határozat elfogadása érdekében a Bizottságnak a tagállamokkal együttműködve megfelelő műszaki és társadalmi-gazdasági tanulmányokat kell végeznie a közösségi szinten harmonizálható részsávok méretének és jellemzőinek meghatározása céljából.

Az előadó hangsúlyozza, hogy a Bizottság a szükséges műszaki tanulmányok elkészültével, valamint az RSPG-vel és CEPT-tel folytatott konzultációt követően, a nemzeti sajátosságokat kellőképpen figyelembe véve jogalkotási javaslatot kellene benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a szükséges kötelező erejű intézkedések elfogadása érdekében, amelyek célja uniós szinten lefoglalni és összehangolni a kijelölt digitális frekvenciatöbblet részsávjait.

Az előttünk álló út

Az ITU Genf 06 megállapodás (RRC-06) és a 2007. évi Hírközlési Világkonferencia (WRC-07) közreműködése alapvető fontossággal bírt az UHF-sáv átszervezésében, és immár elérkezett az idő, hogy döntéshozatali folyamatot kezdeményezzünk a digitális frekvenciatöbblet felhasználásának közös megközelítéséről, annak fényében, hogy néhány tagállamban hamarosan elérhetővé válik a digitális frekvenciatöbblet, valamint hogy az EU digitális televíziózásra való átállása várhatóan 2012-ig befejeződik.

Ezért az előadó felszólítja a tagállamokat, hogy

– közös módszertant követve 2009 végéig dolgozzanak ki nemzeti stratégiákat a digitális frekvenciatöbblettel kapcsolatban;

– egymással és a Bizottsággal együttműködve segítsék elő új szolgáltatások bevezetését, és jelöljék ki azokat a közös spektrumsávokat a digitális frekvenciatöbbletben, amelyek az alkalmazások csoportosításával optimalizálhatók.

A Bizottságnak a maga részéről uniós szinten támogatnia kell a bevált gyakorlatokat, és elő kell készítenie a közös sávok uniós szintű lefoglalásához és összehangolásához szükséges intézkedéseket.

[1] A digitális frekvenciatöbbletet a Bizottság úgy írja le, mint a már meglévő – a jelenlegi közszolgáltatási kötelezettségekre is kiterjedő – műsorszórási szolgáltatások teljesen digitális környezetben való biztosításához felhasznált rádiófrekvenciákon kívül és túl fennmaradó rádióspektrumot.

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

Az európai digitális frekvenciatöbblet előnyének teljes kihasználása: a digitális műsorszórásra való átállás révén felszabaduló spektrum felhasználásának közös megközelítése
(2008/2099(INI))

A vélemény előadója (*): Cornelis Visser

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 47. cikke

JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. támogatja a Bizottság álláspontját, hogy a digitális frekvenciatöbblet alapvető jelentőséggel bír az EU gazdasága, a lisszaboni folyamat céljainak elérése és az i2010 stratégia szempontjából;

2. hangsúlyozza, hogy a digitális technológiára való átállás alapvető prioritásai közé tartozik a fogyasztói jogok teljes körű tiszteletben tartása, illetve a kínált szolgáltatások sokféleségének és minőségének fokozására irányuló intézkedések; hangsúlyozza ezzel összefüggésben a digitális frekvenciatöbblet kezelésének szükségességét a stabil és kiváló minőségű, interferenciától mentes audiovizuális vétel biztosítása érdekében, amelyet össze kell kapcsolni a kódolatlan és egyéb kiegészítő szolgáltatásokkal;

3. hangsúlyozza, hogy a digitális frekvenciatöbblet mértéke országonként el fog térni a nemzeti körülményeknek köszönhetően, illetve a nemzeti média- és audiovizuális politikák függvényében;

4. meggyőződése tehát, hogy európai szinten nehezen harmonizálható a digitális frekvenciatöbblet használata; minden ilyen lépésnek progresszívnek, önkéntesnek és a tagállamok által irányítottnak kell lennie;

5. a gazdasági megfontolások mellett hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a rádiófrekvencia társadalmi, kulturális és gazdasági értékkel bíró köztulajdon; megállapítja, hogy a digitális frekvenciatöbblet, amelynek mértéke egyelőre ismeretlen, az átállás teljes körű megvalósulását követően az audiovizuális és a médiapolitikák terén is fontos eszköz, amelyet fel kell használni a szólásszabadság és a tömegtájékoztatási eszközök pluralizmusának hatékony támogatására és védelmezésének segítésére;

6. úgy véli, hogy tekintettel a nemzeti eltérésekre, egy európai szintű kezdeményezésnek tiszteletben kell tartania mindenki egyedi helyzetét és szükségleteit;

7. felhívja a figyelmet azokra az előnyökre, amelyeket a digitális frekvenciatöbblet biztosíthat a társadalom számára a több és sokrétűbb audiovizuális médiaszolgáltatások tekintetében, ideértve a mobil vételt és a nagy felbontóképességet nyújtó szolgáltatásokat is;

8. ezért meggyőződése, hogy a digitális frekvenciatöbblet szervezését, felosztását és kiosztását nem csupán a profit maximálására vonatkozó megfontolásoknak kell meghatározniuk, hanem az audiovizuális médiaszolgáltatások jelenlegi felhasználóinak jogait is védeni kell, valamint tükröződnie kell a kulturális és nyelvi sokszínűségnek is;

9. hangsúlyozza ezért, hogy a frekvenciák kiosztását átlátható módon kell végezni, figyelembe véve az új spektrum összes lehetséges felhasználóját és társadalmi hasznukat;

10. hangsúlyozza, hogy a műsorszolgáltatók a pluralista és demokratikus alapelvek védelmében alapvető fontosságú tényezők, és erősen hiszi, hogy a digitális frekvenciatöbblet lehetővé teszi az állami és magán-műsorszolgáltatók számára, hogy jóval nagyobb számban kínáljanak közérdekű műsorokat a nemzeti jogszabályokban meghatározottak szerint, ideértve a kulturális és nyelvi sokféleség előmozdítását is;

11. megismétli, hogy az európai polgárok érdekében a digitális frekvenciatöbbletet a lehető leghatékonyabban és legeredményesebben kell kezelni annak érdekében, hogy elkerüljék az egyre több polgár által igénybe vett, magas színvonalú digitális tévéadások szolgáltatásával való ütközést és tiszteletben tartsák a fogyasztói jogokat és érdekeket, illetve a berendezések terén tett beruházásaikat;

12. úgy véli, hogy a spektrumpolitikának dinamikusnak kell lennie, és lehetővé kell tennie a műsorszórók számára, hogy a jövőben olyan új technológiát használjanak, illetve olyan új szolgáltatásokat alakítsanak ki, amelyek képessé teszik őket arra, hogy továbbra is fontos szerepet játsszanak a kulturális sokféleség és a média pluralizmusa biztosításában, a lakosság kialakuló elvárásainak megfelelően.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az európai digitális frekvenciatöbblet előnyének teljes kihasználásáról: a digitális műsorszórásra való átállással felszabaduló frekvenciaspektrum felhasználásának közös koncepciója
(2008/2099(INI))

a vélemény előadója: Heide Rühle

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:

1. egyetért azzal, hogy társadalmi, oktatási, kulturális és gazdasági szempontból biztosítani kell a digitális frekvenciatöbblet optimális felhasználását;

3. hangsúlyozza, hogy a spektrum alapvető és lényeges erőforrás a belső piac hatékony működése szempontjából; egyetért azzal, hogy a digitális frekvenciatöbblet egyedülálló lehetőség arra, hogy a műsorszolgáltatók frekvenciákat nyissanak meg szolgáltatásaik fejlesztéséhez és bővítéséhez, valamint egyidejűleg a vezeték nélküli kommunikációs szolgáltatások iránti gyorsan növekvő igény kielégítéséhez, különösen a vidéki területeken; hangsúlyozza, hogy mind nemzeti, mind európai szinten nagyobb beruházásokkal kellene ösztönözni innovatív termékek és szolgáltatások igénybe vételét; hangsúlyozza, hogy a szélessávú szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében tett erőfeszítéseket nem szabad kizárólag a digitális frekvenciatöbbletre koncentrálni;

4. tudomásul veszi a frekvenciakiosztás és -üzemeltetés szabályozásában mutatkozó nemzeti eltéréseket és a fennálló, nemzeti szintű egyenlőtlenségeket; megjegyzi, hogy ezek az eltérések akadályozhatják a hatékonyan működő egységes piac létrejöttét;

5. sürgeti a tagállamokat, hogy készítsenek nemzeti cselekvési terveket a felszabadított spektrum, illetve a digitális átállás révén létrejövő frekvenciatöbblet lehetséges használatát, valamint alkalmazását illetően;

6. elismeri, hogy az EU szintű koordináció ösztönözné a fejlődést, lendületet adna a digitális gazdaságnak és valamennyi polgár számára elérhető és egyenlő hozzáférést biztosítana az információs társadalomhoz;

7. kiemeli a technikai semlegesség fontosságát az innováció és az interoperabilitás ösztönzéséhez; rugalmasabb és átláthatóbb politikára hív fel a közérdek szem előtt tartása érdekében, amely magában foglalja az egyenletes területi lefedettséget, a médiapluralitást, a kulturális sokszínűséget és az interferencia elkerülését;

8. felhívja a tagállamokat, hogy támogassák a fokozott együttműködést a frekvenciagazdálkodási hatóságok között annak érdekében, hogy felismerhessék azokat a területeket, ahol a közös frekvenciaelosztás új technológiák és szolgáltatások kialakulását teheti lehetővé;

9. lépésenkénti megközelítésre hív fel e téren; véleménye szerint az olyan kisebb hálózatokra – különösen helyi vezeték nélküli hálózatokra – gyakorolt hatásokat is figyelembe kell venni, amelyek jelenleg nem engedélykötelesek, és ösztönözni kell – különösen a vidéki területeken – a szélessávú kapcsolathoz való egyetemes hozzáférést;

10. egyetért azzal, hogy uniós szintű összehangolás szükséges ahhoz, hogy biztosítsák a digitális frekvenciatöbblet teljes potenciáljának felszabadítását, ugyanakkor azt is kiemeli, hogy a helyi társadalmi, kulturális és piaci szükségletek miatti nemzeti szabályozási jogkörök kezelése érdekében rugalmasság biztosítása is szükséges; egyetért azzal, hogy amennyiben EU szintű spektrumpolitika szükséges, azt demokratikus legitimációval rendelkező intézményeknek folyamatosan felül kell vizsgálni, hogy a megfelelő módosításokat el lehessen végezni;

11. egyetért azzal, hogy uniós szinten koherensebb spektrumterv felé kell haladni, és hogy a határokon átnyúló szolgáltatások számára egy részsáv megőrzése és összehangolása érdekében elő kell készíteni a szükséges intézkedéseket;

12. felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a fogyasztói jogok védelmét, valamint azt, hogy a fogyasztó legyen a digitális frekvenciatöbblet fő haszonélvezője.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az európai digitális frekvenciatöbblet előnyének teljes kihasználása: A digitális műsorszórásra való átállással felszabaduló frekvenciaspektrum felhasználásának közös koncepciója
(008/2099(INI))

A vélemény előadója: Gunnar Hökmark

JAVASLATOK

A Gazdasági és Monetáris Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. megállapítja, hogy jelenleg a legtöbb tagállam le van maradva más fejlett országok mögött az újgenerációs kommunikációs infrastruktúrába való befektetés tekintetében, és hangsúlyozza, hogy a szélessávú kapcsolat és az Internet fejlesztésében a vezető szerep elérése kulcsfontosságú az Európai Unió versenyképessége és kohéziója számára a nemzetközi színtéren, különösen az interaktív digitális platformok fejlesztése és új szolgáltatások – mint például az elektronikus kereskedelem, elektronikus egészségügyi, elektronikus oktatási és elektronikus kormányzati szolgáltatások – kifejlesztése tekintetében;

2. hangsúlyozza, hogy a digitális frekvenciatöbblet egyedi lehetőséget kínál Európának olyan új szolgáltatások fejlesztésére, mint a mobiltelevízió és a vezeték nélküli Internet-hozzáférés, valamint arra, hogy világelső legyen a mobil multimédiás technológiákban, áthidalva a digitális megosztottságot és új lehetőségeket teremtve az állampolgároknak, a szolgáltatásoknak, a médiának és az Európai Unió kulturális sokszínűségét gazdagítva;

3. megjegyzi, hogy a technológiai konvergencia mára valósággá vált, új eszközöket és lehetőségeket biztosítva a hagyományos szolgáltatásoknak; hangsúlyozza, hogy a régebben a műsorszórás számára fenntartott frekvenciákhoz való hozzáférés lehetővé teheti új szolgáltatások megjelenését, feltéve, hogy a spektrumot a lehető leghatékonyabban kezelik a jó minőségű digitális műsorok szolgáltatásával való interferencia elkerülése érdekében;

4. megállapítja, hogy a digitális frekvenciatöbblet hatékony elosztása megvalósítható a jelenleg az UHF sávon frekvenciaengedélyekkel rendelkező szereplők akadályozása nélkül is, valamint hogy a jelenlegi műsorterjesztési szolgáltatások folytatása és terjesztése eredményesen elérhető, ugyanakkor pedig biztosítható az, hogy az új mobil multimédia és szélessávú, vezeték nélküli hozzáférésű technológiáknak alapvető spektrumforrásokat osztanak ki az UHF sávban azért, hogy új interaktív szolgáltatásokat nyújtsanak az európai polgárok számára;

5. meggyőződése, hogy az új – innovatív technológiákat és szolgáltatásokat tartalmazó – „multi-play” csomagokat lehet hamarosan felkínálni a fokozott technológiai konvergenciának köszönhetően, ugyanakkor megállapítja, hogy ezen új kínálatok kialakulása alapvetően az értékes spektrum, valamint a zökkenőmentes interoperabilitást, összekapcsolhatóságot és lefedettséget lehetővé új interaktív technológiák – mint például a mobil multimédia-technológiák, szélessávú vezeték nélküli hozzáférésű technológiák – rendelkezésre állásától függ;

6. hangsúlyozza, hogy a digitális frekvenciatöbblet egyedülálló lehetőséget biztosít az Európai Unió számára, hogy kialakítsa a világon vezető szerepét a mobil multimédia technológiák terén, valamint hogy ugyanakkor áthidalja a digitális frekvenciatöbbletet az információk, az ismeretek és a szolgáltatások megnövekedett áramlásával, amely összeköti egymással az összes európai polgárt, és amely új lehetőségeket nyújt a média, a kultúra és az Európai Unióban valamennyi területen meglévő sokszínűség tekintetében;

7. támogatja a frekvenciahasználat koordinált megközelítésére irányuló erőfeszítéseket a digitális frekvenciatöbblet optimális felhasználása érdekében, ami lehetővé teszi, hogy a műsorszolgáltatók folytathassák és továbbfejlesszék jelenlegi szolgáltatásaikat, lehetővé téve más új felhasználók számára is, hogy kihasználják a digitális frekvenciatöbblet előnyeit a nemzetközi megállapodásokkal és a nemzeti politikai prioritásokkal összhangban;

8. hangsúlyozza az innovációt, új technológiákat, új szolgáltatásokat és új belépőket bátorító európai uniós környezet stratégiai jelentőségét az európai versenyképesség és kohézió fokozása érdekében; aláhúzza, hogy kiemelkedően fontos a végfelhasználóknak szabad választási lehetőséget biztosítani a termékek és szolgáltatások közül a piacok és technológiák dinamikus fejlődésének eléréséhez az Európai Unióban;

9. hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak a lehető leghamarabb ki kell használnia az ilyen egyedülálló lehetőség adta előnyöket, ha a világban vezető szerepet kíván elérni az új, interaktív digitális platformok terén és ha meg akarja valósítani az i2010 stratégiában eltervezett „információs társadalom mindenki számára” célkitűzést, valamint hogy az erre irányuló igény aktív együttműködést tehet szükségessé, hogy felülemelkedjenek a tagállamok között a digitális frekvenciatöbblet hatékony (újra)elosztásában nemzeti szinten meglévő akadályokon;

10. hangsúlyozza annak előnyeit, ha a tagállamok a lehető leggyorsabban felszabadítják digitális frekvenciatöbbleteiket, hogy lehetővé tegyék az európai polgárok és fogyasztók számára, hogy kihasználják az új, innovatív és versenyképes szolgáltatások előnyeit; megállapítja különösen, hogy néhány ország már átállt a digitális műsorszolgáltatásra és/vagy meghatározta digitális frekvenciatöbbletét;

11. hangsúlyozza, hogy a tagállamok fontolóra vehetik a digitális frekvenciatöbblet következtében felszabadult frekvenciák kiosztása során a technológiai szempontból semleges értékesítéseket, egyúttal lehetővé téve a frekvenciákkal való kereskedést; úgy véli azonban, hogy ennek az eljárásnak teljes mértékben be kell tartania az ITU rádiózási szabályozásait, a nemzeti frekvenciatervezést és a nemzeti politikai célkitűzéseket annak érdekében, hogy elkerüljék a nyújtott szolgáltatások közötti káros interferenciát; figyelmeztet a spektrum túlzott feldarabolásának veszélyére, ami a korlátozott erőforrások nem optimális felhasználásához vezet; felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy bármely jövőbeli, koordinált spektrumterv ne képezzen akadályokat a jövőbeli innováció előtt;

12. hangsúlyozza, hogy a digitális frekvenciatöbblet új lehetőségeket teremt a nemzeti audiovizuális és médiapolitikai célkitűzések számára; ezért meggyőződése, hogy a digitális frekvenciatöbblet kezelésére vonatkozó döntéseknek az audiovizuális és médiapolitikával kapcsolatos olyan általános érdekű célkitűzések előmozdítására kell összpontosítaniuk, mint például a szólásszabadság, a médiapluralizmus, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség;

13. felszólít a tagállamok közötti, hatékony, nyílt és versenyképes belső piac megvalósítására irányuló szoros együttműködésre azáltal, hogy közös spektrumsávokat határoznak meg az új páneurópai szolgáltatások kifejlesztése valamint az új hálózati technológiák telepítése tekintetében elegendően széles skála biztosítása érdekében;

14. úgy véli, hogy a frekvenciák kiosztása céljából tartott árverések esetében a tagállamoknak közös megközelítést kell elfogadniuk az árverések feltételeire és módjaira, valamint a keletkezett erőforrások elosztására vonatkozóan; felszólítja a Bizottságot, hogy ezen elgondolások mentén terjesszen elő iránymutatásokat.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Maria Badia i Cutchet, Katerina Batzeli, Ivo Belet, Giovanni Berlinguer, Nicodim Bulzesc, Marielle De Sarnez, Marie-Hélène Descamps, Jolanta Dičkutė, Milan Gaľa, Claire Gibault, Vasco Graça Moura, Christopher Heaton-Harris, Ruth Hieronymi, Mikel Irujo Amezaga, Ramona Nicole Mănescu, Manolis Mavrommatis, Ljudmila Novak, Dumitru Oprea, Zdzisław Zbigniew Podkański, Mihaela Popa, Christa Prets, Pál Schmitt, Hannu Takkula, Helga Trüpel, Thomas Wise

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Victor Boştinaru, Mary Honeyball, Elisabeth Morin, Ewa Tomaszewska, Cornelis Visser

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat