JELENTÉS az Európai Ombudsman 2007. évi tevékenységéről szóló éves jelentésről

    18.9.2008 - (2008/2158(INI))

    Petíciós Bizottság
    Előadó: Dushana Zdravkova
    PR_INI_AnnOmbud
    CONTENTS
    Page

    Eljárás : 2008/2158(INI)
    A dokumentum állapota a plenáris ülésen
    Válasszon egy dokumentumot :  
    A6-0358/2008

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

    az Európai Ombudsman 2007. évi tevékenységéről szóló éves jelentésről

    (2008/2158(INI))

    Az Európai Parlament,

    –   tekintettel az Európai Ombudsman 2007. évi tevékenységéről szóló éves jelentésre,

    –   tekintettel az EK-Szerződés 195. cikkére,

    –   tekintettel az Európai Unió alapjogi chartájának 43. cikkére,

    –   tekintettel az Ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó rendelkezésekről és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom európai parlamenti határozatra[1],

    –   tekintettel az Ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályok és általános feltételek 3. cikkének módosításáról szóló 2001. szeptember 6-i állásfoglalására[2],

    –   tekintettel az Európai Parlament és az Ombudsman között 2006. március 15-én kötött együttműködési keretmegállapodásra, amely 2006. április 1-jén lépett hatályba,

    –   tekintettel „Az európai ombudsmannak címzett közlemények elfogadására és továbbítására, továbbá a tisztviselők európai ombudsman előtt történő megjelenésének engedélyezésére vonatkozó felhatalmazás” című, 2005. október 5-i bizottsági közleményre (SEC (2005)1227),

    –   tekintettel az európai ombudsman által az ombudsman alapokmányának felülvizsgálatára irányuló eljárás kezdeményezése céljából az Európai Parlament elnökének küldött 2006. júliusi levélre,

    –   tekintettel az Ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó rendelkezésekről és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom európai parlamenti határozatát[3] módosító európai parlamenti határozat elfogadásáról szóló 2008. április 22-i határozattervezetre[4] és a 2008. június 18-i állásfoglalásra,

    –   tekintettel az Európai Ombudsman tevékenységéről szóló korábbi állásfoglalásaira,

    –   tekintettel eljárási szabályzata 195. cikke (2) bekezdésének második és harmadik mondatára,

    –   tekintettel a Petíciós Bizottság jelentésére (A6-0358/2008),

    A.  mivel az Európai Ombudsman 2007. évi tevékenységeire vonatkozó éves jelentést 2008. március 10-én hivatalosan is benyújtották a Parlament elnökének, és mivel az ombudsman, Nikiforosz Diamandurosz 2008. május 19-én jelentését Strasbourgban a Petíciós Bizottság elé terjesztette,

    B.   mivel az Európai Unió alapjogi chartáját – amelyet eredetileg 2000 decemberében hirdettek ki – 2007. december 12-én írták alá, és azt a Parlament, a Bizottság és a Tanács elnökei megerősítették, és mivel a jogilag kötelező charta melletti elkötelezettség – amely a ratifikációs folyamatban lévő Lisszaboni Szerződésben szerepel – annak fokozatos megértését tükrözi, hogy az állampolgárokat kell egy átlátható, megközelíthető és elérhető Európa középpontjába helyezni, amely tisztában van polgárai problémáival,

    C.  mivel az alapjogi charta 41. cikke kimondja, hogy „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit az Unió intézményei és szervei részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.”,

    D.  mivel a charta 43. cikke kimondja, hogy „bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerint székhellyel rendelkező bármely természetes vagy jogi személy jogosult az Unió Ombudsmanjához fordulni a közösségi intézmények vagy szervek – kivéve az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró Bíróságot és Elsőfokú Bíróságot – tevékenysége során felmerült hivatali visszássággal kapcsolatban”,

    E.   mivel alapvető fontosságú, hogy az európai intézmények és szervek teljes mértékben felhasználják a szükséges forrásokat eleget téve azon kötelezettségüknek, hogy a polgárok a kérdéseikre, panaszaikra és petícióikra azonnali és érdemi válaszokat kapjanak,

    F.   mivel jóllehet hét év telt el a Parlament fent említett, 2001. szeptember 6-i állásfoglalásának elfogadása óta, amely jóváhagyja az európai ombudsman helyes hivatali magatartására vonatkozó kódexét, a többi jelentős intézmény meg nem tett eleget a Parlament arra irányuló sürgős kérésének, hogy gyakorlatukat hozzák összhangba e kódex rendelkezéseivel,

    G.  mivel a panaszok száma 2007-ben körülbelül 16%-kal alacsonyabb volt, mint 2006-ban, de az elfogadható panaszok száma mind abszolút, mind relatív értékben növekedett 2007-ben, 449-ről (az összes panasz 12%-a) 518-ra (az összes panasz 16%-a),

    H.  mivel a 348 lezárt vizsgálattal – amelyekből 341 panaszbeadványhoz kapcsolódott, 7 pedig hivatalból saját kezdeményezésű vizsgálat volt – kapcsolatos megállapítások bizonyítják, hogy 95 esetben (azaz a kivizsgált panaszok 25,7%-ánál) nem állapítható meg hivatali visszásság,

    I.    mivel 2007 folyamán megkétszereződött maga az intézmény vagy szerv által az Ombudsmannak benyújtott panaszt követően rendezett, hivatali visszássággal kapcsolatos ügyek száma (129 ügy), ami azt tükrözi, hogy az intézmények és szervek növekvő mértékben hajlandók arra, hogy az Ombudsmannak benyújtott panaszokat a jelentkező hibák elrendezésének lehetőségeként értékeljék, és a polgárok javára együttműködjenek az Ombudsmannal,

    J.    mivel 2007-ben 5 ügy zárult le, miután békés megoldást találtak, és 2007 végén 31 békés megoldásra irányuló javaslat még mindig vizsgálat tárgyát képezte,

    K.  mivel 2007-ben az Ombudsman nagyobb mértékben kezdte alkalmazni az informálisabb eljárásokat a problémák rugalmas módon történő megoldása érdekében, és a jövőben is folytatja e megközelítés kidolgozását, amely az Ombudsman iránti tisztelet és a polgároknak nyújtott segítség iránti intézményi hajlandóság mértékét fejezi ki,

    L.   mivel 2007-ben az Ombudsman 55 vizsgálatot zárt le kritikai észrevétellel, és mivel a kritikai észrevétel megerősíti a panaszost abban, hogy panasza indokolt volt, és jelzi az adott intézménynek vagy szervnek, hogy mivel kapcsolatban járt el helytelenül, ezzel elősegítve a hivatali visszásságok elkerülését a jövőben,

    M.  mivel 2007-ben nyolc ajánlástervezet született, további hét, 2006-os ajánlástervezet 2007-ben vezetett határozatokhoz, egy eset pedig az Európai Parlamentnek benyújtott külön jelentést eredményezett,

    N.  mivel sem a hivatali visszássággal kapcsolatos orvosolhatatlan eseteit lezáró határozatokban foglalt kritikai észrevételek, sem az Ombudsman ajánlásai vagy külön jelentései nem kötelező erejűek, mivel az Ombudsman hatásköre nem terjed ki hivatali visszásság közvetlen orvoslására, hanem céljuk az önszabályozás ösztönzése az Európai Unió intézményei és szervei részéről,

    O.  mivel az Ombudsman 2007-ben egy külön jelentést nyújtott be az Európai Parlamentnek, és mivel egy külön jelentésnek a Parlament számára történő benyújtása olyan hasznos eszköz, amelynek révén az Ombudsman a Parlament és Petíciós Bizottságának politikai támogatását kérheti annak érdekében, hogy azon polgárok esetében, akiknek jogait megsértették, megnyugtató megoldás szülessen, valamint az EU-n belüli ügyintézés színvonalának javítására törekedhet,

    P.   mivel a Nizzai Szerződés hatálybalépése óta a Parlament ugyanazokat a jogokat élvezi,mint a tagállamok, a Tanács és a Bizottság a tekintetben, hogy hatáskörhiány, lényeges eljárási követelmény megsértése, az EK-Szerződés vagy annak alkalmazásával kapcsolatos bármely jogi rendelkezés megsértése, vagy hatáskörrel való visszaélés miatt keresetet nyújthat be az Európai Unió Bíróságánál,

    Q.  mivel az Ombudsman által a 2007. évi jelentésben (kritikai észrevételek, ajánlástervezetek és külön jelentés) a hivatali visszássággal kapcsolatban tett kritikai megjegyzések a jövőben alapul szolgálhatnak a hibák és a zavarok megismétlődésének elkerüléséhez annak révén, hogy az EU intézményei és más szervei végrehajtják a megfelelő intézkedéseket,

    R.   mivel az Ombudsman által az európai ombudsmanok hálózata keretében létrehozott együttműködés több mint tíz éve az információk és a legjobb gyakorlatok cseréjének rugalmas rendszereként, valamint a panaszosoknak az ombudsmanokhoz vagy más, a részükre történő segítségnyújtásra leginkább képes szervekhez történő továbbirányítás eszközeként működik,

    S.   mivel az európai polgárok védelmével megbízott Ombudsman szerepe a hivatal létrehozása óta eltelt 12 évben fejlődésen ment keresztül, ami az Ombudsman függetlenségének és a tevékenységeinek átláthatósága felett a Parlament által gyakorolt demokratikus ellenőrzésnek köszönhető,

    T.   mivel az Ombudsman és a Petíciós Bizottság tevékenységeinek el kell különülniük egymástól, és az előjogaikkal kapcsolatos ütközések elkerülése érdekében általános szabályként magukban kell foglalniuk a saját aktáikra vonatkozó egyértelmű, kölcsönös utalást,

    1.   jóváhagyja az Európai Ombudsman által a 2007-es évre előterjesztett éves jelentést, és jóváhagyja előterjesztésének formáját, amely az éves tevékenységek összefoglalása mellett az Ombudsman határozatainak és az eljárás különböző szakaszaiban felvetett problémáknak a tematikus elemzését tartalmazza; úgy véli azonban, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a statisztikai táblázatok javítása érdekében, amelyekben a számadatok és a százalékarányok keverése zavaró lehet;

    2.   felhív arra, hogy valamennyi uniós intézmény és szerv rendelkezzen az annak biztosításához szükséges költségvetési forrásokkal és humánerőforrásokkal, hogy a polgárok azonnali és érdemi válaszokat kapjanak kérdéseikre, panaszaikra és petícióikra;

    3.   úgy ítéli meg, hogy az Ombudsman továbbra is aktívan és kiegyensúlyozottan gyakorolta hatásköreit, mind a panaszok megvizsgálása és kezelése, valamint a vizsgálatok lefolytatása és lezárása tekintetében, mind az építő jellegű kapcsolatok európai uniós intézményekkel és szervekkel való fenntartása és a polgárok arra való ösztönzése tekintetében, hogy éljenek jogaikkal ezen intézményekkel és szervekkel szemben;

    4.   felkéri az Ombudsmant, hogy folytassa erőfeszítéseit, valamint hogy hatékonyan, átláthatóan és rugalmasan mozdítsa elő tevékenységeit, hogy a polgárok tekintsék őt az uniós intézmények hatékony és eredményes igazgatása, valamint valódi szolgáltatási kultúrája őrének;

    5.   úgy ítéli meg, hogy a „hivatali visszásság” fogalmát szélesen kell értelmezni, és annak nemcsak a jogszerűtlen közigazgatási aktusokat és a kötelező jogi szabályok és elvek megsértését kell magában foglalnia, hanem például azokat az eseteket is, amikor a közigazgatási hatóságok hanyagul, gondatlanul vagy nem átláthatóan járnak el a polgárokkal szembeni kötelezettségeik terén, vagy a helyes hivatali magatartás más elveit sértették meg;

    6.   az Európai Unió döntéshozatali folyamatai és igazgatása során a nyitottság és az elszámoltathatóság fokozása terén az Ombudsman szerepét lényeges hozzájárulásnak tartja egy olyan Unió létrehozásához, „amelyben a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és az állampolgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten hozzák meg”, ahogy azt az Európai Unióról szóló szerződés 1. cikkének (2) bekezdése előírja, az egyes tagállamok ombudsmani hatóságaival való szoros együttműködésben, hogy az Európai Unió szorosabb kapcsolatot tudjon fenntartani polgáraival;

    7.   megismétli a korábbi állásfoglalásaiban kifejezett, az európai uniós intézményeknek és szerveknek szóló, arra vonatkozó felhívását, hogy a helyes hivatali magatartás európai kódexe tekintetében közös megközelítést alkalmazzanak;

    8.   felhív arra, hogy valamennyi közösségi intézmény és szerv személyzete tartozzon az Ombudsman által javasolt és a Parlament által 2001. szeptember 6-án jóváhagyott „A helyes hivatali magatartás európai kódexe” hatálya alá, és ezt a többi szabályzattól eltérően rendszeresen tegyék naprakésszé és tegyék közzé az Ombudsman honlapján;

    9.   hangsúlyozza, hogy tovább kell növelni az Ombudsman általános elismertségét, akinek az a célja, hogy információkat szolgáltasson a polgárok, a vállalkozások, a nem kormányzati szervezetek és egyéb szervek számára, és úgy véli, hogy a magas szinvonalú tájékoztatás elősegítheti azon panaszok számának csökkenését, amelyek nem tartoznak az Ombudsman feladatkörébe; ugyanakkor felkéri az Ombudsmant, hogy a legmegfelelőbb nemzeti és helyi szintű hálózat segítségével haladéktalanul továbbítsa azon panaszokat, amelyek nem tartoznak a feladatkörébe;

    10. elismeri az elfogadható panaszok abszolút számának növekedését, de úgy véli, hogy az elfogadható panaszok 16%-os aránya továbbra sem kielégítő; ennek fényében javasolja, hogy folytassanak kiterjedtebb tájékoztató kampányt az európai állampolgárok körében az európai ombudsman szerepének és hatáskörének jobb megismertetése céljából;

    11. örvendetesnek tartja, hogy az Ombudsman, valamint az európai uniós intézmények és szervek között többnyire konstruktív együttműködés tapasztalható, és helyesli, hogy az Ombudsman a külső ellenőrzési mechanizmus szerepét tölti be, továbbá az európai ügyintézés folyamatban lévő fejlesztése hasznos forrásának tekinti;

    12. felhívja az ombudsmant, hogy gondoskodjon arról, hogy a Bizottság megfelelően használja fel a mérlegelési jogköreit jogsértési eljárások kezdeményezése során az EK-Szerződés 226. cikke alapján vagy az EK-Szerződés 228. cikke értelmében javasoljon szankciókat, és eközben gondosan ügyeljen a késedelmek és az azonnali intézkedés indokolatlan elmulasztásának elkerülésére, amely nem egyeztethető össze a Bizottságnak az uniós jog alkalmazásának felügyeletére vonatkozó hatásköreivel;

    13. úgy véli, hogy amennyiben egy intézmény visszautasítja, hogy betartson egy, az Ombudsman külön jelentésében szereplő ajánlást annak ellenére, hogy az ajánlást a Parlament jóváhagyta, akkor a Parlament jogszerűen használhatja fel keresetnek a Bírósághoz történő benyújtására vonatkozó hatásköreit az Ombudsman ajánlásának tárgyát képező intézkedés vagy mulasztás vonatkozásában;

    14. megjegyzi, hogy az Ombudsman külön jelentést terjesztett az Európai Parlament elé, amely a Bizottságot bírálta azért, mert nem foglalkozott a munkaidőről szóló európai irányelvvel kapcsolatos panasszal, amely tekintetében a Parlament szeptember 3-án állásfoglalást[5] fogadott el;

    15. úgy ítéli meg, hogy amikor az Ombudsman és a Petíciós Bizottság a megbízatásaik és hatáskörük alapján eljárva egymást átfedő ügyeket vizsgálnak ki, például azt, hogy a Bizottság milyen módon folytatta le a jogsértési eljárásokat, valamint magát az állítólagos jogsértést, szoros együttműködés révén hasznos szinergiát valósíthatnak meg;

    16. üdvözli az ombudsman és a Petíciós Bizottság közötti az intézményes kereteken belül létrejött kapcsolattartást a hatáskörök és előjogok kölcsönös elfogadása tekintetében;

    17. elismeri az európai ombudsmanok hálózatának hasznos közreműködését a bíróságon kívüli jogorvoslatok szubszidiaritás elvével összhangban történő biztosítása során; örvendetesnek tartja az európai ombudsman, valamint a tagállamokban az ombudsmanok, valamint nemzeti, regionális és helyi szintű, hasonló szervek közötti együttműködést, és szorgalmazza a legjobb gyakorlatok cseréjének további fokozását, lehetővé téve a legjobb gyakorlatok tagállamok közötti harmonizációját;

    18. üdvözli az európai ombudsman arra vonatkozó kezdeményezéseit, hogy szélesebb körben ismertesse saját munkáját és a nemzeti ombudsmanok által végzett munkát, és javasolja, hogy az Ombudsman folytassa az állampolgárok tudatosságának növelésére irányuló erőfeszítéseit;

    19. arra ösztönzi az Ombudsmant, hogy ő maga továbbra is helyezzen nagy hangsúlyt azon eseményekre, amelyeknek a polgárok, azaz a potenciális panaszosok is résztvevői, mivel egyértelmű, hogy az európai, nemzeti és regionális szint közötti felelősségek és döntéshozatali folyamatok elhatárolása még mindig nehezen érthető sok polgár és vállalkozás számára;

    20. helyesli az Ombudsman által alkalmazott kommunikációs stratégia által támogatott fokozott információs kampányt, amely a polgárok jogaival és a közösségi hatáskörökkel kapcsolatos nagyobb mértékű tudatossághoz, valamint az Ombudsman hatáskörének nagyobb mértékű megértéséhez vezet; tekintettel azonban arra, hogy még mindig jelentős számú panasz nem tartozik a feladatkörébe, arra ösztönzi az Ombudsmant, hogy fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy rendszeresebben nyújtson átfogóbb tájékoztatást a feladatköréről;

    21. mivel minden intézmény saját weboldallal rendelkezik, ahol fogadja a panaszokat, petíciókat stb., és mivel az állampolgárok számára ez megnehezíti, hogy az egyes intézmények között különbséget tegyenek, üdvözli azon interaktív segédlet kidolgozását, amely segíti az állampolgárokat a legmegfelelőbb fórum azonosításában problémáik megoldásához;

    22. az európai ombudsmanhoz érkező elfogadhatatlan panaszok számának csökkentése érdekében javasolja, hogy fejlesszék tovább ezt az ötletet, és indítsanak közös weboldalt az európai intézmények, amely segíti az állampolgárokat, és közvetlenül a panaszuk kezelésében illetékes intézményhez irányítja őket;

    23. javasolja, hogy az Ombudsman tegyen intézkedéseket az olyan panaszok számának (összesen 1 021) csökkentése érdekében, amelyekkel kapcsolatban egyáltalán nem tett lépéseket;

    24. felhívja az európai ombudsmant, hogy vállalja a petíció benyújtója hozzájárulásának megszerzését követően minden egyes olyan panasz közvetlen továbbítását, amely valamelyik nemzeti vagy regionális ombudsman hatáskörébe tartozik;

    25. az állampolgároknak nyújtandó jobb és hatékonyabb szolgáltatás biztosítása érdekében javasolja, hogy az Ombudsman tájékoztassa őket a panaszok kezelésére vonatkozó belső eljárásokról és határidőkről, valamint a panaszok kivizsgálásának különböző szakaszai során hozott döntésekhez alkalmazott kritériumokról;

    26. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Ombudsmannak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint ombudsmanjainak vagy hasonló illetékes szerveinek.

    INDOKOLÁS

    Bevezetés

    Az európai ombudsman 2007. évi tevékenységeiről szóló éves jelentést 2008. március 10-én hivatalosan is benyújtották az Európai Parlament elnökének, Hans-Gert Pötteringnek, majd az ombudsman, Nikiforosz Diamandurosz 2008. május 19-én előterjesztette jelentését a Petíciós Bizottságnak.

    A jelentés kiváló áttekintést nyújt az európai ombudsman előző évi tevékenységeiről. A jelentés példák felhasználásával világosan bemutatja a különböző vizsgálati megállapításokat, és például a feltételezett hivatali visszásság jellege vagy az érintett intézmény szerint csoportosítja azokat. Jóllehet az igaz, hogy a melléklet felsorolja az abszolút számadatokat és százalékarányokat, mindazonáltal a statisztikai táblázatokon még mindig lehet javítani, amelyekben a számadatok és a százalékarányok keverése zavaró lehet.

    A panaszok kezelése

    Az Ombudsmanhoz 2007-ben beérkezett elfogadható panaszok száma mind abszolút, mind relatív értékben növekedett, a 2006-os 449-ről (az összes panasz 12%-a) 518-ra (az összes 2007-es panasz 16%-a). Ennek következtében a beérkezett panaszok alapján 17%-kal több vizsgálatot indítottak az év során. Ezenkívül az elfogadhatatlan panaszok száma 2007-ben alacsonyabb volt, mint 2006-ban.

    Összességében az európai ombudsman 2007-ben összesen 641 vizsgálattal foglalkozott. A vizsgálatok 64%-a az Európai Bizottságra, 14%-a az EPSO-ra, 9%-a az Európai Parlamentre, 1%-a pedig az Európai Unió Tanácsára vonatkozott. A feltételezett hivatali visszásságok főbb típusai a következők voltak: az átláthatóság hiánya, beleértve a tájékoztatás megtagadását, méltánytalanság és hatalommal való visszaélés, nem kielégítő eljárás, elkerülhető késedelem, megkülönböztetés, hanyagság, jogi hiba és kötelezettségek teljesítésének biztosítására irányuló eljárás elmulasztása.

    2007-ben 348 – többek között 7 saját kezdeményezésű indított – vizsgálatot lezáró határozat született, ami 2006-hoz képest 40%-os növekedést jelent.

    95 ügyben a vizsgálat nem tárt fel hivatali visszásságot, ami nem mindig negatív a panaszos szempontjából, mert részletes magyarázatot kap az érintett intézménytől vagy szervtől, az intézmény vagy szerv számára pedig lehetőséget biztosíthat az ügyintézés minőségének potenciális javítására.

    2007-ben az érintett intézmény vagy szerv 129 ügyet zárt le a panaszos megelégedésére. Ez több mint kétszerese a 2006-ban ilyen módon lezárt ügyeknek, ami azt tükrözi, hogy az intézmények és szervek növekvő mértékben hajlandók arra, hogy az Ombudsmannak benyújtott panaszokat a jelentkező hibák elrendezésének lehetőségeként értékeljék, és az európai polgárok javára együttműködjenek az Ombudsmannal. Miután egy német egyetem az Erasmus Program keretébe tartozó projektet érintő, a Bizottsággal fennálló, kifizetéssel kapcsolatos vita miatt panaszt nyújtott be, az Ombudsman felvette a kapcsolatot a Bizottsággal, amely 2 héten belül a követelt összeg és a kamatok kifizetésével rendezte az ügyet.

    Ha az Ombudsman hivatali visszásságot állapít meg, békés megoldásra törekszik. Néha békés megoldás születhet azáltal, hogy az adott intézmény vagy szerv jóvátételt ajánl fel a panaszosnak. Minden ilyen ajánlat ex gratia történik: vagyis jogi felelősség elismerése és precedens teremtése nélkül. A 2007-ben elért békés megoldások közé tartoznak a következők: az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség megváltoztatta a bizonyos légi járművek típusalkalmassági tanúsításának alapjával kapcsolatos, vitatott határozatot, valamint a korábbi Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja elfogadta, hogy pontosabb tájékoztatást nyújtson egy sikertelen pályázónak arra vonatkozóan, hogy ajánlata hogyan viszonyul a nyertes szervezet ajánlatához. A vizsgálatot követően az egyik panaszos háláját fejezte ki az ügy kimenetele miatt, és kijelentette, hogy a vizsgálat elősegítette az EU-n belüli átláthatóságra vonatkozó megbízható garancia biztosítását.

    Ha nincs lehetőség békés megoldásra, az Ombudsman kritikai észrevétellel vagy ajánlástervezettel zárja le az ügyet. A kritikai észrevétel megerősíti a panaszost abban, hogy panasza indokolt volt, és jelzi az adott intézménynek vagy szervnek, hogy mivel kapcsolatban járt el helytelenül, ezzel elősegítve a hivatali visszásságok elkerülését a jövőben. 2007-ben az Ombudsman 55 vizsgálatot zárt le kritikai észrevétellel.

    Az Ombudsman például amiatt bírálta a Bizottságot, hogy a jog által előírtak ellenére 2006-ban nem adta ki az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló éves jelentését. Ez a „Statewatch” nem kormányzati szervezet által benyújtott panasz nyomán következett be. Noha elismerte, hogy a Bizottság végül 2007 szeptemberében kiadta az érintett jelentést, az Ombudsman arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelentések időben történő kiadása az európai polgárok felé való elszámoltathatóság egyik fontos mechanizmusa.

    Ezenkívül az Ombudsman az EPSO-val szemben két kritikai észrevételt adott ki két ügyben, amelyek a „régi” tagállamokkal szemben az „új” tagállamok nyelvének használatával kapcsolatosak. Erre egy lengyel szervezet által a felvételi tesztekkel kapcsolatban benyújtott panasz nyomán került sor. Az EPSO a válaszában közölte, hogy időközben megváltoztak a versenyvizsgákra vonatkozó nyelvi követelmények.

    Az intézmények és a szervek számára fontos, hogy az Ombudsman kritikai észrevételei nyomán intézkedjenek a fennálló problémák rendezése és a jövőbeni hivatali visszásságok elkerülése érdekében. Az Ombudsman szolgálatai a 2006-ban tett összes kritikai észrevétellel kapcsolatban egy tanulmányt is elvégeztek, és az eredményeket 2008. május 22-én minden érintett intézménynek elküldték.

    Olyan esetekben, amikor az érintett intézmény még megszüntetheti a hivatali visszásságot, vagy ha a hivatali visszásság különösen súlyos vagy általános következményekkel jár, az Ombudsman ajánlástervezetet készít az érintett intézménynek vagy szervnek, amelynek három hónapon belül kell részletes véleményt küldenie. 2007 során nyolc ajánlástervezet született.

    Ha egy közösségi intézmény vagy szerv nem válaszol megfelelően egy ajánlástervezetre, az Ombudsman külön jelentést küldhet az Európai Parlamentnek. A külön jelentés az Ombudsman végső fegyvere és az utolsó érdemi lépés, amelyet egy üggyel kapcsolatban tehet, mivel az állásfoglalások elfogadása és a Parlament hatáskörének gyakorlása a Parlament politikai megítélésének kérdése.

    2007-ben az Ombudsman egy külön jelentést nyújtott be a Parlamentnek, amelyben a Bizottságot bírálta azért, mert nem foglalkozott a munkaidőről szóló európai irányelvvel kapcsolatos panasszal, amelyhez a Petíciós Bizottság részéről Proinsias De Rossa előadó készített jelentéstervezetet[1].

    Az Ombudsman két fontos esetben él a saját kezdeményezésű vizsgálatra vonatkozó hatáskörével. Először is felhasználhatja ezt a hatáskörét, hogy olyan esetleges hivatali visszásságok ügyében folytasson vizsgálatot, amelyek esetében a panaszt panasztételre nem jogosult személy nyújtotta be (azaz, ha a panaszos nem az Unió polgára vagy állandó lakosa, illetve nem a tagállamokban állandó székhellyel rendelkező jogi személy). 2007-ben két ilyen, saját kezdeményezésű vizsgálat indult. Ezenkívül az Ombudsman élhet a saját kezdeményezésű vizsgálatra vonatkozó hatáskörével annak érdekében, hogy olyan problémát oldjon meg, amely úgy tűnik, hogy rendszeresen előfordul az intézményekben.

    Például az Ombudsman 2007 decemberében saját kezdeményezésű vizsgálatot indított a Bizottság általi kifizetések időszerűségével kapcsolatban. Arra kérte a Bizottságot, hogy szolgáltasson információt arra vonatkozóan, hogy mit tett a késedelmes fizetés elkerülése érdekében, szolgáltasson statisztikai adatokat a késedelmes fizetések eseteivel kapcsolatban, valamint nyújtson tájékoztatást arról, hogy mi a Bizottság kamatfizetéssel kapcsolatos álláspontja. Erre az EU által finanszírozott projektekben és szerződésekben érintett egyének, vállalkozások és szervezetek által benyújtott panaszok nyomán került sor. A 2007-ben a többi saját kezdeményezésű vizsgálat közé tartozik az EPSO számítógépes tesztjével, valamint a Bizottság Közös Kutatóközpontjának humánerőforrás-gazdálkodásával kapcsolatos vizsgálat.

    2007-ben az Ombudsman befejezett egy saját kezdeményezésű vizsgálatot a Bizottság által annak biztosítása érdekében elfogadott intézkedésekkel kapcsolatban, hogy a fogyatékkal élők ne szenvedjenek megkülönböztetést az intézménnyel való kapcsolataikban. A pozitív intézkedések közé sorolta azokat, amelyek a Bizottság honlapján keresztül az információkhoz való könnyebb hozzáférés biztosítására, valamint a munkaerő-felvételi és előléptetési feltételek javítására szolgálnak. Kiemelte azonban, hogy még többet kell tenni annak érdekében, hogy a Bizottság munkatársai érzékenyebben viszonyuljanak a fogyatékkal élők szükségleteihez. Végül azt is kifogásolta, hogy az európai iskolákban nem megfelelő a fogyatékkal élő tanulók helyzete.

    Ebben az évben az Ombudsman az éves jelentésébe ismét bevette a „sztár ügyek” fogalmát annak érdekében, hogy az intézmények és szervek által alkalmazott, a vizsgálatai során feltárt megfelelő ügyintézési gyakorlatok példáit kiemelje, valamint hangsúlyozza, hogy az ombudsman intézménye arra is szolgál, hogy támogassa és ösztönözze a megfelelő ügyintézési gyakorlatokat, különösen, ha ezek általános mintának tekinthetők az európai uniós intézmények és szervek számára. Az éves jelentés hét ilyen „sztár ügy”-et emel ki. Ezek közül négy a Bizottságot, egy a Tanácsot, egy az Európai Központi Bankot, egy pedig az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget érinti.

    Az európai ombudsman prioritásai

    Az európai ombudsman legfőbb prioritásai közé tartozik annak biztosítása, hogy a polgároknak az uniós jog szerinti jogait az Unióban minden szinten tiszteletben tartsák, valamint hogy az európai uniós intézmények és szervek megfeleljenek az ügyintézés legmagasabb szintű normáinak.

    Az Ombudsman folytatta erőfeszítéseit a polgároknak és a potenciális panaszosoknak az uniós jog szerinti jogaikról való tájékoztatás minőségének javítására irányuló erőfeszítéseit, főleg az európai ombudsmanok hálózata révén. A hálózat, amely a Petíciós Bizottságot is magában foglalja, körülbelül 90 hivatalt ölel fel 31 országban, és napi szinten együttműködik az ügyek megoldásában, valamint a tapasztalatok és a legjobb gyakorlat folyamatos, szemináriumokon és üléseken, továbbá egy rendszeresen megjelenő hírlevél, egy elektronikus vitafórum és a napi elektronikus hírszolgálat révén történő megosztásában. A hálózat egyik célja, hogy megkönnyítse a panaszok gyors továbbítását a hatáskörrel rendelkező ombudsmanhoz vagy hasonló szervhez. Ha lehetséges, az Ombudsman egyenesen továbbítja az ügyeket vagy megfelelő tanácsot ad a panaszosnak. 2007 során 816 panaszosnak tanácsolta, hogy forduljon nemzeti vagy regionális ombudsmanhoz, és mindössze 51 panaszt továbbított egyenesen a hatáskörrel rendelkező ombudsmanhoz.

    Az Ombudsman annak biztosítására törekszik, hogy az európai uniós intézmények és szervek minden tevékenységükben polgárközpontú megközelítést alkalmazzanak azáltal, hogy minden lehetőséget megragadnak a panaszok békés megoldására, valamint hogy több saját kezdeményezésű vizsgálatra kerül sor a problémák meghatározása és a legjobb gyakorlat ösztönzése érdekében. E cél elérésének elősegítése érdekében az Ombudsman folytatja az EU intézményeinek és szerveinek tagjaival és tisztviselőivel való kapcsolatok kialakítását, hogy az EU igazgatásán belül ezúton népszerűsítse a szolgáltatási kultúrát. 2007 során több mint 60 ilyen találkozóra került sor.

    Tekintettel arra, hogy fontos biztosítani, hogy az EU ügyintézésével kapcsolatban esetleg problémákba ütköző személyek ismerjék a panasztételhez való jogukat és az Ombudsman szolgáltatásait, 2007-ben az Ombudsman és munkatársai több mint 130 előadást tartottak konferenciákon, szemináriumokon és üléseken. Az Ombudsman Németországban, Svédországban és Belgiumban tett tájékoztatási célú látogatásai ugyancsak alkalmat adtak arra, hogy ezekben az országokban is jobban megismertesse az általa betöltött szerepet. Ezenkívül az Ombudsman hat sajtókonferenciát tartott és több mint 40 interjút és 17 sajtóközlemény adott ki az újságíróknak és az érdekelt feleknek Európa-szerte.

    A 2007-es kiadványok közül érdemes kiemelni az üzleti vállalkozásoknak és szervezeteknek szóló új tájékoztatót, amely azt ismerteti tömören, hogy mit tehet az Ombudsman ezekért a szervezetekért. A kereskedelmi és ügyvédi kamarák különösen érdeklődtek a tájékoztató megszerzése iránt.

    2007 folyamán az Ombudsman honlapját rendszeresen frissítették határozatokkal, sajtóközleményekkel és a kommunikációs tevékenységek részleteivel. A honlapon létrejött egy új rész annak érdekében, hogy a saját kezdeményezésű vizsgálatok nagyobb ismertséget kapjanak. Az Ombudsman honlapját 2007. január 1. és december 31. között 449 418 egyéni látogató kereste fel. Az Ombudsman honlapjának linkgyűjteményében megtalálhatók az Európa bármely részén dolgozó nemzeti és regionális ombudsmanok honlapjaihoz vezető linkek. A linkek oldalán 2007-ben több mint 82 000 látogatást regisztráltak, ami jól mutatja az európai ombudsmanok hálózatán keresztül a polgároknak nyújtott szolgáltatások hozzáadott értékét. Jelenleg az Ombudsman hivatala egy új honlap fejlesztésén dolgozik, amely tartalmazni fog egy interaktív útmutatót, amely segítséget nyújt a polgárok számára, hogy panaszaik rendezéséhez megtalálják a legmegfelelőbb utat. Az útmutatónak lehetővé kell tennie, hogy a panaszosok még nagyobb arányban egyenesen ahhoz a szervhez forduljanak, amely a legalkalmasabb a panaszuk kezelésére, valamint az Ombudsmanhoz érkező, elfogadhatatlan panaszok számának további csökkenéséhez kell vezetnie.

    Következtetés

    A Petíciós Bizottság arra buzdítja az Ombudsmant, hogy folytassa a 2006-os éves jelentésében bejelentett kettős cél megvalósítását, azaz az intézményekkel a megfelelő ügyintézés előmozdítása érdekében történő együttműködést, valamint a kommunikációs erőfeszítések fokozását, hogy azon polgárok, akiknek szükségük lehet arra, hogy az Ombudsman szolgáltatásait igénybe vegyék, megfelelő tájékoztatást kapjanak arról, hogyan tehetik ezt meg. A Bizottság azt is megjegyzi, hogy a tájékoztató kampány eredményeképpen nőtt az elfogadható panaszok száma.

    A Parlament az Ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó rendelkezésekről és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozatának módosításáról szóló, az Ombudsman által 2006-ban előterjesztett jelentés 2008. június 18-i elfogadásával hozzájárult az Ombudsman hatáskörének[2] kiterjesztéséhez anélkül, hogy az érintené hatáskörének jellegét vagy határozatainak nem kötelező erejét.

    A legfontosabb változások garantálják, hogy az Ombudsman a vizsgálatai során az EU dokumentumaihoz teljes körű hozzáféréssel fog rendelkezni. Ezenkívül elő fogjuk mozdítani az Ombudsmannak a hozzá hasonló nemzeti szervekkel és nemzetközi intézményekkel való együttműködését. A módosítások arra vonatkozóan is tartalmaznak világosabb rendelkezéseket, hogy a vizsgálat során az EU tisztviselői mikor tesznek tanúvallomást az Ombudsman kérésére. E változások támogatásával az Európai Parlament és a Petíciós Bizottsága bizonyította, hogy bízik az Ombudsman munkájában, valamint arra irányuló erőfeszítéseiben, hogy fejlessze azt a szolgáltatást, amelyet a polgárok számára nyújthat, és ezáltal erősítheti a polgároknak az Európai Unió és intézményei iránti bizalmát.

    A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

    Elfogadás dátuma

    11.09.2008

     

     

     

    A zárószavazás eredménye

    +:

    –:

    0:

    23

    0

    0

    A zárószavazáson jelen lévő tagok

    Marcin Libicki Carlos José Iturgaiz Angulo, Kathy Sinnott),

    Robert Atkins, Daniel Caspary, Cristina Gutiérrez-Cortines, Mairead McGuinness, Manolis Mavrommatis, Marie Panayotopoulos-Cassiotou, José Javier Pomés Ruiz, Nicolae Vlad Popa, Rainer Wieland, Victor Boştinaru, Glyn Ford, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Miguel Angel Martínez Martínez, Maria Matsouka, Janelly Fourtou, Marian Harkin, Margrete Auken, David Hammerstein, Eoin Ryan, Willy Meyer Pleite,

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

    Marie-Hélène Descamps, Dushana Zdravkova , Grażyna Staniszewska, Tatjana Ždanoka

    A zárószavazáson jelen lévő póttagok (78. cikk (2) bekezdés)