AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA a Tanács közös álláspontjáról a munkaerő-kölcsönző cégeken keresztüli munkáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása tekintetében

8.10.2008 - (10599/2/2008 – C6‑0327/2008 – 2002/0072(COD)) - ***II

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
Előadó: Harlem Désir

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a Tanács közös álláspontjáról a munkaerő-kölcsönző cégeken keresztüli munkáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása tekintetében

(10599/2/2008 – C6‑0327/2008 – 2002/0072(COD))

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács közös álláspontjára (10599/2/2008 – C6‑0327/2008),

–   tekintettel a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági javaslattal (COM(2002)0149) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára[1],

–   tekintettel a Bizottság javaslatához fűzött módosításokra (COM(2002)0701),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 67. cikkére,

–   tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6‑0373/2008),

1.  jóváhagyja a közös álláspontot;

2.  megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a közös álláspontnak megfelelően fogadják el;

3.  utasítja elnökét, hogy az EK-Szerződés 254. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

4.  utasítja főtitkárát, hogy írja alá a jogalkotási aktust, miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően végrehajtottak, illetve a Tanács főtitkárával együttműködve gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok parlamentjeinek.

• [1]  HL C 25 (E), 2004.01.29., 368.o.

INDOKOLÁS

I. Bevezetés

2002. március 20-án a Bizottság a Lisszaboni stratégia keretében elfogadta a kölcsönzött munkavállalók munkafeltételeiről szóló irányelvre irányuló javaslatot, amelynek célja a kölcsönzött munkavállalók védelmét szolgáló minimális szint meghatározása, valamint annak elősegítése, hogy a munkaerő-kölcsönző cégeken keresztüli munka ágazati fejlesztését a munkaadókhoz és a munkavállalókhoz igazítsa és keretet biztosítson működésükhöz.

Az irányelvre irányuló javaslat a munkaerő-kölcsönző ügynökségek által kiközvetített munkavállalók és a kölcsönvevő vállalkozásoknál dolgozó hasonló munkavállalók közötti megkülönböztetés tilalmának alapelvéről szól, többek között a fizetés tekintetében, amennyiben a munkaadóval fennálló kapcsolat meghaladja a hat hetet. A kollektív szerződések esetében ugyanakkor kivételt kell tenni ezen alapelv alól.

Az irányelvre irányuló javaslat a szociális partnerek közötti egy évig tartó (2000–2001) tárgyalások kudarca eredményeképpen jött létre.

Az Európai Parlament – a Szerződés 251. cikkével összhangban eljárva – 2002. november 21-én nyilvánított első olvasatban véleményt. A Bizottság javaslata számos módosításon ment keresztül, amelyek célja a kölcsönzött munkavállalók alapvető védelmének biztosítása, valamint a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó alapelv alóli kivételek behatárolása és keretbe foglalása volt.

2002. november 28-án a Bizottság elfogadott egy módosított javaslatot, amely figyelembe vette az Európai Parlament véleményét is. Ezt az irányelvre irányuló módosított javaslatot a Miniszterek Tanácsánál hat hónapig zárolták, de a Tanács végül a 2008. június 9–10-i ülésén a közös álláspont tekintetében politikai egyezségre jutott. A Tanács – az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdésével összhangban – 2008. szeptember 15-én hivatalosan is elfogadta közös álláspontját.

II. Az első olvasat eredményei

Az előadó határozott hangsúlyt fektet az első olvasat során 2002-ben, az Ieke van den Burg előadó által elvégzett munkára. A bizottsági javaslat módosításait a munkavállalók közötti egyenlő bánásmódra vonatkozó alapelv három fő célkitűzése vezérelte:

– „a kölcsönzött munkavállalók más munkavállalókkal szembeni egyenlő bánásmódban való részesítése státuszuk és biztonságuk tekintetében”

– „a kölcsönvevő vállalkozásoknál érvényes szociális normák – a kölcsönzött és a kölcsönvevő vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók fizetése és munkafeltételei közötti – egyenlő bánásmód által történő betartása” és végül

– „a munkaerő-kölcsönző ügynökségi ágazat törvényes és hivatásos kereskedelmi tevékenységként történő elismerése a felesleges megszorítások és tiltások megszüntetése révén”.

A Parlament így olyan módosításokat fogadott el, amelyek egyértelművé tették, hogy valamennyi, a munkaerő-kölcsönző ügynökségek által kiközvetített munkavállaló munkába állása első napjától kezdve alapvető védelemre jogosult, amelybe beleértendő a munkajoghoz, a többi munkavállalóéval egyenlő jövedelemhez és a szociális védelemhez való jog is.

A Parlament továbbá olyan módosításokat is elfogadott, amelyek a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezés alóli kivételek elvetését célozzák meg, eltekintve egyes esetektől (például ideiglenes foglalkoztatást nyújtó ügynökségnél a határozatlan időre szóló szerződés esetében, illetve akkor, ha a kollektív szerződés ennek megfelelő védelmet biztosít).

III. A közös álláspont elemzése

A közös álláspont figyelembe veszi azt, hogy szükség van a munkaerő-kölcsönző cégeken keresztüli munka hasznosításának megfelelő keretet biztosítani, miközben a munkavállalók védelmével párhuzamosan hozzájárul a munkahelyteremtéshez valamint a rugalmas foglalkoztatási formák fejlesztéséhez.

A közös álláspont megtartotta a Parlament első olvasatban jóváhagyott módosításainak túlnyomó többségét, így az egyenlő bánásmód biztosítását is, többek között a felhasználó vállalat munkavállalói közötti fizetés tekintetében.

A Tanács úgy vélte, hogy általános szabállyá kell válnia a munkába állás első napjától kezdődő egyenlő bánásmódnak, és bármilyen ezen alapelv alóli mentességről a szociális partnereknek kell megállapodniuk kollektív tárgyalások, illetve nemzeti szinten a szociális partnerekkel történő megegyezések révén (5. cikk).

A kölcsönzött munkavállalók alapvető munka- és foglalkoztatási körülményeire, különösen a javadalmazás beemelésére vonatkozó parlamenti módosítások (3.cikk) a közös álláspontba szintén bekerültek.

Végül a Tanács közös álláspontja meghagyta az alkalmazáshoz, a közös létesítményekhez és a szakképzéshez való hozzáférésre (6. cikk), valamint a kölcsönzött munkavállalók képviseletére (7. cikk) vonatkozó módosításokat.

Az előadó hangsúlyozza, hogy a Parlament kérése ellenére a munkahelyi egészség, biztonság és higiénia nem került az alapvető munka- és foglalkoztatási feltételek közé, mivel ezeket valójában már a határozott idejű vagy munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyban álló munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségének javítását elősegítő intézkedések kiegészítéséről szóló 1991. június 25-i 91/383/EGK tanácsi irányelv biztosítja.

IV. Ajánlások a második olvasatra

Jelentős különbségek vannak az egyes országok munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó nemzeti jogszabályai között. Sőt, néha jelentős egyenlőtlenségek tapasztalhatók a kölcsönzött munkavállalók jövedelme és a mostoha munkakörülmények tekintetében is. Az ilyen munkavállalók nagyobb fizikai kockázatnak vannak kitéve és munkájuk intenzitása valamint üteme a többi munkavállalóéhoz képest fokozottabb.

Németországban, Hollandiában és Spanyolországban erre nincsenek külön jogszabályok, az ágazatot az általános jogszabályok szabályozzák.

Az Egyesült Királyságban és Írországban a fennálló szabályozási keret igen rugalmas.

Belgiumban, Franciaországban és Olaszországban a kölcsönzött munkaerő tekintetében létezik külön szabályozás, amely a munkaerő-kölcsönző ügynökség, a felhasználó vállalat és a munkavállaló, valamint a munkavállaló státusza közötti kapcsolatra vonatkozik.

Ám az Európai Unió valamennyi országában a munkaerő-kölcsönző cégeken keresztüli munka egyre inkább teret hódít, még akkor is, ha az érintett munkavállalók aránya országonként jelentős eltérést mutat. Jelenleg a kölcsönzött munkavállalók érdekeit támogató jogszabály elfogadása és a munkaerő-kölcsönző ügynökségek működését szabályozó keret pontosítása még inkább indokolt és szükséges, mint hat évvel ezelőtt.

A második olvasatra szóló jelentés előkészítése során az előadó valamennyi érdekelt fél képviselőjével találkozott, nevezetesen a Szakszervezetek Európai Szövetségével, valamint a munkaerő-kölcsönző vállalatokat európai szinten képviselő Eurociett és Uni-Europa tagjaival.

A Szakszervezetek Európai Szövetsége a Tanács közös álláspontjáról pozitív értékelést adott az előadó számára. Úgy véli, hogy ez a megegyezés döntő fontossággal bír az egyenlő bánásmód alapelvének tiszteletben tartása és megerősítése, valamint azon alapelv tekintetében, amely szerint mentességet csak a kollektív szerződések révén lehet kapni. Ezt a kérdést a 2008. június 10-i sajtóközleményében is kifejtette.

Az Eurociett és az Uni-Europa a Tanács közös álláspontját illetően szintén támogatásáról biztosította az előadót. Az Eurociett és az Uni-Europa támogatását 2008. június 8-i sajtóközleményében is kifejezte.

Sürgősen szükség van tehát az európai kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó közösségi jogszabályokra. Az Európai Parlament már hat éve kiáll ezen irányelv mellett és úgy látja, hogy a Tanács átvette a kezdeti javaslatra vonatkozó jobbító javaslatait. Az előadó abban a helyzetben van, hogy elérje a jelentés módosítás nélküli második olvasatban történő jóváhagyásával a munkavállalókat védő jogszabály azonnali elfogadását.

Az előadó ezért az irányelvre irányuló javaslat törvénnyé válása érdekében a jelentés gyors, módosítás nélküli elfogadását javasolja.

ELJÁRÁS

Cím	A Tanács közös álláspontjáról a munkaerő-kölcsönző cégeken keresztüli munkáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása tekintetében
Hivatkozások	10599/2/2008 – C6-0327/2008 – 2002/0072(COD)
Az EP 1. olvasatának dátuma - P szám	21.11.2002                     T5-0562/2002
A Bizottság javaslata	COM(2002)0149 - C5-0140/2002
A Bizottság módosított javaslata	COM(2002)0701
A közös álláspont kézhezvétele ülésen történő bejelentésének időpontja	22.9.2008
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	EMPL 22.9.2008
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Harlem Désir 24.6.2008
Vizsgálat a bizottságban	6.10.2008
Az elfogadás dátuma	7.10.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	30 1 3
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Jan Andersson, Edit Bauer, Iles Braghetto, Philip Bushill-Matthews, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Derek Roland Clark, Luigi Cocilovo, Jean Louis Cottigny, Jan Cremers, Proinsias De Rossa, Harlem Désir, Richard Falbr, Roger Helmer, Stephen Hughes, Ona Juknevičienė, Raymond Langendries, Elizabeth Lynne, Thomas Mann, Maria Matsouka, Elisabeth Morin, Juan Andrés Naranjo Escobar, Csaba Őry, Marie Panayotopoulos-Cassiotou, Rovana Plumb, Bilyana Ilieva Raeva, José Albino Silva Peneda, Jean Spautz, Gabriele Stauner, Ewa Tomaszewska, Anne Van Lancker, Gabriele Zimmer
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Richard Howitt, Jamila Madeira