JELENTÉS a fogyasztói piacok eredménytáblájáról

14.10.2008 - (2008/2057(INI))

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság
Előadó: Anna Hedh

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a fogyasztói piacok eredménytáblájáról

(2008/2057(INI))

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Bizottságnak „Az egységes piac fogyasztói eredményeinek monitorozása: a fogyasztói piacok eredménytáblája” című, 2008. január 29-i közleményére (COM(2008)0031),

– tekintettel a belső piaci eredménytábla 2008. február 14-i 16a. számú kiadására (SEC(2008)0076),

– tekintettel a fogyasztóvédelmi vívmányok felülvizsgálatáról szóló zöld könyvvel kapcsolatos 2007. szeptember 6-i állásfoglalására[1],

– tekintettel a közösségi fogyasztóügyi politikai stratégiáról (2007–2013) szóló 2008. május 20-i állásfoglalására[2],

– tekintettel 2008. szeptember 23-i állásfoglalására a belső piaci eredménytábláról[3]:

– tekintettel a Bizottság 2007. november 20-i, Egységes piac a 21. századi Európa számára című közleményére (COM(2007)0724),

– tekintettel az „Egységes piac a 21. századi Európa számára” című közleményt kísérő, „Általános érdekű szolgáltatások, beleértve az általános érdekű szociális szolgáltatásokat: új európai kötelezettségvállalás” című, 2007. november 20-i bizottsági közleményre (COM(2007)0725),

– tekintettel az „Egységes piac a 21. századi Európa számára” című bizottsági közleményt kísérő, „Az árupiac- és ágazatmonitoringra vonatkozó új módszertan végrehajtása: Az első ágazati szűrés eredményei” című bizottsági munkadokumentumra (SEC(2007)1517),

– tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

– tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A6-0392/2008),

A. mivel üdvözli a fogyasztói piacok eredménytáblájának („az eredménytábla”) közzétételét, amelynek célja, hogy az egységes piac fokozottabban reagáljon a polgárok elvárásaira és aggodalmaira,

B. mivel a fogyasztói piacok versenyképes és hatékony működése kulcsfontosságú a polgárok belső piacba vetett bizalmának biztosításához,

C. mivel az eredménytáblát a monitorozás más eszközeivel kell kiegészíteni,

D. mivel az eredménytábla mutatói arra szolgálnak, hogy elősegítsék a részletesen tanulmányozni kívánt ágazatok azonosítását,

E. mivel az eredménytáblának ösztönöznie kell a fogyasztóvédelmi politikai kérdésekről szóló vitát,

F. mivel a nemzeti fogyasztóvédelmi és versenyhatóságoktól származó tanulmányok és elemzések fontosak lehetnek az eredménytábla továbbfejlesztése szempontjából,

Bevezetés

1.   hangsúlyozza annak fontosságát, hogy lehetővé tegyék a polgárok számára a belső piac előnyeinek teljes kihasználását, és az eredménytáblát fontos eszköznek tekinti e cél érdekében;

2.   üdvözli az eredménytábla öt fő, a panaszokról, az árszintről, az elégedettségről, a szolgáltatóváltásról és a biztonságról szóló mutatóját;

3.   hangsúlyozza, hogy az eredménytábla igen fiatal kezdeményezés, ezért azt tovább kell fejleszteni, teljesebb adatokkal, pontosabb statisztikákkal és a különféle mutatókon alapuló további elemzésekkel;

4.   hangsúlyozza, hogy miután elérték az eredménytábla öt fő mutatójának kielégítő fejlettségi szintjét, új mutatókat kell kidolgozni, hogy a belső piac jobban megfeleljen a polgárok elvárásainak és aggodalmainak;

5.       felkéri a Bizottságot, hogy a (3) és a (4) bekezdésben említett célok megvalósításához biztosítson megfelelő finanszírozást és személyzetet;

6.   arra ösztönzi a Bizottságot, hogy szolgálatain belül biztosítson egységes és összehangolt megközelítést a munka megduplázódásának és az egymásnak ellentmondó adatelemzések elkerülése végett;

7. felhívja a Bizottságot arra, hogy a jövőbeni eredménytáblákban szerepeltessen egy könnyen áttekinthető összefoglalást, valamint világos következtetéseket és ajánlásokat is, az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvére lefordítva;

A mutatók kidolgozása

8.   arra az álláspontra helyezkedik, hogy az eredménytábla célirányossága érdekében a mutatók teljes számának határt kellene szabni;

9.   arra az álláspontra helyezkedik, hogy a fogyasztói elégedettség megismeréséhez elengedhetetlenül fontos egy panaszokkal kapcsolatos mutató; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy törekedjenek a tagállamokban és közösségi szinten működő illetékes hatóságoknál és fogyasztói segítségnyújtási szolgálatoknál használatos panaszosztályozási rendszerek harmonizálására, és hozzák létre a fogyasztói panaszok európai szintű adatbázisát; felhívja a tagállamokat, hogy ismertessék meg a fogyasztókkal a panaszrendszereket és javítsák a panaszok kezelését, hogy a gazdasági szereplők több és jobb szolgáltatást kínálhassanak;

10. felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki mutatókat a határokon átnyúló bírósági eljárásokról és a fogyasztók által elszenvedett károkra bírósági vagy peren kívüli jogorvoslat útján, valamint a meglévő nemzeti jogorvoslati mechanizmusokon keresztül nyert ellentételezésről;

11. arra az álláspontra helyezkedik, hogy az eredménytáblába fel lehetne venni a fogyasztók ismereteire, készségeire és életkorára vonatkozó mutatókat (például a képzettségi szintet, a számítógépes ismereteket és az idegennyelvtudást); hangsúlyozza azonban a fogyasztói felmérésekből eredő „puha” adatok és az egyéb forrásokon alapuló „kemény” adatok közötti egyensúly megtalálásának fontosságát;

12. elismeri, hogy a pontos és megfelelő ármutatók kidolgozása rendkívül összetett kérdés, mivel az árszintek közötti különbségeknek számtalan oka lehet, és puszta létezésük nem a piac hibájának bizonyítéka; úgy véli azonban, hogy az eredménytáblának tartalmaznia kell ármutatókat, mivel a fogyasztók számára az egyik legfőbb szempontot az árak jelentik, és az ármutatók a vita ösztönzése és annak biztosítása érdekében is fontosak, hogy a média figyelmét a piacok működési hiányosságaira irányítsák; felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe mind a tagállamok makroökonómiai környezetét, mind pedig a fogyasztók vásárlóerejét és az adózás előtti árakat;

13. üdvözli a kifinomultabb ármutatók kidolgozására irányuló erőfeszítéseket, ugyanakkor más, a piacok tényleges működésére vonatkozó mutatók használatára szólít fel a konkrét politikai ajánlások megtétele előtt;

14. emlékeztet arra, hogy az etikai és környezetvédelmi szempontok a fogyasztók számára egyre fontosabbak; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az ilyen szempontokra vonatkozó információk elérhetőségét felmérjék a különböző piacokon;

Az információs háttér fejlesztése

15. hangsúlyozza a tagállamok statisztikai hivatalai, az Eurostat és a Bizottság más szolgálatai közötti szoros együttműködés fontosságát a számadatok minőségének és teljességének biztosítása terén; felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket az ilyen együttműködés megkönnyítésére;

16. emlékeztet arra, hogy a nemzeti fogyasztóvédelmi és versenyhatóságok gyakran esettanulmányokat végeznek, vagy birtokában vannak más, a különböző piacok működéséről szóló bizonyítékoknak, ezért felhívja a Bizottságot, hogy az eredménytábla továbbfejlesztésekor támaszkodjon a nemzeti szinten elérhető információkra és aktívan konzultáljon a nemzeti szakértőkkel;

17.  bátorítja a tagállamokat, hogy vizsgálják meg egy külön fogyasztóvédelmi ombudsmani hivatal felállításának előnyeit; megjegyzi, hogy egyes tagállamok több ágazatban létrehoztak fogyasztóvédelmi ombudsmani hivatalt, melynek feladata, hogy segítsen a fogyasztóknak a gazdasági szereplőkkel szembeni fellépésben;

18. felhívja a Bizottságot – a tagállamokkal együttműködésben – annak biztosítására, hogy az európai fogyasztóvédelmi információs központok több forráshoz jussanak és megfelelő személyzettel működhessenek, hogy egyrészt hatékonyan tudják rendezni az egyre növekvő számú, határokon átnyúló fogyasztói panaszt, másrészt hogy lerövidíthessék az ilyen panaszok kezeléséhez szükséges időt;

A tudatosság fokozása

19.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat az eredménytábla ismertségének növelésére, többek között annak biztosítása révén, hogy a megfelelő honlapokon keresztül könnyen hozzáférhető és látható legyen, valamint az eredménytábla média-, állami hatóságok és fogyasztói szervezetek általi ismertségére irányuló erőfeszítéseik fokozására;

A belső piaci eredménytáblához fűződő viszony

20. úgy véli, hogy a belső piaci eredménytábla és a fogyasztói piacok eredménytáblája egyaránt azt a célt szolgálja, hogy a polgárok és a fogyasztók érdekében elősegítse egy jobb belső piac kialakulását;

21. üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy jobb kommunikációt biztosítson a belső piacról, és úgy véli, hogy a két eredménytábla fontos lépést jelent ebben az irányban;

22. hangsúlyozza, hogy bár a két eredménytábla kölcsönösen kapcsolódik egymáshoz, és fontos egységes fejlődésük támogatása, célközönségük emellett eltérő, ezért el kell különülniük, és eltérő mutatókészlettel kell rendelkezniük;

23. úgy véli, hogy az alkalmazott mutatók, valamint a két eredménytábla közötti kapcsolat felülvizsgálatát rendszeresen el kell végezni annak érdekében, hogy hozzáigazítsák őket a belső piac fejleményeihez;

°

° °

24. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

• [1]  Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0383.
• [2]  Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0211.
• [3]  Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0421.

INDOKOLÁS

Bevezetés

A belső piacot gyakran az európai integráció magjaként emlegetik, de sok fogyasztó számára ez csupán egy a homályos kifejezések közül. Függetlenül attól, hogy mennyire ismerjük jelentését, szabályait és rendeleteit, egytől egyig valamennyien fogyasztók vagyunk, és a belső piac működése mindnyájunkat érint. Ezért az európai fogyasztók bizalma a belső piac eredményes működésének és virágzásának egyik előfeltétele.

Az Önök előadójának az a véleménye, hogy e bizalom elnyerése érdekében más intézkedésekre is szükség van, mint a fogyasztói jogok puszta megerősítése a jogszabályokban. Arról is gondoskodnunk kell, hogy a piacok a lehető legjobban működjenek, valamint hogy a fogyasztók számára az elvárásaiknak megfelelő ár- és minőségi szinten kínálják a termékeket és szolgáltatásokat. Ez nem feltétlenül jelent több vagy szigorúbb jogszabályokat. Olykor a tájékoztatás, az oktatás vagy az önszabályozás alkalmasabb és hatékonyabb módszer lehet. A problémák rendezésének módjától függetlenül mindig azt kell célul kitűzni, hogy biztosítsuk a fogyasztók jogainak garantálását és azt, hogy a fogyasztók a helyes, kellően megalapozott döntések meghozatalához megfelelő tájékoztatásban, oktatásban és feltételekben részesüljenek. Ez nemcsak a fogyasztók érdekei miatt fontos, hanem azért is, mert a hatékony, jól működő piac díjazni fogja az innovációt, valamint serkenti a versenyt és a gazdasági növekedést.

Általános észrevételek az eredménytábláról

Az Európai Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságától érkezett felkérés nyomán az Európai Bizottság előterjesztette a fogyasztói piacok első eredménytábláját mint egy, a problémáknak a fogyasztók szempontjából történő azonosítására és elemzésére szolgáló eszközt. Az Önök előadója üdvözli ezt az eredménytáblát, és úgy véli, hogy az hatékony eszköznek bizonyul majd a fogyasztóvédelmi politika jövőbeni fejlődése szempontjából.

Az egységes piac közel 500 millió fogyasztót, valamint az áruk és szolgáltatások mérhetetlen sokaságát foglalja magában. Bár a belső piac valamennyi aspektusát képtelenség részletesen nyomon követni, fontos az elemzési források használata ott, ahol ezekre a leginkább szükség van. A mutatók használata a problémák azonosítása és a további vizsgálatokra szoruló területek kiemelése érdekében hasznos. Az eredménytáblában alkalmazott mutatók a panaszokra, az árszintekre, az elégedettségre, a szolgáltatóváltásra és a biztonságra vonatkoznak. Az Önök előadója úgy véli, hogy miközben idővel szükség van a mutatók némelyikének továbbfejlesztésére és javítására, illetve esetleg néhány új mutató felvételére, ez az öt fő mutató releváns és hasznos.

A változók végtelen sorával működő összetett rendszerek nyomon követésekor nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szűrés csak a további vizsgálatokra érdemes területek azonosításának egy módja, és hogy egyetlen vagy akár sok mutatóban jelentkező eltérés nem feltétlenül bizonyítja a piac nem megfelelő működését.

A legtöbb mutató ezért vagy azért hibásnak tekinthető, de a bemutatott összefüggésben minden valószínűség szerint biztosítani fogják az elemzési források helyes kijelöléséhez szükséges pontosságot.

Az árszintmutatók használatát néhány érdekelt fél megkérdőjelezte amiatt, hogy az árakat oly sok tényező befolyásolja. Az árak azonban a fogyasztók számára fontosak, és az ármutatók gyakran könnyen kommunikálhatók. Ráadásul, mivel a legtöbb piaci mulasztás közvetlenül vagy közvetve kihat a fogyasztói árakra, az árszintmutató más, a piac tényleges működésére vonatkozó mutatókkal együttvéve minden valószínűség szerint érvényes eredményekkel fog szolgálni. Az Önök előadója ezért hisz abban, hogy az ármutatókat szerepeltetni kell az eredménytáblában, és hogy az árszintek különbségei olykor a további elemzés szükségességét jelezhetik.

A tudatosság fokozása

Az Önök előadója hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az eredménytábla nagyobb ismertségre tegyen szert. E cél érdekében fontos, hogy az eredménytábla közérthető nyelven íródjon. Fontos továbbá, hogy az eredménytábla a megfelelő honlapokon látható legyen, ugyanakkor az eredménytábla médiamegjelenését elősegítő erőfeszítéseket is fokozni kell.

A problémás területek azonosítása révén a fogyasztói piacok eredménytáblája olyan sokoldalú, rugalmas eszköz lehet, amely a nyilvánosságnak, a piaci szereplőknek és az intézményeknek egyaránt felhívja a figyelmét a kezelendő gyenge pontokra. Ezáltal nemcsak a fogyasztók helyzetét javítjuk lépésről lépésre Európa-szerte, hanem ugyanezekkel a fogyasztókkal a belső piaci jogaikat is megismertetjük. A problémák kiemelésével – és megoldásával – az európai politikai döntéshozók bizonyíthatják, hogy elkötelezetten törekszünk a fogyasztók felhatalmazására, és a belső piac aktuális állapotán túl remélhetőleg azt is meg tudjuk mutatni, hogy az milyenné válhatna a jövőben.

A fogyasztói piacok eredménytáblája és a belső piaci eredménytábla

A Bizottság 1997 óta használja a belső piaci eredménytáblát a belső piaci jogszabályok tagállami végrehajtásának nyomon követésére és kiemelésére. A belső piaci eredménytábla fontos eszköz arra, hogy a tagállamokat ösztönözzék az egységes piac fejlesztésére irányuló közös, folyamatos erőfeszítésben való szerepvállalásra. A belső piaci eredménytábla azonban soha nem arra szolgált, hogy a belső piacot megismertesse a fogyasztóval. Ezért nem valószínű, hogy az átlagos fogyasztóból bizalmat váltana ki. A két eredménytábla ennek megfelelően kiegészíti egymást a belső piac javítására irányuló törekvésben, de az Önök előadójának az a véleménye, hogy azoknak a különböző megközelítések és címzettek miatt továbbra is el kell különülniük.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	7.10.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	33 0 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Cristian Silviu Buşoi, Charlotte Cederschiöld, Gabriela Creţu, Mia De Vits, Janelly Fourtou, Evelyne Gebhardt, Hélène Goudin, Małgorzata Handzlik, Christopher Heaton-Harris, Anna Hedh, Iliana Malinova Iotova, Kurt Lechner, Toine Manders, Catiuscia Marini, Arlene McCarthy, Nickolay Mladenov, Catherine Neris, Zita Pleštinská, Karin Riis-Jørgensen, Zuzana Roithová, Heide Rühle, Leopold Józef Rutowicz, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Marianne Thyssen, Jacques Toubon, Barbara Weiler, Marian Zlotea
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Emmanouil Angelakas, Wolfgang Bulfon, Colm Burke, Giovanna Corda, Othmar Karas, José Ribeiro e Castro, Olle Schmidt