Eljárás : 2007/2288(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0393/2008

Előterjesztett szövegek :

A6-0393/2008

Viták :

Szavazatok :

PV 18/11/2008 - 7.12
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0539

JELENTÉS     
PDF 162kWORD 126k
14.10.2008
PE 407.783v02-00 A6-0393/2008

a fogyasztók védelméről: a fogyasztók képzésének javítása és tudatosságuk növelése a hitelekkel kapcsolatban

(2007/2288(INI))

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság

Előadó: Iliana Malinova Iotova

A vélemény előadója (*):

Jean Paul Gauzès, Gazdasági és Monetáris Bizottság

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 47. cikke

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a fogyasztók védelméről: a fogyasztók képzésének javítása és tudatosságuk növelése a hitelekkel kapcsolatban

(2007/2288(INI))

Az Európai Parlament,

–    tekintettel a pénzügyi képzésről szóló, 2007. december 18-i bizottsági közleményre (COM(2007)0808),

–    tekintettel az egységes piaci lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló bizottsági zöld könyvre (COM(2007)0226),

–    tekintettel a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv(1) hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából a Tanács által elfogadott közös álláspontról 2008. január 16-án, második olvasatban elfogadott álláspontjára,

–    tekintettel „a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szakpolitikáról (2005-2010) – fehér könyv” című, 2007. július 11-i állásfoglalására(2),

–    tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–    tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A6-0393/2008),

A.  mivel egyrészről a pénzügyi piacok gyorsan fejlődnek, igen dinamikussá és egyre bonyolultabbá váltak, és másrészről a társadalmi változások és az életmódban bekövetkezett változások szükségessé tették a magán pénzügyek hatékony és eredményes kezelését, valamint a magán pénzügyek rendszeres kiigazítását, hogy azok igazodjanak az új munkahelyi és családi körülményekhez,

B.  mivel a fogyasztók pénzügyi jártasságának növelését a politikai döntéshozóknak tagállami és európai szinten egyaránt prioritásnak kell tekinteniük, nemcsak az egyénre vonatkozó előnyeik, hanem a társadalommal és a gazdasággal kapcsolatos előnyeik miatt is, mint amilyen például az adósságprobléma mértékének csökkentése, a megtakarítások növelése, a verseny növelése, a biztosítási termékek megfelelő kihasználása és a nyugdíjba vonulás hátterének megfelelő biztosítása,

C. mivel a tanulmányok rámutatnak, hogy a fogyasztók hajlamosak túlbecsülni a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos ismereteiket, és tájékoztatni kell őket arról, hogy pénzügyi téren nem olyan jártasak, mint azt gondolják, és ennek következményeiről,

D.  mivel a kiváló minőségű, célzott és adott esetben a lehető legnagyobb mértékben személyre szabott pénzügyi képzési programok hozzájárulhatnak a pénzügyi jártasság növeléséhez, lehetővé téve, hogy a fogyasztók tájékozott döntéseket hozzanak, és ezáltal ahhoz, a pénzügyi piacok hatékonyan működjenek,

E.  mivel a határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatások fontossága egyre nő, és a Bizottságnak uniós szintű kezdeményezéseket kell indítania a pénzügyi képzésre vonatkozóan a határokon átnyúló, és amikor szükséges összehasonlító információk előmozdítására,

F.  mivel különös figyelmet kell fordítani a kiszolgáltatott fogyasztók, valamint azon fiatal fogyasztók képzési igényeire, akik egész életük gazdasági kilátásait befolyásoló döntésekkel néznek szembe,

G.  mivel a kutatások szerint azok, akik életük igen korai szakaszában elsajátítják a személyes pénzügyek alapvető vonatkozásait, nagyobb pénzügyi jártassággal bírnak; mivel a pénzügyi képzés szorosan kapcsolódik az alapvető ismeretek (matematika és olvasás) oktatásához,

1.  üdvözli a Bizottság kezdeményezését a fogyasztók pénzügyi képzése terén, különösen a pénzügyi képzéssel foglalkozó szakértői csoport közelmúltbeli létrehozását, valamint azt a szándékát, hogy on-line adatbázist tegyen közzé az EU pénzügyi képzési rendszereiről és kutatásáról; véleménye szerint a pénzügyi képzéssel foglalkozó szakértői csoportnak világos feladatokkal és hatáskörökkel kell rendelkeznie; azt javasolja, hogy kérjék fel e csoportot különösen arra, hogy vizsgálja meg az EU pénzügyi képzésének és határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatásainak hozzáadott értékét és legjobb gyakorlatait;

2.  hangsúlyozza, hogy a fogyasztók pénzügyi és hitelkérdésekkel kapcsolatos képzése és tudatosságuk fokozásának célja, hogy tisztábban lássák a gazdasági és pénzügyi realitásokat, és így jobban megértsék a gazdasági kötelezettségvállalásokat, illetve elkerülhető legyen a szükségtelen kockázat, a túlzott eladósodás és a pénzügyi kirekesztődés; úgy véli, hogy a képzéseknek és a tájékoztató tevékenységeknek lehetővé kell tenniük a fogyasztók számára a nekik ajánlott vagy általuk fontolóra vett pénzügyi termékek független, saját belátásuk szerint történő megközelítését;

3.  megállapítja, hogy a másodlagos jelzálogpiaci válság nem csupán a kölcsönfelvevők nem megfelelő tájékozottságának veszélyeit példázza, hanem azt is, hogy az ilyen információk megértésének és ismeretének hiánya miatt a fogyasztók nem fogják fel kellőképpen fizetésképtelenségük és túlzott eladósodásuk kockázatát;

4.  hangsúlyozza, hogy a tudatos, képzett fogyasztóknak köszönhetően előmozdítható a verseny, a minőség és az innováció a banki és a pénzügyi szolgáltató ágazatban, és emlékeztet arra, hogy a képzett és magabiztos befektetők további likviditást biztosíthatnak a tőkepiacok számára a befektetések és a növekedés tekintetében;

5.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megállapítsák a tagállamok pénzügyi jártasságának szintjét és a hozzáadott értéket, amelyet az EU tud nyújtani, valamint meghatározzák a társadalom konkrét célcsoportjainak képzési szükségleteit, egy sor kritérium – például az életkor, a jövedelem és a végzettség szintje – alapján;

6.  elismeri a magánkezdeményezések, a pénzügyi szolgáltató ipar és a fogyasztói szervezetek szerepét mind közösségi, mind nemzeti szinten a pénzügyi képzés célcsoportjai egyedi igényeinek meghatározásában, a meglevő képzési rendszerek gyenge pontjainak és hiányosságainak jelzésében és a fogyasztók pénzügyi tájékoztatásában, köztük a pénzügyi tervezést szolgáló, internetalapú eszközökön, a médián és képzési kampányokon keresztül;

7   véleménye szerint a pénzügyi képzési programok eredményesebbek, ha azokat a meghatározott célcsoportok igényeihez igazítják és – adott esetben – személyre szabják; ezenkívül azon a véleményen van, hogy minden pénzügyi képzési programnak javítania kell az egyének pénzügyi lehetőségeinek tudatos és reális kezelését; meg kell fontolni azon programok kifejlesztését, amelyek javítják a felnőttek pénzügyi képességeit.

8.  felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve dolgozzon ki uniós szintű, képzési programokat a személyes pénzügyek területén, közös szabályok és elvek alapján, amelyeket az összes tagállam igényeihez lehet igazítani, és azok mindegyikében alkalmazhatók;

9.  hangsúlyozza, hogy a pénzügyi képzés kiegészítheti, de nem helyettesítheti a pénzügyi szolgáltatásokról szóló jogszabályokban és a pénzügyi intézmények szabályozásában szereplő, koherens fogyasztóvédelmi rendelkezéseket és szigorú felügyeletet;

10. elismeri a magánszféra, és különösen a pénzügyi intézmények fontos szerepét a fogyasztók pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatása terén; hangsúlyozza azonban, hogy a pénzügyi képzést tisztességes, pártatlan és átlátható módon kell nyújtani annak érdekében, hogy a fogyasztók érdekeit szolgálja, és világosan meg kell különböztetni a kereskedelmi tanácsadástól vagy reklámozástól; e cél elérése érdekében ösztönzi a pénzügyi intézményeket, hogy munkatársaik számára dolgozzanak ki magatartási kódexeket;

11. elismeri, hogy a fogyasztók tájékozott pénzügyi döntések meghozatalához szükséges ismeretekkel történő ellátása és a fogyasztók információval való túlterhelése közötti, kényes egyensúly megteremtésére van szükség; a minőséget a mennyiség elé helyező, például jó minőségű, hozzáférhető, konkrét és könnyen megérthető információkat részesíti előnyben, amelyek célja, hogy növeljék a fogyasztók tájékozott és felelős döntések meghozatalával kapcsolatos képességét;

12. úgy véli, hogy különösen a pénzügyi termékek hirdetéseiben szükséges a hatékony, egyértelmű és érthető tájékoztatás, és hogy a pénzintézetek a szerződés megkötése előtt megfelelő tájékoztatást biztosítsanak, továbbá hogy szigorúan alkalmazzák a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(3), valamint a fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(4) előírásait; felhívja a Bizottságot, hogy következetes módon tegyen egyedi jogalkotási javaslatokat egy harmonizált fogyasztói tájékoztatási és védelmi rendszerre elsősorban a jelzáloghitelek keretében (ideértve egy harmonizált, egyszerű és összehasonlítható egységes európai tájékoztatót is, amely az éves százalékos díjmutatóra stb. vonatkozó jelzéseket tartalmaz);

13. azt ajánlja, hogy a pénzügyi képzési rendszerek a fontos élettervezési szempontokra, például az alapvető megtakarításra, adósságra, biztosításra és nyugdíjakra összpontosítsanak;

14. kéri a Bizottságot, hogy folytassa az érdekelt felek közötti párbeszéd előmozdítására irányuló erőfeszítéseit;

15. javasolja a 17 02 02 költségvetési tétel növelését, amely a pénzügyi képzés és a pénzügyi ismeretek fontosságával kapcsolatos fogyasztói tudatosság növelését célzó, uniós szintű pénzügyi tevékenységek finanszírozását célozza; kéri a Bizottságot, hogy országos és regionális konferenciák, szemináriumok, média- és figyelemfelkeltő kampányok, illetve határokon átnyúló részvétellel zajló oktatási programok szervezésének támogatása révén járuljon hozzá a tudatosság uniós szintű növeléséhez, különösen a lakossági pénzügyi szolgáltatások és a háztartások hitel/adósságkezelésének területén;

16. felhívja a Bizottságot, hogy fejlessze tovább és korszerűsítse a Dolceta on-line eszközt, és ezt a szolgáltatást valamennyi hivatalos nyelven biztosítsa; azt javasolja, hogy a Bizottság szerepeltessen a Dolceta weboldalán hivatkozást a meglevő regionális és nemzeti pénzügyi képzési rendszerekből általa létrehozni kívánt on-line adatbázisra; javasolja, hogy a Dolceta weboldalán szerepeljenek linkek, amelyek országonkénti lebontásban a pénzügyi képzés területén működő köz- és magánszervek weboldalaihoz irányítanak;

17.  kéri a Bizottságot, hogy a pénzügyi képzés elérhetőségének és minőségének mutatóit vegye fel a fogyasztói piacok eredménytáblájára;

18. felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre tájékoztató kampányokat annak érdekében, hogy növelje a fogyasztók tudatosságát a pénzügyi szolgáltatások nyújtása terén az uniós jogszabályok értelmében őket megillető jogokkal kapcsolatban;

19. hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak a Bizottság támogatásával rendszeres felméréseket kell végezniük a lakosság pénzügyi jártassága jelenlegi szintjének meghatározására a tagállamok különböző társadalmi és lakossági csoportjaival együttműködve annak érdekében, hogy meg lehessen határozni az elsőbbséget élvező fellépési területeket, ily módon biztosítva a lakosságot segítő pénzügyi képzési programok megfelelő, pontos és hatékony végrehajtását;

20. ösztönzi a tagállamokat, hogy a megfelelő intézmények által kifejlesztett pénzügyi képzést tegye az alapfokú és középfokú iskolák általános tananyagának részévé, amelynek célja a mindennapi életben szükséges készségek fejlesztése, és e tárgyban szervezzenek szisztematikus képzést a tanárok számára;

21. hangsúlyozza egy folyamatos és kétirányú képzési folyamat szükségességét mindkét fél, azaz a pénzügyi tanácsadók és a fogyasztók számára annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a pénzügyi szolgáltatási ágazat legújabb fejleményeinek megfelelő pontos információk megszerzését;

22. véleménye szerint a különböző oktatási szervezetek közötti, egymás segítő hatásokat nem használják ki elegendő mértékben; arra kéri ezért a tagállamokat, hogy hozzanak létre pénzügyi képzési hálózatot, amelyben a köz- és a magánszféra egyaránt részt vesz, és ösztönözzék az együttműködést és a párbeszédet valamennyi szereplő között;

23. ösztönzi a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet a nyugdíjasok, illetve a szakmai pályájuk végén álló azon személyek képzési igényeire, akiket a pénzügyi életből való kizárás kockázata veszélyeztet, illetve a szakmai pályájuk kezdetén álló fiatalokra, akik első jövedelmük megfelelő felhasználását érintő kihívással néznek szembe;

24.  felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak létre a gazdasággal és pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó képzési programokat a szociális munkások számára, mivel ők állnak kapcsolatban a szegénység és/vagy a túlzott eladósodás kockázatának kitett személyekkel;

25. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok kormányainak.

(1)

Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0011.

(2)

HL C 175 E, 2008.7.10., 392. o.

(3)

HL L 145., 2004.4.30., 1. o.

(4)

HL L 133., 2008.5.22., 66. o.


INDOKOLÁS

I          A pénzügyi képzés fontossága

A pénzügyi képzés mind az Egyesült Államokban, mind az EU-ban előkelő helyet foglal el a napirenden. Ennek oka kettős. Először is a fogyasztók az áruk és szolgáltatások folyamatosan növekvő elérhetőségével és összetettségével találják szemben magukat. Másodszor pedig a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás és tanácsadás nem tud lépést tartani a pénzügyi termékek összetettségének mértékével. Ez a helyzet növeli a fogyasztók kiszolgáltatottságát a pénzügyi kérdések tekintetében.

A fogyasztóknak alapvető ismeretekre kell szert tenniük, amelyek segítik őket az információk és javaslatok kiválasztásában és teljes megértésében. Amennyiben a pénzügyi közvetítők és a fogyasztók között csökken az információkkal és pénzügyi szakértelemmel kapcsolatos rés, ez csökkentené a túlzott eladósodás, a fizetési késedelem és a fizetésképtelenség kockázatát. Nagyobb versenyt is teremtene a hitelezők között, és így növelné a piac általános hatékonyságát, mivel a jobban informált fogyasztók különbséget tudnak tenni a különböző finanszírozási ajánlatok között, és ki tudják választani az igényeiknek leginkább megfelelőt.

II        A pénzügyi képesség fogalma

A pénzügyi képesség fogalma a kutatók által meghatározottak szerint három alapvető elemből áll:

· pénzügyi kérdések ismerete és azok megértése

El kell érni a pénzügyi képesség alapvető szintjét. A fogyasztóknak képesnek kell lenniük az alapvető pénzügyi szóhasználat, valamint bizonyos mértékig az alkalmazott technikai, jogi és matematikai eljárások megértésére. Ezt az ismeretet oktatás és képzés, valamint a különböző forrásokból vagy tapasztalatokból származó információk passzív befogadása révén kellene megszerezni.

· pénzügyi készségek és hozzáértés

A fogyasztóknak bizonyos szintű ismeretek megszerzése után képessé kell válniuk arra, hogy ezt saját hasznukra alkalmazzák. Ehhez egy sor meghatározott készségre van szükség, mint például a pénzügyi információk összegyűjtése (banki nyilatkozatok, bizonylatok stb.) és a nyilvántartás, az összegyűjtött információk megfelelő értékelése, a különböző termékek összehasonlítása, valamint a pénzügyi tervezést segítő egyéb készségek (megtakarítás, költség, költségvetés készítése, befektetés).

· pénzügyi felelősség

Az ismeretek és készségek nem elegendők annak biztosításához, hogy a fogyasztók megfelelően kezeljék a pénzügyeiket. Késznek és hajlandónak kell lenniük az ismereteik és készségeik alkalmazására. Ez nagymértékben hozzáállás kérdése. A pénzügyi képesség sokkal többet jelent a megfelelő eljárás puszta ismereténél. A megegyező ismeretekkel rendelkező személyek esetleg különböző eljárásokat választanak, mivel másként állnak hozzá a kiadásokhoz és a befektetésekhez. Még azok a személyek is hozhatnak makrogazdasági szempontból nem felelős döntéseket, akik rendelkeznek a szükséges ismeretekkel és készségekkel.

III.      A pénzügyi képesség hiányából fakadó problémák

A kevés pénzügyi ismerettel rendelkező fogyasztók számára nehéz kiválasztani az igényeiknek leginkább megfelelő termékeket és szolgáltatásokat. Nehéz értékelni a kapott tanácsot, és félre is vezethetik őket, és tisztességtelen értékesítési gyakorlatok áldozatává válhatnak.

A pénzügyi termékekkel kapcsolatban általánosak a félreértések, különösen, ha összetettebb termékekről van szó. E problémának kétféle kimenetele lehet – az illető nem vesz részt pénzügyi kérdésekben (pénzügyi kirekesztés), vagy az illető rész vesz, de esetleg nem a megfelelő terméket választja, és az is lehet, hogy nem méri fel a piacot elegendő mértékben, hogy megtalálja az igényeit leginkább kielégítő terméket, mivel a fogyasztók a termékek összehasonlítását nehéznek találják. Különböző tanulmányok szerint a fogyasztó vagy egyszerűen a legolcsóbb termék mellett dönt, vagy a nagy társaságok által kínált termékeket választja, mert ezeket megbízhatóbbnak tekinti. Egy másik probléma az, hogy az emberek nem kísérik figyelemmel a termékeket, miután azokat megvásárolták, hogy kedvezőbb ajánlatra válthassanak. Az FSA (Financial Services Authority, pénzügyi szolgáltatásokat felügyelő hatóság) által készített felmérés szerint az Egyesült Királyságban a pénzügyi termékek esetén igen alacsony a piac feltérképezésének mértéke, szemben a ruhák vagy mobiltelefonok vásárlása során tanúsított fogyasztói magatartással.

Egy másik probléma az, hogy a fogyasztók nem tudják, kihez forduljanak. A felmérések azt mutatják, hogy amikor az emberek tanácsot szeretnének kapni, először a családjukhoz vagy barátaikhoz fordulnak. Ennek hátterében az áll, hogy az emberek úgy gondolják, családtagjaiktól hiteles tanácsot fognak kapni. Másrészt pedig, ha egy banktól kérnek tanácsot, az azt eredményezheti, hogy pénzügyi termékek megvásárlása érdekében nyomást gyakorolnak rájuk. A fogyasztóknak független tanácsadást kell biztosítani, hogy az érdekeiket a legjobban szolgálják. A személyi pénzügyi tanácsadók szolgáltatásait azonban csak kevés fogyasztó engedheti meg magának.

Az előre tervezés hiánya szintén a pénzügyi jártasság és képesség hiányának egy következménye. Az embereknek fel kell ismerniük, hogy a nyugdíjba vonulások megtervezését már a munkába állásuk korai éveiben meg kell kezdeni.

Végezetül pedig a fogyasztókra manapság a reklámok útján folyamatosan nyomás nehezedik és pénz kölcsönvételére csábítják őket. Ha nincsenek tisztában a hitelfelvételből és különösen a visszafizetésének képtelenségéből fakadó következményekkel, ez negatív hatást gyakorolhat jólétükre, de a társadalom egészére is.

VI       A tudatosság fokozása

Bár a felmérések azt mutatják, hogy az európai fogyasztók pénzügyi képességei terén általános hiány mutatkozik, az emberek ezt a tényt esetleg nem látják be vagy nem ismerik el. Növelnünk kell a fogyasztók tudatosságát azzal kapcsolatban, mennyire értik meg jól a pénzügyi kérdéseket, hogy segítsük őket felismerni a pénzügyi képzés és a független szakértői tanácsadás szükségességét.

A fogyasztóknak ugyanakkor tisztában kell lenniük cselekedeteik és az általuk kötött szerződéses megállapodások következményével, például azzal, milyen következményekkel jár a részletek nem fizetése vagy a korai visszafizetés. Ez a tudatosság lehetővé fogja tenni, hogy tájékozott és felelős döntéseket hozzanak.

Tájékoztató kampányra van szükség, amely a pénzügyi képességgel kapcsolatos közérdek növelését célozza. Fejleszteni kell a fogyasztók azon képességét, hogy értékelni tudják saját pénzügyi képességeiket.

Befolyásolni kell a fogyasztók pénzügyi képzéssel kapcsolatos hozzáállását. Még ha rendelkezésre áll is minőségi pénzügyi képzési rendszer és szakértői tanácsadás, az emberek mégis dönthetnek úgy, hogy nincs rá szükségük.

V        Pénzügyi képzés és pénzügyi tájékoztatás - megkülönböztetett megközelítés

A fogyasztók pénzügyi képessége az egyén élete során fejlődik. A fogyasztó által az életciklusban betöltött szereptől, valamint végzettségének, jövedelmének stb. szintjétől függ. A pénzügyi ismeretek és azok megértése, a készségek és a hozzáértés, valamint a felelősség haszontalan, ha a fogyasztó ezeket nem tudja a gyakorlatban alkalmazni. A pénzügyi képzésnek ezért gyakorlatinak és nem pusztán elméletinek kell lennie, különösen az idősebb fogyasztók esetén. A pénzügyi képzési rendszereknek figyelembe kell venniük a fogyasztók igényeit. Igényeik az életkortól, a jövedelem szintjétől, a családi állapottól, a végzettségtől, a hozzáállástól, a személyes érdekektől, munkájuk ágazatától stb. függ.

Ezek a pontok elvezetnek a pénzügyi képzési rendszerek alapelveihez. Ezeknek:

- célzottnak kell lenniük,

- figyelembe kell venniük a fogyasztók különböző körének eltérő igényeit és érdekeit, és a saját nyelvükön kell számukra biztosítani, - a fogyasztók tájékoztatásának kézzelfoghatónak és könnyen érthetőnek kell lennie,

- a fogyasztók széles körére – gyermekekre, fiatal felnőttekre, felnőttekre, nyugdíjazás előtt állókra, nyugdíjasokra – kell vonatkozniuk, - be kell építeni a formális oktatási rendszerbe és azt követően egyedi pénzügyi képzési programokat kell kidolgozni, amelyek bizonyos társadalmi és gazdasági csoportokat céloznak,

- figyelembe kell venniük a fogyasztók azon képességét, hogy panaszt tegyenek és jogorvoslatot kérjenek.

Egy másik fontos pont az, hogy a fogyasztók tájékoztatása a hatékony döntések meghozatalának szükséges, ám nem elegendő feltétele. A fogyasztók rendelkezésére álló információk növelése nem automatikusan eredményezi a birtokukban levő információk növekedését. A fogyasztóknak információra van szükségük, de képesnek kell lenniük ezen információk megértésére és összehasonlítására is. A fogyasztókat gyakran túl nagy mennyiségű információval árasztják el, és problémát jelent számukra ezek szűrése. Ez csökkentheti a megértés szintjét és korlátozhatja döntéshozatali képességüket. A tájékoztatást nem szabad összekeverni az oktatással és a tanácsadással.

Az alacsonyabb jövedelmű fogyasztók rendszerint kevésbé férnek hozzá az információkhoz, mivel nem vesznek igénybe rendszeresen pénzügyi termékeket. A független pénzügyi tanácsadók szolgálatait sok fogyasztó igénybe veszi, de az alacsony jövedelműek nem. Külön figyelmet kell fordítani a független és minőségi tanácsadás hozzáférhetőségére alacsony jövedelmű fogyasztók esetén.

VI       A pénzügyi képzési rendszerek kidolgozása és megvalósítása

Minden szereplőt be kell vonni a pénzügyi képzés folyamatába – az államot, a nem kormányzati szervezeteket, a fogyasztói szervezeteket és a pénzügyi intézményeket. A felelősségek világos felosztására van szükség. A pénzügyi intézmények rendelkeznek a konkrét és gyakorlati képzési rendszerek kidolgozásához szükséges szakmai ismeretekkel, de ezek nem lehetnek a pénzügyi képzést és tanácsadást nyújtó egyedüli szervezetek. A pénzügyi képzést nyújtó más hiteles szervezetek a független intézmények, mint a fogyasztói szervezetek és az állam. A legjobb megoldás az, ha a pénzügyi képzést a pénzügyi intézmények és a fogyasztói szervezetek közösen végzik, hogy a fogyasztói jogok és érdekek védelmet élvezzenek, és ne gyakoroljanak nyomást a fogyasztókra pénzügyi termékek megvásárlása érdekében.

VII     Uniós szintű pénzügyi képzés

A pénzügyi képzést különböző intézmények és szervezetek nyújtják – pénzügyi felügyeleti hatóságok, pénzügyi intézmények, a felnőttek jártasságának növelését szolgáló ügynökségek, fogyasztói szervezetek stb. 11 tagállamban a nemzeti hatóságok jelentik a pénzügyi képzés fő hajtóerejét. A fő tárgy a pénzelmélet és a bankszámla használata. A pénzügyi képzési programok a hitelek és kölcsönök kezelését is magukban foglalják, és olyan kérdésekre terjednek ki, mint a befektetések, a megtakarítások, a biztosítás és a kockázatkezelés. A pénzügyi képzés terén a Bizottság az alábbi kezdeményezéseket vitte véghez:

· A Bizottság létrehozta a Dolceta elnevezésű weboldalt, amely fogyasztói képzést nyújt felnőttek számára – a weboldalt az EU összes hivatalos nyelvére lefordították (a román és a bolgár nyelv kivételével), és a nemzeti piacok igényeihez igazították

· A Bizottság úgy döntött, hogy a Dolcetát kiterjeszti az alapfokú és középfokú oktatásra – ez az új projekt a fiatalokat és a tanárokat célozza. Célkitűzése az, hogy segítse az oktatókat abban, hogy a pénzügyi kérdéseket az óráikba beépítsék, és a diákokat e témákkal kapcsolatban értékeljék.

· „Europe Diary” – ezt a füzetet a középfokú oktatásban részt vevő diákok körében terjesztik, hogy tájékoztassák az őket fogyasztóként megillető jogokról. Egy szakasza foglalkozik a pénzzel és az adóssággal, amely elmagyarázza, hogyan működnek a pénzügyi intézmények és termékek, és figyelmeztet a túlzott kölcsönfelvétel veszélyeire.

· A Bizottság 2007 márciusában konferenciát szervezett a „pénzügyi képesség növeléséről”, hogy rávilágítson a jó minőségű pénzügyi képzés nyújtásának fontosságára, és fórumot biztosítson a legjobb gyakorlatok cseréjéhez.

· A lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló zöld könyv javasolta, hogy többet lehetne tenni a pénzügyi képzés ösztönzése érdekében

· a pénzügyi képzésről szóló bizottsági közlemény (COM(2007)226)

VIII    Intézkedések

A tagállamoknak központi szerepet kell betölteniük a pénzügyi képzésben. A pénzügyi képzés területén azonban uniós szinten alapvető programot kell kidolgozni. Ennek a programnak közös szabályokat és elveket kell megállapítania, amelyeket valamennyi tagállamban alkalmaznak.

A legjobb módja annak, hogy az emberek pénzügyi képességét javítsák, a pénzügyi kérdésekkel foglalkozó tárgy iskolai tananyagba történő beépítése. A legjobb eredmények elérése érdekében a pénzügyi képzésnek az iskolában kell kezdődnie, és kötelezőnek kell lennie. A Bizottságnak azt kell ajánlania a tagállamoknak, hogy a pénzügyi képzést építsék bele nemzeti iskolai tantervükbe.

Különleges megközelítést kell alkalmazni a különböző társadalmi csoportok – általános és középiskolás gyermekek, egyetemi diákok, felnőttek, alacsony jövedelműek és nyugdíjasok – pénzügyi jártasságának javítására.

- A tagállamoknak pénzügyi képzési hálózatot kell létrehozniuk, amelyben a kormányzati és a nem kormányzati szektor, valamint különlegesen képzett oktatók vesznek részt.

- A Bizottságnak ösztönöznie kell a tagállamokat, hogy alakítsanak ki kifejezetten a szakmai pályafutásuk végén járó vagy már nyugdíjas fogyasztókat célzó pénzügyi képzést. Ez azért fontos, mert a mai szociális biztonsági rendszerek úgy épülnek fel, hogy a kockázatokat a polgárok viselik, és már nem az állam.

- A Bizottságnak költségvetési tételt kellene létrehoznia az uniós szintű pénzügyi képzési programok számára. Pénzt kell elkülöníteni a médiakampányokra, amelyek a fogyasztók tudatosságát növelik az alacsony szintű pénzügyi jártasság által előidézett problémákkal kapcsolatban.


VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről (17.9.2008)

a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

a fogyasztóvédelemről: a fogyasztók képzése és tudatosságának fokozása pénzügyi és hitelkérdésekben

(2007/2288(INI))

A vélemény előadója(*): Jean-Paul Gauzès

(*)Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 47. cikke

JAVASLATOK

A Gazdasági és Monetáris Bizottság felhívja a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza, hogy a fogyasztók pénzügyi és hitelkérdésekkel kapcsolatos képzése és tudatosságuk fokozásának célja, hogy tisztábban lássák a gazdasági és pénzügyi realitásokat, és így jobban megértsék a gazdasági kötelezettségvállalásokat, illetve elkerülhető legyen a szükségtelen kockázat, a túlzott eladósodás és a pénzügyi kirekesztődés; úgy véli, hogy a képzéseknek és a tájékoztató tevékenységeknek lehetővé kell tenniük a fogyasztók számára a nekik ajánlott vagy általuk fontolóra vett pénzügyi termékek független, saját belátásuk szerint történő megközelítését; felhívja a tagállamok kormányait és helyi hatóságait, hogy a pénzintézetekkel, egyéb érdekelt felekkel, a médiával, valamint az oktatási és tanácsadási szakemberekkel együtt fogadjanak el és koordináljanak a polgárok pénzügyi ismereteinek bővítésére irányuló intézkedéseket és kezdeményezéseket; kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő európai pénzügyi oktatási programot;

2.  megállapítja, hogy a másodlagos jelzálogpiaci válság nem csupán a kölcsönfelvevők nem megfelelő tájékozottságának veszélyeit példázza, hanem azt is, hogy az ilyen információk megértésének és ismeretének hiánya miatt a fogyasztók nem fogják fel kellőképpen fizetésképtelenségük és túlzott eladósodásuk kockázatát;

3.  úgy véli, hogy különösen a pénzügyi termékek hirdetéseiben szükséges a hatékony, egyértelmű és érthető tájékoztatás, és hogy a pénzintézetek a szerződés megkötése előtt megfelelő tájékoztatást biztosítsanak, továbbá hogy szigorúan alkalmazzák a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(1), valamint a fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(2) előírásait; felhívja a Bizottságot, hogy következetes módon tegyen egyedi jogalkotási javaslatokat egy harmonizált fogyasztói tájékoztatási és védelmi rendszerre elsősorban a jelzáloghitelek keretében (ideértve egy harmonizált, egyszerű és összehasonlítható egységes európai tájékoztatót is, amely az éves százalékos díjmutatóra stb. vonatkozó jelzéseket tartalmaz);

4.  javasolja, hogy az oktatásban vezessenek be a különböző iskolai szintekhez igazodó gazdasági és pénzügyi képzést, amely foglalkozik a családi költségvetés megfelelő kezelésével és a leggyakoribb pénzügyi termékek megfelelő használatával is; emlékeztet arra, hogy pénzügyi oktatást a fogyasztók és a polgárok körében a média és minden rendelkezésre álló informatikai eszköz segítségével széles körben terjeszteni kell;

5.  véleménye szerint a háztartási pénzügyekre és a hitelekkel kapcsolatos tudatosságra irányuló képzésben kellene részesíteni azokat a szociális munkásokat is, akik a túlzott eladósodás vagy pénzügyi kirekesztődés kockázatával szembesülő családokkal kerülnek kapcsolatba, hogy hasznos tanácsokat adhassanak nekik és felhívhassák figyelmüket a kockázatokra; felhív egyedi programok kifejlesztésére egyrészt fiatalok számára, azzal a céllal, hogy őket mint leendő fogyasztókat tájékoztassák a bankrendszer termékeiről, másrészt az Európai Unióba érkező lakosság számára az európai pénzügyi eljárások ismeretének megerősítése érdekében, harmadrészt pedig a nyugdíjasok számára, hogy jobb, olcsóbb és megfelelőbb termékeket és szolgáltatásokat találjanak;

6.  úgy véli, hogy a kormányoknak támogatniuk és ösztönözniük kell a fogyasztók pénzügyi és hitelkérdésekkel kapcsolatos képzésével és tudatosságuk fokozásával foglalkozó egyesületek tevékenységét;

7.  hangsúlyozza, hogy a tudatos, képzett fogyasztóknak köszönhetően előmozdítható a verseny, a minőség és az innováció a banki és a pénzügyi szolgáltató ágazatban, és emlékeztet arra, hogy a képzett és magabiztos befektetők további likviditást biztosíthatnak a tőkepiacok számára a befektetések és a növekedés tekintetében; hangsúlyozza, hogy a fogyasztók oktatása és védelme soha nem helyettesítheti a hatékony felügyeletet, ugyanakkor a megfelelő egyensúly esetén javítja a hatékonyságot.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

9.9.2008

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

33

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Mariela Velichkova Baeva, Paolo Bartolozzi, Zsolt László Becsey, Pervenche Berès, Sebastian Valentin Bodu, Sharon Bowles, Udo Bullmann, Manuel António dos Santos, Christian Ehler, Elisa Ferreira, José Manuel García-Margallo y Marfil, Jean-Paul Gauzès, Robert Goebbels, Donata Gottardi, Gunnar Hökmark, Karsten Friedrich Hoppenstedt, Othmar Karas, Christoph Konrad, Guntars Krasts, Kurt Joachim Lauk, Andrea Losco, Astrid Lulling, Gay Mitchell, Sirpa Pietikäinen, John Purvis, Alexander Radwan, Bernhard Rapkay, Heide Rühle, Eoin Ryan, Antolín Sánchez Presedo, Salvador Domingo Sanz Palacio, Olle Schmidt, Peter Skinner, Margarita Starkevičiūtė, Ieke van den Burg

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Harald Ettl, Piia-Noora Kauppi, Vladimír Maňka, Bilyana Ilieva Raeva, Margaritis Schinas

(1)

HL L 145., 2004.4.30., 1. o.

(2)

HL L 133., 2008.5.22., 66. o.


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

7.10.2008

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

35

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Cristian Silviu Buşoi, Charlotte Cederschiöld, Gabriela Creţu, Mia De Vits, Janelly Fourtou, Evelyne Gebhardt, Hélène Goudin, Małgorzata Handzlik, Christopher Heaton-Harris, Anna Hedh, Iliana Malinova Iotova, Pierre Jonckheer, Kurt Lechner, Toine Manders, Catiuscia Marini, Arlene McCarthy, Nickolay Mladenov, Catherine Neris, Zita Pleštinská, Karin Riis-Jørgensen, Zuzana Roithová, Heide Rühle, Leopold Józef Rutowicz, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Marianne Thyssen, Jacques Toubon, Barbara Weiler, Marian Zlotea

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Emmanouil Angelakas, Wolfgang Bulfon, Colm Burke, Giovanna Corda, Othmar Karas, José Ribeiro e Castro, Olle Schmidt

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat