JELENTÉS az európai ombudsman által az 1487/2005/GG számú panasz ügyében az Európai Unió Tanácsához intézett ajánlástervezetet követően készített különjelentésről

14.10.2008 - (2008/2072(INI))

Petíciós Bizottság
Előadó: Rainer Wieland

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az európai ombudsman által az 1487/2005/GG számú panasz ügyében az Európai Unió Tanácsához intézett ajánlástervezetet követően készített különjelentésről

(2008/2072(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az európai ombudsman által az Európai Parlament számára készített különjelentésre,

–   tekintettel az EK-Szerződés 195. cikke (1) bekezdésének második albekezdésére,

–   tekintettel az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom európai parlamenti határozatra[1], különösen annak 3. cikke (7) bekezdésére,

–   tekintettel az Eurobarométer 237. és 243. különszámában közzétett, az Európai Bizottság által az európaiakról és a nyelveikről készített felmérésekre,

–   tekintettel az ombudsman alapokmánya 3. cikkének (5) bekezdésére, amely szerint az ombudsmannak a lehetőségekhez mérten arra kell törekednie, hogy az érintett intézménnyel együtt találjanak megoldást, így elkerülve a hivatali visszásságokat és elégtételt nyújtva a panaszosnak,

–   tekintettel az Anna Záborská, Bernd Posselt, Francis Wurtz, Gurmai Zita és Marian Harkin által a többnyelvűség témájában benyújtott 48/2008. számú írásbeli nyilatkozatra, amelyen már 276 aláírás szerepel,

–   tekintettel az eljárási szabályzat 195. cikke (2) bekezdésének első mondatára,

–   tekintettel a Petíciós Bizottság jelentésére (A6-0395/2008),

A. mivel a jobb átláthatóság, a többnyelvűség ösztönzése és a nyilvánosság pontos tájékoztatása az EU és intézményei számára a legmagasabb fokú prioritást élvező célok,

B.  mivel az összes uniós polgár információkhoz való könnyű hozzáférése a demokratikus legitimitásnak és átláthatóságnak mint általános alapelveknek lényeges feltétele és alapvető építőeleme,

C. azon óhajtól vezérelve, hogy az uniós szervek tevékenységére vonatkozó információk minden formájához a lehető legtöbb polgár számára közvetlen hozzáférést biztosítson,

D. mivel ezen óhajt a nagyszámú uniós hivatalos nyelv logisztikai kihívásával összhangba kell hozni,

E.  mivel az internet az információk megszerzésének egyre fontosabb eszköze, és ezért az átláthatóságot és a tájékoztatást célzó törekvéseihez az Európai Uniónak is fel kell használnia,

1.  jóváhagyja az ombudsman következtetéseit, amelyek értelmében:

(a)  a Tanács az EU többi szervéhez hasonlóan elsősorban maga felel az elnökség internetes megjelenéséért és az ott használt nyelvekért;

(b)  a Tanácsban alkalmazott rendszer nem lehet teljesen független az uniós intézmények és csoportjaik által alkalmazott egységes rendszertől;

(c)  ezen internetes oldalakon az információknak lehetőség szerint a közösség valamennyi hivatalos nyelvén, kellő időben elérhetőeknek kellene lenniük;

(d)  amennyiben az elérhető nyelvek számát korlátozni kell, a használatos nyelvek kiválasztása csak objektív, ésszerű, átlátható és kezelhető kritériumok alapján történhet;

(e)  amennyiben a Tanács elutasítja, hogy a panasz benyújtójának kérésével tartalmilag behatóan foglalkozzon, az hivatali visszásságnak minősül;

2.  ezzel összefüggésben megütközve veszi tudomásul, hogy a Tanács nem tartja magát illetékesnek ebben a kérdésben, noha az valamennyi tagállamot érinti, és a Tanács valamennyi jövőbeli elnökség számára ajánlásokat fogalmazhatna meg;

3.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács szemben más intézményekkel – például a Bizottsággal és a Parlamenttel, amelyek jelentősen javítottak a polgárokkal folytatott kommunikáció többnyelvűségén – ez idáig kitért az elől, hogy az elnökségek internetes oldalaira vonatkozó nyelvi kínálat kérdésével részletesen foglalkozzon;

4.  felhívja a Tanácsot, hogy az elnökségek internetes megjelenésével kapcsolatos felelősség vagy illetékesség kérdésétől függetlenül átfogóan vizsgálja meg az elnökségek internetes oldalaival kapcsolatos nyelvi kínálat bővítésének kérdését abból a célból, hogy az Európai Unió teljes lakossága számára könnyű és közvetlen hozzáférést biztosítson az elnökségek tevékenységével kapcsolatos információkhoz; felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet tanácskozásainak eredményeiről;

5.  hangsúlyozza, hogy a nyelvi kínálat esetlegesen szükségessé váló korlátozásának objektív és megfelelően indokolt kritériumokon kell alapulnia, ezt nyilvánosságra kell hozni, és csupán a mindenkori elnökség nyelvét lehet a soros elnökség időtartamára előnyben részesíteni;

6.  támogatja az ombudsman Tanácshoz intézett azon ajánlását, hogy vizsgálja meg a panasz benyújtójának kérését a soros elnökségek internetes oldalainak német nyelvű elérhetőségére;

7.  üdvözli, hogy a soros elnökségek eddigi gyakorlatával ellentétben – amikor is az internetes oldalak csak angolul, franciául és a mindenkori elnökség országának nyelvén álltak rendelkezésre, – a Tanács francia elnöksége a hivatalos honlapot az Európai Unió legszélesebb körben beszélt nyelvein (angol, német, francia, olasz és spanyol ) hozta létre;

8.  az elkövetkezendő soros elnökségektől azt várja, hogy internetes oldalaikat a lehető legtöbb nyelven elérhetővé tegyék, és a nyelvek számbeli korlátozása esetén a legszélesebb körben beszélt hivatalos nyelveket prioritási sorrendjük szerint alkalmazzák;

9.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az európai ombudsmannak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

• [1]  HL L 113., 1994.5.4., 15. o.

INDOKOLÁS

2004-ben a panaszos (egy, a német nyelv védelme érdekében létrejött egyesület) 1587/2005/GG számú panaszbeadványában azzal a kérelemmel fordult a holland és a luxemburgi kormányokhoz, hogy soros elnökségi idejük alatt ne csak angol és francia, hanem német nyelven is tegyék hozzáférhetővé az internetes oldalaikat.

A panaszos rámutatott, hogy az összes uniós nyelv közül a németet beszélik a legtöbben anyanyelvként, ha pedig összesítjük az egyes nyelveket anyanyelvként vagy idegen nyelvként beszélőket, akkor az új tagállamok csatlakozása után a német a második helyet foglalja el. Hangsúlyozta, hogy az angol mellett így a német nyelvet érti a legtöbb uniós polgár.

A beadványban továbbá az állt, hogy az alapvetően az európai nyilvánosságnak szóló európai uniós közleményeket a lehető legtöbb európai polgár számára hozzáférhetővé kell tenni. Amikor a használt nyelvek száma korlátozott, a választást a nyelvek demográfiai súlya alapján kell meghozni.

A panasz kivizsgálásakor az ombudsman többek között arra is rámutatott, hogy a közösségi intézményeken kívüli személyeknek szóló dokumentumok lehető legtöbb nyelven történő hozzáférhetővé tétele alapvető fontosságú, valamint, hogy korunkban az információátadás egyik legfontosabb eszköze az internet.

Tekintettel arra, hogy az elnökség a Tanács része, az elnökség által működtetett internetes oldalakra is alapvetően ugyanazokat a követelményeket kellene alkalmazni. Ezek az internetes oldalak az elnökségnek a közösségi jogban a számára meghatározott minőségben végzett munkájáról adnak tájékoztatást , és mivel az internetes oldalakon közölt információk a nyilvánosság érdeklődésére tartanak számot, a lehető legszélesebb körben és a lehető legjobban elérhetőek kell, hogy legyenek.

Továbbá amennyiben korlátozni kell az elnökség internetes oldalainak nyelvi megjelenítéseit, a használandó nyelvek kiválasztása objektív és ésszerű megfontolásokon kell, hogy alapuljon.

Az ombudsman következtetése szerint hivatali visszásságnak minősül az, ha a Tanács elutasítja, hogy tartalmilag behatóan foglalkozzon a panasz benyújtójának azon kérésével, miszerint az elnökség internetes oldalait német nyelven is hozzáférhetővé kellene tenni.

Az előadó támogatja ezt a véleményt, valamint egyetért a az ombudsman különjelentésében kifejtett további következtetésekkel is. Úgy véli továbbá, hogy az átláthatóság és a nyilvánosság pontos tájékoztatása az EU és intézményei számára a legmagasabb fokú prioritást élvező célok. Az összes uniós polgár információhoz való hozzáférése a demokratikus legitimitásnak mint általános alapelvnek lényeges feltétele és alapvető építőeleme.

Az előadó szintén támogatja az ombudsman Tanácshoz intézett azon ajánlását, hogy vizsgálja meg a panasz benyújtójának a soros elnökségek internetes oldalainak német nyelven is történő közzétételére irányuló kérését.

Továbbá javasolja, hogy az elkövetkezendő soros elnökségek internetes oldalaikat a lehető legtöbb nyelven tegyék elérhetővé, és a nyelvek számbeli korlátozása esetén egy objektív prioritási sorrendnek megfelelően a legszélesebb körben beszélt hivatalos nyelveket alkalmazzák.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	6.10.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	15 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Sir Robert Atkins, Inés Ayala Sender, Victor Boştinaru, Simon Busuttil, Michael Cashman, Alexandra Dobolyi, Carlos José Iturgaiz Angulo, Marcin Libicki, Manolis Mavrommatis, Marie Panayotopoulos-Cassiotou, Nicolae Vlad Popa, Rainer Wieland
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Alexander Alvaro, Marie-Hélène Descamps, Dushana Zdravkova