a közös agrárpolitika módosítása céljából a 320/2006/EK, az 1234/2007/EK, a 3/2008/EK és a(z) […]/2008/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
sur la proposition de règlement du Conseil modifiant les règlements (CE) n° 320/2006, (CE) n° 1234/2007, (CE) n° 3/2008 et (CE) n° […]/2008 en vue d'adapter la politique agricole commune
(3)A gabonafélék esetében a rendszert módosítani kell az ágazat versenyképességének és megfelelő piaci irányultságának biztosítása érdekében, miközben célszerű megtartani az intervenciónak a piaci zavarok esetén biztonsági hálóként betöltött szerepét és elősegíteni a termelők piaci feltételekre való válaszadását.Egy elemzés alapján – amely az árpa kiegészítő intervenciójának alacsony árak mellett felmerülő bizonyos kockázatát mutatta ki – a kukorica intervenciós rendszerének reformjáról szóló tanácsi következtetések arról rendelkeztek, hogy az állapotfelmérés keretében a teljes gabonapiaci intervenciós rendszert felül kell vizsgálni.Mindazonáltal a gabonafélék piaci perspektívája azóta jelentősen megváltozott, jellemzője a növekvő globális kereslet és a világszintű gabonakészletek alacsony szintje által előidézett kedvező világpiaci árkörnyezet.A fentiek ismeretében, más takarmánygabonák intervenciós szintjének a kukoricareformmal egy időbeli keretben történő nullára csökkentése anélkül tenné lehetővé az intervenciót, hogy az a gabonafélék piacának egészére kedvezőtlen hatással lenne.A gabonaágazat piaci kilátásai a durumbúza esetében is érvényesülnek, azaz az intervenciós felvásárlás megszüntethető tekintettel arra, hogy ez utóbbi az intervenciós árakat tartósan és jelentősen meghaladó piaci árak folytán elveszítette jelentőségét.Tekintettel arra, hogy a gabonaintervenciónak inkább biztonsági hálóként mintsem az árak alakulását befolyásoló tényezőként kell működnie, a különböző tagállamok között az aratási időszakok kezdete – az adott gazdasági évet ténylegesen elindító időpont – tekintetében fennálló eltéréseknek a továbbiakban nem lesz jelentősége, mivel a jövőben a rendszer nem az intervenciós szintet és a havi növekedési ütemet tükröző árakról rendelkezik majd. Az egyszerűsítés érdekében a gabonaintervenció időpontjait közösségi szinten össze kell hangolni.
(3)A gabonafélék esetében a rendszert módosítani kell az ágazat versenyképességének és megfelelő piaci irányultságának biztosítása érdekében, miközben célszerű megtartani az intervenciónak a piaci zavarok esetén biztonsági hálóként betöltött szerepét és elősegíteni a termelők piaci feltételekre való válaszadását.Egy elemzés alapján – amely az árpa kiegészítő intervenciójának alacsony árak mellett felmerülő bizonyos kockázatát mutatta ki – a kukorica intervenciós rendszerének reformjáról szóló tanácsi következtetések arról rendelkeztek, hogy az állapotfelmérés keretében a teljes gabonapiaci intervenciós rendszert felül kell vizsgálni.Mindazonáltal a gabonafélék piaci perspektívája azóta jelentősen megváltozott, jellemzője a növekvő globális kereslet és a világszintű gabonakészletek alacsony szintje által előidézett kedvező világpiaci árkörnyezet.A fentiek ismeretében, más takarmánygabonák intervenciós szintjének a kukoricareformmal egy időbeli keretben történő nullára csökkentése anélkül tenné lehetővé az intervenciót, hogy az a gabonafélék piacának egészére kedvezőtlen hatással lenne.A gabonaágazat piaci kilátásai a durumbúza esetében is érvényesülnek, azaz az intervenciós felvásárlás megszüntethető tekintettel arra, hogy ez utóbbi az intervenciós árakat tartósan és jelentősen meghaladó piaci árak folytán elveszítette jelentőségét.Tekintettel arra, hogy a gabonaintervenciónak inkább biztonsági hálóként kell működnie, az intervenciót csak a gazdasági év utolsó három hónapjában kell megnyitni.
Indokolás
Az intervenciónak a gazdasági év vége előtt néhány hónappal való megkezdése biztosítja a spekuláció elkerülését, miközben megőrzi az intervenció biztonsági hálóként betöltött szerepét.
(4)A 2003-as reform óta nőtt a rizságazat versenyképessége,a termelési szint állandó, a közösségi és a világpiacon egyaránt növekvő keresletre tekintettel csökkennek a készletek, és a várható árak jelentősen meghaladják az intervenciós árat.A fentiekre tekintettel a rizs intervenciós felvásárlására vonatkozó rendelkezések a továbbiakban nem szükségesek, és azokat el kell törölni.
(4)A 2003-as reform óta nőtt a rizságazat versenyképessége,a termelési szint állandó, a közösségi és a világpiacon egyaránt növekvő keresletre tekintettel csökkennek a készletek, és a várható árak jelentősen meghaladják az intervenciós árat. Az intervenciós árakat ugyanakkor fenn kell tartani mint biztonsági hálót.
Indokolás
Mivel különféle okok miatt a piac visszaesése nem zárható ki, ezért a rizságazatban meg kell tartani egyfajta biztonsági hálót.
(6) A fenti termékek intervenciójának eltörlése 2009-ben kockázat nélkül elvégezhető, mivel a jelenlegi piaci helyzet és a piaci kilátások arra utalnak, hogy 2009-ben intervenció ezekre a termékekre semmilyen esetben sem lesz alkalmazandó.
(6)A rizs és a sertéshús intervenciójának eltörlése 2009-ben kockázat nélkül elvégezhető, mivel a jelenlegi piaci helyzet és a piaci kilátások arra utalnak, hogy 2009-ben intervenció ezekre a termékekre semmilyen esetben sem lesz alkalmazandó.
Indokolás
Az intervenció 2009-től csak a sertéshúságazatban és a rizságazatban szüntethető meg.
(8)A teljes közösségi tejtermelés – a tejkvóták felső határai által korlátozottan – közép távon várhatóan fokozatos, bár szerény csökkenést fog mutatni tekintettel arra, hogy a folyamatos szerkezetátalakítás a 2004-es bővítést megelőzően a Közösségbe nem tartozó tagállamokban az önellátó tejtermelés csökkenéséhez fog vezetni, míg a termelés növekedése a kvóták létezése miatt korlátozott mértékű lesz.A tejfeldolgozóknak feldolgozásra szállított tej aránya ugyanakkor a tervezési időszakban várhatóan tovább növekszik majd. Az erős belső és külső kereslet összefüggésében a tejkvóta ma már korlátozza a termelésbővítést, szemben azzal a helyzettel, amikor a kvóták a túltermelés elkerülése érdekében kerültek bevezetésre. Hasonló piaci helyzetben a kvóták csökkentik a piacorientáltságot, mivel torzítják a mezőgazdasági termelőknek az árjelzésekre adott válaszait, és a szerkezetátalakítás lelassításával megakadályozzák a hatékonyság növekedését. Megszüntetésükre az ütemterv szerint 2015-re kerül sor annak érdekében, hogy a megfelelő kiigazításokat fokozatosan lehessen elvégezni. A fentiek ismeretében, a tejkvótáknak az e rendelet I. mellékletében meghatározott évenkénti emelésekkel történő fokozatos megszüntetése (évente 1%-kal a 2009/2010-es gazdasági évtől a 2013/2014-es gazdasági évig) lehetővé tenné a zökkenőmentes átmenetet, elkerülve a kvóták teljes eltörlését követő túlzott mértékű kiigazításokat.
(8)A teljes közösségi tejtermelés – a tejkvóták felső határai által korlátozottan – közép távon várhatóan fokozatos, bár szerény csökkenést fog mutatni tekintettel arra, hogy a folyamatos szerkezetátalakítás a 2004-es bővítést megelőzően a Közösségbe nem tartozó tagállamokban az önellátó tejtermelés csökkenéséhez fog vezetni, míg a termelés növekedése a kvóták létezése miatt korlátozott mértékű lesz.A tejfeldolgozóknak feldolgozásra szállított tej aránya ugyanakkor a tervezési időszakban várhatóan tovább növekszik majd.A tejkvótáknak az e rendelet I. mellékletében meghatározott emelése (2 %-kal a 2008/2009-es gazdasági évben és 1-1 %-kal a 2009/2010-es és a 2010/2011-es gazdasági évben) lehetővé tenné, hogy rendelkezésre álljanak a tejágazat helyzetének megfelelő értékeléséhez szükséges elemek.
(8a)2009-től a tejtermelők befektetéseinek támogatását nem lehet a meghatározott kvóta alapján korlátozni, hogy a gyártók a piaci helyzettől függően további befektetéseket eszközölhessenek.
Indokolás
Figyelembe véve a tejkvóta-szabályozásban 2015-től várható módosításokat, a tejtermelőknek már előzetesen biztosítani kell azon lehetőséget, hogy alkalmazkodjanak a változásokhoz és piacorientált befektetéseket eszközöljenek, különösen azért, mivel a befektetési támogatásokra vonatkozó határidők viszonylag hosszúak.
(10) A vajra vonatkozó magántárolási támogatást nem alkalmazzák széles körben. A közösségi tejtermelés szezonális szerkezetére tekintettel azonban a vajtermelés is mindig szezonális szerkezetet mutat majd. Ennélfogva a vajpiacra időlegesen nyomás nehezedhet, amely szezonális tárolással enyhíthető. A Bizottságnak mindazonáltal inkább megfelelő piacelemzés, mint a támogatási rendszer évenkénti megnyitásának kötelezettsége alapján kell döntenie, a rendszernek tehát opcionálissá kell válnia.
(12)A cukrászati termékek és a jégkrémek előállításához használt, valamint a közvetlen fogyasztásra szánt vaj értékesítési támogatását a vaj intervenciós árának 2004-től kezdődő csökkentésével összhangban csökkentették, majd összege elérte a nullát, még mielőtt a pályázati eljárásokat a kedvező piaci körülmények miatt felfüggesztették volna. Az értékesítési támogatási rendszerekre már nincs szükség a piac intervenciós árak szintjén történő támogatása érdekében, ezért azokat ajánlatos megszüntetni.
(12)A cukrászati termékek és a jégkrémek előállításához használt, valamint a közvetlen fogyasztásra szánt vaj értékesítési támogatását a vaj intervenciós árának 2004-től kezdődő csökkentésével összhangban csökkentették, majd összege elérte a nullát, még mielőtt a pályázati eljárásokat a kedvező piaci körülmények miatt felfüggesztették volna.
Indokolás
Mivel különféle okok miatt a piac visszaesése nem zárható ki, ezért a vaj értékesítési támogatására vonatkozóan meg kell tartani egyfajta biztonsági hálót.
(13)Már a közös agrárpolitika 2003-as reformja esetében is helytálló volt, hogy a közösségi mezőgazdaság versenyképességének javítása, valamint a piacorientáltabb és fenntarthatóbb mezőgazdaság elősegítése érdekében folytatni kell a termelés támogatásáról a termelő támogatására való áttérést, eltörölve a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletben(„az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szereplő támogatásokat a szárított takarmány, a len, a kender és a burgonyakeményítő esetében, és e termékek támogatását minden egyes mezőgazdasági üzem esetében a termeléstől függetlenített jövedelemtámogatási rendszerbe építeni.Hasonlóképpen a 2003-as KAP-reform esetéhez, bár a támogatásoknak a termeléstől való függetlenítése a termelőknek ténylegesen kifizetett összegeken nem változtat, mégis jelentősen növeli a jövedelemtámogatás hatékonyságát.
(13)Már a közös agrárpolitika 2003-as reformja esetében is helytálló volt, hogy a közösségi mezőgazdaság versenyképességének javítása, valamint a piacorientáltabb és fenntarthatóbb mezőgazdaság elősegítése érdekében folytatni kell a termelés támogatásáról a termelő támogatására való áttérést, eltörölve a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletben(„az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szereplő támogatásokat a len, a kender és a burgonyakeményítő esetében, és e termékek támogatását minden egyes mezőgazdasági üzem esetében a termeléstől függetlenített jövedelemtámogatási rendszerbe építeni.Hasonlóképpen a 2003-as KAP-reform esetéhez, bár a támogatásoknak a termeléstől való függetlenítése a termelőknek ténylegesen kifizetett összegeken nem változtat, mégis jelentősen növeli a jövedelemtámogatás hatékonyságát.
(14)A Tanács 2000-ben elhatározta a rövid lenrost és kenderrost támogatásának fokozatos megszüntetését.A fenti döntést a 2009/2010-es gazdasági évtől kezdődő hatállyal az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletnek a 247/2008/EK rendelettel történő módosításával hajtották végre, és ezáltal megszüntették a hagyományos területeken termelt lenrost feldolgozóinak nyújtott kiegészítő feldolgozási támogatást.A hosszú lenrost esetében a támogatást függetleníteni kell a termeléstől.Lehetővé téve azonban az ipar alkalmazkodását, az egységes támogatási rendszerre való áttérés első felét 2011-ben, a fennmaradó részét pedig 2013-ban kell végrehajtani.
(14)A Tanács 2000-ben elhatározta a rövid lenrost és kenderrost támogatásának fokozatos megszüntetését.A fenti döntést a 2009/2010-es gazdasági évtől kezdődő hatállyal az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletnek a 247/2008/EK rendelettel történő módosításával hajtották végre, és ezáltal megszüntették a hagyományos területeken termelt lenrost feldolgozóinak nyújtott kiegészítő feldolgozási támogatást.A hosszú lenrost esetében a támogatást függetleníteni kell a termeléstől.Lehetővé téve azonban az ipar alkalmazkodását, az egységes támogatási rendszerre való áttérést legkésőbb 2013-ig végre kell hajtani.
Indokolás
2008. március 12-i, elsöprő többséggel elfogadott állásfoglalásában a Parlament hosszabb, nevezetesen legfeljebb 2013-ig tartó átmeneti időszakra tett javaslatot, és ezt az álláspontot itt is érvényre kell juttatni.
(15)A szárított takarmány támogatási rendszerének reformjára 2003-ban került sor, a támogatás egy részét függetlenítették a termeléstől, és odaítélték a termelőknek.Az állapotfelmérés általános irányultsága a fokozottabb piacorientáltság felé és a takarmánypiac jelenlegi kilátásai fényében, az ágazat összes támogatásának a termeléstől való teljes mértékű függetlenítéséhez vezető átmeneti folyamatot a fennmaradó támogatások függetlenítésével célszerű lezárni. A feldolgozóknak fizetendő támogatások megszüntetésének hatásait minden valószínűséggel enyhíteni lehet a termelőknek fizetett nyersanyagárak megfelelő kiigazításával, mely utóbbiak – a támogatásoknak a termeléstől való függetlenítése révén – megemelt összegű közvetlen támogatási jogosultságokat kapnak majd. A feldolgozóknak járó támogatás megszüntetését a piaci feltételek és a fehérjenövények általános kilátásai is indokolják. Tekintettel arra, hogy az ágazat szerkezetátalakítása a 2003-as reform óta folyik, és nemrégiben fény derült a szárított takarmány előállítása folytán a környezetre gyakorolt különösen kedvezőtlen hatásra, a támogatást oly módon kell függetleníteni a termeléstől, hogy az ágazat alkalmazkodásának lehetővé tétele érdekében egy kétéves, rövid átmeneti időszakot célszerű biztosítani.
(15)A szárított takarmány támogatási rendszerének reformjára 2003-ban került sor, a támogatás egy részét függetlenítették a termeléstől, és odaítélték a termelőknek.Az állapotfelmérés általános irányultsága a fokozottabb piacorientáltság felé és a takarmánypiac jelenlegi kilátásai fényében, az ágazat összes támogatásának a termeléstől való teljes mértékű függetlenítéséhez vezető átmeneti folyamatot a fennmaradó támogatások függetlenítésével legkésőbb 2013-ig célszerű lezárni.
Indokolás
A szárított-takarmány-ágazat hosszabb átmeneti időszakot igényel, részelges kapcsolással.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás
(17)A belső és a nemzetközi gabona- és keményítőpiacokon zajló változások miatt a keményítőre vonatkozó termelési visszatérítés többé nem felel meg eredeti célkitűzéseinek, következésképpen indokolt annak eltörlése. A piaci feltételek és kilátások oly módon alakultak, hogy a támogatás mértékét egy bizonyos időszakra nulla értékben határozták meg, és ez várhatóan a jövőben is így lesz, ennélfogva a támogatás hirtelen eltörlése az ágazat hátrányos befolyásolása nélkül végrehajtható.
törölve
Indokolás
A termelési visszatérítések rendszerét nem csak hogy fenn kell tartani, de fel kellene kérni a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot a rendszer működésének javítására.
(18) Az állatbetegségekhez kapcsolódó rendkívüli piactámogatási intézkedésekre vonatkozó szabályokat horizontális kockázatkezelési rendelkezésekbe kell foglalni, ezért azokat az 1234/2007/EK rendeletből el kell hagyni.
(19)A termelői szervezetek hasznos szerepet játszhatnak a kínálat csoportosításában azokban az ágazatokban, ahol a termelők és a vevők koncentrációjában egyensúlyhiány tapasztalható.A tagállamoknak ezért minden ágazat vonatkozásában képeseknek kell lenniük a termelői szervezetek elismerésére.
(19) Jóllehet a terménybiztosítás vagy a segélyalapok hozzájárulhatnak az utólagos kockázatkezeléshez, az rendkívül költségesnek bizonyulhat gazdasági és társadalmi szempontból, ezért ezzel párhuzamosan ösztönözni kell a megelőző kockázatkezelést lehetővé tevő eszközök kialakítását. A termelői szervezetek a szakmaközi szervezetekhez hasonlóan fontos szerepet játszhatnak e megelőző kockázatkezelésben, többek között a kínálat azon ágazatokban történő csoportosítása révén, ahol a termelők és a vevők koncentrációjában egyensúlyhiány tapasztalható, vagy a piacok ismeretének javítása révén.A tagállamoknak ezért minden ágazat vonatkozásában képeseknek kell lenniük a termelői szervezetek és a szakmai szervezetek elismerésére.
Indokolás
A kockázatkezelés terén az anticipációnak elsődleges célkitűzéssé kell válnia, mivel a pusztán utólagos megközelítés rendkívül költségesnek bizonyulhat gazdasági és foglalkoztatási szempontból.
II rész – I cím – I fejezet – II szakasz – II alszakasz – 12 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás
ba) sertéshús esetében a Bizottság – a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül – nyitja meg, amennyiben egy reprezentatív időszakban a hasított sertések – a Közösség reprezentatív piacain az egyes tagállamokban regisztrált és az egyes tagállamok sertésállományának relatív nagyságát tükröző együtthatóval súlyozott árak alapján megállapított – piaci átlagára alacsonyabb, mint a referenciaár 103%-a, és várhatóan alacsonyabb is marad.
II rész – I cím – I fejezet – II szakasz – II alszakasz – 12 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás
2.A Bizottság – a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül – felfüggesztheti a közönséges búza állami intervencióját, ha a Rouenból származó, legalább 11% fehérjetartalmú búza ára meghaladja a referenciaárat.
2.A Bizottság felfüggesztheti a közönséges búza állami intervencióját, ha a Rouenból származó, legalább 11% fehérjetartalmú búza ára meghaladja a referenciaárat
A Bizottság – a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül – újra megnyitja az állami intervenciót, ha az e bekezdés első albekezdésében meghatározott körülmények többé nem állnak fenn.
A Bizottság újra megnyitja az állami intervenciót, ha az e bekezdés első albekezdésében meghatározott körülmények többé nem állnak fenn.
Indokolás
A Bizottság semmilyen indokot nem szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy miért vonná meg e hatáskört a tagállamok ágazati szakértőiből álló irányító bizottságtól.
II rész – I cím – I fejezet – III szakasz – I alszakasz
A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás
5) A II. rész I. címe I. fejezete III. szakaszának I. alszakaszát el kell hagyni.
törölve
Indokolás
A vaj a legérzékenyebb olyan termék, amelyből, töbletet állítanak elő, és az intervenciós eszközök fenntartása is ennek esetében a legfontosabb. Ezért fejelszteni kell a bizottsági javaslatot, fenntartva a vaj magántárolásának kötelező jellegű támogatását és a vaj értékesítési támogatását, elfogadva azonban ezen – rendkívül bonyolultan irányított – eszközök egyszerűsítését.
i) A c) pontot követően a bekezdés a következő pontokkal egészül ki:
«c bis) sózatlan vaj, amely a Közösség területén lévő, jóváhagyott vállalkozásban tejszínből vagy tejből készült, és amelynek minimális vajzsírtartalma 82 tömegszázalék, maximális zsírmentes tejszárazanyag-tartalma 2 tömegszázalék, maximális víztartalma pedig 16 tömegszázalék;
c ter) sózott vaj, amely a Közösség területén lévő, jóváhagyott vállalkozásban tejszínből vagy tejből készült, és amelynek minimális vajzsírtartalma 80 tömegszázalék, maximális zsírmentes tejszárazanyag-tartalma 2 tömegszázalék, maximális víztartalma 16 tömegszázalék, maximális sótartalma pedig 2 tömegszázalék;”
ii) az e) pontot el kell hagyni;
b) A (2) bekezdésben a második albekezdést el kell hagyni.
Indokolás
Egy korábbi módosítás már fenntartja a tárolás kötelező támogatását, így annak már nem kell szerepelnie a választható támogatások között.
1. „(1) A Bizottság határozhat vaj magántárolásának támogatásáról, különösen ha a piacon az árak változása és a termékek készletei olyan súlyos egyensúlyi zavarra utalnak, amely szezonális tárolással elkerülhető vagy csökkenthető.
2. A támogatás összegét a Bizottság a tárolási költségek és a vaj piaci ára valószínű változásának figyelembevételével rögzíti.”
Meg kell tartani a 1234/2007/EK rendelet 36. cikkét, amely előírja, hogy a Bizottság határozhat magántárolási támogatás nyújtásáról, ha a 31. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett sajttermékek esetében az árak alakulása és a készletek helyzete a piac egyensúlyának súlyos zavarára utalnak, amely szezonális tárolással felszámolható vagy csökkenthető. Ez az intézkedés versenyképes eszközt jelent a gazdaságok számára, és segíti a termékek minőségének javítását.
Ez a rendelkezés már olyan pusztító válsághelyzetekben is bizonyította hatékonyságát, mint a 2001-es száj- és körömfájásjárvány. A Bizottság ennek ellenére törölni akarja és ezt az állat- és növénybetegségek esetére létrehozott segélyalap bevezetésével indokolja. Ám nem azonos, hanem kiegészítő intézkedésekről van szó. Az olyan új fertőző állatbetegségek felbukkanása idején, mint például a kéknyelv betegség, az elővigyázatosság elvének megfelelően meg kell őrizni a 44. cikket.
a) A (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(3)
törölve
"1. A 45. cikkben említett kivételes támogatási intézkedésekhez a Közösség a tagállamok által viselt kiadások 50%-ának megfelelő mértékben társfinanszírozást nyújt.”
14a) A 66. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A tagállamok ideiglenes kvótaemeléseket alkalamzhatnak a többi tagállam tejkvótáinak kihasználatlansága alapján, amennyiben bizonyítékot képesek szolgáltatni arra, hogy tejpiacuk az általános szabályozás keretében nem képes a zökkenőmentes átmenetre. A Bizottság e célból minden évben kiszámítja a tejkvóták kihasználatlanságát. A Bizottság értékeli a tagállamok potenciális keresletét a kvóták kiegészítő emelései tekintetében, és javaslatot terjeszt elő a termelési kvóták átmeneti megosztására vonatkozóan minden gazdasági év elején. Ezeknek az egy adott gazdasági évre szóló átmeneti kvótáknak mindig alacsonyabbnak kell lenniük az érintett gazdasági évet megelőző gazdasági év kvótáinak kihasználatlansági szintjénél. A Bizottság munkáját segítheti a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság.”.
14b)A 78. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„3a. Az Európai Unió számára a többletilleték jogcímén végrehajtott befizetésekből, valamint a mezőgazdasági költségvetésben elért megtakarításokból származó teljes bevételnek a tejalapba kellene befolynia annak érdekében, hogy a tejágazatban kísérőintézkedéseket lehessen végrehajtani.
A […]/2008/EK rendelet [a közvetlen kifizetésekről szóló új rendelet] 68. cikkével [Általános szabályok] összhangban a finanszírozás tárgyát képező intézkedéseket nem a jelen rendszer szerint kell fianszírozni.”
Indokolás
A tejszektor érzékeny ágazat. Az agrárköltségvetés megtakarításait, különösen a tejágazaton belül, az ágazat támogatásához és szerkezetátalakításához kell felhasználni.
18a) a 91. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„A 2009/2010-től 2012/2013-ig terjedő gazdasági években ugyanezen feltételekkel a rövid rostok előállítására alkalmas len és kender szalmájának feldolgozásához is nyújtható támogatás.”
"1.A 91. cikkben meghatározott feldolgozási támogatás összege a hosszú lenrost esetében a következők szerint alakul:
"1.A 91. cikkben meghatározott feldolgozási támogatás összege a hosszú lenrost esetében a következők szerint alakul:
a)a 2009/2010-es és a 2010/2011-es gazdasági évre 200 EUR;és
a)a hosszú lenrost esetében:a 2009/2010-től 2012/2013-ig terjedő gazdasági évekre tonnánként 160 EUR;
b)tonnánként 100 EUR a 2011/2012-es és a 2012/2013-as gazdasági évre.”
b)a legfeljebb 7,5% szennyeződést és szilánkot tartalmazó rövid lenrost és kenderrost esetében:a 2009/2010-től 2012/2013-ig terjedő gazdasági évekre tonnánként 90 EUR.
A tagállamok azonban – a hagyományos felvevőpiacokra tekintettel – határozhatnak támogatás nyújtásáról a következő esetekben is:
a) 7,5–15% szennyeződést és szilánkot tartalmazó rövid lenrost,
b) 7,5–25% szennyeződést és szilánkot tartalmazó kenderrost.
A második albekezdésben említett esetekben a tagállamok a támogatást az előállított mennyiséget meg nem haladó mennyiség után adják, 7,5% szennyeződéssel és szilánkkal számolva.”
20a) A 94. cikk (1a) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(1a) A támogatható rövid lenrost és kenderrost maximális garantált mennyisége a 2009/2010-es gazdasági évtől a 2012/2013-as gazdasági évig gazdasági évenként 147 265 tonna.Ezt a mennyiséget a XI. melléklet A.II. pontjával összhangban, garantált nemzeti mennyiségek formájában szét kell osztani egyes tagállamok között.”
A 2009/2010-től 2012/2013-ig terjedő gazdasági évek során kiegészítő támogatást kell nyújtani az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozók részére a XI. melléklet A.III. pontjában ismertetett I. és II. területen található, lennel bevetett területek után, amelyek szalmatermelése
a) a 91. cikk (1) bekezdésében említett adásvételi szerződés vagy kötelezettségvállalás tárgyát képezte, és
b) hosszú rosttá történő feldolgozási támogatásban részesül.
A kiegészítő támogatás összege az I. területen 120 EUR/hektár, a II. területen pedig 50 EUR/hektár.”
II rész – I cím – IV fejezet – I szakasz – III alszakasz – 95 a cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás
1.A gyártott keményítő után tonnánként 22,25 EUR árkiegészítést kell fizetni a 2009/2010-es és a 2010/2011-es gazdasági évre a burgonyakeményítőt termelő vállalkozások részére a 84a. cikk (2) bekezdésében említett kvótahatáron belül gyártott burgonyakeményítő-mennyiség után, amennyiben a vállalkozások a kvótában meghatározott keményítőmennyiség gyártásához szükséges összes burgonya esetében megfizették a minimálárat a burgonyatermelők részére.
1.A gyártott keményítő után tonnánként 22,25 EUR árkiegészítést kell fizetni a 2009/2010-estől a 2012/2013-as gazdasági évig a burgonyakeményítőt termelő vállalkozások részére a 84a. cikk (2) bekezdésében említett kvótahatáron belül gyártott burgonyakeményítő-mennyiség után, amennyiben a vállalkozások a kvótában meghatározott keményítőmennyiség gyártásához szükséges összes burgonya esetében megfizették a minimálárat a burgonyatermelők részére.
Indokolás
Actuellement, un régime de contingentement prévoit une quantité maximale de fécule par pays ensuite répartie par féculerie (sous-contingentement) (règlement (CE) 1868/94, article 8). Le régime d'aide à la transformation de fécule de pommes de terre a été prorogé en juin 2007 (règlement (CE) 671/2007 pour les campagnes 2007/2008 et 2008/2009.
Cette production est génératrice de nombreux emplois industriels, très localisés, et dont la disparition aurait des conséquences importantes au niveau local. C'est pourquoi, il semble plus approprié de maintenir un statu quo sur ce régime de soutien jusqu'en 2013, tout en maintenant le contingentement et le prix minimum jusqu'en 2013 (demandé par les producteurs et féculiers des principaux pays producteurs).
A keményítő-előállításhoz kapcsolódó visszatérítések a burgonyakeményítő-ágazat szabályozásának szerves részeét képezik. Azok kiszámítása a világpiaci árak alapján történik, és jelenleg nullán állnak. Éppen ezért az európai feldolgozóipar versenyképességéhez szükséges ezen eszköz fenntartása nem jár további költségvetési következményekkel, és lehetővé teszi a vállalkozások számára kedvezőtlen piaci helyzetekre való válaszadást.
A tejszín, vaj és vajkoncentrátum csökkentett áron történő beszerzéséhez nyújtott támogatás
Amennyiben tejterméktöbbletek halmozódnak fel, vagy várható, hogy ilyen többletek halmozódnak fel, a Bizottság az általa meghatározott feltételek mellett dönthet úgy, hogy támogatás nyújtható a tejszín, a vaj és a vajkoncentrátum csökkentett áron történő beszerzéséhez:
a) cukrászati termékek és jégkrémek gyártói részére;
b) egyéb, a Bizottság által meghatározott élelmiszerek előállítói részére.”
29 a) A 122. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„A tagállamok ezenkívül elismerhetik termelői szervezetként a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelet 5.cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő kérelmezői csoportosulásokat1. Ebben az esetben az első albekezdés c) i. pontjában foglalt rendelkezések alkalmazandók.”
_________
1 HL L 93., 2006.3.31., 12. o.
Indokolás
E javaslat célja lehetővé tenni a földrajzi jelzéseket igénylő csoportok számára, hogy azokat az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 122. cikke értelmében vett termelői szervezetként ismerjék el, továbbá, ami még fontosabb, hogy a 122. cikk (1) bekezdése c)i) pontjában szereplő rendelkezések kedvezményezettjei lehessenek, azaz vonatkozzon rájuk "a termelés kereslethez való mennyiségi és minőségi szempontú igazításának" lehetősége.
«1.A 122. cikket és a 123. cikk(1) bekezdését a termelői vagy szakmaközi szervezetek elismerésére vonatkozó – a nemzeti jogon alapuló és a közösségi joggal összhangban álló – tagállami döntés sérelme nélkül kell alkalmazni az 1. cikkben említett ágazatok mindegyikében, a 122. cikk első bekezdésének a) pontjában és a 123. cikk(1) bekezdésében említett ágazatok kivételével.”
«1.A 122. cikket és a 123. cikk(1) bekezdését a termelői vagy szakmaközi szervezetek elismerésére vonatkozó – a nemzeti jogon alapuló és a közösségi joggal összhangban álló – tagállami döntés sérelme nélkül kell alkalmazni az 1. cikkben említett ágazatok mindegyikében, a 122. cikk első bekezdésének a) pontjában és a 123. cikk(1) bekezdésében említett ágazatok kivételével.”
Ezek a szakmaközi szervezetek különösen a megelőző jellegű kockázatkezelés, a kutatás és fejlesztés, a termékekről és a szektorokról szóló tájékoztatás és azok promóciója, a piacokra vonatkozó elemzés és tájékoztatás, valamint a szerződéskötéssel kapcsolatos intézkedések elősegítése érdekében tevékenykedhetnek.”
Indokolás
Mivel az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 124. cikke meghatározza a tagállamok azon lehetőségét, hogy valamennyi ágazatban elismerjenek szakmaközi szervezeteket, ezért – különösen a teljesség elvére tekintettel – szükségesnek látszik ezen testületek hagyományos tevékenységi területeinek felsorolása.
30a)A 162. cikk (1) bekezdése a) pontjának i) alpontját el kell hagyni. *
Az 1234/2007/EK rendelet cikkeit és mellékleteit ennek megfelelően ki kell igazítani.
Indokolás
Az EU export-visszatérítései mindig is komoly kritikát kaptak a fejlődő országok részéről. Tekintettel a jelenlegi konjunktúrára, helyénvalónak tűnik megszüntetni az export-visszatérítéseket a gabonafélék és a rizs esetében, annál is inkább, mivel a Bizottság a dohai tárgyalások keretében már javasolni akarta az export-visszatérítések eltörlését.
30b) A 162. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii) alpontját el kell hagyni. *
Az 1234/2007/EK rendelet cikkeit és mellékleteit ennek megfelelően ki kell igazítani.
Indokolás
Az EU export-visszatérítései mindig is komoly kritikát kaptak a fejlődő országok részéről. Tekintettel a jelenlegi konjunktúrára, helyénvalónak tűnik megszüntetni az export-visszatérítéseket a gabonafélék és a rizs esetében, annál is inkább, mivel a Bizottság a dohai tárgyalások keretében már javasolni akarta az export-visszatérítések eltörlését.
31 bis) A 182. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
"3. Azok a tagállamok, amelyek a 2006. február 20-án, a 318/2006/EK rendelet III. mellékletében rögzített cukorkvótához képest cukorkvótájukat több mint 50 %-kal csökkentik, a 2013/2014-es gazdasági évig ideiglenes állami támogatást nyújthatnak.
A Bizottság a valamely érintett tagállam által benyújtott kérelem alapján dönt az ezen intézkedés céljára rendelkezése álló állami támogatás teljes összegéről.
Olaszország esetében a cukorrépa-termelők számára és a cukorrépa szállítására nyújtandó, az első albekezdésben említett ideiglenes támogatás egy gazdasági évben, egy tonna cukorrépára vetítve összességében nem haladhatja meg a 11 EUR-t.
Finnország egy gazdasági évben hektáronként legfeljebb 350 EUR támogatást ítélhet oda a cukorrépa-termelőknek.
Az érintett tagállamok az egyes gazdasági évek végétől számított harminc napon belül tájékoztatják a Bizottságot az abban a gazdasági évben ténylegesen odaítélt állami támogatás összegéről.”
Indokolás
A cukorrépa- és cukornádtermelők jelenlegi közösségi támogatási rendszerét meg kell hosszabbítani 2013/2014-ig azon tagállamok vonatkozásában, amelyek a 320/2006/EK rendelet 3. cikkében előírt szerkezetátalakítási támogatást a 318/2006/EK tanácsi rendelet III. mellékletében 2006. február 20-án megállapított cukorkvóta legalább 50%-ára megadják, az ötéves felső határ nélkül, annak érdekében, hogy szembe tudjanak nézni az átszervezésből következő alkalazkodási szükségletekkel.
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 32 pont
Az 1234/2007/EK rendelet
184 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás
"5) 2011. június 30-ig az Európai Parlament és a Tanács részére a tejre vonatkozó kvótarendszer zökkenőmentes, fokozatos megszüntetésének feltételeiről, beleértve különösen a kvóták esetleges további növelését vagy a kiegészítő illeték esetleges csökkentését.”
"5) 2010. december 31-ig az Európai Parlament és a Tanács részére a tejpiac helyzetéről. A jelentés a kvótarendszer liberalizációja keretében elemzi a tagállamok igazgatási rendszerének hatékonyságát is. A jelentéshez szükség esetén megfelelő javaslatokat kell csatolni.”
Az I. melléklet a nemzeti tejkvótákat tartalmazza: mennyiségben (tonnában) kifejezve tagállamonként. Az I. melléklet e rendelet 4. cikkének (14) bekezdéséhez, valamint az 1234/2007/EK rendelet 55. cikkének (1) bekezdéséhez és 65. cikkéhez kapcsolódik. Az előadó azt javasolja, hogy a 2008/2009-es évre elfogadott 2%-os növelés mellett támogassák a tejkvóta 1%-os növelését a 2009/2010-es és a 2010/2011-es gazdasági évre vonatkozóan. Az előadója szeretné újra felmérni a piaci helyzetet a későbbi kvótaévekre, mivel a tejpiac gyorsan változik.
ELJÁRÁS
Cím
A 320/2006/EK, az 1234/2007/EK, a 3/2008/EK és a(z) […]/2008/EK rendelet módosítása a közös agrárpolitika módosítása céljából
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma
16.6.2008
Illetékes bizottság
A plenáris ülésen való bejelentés dátuma
AGRI
19.6.2008
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)
A plenáris ülésen való bejelentés dátuma
ENVI
19.6.2008
Nem nyilvánított véleményt
A határozat dátuma
ENVI
25.6.2008
Előadó(k)
A kijelölés dátuma
Luis Manuel Capoulas Santos
1.4.2008
Vizsgálat a bizottságban
20.5.2008
27.5.2008
24.6.2008
14.7.2008
23.9.2008
7.10.2008
Az elfogadás dátuma
7.10.2008
A zárószavazás eredménye
+:
–:
0:
24
13
5
A zárószavazáson jelen lévő tagok
Vincenzo Aita, Peter Baco, Sergio Berlato, Niels Busk, Luis Manuel Capoulas Santos, Giovanna Corda, Albert Deß, Gintaras Didžiokas, Konstantinos Droutsas, Constantin Dumitriu, Michl Ebner, Carmen Fraga Estévez, Duarte Freitas, Ioannis Gklavakis, Lutz Goepel, Bogdan Golik, Friedrich-Wilhelm Graefe zu Baringdorf, Esther Herranz García, Lily Jacobs, Elisabeth Jeggle, Heinz Kindermann, Vincenzo Lavarra, Stéphane Le Foll, Véronique Mathieu, Mairead McGuinness, Rosa Miguélez Ramos, James Nicholson, Neil Parish, María Isabel Salinas García, Agnes Schierhuber, Willem Schuth, Czesław Adam Siekierski, Alyn Smith, Petya Stavreva, Tőkés László, Donato Tommaso Veraldi
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)
Katerina Batzeli, Esther De Lange, Wiesław Stefan Kuc, Markus Pieper, Zdzisław Zbigniew Podkański, Vladimír Železný