JELENTÉS az üvegházhatást okozó gázkibocsátásnak a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról
15.10.2008 - (COM(2008)0017 – C6‑0041/2008 – 2008/0014(COD)) - ***I
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Előadó: Satu Hassi
A vélemény előadója (*):
Robert Goebbels, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 47. cikke
- AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
- INDOKOLÁS
- MELLÉKLET
- VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
- VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
- VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről
- VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről
- VÉLEMÉNY Regionális Fejlesztési Bizottság részéről
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
az üvegházhatást okozó gázkibocsátásnak a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(COM(2008)0017 – C6‑0041/2008 – 2008/0014(COD))
(Együttdöntési eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0017),
– tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 175. cikkének (1) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6‑0041/2008),
– tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, valamint a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A6‑0411/2008),
1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;
2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.
Módosítás 1 Határozatra irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) A Közösség álláspontja szerint, melynek legutóbb a Környezetvédelmi Tanács 2007. november 7-i, brüsszeli ülésén adott hangot, e célkitűzés elérése érdekében az átfogó globális éves felszíni átlaghőmérséklet-növekedés nem haladhatja meg 2 °C-nál többel az iparosodás előtti mértéket, ami az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának a 1990-es szinthez képest legalább 50%-os csökkentését jelenti. A kibocsátások ilyen mértékű csökkentése a gazdaság összes ágazatának részvállalását igényli. A fejlett országoknak a jövőben is ezen kezdeményezések élére kell állniuk, vállalva, hogy az üvegházhatást okozó gázkibocsátás mértékét az 1990-es szinthez képest együttesen 30 %-kal csökkentik 2020-ig. |
(2) A Közösség álláspontja szerint, melynek legutóbb a Környezetvédelmi Tanács 2007. november 7-i, brüsszeli ülésén adott hangot, e célkitűzés elérése érdekében az átfogó globális éves felszíni átlaghőmérséklet-növekedés nem haladhatja meg 2 °C-nál többel az iparosodás előtti mértéket, ami az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának a 1990-es szinthez képest legalább 50%-os csökkentését jelenti. A kibocsátások ilyen mértékű csökkentése a gazdaság összes ágazatának részvállalását igényli. A fejlett országoknak a jövőben is ezen kezdeményezések élére kell állniuk, vállalva, hogy az üvegházhatást okozó gázkibocsátás mértékét az 1990-es szinthez képest együttesen 30%-kal csökkentik 2020-ig, és 60–80%-kal 2050-ig. |
Indokolás | |
Márciusi ülésén az Európai Tanács rámutatott arra, hogy 2050-ig a kibocsátások 60–80%-os hosszú távú csökkentésére lenne szükség. | |
Módosítás 2 Határozatra irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4a) Az EU-n belüli energiafogyasztás 2020-ra 20 %-kal való csökkentése lehetőségének megvalósítása érdekében kötelezővé válik a tagállamokra az Energiahatékonysági cselekvési terv: A lehetőségek kihasználása című, COM(2006)545 közlemény kötelezővé válik a tagállamok számára. Ennek érdekében a Bizottság legkésőbb 2009-ig jogalkotási intézkedéseket fogad el. |
Indokolás | |
Az EU által kitűzött hatékonysági cél az egyetlen jogilag nem kötelező erejű, 2020-ig szóló célkitűzés. E potenciál elérése minden ágazat elsődleges célja kell, hogy legyen. Az energiahatékonysági cél elérésének köszönhető energiamegtakarítások nyomán csökkenni fog a kibocsátások összessége, különösen az építkezési és szállítmányozási ágazatok kibocsátásai. Az energia megőrzésének, illetve az európai uniós kormányok egyértelmű, energiahatékonyságba való befektetésre kötelezésének egyetlen módja az, ha az energiahatékonysági célt jogilag kötelező erejű célkitűzéssé tesszük. | |
Módosítás 3 Határozatra irányuló javaslat 6 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(6a) Minden tagállamnak nemzeti cselekvési tervet kell készítenie, amelyben kifejti, miként szándékozik a kibocsátáskereskedelmi rendszeren kívüli ágazatokban kitűzött csökkentési célokat elérni. Minden cselekvési tervhez mellékelni kell egy, az energiahatékonyság fellendítésére irányuló stratégiát. |
Módosítás 4 Határozatra irányuló javaslat 6 b preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(6b) Kötelezettségeik teljesítése során a tagállamok és a Bizottság figyelembe veszik a szociális és foglalkoztatási területen az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésével együtt járó lehetőségeket és kockázatokat. Mivel az éghajlatváltozás bekerült az új foglalkoztatási iránymutatásokba (COM(2007)0803), a nemzeti cselekvési tervekben is kulcsszerepet kell biztosítani az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak, különösen a foglalkoztatáspolitka, az oktatás és a kutatás területén. |
Módosítás 5 Határozatra irányuló javaslat 6 c preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(6c) A kibocsátáskereskedelmi rendszeren kívüli ágazatokban a kibocsátások csökkentése nagy mértékben függ az egyes állampolgárok tetteitől. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a polgárok megfelelő felkészítését, és a legjobb technológiák és megoldások alkalmazásához szükséges erőforrások rendelkezésre állását. A polgárokat arra kell ösztönözni, hogy többek között az oktatás és független tájékoztatás segítségével egy energiamegtakarítással járó új életformára térjenek át. |
Módosítás 6 Határozatra irányuló javaslat 6 d preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(6d) Az éghajlatváltozás miatt szükségessé vált munkaerő-piaci kiigazításokat és szerkezetváltást a strukturális alapokból, különösen az Európai Szociális Alapból és adott esetben az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból származó előirányzatokkal kell támogatni, valamint a különböző szinteken (ágazatspecifikus, ágazatközi, regionális, nemzeti és uniós szinten) történő szociális párbeszéd előmozdítása és szociális egyenlőségre törekvő feltételek létrehozása révén kell megkönnyíteni a vállalkozások és magánszemélyek képzésének és átképzésének támogatása érdekében. Ezeket az intézkedéseket megelőző megközelítés keretében kell meghozni, és ezen intézkedéseknek be kell vonniuk a szociális partnereket a nemzeti szokásokkal és gyakorlattal összhangban. |
Módosítás 7 Határozatra irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(7) A tagállamok kibocsátáscsökkentési vállalásait a szolidaritás elve és a Közösség egészén belüli fenntartható gazdasági növekedés kívánalma alapján kell meghatározni, figyelembe véve az egyes tagállamok egy főre jutó relatív GDP-jét. Azokban a tagállamokban, amelyekben jelenleg viszonylag alacsony az egy főre jutó GDP és ezért nagyarányú GDP-növekedéssel számolnak, az üvegházhatást okozó gázok 2005. évi kibocsátásának szintjéhez képest engedélyezni kell a kibocsátás mértékének növelését, ám a növekedésnek a Közösség átfogó csökkentési kötelezettségvállalásának keretén belül kell maradnia. Azokban a tagállamokban, amelyekben jelenleg viszonylag magas az egy főre jutó GDP, csökkenteni kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a 2005. évi kibocsátás szintjéhez képest. |
(7) A tagállamok kibocsátáscsökkentési vállalásait a tagállamok közötti egyenlő bánásmód elve alapján és a Közösség egészén belüli fenntartható gazdasági növekedés kívánalma alapján kell meghatározni. |
Módosítás 8 Határozatra irányuló javaslat 8 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(8a) A tagállamok – az együttes haszonnal járó, vissza nem vont cselekvések és politikák alapján – megindokolhatják az üvegházhatást okozó gázkibocsátási korlátaik szintjét meghaladó korlátlan hazai üvegházhatást okozó gázkibocsátás-csökkentést. E tekintetben elsőbbséget élvez a közegészségügy (különösen, ami a levegő tisztaságát illeti) és a nagyobb közbiztonság, az ökoszisztémák és a biodiverzitás megőrzése, a szegénység leküzdése, a foglalkoztatás és az energiaellátás biztonsága szempontjából élvezhető együttes haszon. |
Indokolás | |
A klímaváltozással foglalkozó kormányközi testület csökkentésekkel foglalkozó III. munkacsoportjának 4. értékelő jelentéséből egyértelműen kiderül, hogy a cselekvések együttes haszna csökkenő légszennyezés, nagyobb energiabiztonság és nagyobb vidéki foglalkoztatás formájában ellentételezi a csökkentés költségeit. Általános egyetértés uralkodik a tekintetben, hogy a világ elemzett régiói esetében az üvegházhatást okozó gázkibocsátások csökkentésének rövidtávon jelentős egészségügyi és egyéb kölcsönös haszna lehet mind az iparosodott, mind pedig a fejlődő országokban. | |
Módosítás 9 Határozatra irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(9) A kötelezettségek rugalmas tagállami szintű teljesítése és a fenntartható fejlődés, különösen a fejlődő országok fejlődésének elősegítése, valamint a befektetői biztonság növelése érdekében a Közösség bizonyos mértékig továbbra is elismeri a harmadik országok üvegházhatású gázkibocsátásainak csökkentését szolgáló projektekből származó kibocsátási egységeket mindaddig, amíg az éghajlatváltozásról szóló nemzetközi megállapodás meg nem születik. A tagállamok feladata biztosítani, hogy a kibocsátási egységek megvásárlására vonatkozó politikáik a projektek lehető legegyenletesebb földrajzi eloszlását eredményezzék, és nagymértékben hozzájáruljanak az éghajlatváltozással kapcsolatos jövőbeni nemzetközi megállapodás létrejöttéhez. |
(9) A kötelezettségek rugalmas tagállami szintű teljesítése és a fenntartható fejlődés, különösen a fejlődő országok fejlődésének elősegítése, valamint a befektetői biztonság növelése érdekében a Közösség bizonyos mértékig továbbra is elismeri a harmadik országok üvegházhatású gázkibocsátásainak csökkentését szolgáló projektekből származó kibocsátási egységeket mindaddig, amíg az éghajlatváltozásról szóló nemzetközi megállapodás meg nem születik. A tagállamoknak kötelezettséget kellene vállalniuk a fejlődő országokban az üvegházhatást okozó gázok csökkentését célzó erőfeszítések mellett, és biztosítaniuk kellene, hogy a kibocsátási egységek legalább 50 %-át a legkevésbé fejlett országokból és a kis szigetekből álló fejlődő államokból vásárolják annak érdekében, hogy a projektek lehető legegyenletesebb földrajzi eloszlását eredményezzék, és nagymértékben hozzájáruljanak az éghajlatváltozással kapcsolatos jövőbeni nemzetközi megállapodás létrejöttéhez. A harmadik országokban zajló valamennyi projektnek garantálnia kellene az új, alacsony szénkibocsátású technológiák átadását és meg kell felelnie azon kiemelkedő minőségi kritériumoknak, amelyek garantálják e technológiák többletjellegét és környezeti integritását. |
Módosítás 10 Határozatra irányuló javaslat 9 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(9a) Az egyes tagállamok által viselt kibocsátáscsökkentési költségek közötti különbségek kiegyenlítése eszközeként, a nagyobb földrajzi rugalmasság érdekében, ugyanakkor a Közösség teljes kötelezettségvállalása átfogó költséghatékonyságának javítása mellett, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátási jogosultságaik egy részét átruházhassák egy másik tagállamra. Az ilyen átruházásokat kétoldalú egyezmény által kell szabályozni, az átláthatóságot pedig a Bizottság értesítésével és az átruházás mindkét érintett állam jegyzékébe történő bejegyzésével kell biztosítani. |
Indokolás | |
E javaslattal fokozódna a költséghatékonyság a kibocsátáscsökkentést illető uniós célkitűzések terén. Ez az önkéntes lehetőség azoknak az országoknak is segítene, amelyek erőforrások hiányában nehézségekbe ütköznek a kibocsátáscsökkentés terén, ugyanis az átruházásokból származó pénzekből az átvevő országban további intézkedések/cselekvések finanszírozása válna lehetővé. Minden részt venni kívánó tagállam hasznára válna. De leginkább a környezetvédelem járna különösen jól, mert erőforrásaink hatékony kihasználása alapvető fontosságú a jó környezetpolitika számára. | |
Módosítás 11 Határozatra irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(13) Fontos, hogy a tagállamok a későbbiekben is fel tudják használni a CDM-egységeket, mert így 2012 után is biztosítható ezek piaca. A piac működése és az üvegházhatású gázok Közösségen belüli kibocsátásának további csökkentése, s ezáltal a Közösség megújuló energiaforrásokkal, energiabiztonsággal, innovációval és versenyképességgel kapcsolatban megfogalmazott céljainak teljesítése érdekében javasoljuk, hogy a tagállamok számára mindaddig legyen engedélyezett a harmadik országokban végzett kibocsátáscsökkentési projektek kibocsátási egységeinek éves beszámítása az egyes tagországokban a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó forrásokból származó kibocsátások 2005-ben megállapított értékének 3%-áig, ameddig nem születik nemzetközi megállapodás az éghajlatváltozással kapcsolatban. Ez a mennyiség a 2020-ra előirányzott csökkentési vállalás harmadának felel meg. A tagországok e mennyiség fel nem használt részét átruházhatják más tagországokra. |
(13) Fontos, hogy a tagállamok a későbbiekben is fel tudják használni a CDM-egységeket, mert így 2012 után is biztosítható ezek piaca. A piac működése és az üvegházhatású gázok Közösségen belüli kibocsátásának további csökkentése, s ezáltal a Közösség megújuló energiaforrásokkal, energiahatékonysággal, energiabiztonsággal, innovációval és versenyképességgel kapcsolatban megfogalmazott céljainak teljesítése érdekében javasoljuk, hogy a tagállamok számára mindaddig legyen engedélyezett a harmadik országokban vagy más tagállamokban végzett kibocsátáscsökkentési projektek kibocsátási egységeinek éves beszámítása az egyes tagországokban a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó forrásokból származó kibocsátások 2005-ben megállapított értékének 3%-áig, ameddig nem születik nemzetközi megállapodás az éghajlatváltozással kapcsolatban. Ez a mennyiség a 2020-ra előirányzott csökkentési vállalás harmadának felel meg. A tagországok e mennyiség fel nem használt részét árverésen eladhatják más tagországokra, feltéve hogy az ilyen projektek legalább 50 %-át legkevésbé fejlett országokban és kis szigetekből álló fejlődő államokban hajtják végre. |
Módosítás 12 Határozatra irányuló javaslat 13 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(13a) A Közösségnek jelentősen hozzá kell járulnia az üvegházhatást okozó gázok csökkentéséhez azokban az országokban, amelyek az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének részes felei, de nem szerepelnek annak I. mellékletében (az I. mellékletben nem szereplő részes felek). Az üvegházhatást okozó gázoknak az I. mellékletben nem szereplő részes felek országaiban történő csökkentésére irányuló erőfeszítésekhez való hozzájárulásnak egy olyan világszintű kibocsátási ütemterven kell alapulnia, amelynek célja az éghajlatváltozás terén a felmelegedésnek az iparosodás előtti szinthez képest 2 °C-ra való korlátozása, továbbá a 2012 utáni időszakra szóló nemzetközi megállapodástól kell függenie. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével kapcsolatos külső közösségi kötelezettségvállalást meg kell osztani a tagállamok között, figyelembe véve az egy főre jutó bruttó hazai terméket. A tagállamoknak megfelelő forrásokat kell rendelkezésre bocsátaniuk üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével kapcsolatos külső kötelezettségvállalásaik teljesítésére, többek között a kibocsátási egységek 2003/87/EK irányelv szerinti árveréséből befolyó bevételek jelentős részének e célra való előirányozása révén. |
Indokolás | |
Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport negyedik értékelő jelentése azt a következtetést vonja le, hogy a globális felmelegedés kevesebb mint 2 °C-ra történő korlátozásához a fejlődő országokban jelentős eltérésre van szükség a szokásos ütemtervtől. Az ipari országoknak átfogó nemzetközi megállapodás létrejötte esetén saját kötelező hazai csökkentéseiken túl hozzá kell járulniuk a kibocsátás fejlődő országokban szükséges korlátozásához. | |
Módosítás 13 Határozatra irányuló javaslat 14 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(14a) Amennyiben a Közösség és a tagállamok 2012. december 31-ig nem ratifikálnak ilyen nemzetközi megállapodást, a Bizottságnak a földhasználattal, a földhasználat-megváltoztatással és az erdészettel kapcsolatos kibocsátások és eltávolítások e határozatba történő felvételére irányuló javaslatot kell tennie a földhasználat, a földhasználat-megváltoztatás és az erdészet hozzájárulásának tartósságát és környezeti integritását, valamint a pontos ellenőrzést és számvitelt biztosító harmonizált módszereknek megfelelően. |
Indokolás | |
A földhasználat, a földhasználat-megváltoztatás és az erdészet (LULUCF) az éghajlatra gyakorolt globális hatás nagy részét teszi ki, és várhatóan a 2009-es koppenhágai megállapodásnak fontos részét képezi majd. A LULUCF-nek a terhek közös vállalására vonatkozó határozatba történő belefoglalása a környezeti integritást és a pontos számvitelt biztosító összehangolt közösségi szabályokon kell, hogy alapuljon. Ha a terhek közös vállalása értelmében a megfelelési erdészeti egységek használata nemzetközi rendszer részét képezi, azt is figyelembe kellene venni feltéve, hogy a tartósság (vagy az ideiglenes helyettesítés) biztosítva van. | |
Módosítás 14 Határozatra irányuló javaslat 14 b preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(14b) Ha a jövőbeni nemzetközi megállapodás tartalmazza a földhasználattal, a földhasználat-megváltoztatással és az erdészettel kapcsolatos kibocsátásokat és eltávolításokat, egy, az ezeknek a kibocsátásoknak és eltávolításoknak az ebbe a határozatba történő felvételéről szóló bizottsági javaslat foglalkozhatna azzal, hogy milyen feltételekkel lehetne használni a kibocsátási egységeket, amelyek a CDM végrehajtási bizottsága által tanúsított fenntartható, igazolható és tartós erdősítési és visszaerdősítési projektekből, a fejlődő országokban folytatott, a 2003/87/EK irányelv 11a. cikkének (5) bekezdésével összhangban megkötött nemzetközi megállapodásban említett erdészeti tevékenységekből vagy a 6. cikk (1) bekezdésében említett nemzetközi megállapodásnak megfelelően a fejlődő országokban folytatott bármilyen fenntartható, igazolható és tartós erdészeti projektekből származnak, elismerve, hogy az összes tIKCs-t vagy htIKCS-t a Kiotói Jegyzőkönyv vagy a nemzetközi megállapodás értelmében érvényes egységekkel ki kell cserélni, és hogy azok a tIKCs-k vagy htIKCS-k a tagállamok részéről is folyamatosan kicserélendők lejártuk előtt; |
Indokolás | |
A földhasználat, a földhasználat-megváltoztatás és az erdészet (LULUCF) az éghajlatra gyakorolt globális hatás nagy részét teszi ki, és várhatóan a 2009-es koppenhágai megállapodásnak fontos részét képezi majd. A LULUCF-nek a terhek közös vállalására vonatkozó határozatba történő belefoglalása a környezeti integritást és a pontos számvitelt biztosító összehangolt közösségi szabályokon kell, hogy alapuljon. Ha a terhek közös vállalása értelmében a megfelelési erdészeti egységek használata nemzetközi rendszer részét képezi, azt is figyelembe kellene venni feltéve, hogy a tartósság (vagy az ideiglenes helyettesítés) biztosítva van. | |
Amendment 15 Határozatra irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(15) Az ebben a határozatban foglaltak teljesítésének menetét évente értékelni kell az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló, 2004. február 11-i 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat értelmében benyújtott jelentések alapján. Kétévente fel kell mérni a tervezett haladást, 2016-ban pedig teljes körűen értékelni kell a határozatban foglalt kötelezettségek végrehajtásának eredményeit. |
(15) Az ebben a határozatban foglaltak teljesítésének menetét évente értékelni kell az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló, 2004. február 11-i 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat értelmében benyújtott jelentések alapján. Kétévente fel kell mérni a tervezett haladást, 2016-ban pedig teljes körűen értékelni kell a határozatban foglalt kötelezettségek végrehajtásának eredményeit, adott esetben a célkitűzések 2020-ig történő elérését célzó javaslatokat. A kétévenkénti értékelések részeként a Bizottság értékeli és jelentést készít arról, hogy milyen előrelépés történt annak biztosítása terén, hogy a különböző közösségi politikák (például a mezőgazdaság, a termékekkel kapcsolatos követelmények, a strukturális politikák, a kutatás területén) hozzájáruljanak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez. Az értékelésnek ki kell terjednie a tagállamokban nyilvántartott és/vagy végrehajtott CDM-projektek értékelésére is annak ellenőrzése érdekében, hogy azok vajon megfelelnek-e az ebben a határozatban említett minőségi kritériumoknak. |
Módosítás 16 Határozatra irányuló javaslat 15 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(15a) Amennyiben a Bizottság tervezett politikáinak és intézkedéseinek jelentős pozitív vagy negatív hatása lehet a tagállamok üvegházhatású gázkibocsátás csökkentési erőfeszítéseinek eredményességére, az ilyen javaslatok hatásvizsgálatánál számszerűsítve szerepeltetni kell az egyes tagállamok, illetve a Közösség egészének üvegházhatású gázkibocsátásra gyakorolt hatást. 2010. december 31-ig, majd azt követően 3 évente a Bizottság a 3. cikk (1) bekezdése és a 6. cikk (3) bekezdése szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozása érdekében jelentést készít a közösségi politikák és intézkedések által az egyes tagállamokra és a Közösség egészére gyakorolt pozitív és negatív hatásokról. |
Indokolás | |
Az ETS-en kívül eső legtöbb szektorban a közösségi szintű intézkedések kulcsfontosságúak lesznek a tagállamok számára kötelezettségeik teljesítéséhez (pl. közlekedési és járműhatékonysági standardok, épület- és készülékhatékonysági standadok, mezőgazdaság). A javasolt közösségi politikák és intézkedések hatását a kialakítási fázisban kell felmérni, majd rendszeres felülvizsgálatnak kell alávetni. | |
Módosítás 17 Határozatra irányuló javaslat 17 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(17a) A hatékonyság érdekében ennek a határozatnak gondoskodnia kell egy olyan mechanizmusról, amelynek révén az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására irányuló éves célt túllépő tagállamokra a 2003/87/EK irányelv szerint a létesítményekre alkalmazandó szankciókkal azonos szankciókat lehet alkalmazni, továbbá arról, hogy az ennek megfelelő szén-dioxid-egyenértékes mennyiség kerüljön levonásra a kibocsátási egységek említett irányelv szerinti következő árveréséből. Az ilyen bírságokból származó bevételeket az éghajlatváltozás mérséklését célzó intézkedések finanszírozását szolgáló közösségi alapban kell gyűjteni. |
Indokolás | |
Az átfogó uniós cél eléréséhez fontos, hogy a tagállamok betartsák ezt a határozatot. A kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében meghatározott létesítményekre alkalmazandó mechanizmushoz hasonló hatékony megfelelési mechanizmusra van szükség. | |
Módosítás 18 Határozatra irányuló javaslat 17 b preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(17b) Azt biztosítandó, hogy a tagállamok világosan és teljes mértékben megfelelnek a követelményeknek, a Bizottságnak olyan mechanizmust kell életbe léptetnie, amely a jelen határozat értelmében kötelezettségeiknek eleget nem tévő tagállamokra közvetlenül ró ki büntetést. |
Módosítás 19 Határozatra irányuló javaslat 20 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(20a) A vállalások teljesítésének határideje 2020. A 2020-ig tartó időszak alatt az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából több projekt kerül finanszírozásra. A Bizottságnak törekednie kell az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentését célzó közösségi vállalást tükrözni a kohéziós politikában és az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésének vonzatait beépíteni a kohéziós és strukturális fejlesztésre előirányzott alapokkal kapcsolatosan előírt feltételekbe. |
Módosítás 20 Határozatra irányuló javaslat 1 cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Ez a határozat a tagállami szerepvállalás meghatározásának szabályait rögzíti a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátási forrásokkal kapcsolatban a 2013 és 2020 közötti időszakra vonatkozó közösségi kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalások teljesítésének vonatkozásában. |
Ez a határozat minden egyes tagállam minimális szerepvállalásának szabályait rögzíti a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátási forrásokkal kapcsolatban a 2013 és 2020 közötti időszakra vonatkozó közösségi kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalások teljesítésének vonatkozásában. |
|
Rögzít egy szigorúbb csökkentési kötelezettségvállalásra irányuló automatikus eljárást is, amikor a Közösség nemzetközi megállapodás részesévé válik elkötelezve a Közösséget az 1990-es szinthez viszonyított több mint 20%-kal történő átfogó csökkentésre 2020-ig, mint például a 30%-os csökkentési cél, ahogyan azt az Európai Tanács 2007 márciusában jóváhagyta. |
Módosítás 21 Határozatra irányuló javaslat 1 a cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
1a. cikk |
|
Hatály |
|
A nemzetközi tengeri szállításból származó kibocsátás is a határozat hatálya alá tartozik, amíg be nem kerül a 2003/87/EK irányelv vagy bármely más olyan közösségi jogi eszköz hatálya alá, amely a csökkentési kötelezettségekben való részvételük 2013–2020 közötti időszakra történő előírására irányul. Ha 2011-ig az ágazat nem kerül be a 2003/87/EK irányelv vagy bármely más olyan közösségi jogi eszköz hatálya alá, amely a nemzetközi tengeri szállítás üvegházhatást okozó gázkibocsátásának csökkentésére irányul, a Bizottság 2012-ig javaslatot tesz az ágazatnak az e határozatba történő beillesztése céljából. |
Módosítás 22 Határozatra irányuló javaslat 2 cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
E rendelet alkalmazásában a 2003/87/EK irányelv 3. cikkében megállapított fogalommeghatározások érvényesek. |
For the purposes of this Decision, the relevant definitions laid down in Article 3 of Directive 2003/87/EC shall apply. |
Ezen túlmenően „üvegházhatású gázok kibocsátása” alatt a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), a fluorozott szénhidrogének (HFC), a perfluor-szénhidrogének (PFC) és a kén-hexafluorid (SF6) szén-dioxid-egyenértékben kifejezett kibocsátása értendő, a 2003/87/EK irányelv szerint meghatározott forrásokból. |
Ezen túlmenően „üvegházhatású gázok kibocsátása” alatt a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), a fluorozott szénhidrogének (HFC), a perfluor-szénhidrogének (PFC) és a kén-hexafluorid (SF6) szén-dioxid-egyenértékben kifejezett kibocsátása értendő, a 2003/87/EK irányelv szerint meghatározott forrásokból. A 3. cikk (1) bekezdésében említett jövőbeni nemzetközi megállapodás részeként meghatározott szabályok alapján a Bizottság a földhasználattal, a földhasználat-megváltoztatással és az erdészettel kapcsolatos kibocsátások és eltávolítások e határozatba történő felvételére irányuló javaslatot tesz a földhasználat, a földhasználat-megváltoztatás és az erdészet hozzájárulásának tartósságát és környezeti integritását, valamint a pontos ellenőrzést és számvitelt biztosító harmonizált módszereknek megfelelően |
Indokolás | |
A földhasználat, a földhasználat-megváltoztatás és az erdészet (LULUCF) az éghajlatra gyakorolt globális hatás nagy részét teszi ki, és várhatóan a 2009-es koppenhágai megállapodásnak fontos részét képezi majd. A LULUCF-nek a terhek közös vállalására vonatkozó határozatba történő belefoglalása a környezeti integritást és a pontos számvitelt biztosító összehangolt közösségi szabályokon kell, hogy alapuljon. Ha a terhek közös vállalása értelmében a megfelelési erdészeti egységek használata nemzetközi rendszer részét képezi, azt is figyelembe kellene venni feltéve, hogy a tartósság (vagy az ideiglenes helyettesítés) biztosítva van. | |
Módosítás 23 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
1. A kibocsátások ebben a cikkben előírt szintjének további csökkentését eredményező nemzetközi éghajlatváltozási megállapodás létrejöttéig az egyes tagállamok 2020-ig az ezen határozat mellékletében a 2005-ös kibocsátások alapján számukra megállapított arányban csökkentik a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó forrásokból származó üvegházhatású gázok kibocsátását. |
1. A kibocsátások ebben a cikkben előírt szintjének további csökkentését eredményező nemzetközi éghajlatváltozási megállapodás létrejöttéig az egyes tagállamok 2020-ig minimálisan az ezen határozat mellékletében a 2005-ös kibocsátások alapján számukra megállapított arányban csökkentik a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó forrásokból származó üvegházhatású gázok kibocsátását. |
Módosítás 24 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
3. A 2013 és 2019 közötti időszakban a tagállamok egy adott évben előrehozhatják a következő évről az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban a (2) bekezdésben meghatározott kvótáik 2%-ának megfelelő mennyiséget. Amennyiben egy adott tagállam nem használja fel éves kibocsátási kvótáját, a fennmaradó mennyiséget átviheti a következő évre. |
3. A 2013 és 2019 közötti időszakban a tagállamok egy adott évben előrehozhatják a következő évről az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban a (2) bekezdésben meghatározott kvótáik 1%-ának megfelelő mennyiséget. Amennyiben egy adott tagállam saját kibocsátásaival nem használja fel a (2) bekezdésben megszabott éves hazai kibocsátási kvótáját, a hazai üvegházhatást okozó gázkibocsátások mennyisége és a kvóta közötti különbséget átviheti a következő évre. |
Indokolás | |
Több tagállam számára a 2%-os érték csökkentési kötelezettségük nagyobb részét jelentené, és ezzel veszélyeztethetné a valóban lineáris csökkentést. Ha ehelyett 1%-ot alkalmazunk maximális mennyiségként, nagyobb a valószínűsége annak, hogy a tagállami kibocsátások valóban csökkennek. | |
Módosítás 25 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 3 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
3a. Minden tagállam, feltéve hogy ez teljes mértékben megfelel az e határozatból eredő kötelezettségeknek, kétoldalú egyezmény alapján és a Bizottságot való értesítést követően, átruházhatja, eladhatja vagy kölcsönözheti az (1) és (2) bekezdésben engedélyezett üvegházhatásúgáz-kibocsátási jogosultságai egy részét egy másik tagállamnak. Az átvevő tagállam felhasználhatja ezt az üvegházhatásúgáz-kibocsátási jogosultságot arra, hogy az ebben a cikkben meghatározott kötelességének eleget tegyen. Az ilyen átruházásból származó bevételt energiahatékonyságba, megújuló energiába és éghajlatkímélő közlekedési módokba történő beruházások révén az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésére kell fordítani. |
Indokolás | |
Ez a javaslat megnyitja az utat a tagállamok közötti kibocsátáskereskedelem előtt, feltéve hogy azok a megelőző években megfelelnek az ebben a határozatban foglalt kötelezettségeknek és a bevételeket a kibocsátás csökkentésére fordítják. | |
Módosítás 26 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 3 b bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
3b. Amennyiben egy tagállam a (2) bekezdésben megengedett mennyiségnél több üvegházhatást okozó gázt bocsát ki, a következő évben kompenzálnia kell a nem teljesítés mértékét az előző évben kibocsátott üvegházhatást okozó gáz kvótán felüli mennyiségnek az 1,3-as kötelező hozzáadott helyreállítási tényezővel növelt szorzatával. Amennyiben egy adott tagállam nem használja a (2) bekezdésben megszabott éves hazai kibocsátási kvótáját, a fennmaradó mennyiséget átviheti a következő évre. |
Indokolás | |
Mivel a kibocsátáscsökkentés teljes összege számít az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, önmagukban a bírságok nem elégségesek. A Bizottságnak ugyanazt az 1,3-as korrekciós tényezőt kell használnia, mint amely a Kiotói Jegyzőkönyv megfelelési rendszerében is használatos. | |
Módosítás 27 Határozatra irányuló javaslat 3 a cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
3a. cikk |
|
A 2020 utáni időszakra vonatkozó kibocsátási szintek |
|
Azokban az ágazatokban, amelyek nem tartoznak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá, az üvegházhatást okozó gázok közösségi kibocsátása 2020 után is évről évre csökken, hozzájárulva az összes forrásból származó üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 2035-ig legalább 50%-os, 2050-ig 60–80%-os átfogó közösségi csökkentéséhez, az Európai Unión belül a fosszilis tüzelőanyagokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás teljes felszámolásának végső céljával. A Bizottság 2011-re megvizsgálja, hogy helyénvaló-e egy további időszakra közösségi csökkentési célkitűzés megkülönböztetése, és adott esetben javaslatokat tesz. |
Indokolás | |
Ha az EU célja a 2 fokos célkitűzés betartása, kibocsátásait már most egy hosszabb távú görbére kell helyeznie. | |
Módosítás 28 Határozatra irányuló javaslat 3 b cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
3b. cikk |
|
Energiahatékonyság |
|
A Bizottság jelentést készít a tagállamokban az energiahatékonysági fejlesztést illetően elért előrehaladásról. A Közösségen belüli energiafogyasztás 2020-ra 20 %-kal való csökkentése lehetőségének megvalósítása esetére kötelezővé válik a tagállamokra az eEnergiahatékonysági cselekvési terv: A lehetőségek kihasználása című, COM(2006)545 közlemény kötelezővé válik a tagállamok számára. Ennek érdekében a Bizottság legkésőbb 2009-ig intézkedéseket javasol, ezen időpont után pedig a tagállamok energiahatékonysági stratégiát állítanak össze. |
Módosítás 29 Határozatra irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A tagállamok feladata biztosítani, hogy a kibocsátási egységek megvásárlására vonatkozó politikáik a projektek lehető legegyenletesebb földrajzi eloszlását eredményezzék és hozzájáruljanak az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi megállapodás létrejöttéhez. |
A tagállamok feladata biztosítani, hogy a kibocsátási egységek legalább 50 %-át a legkevésbé fejlett országokból és kisszigetekből álló fejlődő államokból vásárolják annak érdekében, hogy a projektek lehető legegyenletesebb földrajzi eloszlását érjék el, és hozzájáruljanak az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi megállapodás létrejöttéhez. |
Módosítás 30 Határozatra irányuló javaslat 4 cikk – 2 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
2a. A tagállamok csak olyan megújuló energia és végfelhasználási hatékonyság projektekből származó projektegységeket használhatnak fel, amelyek megfelelnek a projektek addicionalitását biztosító magas minőségi követelményeknek és hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez. A színvonalas projektekből származó egységek olyan egységek, amelyek: |
|
a) olyan projektekből származó valódi, ellenőrizhető, további és tartós kibocsátáscsökkentést képviselnek, amelyek egyértelmű fenntartható fejődési előnyökkel járnak, és amelyeknek nincs jelentős környezeti vagy társadalmi hatása, továbbá |
|
b) jövőbeni és általuk ratifikált nemzetközi megállapodás értelmében a globális kibocsátáscsökkentéshez megfelelően hozzájáruló országokban megvalósuló projektekből származnak. |
|
Azokat a harmonizált intézkedéseket, amelyek azt erősítik meg, hogy mely projektek vagy projekttípusok felelnek meg ezeknek a kritériumoknak, a 9. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás útján lehet elfogadni. |
Módosítás 31 Határozatra irányuló javaslat 4 cikk – 4 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
4. Az egyes tagállamokban a kibocsátási egységek (1), (2) és (3) bekezdésnek megfelelő felhasználása éves szinten nem haladja meg az egyes tagállamokban a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó forrásokból származó kibocsátások 2005-ben megállapított mennyiségének 3%-át. |
4. Az egyes tagállamokban a kibocsátási egységek (1), (2) és (3) bekezdésnek megfelelő felhasználása éves szinten nem haladja meg az egyes tagállamokban a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó forrásokból származó kibocsátások 2005-ben megállapított mennyiségének 8 %-át a 2013–2020 közötti időszakra.. |
A tagországok e mennyiség fel nem használt részét átruházhatják más tagországokra. |
|
Indokolás | |
A rugalmasságra vonatkozó általános kompromisszum részeként, ahol az EU-n belüli belső rugalmasság bárminemű megszorítás nélkül engedélyezett, a tiszta fejlesztési mechanizmusból / közös végrehajtásból (CDM/KV) származó kompenzáció figyelembe vételre kerül az EU-n belüli átruházás elsődlegességének tükrözésére, és megváltoztatásával az egész időszak lefedésre kerül ahelyett, hogy éves kvótát alkalmaznának, amelynek felhasználatlan része kárba veszik. | |
Módosítás 32 Határozatra irányuló javaslat 4 a cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
4a. cikk |
|
A kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos külső közösségi kötelezettségvállalások |
|
1. Az éghajlatváltozásról szóló átfogó nemzetközi megállapodás létrejötte után a Közösség és a tagállamok 2013-tól kezdődően finanszírozzák az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérhető, ellenőrizhető, kézzelfogható és kötelező csökkentését azokban az országokban, amelyek az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének részes felei, de nem szerepelnek annak I. mellékletében (az I. mellékletben nem szereplő részes felek). |
|
2. A tagállamok a (1) bekezdésben foglalt kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos külső kötelezettségvállalásaikat az alábbiak szerint hajthatják végre: |
|
a) Közvetlen támogatás, illetve egy vagy több kétoldalú és/vagy többoldalú alapban való részvétel, melyek kizárólagos célja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló politikák és intézkedések finanszírozása az I. mellékletben nem szereplő részes felek országaiban. |
|
b) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének keretében nemzetközi éghajlatváltozási megállapodásban meghatározottak szerint erdőirtásból és erdőpusztulásból eredő, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez nyújtott támogatás. |
|
3. A tagállamok biztosítják, hogy a kibocsátásnak az I. mellékletben nem szereplő részes felek országaiban történő csökkentésére vonatkozó politikáik a projektek méltányosabb földrajzi eloszlását eredményezzék. |
Justification | |
Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport negyedik értékelő jelentése azt a következtetést vonja le, hogy a globális felmelegedés kevesebb mint 2 °C-ra történő korlátozásához a fejlődő országokban jelentős eltérésre van szükség a szokásos ütemtervtől. Az ipari országoknak átfogó nemzetközi megállapodás létrejötte esetén saját kötelező hazai csökkentéseiken túl hozzá kell járulniuk a kibocsátás fejlődő országokban szükséges korlátozásához. | |
Módosítás 33 Határozatra irányuló javaslat 4 b cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
4b. cikk |
|
A fejlődő országok támogatása a klímaváltozás negatív következményeihez való alkalmazkodás érdekében |
|
1. A klímaváltozásról szóló nemzetközi egyezmény megkötése esetén a Közösség 2013-tól kötelező erejű kötelezettségvállalást tesz a fejlődő országok engedélyen alapuló pénzügyi támogatására, különösen a klímaváltozás által leginkább veszélyeztetett közösségek és országok tekintetében annak érdekében, hogy támogassa őket az alkalmazkodásban és a kockázatok csökkentésében. Ezek a beruházások a 4. cikkben említetteken felül értendők. |
|
2. Az (1) bekezdésben említett támogatás évente lineárisan növekszik, és 2020-ig eléri legalább a 10 Mrd EUR-t. A támogatási erőfeszítéseknek 2013-ra el kell érniük legalább az 5 Mrd EUR-t. A támogatást az EU-hoz, és/vagy az alkalmazkodás érdekében létrejött nemzetközi alapokhoz kell becsatornázni, ideértve az éghajlatváltozás elleni globális szövetséget (GCCA) és más jövendő, az alkalmazkodás érdekében létrejött, nemzetközi egyezmény által támogatott nemzetközi alapokat. Az alkalmazkodási támogatás a jelenlegi segélyáramláson felüli, de integrálódik a fejlesztési segély főáramlatába. |
|
3. A tagállamok felhasználhatják a jelen cikkből származó kötelezettségek teljesítése érdekében módosított 87/2003/EK irányelv végrehajtása során aukcióból szerzett jövedelmeiket. |
Indokolás | |
Az ipari államok nagymértékben felelősek a fejlődő országokat sújtó klímaváltozás negatív hatásaiért. Az EU ezért köteles kifizetni ezeket a károkat. | |
Módosítás 34 Határozatra irányuló javaslat 5 cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
1. A tagállamok a 280/2004/EK határozat 3. cikke értelmében benyújtott éves jelentéseikben beszámolnak a 3. cikkben foglaltak végrehajtásából fakadó éves kibocsátások szintjéről, valamint a kibocsátási egységek 4. cikk szerinti felhasználásáról. |
1. A tagállamok a 280/2004/EK határozat 3. cikke értelmében benyújtott éves jelentéseikben beszámolnak a 3. cikkben foglaltak végrehajtásából fakadó éves kibocsátások szintjéről, a kibocsátási egységek 4. cikk szerinti felhasználásáról és földrajzi eloszlásáról, valamint a külső alkalmazás és a közösségi kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalások 4a. cikk értelmében történő végrehajtásáról és földrajzi eloszlásáról. |
|
E jelentések valamennyi főbb ágazatra vonatkozóan kétéves előrejelzéseket tartalmaznak a kibocsátás tervezett intézkedések következtében történő csökkentése tekintetében a 2020-ra, 2035-re és 2050-re kitűzött csökkentési célok elérése érdekében. A határozat 3. cikkében foglalt mértéket meghaladó, a Közösségben kötelező kibocsátáscsökkentéssel járó, az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi megállapodás létrejöttéig a tagállamok politikákat és intézkedéseket hoznak, amelyek 2020-ig az 1990-es szinthez viszonyítva -30%-os közösségi csökkentési célkitűzésen alapulnak. |
|
1a. A tagállamok jelentést tesznek a 87/2003/EK irányelv által le nem fedett forrásokból származó éves üvegházhatású gázkibocsátásukról a következő év augusztus 31-ig. |
|
A Bizottság ezen időpontot követően két hónapon belül hitelesíti és közzéteszi a jelentéseket. A fentiek megsértése esetében a 5a. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni. |
2. A Bizottság a 280/2004/EK határozat 5. cikke (1) bekezdésének értelmében benyújtott jelentésében értékeli, hogy a haladás elégségesnek bizonyul-e az ebben a határozatban foglalt kötelezettségvállalások teljesítéséhez. |
2. A Bizottság a 280/2004/EK határozat 5. cikke (1) bekezdésének értelmében benyújtott jelentésében értékeli, hogy a haladás elégségesnek bizonyul-e az ebben a határozatban foglalt kötelezettségvállalások teljesítéséhez. |
Az értékelés figyelembe veszi a közösségi szakpolitikákban és intézkedésekben bekövetkezett változásokat és a tagállamok által a 280/2004/EK határozat 3. és 5. cikkének megfelelően közölt adatokat. |
Az értékelés figyelembe veszi a közösségi szakpolitikákban és intézkedésekben bekövetkezett változásokat és a tagállamok által a 280/2004/EK határozat 3. és 5. cikkének megfelelően közölt adatokat. |
A 2013. évre vonatkozó kibocsátási jelentésektől kezdődően az értékeléseknek kétévente előrejelzést is kell tartalmazniuk arról, hogy milyen mértékű előrehaladás várható a Közösségen belül és a tagállamokban az e határozat alapján fennálló kötelezettségek teljesítésének terén. A tagállamok 2016. július 1-je előtt jelentésben tájékoztatnak a várható haladásról. |
A 2013. évre vonatkozó kibocsátási jelentésektől kezdődően az értékeléseknek kétévente előrejelzést is kell tartalmazniuk arról, hogy milyen mértékű előrehaladás várható a Közösségen belül és a tagállamokban az e határozat alapján fennálló kötelezettségek teljesítésének terén. A tagállamok 2016. július 1-je előtt, majd minden azt követő második évben jelentésben tájékoztatnak a várható haladásról. |
|
A Bizottság értékeli az EU ágazati politikáinak az üvegházhatást okozó gázok Közösség által történő kibocsátására gyakorolt hatását, valamint a kibocsátáscsökkentés e politikákkal összefüggő lehetőségeit. A Bizottság adott esetben javaslatokat tesz annak biztosítására, hogy ezek a politikák megfelelő módon hozzájáruljanak a 2020-ra és 2050-re kitűzött csökkentési célok teljesítéséhez. |
|
2a. A 3. cikk végrehajtásából származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás jelentésére szolgáló általános forma, az egységek felhasználása a jelen határozat 4. cikkével összhangban és a 4a. cikk végrehajtása a 9. cikkben említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban történik. |
|
2b. A Bizottság 2011. december 31-ig elkészíti és benyújta jelentését az Európai Tanács számára, amely jelentésben a jelen határozat és a 87/2003/EK irányelv szerinti forrásokból származó kötelező üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésével kapcsolatban meghatározza: |
|
– minden tagállamnak az 1990-es szinthez viszonyított üvegházhatásúgáz-kibocsátás korlátozását 2020-ig; továbbá |
|
– valamennyi tagállam 2020-as üvegházhatásúgáz-kibocsátását. |
|
2c. A Bizottság felülvizsgálja, és adott esetben frissíti vagy módosítja a 280/2004/EK határozatot, a 2005/166/EK határozatot és a 2216/2004/EK bizottsági rendeletet a határozat végrehajtásából leszűrt tapasztalatokra figyelemmel. |
|
2d. A Bizottság jelentést készít, amelyben meghatározza azokat a további lépéseket, amelyeket közösségi szinten meg kell tenni az Európai Tanács által meghatározott energiahatékonysági célkitűzések teljesítésének biztosítása érdekében. A jelentés különösen a következőket tartalmazza: |
|
a) a 2006/32/EK irányelv 4. cikkének (5) bekezdésében említett vizsgálat eredményei (amelyek arra vonatkoznak, hogy a fehér tanúsítványokról szóló irányelv helyénvaló-e). A jelentésnek különösen meg kell határoznia a fehér tanúsítványokra vonatkozó kötelező, közösségi szintű kereskedelmi rendszer lehetőségeit; |
|
b) a háztartások és az üzleti célú épületek kibocsátásának szigorú termék- és építési szabványok révén való csökkentésére vonatkozó részletes javaslatokat annak biztosítása céljából, hogy az összes új lakóépület és üzleti célú ingatlan 2020-ra „nulla szén-dioxid-kibocsátású” legyen; |
Indokolás | |
Az időszerű jelentés elengedhetetlen ahhoz, hogy a Bizottság képes legyen értékelni, hogy a tagállamok teljesítik-e a célkitűzéseiket, illetve hogy nem teljesítés esetén intézkedéseket tegyen. | |
Módosítás 35 Határozatra irányuló javaslat 5 a cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
5a. cikk |
|
Megfelelési mechanizmus |
|
(1) Amennyiben egy tagállam esetében a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó forrásokból származó üvegházhatású gáz kibocsátása meghaladja az e határozat 3. cikkében az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására meghatározott éves határértéket, a tagállam a 2003/87/EK irányelv 16. cikkében meghatározott összegnek megfelelő többletkibocsátási bírságot fizet. |
|
A többletkibocsátás miatti bírságokból származó bevételeket a megújuló energia kutatására, fejlesztésére és felhasználására, valamint a fokozott energiahatékonyság és -megőrzés javítására és erősítésére szolgáló közösségi alapba kell befizetni. |
|
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a szén-dioxid-egyenérték tonnában kifejezett határértékét meghaladó értékek összegét le kell vonni a tagállam által a 2003/87/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének megfelelően később elárverezett egységekből. Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) felső határainak tiszteletben tartása érdekében a Bizottság ezeket az egységeket elárverezi, és a bevétel az (1) bekezdésben említett alapba kerül. |
|
(3) A Bizottság mechanizmust dolgoz ki annak érdekében, hogy a nem teljesítésből származó többletkibocsátási bírság kézhez vételéig az adott tagállam a 2003/87/EK irányelv 9a. és 10. cikkei szerinti egységeiből ne bocsáthasson aukcióra. Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) felső határainak tiszteletben tartása érdekében a Bizottság ezeket az egységeket elárverezi. A Bizottság létrehoz továbbá egy olyan mechanizmust, amelynek révén a visszatartott kibocsátási egységek elárverezéséből származó bevételeket a többletkibocsátási bírság kiegyenlítését követően kifizetik az érintett tagállam részére. |
|
(4) A Bizottság intézkedéseket fogad el az (1) bekezdésben említett közösségi alap és a (3) bekezdésben említett mechanizmusok létrehozása céljából. Az ezen határozat nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 9. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. |
Indokolás | |
Egy erős és hatékony teljesítési mechanizmus kulcsfontosságú, különösen ha a tagállamok közötti kereskedelem megengedett. | |
Módosítás 36 Határozatra irányuló javaslat 5 b cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
5b. cikk |
|
A hatóságok együttműködése |
|
Mivel a Közösség által felvállalt kötelezettség nem csupán a tagállamok kormányaira ró feladatokat, hanem a tagállami helyi és regionális önkormányzatok és egyéb helyi és regionális képviseleti fórumok és szervek számára is, a tagállamok biztosítják a központi és a különböző szintű helyi hatóságaik közti együttműködést.. |
Módosítás 37 Határozatra irányuló javaslat 5 c cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
5c. cikk |
|
Megújuló energiaforrások |
|
Mivel a villamos energia megújuló energiaforrásokból való termelésének növelése különösen fontos eszköze az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkentésének, ezért a tagállamok gazdaságilag vonzóvá tenszik a megújuló energiákból történő villamosenergia-termelést, így a megújuló energiákból történő villamosenergia-termelés növelésével ösztönözve a piaci résztvevőket, hogy tegyenek határozott hozzájárulást annak érdekében, hogy a tagállamok megfeleljenek kötelezettségeiknek. |
Módosítás 38 Határozatra irányuló javaslat 5 d cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
5d. cikk |
|
A piaci szereplők bevonása |
|
Az egyes tagállamok, a központi kormányzat, valamint a helyi és regionális szervek és hatóságok mellett mind a piaci szereplőket, mind a háztartásokat és az egyéni fogyasztókat bevonják a közösségi kötelezettségvállalás megvalósításához való hozzájárulásba, a nekik betudható üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértékétől függetlenül. |
Módosítás 39 Határozatra irányuló javaslat 5 e cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
5e. cikk |
|
Innovatív technikák támogatása |
|
A tagállamok biztosítják az új, innovatív technikák alkalmazásának támogatását annak érdekében, hogy az ipari szereplők új munkahelyeket tudjanak létesíteni, amellyel növelhető a versenyképesség, és amely ily módon elősegíti a lisszaboni stratégia által kitűzött célok elérését. |
Módosítás 40 Határozatra irányuló javaslat 6 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
5. A Bizottság a projektegységek további típusainak tagállami felhasználásáról, illetve a nemzetközi megállapodás értelmében létrejött egyéb mechanizmusok tagállami felhasználásáról rendelkező intézkedéseket fogad el. |
5. A Bizottság a projektegységek további típusainak tagállami felhasználásáról, illetve a nemzetközi megállapodás értelmében létrejött egyéb mechanizmusok tagállami felhasználásáról rendelkező intézkedéseket fogad el, amelyek biztosítják a minőséget, az addicionalitást és a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulást. |
Módosítás 41 Határozatra irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
2. Az e bekezdésre való hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel annak 8. cikkére is. |
2. Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel. |
Indokolás | |
A rendelkezés megfogalmazása összhangban az új ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra utalás standard formájával. | |
Módosítás 42 Határozatra irányuló javaslat 10 cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A Bizottságnak jelentésben kell értékelnie az ebben a határozatban foglaltak végrehajtását. A Bizottság a jelentését a megfelelő javaslatokkal együtt 2016. október 31-ig megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. |
A Bizottságnak jelentésben kell értékelnie az ebben a határozatban foglaltak végrehajtását. A jelentés azt is értékeli, hogy e határozat végrehajtása milyen módon befolyásolja a nemzeti, uniós és nemzetközi szintű versenyt. A Bizottság a jelentését a megfelelő javaslatokkal együtt 2016. október 31-ig megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. |
INDOKOLÁS
Előzmények
2007 márciusában az Európai Tanács az éghajlattal kapcsolatos célkitűzésekben állapodott meg. Nemzetközi megállapodás részeként az EU az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez viszonyított 30%-os csökkentését vállalná 2020-ra Nemzetközi megállapodás nélkül az EU függetlenül is legalább 20%-os csökkentést érne el. A javaslat az ún. uniós klímacsomag része, melyet a Bizottság terjesztett elő a fenti döntések végrehajtása érdekében. Az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) az EU kibocsátásának nagyjából felét fedi le 2013 és 2020 között. A terhek közös vállalására vonatkozó határozatra irányuló javaslat lefedi a többi ágazatot (mint a közlekedés, épületek, szolgáltatások, kisebb ipari létesítmények, mezőgazdaság és hulladékgazdálkodás), a kettő együtt alkotja az uniós kibocsátási plafont.
Csökkentési cél
A Bizottság javaslata az üvegházhatást okozó gázok 2020-ig 20%-kal történő csökkentésén alapul, amely arány 30%-ra nőhet, ha a 2012 utánra vonatkozó nemzetközi megállapodás véglegesítésre kerül.
Mindazonáltal az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport negyedik értékelő jelentése azt a következtetést vonja le, hogy ahhoz, hogy a globális felmelegedést 50%-os valószínűséggel az iparosodás előtti szinthez képest kevesebb mint 2 C-ra lehessen korlátozni, az ipari országoknak 1990-hez képest 25–40%-kal kell csökkenteniük kibocsátásaikat. Ezt az arányt az Egyesült Államokon kívül minden ipari ország kifejezetten elismerte az ENSZ 2007 decemberében Bali szigetén rendezett, éghajlatváltozásról szóló konferenciáján. A 20%-os csökkentési cél jóval a szükséges célkitűzés szintje alatt marad. Továbbá az Európai Parlament kérte (pl. 2006. október 26.), hogy az uniós belső politikák 30%-on alapuljanak.
Ezért az előadó azt javasolja, hogy az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport tanácsával összhangban lévő 30%-os csökkentési célt vegyük e határozat kiindulópontjának, míg a 20%-os csökkentés tartalék lehetőség marad arra az esetre, ha a nemzetközi megállapodás késedelmet szenved. Így a tervezési és végrehajtási intézkedések a kezdettől fogva a 30%-os csökkentés felé irányulnának az EU tagországaiban. A célkitűzés lazítása később nem ütközne nehézségbe, ha a 2012 utánra vonatkozó megállapodásra nem kerül sor időben. Ha azonban a tagállamok csupán 20%-os csökkentésre készülnek, és ehhez mérten tervezik az intézkedéseket, sokkal nehezebb lesz azokat utólag szigorítani.
A tiszta fejlesztési mechanizmusok (CDM) és a közös végrehajtás (JI) használata
A bizottsági javaslat nagyvonalúan szabja meg a hazai csökkentési célok EU-n kívüli kibocsátáscsökkentéssel való kompenzálásának szintjét: 2005-ben 3% a nem a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó ágazatokban, még a nemzetközi megállapodás elmaradása esetén is, a 20%-os csökkentési cél mellett.
A 20%-os csökkentésre vonatkozó forgatókönyv szerint a nem a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó ágazatokban a teljes csökkenés 2005 és 2020 között 1200 Mt. A Bizottság javaslata legfeljebb 700 Mt esetleges kompenzációt jelentene a közös végrehajtás/tiszta fejlesztési mechanizmus keretében, ami az ezekben az ágazatokban szükséges csökkentés több mint 50%-a.
A közös végrehajtásból/tiszta fejlesztési mechanizmusból származó egységek nagyarányú felhasználása nincs összhangban az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport negyedik értékelő jelentésében megjelölt ütemtervvel, mely az ipari országok számára azt javasolja, hogy maradjanak a 2 fokos célkitűzés határain belül. Az 1990-es szinthez képest 25–40%-os csökkentésre van szükség. Ezt a tiszta fejlesztési mechanizmusok klímacsomagban játszott szerepéről szóló, az előadó által szervezett munkaértekezlet (2008. június 3.) is megerősítette. Ennek egyik legfontosabb következtetése az volt, hogy az ipari országoknak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 25-40%-kal kellene csökkenteniük az 1990-es szinthez képest, míg a fejlődő országoknak kibocsátásukat saját szokásos szintjükhöz képest 15-30%-kal kellene korlátozniuk. Az ipari országokban a kibocsátás tiszta fejlesztési mechanizmusból származó egységekkel való kompenzálása azt jelentené, hogy a fejlődő országoknak a tiszta fejlesztési mechanizmusokból származó kibocsátáscsökkentésen felül kell 15-30%-ot teljesíteniük.
A közös végrehajtásból/tiszta fejlesztési mechanizmusból származó egységek nagyarányú felhasználása megakadályozza, hogy az EU élvezze a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentéséből származó előnyöket: a biztonságosabb energiaellátást és a jobb levegőminőséget. Az EU-n belüli csökkentés teljesítése erősebben ösztönzi az innovációt. A járulékos előnyök értéke növekszik az olajárak emelkedése esetén. A Bizottság elemzésében szereplő, a fosszilis tüzelőanyagokból származó energia költségén történő 50 milliárd eurós megtakarítást a hordónkénti 60 dolláros ár alapján számították ki, holott az ár mára meghaladja a hordónkénti 120 dollárt, az előrejelzések pedig hordónkénti 200 dolláros árat becsülnek a következő évekre.
Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport megfontolásaival összhangban és az innovációk erősebb ösztönzésére az előadó a kompenzáció mértékének 3%-ról 1%-ra történő csökkentését javasolja a kibocsátáskereskedelmi rendszeren kívüli ágazatok 2005-ös kibocsátásához viszonyítva.
A legújabb tanulmányok jelentős kételyeket vetnek fel a kibocsátás tiszta fejlesztési mechanizmusok/közös végrehajtás révén történő csökkentésének integritásával és addicionalitásával kapcsolatban. Amennyiben a kompenzáció nem kiegészítő jellegű és „valóságos”, az előírásoknak való megfelelésre történő felhasználása a hazai kibocsátás csökkentése helyett végeredményben negatív hatást fog gyakorolni az éghajlatra.
Az új nemzetközi megállapodás létrejöttéig az előadó azt javasolja, hogy a 2012 után felhasznált ilyen egységek értékét 50%-kal csökkenteni kell. A 2012 utánra vonatkozó, éghajlatváltozásról szóló nemzetközi megállapodás véglegesítését követően további kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos külső kötelezettségvállalások javasoltak, helyettesítendő a tiszta fejlesztési mechanizmusból/közös végrehajtásból származó kompenzációt mint a fejlődő országokban történő csökkentés támogatásának eszközét.
Az előadó úgy gondolja továbbá, hogy nem lenne következetes kompenzációt biztosítani az olyan ipari ágazatoknak, amelyek hajlamosak a szénszivárgásra, amikor a kibocsátáskereskedelmi rendszerben ugyanezen ágazatok védelmére külön intézkedéseket terveznek. Az ezen ágazatokban a tiszta fejlesztési mechanizmusokkal kapcsolatos beruházásokból származó egységek elismerése valójában a szénszivárgást előmozdító pénzügyi ösztönzőt jelentene.
Ezért az előadó javaslata szerint a tiszta fejlesztési mechanizmusból/közös végrehajtásból származó kompenzációnak nem csak a mennyiségét, hanem a típusait is szigorítani kell. A 2012 utánra vonatkozó, éghajlatváltozásról szóló nemzetközi megállapodás véglegesítése előtt nem tudható, hogy 2012 után a tiszta fejlesztési mechanizmusból származó kompenzáció mely típusai lesznek engedélyezve és állnak majd rendelkezésre, mivel ez az átfogó tárgyalások témáját képezi. Az előadó azt javasolja, hogy csak a megújuló energiával és a kereslet oldali hatékonysággal kapcsolatos projekttípusok legyenek elfogadhatók.
A kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos további külső közösségi kötelezettségek
Az előadó kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos önálló külső kötelezettségvállalást javasol, mely a 2012 utánra vonatkozó éghajlatváltozásról szóló nemzetközi megállapodás véglegesítése után lépne életbe. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport negyedik értékelő jelentése azt a következtetést vonja le, hogy a globális felmelegedés kevesebb mint 2 °C-ra történő korlátozásához a fejlődő országokban jelentős eltérésre van szükség a szokásos üzletmeneten alapuló ütemtervtől. Az előadó azon az állásponton van, hogy a fejlett országoknak hozzá kell járulniuk a kibocsátás fejlődő országokban szükséges korlátozásához. Az éghajlat védelmében a fejlődő országokban végrehajtott beruházások fejlett országok által történő társfinanszírozása kiegészítést jelent saját kötelező hazai csökkentéseiken túl, és nem használható saját kibocsátásuk kompenzálására. Ezért a fejlődő országokban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez nyújtott támogatáshoz való uniós hozzájárulás tekintetében új kötelezettségvállalást kell kidolgozni, a nemzetközi megállapodás megszületését követően. A kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos külső kötelezettségvállalásokat az egy főre jutó GDP alapján kell a tagállamok között megosztani, és annak kötelezőnek kell lennie.
A külső kibocsátáscsökkentés nagysága, mely a 2013-as évi 250 szén-dioxid-egyenérték Mt-tól kezdődik és 2020-ra évi 850 szén-dioxid-egyenérték Mt-ig nő, a Wuppertal Institute és az Ecofys által készített elemzésen alapszik. Az ő becslésük szerint az I. mellékletben szereplő országok saját kibocsátásának 30%-kal történő csökkentésén felül az I. mellékletben nem szereplő országok jelenlegi kibocsátását megközelítőleg 5,7 Gt-val kell csökkenteni. Ha ezen erőfeszítések felét az I. mellékletben szereplő országok finanszírozzák, és a finanszírozás az 1990-es kibocsátási szint szerint oszlik meg, az EU-ra eső rész 880 szén-dioxid-egyenérték Gt.
A 2020 utáni csökkentésre vonatkozó ütemterv
Az Európai Tanács 2007. márciusi ülésén jelezte, hogy 2050-ig 60-80%-os csökkentésre van szükség. Ennek megvalósítása érdekében a tagállamoknak hosszú távú politikát kell kidolgozniuk több ágazatban, így például a lakásépítés, a földhasználat és a közlekedés területén, hogy elkerüljék az olyan infrastruktúrákba való további befektetéseket, amelyek nem egyeztethetők össze az éghajlat védelmére irányuló célokkal. A kibocsátáskereskedelmi rendszerre irányuló javaslat szintén tartalmaz a 2020 utáni csökkentésre vonatkozó ütemtervet. Az EU kibocsátásának 2020 után is folytatódó csökkentését biztosítandó, a javaslatot ki kell egészíteni az azt követő időszakra vonatkozó ütemtervvel, mely az éves kibocsátást 2050-re 80%-kal csökkenti az 1990-es szinthez viszonyítva.
Végrehajtás
A Bizottság javaslata szerint a tagállamok 2020-ig évről évre lineárisan csökkentik a nem a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó kibocsátásaikat. A következő évről előrehozhatnak kibocsátási kvótáik 2%-ának megfelelő mennyiséget, vagy továbbvihetik azt a következő évre.
Az átfogó uniós cél eléréséhez fontos, hogy a tagállamok betartsák a jogilag kötelező erejű kibocsátási kvótáikat. De a megfelelőség biztosítására csupán a Szerződés megsértése miatti rendes eljárás áll rendelkezésre, amely túlságosan lassú és nehézkes ilyen esetekben.
Ezért gyorsabban alkalmazható szankciókra van szükség. Az előadó olyan bírságok bevezetését javasolja, amilyenek már léteznek a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó létesítmények esetében. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozó követelményekkel összhangban és azokon felül javasolt, hogy ugyanannyi tonnát vonjanak le az ugyanazon tagállam által a kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében elárverezett egységekből. Ez a rendelkezés a EU teljes kibocsátási plafonját érintetlenül hagyná.
Hatály
A kibocsátáskereskedelmi rendszerben nem szereplő ágazatoknak a terhek közös vállalására vonatkozó határozat hatálya alá kell tartozniuk. A légiforgalmi ágazat a közeljövőben a kibocsátáskereskedelmi rendszer része lesz. A nemzetközi tengeri kibocsátásokra a Bizottság egyik javaslata sem vonatkozik, annak ellenére, hogy nyilvánvalóan bizonyított, hogy jelentősen hozzájárulnak a kibocsátáshoz, és hogy az Európai Parlament többször is intézkedéseket kért a tengeri kibocsátások kezelésére. Az előadó javasolja, hogy a nemzetközi tengeri szállításból származó kibocsátás is tartozzon e határozat hatálya alá, amíg nem kerül a kibocsátáskereskedelmi rendszer vagy más közösségi jogi eszköz hatálya alá.
MELLÉKLET
Az előadó, Satu Hassi és az érdekelt felek közötti találkozók listája, amelyeken a terhek közös vállalására vonatkozó határozatról volt szó
Kormányok és állandó képviseletek:
Belgium állandó képviselője
A cseh környezetvédelmi miniszter, Martin Bursik
Dánia állandó képviselője
A finn környezetvédelmi miniszter, Kimmo Tiilikainen
Finnország állandó képviselője, és a finn kormány más képviselői (3 alkalommal)
Franciaország ökológiával, energiával és fenntartható fejlődéssel foglalkozó minisztere, Jean-Louis Borloo
Franciaország állandó képviselője
Hollandia állandó képviselője
Szlovénia környezetvédelmi minisztere, Janez Podobnik (2 alkalommal)
Szlovénia állandó képviselője
Svédország környezetvédelmi minisztere, Andreas Carlgren
Svédország állandó képviselője
Az Egyesült Királyság állandó képviselője (2 alkalommal)
Európai Bizottság:
Barroso, Dimas, Verheugen és Piebalgs biztosok
Környezetvédelmi Főigazgatóság, a terhek közös vállalására vonatkozó határozat felelős tisztviselői (több alkalommal)
Az ipar és nem kormányzati szervezetek:
Amerikai Kereskedelmi Kamara
Osztrák Gazdasági Kamara
A finn acél- és fémgyártók szövetsége (2 alkalommal)
BASF Vegyiművek
Szénpiacok szövetsége (CMA)
Éghajlatváltozási hálózat (2 alkalommal)
Brit Ipari Szövetség – CBI
Dán Ipari Szövetség és BUSINESSEUROPE
Finn Ipari Szövetség (EK) (2 alkalommal)
EURELECTRIC
Intelligensenergia-hatékonysággal foglalkozó szolgálatok európai szövetsége (EFIEES)
Európai Fórum a megújuló energiaforrásokért (EUFORES) (2 alkalommal)
Európai Mészkőkitermelők Társasága
EPAGMA és VAPO (2 alkalommal)
Európai Szakszervezetek Szövetsége (ETUC)
Finn energiaipar
Finn Erdőipari Szövetség (2 alkalommal)
Francia és német kereskedelmi és iparkamarák
A Föld barátai (2 alkalommal)
Greenpeace
Nemzetközi Kibocsátáskereskedelmi Szövetség (IETA)
Egyéb:
A finn parlament nagy választmánya
Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak (ECOSOC) a terhek közös vállalásával foglalkozó előadója, Morkis úr
VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (24.9.2008)
a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
az üvegházhatást okozó gázkibocsátásnak a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(COM(2008)0017 – C6‑0041/2008 – 2008/0014(COD))
A vélemény előadója (*): Robert Goebbels
(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 47. cikke
RÖVID INDOKOLÁS
E határozattervezet valamennyi tagállam számára külön, kötelező erejű célkitűzéseket határoz meg az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá nem tartozó ágazatok kibocsátásainak csökkentése vonatkozásában. A javaslatok várakozása szerint a célokat elérő kibocsátáscsökkentések jelentős részét az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer révén lehet
VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (24.9.2008)
a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
az üvegházhatást okozó gázkibocsátásnak a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(COM(2008)0017 – C6‑0041/2008 – 2008/0014(COD))
A vélemény előadója (*): Robert Goebbels
(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 47. cikke
RÖVID INDOKOLÁS
E határozattervezet valamennyi tagállam számára külön, kötelező erejű célkitűzéseket határoz meg az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá nem tartozó ágazatok kibocsátásainak csökkentése vonatkozásában. A javaslatok várakozása szerint a célokat elérő kibocsátáscsökkentések jelentős részét az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer révén lehet majd elérni. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó ágazatok kínálják a leginkább költséghatékony lehetőségeket a kibocsátáscsökkentésre. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya azonban olyan ipari ágazatokra is kiterjed, amelyek nemzetközi versenyben vesznek részt és az úgynevezett „szénátszivárogtatás” – vagyis a termelés kevésbé szigorú kibocsátás-ellenőrzéssel rendelkező harmadik országokba való áttelepítése – veszélyét hordozzák, amennyiben a költségek és szabályozási terhek túl magasak. A villamosenergia-árak révén a gazdaság valamennyi ágazatára hatással lesz az, ha a kibocsátáscsökkentés terheinek túlnyomó részét az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerre helyezik.
Az előadó ezért elvben üdvözli a Bizottság által benyújtott határozattervezetet, amely egyértelműen meghatározza a kibocsátáskereskedelmi rendszeren kívüli ágazatoktól elvárt hozzájárulást az EU kibocsátási célkitűzéseihez. Az előadó úgy véli azonban, hogy jelentős javulásra és egyértelműsítésre van lehetőség.
Az előadó nem javasolja részletes módosítások benyújtását az általános kibocsátási célok 30%-ra való emelésére irányuló cikkekhez, illetve a célok 2020-nál későbbre halasztását. Nem kíván továbbá módosításokat benyújtani az egyes tagállamok számára megállapított célok tekintetében. Mindkét esetben a tagállamokkal folytatott hosszas tárgyalások eredményeiről van szó. E célok módosításai legjobb esetben hatástalanok, legrosszabb esetben veszélyeztetik a Tanácsban jelenleg zajló tárgyalásokat; késleltethetik a csomag elfogadását és bonyolíthatják az EU álláspontját a jövőbeni nemzetközi megállapodások tekintetében.
1. Komitológiai rendelkezések
A 6. cikk lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy új nemzetközi megállapodás esetén komitológiai eljárással módosítsa a tagállamok kibocsátási céljait, így minden további kibocsátáscsökkentést az egyes tagállamoknak a Közösség kibocsátáskereskedelmi rendszeren kívüli forrásból származó összes kibocsátása tekintetében vett részesedése alapján osztanak el. A cikk ezenkívül a komitológiát határozza meg „a projektegységek további típusainak tagállami felhasználásáról, illetve a nemzetközi megállapodás értelmében létrejött egyéb mechanizmusok tagállami felhasználásáról rendelkező intézkedések” elfogadására, amely hatalmas hatáskör és igénybevétele adott esetben jelentős hatással bír a tagállamok számára a célok megvalósításához biztosított rugalmasság tekintetében. A 6. cikk végül előírja, hogy az új megállapodás által meghatározott emelt kibocsátáscsökkentést milyen mértékben lehet a harmadik országok projektjeiből származó jóváírás révén megvalósítani.
Az előadó úgy véli, hogy korai szilárd elveket lefektetni az erőfeszítés elosztása tekintetében, és hogy az új cél megvalósítását egy új nemzetközi megállapodásnak kell meghatároznia. Egy ilyen nemzetközi megállapodásnak több formája lehet, és több kulcsfontosságú kérdés – hogy mely országokra vonatkozik, a megvalósítást milyen szinten tervezik, vagy hogy a megállapodás egyáltalán jogilag kötelező erejű célokon alapul-e – továbbra is megoldatlan maradt.
Igen fontos elvi kérdés, hogy a komitológiát a technikai és „nem lényegi” természetű területekre korlátozzák. Egyértelmű, hogy „nem lényegi” kérdés az, hogy az egyes tagállamoknak milyen célokat kell elérniük és az új nemzetközi megállapodás értelmében milyen rugalmassággal rendelkeznek ezek eléréséhez.
2. Az erőfeszítések kereskedelme a tagállamok között
Az előadó megjegyzi, hogy a 20%-os cél az EU kollektív célkitűzése. Ezen elv alapján a kibocsátáscsökkentéseket lehetőség szerint mindig ott kell megvalósítani az EU-ban, ahol az a leginkább költséghatékony. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer esetében ez a létesítmények közötti uniós keretben való kereskedelemmel megengedett. E határozat azonban a harmadik országok projektjeiből származó jóváírásokon túl nem tartalmaz kifejezett rendelkezéseket az ilyen kereskedelem tekintetében.
Az előadó ezt súlyos kihagyásnak tekinti és úgy véli, hogy a tagállamoknak megfelelő ellenőrzés és rendes jelentés mellett lehetővé kellene tenni az éves és a 2020-as célok tekintetében vett túlteljesítés más tagállamnak való átadását. Ez ösztönzőket nyújt a tagállamok számára a céljaik túlteljesítéséhez, és további rugalmasságot biztosít azon tagállamok számára, amelyek – adott esetben rajtuk kívülálló okok miatt – nem képesek a céljaik teljesítésére.
3. A harmadik országok projektjeiből származó jóváírások
Az előadó megemlíti a felmerült kétségeket, amelyek szerint a harmadik országok projektjeiből származó jóváírásokat nem szabadna előirányozni, amíg az EU az alacsonyabb, egyoldalú, 20%-os célja megvalósítására törekszik. Ez továbbra is kérdéses.
Az előadó úgy véli, hogy a tagállamoknak a lehető legnagyobb rugalmasságot kellene biztosítani. A tagállamokat legalább arról előre kellene biztosítani, hogy mely projektekből származó jóváírásokat vehetik igénybe, és mikor. Amennyiben egy nemzetközi megállapodást előbb megkötnek, ezt a biztonságot az adott szerződések nyújtják. Nemzetközi megállapodás hiányában azonban 2012 után nem nyújtható effajta biztonság a tagállamok számára.
Az előadó úgy véli, hogy a Bizottságot konkrét javaslatok benyújtására kellene felkérni a harmadik országokkal kötött olyan nemzetközi megállapodások tekintetében, amelyek meghatározzák a projektekből származó jóváírások létrehozásának e megállapodások szerint 2011 januárig – jóval a nemzetközi tárgyalások esetleges, 2009. decemberi koppenhágai lezárása után – engedélyezett konkrét lehetőségeit.
4. A hivatkozott elvek
A határozatra irányuló javaslat a tagállamok közötti szolidaritás és egyenlőség elvein alapul.
A tagállamok közötti szolidaritás növelésének módjáról azonban nem tesz említést és nem tartalmazza a tagállamok közötti szükséges egyenlőség meghatározásának kritériumait sem. Az utóbbiak nem csak rendkívül eltérő gazdasági helyzetben vannak, de különböző lehetőségekkel rendelkeznek a megújuló energiák fejlesztésében is.
A Bizottság szerint a tagállamok kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseinek figyelembe kellene venniük a 27 ország egy főre jutó relatív GDP-jét. A bruttó hazai termék az éves tőkeáramlást jelzi, de annak végső rendeltetését már nem. Nem veszi figyelembe az országok meglévő vagyonát. Az egy főre jutó GNP tárgyilagosabb alapot nyújt, amennyiben a Bizottság az országok erőfeszítéseit a szolidaritás elvére kívánja alapozni. A bruttó nemzeti terméket továbbá – amelyet az Unió saját forrásainak kiszámításához használnak – úgy számolják ki, hogy a GDP-ből levonják az állandó székhellyel rendelkező egységek által az állandó székhellyel nem rendelkező egységeknek fizetett elsődleges jövedelmeket és hozzáadják a világ többi részéről érkezett elsődleges jövedelmet
A Bizottság javaslata a tagállamok valódi helyzetét is figyelmen kívül hagyja. A Bizottságnak nagy rugalmasságot kell biztosítania a tagállamok számára módszereik megválasztásában, amennyiben eredmények felmutatására kötelezi őket. Valamennyi tagállam számára lehetővé kellene tenni a lehető legintelligensebb energiacsomag összeállítását, figyelembe véve az ország valódi lehetőségeit, illetve a költséghatékonyságot, vagyis a használandó módszerek gazdaságosságát. A kiotói úgynevezett rugalmas mechanizmusok (CDM) igénybevételét valamennyi tagállam számára lehetővé kellene tenni, hiszen ezek jelentősen hozzájárulnak a tisztább technológiák harmadik világbeli országokba való eljuttatásához.
A területiség elve – amelyen az éghajlat-energia csomagok alapulnak – különösen az EU kisebb államai számára tiltja a megújuló energiák nagyobb igénybevételét. A földrajzi, geológiai és vízrajzi környezet természetesen tagállamonként rendkívül eltérő. Európa déli térségében több a napsütés, mint északon. Az Alpok országai és az északi országok jelentősebb vízenergiával rendelkeznek. A szélenergiát könnyebb a tengerrel határos, szélnek kitett országokban kihasználni, ahol a nyílt tengeren szélparkokat létesíthetnek. A szénmegkötés és -tárolás (CCS) csak akkor lehetséges, ha azt az ország geológiája lehetővé teszi. A földrajzi tulajdonságaik miatt hátrányt szenvedő tagállamok számára lehetővé kellene tenni, hogy területükön kívül befektessenek a megújuló energiaprojektekbe és azoknak a kibocsátás-csökkentés tekintetében hasznát élvezzék. Az előadó szerint a „zöld” energiáról szóló igazolások valódi belső piacát is létre kell hozni.
5. Alacsony CO2-tartalmú energiaforrások
A nukleáris energia használata a szubszidiaritás elve alá tartozik, így az minden országban demokratikus döntés kérdése. Az előadó szerint az EU nem kerülheti el a nukleáris energiáról szóló vitát, különösen annak fényében, hogy az e kérdésről szóló hivatalos jelentések – legyenek azok akár a Nemzetközi Energiaügynökség, akár az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC – 2007-es bangkoki jelentés) jelentései – semmilyen kétséget nem hagynak afelől, hogy a szénalapú termékek iránti hatalmas kereslet 2030-ig, vagy akár 2050-ig emelkedni fog. Mindez az elkövetkező évtizedek energiatakarékosságra és az energiahatékonyság növelésére irányuló erőfeszítései ellenére fog bekövetkezni. A megújuló energiaforrások igénybevétele lassabb és költségesebb lesz annál, mint azt néhányan állítják. Egyre nyilvánvalóbb, hogy Európa nem lesz képes 2020-ban teljesíteni a bioüzemanyagokra vonatkozó 10%-os célkitűzését, ami minden bizonnyal veszélyeztetni fogja a megújuló energiaforrásokra vonatkozó, 2020-ig elérendő 20%-os célkitűzést is. Mindenestre 2020-ban a fennmaradó energiakereslet 70 vagy 80 százalékát hagyományos energiaforrások révén – vagyis fosszilis vagy nukleáris energiával – kell majd kielégíteni.
Az EU célkitűzéseinek tartalmazniuk kellene az alacsony CO2-tartalmú energiaforrásokat, amennyiben a fő cél a CO2-kibocsátás sürgős csökkentése.
6. A globális erőfeszítés sürgős szüksége
Az adó szerint az üvegházhatású gázoknak az Európai Unióban (a globális CO2-kibocsátás 14%-a) való csökkentése érdekében tett erőfeszítések semmit nem érnek, ha a többi nagy iparosodott állam az Egyesült Államoktól, Kínán, Indián, Oroszországon át Brazíliáig stb. nem tesz jelentős erőfeszítéseket saját kibocsátása csökkentésére.
Az EU 20%-ról 30%-ra fogja emelni a 2020-ig megvalósítandó kibocsátáscsökkentési célkitűzését, amennyiben az elkövetkező néhány évben kötelező erejű nemzetközi megállapodás jön létre a Kiotó utáni időszak tekintetében. Ez jelentős erőfeszítést igényel, amely környezetvédelmi szempontból bármennyire is kívánatos, hatalmas gazdasági, társadalmi és szociológiai hatással lesz Európa lakosságára.
Komitológia révén ilyen változtatást nem lehet tenni, demokratikus vitát követően együttdöntési eljárás révén kell elfogadni. A Bizottságot felkérik, hogy tegyen javaslatokat, figyelembe véve a nemzetközi közösség által vállalandó kötelezettségeket. Az Európai Uniónak a jövőbeni tárgyalások sikertelensége esetén – amelyre mindig van esély – is felül kell vizsgálnia azokat a jogszabályokat, amelyeket elfogadni szándékozik.
MÓDOSÍTÁSOK
Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:
Módosítás 1 Határozatra irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) E célkitűzés teljesítése érdekében az Európai Tanács 2007. március 8–9-én tartott brüsszeli ülésén a 2012 utáni időszakra vonatkozó globális és átfogó megállapodáshoz hozzájárulva támogatta az üvegházhatású gázok 1990-es szinthez viszonyított kibocsátásának 30%-os csökkentését 2020-ig előirányzó közösségi célkitűzést, azzal a feltétellel, hogy más fejlett országok is hasonló mértékű kibocsátáscsökkentésre vállalnak kötelezettséget, illetve ahhoz a gazdaságilag magasabb fejlettségi szintű fejlődő országok is felelősségeik és képességeik szerint, megfelelő mértékben hozzájárulnak. |
(3) (3) E célkitűzés teljesítése érdekében az Európai Tanács 2007. március 8–9-én tartott brüsszeli ülésén támogatta az üvegházhatású gázok 1990-es szinthez viszonyított kibocsátásának 30%-os csökkentését 2020-ig előirányzó közösségi célkitűzést a 2012 utáni időszakra vonatkozó globális és átfogó megállapodásra tekintettel, azzal a feltétellel, hogy más fejlett országok is hasonló mértékű kibocsátáscsökkentésre vállalnak kötelezettséget, illetve ahhoz a gazdaságilag magasabb fejlettségi szintű fejlődő országok is felelősségeik és képességeik szerint, megfelelő mértékben hozzájárulnak.. |
Indokolás | |
Az Európai Unió kinyilvánított szándéka az üvegházhatású gázkibocsátások 20%-kal való csökkentése az 1990. évi szinthez képest. Az EU csak akkor fog intézkedéseket hozni az 1990. évi szinthez képest magasabb, legfeljebb 30%-os csökkentés elérése érdekében, ha egy Kiotó utáni nemzetközi megállapodás születik. | |
Módosítás 2 Határozatra irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4a) (4a) Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport is hangsúlyozza, hogy a nukleáris energia döntő jelentőségre fog szert tenni az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A megújuló energiával együtt 2020-tól az EU energiafelhasználásának 60%-a volna fedezhető CO2-mentes előállításból. A nukleáris energiával költséghatékonyan lehetne előállítani az alapterhelési villamos energia nagy részét, míg a megújuló energiaforrások az átlagos terhelés és a terhelési csúcsok időszakában kerülnének felhasználásra. |
Indokolás | |
Franciaországban a villamos energia nagy részét nukleáris energiából állítják elő, így az egy főre eső CO2-kibocsátás már most lényegesen alacsonyabb, mint a szomszédos országokban. Ha komolyan vesszük az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, és nem akarjuk veszélyeztetni a versenyképességet, akkor nem lehet megkerülni a nukleáris energia fejlesztését, tekintettel a megújuló energiaforrások lényegesen magasabb költségeire. Ezenkívül ilyen módon biztosítani lehet az energiabiztonságot. | |
Módosítás 3 Határozatra irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(8) A Közösség egyoldalú kötelezettségvállalásának teljesítése irányában tett tagállami vállalások igazságos megosztása érdekében egyetlen tagállammal szemben sem támasztható olyan elvárás, hogy 2020-ra a 2005-ös szinthez képest 20%-nál nagyobb mértékben csökkentse kibocsátásainak mértékét, ugyanakkor egyetlen tagállam számára sem engedélyezett, hogy 2020-ig a 2005-ös szinthez képest 20%-nál nagyobb mértékben növelje a kibocsátást. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a 2013 és 2020 közötti időszakban kell csökkenteni. A tagállamok egy adott évben előre beszámíthatják az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban meghatározott kvótáik 2%-ának megfelelő mennyiséget, illetve átvezethetik az adott évben fel nem használt kibocsátási kvótáikat a következő évre. |
(8) A Közösség egyoldalú kötelezettségvállalásának teljesítése irányában tett tagállami vállalások igazságos megosztása érdekében egyetlen tagállammal szemben sem támasztható olyan elvárás, hogy 2020-ra a 2005-ös szinthez képest 20%-nál nagyobb mértékben csökkentse kibocsátásainak mértékét, ugyanakkor egyetlen tagállam számára sem engedélyezett, hogy 2020-ig a 2005-ös szinthez képest 20%-nál nagyobb mértékben növelje a kibocsátást. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a 2013 és 2020 közötti időszakban kell csökkenteni. A tagállamok egy adott évben előre beszámíthatják az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban meghatározott kvótáik 3%-ának megfelelő mennyiséget, illetve átvezethetik az adott évben fel nem használt kibocsátási kvótáikat a következő évre. Azon tagállam számára is lehetővé kell tenni, hogy kibocsátáscsökkentési többletével más tagállammal – annak határértékei és céljai elérésében való megsegítése érdekében – kereskedjen, amelynek üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2013 és 2020 között bármely évben eléri a határértéket vagy a 2020-as célkitűzés szintje alatt marad. |
Módosítás 4 Határozatra irányuló javaslat 8 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(8a) Az egyes tagállamok által viselt kibocsátáscsökkentési költségek közötti különbségek kiegyenlítése céljából, illetve a nagyobb földrajzi rugalmasság lehetőségének megteremtése érdekében, ugyanakkor a Közösség teljes kötelezettségvállalása költséghatékonyságának javítása mellett a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátási jogosultságaik egy részét átruházhassák egy másik tagállamra. Ezt az átruházást kétoldalú egyezmény által kell szabályozni, az átláthatóságot pedig a Bizottság értesítésével és az átruházás mindkét állam jegyzékébe történő bejegyzésével kellene biztosítani. |
Módosítás 5 Határozatra irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(9) A kötelezettségek rugalmas tagállami szintű teljesítése és a fenntartható fejlődés, különösen a fejlődő országok fejlődésének elősegítése, valamint a befektetői biztonság növelése érdekében a Közösség bizonyos mértékig továbbra is elismeri a harmadik országok üvegházhatású gázkibocsátásainak csökkentését szolgáló projektekből származó kibocsátási egységeket mindaddig, amíg az éghajlatváltozásról szóló nemzetközi megállapodás meg nem születik. A tagállamok feladata biztosítani, hogy a kibocsátási egységek megvásárlására vonatkozó politikáik a projektek lehető legegyenletesebb földrajzi eloszlását eredményezzék, és nagymértékben hozzájáruljanak az éghajlatváltozással kapcsolatos jövőbeni nemzetközi megállapodás létrejöttéhez. |
(9) A kötelezettségek rugalmas tagállami szintű teljesítése és a fenntartható fejlődés, különösen a fejlődő országok fejlődésének elősegítése, valamint a befektetői biztonság növelése érdekében a Közösség bizonyos mértékig továbbra is elismeri a harmadik országok üvegházhatású gázkibocsátásainak csökkentését szolgáló projektekből származó kibocsátási egységeket mindaddig, amíg az éghajlatváltozásról szóló nemzetközi megállapodás meg nem születik. A tagállamoknak kötelezettséget kellene vállalniuk a fejlődő országokban az üvegházhatást okozó gázok csökkentését célzó erőfeszítések mellett, és biztosítaniuk kellene, hogy a kibocsátási egységek legalább 50 %-át a legkevésbé fejlett országokból és a kis szigetekből álló fejlődő államokból vásárolják annak érdekében, hogy a projektek lehető legegyenletesebb földrajzi eloszlását eredményezzék, és nagymértékben hozzájáruljanak az éghajlatváltozással kapcsolatos jövőbeni nemzetközi megállapodás létrejöttéhez. A harmadik országokban zajló valamennyi projektnek garantálnia kellene az új, alacsony szénkibocsátású technológiák átadását és meg kell felelnie azon kiemelkedő minőségi kritériumoknak, amelyek garantálják e technológiák többletjellegét és környezeti integritását. |
Módosítás 6 Határozatra irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(13) Fontos, hogy a tagállamok a későbbiekben is fel tudják használni a CDM-egységeket, mert így 2012 után is biztosítható ezek piaca. A piac működése és az üvegházhatású gázok Közösségen belüli kibocsátásának további csökkentése, s ezáltal a Közösség megújuló energiaforrásokkal, energiabiztonsággal, innovációval és versenyképességgel kapcsolatban megfogalmazott céljainak teljesítése érdekében javasoljuk, hogy a tagállamok számára mindaddig legyen engedélyezett a harmadik országokban végzett kibocsátáscsökkentési projektek kibocsátási egységeinek éves beszámítása az egyes tagországokban a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó forrásokból származó kibocsátások 2005-ben megállapított értékének 3%-áig, ameddig nem születik nemzetközi megállapodás az éghajlatváltozással kapcsolatban. Ez a mennyiség a 2020-ra előirányzott csökkentési vállalás harmadának felel meg. A tagországok e mennyiség fel nem használt részét átruházhatják más tagországokra. |
(13) Fontos, hogy a tagállamok a későbbiekben is fel tudják használni a CDM-egységeket, mert így 2012 után is biztosítható ezek piaca. A piac működése és az üvegházhatású gázok Közösségen belüli kibocsátásának további csökkentése, s ezáltal a Közösség megújuló energiaforrásokkal, energiahatékonysággal, energiabiztonsággal, innovációval és versenyképességgel kapcsolatban megfogalmazott céljainak teljesítése érdekében javasoljuk, hogy a tagállamok számára mindaddig legyen engedélyezett a harmadik országokban végzett kibocsátáscsökkentési projektek kibocsátási egységeinek éves beszámítása az egyes tagországokban a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó forrásokból származó kibocsátások 2005-ben megállapított értékének 4%-áig, ameddig nem születik nemzetközi megállapodás az éghajlatváltozással kapcsolatban. A tagországok e mennyiség fel nem használt részét átruházhatják más tagországokra, feltéve, hogy az ilyen projektek legalább 50%-át legkevésbé fejlett országokban és kis szigetekből álló fejlődő államokban hajtják végre. |
Módosítás 7 Határozatra irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(15) Az ebben a határozatban foglaltak teljesítésének menetét évente értékelni kell az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló, 2004. február 11-i 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat értelmében benyújtott jelentések alapján. Kétévente fel kell mérni a tervezett haladást, 2016-ban pedig teljes körűen értékelni kell a határozatban foglalt kötelezettségek végrehajtásának eredményeit. |
(15) Az ebben a határozatban foglaltak teljesítésének menetét évente értékelni kell az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló, 2004. február 11-i 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat értelmében benyújtott jelentések alapján. Kétévente fel kell mérni a tervezett haladást, 2016-ban pedig teljes körűen értékelni kell a határozatban foglalt kötelezettségek végrehajtásának eredményeit. Az értékelésnek ki kell terjednie a tagállamokban nyilvántartott és/vagy végrehajtott CDM-projektek értékelésére is annak ellenőrzése érdekében, hogy azok vajon megfelelnek-e az ebben a határozatban említett minőségi kritériumoknak. |
Indokolás | |
Alapvető fontosságú, hogy az EU azt is hatékonyan figyelemmel kísérje, hogy az ebben a határozatban javasolt CDM-projekteket a tagállamok tiszteletben tartják, és követik-e. Ezen előírások betartása jobb minőségű CDM-projekteket eredményezhet. | |
Módosítás 8 Határozatra irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(17) Az éghajlatváltozásra vonatkozó nemzetközi megállapodás létrejöttét követően módosítani kell a tagállamok üvegházatásúgáz-kibocsátási határértékeit a megállapodásban foglalt új közösségi vállalások alapján, figyelembe véve a tagállamok közötti szolidaritás és a Közösség egészén belüli fenntartható növekedés kívánalmát. A harmadik országokban végzett kibocsátáscsökkentési projektek nyomán szerzett kibocsátási egységek tagállamok által felhasználható mennyiségét a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó forrásokból származó további kibocsátáscsökkentések legfeljebb 50%-ával kell növelni. |
(17) Az éghajlatváltozásra vonatkozó, az üvegházhatást okozó gázok 20%-os csökkentését célul kitűző énnemzetközi megállapodás létrejöttét követően a Bizottságnak javaslatot kell terjesztenie az Európai Tanács elé a tagállamok üvegházatásúgáz-kibocsátási határértékeinek kiigazítására, a megállapodásban foglalt új közösségi vállalások betartása érdekében, figyelembe véve a tagállamok közötti szolidaritás és a Közösség egészén belüli fenntartható növekedés kívánalmát ls a megosztott felelősség elvét. A javaslatnak azonosítania kellene a harmadik országokban végzett kibocsátáscsökkentési projektek nyomán szerzett kibocsátási egységek tagállamok által felhasználható mennyiségét is. |
Módosítás 9 Határozatra irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(19) Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak megfelelően kell elfogadni. A Bizottságra különösen azokat a hatásköröket kell átruházni, amelyek a nemzetközi megállapodás aláírását követően felhatalmazzák a tagállamok kibocsátási határértékeinek módosítására vonatkozó intézkedések, a megállapodásnak megfelelő további projekttípusok használatára vonatkozó intézkedések, valamint az ezzel a határozattal összefüggésben végrehajtott ügyletek ellenőrzéséhez szükséges intézkedések elfogadására. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak, és céljuk ezen határozat nem lényegi elemeinek módosítása, illetve ezen határozatnak új, nem lényegi elemekkel történő kiegészítése vagy módosítása útján történő bővítése, ezeket az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. |
(19) Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak megfelelően kell elfogadni. A Bizottságra különösen azokat a hatásköröket kell átruházni, amelyek az ezzel a határozattal összefüggésben végrehajtott ügyletek ellenőrzéséhez kapcsolódnak. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak, és céljuk ezen határozat nem lényegi elemeinek módosítása, illetve ezen határozatnak új, nem lényegi elemekkel történő kiegészítése vagy módosítása útján történő bővítése, ezeket az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. |
Módosítás 10 Határozatra irányuló javaslat 2. cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
E rendelet alkalmazásában a 2003/87/EK irányelv 3. cikkében megállapított fogalommeghatározások érvényesek. |
E rendelet alkalmazásában a 2003/87/EK irányelv 3. cikkében megállapított vonatkozó fogalommeghatározások érvényesek. |
Ezen túlmenően „üvegházhatású gázok kibocsátása” alatt a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), a fluorozott szénhidrogének (HFC), a perfluor-szénhidrogének (PFC) és a kén-hexafluorid (SF6) szén-dioxid-egyenértékben kifejezett kibocsátása értendő, a 2003/87/EK irányelv szerint meghatározott forrásokból. |
Emellett az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók: „üvegházhatású gázok kibocsátása”: kibocsátáskereskedelmi rendszerben nem szereplő szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), a fluorozott szénhidrogének (HFC), a perfluor-szénhidrogének (PFC) és a kén-hexafluorid (SF6) szén-dioxid-egyenértékben kifejezett kibocsátása, ahogyan azt a Kiotói Jegyzőkönyv által szabályozott, nyelők általi eltávolításra, valamint a kibocsátások forrás alapján történő becslésére használt módszerek szerint meghatározzák. |
|
„nemzetközi megállapodás”: olyan, az UNFCCC munkájával összefüggésben megvalósuló globális és átfogó megállapodás, amely az EU részéről 2020-ig – 1990-hez képest – az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 30%-kal való csökkentésére vonatkozó célkitűzést, más fejlett országok részéről hasonló mértékű erőfeszítésekre tett kötelezettségvállalásokat, a gazdaságilag fejlettebb fejlődő országok részéről pedig felelősségük és saját képességeik szerint megfelelő hozzájárulást von maga után. |
Módosítás 11 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
1. A kibocsátások ebben a cikkben előírt szintjének további csökkentését eredményező nemzetközi éghajlatváltozási megállapodás létrejöttéig az egyes tagállamok 2020-ig az ezen határozat mellékletében a 2005-ös kibocsátások alapján számukra megállapított arányban csökkentik a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó forrásokból származó üvegházhatású gázok kibocsátását. |
1. (1) A kibocsátások ebben a cikkben előírt szintjének további csökkentését eredményező nemzetközi éghajlatváltozási megállapodás létrejöttéig az egyes tagállamok 2020-ig minimálisan az ezen határozat mellékletében a 2005-ös kibocsátások alapján számukra megállapított arányban csökkentik a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó forrásokból származó üvegházhatású gázok kibocsátását. |
Módosítás 12 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
3. A 2013 és 2019 közötti időszakban a tagállamok egy adott évben előrehozhatják a következő évről az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban a (2) bekezdésben meghatározott kvótáik 2%-ának megfelelő mennyiséget. Amennyiben egy adott tagállam nem használja fel éves kibocsátási kvótáját, a fennmaradó mennyiséget átviheti a következő évre. |
3. A 2013 és 2019 közötti időszakban a tagállamok egy adott évben átvihetik a következő évre az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban a (2) bekezdésben meghatározott kvótáik 3%-ának megfelelő mennyiséget. Amennyiben egy adott tagállam nem használja fel éves kibocsátási kvótáját, a fennmaradó mennyiséget átviheti a következő évre, vagy átruházhatja azt egy másik tagállamra, amely az átruházott mennyiséget felhasználhatja az üvegházhatásúgáz-kibocsátási határértékeknek való megfelelés érdekében azon év vonatkozásában, amelyben a kibocsátási kvóta fennmaradó mennyisége keletkezett. |
Módosítás 13 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 3 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
3a. Amennyiben valamely tagállam kibocsátása az e határozat mellékletében meghatározott szint alatt található 2020-ban, a kibocsátáscsökkentési többletet átruházhatja egy másik tagállamra, amely az átruházott mennyiséget felhasználhatja a számára meghatározott, 2020-ra vonatkozó üvegházhatásúgáz-kibocsátási határérték teljesítésére. |
Módosítás 14 Határozatra irányuló javaslat 4 cikk – Cím | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A projekttevékenységekből származó kibocsátási egységek felhasználása |
A projekttevékenységekből származó kibocsátási egységek felhasználása és a nemzeti kibocsátáscsökkentési többlet átadása. |
Módosítás 15 Határozatra irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés - a) - c) pontok - 2, albekezdés, 2 és 3 bekezdés, 4 bekezdés 1 albekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(a) A hitelesített kibocsátáscsökkentők (CER) és a kibocsátáscsökkentési egységek (ERU), amelyeket a 2003/87/EK irányelv értelmében a 2008–2012-es időszakra a tagállamok mindegyike által jóváhagyott projekttípusokból származó és 2012. december 31-ig végrehajtott kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatban adtak ki; |
(a) A hitelesített kibocsátáscsökkentők (CER) és a kibocsátáscsökkentési egységek (ERU), amelyeket a 2003/87/EK irányelv értelmében a 2008–2012-es időszakra a tagállamoknak az EU-Szerződés 205. cikke (2) bekezdésének megfelelően minősített többséget képviselő többsége által jóváhagyott projekttípusokból származó és 2012. december 31-ig végrehajtott kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatban adtak ki; |
(b) A 2013. január 1-jétől végrehajtott kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatban kiadott hitelesített kibocsátáscsökkentők (CER), amelyeket 2008 és 2012 között jegyeztek be azon projekttípusok vonatkozásában, amelyeket a 2003/87/EK irányelv értelmében a 2008–2012-es időszakra a tagállamok mindegyike jóváhagyott; |
(b) A 2013. január 1-jétől végrehajtott kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatban kiadott hitelesített kibocsátáscsökkentők (CER), amelyeket 2008 és 2012 között jegyeztek be azon projekttípusok vonatkozásában, amelyeket a 2003/87/EK irányelv értelmében a 2008–2012-es időszakra a tagállamoknak az EU-Szerződés 205. cikke (2) bekezdésének megfelelően minősített többséget képviselő többsége jóváhagyott; |
(c) A legkevésbé fejlett országokban végrehajtott kibocsátáscsökkentő projektekből eredő kibocsátáscsökkentés nyomán kiadott hitelesített kibocsátáscsökkentők (CER) azon projekttípusok vonatkozásában, amelyeket a 2003/87/EK irányelv értelmében a 2008–2012-es időszakra a tagállamok mindegyike jóváhagyott. Mindezek 2020-ig, illetve ha ennél az időpontnál korábban létrejön, a Közösséggel kötött megállapodás ratifikálásáig használhatók fel; |
(c) A legkevésbé fejlett országokban végrehajtott kibocsátáscsökkentő projektekből eredő kibocsátáscsökkentés nyomán kiadott hitelesített kibocsátáscsökkentők (CER) azon projekttípusok vonatkozásában, amelyeket a 2003/87/EK irányelv értelmében a 2008–2012-es időszakra a tagállamoknak az EU-Szerződés 205. cikke (2) bekezdésének megfelelően minősített többséget képviselő többsége jóváhagyott. Mindezek 2020-ig, illetve ha ennél az időpontnál korábban létrejön, a Közösséggel kötött megállapodás ratifikálásáig használhatók fel; |
A tagállamok feladata biztosítani, hogy a kibocsátási egységek megvásárlására vonatkozó politikáik a projektek lehető legegyenletesebb földrajzi eloszlását eredményezzék és hozzájáruljanak az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi megállapodás létrejöttéhez. |
A tagállamok feladata biztosítani, hogy a kibocsátási egységek legalább 50%-át a legkevésbé fejlett országokból és kisszigetekből álló fejlődő államokból vásárolják annak érdekében, hogy a projektek lehető legegyenletesebb földrajzi eloszlását érjék el, és hozzájáruljanak az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi megállapodás létrejöttéhez. |
2. Az (1) bekezdésben foglaltakon túl és amennyiben az éghajlatváltozásról szóló nemzetközi megállapodás létrejötte késedelmet szenvedne, a tagállamok a 3. cikkben foglalt kötelezettségeik teljesítése érdekében további kibocsátási egységeket használhatnak fel a 2003/87/EK irányelv 11a. cikkének (5) bekezdésében említett megállapodásoknak megfelelő egyéb kibocsátáscsökkentő tevékenységekből vagy projektekből származó kibocsátási egységekből. |
2. Az (1) bekezdésben foglaltakon túl és amennyiben az éghajlatváltozásról szóló nemzetközi megállapodás létrejötte késedelmet szenvedne, a tagállamok a 3. cikkben foglalt kötelezettségeik teljesítése érdekében további kibocsátási egységeket használhatnak fel a 2003/87/EK irányelv 11a. cikkének (5) bekezdésében említett megállapodásoknak megfelelő egyéb kibocsátáscsökkentő tevékenységekből vagy projektekből származó kibocsátási egységekből. |
|
2a. Az (1) bekezdés a) - c) pontjaiban és a (2) bekezdésben említett bármely megállapodás alapján létrehött bármely projektnek magas minőségi feltételeknek kell eleget tennie ahhoz, hogy a Bizottság az Egyesült Nemzetek Szervezete által felállított keretek között elfogadja. |
|
Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó ezen intézkedést a 9. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási eljárással összhangban kell elfogadni. |
|
2b. A tagállamok biztosítják, hogy az (1) vagy (2) bekezdésben említett projekttevékenységek eredményeképpen, vagy a 3. cikk (3) bekezdése és ((3) bekezdésének a) pontjában említett átruházások következményeképpen elért kibocsátáscsökkentések kiegészítsék a tagállamok által a háztartásokra vonatkozóan alkalmazott intézkedéseket. |
3. Az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi megállapodás létrejöttét követően a tagállamok kizárólag a megállapodást ratifikáló harmadik országok hitelesített kibocsátáscsökkentőit (CER) használhatják fel. |
3. Az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi megállapodás létrejöttét követően a tagállamok csak a megállapodást ratifikáló harmadik országokból végrehajtott projektekből származó hitelesített kibocsátáscsökkentőket (CER), valamint nemzetközi megállapodás értelmében létrejött bármely egyéb mechanizmust használhatnak fel. |
4. Az egyes tagállamokban a kibocsátási egységek (1), (2) és (3) bekezdésnek megfelelő felhasználása éves szinten nem haladja meg az egyes tagállamokban a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó forrásokból származó kibocsátások 2005-ben megállapított mennyiségének 3%-át. |
4. Az egyes tagállamokban a kibocsátási egységek (1), (2) és (3) bekezdésnek megfelelő felhasználása éves szinten nem haladja meg az egyes tagállamokban a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó forrásokból származó kibocsátások 2005-ben megállapított mennyiségének 4%-át. |
Módosítás 16 Határozatra irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
1. A tagállamok a 280/2004/EK határozat 3. cikke értelmében benyújtott éves jelentéseikben beszámolnak a 3. cikkben foglaltak végrehajtásából fakadó éves kibocsátások szintjéről, valamint a kibocsátási egységek 4. cikk szerinti felhasználásáról. |
1. (1) A tagállamok a következő év március 31-ig jelentést tesznek a nem a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó forrásokból származó éves kibocsátásukról, a 3. cikk (3) és (3a) bekezdése szerinti szerint felvállalt vagy kapott többletkibocsátás átvételéről, és a kibocsátási egységek 4. cikk szerinti felhasználásáról. |
|
A Bizottság tüzetesen, de ésszerűen elfogadható időn belül ellenőrzi a jelentéseket. |
Módosítás 17 Határozatra irányuló javaslat 5a cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
5a. cikk |
|
Jelentés a kötelezettségvállalások végrehajtását támogató közösségi intézkedésekről |
|
1. (1) A Bizottság jelentést készít, amelyben meghatározza azokat a további lépéseket, amelyeket közösségi szinten meg kell tenni az e határozatban foglalt kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalások és az Európai Tanács 2007. márciusi ülése által meghatározott hatékonysági célkitűzés teljesítésének biztosítása érdekében. A jelentés különösen a következőket tartalmazza: |
|
(a) a) a tagállamokban az energiahatékonysági fejlesztést illetően elért előrehaladás; |
|
(b) a 2006/32/EK irányelv 4. cikkének (5) bekezdésében említett vizsgálat eredményei (amelyek arra vonatkoznak, hogy a fehér tanúsítványokról szóló irányelv helyénvaló-e). a jelentésnek különösen meg kell határoznia a fehér tanúsítványokra vonatkozó kötelező, közösségi szintű kereskedelmi rendszer lehetőségeit; |
|
(c) a háztartások és az üzleti célú épületek kibocsátásának szigorú termék- és építési szabványok révén való csökkentésére vonatkozó részletes javaslatokat annak biztosítása céljából, hogy az összes új lakóépület és üzleti célú ingatlan 2020-ra „nulla szén-dioxid-kibocsátású” legyen; |
|
2. (1) Amennyiben a javasolt közösségi politikák jelentős hatást fejthetnek ki az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére tett kötelezettségvállalások elérésére, az egyes javaslatok Bizottság általi szabályozói hatásvizsgálatának tartalmaznia kell az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra a Közösség és az egyes tagállamok tekintetében kifejtett esetleges hatások számszerűsítését. |
|
3. A Bizottság ezt a jelentést legkésőbb 2009. végéig az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti. A Bizottság 2010-ig megfelelő jogalkotási javaslatokat nyújt be annak biztosítására, hogy az Európai Tanács által 2007. márciusában kitűzött közösségi energiahatékonysági célok teljesüljenek. |
Módosítás 18 Határozatra irányuló javaslat 5 b cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
5b. cikk Megfelelés |
|
Amennyiben egy tagállam nem teljesíti az üvegházhatású gázok összes kibocsátásának csökkentése tekintetében az ezen határozatban előírt kötelezettségeit, a Bizottság a Szerződés 226. cikkével összhangban felléphet vele szemben a Szerződés által előírt kötelezettség nemteljesítése jogcímén, illetve a Bizottság igénybe veheti a Szerződés 243. cikkében említett ideiglenes intézkedéseket, vagy az Európai Közösségek Bírósága eljárási szabályzatának 62a. cikkében foglalt sürgősségi eljáráshoz folyamodhat.. |
Módosítás 19 Határozatra irányuló javaslat 5 c cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
5c. cikk |
|
Új közösségi pénzalap az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az energiahatékony technológiák számára |
|
1. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszere 2003/87/EK irányelv 10. cikkében meghatározott egységeinek árverésre bocsátásából keletkező bevételek egy részét egy közösségi szintű pénzalapba kell fektetni az alábbi célokra: |
|
(a) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és az energiahatékonysági intézkedések támogatása és megvalósítása a lakóépületekben és az üzleti célú épületekben; |
|
(b) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési technológiák és gyakorlatok támogatása és megvalósítása. |
|
2. Az alap a magánszektor általi finanszírozás lehető legnagyobb mértékű megerősítésére irányul. |
|
3. A Bizottság legkésőbb 2010. június 30-ig előterjeszti egy ilyen alap méretére, működésére és céljaira vonatkozó konkrét javaslatait. |
Módosítás 20 Határozatra irányuló javaslat 6. cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
1. A Közösség éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi megállapodásának létrejöttekör, amely a 3. cikkben foglaltaknál nagyobb mértékű kötelező csökkentést eredményez, a (2), (3) és (4) bekezdésben foglaltak alkalmazandók. |
1. A Közösség éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi megállapodásának létrejöttekör, amely az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása tekitnetében 30%-os kötelező csökkentést eredményez, a Bizottság e határozat módosítására megfelelő javaslatot nyújt be, az ahhoz tartozó hatásvizsgálattal együtt. A javaslatnak tartalmaznia kell: |
2. Az (1) bekezdésben említett megállapodás létrejöttét követő évtől kezdődően a 3. cikk (1) bekezdése értelmében tovább kell csökkenteni a Közösségen belül a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó forrásokból származó üvegházhatású gázok kibocsátását. A csökkentés mértéke megfelel az összes forrásból származó kibocsátás további összes csökkentésére vonatkozóan a Közösség számára a nemzetközi megállapodásban előírt kötelezettségvállalás, valamint az üvegházhatást okozó gázok teljes kibocsátáscsökkentésével kapcsolatban 2020-ra előirányzott közösségi részvállalás szorzatának, mely utóbbihoz a tagállamok a 3. cikk értelmében a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó forrásokból származó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével járulnak hozzá. |
(a) azokat a rendelkezéseket, amelyek biztosítják, hogy a 3. cikk (1) bekezdése értelmében olyan mértékben csökkenjen tovább a Közösségen belül a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó forrásokból származó üvegházhatású gázok kibocsátása, amely – a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó forrásokból várható további csökkentésekkel együtt – elegendő a Közösség által a nemzetközi megállapodás értelmében vállalt kötelezettségek teljesítéséhez. |
3. Az egyes tagállamok a Közösség további csökkentési vállalásaihoz a 3. cikk értelmében a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó forrásokkal kapcsolatban 2020-ra előirányzott közösségi összkibocsátás csökkentésében teljesített vállalásaik arányában járulnak hozzá. |
|
A Bizottság a melléklet kibocsátási határértékeit az első albekezdésben foglaltaknak megfelelően módosítja. Az ezen határozat nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedést a 9. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. |
(b) a mellékletben minden egyes tagállam számára előírt kibocsátási határértékeket az a) pontban előirányzott további kibocsátáscsökkentésnek megfelelően módosító rendelkezéseket; |
4. A tagállamok növelhetik azoknak a 4. cikk (4) bekezdésében említett kibocsátáscsökkentési egységeknek a felhasználását, amelyek az (1) bekezdésben említett és az (5) bekezdés szerinti megállapodást ratifikáló harmadik országokból származnak a (2) bekezdésnek megfelelően végrehajtott további csökkentés legfeljebb 50%-ának erejéig. |
(c) a megállapodást ratifikáló harmadik országokból származó, a 4. cikk (4) bekezdésében említett kibocsátáscsökkentési egységek felhasználására vonatkozó szabályokat módosító intézkedéseket. |
A tagországok e mennyiség fel nem használt részét átruházhatják más tagországokra. |
|
5. A Bizottság a projektegységek további típusainak tagállami felhasználásáról, illetve a nemzetközi megállapodás értelmében létrejött egyéb mechanizmusok tagállami felhasználásáról rendelkező intézkedéseket fogad el. |
|
Az ezen határozat nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 9. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. |
|
ELJÁRÁS
Cím |
Az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésére irányuló közös törekvések |
|||||||
Hivatkozások |
COM(2008)0017 – C6-0041/2008 – 2008/0014(COD) |
|||||||
Illetékes bizottság |
ENVI |
|||||||
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
ITRE 19.2.2008 |
|
|
|
||||
Társbizottság(ok) - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
10.4.2008 |
|
|
|
||||
A vélemény előadója A kijelölés dátuma |
Robert Goebbels 27.3.2008 |
|
|
|||||
Vizsgálat a bizottságban |
8.4.2008 |
26.6.2008 |
10.9.2008 |
|
||||
Az elfogadás dátuma |
22.9.2008 |
|
|
|
||||
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
35 10 1 |
||||||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Jan Březina, Jerzy Buzek, Jorgo Chatzimarkakis, Giles Chichester, Dragoş Florin David, Pilar del Castillo Vera, Den Dover, Lena Ek, Norbert Glante, Umberto Guidoni, Fiona Hall, Rebecca Harms, Erna Hennicot-Schoepges, Ján Hudacký, Werner Langen, Anne Laperrouze, Angelika Niebler, Reino Paasilinna, Aldo Patriciello, Francisca Pleguezuelos Aguilar, Anni Podimata, Vladimír Remek, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Andres Tarand, Catherine Trautmann, Claude Turmes, Nikolaos Vakalis |
|||||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Jean-Pierre Audy, Ivo Belet, Dorette Corbey, Robert Goebbels, Matthias Groote, Françoise Grossetête, Malcolm Harbour, Satu Hassi, Vittorio Prodi, Esko Seppänen, Silvia-Adriana Ţicău, Lambert van Nistelrooij |
|||||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés) |
Ignasi Guardans Cambó, Lily Jacobs, Johannes Lebech, Riitta Myller, Markus Pieper, Agnes Schierhuber |
|||||||
VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről (11.9.2008)
a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
az üvegházhatást okozó gázkibocsátásnak a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(COM(2008)0017 – C6‑0041/2008 – 2008/0014(COD))
A vélemény előadója: Cornelis Visser
RÖVID INDOKOLÁS
Az előadó egészében véve támogatja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését, és helyesli az Európai Tanács által meghatározott alábbi két fő célkitűzést:
– 2020-ig az üvegházhatást okozó gázok (GHG) legalább 20%-os, később 30%-os csökkentése, amennyiben létezik egy olyan nemzetközi megállapodás, amely előírja, hogy más fejlett országok is kötelezettséget vállalnak „a kibocsátás hasonló mértékű csökkentésére, és ahhoz a gazdaságilag magasabb fejlettségi szintű fejlődő országok is megfelelő mértékben hozzájárulnak a felelősségeik és képességeik szerint”.
– az EU energiafogyasztásában a megújuló energiák 20%-os részesedése 2020-ig.
Az előadó hangsúlyozza azonban, hogy az üvegházhatást okozó gázok csökkentésére globális erőfeszítéseket kell tenni. Ehhez minden országnak hozzá kell járulnia, és ezért a Bizottságnak minden eszközt igénybe kell vennie egy ilyen széles körű nemzetközi megállapodás létrehozásának biztosítására.
Az előadó egyetért a Bizottsággal a tekintetben, hogy az egyes tagállamoknak meg kell osztaniuk egymás között vállalásaikat az EU ETS hatálya alá nem tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátási források gázkibocsátásának a 2020-ra előirányzott közösségi vállalásoknak megfelelő korlátozásával kapcsolatban.
Az előadó kedvezően ítéli meg a Bizottság határozatát, amely tagállami szerepvállalást ír elő a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó (azaz az EU ETS-ben nem részletezett) üvegházhatásúgáz-kibocsátási forrásokkal kapcsolatban a 2013 és 2020 közötti időszakra vonatkozó közösségi kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalások teljesítésében. Rendelkezik a határozatban foglaltak megvalósítása nyomán elért kibocsátáscsökkentés értékeléséről. Ezenfelül az előadó kedvezően ítéli meg a célkitűzések tagállamok számára biztosított rugalmas teljesítését azáltal, hogy módot nyújt a Kiotói Jegyzőkönyv 12. cikkében ismertetett tiszta fejlesztési mechanizmusokon alapuló projektek, valamint harmadik országok ilyen irányú törekvései nyomán végzett kibocsátáscsökkentő tevékenységekből eredő hiteles kibocsátáscsökkentés alkalmazására.
Az előadó azonban aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a rendszer eltorzíthatja az uniós versenyt, ha a tagállamok a rendszert nem azonos módon valósítják meg. Emellett az EU-ban működő vállalatok is hátrányt szenvedhetnek a nemzetközi versenyben.
A fentiekből kiindulva az előadó úgy véli, hogy a Bizottságnak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie az uniós és a nemzetközi versenyre gyakorolt hatást, valamint egy átfogó jelentést kell benyújtania ezekről a kérdésekről az Európai Parlamentnek 2016-ig.
MÓDOSÍTÁSOK
A Gazdasági és Monetáris Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:
Módosítás 1 Határozatra irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
1. A tagállamok a 280/2004/EK határozat 3. cikke értelmében benyújtott éves jelentéseikben beszámolnak a 3. cikkben foglaltak végrehajtásából fakadó éves kibocsátások szintjéről, valamint a kibocsátási egységek 4. cikk szerinti felhasználásáról. |
1. A tagállamok a 280/2004/EK határozat 3. cikke értelmében benyújtott éves jelentéseikben beszámolnak a versenyt érintő kérdésekről és a 3. cikkben foglaltak végrehajtásából fakadó éves kibocsátások szintjéről, valamint a kibocsátási egységek e határozat 4. cikke szerinti felhasználásáról. |
Módosítás 2 Határozatra irányuló javaslat 5 cikk – 2 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2a) E határozat hatályba lépését követően a Bizottság kétévente jelentést készít, amelyben értékeli, hogy a tagállamok eszerinti kötelezettségvállalásainak teljesítése milyen módon befolyásolja a nemzeti, uniós és nemzetközi szintű versenyt. |
Módosítás 3 Határozatra irányuló javaslat 5 a cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
5a. cikk |
|
Megfelelési mechanizmus |
|
Amennyiben egy tagállam esetében a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó forrásokból származó üvegházhatású gáz kibocsátása meghaladja az e határozat 3. cikkében az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására meghatározott éves határértéket, a tagállam a 2003/87/EK irányelv 16. cikkében meghatározott összegnek megfelelő többletkibocsátási bírságot fizet. A többletkibocsátási bírságot az éghajlatváltozás hatásait csökkentő intézkedések finanszírozására szolgáló közösségi alapba kell befizetni. |
Módosítás 4 Határozatra irányuló javaslat 6 cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi megállapodás létrejöttekor életbe lépő módosítások |
Az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi megállapodás megkötése |
1. A Közösség éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi megállapodásának létrejöttekör, amely a 3. cikkben foglaltaknál nagyobb mértékű kötelező csökkentést eredményez, a (2), (3) és (4) bekezdésben foglaltak alkalmazandók. |
A határozat 3. cikkében foglalt mértéket meghaladó kötelező kibocsátáscsökkentéssel járó, az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi megállapodás létrejöttét követő hat hónapon belül a Bizottság előterjeszt egy, a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárás alapján elfogadásra kerülő, az egyes tagállamoknak a további közösségi vállalásokhoz nyújtott hozzájárulását meghatározó jogalkotási javaslatot. |
2. Az (1) bekezdésben említett megállapodás létrejöttét követő évtől kezdődően a 3. cikk (1) bekezdése értelmében tovább kell csökkenteni a Közösségen belül a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó forrásokból származó üvegházhatású gázok kibocsátását. A csökkentés mértéke megfelel az összes forrásból származó kibocsátás további összes csökkentésére vonatkozóan a Közösség számára a nemzetközi megállapodásban előírt kötelezettségvállalás, valamint az üvegházhatást okozó gázok teljes kibocsátáscsökkentésével kapcsolatban 2020-ra előirányzott közösségi részvállalás szorzatának, mely utóbbihoz a tagállamok a 3. cikk értelmében a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó forrásokból származó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével járulnak hozzá. |
|
3. Az egyes tagállamok a Közösség további csökkentési vállalásaihoz a 3. cikk értelmében a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó forrásokkal kapcsolatban 2020-ra előirányzott közösségi összkibocsátás csökkentésében teljesített vállalásaik arányában járulnak hozzá. |
|
A Bizottság a melléklet kibocsátási határértékeit az első albekezdésben foglaltaknak megfelelően módosítja. Az ezen határozat nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedést a 9. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. |
|
4. A tagállamok növelhetik azoknak a 4. cikk (4) bekezdésében említett kibocsátáscsökkentési egységeknek a felhasználását, amelyek az (1) bekezdésben említett és az (5) bekezdés szerinti megállapodást ratifikáló harmadik országokból származnak a (2) bekezdésnek megfelelően végrehajtott további csökkentés legfeljebb 50%-ának erejéig. |
|
A tagországok e mennyiség fel nem használt részét átruházhatják más tagországokra. |
|
5. A Bizottság a projektegységek további típusainak tagállami felhasználásáról, illetve a nemzetközi megállapodás értelmében létrejött egyéb mechanizmusok tagállami felhasználásáról rendelkező intézkedéseket fogad el. |
|
Az ezen határozat nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 9. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. |
|
Indokolás | |
A nemzetközi megállapodásokról szóló tárgyalások lezárására vonatkozó reakciók nem automatikusak, hanem politikai értékelés és döntés során születnek. Ezenfelül a további kötelezettségek elosztásának a nemzetközi tárgyalások eredményén kell alapulnia. | |
Módosítás 5 Határozatra irányuló javaslat 10 cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A Bizottságnak jelentésben kell értékelnie az ebben a határozatban foglaltak végrehajtását. A Bizottság a jelentését a megfelelő javaslatokkal együtt 2016. október 31-ig megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. |
A Bizottságnak jelentésben kell értékelnie az ebben a határozatban foglaltak végrehajtását. A jelentés azt is értékeli, hogy e határozat végrehajtása milyen módon befolyásolja a nemzeti, uniós és nemzetközi szintű versenyt. A Bizottság a jelentését a megfelelő javaslatokkal együtt 2016. október 31-ig megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. |
ELJÁRÁS
Cím |
Az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésére irányuló közös törekvések |
|||||||
Hivatkozások |
COM(2008)0017 – C6-0041/2008 – 2008/0014(COD) |
|||||||
Illetékes bizottság |
ENVI |
|||||||
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
ECON 19.2.2008 |
|
|
|
||||
A vélemény előadója A kijelölés dátuma |
Cornelis Visser 11.3.2008 |
|
|
|||||
Vizsgálat a bizottságban |
2.6.2008 |
16.7.2008 |
|
|
||||
Az elfogadás dátuma |
9.9.2008 |
|
|
|
||||
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
38 1 0 |
||||||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Mariela Velichkova Baeva, Paolo Bartolozzi, Zsolt László Becsey, Pervenche Berès, Sebastian Valentin Bodu, Sharon Bowles, Udo Bullmann, Manuel António dos Santos, Christian Ehler, Elisa Ferreira, José Manuel García-Margallo y Marfil, Jean-Paul Gauzès, Robert Goebbels, Donata Gottardi, Gunnar Hökmark, Karsten Friedrich Hoppenstedt, Othmar Karas, Christoph Konrad, Guntars Krasts, Kurt Joachim Lauk, Andrea Losco, Astrid Lulling, Gay Mitchell, Sirpa Pietikäinen, John Purvis, Alexander Radwan, Bernhard Rapkay, Heide Rühle, Eoin Ryan, Antolín Sánchez Presedo, Salvador Domingo Sanz Palacio, Olle Schmidt, Margarita Starkevičiūtė, Ieke van den Burg |
|||||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Harald Ettl, Piia-Noora Kauppi, Vladimír Maňka, Bilyana Ilieva Raeva, Margaritis Schinas |
|||||||
VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (10.9.2008)
a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
az üvegházhatást okozó gázkibocsátásnak a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(COM(2008)0017 – C6‑0041/2008 – 2008/0014(COD))
Előadó: Sepp Kusstatscher
RÖVID INDOKOLÁS
2008 január 23-án az Európai Bizottság megjelentette javaslatait arra vonatkozóan, hogy mi módon kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázkibocsátást a tagállamokban az elkövetkező években. A következő területek kibocsátásairól van szó: közlekedés, épületek (mindenekelőtt a fűtés és a klimatizálás), szolgáltatások, kisebb ipari üzemek, mezőgazdaság és hulladékgazdálkodás. Ezek jelenleg az EU üvegházhatást okozó összes gázkibocsátásának 60%-át teszik ki.
Dicséretes, hogy a javaslat minden tagállam számára konkrét értékeket ír elő, melyeket 2020-ig teljesíteni kell. Sajnos azonban a 2020 utáni időszakra vonatkozóan nincs hasonlóan ambiciózus intézkedésterv.
Mit jelent ez a javaslat az EU foglalkoztatáspolitikája számára?
Az első vizsgálatok – például az ESZSZ, ISTAS SDA, Syndex és a Wuppertal-Institut közös tanulmánya – azt mutatják, hogy az éghajlatváltozás miatti változások kedvezően fognak hatni az EU foglalkoztatáspolitikájára: több és magasabb képzettséget igénylő munkahelyet hozhatnak létre.
Mindenesetre a kihatások jelentősen eltérnek majd gazdasági területenként és régiónként. Az északabbra fekvő régiókhoz képest különösen a Földközi-tenger térségében lévő régiókat sújtják majd erőteljesebben a hőmérséklet-növekedés következményei. Kiváltképpen a mezőgazdaságban és az idegenforgalomban fognak hatványozódni a problémák. E két területen nagyobb beruházásokkal járó átszervezésekre lesz szükség a legkedvezőtlenebb következmények megakadályozása érdekében.
A közlekedés mint a legnagyobb CO2-kibocsátó különleges erőfeszítéseket igényel. Hatalmas potenciálok vannak, melyeket célirányosan kell kihasználni: csökkenteni kell a szükségtelen szállításokat, korlátozni szükséges a legtöbb energiát felhasználó közlekedési módokat és növelni kell a hatékonyságot technikai és logisztikai eszközök segítségével. Ennek során jó lehetőségek kínálkoznak új munkahelyek létrehozására. Ha következetesen kiépítenék a tömegközlekedést, az megnégyszerezhetné a munkahelyek számát a szóban forgó területen. Mindenekelőtt a helyi és regionális gazdasági struktúrák élveznék ennek előnyeit.
Hasonló a helyzet az építőiparban. A meglévő épületek felújítása (jobb szigetelés, megújuló energiaforrások felhasználása stb.) és új, energiahatékonyabb épületek létesítése új munkahelyeket teremt helyi és regionális szinten.
Az éghajlatváltozást más szakpolitikai területekkel szemben prioritásként kezelendő kihívásnak tekintik. Az éghajlatváltozás azonban valamennyi kihatásával együtt nagyon összetett terület. Éppen ezért fontos minden szinten felkészíteni az embereket az éghajlatváltozás következtében jelentkező változásokra. Olyan stratégiára van szükség, mely segíti a vállalkozókat és a foglalkoztatottakat – különösen a kkv-kban – a leghatékonyabb átállásban. Mindenki számára sürgősen különleges képzési és továbbképzési intézkedésekre van szükség. Az EU dublini és bilbaói ügynökségére, valamint az Európai Foglalkoztatási Megfigyelőközpontra nagy nyomás nehezedik, mivel számos arra vonatkozó lezáratlan kérdésre kell választ adniuk, hogy milyen konkrét következményei lesznek az éghajlatváltozásnak a különböző régiókban és gazdasági területeken.
Az éghajlatváltozás átalakítja a társadalmat. Az Unión belül és nemzetközi viszonylatban is a lakosság legszegényebb rétegeit érinti leginkább az éghajlatváltozás. Éppen náluk hiányoznak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz szükséges források. A magas energiaárak az alsóbb jövedelmi kategóriákhoz tartozókat érintik már jelenleg is a leghátrányosabban. A növekvő élelmiszerárak drasztikusan súlyosbíthatják a már meglévő éhínséget. Globálisan kell fellépni a világszerte megmutatkozó éhínség ellen. Az üvegházhatást okozó gázokat kibocsátó energiaforrásokkal való takarékossággal járó terheket társadalmilag igazságos módon kell elosztani.
Az úgynevezett „első világban” a túltermelés és az egészségtelen fogyasztás nem csupán a források pazarlása, hanem nagyon kedvezőtlenül befolyásolja az éghajlatot is. A „szennyező fizet” elvnek megfelelően tehát takarékosabb energiafelhasználásra van szükség, különös tekintettel az üvegházhatást okozó gázokat kibocsátó energiaforrásokra.
Európai szinten harmonizálni kell az energiaadókat, előnyben részesítve az alacsony üvegházhatást okozó gázkibocsátású gazdálkodási formákat és erősebben megadóztatva a több üvegházhatást okozó gázt kibocsátókat. Ez jelentősen ösztönözné az új technológiák kifejlesztését és ezáltal magasabb képzettséget igénylő új szakmákat tenne szükségessé, különösen az alternatív energiaforrások terén.
A már jelenleg is szárazságtól és szélsőséges időjárási körülményektől sújtott területeken lesznek leginkább érezhetők az éghajlatváltozás következményei. A nemzetközi szolidaritás az eddigieknél még fontosabbá válik egy egyre inkább a kölcsönös egymásra utaltságon alapuló világban. Még nem tudni, hogy erre a CDM (Clean Development Mechanism – tiszta fejlesztési mechanizmus) projektek jelentik-e a megfelelő választ.
Kedvezően fogadták az „Éghajlatváltozás elleni globális szövetség kiépítése az Európai Unió és az éghajlatváltozás által leginkább sebezhető szegény fejlődő országok között” című közleményt (COM(2007) 540, 2007.9.18.)
Égető társadalompolitikai problémát jelent a legszegényebb és az éghajlatváltozás által leginkább sújtott országokból érkező egyre növekvő bevándorlás, ami nem csupán azokat az országokat érinti, ahonnan elvándorolnak, hanem azokat is, melyekben a nagy bevándorlási nyomás társadalmi feszültségeket okoz.
MÓDOSÍTÁSOK
A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság kéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő módosító javaslatokat:
Módosítás 1 Határozatra irányuló javaslat 6 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(6a) Kötelezettségeik teljesítése során a tagállamok és az Európai Unió figyelembe veszik a szociális és foglalkoztatási területen az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésével együtt járó lehetőségeket és kockázatokat. Mivel az éghajlatváltozás bekerült az új foglalkoztatási iránymutatásokba, a nemzeti cselekvési tervekben is kulcsszerepet kell biztosítani az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak, különösen a foglalkoztatáspolitika, az oktatás és a kutatás területén. A meglévő szervekre – dublini Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért, a bilbaói Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség, valamint az Európai Foglalkoztatási Megfigyelőközpont – hárul, hogy elemzések és tanulmányok készítésével fokozottabban előmozdítsák a szükséges kiigazítások elvégzését. |
Indokolás | |
A dublini és bilbaói európai ügynökségek, valamint a foglalkoztatási megfigyelőközpont bevonására azért van különösen szükség, mert még nagy vizsgálati hiányosságok mutatkoznak az éghajlatváltozásnak az uniós foglalkoztatás- és szociálpolitikára gyakorolt kihatásait illetően. Így például az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség megvizsgálhatná, hogyan lehetne kiigazítani az uniós jogszabályokat az éghajlatváltozás következtében az egészségvédelem és -biztonság területén. | |
Módosítás 2 Határozatra irányuló javaslat 6 b preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(6b) Az éghajlatváltozás miatt szükségessé vált munkaerő-piaci kiigazításokat és szerkezetváltást a strukturális alapokból, különösen az Európai Szociális Alapból és adott esetben az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból származó előirányzatokkal kell támogatni, valamint a különböző szinteken (ágazatspecifikus, ágazatközi, regionális, nemzeti és uniós szinten) történő szociális párbeszéd előmozdítása és szociális egyenlőségre törekvő feltételek létrehozása révén kell megkönnyíteni a vállalkozások és magánszemélyek képzésének és átképzésének támogatása érdekében. Ezeket az intézkedéseket megelőző megközelítés keretében kell meghozni, és ezen intézkedéseknek be kell vonniuk a szociális partnereket a nemzeti szokásokkal és gyakorlattal összhangban. |
Módosítás 3 Határozatra irányuló javaslat 6 c preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(6c) A megállapított célok elérése felé tett előrelépés értékelése során nem szabad, hogy a kibocsátáscsökkentés legyen az egyedüli kritérium: minőségileg és mennyiségileg értékelni kell a foglalkoztatottsági helyzetre gyakorolt hatást is az új munkahelyek és/vagy a munkahelyek kiigazítása és a jobb munkakörülmények tekintetében. |
Módosítás 4 Határozatra irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A tagállamok feladata biztosítani, hogy a kibocsátási egységek megvásárlására vonatkozó politikáik a projektek lehető legegyenletesebb földrajzi eloszlását eredményezzék és hozzájáruljanak az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi megállapodás létrejöttéhez. |
A tagállamok feladata biztosítani, hogy a kibocsátási egységek megvásárlására vonatkozó politikáik kiemelten kezeljék a környezetbarát és szociális irányultságú projekteket, a projektek lehető legegyenletesebb földrajzi eloszlását eredményezzék és hozzájáruljanak az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi megállapodás létrejöttéhez. |
ELJÁRÁS
Cím |
Az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésére irányuló közös törekvések |
|||||||
Hivatkozások |
COM(2008)0017 – C6-0041/2008 – 2008/0014(COD) |
|||||||
Illetékes bizottság |
ENVI |
|||||||
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
EMPL 10.4.2008 |
|
|
|
||||
A vélemény előadója A kijelölés dátuma |
Sepp Kusstatscher 26.2.2008 |
|
|
|||||
Vizsgálat a bizottságban |
29.5.2008 |
24.6.2008 |
9.9.2008 |
|
||||
Az elfogadás dátuma |
10.9.2008 |
|
|
|
||||
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
44 2 0 |
||||||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Jan Andersson, Edit Bauer, Iles Braghetto, Philip Bushill-Matthews, Milan Cabrnoch, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Derek Roland Clark, Jean Louis Cottigny, Proinsias De Rossa, Harald Ettl, Richard Falbr, Carlo Fatuzzo, Ilda Figueiredo, Roger Helmer, Stephen Hughes, Karin Jöns, Ona Juknevičienė, Jean Lambert, Bernard Lehideux, Elizabeth Lynne, Thomas Mann, Maria Matsouka, Mary Lou McDonald, Elisabeth Morin, Juan Andrés Naranjo Escobar, Csaba Őry, Siiri Oviir, Pier Antonio Panzeri, Rovana Plumb, Jacek Protasiewicz, Bilyana Ilieva Raeva, Elisabeth Schroedter, José Albino Silva Peneda, Jean Spautz, Gabriele Stauner, Ewa Tomaszewska, Anne Van Lancker, Gabriele Zimmer |
|||||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Petru Filip, Donata Gottardi, Rumiana Jeleva, Sepp Kusstatscher, Claude Moraes, Roberto Musacchio, Csaba Sógor |
|||||||
VÉLEMÉNY Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (18.7.2008)
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
az üvegházhatást okozó gázkibocsátásnak a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(COM(2008)0017 – C6‑0041/2008 – 2008/0014(COD))
a vélemény előadója: Antonio De Blasio
RÖVID INDOKOLÁS
2007-ben az Európai Unió vállalta, hogy 2020-ig az 1990-es szinthez képest az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenti.
Minthogy ez a célkitűzés alapjaiban érinti az egyes régiók gazdasági - társadalmi kohézióját, fontos hangsúlyozni, hogy nagy energiahatékonysággal és alacsony üvegházhatású gáz-kibocsátás mellett működő európai gazdaság csak a kohéziós politikába integráltan valósítható meg. A két célterületet össze kell kapcsolni, és a kohéziós vagy strukturális fejlesztésekre szánt támogatások feltételrendszerébe javasolt beépíteni az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésének szempontjait.
Az egyes régiók közötti gazdasági különbségekből eredően az elmaradott régiók számára az üvegházhatású gáz-kibocsátás csökkentése komoly anyagi terhet jelenthet, ezért ezeknek a régióknak speciális támogatásban kellene részesülniük annak érdekében, hogy az uniós célkitűzések megvalósítása ne jelentsen számukra túlzott mértékű veszteséget.
Ugyan az Európai Unió ezen vállalása a tagállamok kormányait kötelezi, a tagállami helyi és regionális önkormányzatokra és egyéb helyi és regionális képviseleti fórumokra és szervekre is komoly terhet ró. Az ambiciózus célkitűzés csak olyan módon teljesíthető, ha a feladatok összehangolása és megvalósítása során mind a központi kormányzati és a helyi-regionális szervek közti vertikális, mind pedig az egyes helyi-regionális szervek közötti horizontális együttműködés folyamatos.
Minthogy azonban az üvegházhatású gáz-kibocsátás jelentős mértékben a privát szektorba tartozó piaci szereplőknek, valamint az egyéni fogyasztóknak tudható be, elengedhetetlen az egyes ipari kibocsátó egységek és a háztartások bevonása a program megvalósításába mind tagállami, mind regionális szinten. A piac szereplőit gazdaságilag kell érdekeltté tenni abban, hogy növeljék a megújuló energiahordozókból előállított energia-termelést, hogy ily módon meghatározó mértékben hozzájáruljanak a tagállami vállalások teljesítéséhez.
1990 óta számos tagállamban jelentősen csökkent az üvegházhatású gáz-kibocsátás mértéke, a Bizottság azon javaslata azonban, amely a 2005-ös esztendőt tekintené bázisévnek, figyelmen kívül hagyja az eddigi erőfeszítéseket. Az egyes tagállamok már elért eredményeit el kell ismerni, ezért viszonyítási alapként az 1990-es esztendőt javasolt rögzíteni.
MÓDOSÍTÁSOK
A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:
Módosítás 1 Határozatra irányuló javaslat – módosító jogszabály 7 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(7) A tagállamok kibocsátáscsökkentési vállalásait a szolidaritás elve és a Közösség egészén belüli fenntartható gazdasági növekedés kívánalma alapján kell meghatározni, figyelembe véve az egyes tagállamok egy főre jutó relatív GDP-jét. Azokban a tagállamokban, amelyekben jelenleg viszonylag alacsony az egy főre jutó GDP és ezért nagyarányú GDP-növekedéssel számolnak, az üvegházhatást okozó gázok 2005. évi kibocsátásának szintjéhez képest engedélyezni kell a kibocsátás mértékének növelését, ám a növekedésnek a Közösség átfogó csökkentési kötelezettségvállalásának keretén belül kell maradnia. Azokban a tagállamokban, amelyekben jelenleg viszonylag magas az egy főre jutó GDP, csökkenteni kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a 2005. évi kibocsátás szintjéhez képest. |
(7) A tagállamok kibocsátáscsökkentési vállalásait a szolidaritás elve és a Közösség egészén belüli fenntartható gazdasági növekedés kívánalma alapján kell meghatározni, figyelembe véve az egyes tagállamok egy főre jutó relatív GDP-jét. Azokban a tagállamokban, amelyekben jelenleg viszonylag alacsony az egy főre jutó GDP és ezért nagyarányú GDP-növekedéssel számolnak, az üvegházhatást okozó gázok 1990. évi kibocsátásának szintjéhez képest engedélyezni kell a kibocsátás mértékének növelését, ám a növekedésnek a Közösség átfogó csökkentési kötelezettségvállalásának keretén belül kell maradnia. Azokban a tagállamokban, amelyekben jelenleg viszonylag magas az egy főre jutó GDP, csökkenteni kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a 1990. évi kibocsátás szintjéhez képest. |
Módosítás 2 Határozatra irányuló javaslat – módosító jogszabály 8 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(8) A Közösség egyoldalú kötelezettségvállalásának teljesítése irányában tett tagállami vállalások igazságos megosztása érdekében egyetlen tagállammal szemben sem támasztható olyan elvárás, hogy 2020-ra a 2005-ös szinthez képest 20%-nál nagyobb mértékben csökkentse kibocsátásainak mértékét, ugyanakkor egyetlen tagállam számára sem engedélyezett, hogy 2020-ig a 2005-ös szinthez képest 20%-nál nagyobb mértékben növelje a kibocsátást. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a 2013 és 2020 közötti időszakban kell csökkenteni. A tagállamok egy adott évben előre beszámíthatják az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban meghatározott kvótáik 2%-ának megfelelő mennyiséget, illetve átvezethetik az adott évben fel nem használt kibocsátási kvótáikat a következő évre. |
(8) A Közösség egyoldalú kötelezettségvállalásának teljesítése irányában tett tagállami vállalások igazságos megosztása érdekében egyetlen tagállammal szemben sem támasztható olyan elvárás, hogy 2020-ra a 1990-es szinthez képest 20%-nál nagyobb mértékben csökkentse kibocsátásainak mértékét, ugyanakkor egyetlen tagállam számára sem engedélyezett, hogy 2020-ig a 1990-es szinthez képest 20%-nál nagyobb mértékben növelje a kibocsátást. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a 2013 és 2020 közötti időszakban kell csökkenteni. A tagállamok egy adott évben előre beszámíthatják az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban meghatározott kvótáik 2%-ának megfelelő mennyiséget, illetve átvezethetik az adott évben fel nem használt kibocsátási kvótáikat a következő évre. |
Módosítás 3 Határozatra irányuló javaslat 8 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(8a) Azokban az ágazatokban, amelyek nem tartoznak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 2020 után továbbra is évente lineárisan csökkennie kell, ami 2050-re e kibocsátásoknak az 1990-es szinthez képest 80%-kal való csökkenését eredményezi, a végső cél pedig a fosszilis tüzelőanyagokból származó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának megszüntetése az Európai Unióban. A Bizottságnak 2012-ig a Közösség által tett nemzetközi kötelezettségvállalások, valamint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási szintjének az éghajlatra és az emberi fajra gyakorolt káros hatás elkerülése miatt szükséges csökkentésével kapcsolatos legújabb éghajlattudományi álláspont alapján meg kell vizsgálnia e célkitűzés megfelelőségét, felismerve, hogy a helyi és regionális közösségek fontos hozzájárulást tesznek az ilyen csökkentések érdekében. A Bizottságnak adott esetben javaslatot kell tennie a cél tagállamok közötti megosztására. |
Indokolás | |
Az Európai Tanács 2007. márciusi ülésén azt jelezte, hogy 2050-ig 60-80%-os csökkentésre van szükség az ipari országokban. Ennek megvalósítása érdekében a tagállamoknak hosszú távú politikát kell kidolgozniuk több ágazatban, így például a lakásépítés, a földhasználat és a közlekedés területén, hogy elkerüljék az olyan infrastruktúrákba való további befektetéseket, amelyek nem egyeztethetők össze az éghajlat védelmére irányuló célokkal. Ez összhangban van a kibocsátáskereskedelmi rendszerre irányuló javaslattal is, amely szintén tartalmaz a 2020 utáni csökkentésre vonatkozó ütemtervet. | |
Módosítás 4 Határozatra irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(15) Az ebben a határozatban foglaltak teljesítésének menetét évente értékelni kell az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló, 2004. február 11-i 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat értelmében benyújtott jelentések alapján. Kétévente fel kell mérni a tervezett haladást, 2016-ban pedig teljes körűen értékelni kell a határozatban foglalt kötelezettségek végrehajtásának eredményeit. |
(15) Az ebben a határozatban foglaltak teljesítésének menetét évente értékelni kell az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló, 2004. február 11-i 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat értelmében benyújtott jelentések alapján. Kétévente fel kell mérni a tervezett haladást, 2016-ban pedig teljes körűen értékelni kell a határozatban foglalt kötelezettségek végrehajtásának eredményeit. Ezen értékelés részeként a Bizottság értékeli és jelentést készít arról, hogy milyen előrelépés történt annak biztosítása terén, hogy a különböző közösségi politikák (például a mezőgazdaság, a termékekkel kapcsolatos követelmények, a strukturális politikák, a kutatás területén) hozzájáruljanak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez. |
Módosítás 5 Határozatra irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Ez a határozat a tagállami szerepvállalás meghatározásának szabályait rögzíti a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátási forrásokkal kapcsolatban a 2013 és 2020 közötti időszakra vonatkozó közösségi kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalások teljesítésének vonatkozásában. |
Ez a határozat a tagállami szerepvállalás meghatározásának szabályait rögzíti a 2013 és 2020 közötti időszakra vonatkozó közösségi kibocsátás csökkentési kötelezettségvállalások teljesítésének vonatkozásában. |
Módosítás 6 Határozatra irányuló javaslat – módosító jogszabály 3 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A kibocsátások ebben a cikkben előírt szintjének további csökkentését eredményező nemzetközi éghajlatváltozási megállapodás létrejöttéig az egyes tagállamok 2020-ig az ezen határozat mellékletében a 2005-ös kibocsátások alapján számukra megállapított arányban csökkentik a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó forrásokból származó üvegházhatású gázok kibocsátását. |
(1) A kibocsátások ebben a cikkben előírt szintjének további csökkentését eredményező nemzetközi éghajlatváltozási megállapodás létrejöttéig az egyes tagállamok 2020-ig az ezen határozat mellékletében az 1990-es kibocsátások alapján számukra megállapított arányban csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. |
Módosítás 7 Határozatra irányuló javaslat – módosító jogszabály 3 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) A (3) bekezdés és a 4. cikk rendelkezéseinek megfelelően az egyes tagállamok gondoskodnak arról, hogy a területükön 2013-ban a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó forrásokból kibocsátott összes üvegházhatású gáz mennyisége ne haladja meg az ugyanezen forrásokból származó, és a 2003/87/EK irányelv és a 280/2004/EK határozat szerint bejelentett és hitelesített kibocsátások 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben mért éves átlagos szintjét. |
(2) A (3) bekezdés és a 4. cikk rendelkezéseinek megfelelően az egyes tagállamok gondoskodnak arról, hogy a területükön 2013-ban a kibocsátott összes üvegházhatású gáz mennyisége ne haladja meg a mellékletben az egyes tagállamok számára 2020-ra meghatározott legfelső határértéket. Ennek a lineáris korlátnak a meghatározása tekintetében minden egyes tagállam az alábbi két opció közül választhat:
i) vagy a Kiotói Jegyzőkönyvben az adott tagállam számára meghatározott célértéket veszik alapul; vagy ii) az adott tagállamban a 2003/87/EK irányelv és a 280/2004/EK határozat szerint bejelentett és hitelesített kibocsátások 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben mért átlagos szintjét veszik alapul. |
Módosítás 8 Határozatra irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A tagállamok a 280/2004/EK határozat 3. cikke értelmében benyújtott éves jelentéseikben beszámolnak a 3. cikkben foglaltak végrehajtásából fakadó éves kibocsátások szintjéről, valamint a kibocsátási egységek 4. cikk szerinti felhasználásáról. |
(1) A tagállamok a 280/2004/EK határozat 3. cikke értelmében benyújtott éves jelentéseikben beszámolnak a 3. cikkben foglaltak végrehajtásából fakadó éves kibocsátások szintjéről, valamint a kibocsátási egységek 4. cikk szerinti felhasználásáról. |
|
E jelentések valamennyi főbb ágazatra vonatkozóan előrejelzéseket tartalmaznak a kibocsátás tervezett intézkedések következtében történő csökkentése tekintetében a 2020-ra és 2050-re kitűzött célok elérése érdekében. |
Módosítás 9 Határozatra irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés – 2 a albekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Az értékelés a Közösség ágazati politikáinak az üvegházhatást okozó gázok Közösség által történő kibocsátására gyakorolt hatását, valamint e politikáknak a kibocsátást csökkentő lehetőségeit is vizsgálja. A Bizottság adott esetben javaslatokat tesz annak biztosítására, hogy ezek a politikák megfelelő módon hozzájáruljanak a 2020-ra és 2050-re kitűzött csökkentési célok teljesítéséhez. |
Módosítás 10 Határozatra irányuló javaslat – módosító jogszabály 5 a cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
5 a. cikk |
|
A Bizottság biztosítja, hogy az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentését célzó közösségi vállalás a kohéziós politikájával összhangban valósuljon meg, figyelembe véve az egyes tagállamok és régiók gazdasági és társadalmi kohéziójának megtartását és megerősítését. |
Módosítás 11 Határozatra irányuló javaslat – módosító jogszabály 5 b cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
5b. cikk |
|
Mivel a Közösség által felvállalt kötelezettség nem csupán a tagállamok kormányaira ró feladatokat, hanem a tagállami helyi és regionális önkormányzatok és egyéb helyi és regionális képviseleti fórumok és szervek számára is, a tagállamok biztosítják a központi és a különböző szintű helyi hatóságaik közti együttműködést.. |
Módosítás 12 Határozatra irányuló javaslat 5 b cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
5b. cikk |
|
Mivel a villamos energia megújuló energiaforrásokból való termelésének növelése különösen fontos eszköze az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkentésének, ezért a tagállamok gazdaságilag vonzóvá tenszik a megújuló energiákból történő villamosenergia-termelést, így a megújuló energiákból történő villamosenergia-termelés növelésével ösztönözve a piaci résztvevőket, hogy tegyenek határozott hozzájárulást annak érdekében, hogy a tagállamok megfeleljenek kötelezettségeiknek. |
Módosítás 13 Határozatra irányuló javaslat – módosító jogszabály 5 c cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
5c. cikk |
|
Az egyes tagállamok, a központi kormányzat, valamint a helyi és regionális szervek és hatóságok mellett mind a piaci szereplőket, mind pedig a háztartásokat és az egyéni fogyasztókat bevonják a közösségi kötelezettségvállalás megvalósításához való hozzájárulásba, a nekik betudható üvegházhatású gázkibocsátás mértékétől függetlenül. |
Módosítás 14 Határozatra irányuló javaslat – módosító jogszabály 5 d cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
5d. cikk |
|
A vállalások teljesítésének határideje 2020. A 2020-ig tartó időszak alatt az Európai Unió Strukturális és Kohéziós Alapjából több projekt kerül finanszírozásra. A Bizottság törekszik az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentését célzó közösségi vállalást tükrözni a kohéziós politikában és az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésének vonzatait beépíteni a kohéziós és strukturális fejlesztésre előirányzott alapokra vonatkozó feltételrendszerbe. |
Módosítás 15 Határozatra irányuló javaslat – módosító jogszabály 5 f cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
5f. cikk |
|
A tagállamok biztosítják az új, innovatív technikák alkalmazásának támogatását annak érdekében, hogy az ipari szereplők új munkahelyeket tudjanak létesíteni, amellyel növelhető a versenyképesség, és amely ily módon elősegíti a lisszaboni stratégia által kitűzött célok elérését. |
Módosítás 16 Határozatra irányuló javaslat – módosító jogszabály 5 g cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
5 g. cikk |
|
Az Együttes Vállalás (Joint Implementation) és a Tiszta Fejlesztési Mechanizmus (Clean Development Mechanism) rugalmas eszközként segítik az Európai Unió vállalásának teljesítését, ezért alkalmazásukat a jövőben a Bizottságnak nem szűkítenie, hanem inkább bővítenie kell, mivel az egyes tagállamok, és azon belül az egyes régiók eltérő gazdasági–társadalmi és környezeti adottságokkal rendelkeznek, így a kitűzött célok elérésének módjai is tagállamonként és azon belül régiónként eltérő lehet. |
Módosítás 17 Határozatra irányuló javaslat – módosító jogszabály 5 h cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
5h. cikk |
|
Mivel az Európai Uniónak kiemelt érdeke, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére nemzetközi megállapodás szülessen, a gazdasági kohézió fenntartása érdekében a Bizottság mindent megtesz azért, hogy a kiotói egyezmény lejárta után egy új, globális egyezmény szülessen az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. |
Módosítás 18 Határozatra irányuló javaslat – módosító jogszabály 5 i cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
5i. cikk |
|
Mivel az elmaradott régiók számára az Európai Unió ambiciózus vállalásai komoly terhet jelentenek, a Bizottság támogatja ezeket a régiókat abban, hogy a rövid távon jelentkező anyagi nehézségek ne okozzanak számukra komolyabb veszteséget a kitűzött célok megvalósításában. |
Módosítás 19 Határozatra irányuló javaslat – módosító jogszabály 6 a cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
6 a. cikk |
|
A határozat 3. cikkében foglalt mértéket meghaladó kötelező kibocsátás-csökkentést előíró éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi megállapodás aláírását követő hat hónapon belül a Bizottság előterjeszt egy, az Európai Közösségek létrehozásáról szóló szerződés 251. cikke alapján elfogadásra kerülő, az egyes tagállamoknak a további közösségi vállalásokhoz nyújtott hozzájárulásáról szóló jogalkotási javaslatot. |
Módosítás 20 Határozatra irányuló javaslat – módosító jogszabály 7 cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A határozat 3. cikkében meghatározott kibocsátás maximális mennyiségét a 2003/87/EK irányelv 11. cikke értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban kiadott kvótának megfelelően kell módosítani, amely a 2003/87/EK irányelvnek megfelelően a 2008–2012-es időszakra vonatkozó nemzeti kiosztási tervek végső bizottsági jóváhagyását követően az irányelvben meghatározott források terjedelmének módosításából ered. A Bizottság közzéteszi a módosított mennyiségi adatokat. |
törölve |
Módosítás 21 Határozatra irányuló javaslat Melléklet - az első oszlop címe - Üvegházhatású gázok kibocsátása az egyes tagállamokban a 3. cikknek megfelelően | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Az egyes tagállamokban az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2020-ra előirányzott határértékei a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó források 2005-ös kibocsátási szintjeihez viszonyítva |
Az egyes tagállamokban az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2020-ra előirányzott határértékei a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó források 1990-es kibocsátási szintjeihez viszonyítva. Az üvegházhatású gázkibocsátásra vonatkozó határérték, illetve a kibocsátott gázoknak megfelelő szén-dioxid tonnában kifejezett mennyiségének meghatározása vonatkozásában a Bizottság új táblázatot készít. |
Indokolás | |
A szolidaritás elvével összeegyeztethetetlen egy olyan jogalkotási koncepció, amely figyelmen kívül hagyja az egyes tagországok által 1990-2005 között elért szén-dioxid kibocsátás-csökkentést. A további többletkibocsátások lehetővé tétele a várható gazdasági növekedésre hivatkozással nem megalapozott, hiszen a GDP növekedés nem áll egyenes arányosságban a szén-dioxid kibocsátás növekedésével. Ezzel a megközelítéssel pedig az Európai Unió rossz példát mutat a fejlődő országoknak a tervezett nemzetközi megállapodásra irányuló tárgyalások során. |
ELJÁRÁS
Cím |
Shared effort to reduce greenhouse gas emissions |
|||||||
Hivatkozások |
COM(2008)0017 – C6-0041/2008 – 2008/0014(COD) |
|||||||
Illetékes bizottság |
ENVI |
|||||||
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
REGI 19.2.2008 |
|
|
|
||||
A vélemény előadója A kijelölés dátuma |
Antonio De Blasio 26.3.2008 |
|
|
|||||
Vizsgálat a bizottságban |
8.4.2008 |
25.6.2008 |
|
|
||||
Elfogadás dátuma |
16.7.2008 |
|
|
|
||||
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
28 14 5 |
||||||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Emmanouil Angelakas, Stavros Arnaoutakis, Elspeth Attwooll, Jean Marie Beaupuy, Rolf Berend, Jana Bobošíková, Victor Boştinaru, Wolfgang Bulfon, Antonio De Blasio, Petru Filip, Gerardo Galeote, Iratxe García Pérez, Eugenijus Gentvilas, Ambroise Guellec, Zita Gurmai, Marian Harkin, Mieczysław Edmund Janowski, Rumiana Jeleva, Gisela Kallenbach, Evgeni Kirilov, Constanze Angela Krehl, Florencio Luque Aguilar, Jamila Madeira, Sérgio Marques, Miguel Angel Martínez Martínez, Yiannakis Matsis, Miroslav Mikolášik, James Nicholson, Lambert van Nistelrooij, Jan Olbrycht, Maria Petre, Markus Pieper, Pierre Pribetich, Wojciech Roszkowski, Elisabeth Schroedter, Grażyna Staniszewska, Catherine Stihler, Dimitar Stoyanov, Margie Sudre, Oldřich Vlasák |
|||||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Jan Březina, Emanuel Jardim Fernandes, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Zita Pleštinská, Samuli Pohjamo, Miloslav Ransdorf |
|||||||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés) |
Dimitrios Papadimoulis |
|||||||
ELJÁRÁS
Cím |
Az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésére irányuló közös törekvések |
|||||||
Hivatkozások |
COM(2008)0017 – C6-0041/2008 – 2008/0014(COD) |
|||||||
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma |
23.1.2008 |
|||||||
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
ENVI 19.2.2008 |
|||||||
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
INTA 19.2.2008 |
ECON 19.2.2008 |
EMPL 10.4.2008 |
ITRE 19.2.2008 |
||||
|
REGI 19.2.2008 |
|
|
|
||||
Nem nyilvánított véleményt A határozat dátuma |
INTA 25.2.2008 |
|
|
|
||||
Társbizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
ITRE 10.4.2008 |
|
|
|
||||
Előadó(k) A kijelölés dátuma |
Satu Hassi 27.2.2008 |
|
|
|||||
Vizsgálat a bizottságban |
26.2.2008 |
7.5.2008 |
25.6.2008 |
|
||||
Az elfogadás dátuma |
7.10.2008 |
|
|
|
||||
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
65 0 1 |
||||||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Adamos Adamou, Georgs Andrejevs, Margrete Auken, Liam Aylward, Pilar Ayuso, Irena Belohorská, Johannes Blokland, John Bowis, Hiltrud Breyer, Martin Callanan, Dorette Corbey, Magor Imre Csibi, Chris Davies, Avril Doyle, Mojca Drčar Murko, Edite Estrela, Jill Evans, Anne Ferreira, Karl-Heinz Florenz, Elisabetta Gardini, Matthias Groote, Françoise Grossetête, Cristina Gutiérrez-Cortines, Satu Hassi, Gyula Hegyi, Jens Holm, Marie Anne Isler Béguin, Caroline Jackson, Dan Jørgensen, Eija-Riitta Korhola, Holger Krahmer, Urszula Krupa, Marie-Noëlle Lienemann, Peter Liese, Jules Maaten, Linda McAvan, Roberto Musacchio, Riitta Myller, Péter Olajos, Miroslav Ouzký, Vladko Todorov Panayotov, Vittorio Prodi, Frédérique Ries, Dagmar Roth-Behrendt, Guido Sacconi, Daciana Octavia Sârbu, Amalia Sartori, Richard Seeber, Kathy Sinnott, María Sornosa Martínez, Salvatore Tatarella, Antonios Trakatellis, Evangelia Tzampazi, Thomas Ulmer, Anja Weisgerber, Åsa Westlund, Anders Wijkman, Glenis Willmott |
|||||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Jerzy Buzek, Bairbre de Brún, Erna Hennicot-Schoepges, Johannes Lebech, Caroline Lucas, Lambert van Nistelrooij |
|||||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés) |
Domenico Antonio Basile, Catherine Stihler |
|||||||
Benyújtás dátuma |
15.10.2008 |
|||||||