JELENTÉS a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló módosított javaslatról (átdolgozott változat)

16.10.2008 - (COM(2008)0119 – C6‑0231/2007 – 2007/0143(COD)) - ***I

Gazdasági és Monetáris Bizottság
Előadó: Peter Skinner
(Átdolgozott szöveg – az eljárási szabályzat 80a. cikke)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló módosított javaslatról (átdolgozás)

(COM(2008)0119 – C6‑0231/2007 – 2007/0143(COD))

(Együttdöntési eljárás - átdolgozás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0361) és módosított javaslatára (COM(2008)0119),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) és 47. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamentnek (C6-0231/2007),

–   tekintettel a jogi aktusok strukturáltabb átdolgozási technikáiról szóló 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra[1],

–   tekintettel eljárási szabályzata 80. és 51. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A6-0413/2008),

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a szóban forgó javaslat a javaslatban akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a korábbi jogi aktusok változatlanul hagyott rendelkezéseinek e módosításokkal együtt történő kodifikációja tekintetében a javaslat a meglévő szövegek lényegi módosítása nélküli egyszerű kodifikációját tartalmazza;

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított és az alábbiakban módosított formában (a Jogi Bizottság által jóváhagyott technikai módosításokkal együtt);

2.  felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat 1 bevezető hivatkozás
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre és különösen annak 47. cikke (2) bekezdésére és 55. cikkére,	tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 47. cikke (2) bekezdésére, valamint 55. és 95. cikkére,
Indokolás
E változtatás biztosítja a Bizottság számára, hogy 2. szintű végrehajtási irányelvre vagy 2. szintű végrehajtási rendeletre tehessen javaslatot e keretirányelv alapján.
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 6 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) A biztosítási vagy viszontbiztosítási vállalkozásokra vonatkozó hivatkozásoknak ebben az irányelvben magukba kell foglalniuk a captive biztosítási és captive viszontbiztosítási vállalkozásokat is, kivéve, ha külön rendelkezések érvényesek ezekre a vállalkozásokra.
Indokolás
A captive biztosítási ágazat figyelembe vétele érdekében.
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) Az ügyfelek védelmének előfeltétele, hogy a biztosítók és viszontbiztosítók számára hatásos szavatolótőke-követelményeket írjanak elő. A piaci fejlemények tükrében a jelenlegi rendszer már nem megfelelő. Ezért új szabályozási keret bevezetése szükséges.	(10) Az ügyfelek védelmének előfeltétele, hogy a biztosítók és viszontbiztosítók számára hatásos szavatolótőke-követelményeket írjanak elő. A piaci fejlemények tükrében a jelenlegi rendszer már nem megfelelő. Ezért új szabályozási keret bevezetése szükséges, amely az ügyfél számára a megfelelő garanciákkal optimalizálja a tőke hatékonyságát az Európai Unióban.
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) Az új szolvenciarendszer nem lehet túlzottan terhes a kis- és közepes méretű biztosítóknak.	(12) Az új szolvenciarendszer nem lehet túlzottan terhes a kis- és közepes méretű biztosítóknak. E cél elérésének egyik eszköze az arányosság elvének megfelelő alkalmazása. Ezt az elvet kell alkalmazni mind a biztosítási és viszontbiztosítási vállalkozásokra, mind az ellenőrzési hatáskörök gyakorlására.
Indokolás
Az ellenőr hatásköreinek arányos gyakorlása az arányosság elvének kulcseleme.
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat 12 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(12a) Nevezetesen, a Szolvencia II-rendszernek figyelembe kell vennie a captive biztosítási és viszontbiztosítási vállalkozások különleges mivoltát. Mivel ezek a vállalkozások csak azzal az ipari vagy kereskedelmi csoporttal kapcsolatos kockázatokat fedik le, amelyekhez tartoznak, megfelelő megközelítéseket kell rendelkezésre bocsátani az arányosság elvének megfelelően, amely tükrözi üzletük természetét, nagyságrendjét és összetettségét.
Indokolás
Vállalkozásuk mérete és jellege miatt, valamint az általuk (viszont)biztosított kockázatok sajátos természetének köszönhetően a captive (viszont)biztosítók gyakran nem rendelkeznek elegendő adattal és megfelelő minőségű információval, amely lehetővé tenné számukra a múltbéli reprezentatív veszteségadatok számbavételét és a megbízható biztosításmatematikai módszer alkalmazását. Nyilvánvalósan egyszerűsíteni kell a saját (captive) viszontbiztosítási vállalkozásokat. A „közönséges” biztosítási és viszontbiztosítási vállalkozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatok ugyanakkor nem feltétlenül veszik figyelembe a captive üzletág sajátosságait.
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 13 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(13a) A Szolvencia II. rendszer még jobb védelmet biztosít majd minden érdekelt számára, és szükségessé teszi, hogy a tagállamok a pénzügyi felügyeleti hatóságokat megfelelő forrásokkal lássák el.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 14 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(14a) A minőségi és mennyiségi kockázatkezelési elvekre egyaránt alapozott felügyelet valószínűleg megköveteli a felügyeleti források növelését.
Indokolás
A 2. és 3. pillér keretében meghatározott felügyeleti követelmények, például a belső modellek jóváhagyása, ellenőrzése és rendszeres felülvizsgálata, valamint a más felügyeletekkel és vállalatokkal ebből következően folytatott szorosabb együttműködés és kapcsolattartás valószínűleg azt jelenti, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságoknak több forrásra lesz szükségük ahhoz, hogy fokozott felelősségüknek megfelelően eleget tegyenek.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 14 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(14b) A viszontbiztosítási tevékenység felügyeletének figyelembe kell vennie a viszontbiztosítási üzletág különleges tulajdonságait, nevezetesen globális mivoltát és azt, hogy az ügyfelek maguk biztosítási vagy viszontbiztosítási vállalkozások.
Indokolás
A Szolvencia II. bevezetésével megszűnik a viszontbiztosítási irányelv (RID) azon célja, hogy a viszontbiztosítás számára a különleges igényekhez igazított rendszert biztosítson. Alapvető fontosságú a viszontbiztosítás sajátos jellegének ismételt hangsúlyozása a Szolvencia II. irányelvben. Hivatkozni kell a Biztosításfelügyeletek Nemzetközi Szövetsége (IAIS) viszontbiztosítási felügyeletre vonatkozó előírására. Ezen új preambulumbekezdés rávilágít arra, hogy az arányosság elve miatt figyelembe kell venni a viszontbiztosítási üzletág sajátos jellegét.
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(23) A felügyeleti konvergencia előmozdítása nemcsak a felügyeleti eszközök, hanem a felügyeleti gyakorlatok tekintetében is szükséges. A 2004/6/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek Bizottságának e tekintetben fontos szerepet kell betöltenie, az elért eredményekről pedig rendszeres jelentést kell készítenie.	(23) A felügyeleti konvergencia előmozdítása nemcsak a felügyeleti eszközök, hanem a felügyeleti gyakorlatok tekintetében is szükséges. A 2004/6/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek Bizottságának e tekintetben fontos szerepet kell betöltenie, az elért eredményekről pedig rendszeres jelentést kell készítenie az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak.
Indokolás
Fontos, hogy a Parlament társjogalkotóként teljes tájékoztatást kapjon az irányelv hatékony és eredményes alkalmazását illető fejleményekről.
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat 29 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(29a) A Közösségben jelenleg gyakorlat, hogy a biztosítótársaságok olyan életbiztosítási termékeket értékesítenek, amelyekkel kapcsolatban az ügyfelek és a kedvezményezettek hozzájárulnak a társaság kockázati tőkéjéhez, a hozzájárulásra jutó teljes hozam vagy annak egy része fejében. Ez a felhalmozott bevétel többlettőke, ami annak a jogi entitásnak a tulajdona, amely létrehozta. A csoporttámogatási rendszeren belül a többlettőke nem ruházható át a csoport más jogi entitásaira.
Indokolás
A többlettőke meghatározásának bevezetésére ezen irányelv alkalmazásában, tükrözve az Európa-szerte ismert termékspecifikus üzleti modellt. Ezen kívül a preambulumbekezdés egyértelműsíti, hogy a többlettőkét jogi természeténél fogva nem lehet csoporttámogatásként alkalmazni.
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat 35 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(35) A felügyeleti rendszernek olyan kockázat-érzékenységi követelményt kell előírnia, amely előre tekintő számításon alapulva biztosítja a felügyeleti hatóságok pontos és időszerű beavatkozását (szavatolótőke-szükséglet), illetve meghatároz egy biztonsági minimumszintet, amely alá nem süllyedhet a pénzügyi források összege (minimális tőkeszükséglet). Az ügyfelek egységes szintű védelme érdekében e két tőkekövetelményt a Közösség egészében harmonizálni kell.	(35) A felügyeleti rendszernek olyan kockázat-érzékenységi követelményt kell előírnia, amely előre tekintő számításon alapulva biztosítja a felügyeleti hatóságok pontos és időszerű beavatkozását (szavatolótőke-szükséglet), illetve meghatároz egy biztonsági minimumszintet, amely alá nem süllyedhet a pénzügyi források összege (minimális tőkeszükséglet). A minimális tőkeszükségletet össze kell kapcsolni a szavatolótőke-szükséglettel. Az ügyfelek egységes szintű védelme érdekében e két tőkekövetelményt a Közösség egészében harmonizálni kell. A Szolvencia II-rendszer jó működése érdekében a minimális tőkeszükséglet és a szavatolótőke-szükséglet között megfelelő intervenciós fokozatoknak kell lenniük.
Indokolás
A szavatolótőke-szükséglet végső célja, hogy korai figyelmeztető jelzésként szolgáljon mind a felügyeletek, mind pedig a vállalatok számára, hogy annak megszegése fokozott felügyeleti beavatkozáshoz vezet. A minimális tőkeszükséglet a beavatkozás utolsó szintje, amelyet a szavatolótőke-szükséglet általi riasztás révén remélhetőleg sikerül elkerülni. Kockázatérzékenynek kell lennie, hogy megfelelően tükrözze a vállalat valódi kockázatát, és így az ügyfelek kockázatnak való kitettségét, valamint hogy a szavatolótőke-szükséglet biztosítsa a legjobb kockázatszámítást.
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 35 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(35a) A prociklikusság elkerülésére, különösen a részvénypiacokon jellemző pénzügyi nehézségek esetén a felügyelő hatóságoknak nagyobb rugalmasságot kell biztosítani felügyeleti intézkedéseik elfogadása és kivitelezése során. E nagyobb rugalmasságnak azonban kivételes jellegűnek kell lennie, és a helyzet stabilizálását, nem pedig a pénzügyi válság negatív hatásainak növelését kell céloznia.
Indokolás
A pénzügyi válságok az irányelv általános megközelítésétől eltérő, a konkrét fejleményekre szabott rugalmas felügyeleti megközelítést igényelnek. Beavatkozni azonban csak pénzügyi válság idején szabad, ideiglenesen.
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 43 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(43) A minimális tőkeszükségletet egy egyszerű formula segítségével, auditálható adatok alapján kell számítani.	(43) A minimális tőkeszükségletet egy egyszerű – a szavatolótőke-szükséglet kockázatalapú megközelítésével összhangban álló, auditálható adatokon alapuló – formula segítségével kell számítani. A minimális tőkeszükségletnek minimumszintet kell biztosítania, amely alá a pénzügyi források összege nem süllyedhet. Az ügyfelek egységes szintű védelme érdekében a minimális tőkeszükségletet és a szavatolótőke-szükségletet a Közösség egészében harmonizálni kell.
Indokolás
Biztosítanunk kell a minimális tőkeszükséglet kiszámításának az irányelv általános gazdasági megközelítésével való összhangját, a minimális tőkeszükségletnek a vállalkozás kockázati profiljában való tükröződését, valamint a minimális tőkeszükséglet és (az önálló) szavatolótőke-szükséglet közötti összhangot a különböző vállalkozások esetében.
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat 65 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(65a) A csoportszintű konszolidált szavatolótőke-szükségletnek figyelembe kell vennie a csoport biztosítási entitásaiban meglévő kockázatok globális diverzifikációját a csoport kockázatnak való kitettségének megfelelő tükrözése érdekében.
Indokolás
A Bizottság szerint[2] az irányelv diverzifikációs hatásokat enged meg, amelyeket a csoport egészének tekintetében figyelembe kell venni – és nem csupán az EU-n belül – a szavatolótőke-szükséglet konszolidált alapon történő kiszámítása során. A preambulumbekezdés hangsúlyozza, hogy az EU-n kívüli biztosítási tevékenységből származó diverzifikált előnyöket nem szabad önkényesen kizárni.
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat 69 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(69a) A fő felügyelőknek a közösségi szinten való diszkrimináció nélkül kell működniük. Különös tekintettel a követelések teljesítésére és az olyan helyzetek megoldására, amikor csoporttámogatási intézkedések történtek, a pénzeszközöket egyenlőségi alapon kell szétosztani az összes érintett ügyfélnek nemzetiségre vagy lakóhelyre való tekintet nélkül.
Indokolás
Fontos annak biztosítása, hogy az ügyfelek minden tagállamban méltányos és egyenlő jogokkal rendelkezzenek abban az esetben, ha egy biztosító fizetésképtelenné válik.
Módosítás  16 Irányelvre irányuló javaslat 70 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(70) Gondoskodni kell a szavatolótőke csoporton belüli célszerű allokációjáról és arról, hogy az szükség esetén rendelkezésre álljon az ügyfelek és kedvezményezettek védelmében. E célból a csoporton belüli biztosítóknak és viszontbiztosítóknak elegendő szavatolótőkével kell rendelkezniük a szavatolótőke-szükséglet fedezésére, kivéve ha az ügyfelek és kedvezményezettek védelmét más módon is hatékonyan meg lehet valósítani. A csoporton belüli biztosítók és viszontbiztosítók számára ezért engedélyezni kell, hogy szavatolótőke-szükségletüket bizonyos körülmények között az anyavállalat nyilatkozatában foglalt csoporttámogatással fedezzék. A csoporttámogatás esetleges jövőbeli felülvizsgálatának szükségességéhez kapcsolódó értékelés, illetve a felülvizsgálat előkészítése érdekében a Bizottság jelentést tesz a tagállamok vonatkozó szabályairól és a felügyeleti hatóságok gyakorlatairól.	(70) Gondoskodni kell a szavatolótőke csoporton belüli célszerű allokációjáról és arról, hogy az szükség esetén rendelkezésre álljon az ügyfelek és kedvezményezettek védelmében. E célból a csoporton belüli biztosítóknak és viszontbiztosítóknak elegendő szavatolótőkével kell rendelkezniük a szavatolótőke-szükséglet fedezésére, kivéve ha az ügyfelek és kedvezményezettek védelmét más módon is hatékonyan meg lehet valósítani. A csoporton belüli biztosítók és viszontbiztosítók számára ezért engedélyezni kell, hogy szavatolótőke-szükségletüket bizonyos körülmények között az anyavállalat nyilatkozatában foglalt csoporttámogatással fedezzék. A csoporttámogatás esetleges jövőbeli felülvizsgálatának szükségességéhez kapcsolódó értékelés, illetve a felülvizsgálat előkészítése érdekében a Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek a tagállamok vonatkozó szabályairól és a felügyeleti hatóságok gyakorlatairól.
Indokolás
Fontos, hogy a Parlament társjogalkotóként teljes tájékoztatást kapjon az irányelv hatékony és eredményes alkalmazását illető fejleményekről.
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat 70 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(70a) A tagállamok biztosítják, hogy a csoportfelügyeleti hatóságként működő felügyeleti hatóság fellépését megkülönböztetéstől mentesként ismerjék el. Következésképpen a csoportfelügyeleti hatóságként hozott szabályszerű intézkedések – beleértve többek között a tőkeátutalásokat – az adott felügyeleti hatóság nemzeti mandátuma alapján nem tekinthetők a tagállam vagy a tagállamban élő ügyfelek érdekeivel ellentétesnek.
Indokolás
A captive biztosítási ágazat figyelembe vétele érdekében.
Módosítás  18 Irányelvre irányuló javaslat 70 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(70b) A csoportfelügyeletben részt vevő valamennyi felügyeleti hatóságnak értesülnie kell a meghozott döntésekről, különösen, ha azokat a csoportfelügyeleti hatóság hozta. A felügyeleti hatóságoknak a vonatkozó információt rendelkezésre állása időpontjában azonnal meg kell osztaniuk a többi felügyeleti hatósággal annak érdekében, hogy valamennyi felügyeleti hatóság ugyanazon vonatkozó információ alapján alkothasson véleményt. Abban az esetben, ha az érintett felügyeleti hatóságok nem tudnak megegyezésre jutni, a helyzet megoldására szakértői tanácsot kell kérni az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek Bizottságától.
Indokolás
A csoporttámogatási mechanizmus alapja a kölcsönös bizalom. Azonban fokozni kell a nem csoportfelügyeleti hatóságként eljáró érintett felügyeleti hatóságok részvételét. Valamennyi részt vevő felügyeleti hatóságnak ugyanannyi vonatkozó információ alapján meg kell tudnia ítélnie a helyzetet. Amennyiben az érintett felügyeleti hatóságok nem tudnak megállapodást elérni, hasznos szakértői tanácsot kérni egy független harmadik féltől.
Módosítás  19 Irányelvre irányuló javaslat 70 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(70c) A belső modellek és a csoporttámogatási rendszer működésének összefüggésében ez az irányelv konzultációs szerepet biztosít a CEIOPS számára. Ezen a kereten belül a CEIOPS tanácsát teljes mértékben figyelembe kell vennie a felügyelő hatóságnak, amely felhatalmazással bír a végső döntés meghozatalára annak érdekében, hogy a „megfelelés vagy magyarázat” elve érvényesüljön.
Indokolás
A „megfelelés vagy magyarázat” mechanizmusa kell, hogy legyen a csoporttámogatási rendszer működését irányító elsőrendű alapelv.
Módosítás  20 Irányelvre irányuló javaslat 74 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(74) A csoportfelügyelet alá tartozó valamennyi biztosítói és viszontbiztosítói csoportnak egy az érintett felügyeleti hatóságok közül kijelölt csoportfelügyeleti hatósághoz kell tartoznia. A csoportfelügyeleti hatóság jogai és kötelezettségei közé tartozik a megfelelő koordináció és a döntéshozatali hatáskör gyakorlása. Az ugyanazon csoportba tartozó biztosítók és viszontbiztosítók felügyeletében érintett hatóságoknak koordinációs megállapodásokat kell kötniük.	(74) A csoportfelügyelet alá tartozó valamennyi biztosítói és viszontbiztosítói csoportnak egy az érintett felügyeleti hatóságok közül kijelölt csoportfelügyeleti hatósághoz kell tartoznia. A csoportfelügyeleti hatóság jogai és kötelezettségei közé tartozik a megfelelő koordináció és a döntéshozatali hatáskör gyakorlása. Az ugyanazon csoportba tartozó biztosítók és viszontbiztosítók felügyeletében érintett hatóságoknak koordinációs mechanizmus gyanánt felügyeleti kollégiumokat kell felállítaniuk.
Indokolás
Létre kell hozni a felügyeleti hatóságok kollégiumait annak érdekében, hogy növeljük a felügyeleti hatóságok részvételét a határokon átnyúló biztosítói csoportok felügyeletében. A kollégiumok tartós, ugyanakkor rugalmas keretet biztosítanak az együttműködésre és koordinációra. Rendszeres találkozókat tartanak abból a célból, hogy megkönnyítsék az információcserét, lehetővé tegyék, hogy a felügyeletek közös képet kapjanak a csoportok kockázati profiljától, megvalósítsák az egymás közötti koordinációt, és koordinálják az egyes hatóságok által hozott döntéseket.
Módosítás  21 Irányelvre irányuló javaslat 75 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(75) Gondoskodni kell arról, hogy a felügyeleti hatóságok a csoportfelügyelet gyakorlásához szükséges összes információhoz hozzájussanak. Meg kell teremteni a biztosítók és viszontbiztosítók felügyeletéért felelős hatóságok közötti, illetve az előbb említett hatóságok és a más pénzügyi ágazatokban működő vállalkozások felügyeletéért felelős hatóságok közötti együttműködést.	(75) Minden olyan tagállam felügyeletének a felügyeleti kollégium révén részt kell vennie a csoportfelügyeletben, ahol a csoportban részt vevő vállalkozás letelepedett. A felügyeleteknek rutinszerű hozzáféréssel kell rendelkezniük a dokumentációkhoz, és dinamikusan részt kell venniük a döntéshozatalban. Meg kell teremteni a biztosítók és viszontbiztosítók felügyeletéért felelős hatóságok közötti, illetve az előbb említett hatóságok és a más pénzügyi ágazatokban működő vállalkozások felügyeletéért felelős hatóságok közötti együttműködést.
Indokolás
A felügyeletek kollégiumot alkotnának.
</Amend>
Módosítás  22 Irányelvre irányuló javaslat 75 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(75a) A CEIOPS által a csoportfelügyeleti hatóságnak nyújtott tanács a felügyeleti hatóságra nézve döntései meghozatalakor nem kötelező erejű. Döntéshozatalkor a csoportfelügyeleti hatóságnak teljes mértékben figyelembe kell vennie a tanácsot, és ha jelentősen eltér az abban megfogalmazottaktól, magyarázattal kell szolgálnia. Ezek olyan tanácsok, amelyeket a felügyeleti hatóságok nem hagyhatnak figyelmen kívül.
Indokolás
A pénzügyi válságok az irányelv általános megközelítésétől eltérő, a konkrét fejleményekre szabott rugalmas felügyeleti megközelítést igényelnek. Beavatkozni azonban csak pénzügyi válság idején szabad, ideiglenesen.
Módosítás  23 Irányelvre irányuló javaslat 93 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(93a) A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló, 2003. június 3-i 2003/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 17. cikkének (2) bekezdése hivatkozást tartalmaz a szavatolótőke szintjére vonatkozó, meglévő jogalkotási rendelkezésekre. A status quo fenntartása érdekében ezeket az utalásokat meg kell tartani. A Bizottságnak a lehető leghamarabb el kell végeznie a 2003/41/EK irányelv felülvizsgálatát annak 21. cikke (4) bekezdése szerint. A Bizottságnak a CEIOPS támogatásával ki kell kidolgoznia a nyugdíjellátásra vonatkozó szolvenciaszabályok megfelelő rendszerét, teljes mértékben tükrözve a biztosítási és viszontbiztosítási vállalkozások alapvető megkülönböztethetőségét.
	_______________ 1 HL L 235., 2003.9.23., 10. o.
Indokolás
Fontos, hogy a foglalkoztatói nyugdíjpénztárak jogi keretrendszere változatlan maradjon, figyelembe véve azt, hogy az irányelv Bizottság általi felülvizsgálata esedékes.
Módosítás  24 Irányelvre irányuló javaslat 95 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(95a) Tekintettel arra, hogy a biztosítási üzletág egyre inkább határokon átnyúló jellegű, további munkát kell folytatni az Európai Unióban a biztosítási garanciarendszerek vonatkozásában, és a tagállamok rendszerei közötti eltéréseket a lehető legkisebbre kell csökkenteni, figyelembe véve a felügyeleti rendszereket. Habár ez a folyamatos munka ezen irányelv hatáskörén kívül fog folyni, tovább kell menni a Bizottság által készített tanulmányokban javasoltaknál, és a lehető leghamarabb javaslatot kell tenni egy uniós szintű biztosítási garanciamechanizmus létrehozására, különösen az életbiztosítási szektorban. E mechanizmus célja, hogy magas szintű, összehangolt védelmet biztosítson valamennyi ügyfél számára.
Indokolás
A biztosítási garanciarendszerek létfontosságúak az ügyfeleknek a biztosítótársaság felszámolása esetében történő védelme érdekében. Jelenleg a harmonizáció ezen a területen hiányzik, és többet kellene tenni a valamennyi tagállamban azonos védelmi szint eléréséhez.
Módosítás  25 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. Az 5–10. cikk sérelme nélkül, ezen irányelv nem alkalmazandó az évi 5 millió eurónál kisebb díjbevételű biztosítókra.	1. A 3., valamint az 5–10. cikk sérelme nélkül, ezen irányelv a következő esetekben nem alkalmazandó biztosítókra:
	a) a vállalkozás éves átlagos díjbevétele nem haladja meg az 5 millió eurót;
	b) a vállalkozás biztosítástechnikai tartalékainak összege, a viszontbiztosítási szerződésekből és a céltársaságoktól visszaszerezhető összegekkel együtt, a 75. cikkben hivatkozottaknak megfelelően nem haladja meg a 25 millió eurót;
	c) a vállalkozás biztosítástechnikai tartalékainak összege, a viszontbiztosítási szerződésekből és a céltársaságoktól visszaszerezhető összegekkel együtt nem haladja meg a 25 millió eurót;
	d) a vállalkozásoknak az üzleti tevékenysége nem tartalmaz felelősség-, hitel- és kezesi biztosítási kockázatokat fedező biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységet, kivéve, ha azok kockázatokat jelentenek a 16. cikk (1) bekezdése értelmében;
	e) a vállalkozás viszontbiztosítási kötelezettségei nem haladják meg a félmillió eurót, vagy írásban rögzített, éves bruttó díjbevétele 10%-át, vagy teljes biztosítástechnikai tartalékainak 10%-át.
2. Ha az (1) bekezdésben meghatározott összeget három egymás követő évben túllépik, akkor az irányelvet a negyedik évtől alkalmazni kell.	2. Ha az (1) bekezdésben meghatározott összegeket három egymás követő évben túllépik, akkor az irányelvet a negyedik évtől alkalmazni kell.
	2a. Amennyiben egy biztosító éves biztosítási díjbevétele három egymást követő év során folyamatosan az (1a) bekezdésben meghatározott összeg alá csökken, ezen irányelv hatálya a továbbiakban nem terjed ki az adott biztosítóra.
	2b. Az (1) és (2) bekezdés nem akadálya annak, hogy a vállalkozások a jelen irányelv alapján kérelmezzék az engedélyezést, illetve, hogy továbbra is a jelen irányelv alapján legyenek engedélyezve.
Módosítás  26 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 1 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	1a) „captive biztosító”: olyan biztosító, amely az ezen irányelv III. címének hatálya alá tartozó biztosítótól, viszontbiztosítótól vagy biztosítók illetve viszontbiztosítók csoportjától eltérő pénzügyi vállalkozás vagy nem pénzügyi vállalkozás tulajdonában van, amelynek célja biztosítási fedezet biztosítása kizárólag azon vállalkozás vagy vállalkozások kockázatai tekintetében, amelyek tulajdonát képezi, vagy azon csoport vállalkozása vagy vállalkozásainak kockázatai tekintetében, amelynek a captive biztosító a tagja;
Indokolás
Fontos a captive biztosítók meghatározását megadni, kiemelve, hogy azok a jelen irányelv tárgyát képező biztosítók.
Módosítás  27 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 4 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	4a) „kijelölt viszontbiztosító” olyan biztosító
	a) amelynek biztosítási tevékenysége egy adott engedményező (olyan szindikátus vagy vállalkozás, amely átruházza a kockázatokat a kijelölt viszontbiztosítóra) vagy az engedményező leányvállalatai viszontbiztosítására korlátozódik olyan feltételek mellett, amelyek alapján az engedményező bármikor felmondhatja a viszontbiztosítási megállapodásokat, és ilyen elállás esetén a viszontbiztosító eszközei és forrásai azonnal átszállnak az engedményezőre; valamint
	b) amely közvetlenül vagy közvetve
	i) teljes egészében az engedményező vagy az engedményező tagjai tulajdonát képezi; vagy
	ii) teljes egészében birtokolja az engedményezőt.
Módosítás  28 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 10 pont – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) „a kockázat helye szerinti tagállam” a következők egyike  a nem-életbiztosítási szerződés megkötésének időpontjában :	(10) „a kockázat helye szerinti tagállam” a következők egyike:
Indokolás
A módosítás a nem kívánt adózási következmények elkerülését szolgálja.
Módosítás  29 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 11 pont – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) „kötelezettségvállalás szerinti tagállam”: az a tagállam, amelyben a következők valamelyike található  az életbiztosítási szerződés megkötésének időpontjában :	(11) „kötelezettségvállalás szerinti tagállam”: az a tagállam, amelyben a következők valamelyike található:
Indokolás
A módosítás a nem kívánt adózási következmények elkerülését szolgálja.
Módosítás  30 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 15 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	15a) „csoporton belüli ügylet”: minden olyan ügylet, amelynek révén a biztosítót vagy a viszontbiztosítót közvetve vagy közvetlenül ugyanazon csoportba tartozó egyéb vállalkozáshoz, illetve az abban a csoportban részt vevő vállalkozással szoros kapcsolatban álló bármely természetes vagy jogi személyhez valamely – szerződéses vagy azon kívüli – kötelezettség, akár fizetéses, akár pedig azon kívüli teljesítésre irányuló kapcsolat fűzi; Ezek az ügyletek kiterjednek különösen a:
	a) kölcsönökre;
	b) garanciákra és mérlegen kívüli ügyletekre;
	c) elfogadható szavatolótőke-elemekre;
	d) beruházásokra;
	e) viszontbiztosítási tevékenységekre; valamint
	f) költségmegosztási megállapodásokra.
Indokolás
A csoporton belüli ügyletekre vonatkozó fegyelem a felügyelet fontos területe a biztosítási üzletágra jellemző fordított termelési ciklus miatt, amely a felügyelt jogalany és a vele kapcsolatban álló felek között érdekütközéshez vezethet. Mivel a bizottsági javaslat ebben a tekintetben nem teljes, meg kell adnunk a „csoporton belüli ügylet” meghatározását.
Módosítás  31 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A 4.  cikk nem akadályozza a vállalkozásokat  abban, hogy ezen irányelv alapján kérelmezzék az engedélyezést, vagy továbbra is ezen irányelv alapján legyenek engedélyezve.	törölve
Módosítás  32 Irányelvre irányuló javaslat 27 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A felügyelet fő célja	Az ezen irányelv szerinti felügyelet fő célja
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a felügyeleti hatóságok rendelkezzenek a fő cél, azaz az ügyfelek és kedvezményezettek védelme eléréséhez szükséges eszközökkel.	A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a felügyeleti hatóságok rendelkezzenek a fő cél, azaz az ügyfelek és kedvezményezettek védelme eléréséhez szükséges eszközökkel, megfelelő szakértelemmel és kapacitással, valamint felhatalmazással a közösségi és a nemzeti joggal összhangban.
Indokolás
A 2. és 3. pillér keretében meghatározott felügyeleti követelmények, például a belső modellek jóváhagyása, ellenőrzése és rendszeres felülvizsgálata, valamint a más felügyeletekkel és vállalatokkal ebből következően folytatott szorosabb együttműködés és kapcsolattartás valószínűleg azt jelenti, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságoknak több forrásra lesz szükségük ahhoz, hogy fokozott felelősségüknek megfelelően eleget tegyenek.
Módosítás  33 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az irányelvben megállapított követelményeket a biztosítók vagy viszontbiztosítók üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegéhez, összetettségéhez és nagyságrendjéhez igazodóan alkalmazzák.	(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az irányelvben megállapított követelményeket a biztosítók vagy viszontbiztosítók üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegéhez, összetettségéhez és nagyságrendjéhez igazodóan, valamint a Közösség egésze pénzügyi stabilitásának fenntartása céljából alkalmazzák, különösen pénzügyi nehézségektől sújtott időszakokban.
Indokolás
Minden vállalkozást szabályozni kell – függetlenül a méretétől, mivel a csőd hatása nem mindig arányos a vállalkozás méretével, hanem a vállalat által megkötött biztosítás típusától függ és attól, hogy hol fejti ki tevékenységét.
Módosítás  34 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A Bizottság elfogadja a (3) bekezdésre vonatkozó végrehajtási intézkedéseket, részletesen meghatározva az irányelv arányos alkalmazását, különösen az igen kis méretű biztosítók tekintetében. Mivel ezen intézkedések az irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat a 304. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
Indokolás
Az arányosság elve további egyértelművé tételt igényel a végrehajtási intézkedések révén.
Módosítás  35 Irányelvre irányuló javaslat 29 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az (1) bekezdés szerinti pénzügyi felügyelet magában foglalja a biztosító és  viszontbiztosító teljes tevékenységére vonatkozóan a vállalkozás szolvenciájának , a biztosítástechnikai tartalékok képzésének és a megengedett szavatolótőkének  a tagállamban a közösségi szinten elfogadott rendelkezések értelmében alkotott szabályokkal vagy követett gyakorlattal összhangban történő ellenőrzését.	Az (1) bekezdés szerinti pénzügyi felügyelet magában foglalja a biztosító és  viszontbiztosító teljes tevékenységére vonatkozóan a vállalkozás szolvenciájának , a biztosítástechnikai tartalékok képzésének, eszközeinek és a megengedett szavatolótőkének  a tagállamban a közösségi szinten elfogadott rendelkezések értelmében alkotott szabályokkal vagy követett gyakorlattal összhangban történő ellenőrzését.
Indokolás
Supervision of investments is an essential piece of solvency assessment. There is no rationale to omit a reference to the supervision of assets, since they are an essential part of insurance activity. Since this article corresponds to recasting and the reference to assets is in the current directives, such a reference should be maintained due its importance Supervision of assets is fully compatible with the freedom of investments and the prudent person principle stated in he proposal of Solvency 2 directive. Furthermore such supervision becomes more crucial when Solvency 2 come into force, having in mind the maximum degree of freedom provided to insurers regarding this point.
Módosítás  36 Irányelvre irányuló javaslat 30 cikk – 2 bekezdés – e a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(ea) a felügyeleti felülvizsgálat során kidolgozott mennyiségi mutatók.
Indokolás
A 34. cikk lehetővé teszi a felügyeleti hatóságok számára a felügyeleti felülvizsgálati folyamat keretében mennyiségi mutatók kidolgozását „annak érdekében, hogy értékeljék a biztosítók és viszontbiztosítók alkalmazkodóképességét olyan lehetséges eseményekkel vagy a gazdasági körülmények olyan jövőbeni változásaival kapcsolatban, amelyek kedvezőtlen hatással járhatnak általános pénzügyi helyzetükre”, de nem részletezi, hogy ezek az eszközök mit tartalmazhatnak; ez a felügyeleti gyakorlat harmonizációjának hiányához és a tőkeszükségletek vagy a beavatkozás szintjének és fokának eltorzulásához vezethet.
Módosítás  37 Irányelvre irányuló javaslat 34 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a felügyeleti hatóságok megfelelő hatáskörrel rendelkezzenek a felügyeleti felülvizsgálati folyamat keretében mennyiségi mutatók kidolgozására – a szavatolótőke-szükséglet számítása mellett és amennyiben szükséges –, annak érdekében, hogy értékeljék a biztosítók és viszontbiztosítók alkalmazkodóképességét olyan lehetséges eseményekkel vagy a gazdasági körülmények olyan jövőbeni változásaival kapcsolatban, amelyek kedvezőtlen hatással járhatnak általános pénzügyi helyzetükre. A felügyeleti hatóságok megkövetelik a vállalkozásoktól az így a kidolgozott mutatók mérését.	(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy kivételes esetekben a felügyeleti hatóságok megfelelő hatáskörrel rendelkezzenek a felügyeleti felülvizsgálati folyamat keretében mennyiségi mutatók kidolgozására – a szavatolótőke-szükséglet számítása mellett és amennyiben szükséges –, annak érdekében, hogy értékeljék a biztosítók és viszontbiztosítók alkalmazkodóképességét olyan lehetséges eseményekkel vagy a gazdasági körülmények olyan jövőbeni változásaival kapcsolatban, amelyek kedvezőtlen hatással járhatnak általános pénzügyi helyzetükre. A felügyeleti hatóságok megkövetelik a vállalkozásoktól az így a kidolgozott mutatók mérését.
Indokolás
A felügyeleti hatóságok nem lehetnek eleve jogosultak mennyiségi intézkedések kiszabására a biztosítók számára az SCR-számításon felül. Ezeket az intézkedéseket csak kivételes esetekben lehet alkalmazni, amennyiben szükséges.
Módosítás  38 Irányelvre irányuló javaslat 34 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A felügyeleti hatáskört kellő időben és arányos módon kell alkalmazni.	(6) A felügyeleti hatáskört kellő időben és arányos módon kell alkalmazni. A felügyeletek, mindenkor teljes mértékben tekintetbe véve az ügyfelek érdekeit, figyelembe veszik azokat az intézkedéseket, amelyek az egész piacot érintő nehézségek idején prociklikusak lehetnek.
Módosítás  39 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – 6 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) A felügyeletek figyelembe vehetik a nem szabályozott vagy alternatív befektetési eszközökkel foglalkozó érintett pénzintézetek által betartott önkéntes magatartási és átláthatósági kódexek kockázat- és vagyonkezelésre gyakorolt hatását.
Módosítás  40 Irányelvre irányuló javaslat 38 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A szolgáltató telephelye szerinti tagállam – miután erről tájékoztatta saját megfelelő hatóságait – engedélyezi a biztosító vagy viszontbiztosító felügyeleti hatóságainak, hogy saját maguk, vagy az általuk e célból kijelölt közvetítők vagy személyek helyszíni ellenőrzést végezzenek a szolgáltató telephelyén. Nem felügyelt jogalany esetében a megfelelő hatóság a felügyeleti hatóság.	(2) A szolgáltató telephelye szerinti tagállam – miután erről tájékoztatta a biztosítót vagy viszontbiztosítót és saját megfelelő hatóságait – engedélyezi a biztosító vagy viszontbiztosító felügyeleti hatóságainak, hogy saját maguk, vagy az általuk e célból kijelölt közvetítők vagy személyek helyszíni ellenőrzést végezzenek a szolgáltató telephelyén. Nem felügyelt jogalany esetében a megfelelő hatóság a felügyeleti hatóság.
Indokolás
E kiegészítő lépés célja a vállalat tájékoztatáshoz való jogának biztosítása vizsgálati folyamat esetén, valamint a felügyelet átláthatóságának fenntartása.
Módosítás  41 Irányelvre irányuló javaslat 38 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A harmadik országbeli szolgáltatókhoz történő kiszervezés engedélyezett az (1) és (2) bekezdésben rögzített feltételeknek megfelelően.
Indokolás
Az új bekezdés alapvető fontosságú, és célja annak tisztázása, hogy a szolgáltatások harmadik országokba történő kiszervezése semmilyen esetben sem lesz korlátozva, még akkor sem, ha az előző (1) és (2) bekezdést szigorúan értelmezzük.
Módosítás  42 Irányelvre irányuló javaslat 41 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Egy feladatkör a gyakorlati feladatok elvégzésére szolgáló belső kapacitás. A biztosítók és viszontbiztosítók saját megítélésük szerint hajtják végre a 43., 44., 45., 46. és 47. cikkben meghatározott irányítási feladatköröket.
Indokolás
A szöveg nem tartalmaz világos megfogalmazást arra vonatkozóan, hogy az említett feladatkörök csak felelősségi köröket képviselnek és nem szervezeti egységeket. Az utóbbi a vállalatspecifikus szervezeti felépítésbe történő alapos beavatkozást jelentené, ezért különösen a kisméretű biztosítók számára csak hatalmas erőfeszítések árán lehetne megvalósítani. A kis- és középvállalkozások számára alapvető fontosságú a „feladatkör” pontos meghatározása. Különben az új szervezeti egységek felállításának költségeit az ügyfelekre kiszabott magasabb biztosítási díjakból kellene fedezniük.
Módosítás  43 Irányelvre irányuló javaslat 42 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(a) szakmai képzettségük, tudásuk és tapasztalatuk alkalmassá teszi őket a megbízható és prudens vezetésre (alkalmasság);	(a) szakmai képzettségük, tudásuk és tapasztalatuk alkalmassá teszi őket a megbízható és prudens vezetésre (alkalmasság); a hozzáértés szükséges szintjének megállapítása érdekében további tényezőként figyelembe vehető a magasabb beosztású vezetők szakmai képzettsége és tapasztalata;
Indokolás
A kiegészítés célja, hogy megerősítse és pontosítsa a biztosítási vállalkozás irányításához szükséges szakmai feltételeket.
Módosítás  44 Irányelvre irányuló javaslat 43 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A biztosítók és viszontbiztosítók eredményes kockázatkezelési rendszert működtetnek, amely azon kockázatok és kockázati kölcsönhatások folyamatos felügyeletéhez, kezeléséhez és jelentéséhez szükséges stratégiákból, folyamatokból és jelentési eljárásokból áll, amelyeknek egyedi vagy összesített szinten ki vannak, illetve ki lehetnének téve.	(1) A biztosítók és viszontbiztosítók eredményes kockázatkezelési rendszert működtetnek, amely azon kockázatok és kockázati kölcsönhatások folyamatos felismeréséhez, méréséhez, felügyeletéhez, kezeléséhez és jelentéséhez szükséges stratégiákból, folyamatokból és jelentési eljárásokból áll, amelyeknek egyedi vagy összesített szinten ki vannak, illetve ki lehetnének téve.
Indokolás
Mielőtt fel lehetne mérni egy adott kockázatot, először fel kell ismerni. Az azonosításra, mérésre, megfigyelésre, kezelésre, ellenőrzésre és jelentésre vonatkozó öt tevékenység a CEIOPS első adag tanácsában szerepel így, összetetten.
Módosítás  45 Irányelvre irányuló javaslat 43 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A kockázatkezelési rendszert a biztosító vagy viszontbiztosító szervezeti felépítésébe kell integrálni. Készenléti terveket is tartalmaznia kell.	A kockázatkezelési rendszernek hatékonynak kell lennie, a biztosító vagy viszontbiztosító szervezeti felépítésébe kell integrálni, és a felső vezetés részéről megfelelő figyelmet kell kapnia. Készenléti terveket is tartalmaznia kell.
Indokolás
A kockázatkezelésnek összekapcsoltnak és hatékonynak kell lennie, és a magas beosztású vezetők részéről megfelelő rálátást és figyelmet igényel.
Módosítás  46 Irányelvre irányuló javaslat 44 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(b) folyamatos megfelelés a VI. fejezet 4. és 5. szakaszában meghatározott tőkekövetelményeknek, továbbá a VI. fejezet 2. szakaszában meghatározott, biztosítástechnikai tartalékokkal kapcsolatos követelményeknek;	(b) folyamatos megfelelés a VI. fejezet 4. és 5. szakaszában meghatározott tőkekövetelményeknek, továbbá a VI. fejezet 2. szakaszában meghatározott, biztosítástechnikai tartalékokkal kapcsolatos követelményeknek;
Indokolás
A 43. cikk módosításával összhangban.
Módosítás  47 Irányelvre irányuló javaslat 44 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(c) az érintett vállalkozás kockázati profilja és – a VI. fejezet 4. szakaszának 2. alszakasza szerinti standard formulával, vagy annak a VI. fejezet 4. szakasza 3. alszakasza szerinti részleges vagy teljes belső modelljével számított – szavatolótőke-szükséglet alapjául szolgáló, a 101. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételek közötti jelentős eltérés mértéke.	(c) az érintett vállalkozás kockázati profilja és – a VI. fejezet 4. szakaszának 2. alszakasza szerinti standard formulával, vagy annak a VI. fejezet 4. szakasza 3. alszakasza szerinti részleges vagy teljes belső modelljével számított – szavatolótőke-szükséglet alapjául szolgáló, a 101. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételek közötti eltérés jelentősége.
Indokolás
A befektetők védelmének biztosítása érdekében a standard formulától való lehetséges eltérések elemzése fontos tevékenység. A c) albekezdésben szereplő „mértéke” kifejezés kiegészítő mennyiségi követelményeket sejtet, ami nincs összhangban azzal, hogy a sajátkockázat- és szolvenciaértékelés a minőségre összpontosít.
Módosítás  48 Irányelvre irányuló javaslat 44 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az érintett vállalkozás olyan eljárásokat folytat, amelyek révén képes a számára rövid és hosszú távon felmerülő kockázatok megfelelő észlelésére és értékelésére, valamint azoknak az eseményeknek vagy a gazdasági feltételek azon jövőbeli változásainak észlelésére, amelyek általános pénzügyi helyzetére kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak. A vállalkozásnak be kell mutatnia az általános szolvenciaszükséglet meghatározásához használt módszereket.	törölve
Indokolás
A szavatolótőke-szükséglet mennyiségi mérése a standard formula vagy egy belső modell tárgya. A sajátkockázat- és szolvenciaértékelés nem feltétlenül ássa alá ezeket az eredményeket és generál további tőkefeltételeket. Valójában a sajátkockázat- és szolvenciaértékelés középpontjában az esetleges kockázatokkal való bánásmód és a kockázatvállalás tudatos kezelése kell, hogy álljon.
Módosítás  49 Irányelvre irányuló javaslat 44 cikk – 6 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) A fentiek sérelme nélkül a biztosítónak és viszontbiztosítónak csak azoknak a szolvenciaszinteknek kell megfelelnie, amelyek meghatározása a standard formulával összhangban történt vagy, ahol helyénvaló, a belső modell alapján, amelyet a tőketöbblet sérelme nélkül ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelően alkalmaztak.
Indokolás
Como se menciona en la presente Directiva (artículos 74 a 129), el requerimiento de capital de solvencia (SCR) y el requerimiento mínimo de capital (MCR) según fórmula estándar, deben ser considerados como los únicos requerimientos de capital necesarios y/o exigidos por las autoridades de supervisión. En ningún caso, los supervisores pueden acogerse a su poder para exigir una valoración individualizada u ORSA (Own Risk Solvency Assesment), conforme a lo dispuesto en este artículo, que obligue alas empresaes a desarrollar un modelo interno de capital económico que desvirtúe la necesaria separación entre el Pilar I y el Pilar II de esta Directiva.
Módosítás  50 Irányelvre irányuló javaslat 47 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A biztosításmatematikai feladatkört megfelelő biztosításmatematikai és pénzügyi matematikai tudással rendelkező, adott esetben az alkalmazandó szakmai és egyéb normákkal kapcsolatos tapasztalataikat és szakmai ismereteiket bizonyítani képes személyek látják el.	(2) A biztosításmatematikai feladatkört biztosításmatematikai és pénzügyi matematikai tudással rendelkező, az érintett vállalkozás összetettségével és kockázatstruktúrájával arányos kapacitás birtokában levő, vonatkozó tapasztalataikat bizonyítani képes személyek látják el.
Indokolás
A kellő erőforrások és ismeretek biztosítása érdekében.
Módosítás  51 Irányelvre irányuló javaslat 49 cikk – 1 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1) a 41., 43., 45. és 46. cikkben említett, a biztosítók és viszontbiztosítók által működtetett rendszerek elemei, különösen az eszköz-forrás menedzsment és a befektetési politika által érintett területek, a 43. cikk (2) bekezdésével összhangban;	1) a 41., 43., 44., 45. és 46. cikkben említett, a biztosítók és viszontbiztosítók által működtetett rendszerek elemei, különösen az eszköz-forrás menedzsment és a befektetési politika által érintett területek, a 43. cikk (2) bekezdésével összhangban;
Indokolás
La Directiva debe garantizar una armonización máxima en las prácticas y procedimientos de los distintos supervisores europeos, con el fin de evitar tratamientos desiguales, al mismo operador, en los diferentes Estados Miembros. En este sentido se propone que sea en la Comisión Europea mediante medidas de desarrollo (Nivel 2 Lamfalussy) donde se establezcan los principios generales armonizados que deben tener en cuenta los supervisores nacionales. En consecuencia y dado que el ORSA tal y como viene definido por el artículo 44, es un elemento clave en el Pilar II, se hace imprescindible contar con una definición armonizada a escala europea del alcance y la metodología a utilizar.
Módosítás  52 Irányelvre irányuló javaslat 49 cikk – 4 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) a 44. cikkben meghatározott sajátkockázat- és szolvenciaértékelés hatóköre és módszerei.
Indokolás
Level 2 implementing measures are needed in this field since it could comprise a major part of the changes that companies need to develop in order to get ready for Solvency II. A harmonised definition of the scope and methodology used for the assessments on a European level will create consistency and avoid the use of different supervisory practices. Implementing measures should, among other things, clarify that ORSA (Own Risk and Solvency Assessment) must not be used to undermine the principle that the SCR and the MCR, as calculated under Article. 101, are the only relevant solvency levels.
Módosítás  53 Irányelvre irányuló javaslat 51 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek Bizottsága a (2) bekezdésben említett információkat a Bizottság rendelkezésére bocsátja, kiegészítve a kiegészítő tőkeszükséglet előírásában a különböző tagállamok felügyeleti hatóságai között megvalósuló felügyeleti konvergencia mértékét bemutató jelentéssel.	(3) Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek Bizottsága a (2) bekezdésben említett információkat az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság rendelkezésére bocsátja, kiegészítve a kiegészítő tőkeszükséglet előírásában a különböző tagállamok felügyeleti hatóságai között megvalósuló felügyeleti konvergencia mértékét bemutató jelentéssel.
Indokolás
Fontos, hogy a Parlament és a Tanács társjogalkotóként teljes körű tájékoztatást kapjon az irányelv hatékony és eredményes alkalmazásának alakulásáról.
Módosítás  54 Irányelvre irányuló javaslat 51 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	51a. cikk
	A CEIOPS általi döntéshozatal
	A CEIOPS ezen irányelv alkalmazásában hozott minden határozatát minősített többséggel fogadja el.
Indokolás
Minősített többségi szavazás szükséges a gyors és leginkább konstruktív döntéshozatalhoz.
Módosítás  55 Irányelvre irányuló javaslat 52 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(a) ha az információ közzétételével a vállalkozás versenytársai jelentős jogtalan előnyhöz jutnának;	(a) ha az információ közzétételével a vállalkozás jogtalan kereskedelmi kárt szenvedne;
Indokolás
A vállalkozásnak okozott „kárt” kellene a próbakővé tenni. Ez tisztességtelen verseny révén vagy más módon is bekövetkezhet.
Módosítás  56 Irányelvre irányuló javaslat 53 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A második albekezdés a) pontjában említett esetekben a felügyeleti hatóságok előírják, hogy az érintett vállalkozás haladéktalanul tegye közzé a nem teljesítés összegét, bemutatva annak eredetét, következményeit, valamint a korrekciós intézkedéseket. Ha az eredetileg megvalósíthatónak tartott helyreállítási terv ellenére a minimális tőkeszükséglet nem teljesítése az észleléstől számított két hónap múlva továbbra is fennáll, akkor azt az adott időszak végén közzé kell tenni, bemutatva annak eredetét, következményeit, valamint a korrekciós intézkedéseket.	A második albekezdés a) pontjában említett esetekben a felügyeleti hatóságok előírják, hogy az érintett vállalkozás haladéktalanul tegye közzé a nem teljesítés összegét, bemutatva annak eredetét, következményeit, valamint a korrekciós intézkedéseket. Ha az eredetileg megvalósíthatónak tartott helyreállítási terv ellenére a minimális tőkeszükséglet nem teljesítése az észleléstől számított három hónap múlva továbbra is fennáll, akkor azt az adott időszak végén közzé kell tenni, bemutatva annak eredetét, következményeit, valamint a további korrekciós intézkedéseket.
Indokolás
A 136. cikkben meghatározott időkeretnek megfelelő kiigazítás.
Módosítás  57 Irányelvre irányuló javaslat 53 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A második albekezdés b) pontjában említett esetben a felügyeleti hatóságok előírják, hogy az érintett vállalkozás haladéktalanul tegye közzé a nem teljesítés összegét, bemutatva annak eredetét, következményeit, valamint a korrekciós intézkedéseket. Ha az eredetileg megvalósíthatónak tartott helyreállítási terv ellenére a szavatolótőke-szükséglet jelentős nem teljesítése az észleléstől számított négy hónap múlva továbbra is fennáll, akkor azt az adott időszak végén közzé kell tenni, bemutatva annak eredetét, következményeit, valamint a korrekciós intézkedéseket.	A második albekezdés b) pontjában említett esetben a felügyeleti hatóságok előírják, hogy az érintett vállalkozás haladéktalanul tegye közzé a nem teljesítés összegét, bemutatva annak eredetét, következményeit, valamint a korrekciós intézkedéseket. Ha az eredetileg megvalósíthatónak tartott helyreállítási terv ellenére a szavatolótőke-szükséglet jelentős nem teljesítése az észleléstől számított hat hónap múlva továbbra is fennáll, akkor azt az adott időszak végén közzé kell tenni, bemutatva annak eredetét, következményeit, valamint a további korrekciós intézkedéseket.
Indokolás
A 135. cikkben meghatározott időkeretnek megfelelő kiigazítás.
Módosítás  58 Irányelvre irányuló javaslat 70 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a felügyeleti hatóságok a 2004/6/EK bizottsági határozat 2. cikkének második bekezdése értelmében részt vegyenek az Európai Biztosítási és Nyugdíjfelügyeleti Bizottság tevékenységében.	A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a felügyeleti hatóságok a 2004/6/EK bizottsági határozat 2. cikkének második bekezdése értelmében részt vegyenek a CEIOPS tevékenységében, és hogy a felügyeletekre ruházott nemzeti mandátumok ne gátolják őket e bizottság tagjaiként vagy ezen irányelv értelmében rájuk háruló kötelezettségeik teljesítésében.
Indokolás
A CEIOPS tanácsainak tisztességesnek és becsületesnek kell lenniük, és azokat politikai okok nem befolyásolhatják. Ezért a nemzeti felügyeleteknek olyan helyzetben kell lenniük, hogy kommunikálhassanak és teljes mértékben együttműködhessenek egymással. Összeegyeztethető az Equitable Life biztosítótársaság összeomlásával foglalkozó vizsgálóbizottság ajánlásaival.
Módosítás  59 Irányelvre irányuló javaslat 70 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A CEIOPS a felügyeleti gyakorlatok egységességének előmozdítása érdekében szükség szerint gondoskodik a jelen irányelv rendelkezéseinek és végrehajtási intézkedéseinek együttes értelmezéséről. A CEIOPS rendszeresen jelentést tesz a felügyeleti tevékenység Közösségen belüli egységesítése terén tett előrehaladásról.
Indokolás
E módosítás célja a felügyeleti szerveknek kiadott megbízatás és a CEIOPS szerepének meghatározása.
Módosítás  60 Irányelvre irányuló javaslat 75 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A biztosítástechnikai tartalék számítása az aktuális kilépési értéken alapul.	(2) A biztosítástechnikai tartalékot objektív, megbízható módon és a piaci viszonyokkal összhangban kell kiszámítani.
Indokolás
A „kilépési érték” kifejezés zavaró lehet és helytelen értelmezésekre adhat alapot, mivel nem szerepel az irányelvben meghatározott fogalmak között.
Módosítás  61 Irányelvre irányuló javaslat 75 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A biztosítástechnikai tartalék számítása során fel kell használni a pénzügyi piacokról származó információkat és a biztosítási és viszontbiztosítási biztosítástechnikai kockázatokról általánosan hozzáférhető adatokat, illetve a számításnak ezekkel összhangban kell lenniük (piaci összhang).	(3) A biztosítástechnikai tartalék számítása során fel kell használni a pénzügyi piacokról származó információkat és a biztosítás megkötésének kockázatairól általánosan hozzáférhető adatokat, illetve a számításnak ezekkel összhangban kell lennie (piaci összhang).
Indokolás
Technikai pontosítás a kockázattípus egyértelműsítése érdekében.
Módosítás  62 Irányelvre irányuló javaslat 75 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A biztosítástechnikai tartalékot prudens, megbízható és objektív módon kell számítani.	törölve
Módosítás  63 Irányelvre irányuló javaslat 76 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A legjobb becslés a jövőbeni pénzáramok valószínűséggel súlyozott átlaga, figyelembe véve a pénz időértékét (a jövőbeni pénzáramok várt jelenértékét), a vonatkozó kockázatmentes hozamgörbe felhasználásával.	(2) A legjobb becslés megegyezik a jövőbeni pénzáramok valószínűséggel súlyozott átlagával, figyelembe véve a pénz időértékét (a jövőbeni pénzáramok várt jelenértékét), a vonatkozó kockázatmentes hozamgörbe felhasználásával, így a leszámítolási kamatláb megfelel a megfigyelhető pénzáramok piaci árának, melyek többek között időtartam, deviza és likviditás szempontjából hasonlóak a kötelezettségekhez.
Indokolás
La expresión propuesta coincide con la recogida en el párrafo 63 del DP Fase II IFRS4 del IASB y por tanto, proporciona la necesaria convergencia con los principios contables internacionales. Además daría una mayor cabida al inciso ii) de la letra b) del apartado 1 del artículo de la Directiva 2002/83/CE, sobre el seguro de vida, que se desarrolló en algunos Estados miembros. En aquellos países en los que se ha hecho uso de la opción prevista en la anteriormente mencionada Directiva, la utilización de un tipo de descuento más acorde con la realidad económica ha permitido dotar al seguro de vida de un alto grado de avance, especialización y competitividad a nivel internacional.
Módosítás  64 Irányelvre irányuló javaslat 76 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A legjobb becslést aktuális és hiteles információkra, valamint realisztikus feltevésekre támaszkodva, megfelelő biztosításmatematikai és statisztikai módszerekkel kell kiszámítani.	A legjobb becslést aktuális és hiteles információkra, valamint realisztikus feltevésekre támaszkodva, megfelelő, alkalmas és releváns biztosításmatematikai és statisztikai módszerekkel kell kiszámítani.
Indokolás
A megfelelő nem elég, tekintve, hogy a 83. cikkben „alkalmasság és relevancia” szerepel.
Módosítás  65 Irányelvre irányuló javaslat 76 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A kockázati ráhagyásnak akkorának kell lennie, hogy hozzáadásával a biztosítástechnikai tartalék nagysága megegyezzen azzal az értékkel, amelyre a biztosítóknak vagy viszontbiztosítóknak a biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettség átvállalásához és teljesítéséhez szükségük lenne.	(3) A kockázati ráhagyásnak akkorának kell lennie, hogy hozzáadásával a biztosítástechnikai tartalék nagysága megegyezzen azzal az értékkel, amelyre a biztosítóknak vagy viszontbiztosítóknak a biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettség átvállalásához és teljesítéséhez szükségük lenne, megfelelően figyelembe véve a diverzifikációs hatásokat is.
Indokolás
A kockázati ráhagyás kiszámításakor lehetővé kell tenni a diverzifikációs hatások figyelembe vételét. E kockázatok vélhetően olyan társaságokhoz vándorolnak, melyek jól diverzifikáltak vagy diverzifikációs előnyökhöz jutnának e kötelezettségek átvállalásával.
Módosítás  66 Irányelvre irányuló javaslat 76 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ha azonban a biztosítási vagy viszontbiztosítási kötelezettségekhez társított jövőbeni készpénzáramok olyan pénzügyi eszközökkel helyettesíthetők, amelyek piaci értéke közvetlenül megfigyelhető, akkor a biztosítástechnikai tartalékot ezen pénzügy eszközök piaci értéke alapján kell meghatározni. Ebben az esetben nincs szükség a legjobb becslés és a kockázati ráhagyás külön kiszámítására.	Ha azonban a biztosítási vagy viszontbiztosítási kötelezettségekhez társított jövőbeni pénzáramok megbízhatóan felbecsülhetők olyan pénzügyi eszközökkel, amelyek piaci értéke közvetlenül megfigyelhető, akkor a biztosítástechnikai tartalékot e pénzügyi eszközök piaci értéke alapján kell meghatározni, még ha annak pontos behelyettesítése nem is lehetséges. Ebben az esetben nincs szükség a legjobb becslés és a kockázati ráhagyás külön kiszámítására. Ezen értékelés céljából a közvetlenül megfigyelhető piaci értéktől való ésszerű inter- és extrapoláció alkalmazása is megengedett.
Indokolás
Iránymutatásként fontos a legjobb (a gazdasági piaci értékhez legközelebbi) rendelkezésre álló piaci referencia alkalmazása.
Módosítás  67 Irányelvre irányuló javaslat 76 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ilyen nagyságú megengedett szavatolótőke tartási költségeinek meghatározásához használt ráta (tőkeköltség) biztosítók és viszontbiztosítók tekintetében azonos.	Az ilyen nagyságú megengedett szavatolótőke tartási költségeinek meghatározásához használt ráta (tőkeköltség) biztosítók és viszontbiztosítók tekintetében azonos, és azt időközönként felül kell vizsgálni a piaci viszonyok érvényesítése érdekében.
Indokolás
Az intézkedésnek a nem fedezhető kockázatokat jelentő tőke költségét, nem pedig a társaság összes tőkeköltségét kell fedeznie. A módosítás azokra a kötelezettségekre összpontosít, amelyeket ez a tőke fedez.
Módosítás  68 Irányelvre irányuló javaslat 76 cikk – 5 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az alkalmazott tőkeköltség megegyezik azzal a pótlólagos, a vonatkozó kockázatmentes kamatláb feletti rátával, amellyel a 3. szakasznak megfelelő – a szavatolótőke-szükséglettel egyező – nagyságú megengedett szavatoló tőkét tartó biztosító vagy viszontbiztosító a tőke tartása okán szembesül.	Az alkalmazott tőkeköltség megegyezik azzal a pótlólagos, a vonatkozó kockázatmentes kamatláb feletti rátával, amellyel a 3. szakasznak megfelelő – a biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettség teljes futamidő alatti fedezéséhez szükséges szavatolótőke-szükséglettel egyező – nagyságú megengedett szavatoló tőkét tartó biztosító vagy viszontbiztosító szembesül.
Indokolás
Az intézkedésnek a nem fedezhető kockázatokat jelentő tőke költségét, nem pedig a társaság összes tőkeköltségét kell fedeznie. A módosítás azokra a kötelezettségekre összpontosít, amelyeket ez a tőke fedez.
Módosítás  69 Irányelvre irányuló javaslat 80 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Egy kijelölt viszontbiztosító által biztosított társaság biztosítástechnikai tartalékának kiszámításánál a kijelölt viszontbiztosító eszközeit és kötelezettségeit úgy kell tekinteni, mint a viszontbiztosított társaság eszközeit és kötelezettségeit, és a kijelölt viszontbiztosítónak a biztosított társasággal szemben fennálló szerződéses kötelezettségei tekintetében nem vehető figyelembe a másik fél fizetésképtelensége miatti, a behajtások és közvetlen kifizetések vagy várható veszteségek közötti időkülönbség.
Módosítás  70 Irányelvre irányuló javaslat 85 cikk – 1 bekezdés – h pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(h) szükség esetén a biztosítástechnikai tartalékok számításának egyszerűsített módszerei, annak érdekében, hogy az a) pontban említett biztosításmatematikai és statisztikai módszerek arányosak legyenek a biztosítók és viszontbiztosítók által vállalt kockázatok jellegével, nagyságrendjével és összetettségével.	(h) szükség esetén a biztosítástechnikai tartalékok számításának egyszerűsített módszerei, annak érdekében, hogy az a) pontban említett biztosításmatematikai és statisztikai módszerek arányosak legyenek a biztosítók és viszontbiztosítók, köztük a saját biztosítási és viszontbiztosítási vállalkozások által vállalt kockázatok jellegével, nagyságrendjével és összetettségével.
Indokolás
A saját (captive) viszontbiztosítási vállalkozások biztosítástechnikai tartalékának kiszámításakor egyedi egyszerűsítéseket kell alkalmazni. Ez összhangban van az egyéb kis- és középméretű biztosítási és viszontbiztosítási vállalkozások vonatkozásában elfogadott általános megközelítéssel. A QIS 4 hatástanulmány majd meghatározza, hogy milyen hatása lesz ezeknek az egyszerűsítéseknek. A javasolt módosítás az irányelven belül egy platformot nyit az ilyen egyszerűsítések előírásának, ahol erre szükség lesz.
Módosítás  71 Irányelvre irányuló javaslat 90 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	1. A többlettőke felhalmozott nyereségnek tekintendő, amelyet kiutalnak az ügyfeleknek vagy kedvezményezetteknek tervezett diszkrecionális nyereségrészesedés formájában.
Ha a nemzeti jogszabályok ezt engedélyezik, a kötelező éves beszámolóban többlettőkeként feltüntetett realizált nyereség nem tekinthető biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségnek, amennyiben e többlettőke bármely felmerülő veszteség fedezésére fordítható, és amennyiben nem bocsátották rendelkezésre az ügyfelek és a kedvezményezettek számára való felhasználásra.	2. Ha a nemzeti jogszabályok ezt engedélyezik, és amennyiben nem osztották ki egyedileg az ügyfeleknek és a kedvezményezetteknek, illetve nem bocsátották rendelkezésre az ügyfelek és a kedvezményezettek között való szétosztásra, a többlettőke nem tekinthető biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségnek, amennyiben megfelel a 94. cikk (1) bekezdésében lefektetett kritériumoknak. A többlettőke a 237. cikk (1) bekezdésében meghatározott korlátozás tárgyát képezi.
Indokolás
A többlettőke fogalmának ezen irányelv alkalmazása tekintetében való bevezetése, annak a keletkező veszteségek fedezésének céljaira történő felhasználása mellett.
Módosítás  72 Irányelvre irányuló javaslat 96 cikk – -1 bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(-1) a változó tagi hozzájárulást előíró kölcsönös biztosítási vagy ilyen típusú egyesületeknek a tagokkal szembeni jövőbeli követeléseinek legalább a fele az érintett pénzügyi éven belül, kiegészítő hozzájárulás iránti felszólítás formájában, a második szintre sorolandó.
Indokolás
Egyes országokban a biztosítási csoportok szerkezete oly módon alakul, hogy a jogi személy hosszú és tartós pénzügyi kapcsolatokkal hozzá kötődő vállalkozások csoportját irányítja. E módosítás célja annak tisztázása, hogy szavatolótőkéjüknek legalább a fele második szintre lesz sorolva.
Módosítás  73 Irányelvre irányuló javaslat 96 cikk – 1 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1) a 90. cikk hatályába tartozó többlettőke az első szintre sorolandó;	1) a 90. cikk (2) bekezdése hatályába tartozó többlettőke az első szintre sorolandó;
Indokolás
Mivel a többlettőke nem biztosítja semmilyen veszteség teljes elnyelését minden körülmények között, szükségesnek tűnik elismerését felügyelet céljából korlátozni.
Módosítás  74 Irányelvre irányuló javaslat 96 cikk – 3 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3) a kölcsönös biztosító egyesületeknek a tagokkal szembeni jövőbeli követelései a pénzügyi éven belül, kiegészítő hozzájárulás iránti felszólítás formájában, a második szintre sorolandók.	3) a változó tagi hozzájárulást előíró kölcsönös biztosítási vagy ilyen típusú egyesületeknek a tagokkal szembeni, kiegészítő hozzájárulás iránti felszólítás formájában az elkövetkező 12 hónapon belül esedékes jövőbeli követelései a második szintre sorolandók.
Indokolás
Egyértelművé kell tenni, hogy az ilyen vállalkozás által a tagjaival szemben támasztható követelések a következő évben is esedékessé válhatnak, különösen, ha az értékelés időpontja közel van a folyó pénzügyi év végéhez.
Módosítás  75 Irányelvre irányuló javaslat 97 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. A Bizottság végrehajtási jogszabályokat fogad el az alábbiak meghatározása érdekében:	1. A Bizottság végrehajtási jogszabályokat fogad el az alábbiak meghatározása érdekében:
(a) amennyiben a szavatolótőke általános minősége és az ágazatközi összhang érdekében szükséges, úgy a szintek alszintekre bontása;
(b) a szavatolótőke-elemeknek az a) pontban említett alszintekre történő besorolásához használt, a 93. cikkben meghatározott jellemzőkön alapuló kritériumok.
(c) a 94. cikkben és e bekezdés b) pontjában meghatározott kritériumokat a megítélés szerint teljesítő szavatolótőke-elemek felsorolása, amely minden egyes szavatolótőke-elem tekintetében megadja az adott elem besorolását eldöntő jellemzők pontos leírását;	(a) a 94. cikkben meghatározott kritériumokat a megítélés szerint teljesítő szavatolótőke-elemek, köztük a 96. cikkben szereplő elemek felsorolása, amely minden egyes szavatolótőke-elem tekintetében megadja az adott elem besorolását eldöntő jellemzők pontos leírását;
(d) azok a módszerek, amelyeket a felügyeleti hatóságoknak kell alkalmazniuk a c) pontban említett felsorolásban nem szereplő szavatolótőke-elemek értékelésének és besorolásának jóváhagyásakor.	(b) azok a módszerek, amelyeket a felügyeleti hatóságoknak kell alkalmazniuk az a) pontban említett felsorolásban nem szereplő szavatolótőke-elemek értékelésének és besorolásának jóváhagyásakor.
Azokat a jogszabályokat, amelyek célja az irányelv nem lényegi elemeinek az irányelv kiegészítésével történő módosítása, a 304. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás útján kell elfogadni.	Azokat a jogszabályokat, amelyek célja az irányelv nem lényegi elemeinek az irányelv kiegészítésével történő módosítása, a 304. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás útján kell elfogadni.
2. A Bizottság az (1) bekezdés c) pontjában említett felsorolást a piaci fejlemények fényében rendszeresen felülvizsgálja és szükség esetén aktualizálja.	2. A Bizottság az (1) bekezdés a) pontjában említett felsorolást a piaci fejlemények fényében rendszeresen felülvizsgálja és szükség esetén aktualizálja.
Módosítás  76 Irányelvre irányuló javaslat 98 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. A szavatolótőke-szükséglet tekintetében a 2. és a 3. szintbe tartozó tőkeelemekre a következő korlátok alkalmazandók:	törölve
(a) annak érdekében, hogy az 1. szintbe tartozó tőkeelemek aránya a megengedett szavatolótőkén belül nagyobb legyen, mint a teljes megengedett szavatolótőke egy harmada, a 2. és a 3. szint megengedett értékének összege nem lehet nagyobb, mint az 1. szintbe tartozó tőkeelemek értékének kétszerese;
(b) annak érdekében, hogy a 3. szintbe tartozó tőkeelemek aránya a megengedett szavatolótőkén belül kisebb legyen, mint a teljes megengedett szavatolótőke egy harmada, a 3. szint megengedett értéke nem lehet nagyobb, mint az 1. szint teljes értékének és a 2. szint megengedett értékének a fele.
2. A minimális tőkeszükséglet tekintetében, annak érdekében, hogy az 1. szintbe tartozó tőkeelemek aránya a megengedett alapvető szavatolótőkén belül nagyobb legyen, mint a teljes megengedett alapvető szavatolótőke fele, a minimális szavatolótőke-szükséglet fedezetére megengedett, a 2. szintre besorolt alapvető szavatolótőke-elemek értéke nem lehet nagyobb, mint az 1. szintre besorolt tőkeelemek teljes értéke.
3. Amennyiben alszinteket is bevezetnek, az azokra besorolt szavatolótőke-elemekre a 97. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban egyedi korlátok alkalmazandók.
4. A 100. cikkben meghatározott szavatolótőke-szükséglet fedezetére szolgáló szavatolótőke megengedett értéke megegyezik az 1. szint értékének, a 2. szint megengedett értékének és a 3. szint megengedett értékének összegével.
5. A 126. cikkben meghatározott minimális tőkeszükséglet fedezetére szolgáló alapvető szavatolótőke megengedett értéke megegyezik az 1. szint értékének és a 2. szintre besorolt alapvető szavatolótőke-elemek megengedett értékének összegével.
Indokolás
A szintekbe szervezés valamilyen formájára és a korlátozásokra szükség van annak elkerülése érdekében, hogy a társaságok ne rendelkezzenek megfelelő tőkeháttérrel a viszonylag alacsony minőségű tőke miatt. A 98. cikkben javasolt minimális követelmények azonban túlzóak, önkényesek és nem gazdasági indokokra épülnek. A 90. cikknek ((2) bekezdés) megfelelő többlettőke csak akkor használható fel a veszteségek fedezetére, ha sérül a vállalkozás szavatolótőke-szükséglete, de nem használható fel a minimális tőkeszükséglet sérelme esetében. Függetlenül annak szint szerinti besorolásától.
Módosítás  77 Irányelvre irányuló javaslat 99 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság alszakaszok bevezetése esetén végrehajtási jogszabályokat fogad el az azokra alkalmazandó egyedi korlátok meghatározásáról.	A Bizottság végrehajtási intézkedéseket fogadhat el, amelyek a 2. és 3. szintű tőkét olyan összegekre korlátozhatják, melyek bizonyíthatóan szükségesek az ügyfelek megfelelő szintű védelmének biztosításához.
Indokolás
Ahogyan azt a 98. cikkhez tartozó módosítás részletesebben tárgyalja, a minimális tőkeszükséglet és a szavatolótőke-szükséglet fedezésére használható szavatolótőke további korlátozása második szintű végrehajtási intézkedéseken keresztül kezelhető. Amennyiben a 2. szintű tőke kerül korlátozásra, tiszteletben kell tartani a 98. cikk átfogó célját. Nincs szükség alszakaszokra.
Módosítás  78 Irányelvre irányuló javaslat 104 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Szükség esetén az egyes kockázati modulok kialakításában figyelembe kell venni a diverzifikációs hatásokat.	Szükség esetén az egyes kockázati modulok kialakításában figyelembe kell venni a diverzifikációs vagy specializációs hatásokat.
Indokolás
Lesznek olyan specializációs hatások, amelyek megérdemlik a figyelmet a diverzifikáció mellett.
Módosítás  79 Irányelvre irányuló javaslat 105 cikk – 6 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) Egy kizárólagos viszontbiztosító eszközeinek és kötelezettségeinek kezelése a viszontbiztosított társaság eszközeinek és kötelezettségeinek kezelésével egyezően történik, így a viszontbiztosított társaság fieztőképességének számításakor nem lehet módosítást eszközölni a partnerkockázat vagy piaci kockázati koncentrációk alapján a kizárólagos viszontbiztosítónak a viszontbiztosított társasággal szembeni szerződéses kötelezettségei tekintetében. A 101. cikk (4) bekezdésben említett, a kizárólagos viszontbiztosítót érintő kockázatokat ugyanakkor számításba kell venni a viszontbiztosított társaság szavatolótőke-szükségletének számításakor.
Módosítás  80 Irányelvre irányuló javaslat 107 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 103. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, a biztosítástechnikai tartalékok és a halasztott adók veszteségelnyelő képessége miatti kiigazítás a váratlan veszteségeknek a biztosítástechnikai tartalékok és a halasztott adók egyidejű csökkenése révén végbemenő potenciális kompenzációját tükrözi.	A 103. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, a biztosítástechnikai tartalékok és a halasztott adók veszteségelnyelő képessége miatti kiigazítás a váratlan veszteségeknek a biztosítástechnikai tartalékok, a halasztott adók vagy mindkettő csökkenése révén végbemenő potenciális kompenzációját tükrözi, amennyiben azokat nem számolták el a 90. cikk (2) bekezdésének megfelelő többlettőkeként.
Indokolás
A 90. cikk változásához történő hozzáigazítás.
Módosítás  81 Irányelvre irányuló javaslat 108 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A biztosítók és viszontbiztosítók egyes almodulok vagy kockázati modulok esetében egyszerűsített számítást végezhetnek, amennyiben az általuk vállalt kockázatok jellege, nagyságrendje és összetettsége ezt indokolja, és amennyiben aránytalan lenne minden biztosítónak és viszontbiztosítónak a standardizált számítás elvégzését előírni.	A biztosítók és viszontbiztosítók egyes almodulok vagy kockázati modulok esetében egyszerűsített számítást végezhetnek, amennyiben az általuk vállalt kockázatok jellege, nagyságrendje, összetettsége vagy specializálódása ezt indokolja, és amennyiben aránytalan lenne minden biztosítónak és viszontbiztosítónak a standardizált számítás elvégzését előírni.
Indokolás
Lesznek olyan specializációs hatások, amelyek megérdemlik a figyelmet.
Módosítás  82 Irányelvre irányuló javaslat 109 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(c) a korrelációs paraméterek;	(c) a korrelációs paraméterek, valamint e paraméterek frissítésére vonatkozó eljárások;
Indokolás
A közelmúltbeli pénzügyi zavarok bebizonyították, hogy szükség lehet a korrelációs paraméterek gyors kiigazítására.
Módosítás  83 Irányelvre irányuló javaslat 109 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – j a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(ja) az egyes almodulokra és kockázati modulokra engedélyezett egyszerűsített számítás, valamint azok a kritériumok, amelyeket a captive biztosítóknak és viszontbiztosítóknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy jogosultak legyenek a 108. cikk szerinti egyszerűsítések alkalmazására.
Indokolás
A saját (captive) viszontbiztosítási vállalkozások szavatolótőke-szükségletének kiszámításakor is egyedi egyszerűsítéseket kell alkalmazni. Ez összhangban van az egyéb kis- és középméretű biztosítási és viszontbiztosítási vállalkozások vonatkozásában elfogadott általános megközelítéssel. A QIS 4 hatástanulmány majd meghatározza, hogy milyen hatása lesz ezeknek az egyszerűsítéseknek. A javasolt módosítás az irányelven belül egy platformot nyit az ilyen egyszerűsítések előírásának, ahol erre szükség lesz.
Módosítás  84 Irányelvre irányuló javaslat 110 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A felügyeleti hatóságok csak abban az esetben hagyják jóvá a kérelmet, ha meggyőződnek arról, hogy az érintett vállalkozás kockázatfelügyeleti és kockázatkezelési rendszerei megfelelőek, különösen a tekintetben, hogy a belső modell teljesíti a (3) bekezdésben említett követelményeket.	(5) A felügyeleti hatóságok csak abban az esetben hagyják jóvá a kérelmet, ha meggyőződnek arról, hogy az érintett vállalkozás kockázatazonosítási, kockázatmérési, kockázatfelügyeleti, kockázatkezelési és kockázatjelentési rendszerei megfelelőek, különösen a tekintetben, hogy a belső modell teljesíti a (3) bekezdésben említett követelményeket.
Indokolás
Először azonosítani és mérni kell a kockázatokat, hogy felügyelni, kezelni és végül jelenteni lehessen azokat.
Módosítás  85 Irányelvre irányuló javaslat 110 cikk – 7 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A belső modell alkalmazására kapott felügyeleti jóváhagyás időpontjától számított két éven át a biztosítók és viszontbiztosítók a szavatolótőke-szükségletnek a 2. alszakasz szerinti standard formulával számított becslését is a felügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátják.	(7) A belső modell alkalmazására kapott felügyeleti jóváhagyás időpontjától számított legfeljebb két évig a biztosítók és viszontbiztosítók a szavatolótőke-szükségletnek a 2. alszakasz szerinti standard formulával számított becslését is kérelemre a felügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátják.
Indokolás
A szavatolótőke-szükséglet korlátlan számú, a standard megközelítést és a belső modellt is alkalmazó, párhuzamosan történő számításának elkerülésére. A felügyelőknek hatalmában kell, hogy álljon ilyet kérni, de nem kötelezhetőek rá. Realisztikusabb megközelítés lenne, ha a felügyelőknek lehetőségük lenne rugalmas módon párhuzamos jelentéseket kérni.
Módosítás  86 Irányelvre irányuló javaslat 111 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Olyan részleges modell alkalmazása iránti kérelem elbírálásakor, amely csak bizonyos almodulokra vagy egy meghatározott kockázati modulra, illetve a biztosítónak vagy viszontbiztosítónak egy meghatározott kockázati modulhoz köthető üzleti egységeire terjed ki – esetleg részben mindkét említett lehetőségre –, a felügyeleti hatóságok előírhatják, hogy az érintett biztosítók és viszontbiztosítók realisztikus átmeneti tervet nyújtsanak be a modell alkalmazási körének kiterjesztésére.	törölve
Az átmeneti terv meghatározza annak módját, hogy a biztosítók és viszontbiztosítók miként tervezik a modell alkalmazási körének kiterjesztését más almodulokra vagy üzleti egységekre, annak érdekében, hogy a modell a konkrét kockázati modul tekintetében biztosítási műveleteik többségére kiterjedjen.
Indokolás
Sok vállalat számára a standard megközelítéssel együtt alkalmazott részleges modell költséghatékonyabb megoldás lenne, mint a teljes belső modell, mivel az a legjelentősebb kockázatokra összpontosítja a forrásokat. Ez a lehetőség különösen fontos a kis- és középméretű biztosítók arányos kezelése szempontjából.
Módosítás  87 Irányelvre irányuló javaslat 117 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ha az érintett biztosító vagy viszontbiztosító kockázati profilja lényegesen eltér a szavatolótőke-szükséglet alapjául szolgáló feltevésektől, és ezért nem célszerű a szavatolótőke-szükségletet a 2. alszakasznak megfelelő standard formulával számítani, akkor a felügyeleti hatóságok indokolással ellátott határozatban előírhatják, hogy az érintett vállalkozások belső modell, illetve annak releváns kockázati moduljai alkalmazásával számítsák a szavatolótőke-szükségletet.	Ha az érintett biztosító vagy viszontbiztosító kockázati profilja lényegesen eltér a szavatolótőke-szükséglet alapjául szolgáló feltevésektől, és ezért nem célszerű a szavatolótőke-szükségletet a 2. alszakasznak megfelelő standard formulával számítani, akkor a felügyeleti hatóságok kivételes körülmények között indokolással ellátott határozatban előírhatják, hogy az érintett vállalkozások belső modell, illetve annak releváns kockázati moduljai alkalmazásával számítsák a szavatolótőke-szükségletet.
Indokolás
A felügyeleti hatóság arra irányuló hatásköre, hogy a vállalatoktól belső modell kidolgozását követelje meg, amennyiben kockázati profiljuk „jelentősen eltér a standard formula alapjául szolgáló feltevésektől,” csak kivételes esetekben alkalmazható, ahogyan azt a 37. cikk is elismeri.
Módosítás  88 Irányelvre irányuló javaslat 119 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A valószínűség-eloszlási előrejelzés számítási módszerei megfelelő biztosításmatematikai és statisztikai technikákon alapulnak és összhangban vannak a biztosítástechnikai tartalékok számítási módszereivel.	(2) A valószínűség-eloszlási előrejelzés számítási módszerei megfelelő, alkalmas és releváns biztosításmatematikai és statisztikai technikákon alapulnak, és összhangban vannak a biztosítástechnikai tartalékok számítási módszereivel.
Indokolás
A megfelelő nem elég, tekintve, hogy a 83. cikkben „alkalmasság és relevancia” szerepel.
</Amend>
Módosítás  89 Irányelvre irányuló javaslat 119 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A belső modellben felhasznált adatok pontosak, teljesek és helyesek.	(3) A belső modellben felhasznált adatok megfelelően és kielégítően pontosak és átfogóak saját megbízhatóságuk igazolásához.
Indokolás
Az a kikötés, hogy a felhasznált adatok „teljesek”, nem kívánt akadályt jelenthet a belső modellek számára, és inkább a belső modellben felhasznált adatoktól elvárt minőséget kellene tisztázni.
</Amend>
Módosítás  90 Irányelvre irányuló javaslat 127 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A minimális tőkeszükségletet a következő alapelvekkel összhangban kell kiszámítani:	1. A minimális tőkeszükségletet a következő alapelvekkel összhangban kell kiszámítani:
(a) egyértelmű és egyszerű számítási mód alkalmazása, amely lehetővé teszi a számítások auditálását;	(a) egyértelmű és egyszerű számítási mód alkalmazása, amely lehetővé teszi a számítások auditálását;
(b) a minimális tőkeszükséglet a megengedett alapvető szavatolótőke azon összege, amely alatt az ügyfelek és kedvezményezettek elfogadhatatlan szintű kockázatnak lennének kitéve, ha a biztosítók és viszontbiztosítók folytathatnák tevékenységüket;	(b) a minimális tőkeszükséglet a megengedett alapvető szavatolótőke azon összege, amely alatt az ügyfelek és kedvezményezettek elfogadhatatlan szintű kockázatnak lennének kitéve, ha a biztosítók és viszontbiztosítók folytathatnák tevékenységüket;
	(ba) a következő változók vagy azok egy részének lineáris függvényeként kell kiszámítani: a vállalkozás biztosítástechnikai tartalékai, a díjbevétel, a kockáztatott tőke, a halasztott adók és az igazgatási kiadások. A használt változókat a viszontbiztosítás levonásával kell számolni;
(c) a minimális tőkeszükségletet a biztosító vagy viszontbiztosító alapvető szavatolótőkéjének „Value-at-Risk” kockázati mértékeként kalibrálják, 80%–90% közötti biztonsági szinten, egy éves időszakra vetítve;	(c) a minimális tőkeszükséglet tekintetében alsó és felső korlát érvényesül, amelyek számítása egy egyéves időszakra vetített 80% és 90% közötti átlagos biztonsági szintű biztosító vagy viszontbiztosító alapvető szavatolótőkéjének „Value-at Risk” értékéhez kalibrált szavatolótőke-szükséglet százalékában kifejezve történik;
(d) abszolút alsó korlátja nem-életbiztosítók és viszontbiztosítók esetében 1 000 000 EUR, életbiztosítók esetében 2 000 000 EUR.	(d) az abszolút alsó korlát:
	i) 2 200 000 EUR nem-életbiztosítók esetében, ideértve a captive biztosítókat, illetve legalább 3 200 000 EUR, ha lefedik az I. melléklet A. pont 10–15 osztályainak valamelyikében szereplő kockázatokat, illetve azok közül néhányat;
	ii) 3 200 000 EUR életbiztosítók esetében, ideértve a captive biztosítókat is;
	iii) 3 000 000 EUR viszontbiztosítók esetében, kivéve a captive viszontbiztosítókat, melyek esetében a minimális tőkekeövetelmény legalább 1 200 000 EUR;
	iv) az i) és ii) alpontban meghatározott összegek együttes értéke a 72. cikk (2) és (5) bekezdésében említett biztosítók esetében;
	(da) annak teljes mértékben meg kell felelnie a szavatolótőke-szükséglet kockázatalapú megközelítésének abból a célból, hogy lehetővé tegye a felügyeleti beavatkozás emelkedő mértékét;
	1a. Az (1) bekezdés d) pontjának sérelme nélkül a minimális tőkeszükséglet nem csökkenhet a vállalkozás szavatolótőke-szükségletének 25 %-a alá, és nem haladhatja meg annak 45 %-át; a szavatolótőke-szükségletet a VI. fejezet 4. szakasza 2. és 3. alszakaszának megfelelően kell kiszámítani, hozzáadva a 37. cikk értelmében esetlegesen előírt kiegészítő tőkeszükségletet is.
2. A biztosítók és viszontbiztosítók legalább negyedévente kiszámítják a minimális tőkeszükségletet, a számítás eredményét pedig jelentik a felügyeleti hatóságoknak.	2. A biztosítók és viszontbiztosítók legalább negyedévente kiszámítják a minimális tőkeszükségletet, a számítás eredményét pedig jelentik a felügyeleti hatóságoknak.
	2a. A Bizottság legkésőbb öt évvel a 310. cikk (1) bekezdésében említett időpontot követően jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a CEIOPS-hoz a tagállamok szabályairól és a felügyeleti hatóságok gyakorlatairól, amelyeket az (1), (1a) és (2) bekezdéseknek megfelelően fogadtak el. A jelentésnek elsősorban az (1a) bekezdésben előírt felső és alsó korlát alkalmazásával és szintjével kell foglalkoznia, valamint a felügyeleti hatóságoknak és a vállalkozásoknak a cikk alkalmazásával kapcsolatban felmerült problémáit kell tárgyalnia.
Indokolás
A viszontbiztosításról szóló irányelv jelenleg felismeri a captive üzletág sajátos kockázatstruktúráját, és úgy rendelkezik, hogy a captive biztosítók sajátosságainak figyelembevétele érdekében intézkedéseket kell tenni, és lehetővé kell tenni a székhely szerinti tagállam számára, hogy a captive viszontbiztosítók számára előírt minimális biztonsági tőkét legalább 1 millió euróban állapítsák meg. Azok az indokok, amelyek miatt a tagállamok néhány évvel ezelőtt sajátos rendszert dolgoztak ki a captive biztosítók számára a viszontbiztosításról szóló irányelvben, ma is érvényesek.
Módosítás  91 Irányelvre irányuló javaslat 130 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A teljes eszközportfólió tekintetében a biztosítók és viszontbiztosítók csak olyan eszközökbe és instrumentumokba fektetnek be, amelyek kockázatát a befektetést eszközlő vállalkozás megfelelően tudja felügyelni, kezelni és ellenőrizni.	(2) A teljes eszközportfólió tekintetében a biztosítók és viszontbiztosítók csak olyan eszközökbe és instrumentumokba fektetnek be, amelyek kockázatát a befektetést eszközlő vállalkozás megfelelően tudja azonosítani, mérni, felügyelni, kezelni és jelenteni.
Indokolás
Először azonosítani és mérni kell a kockázatokat, hogy felügyelni, kezelni és végül jelenteni lehessen azokat.
Módosítás  92 Irányelvre irányuló javaslat 130 cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A biztosítástechnikai tartalékok fedezete céljából tartott eszközök befektetési módjának a biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségek jellegét és időtartamát is figyelembe kell vennie. Az említett eszközöket az ügyfelek és a kedvezményezettek legjobb érdeke szerint kell befektetni.	A biztosítástechnikai tartalékok fedezete céljából tartott eszközök befektetési módjának a biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségek jellegét és időtartamát is figyelembe kell vennie. Az említett eszközöket az ügyfelek és a kedvezményezettek általános érdeke szerint kell befektetni, figyelembe véve bármely teljes körűen nyilvános célkitűzést, mint amilyen az etikai vagy környezetvédelmi befektetés.
Indokolás
A kockázatokat nem lehet irányítani. Kezelni lehet őket, és hatásaikat enyhíteni a kezeléssel. A legjobb érdekeket nehéz meghatározni. A lényeg az, hogy az ügyfelek és a kedvezményezettek általános érdekét kell szolgálni, de lehetővé kell tenni számukra, hogy csatlakozzanak bizonyos befektetésekhez.
Módosítás  93 Irányelvre irányuló javaslat 131 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Az első albekezdés nem érinti a tagállam felügyeleti hatóságai által a lakossági befektetőkre tekintettel meghatározott kötelezettségvállalásra vonatkozó követelményeket azon eszközök vagy referenciaértékek vonatkozásában, amelyekhez kötvényjuttatások kapcsolódhatnak, amennyiben a befektetési kockázatot az ügyfelek viselik.
Indokolás
Ez egy fogyasztóvédelmi szempont. Jelenleg a Consolidated Life irányelv értelmében a felügyeleti hatóságok meghatározhatnak olyan szabályokat, amelyek megszabják, milyen eszközök köthetők a befektetési jegyekhez kötött biztosítási szerződésekhez (azaz az ÁÉKBV-szerű termékekhez).. Fontos, hogy ez a kapcsolat fennmaradjon, hogy elkerülhetők legyenek azok az ágazatokon átnyúló következmények, ahol például az ÁÉKBV befektetési rendszereknél szigorúbb szabályozás vonatkozik arra, hogy ezek a befektetési jegyek milyen eszközökhöz köthetők, mint a nem ÁÉKBV-rendszereknél.
Módosítás  94 Irányelvre irányuló javaslat 132 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A Közösségen belüli biztosítási kockázatok tekintetében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ezekkel kapcsolatos biztosítástechnikai tartalékok fedezetére tartott eszközök a Közösségen belül legyenek találhatók. A tagállamok nem követelhetik meg a biztosítóktól, hogy eszközeiket egy meghatározott tagállamban helyezzék el.	(1) A Közösségen belüli biztosítási kockázatok tekintetében a tagállamok nem követelik meg az ezekkel kapcsolatos biztosítástechnikai tartalékok fedezetére tartott eszközök a Közösségen belül vagy egy meghatározott tagállamban történő elhelyezését.
A tagállamok azonban nem írhatják elő azoknak az eszközöknek a Közösségen belüli elhelyezését, amelyek olyan vállalkozásokkal kötött viszontbiztosítási szerződésen alapuló beszedhető összegekkel kapcsolatosak, amelyeket ezen irányelvvel összhangban engedélyeztek vagy amelyek főirodája a 170. cikk értelmében egyenértékűnek minősülő szolvenciarendszert alkalmazó harmadik országban van.	A tagállamok nem írhatják elő azoknak az eszközöknek a Közösségen belüli elhelyezését sem, amelyek olyan vállalkozásokkal kötött viszontbiztosítási szerződésen alapuló beszedhető összegekkel kapcsolatosak, amelyeket ezen irányelvvel összhangban engedélyeztek vagy amelyek főirodája a 170. cikk értelmében egyenértékűnek minősülő szolvenciarendszert alkalmazó harmadik országban van.
Az eszközök helyhez kötöttségének az (1) bekezdésben említett követelménye  nem értelmezhető úgy, mintha magában foglalná azt a követelményt, hogy az ingó eszközöket letétbe helyezzék, vagy az ingatlan eszközöket korlátozó intézkedéseknek vessék alá, úgymint jelzálog bejegyzése. Az adósokkal szembeni követelésekben megtestesülő eszközök abban a tagállamban lévőknek tekintendők, ahol realizálhatók.
Indokolás
Az eszközök EU-n belüli fellelhetőségének követelménye ellentmond a „prudens személy” befektetési elvének, és nehéz helyzetben még hátrányos is lehet az ügyfelekre. A szavatolótőke-szükségletben ezt annyiban figyelembe vették, amennyiben ez növelheti a kockázati kitettséget.
Módosítás 95 Irányelvre irányuló javaslat 136 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. A biztosítók és viszontbiztosítók amint észlelik, azonnal bejelentik a felügyeleti hatóságnak, ha a szavatolótőke-szükségletet már nem teljesítik, vagy ha ennek kockázata a következő három hónapban fennáll.	1. A biztosítók és viszontbiztosítók amint észlelik, azonnal bejelentik a felügyeleti hatóságnak, ha a szavatolótőke-szükségletet már nem teljesítik, vagy ha ennek kockázata a következő három hónapban fennáll.
2. A szavatolótőke-szükséglet nem teljesítésének észlelésétől számított két hónapon belül az érintett biztosító vagy viszontbiztosító realisztikus helyreállítási tervet nyújt be jóváhagyásra a felügyeleti hatóságnak.	2. A szavatolótőke-szükséglet jelentős nem teljesítésének észlelésétől számított két hónapon belül az érintett biztosító vagy viszontbiztosító realisztikus helyreállítási tervet nyújt be jóváhagyásra a felügyeleti hatóságnak.
3. A felügyeleti hatóság az érintett biztosítónak vagy viszontbiztosítónak előírja, hogy a szavatolótőke-szükséglet nem teljesítésének észlelésétől számított hat hónapon belül tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy helyreállítsa a szavatolótőke-szükségletet fedező megengedett szavatolótőke szintjét, vagy pedig a szavatolótőke-szükséglet teljesítése céljából csökkentse kockázati profilját.	3. A felügyeleti hatóság az érintett biztosítónak vagy viszontbiztosítónak előírja, hogy a szavatolótőke-szükséglet jelentős nem teljesítésének észlelésétől számított hat hónapon belül tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy helyreállítsa a szavatolótőke-szükségletet fedező megengedett szavatolótőke szintjét, vagy pedig a szavatolótőke-szükséglet teljesítése céljából csökkentse kockázati profilját.
A felügyeleti hatóság szükség esetén három hónappal meghosszabbíthatja ezt az időszakot.	A felügyeleti hatóság szükség esetén három hónappal meghosszabbíthatja ezt az időszakot.
	3a. A prociklikus hatások elkerülése és a pénzügyi piacok destabilizációjának megelőzése érdekében, miközben a vállalkozásokat a meg nem felelés észrevételétől számított kilenc hónapon belül a szavatolótőke-követelménynek való megfelelésre kötelezik, a felügyeleti hatóságok a (2) albekezdésben meghatározott időszakot háromszor meghosszabbíthatják további három hónappal.
4. Különleges körülmények között, ha a felügyeleti  hatóság véleménye szerint az érintett vállalkozás  pénzügyi helyzete várhatóan tovább romlik, a hatóság korlátozhatja, vagy megtilthatja az adott vállalkozásnak  az eszközei feletti szabad rendelkezési jogát is. Az említett felügyeleti  hatóság tájékoztatja az általa hozott intézkedésekről a fogadó  tagállamok felügyeleti  hatóságait. Az említett hatóságok  a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságának  kérésére ugyanilyen intézkedéseket vezetnek be. Az intézkedések hatálya alá tartozó eszközöket a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága határozza meg.	4. A (3) bekezdésben meghatározott időszak meghosszabbítását legalább a következő feltételekhez kell kötni:
	(a) háromhavonta jelentés készül az elért haladásról a felügyeleti hatóság részére; valamint
	(b) a javasolt hosszabbítás megelőző három hónap során jelentős előrelépésre kerül sor a szavatolótőke-követelménynek való megfelelés terén.
Indokolás
E módosítás célja végrehajtó intézkedések előírása, annak biztosítása érdekében, hogy a felügyeleti hatóságok hatásköre és az általuk hozott intézkedések arányosak a kockázatnak való kitettséggel, az érintett vállalatok által biztosított kedvezményezettek és biztosítási kötvénytulajdonosok védelme érdekében.
Módosítás  96 Irányelvre irányuló javaslat 139 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az intézkedéseknek összhangban kell lenniük az érintett biztosító vagy viszontbiztosító szolvenciahelyzetében megfigyelt romlás mértékével és időtartamával.	Az intézkedéseknek összhangban kell lenniük az érintett biztosító vagy viszontbiztosító szolvenciahelyzetében megfigyelt romlás mértékével és időtartamával, továbbá arányosnak kell lenniük az ügyfelek és kedvezményezettek védelmét érintő kockázatokkal.
Indokolás
Ez felhatalmazza a felügyeleti hatóságokat arra, hogy „a biztosítási szerződéses ügyfelek érdekeinek (...) a védelmében meghozzák a szükséges intézkedéseket”. Ez a korlátlan hatáskör túlságosan is nyitottnak és széles körűnek tűnik. A felügyeleti hatásköröknek elveken kell alapulniuk, arányosnak kell lenniük, és a tőkeszükséglet megszegésének szintjével arányosan kell kiterjedniük. Figyelemmel kell lenniük arra, hogy a vállalat tőkéjének helyzete súlyosbodhat a jövőben, és figyelembe kell venniük a vállalat által már megtett, vagy megtenni tervezett enyhítő lépéseket.
Módosítás  97 Irányelvre irányuló javaslat 141 cikk – -1 albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A Bizottság a 139. cikkben említett alapelvek alkalmazását részletező, illetve a 136. cikk (3) és (4) bekezdéseiben említett formában a beavatkozás feltételeit meghatározó végrehajtási intézkedéseket fogad el.
Indokolás
Lényeges, hogy az irányelv a különböző európai felügyeleti hatóságok eljárásainak és gyakorlatának harmonizálását szolgálja, annak megelőzése érdekében, hogy egy adott piaci szereplőt más-más tagállamban másként kezeljenek. Ennek megfelelően javasoljuk, hogy a fejlesztési intézkedések (Lámfalussy, 2. szint) keretében szögezze le a harmonizált általános elveket, amelyeket a nemzeti felügyeleti szerveknek figyelembe kell venniük.
Módosítás  98 Irányelvre irányuló javaslat 164 cikk – 4 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) E célokra a viszontbiztosítási szerződésekből beszedhető összegeket azon tagállamban visszatartottnak kell tekinteni, ahol a tevékenységeket végzik feltéve, ha azok az alábbiak egyikével kötött viszontbiztosítási szerződésből származó összegek:
	a) az ezen irányelvvel összhangban engedélyezett vállalkozások;
	b) kijelölt viszontbiztosítók; or
	(c) olyan vállalkozások, melyek főirodája olyan harmadik államban van, amelynek szolvenciarendszere a 170. cikk értelmében egyenértékűnek tekintendő.
Módosítás  99 Irányelvre irányuló javaslat 170 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A Bizottság a 304. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó eljárással összhangban határozatot fogad el arról, hogy egy harmadik ország szolvenciarendszere, amelyet az abban a harmadik országban főirodával rendelkező vállalkozások viszontbiztosítási tevékenységeire alkalmaznak, egyenértékű-e az ezen irányelvben meghatározottal.	(1) A Bizottság határozatot fogadhat el arról, hogy egy harmadik ország szolvenciarendszere, amelyet az abban a harmadik országban főirodával rendelkező vállalkozások viszontbiztosítási tevékenységeire alkalmaznak, egyenértékű-e a VI. fejezet I. címében meghatározottal.
Ezeket a határozatokat rendszeresen felül kell vizsgálni.	Ezeket a határozatokat, amelyek célja az irányelv nem lényegi elemeinek a módosítása, a 304. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás útján kell elfogadni. Rendszeresen felül kell őket vizsgálni az I. cím VI. fejezetében meghatározott szolvenciarendszer és az érintett harmadik országbeli szolvenciarendszer változásainak figyelembe vétele céljából.
Indokolás
A harmadik ország előírásai egyenértékűségére vonatkozó határozat politikai döntés, amelynek során a társjogalkotókat egyformán kell kezelni. Ennek eredményeként a 304. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás túlhaladottá válik.
Módosítás  100 Irányelvre irányuló javaslat 170 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) Az (1) bekezdésben említett határozat csak azután léphet hatályba, miután az érintett harmadik ország a jelen irányelvben lefektetett szolvenciarendszert a sajátjával egyenértékűnek ismerte el (kölcsönös elismerés).
Indokolás
A bekezdés beszúrása a 263. és 170. cikkbeli egyenértékűség-értékelés miatt helyénvaló. Különösen a viszontbiztosítások ellenőrző rendszerének elfogadhatósági körét illetően tartanak évek óta folyó tárgyalások a különféle jogi hatóságokkal, a normák kidolgozása érdekében. Amennyiben az országok párhuzamosan létező rendszerek bevezetését tervezik, az Uniónak nem szabadna ezeket további követelmények nélkül értékelnie.
Módosítás  101 Irányelvre irányuló javaslat 183 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) Külön tájékoztatást kell nyújtani továbbá annak érdekében, hogy az ügyfél megfelelően megértse a szerződéskötéssel együttjáró kockázatokat.
Indokolás
Ez a módosítás a Bizottság javaslatának az ügyfélvédelmi és -tájékoztatási előírásait szeretné megerősíteni a 180. és 181. cikkekkel együtt.
Módosítás  102 Irányelvre irányuló javaslat 183 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	183a. cikk
	Az ügyfelek  tájékoztatása: többlettőke
	A 183. cikkben említett információkon túlmenően a többlettőke 90. cikk (2) bekezdésének megfelelő felhasználásáról tájékoztatni kell az ügyfelet még az életbiztosítási szerződés megkötése előtt, a szolvenciakövetelményeknek való megfelelés érdekében.
Indokolás
A kollektíven kiosztott realizált nyereségnek az előírás szerinti tőkeszükséglet megsértése esetére történő felhasználásáról az ügyfelet még a szerződés aláírása előtt tájékoztatni kell. Ennek fontosságát az Equitable Life ügyében lefolytatott vizsgálat is igazolta.
Módosítás  103 Irányelvre irányuló javaslat 208 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a véges kockázatú viszontbiztosítási szerződéseket kötő vagy véges kockázatú viszontbiztosítási tevékenységet végző biztosítók és viszontbiztosítók képesek legyenek a szerződésekből vagy tevékenységekből eredő kockázatok megfelelő megfigyelésére, kezelésére, ellenőrzésére és jelentésére.	(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a véges kockázatú viszontbiztosítási szerződéseket kötő vagy véges kockázatú viszontbiztosítási tevékenységet végző biztosítók és viszontbiztosítók képesek legyenek a szerződésekből vagy tevékenységekből eredő kockázatok megfelelő azonosítására, mérésére, megfigyelésére, kezelésére, ellenőrzésére és jelentésére.
Indokolás
Mielőtt fel lehetne mérni egy adott kockázatot, először fel kell ismerni. Az azonosításra, mérésre, megfigyelésre, kezelésre, ellenőrzésre és jelentésre vonatkozó öt tevékenység a CEIOPS első adag tanácsában szerepel ebben az összetételben.
Módosítás  104 Irányelvre irányuló javaslat 210 cikk – 1 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(c) „csoport”: vállalkozások csoportja, amelyet egy részesedő vállalkozás, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben a részesedő vállalkozás vagy annak leányvállalatai részesedéssel rendelkeznek, valamint olyan vállalkozások, amelyeket a 83/349/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott viszony fűz egymáshoz;	(c) „csoport”: vállalkozások csoportja,
	(i) amelyet egy részesedő vállalkozás, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben a részesedő vállalkozás vagy annak leányvállalatai részesedéssel rendelkeznek, valamint olyan vállalkozások, amelyeket a 83/349/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott viszony fűz egymáshoz; vagy
	ii) amelyek alapja a vállalkozások közötti erős és tartós pénzügyi kapcsolatok szerződéses vagy egyéb kézzelfogható elismerése, és amelyhez kölcsönös biztosítók vagy kölcsönös biztosító jellegű egyesületek is tartozhatnak, feltéve, hogy
	- a központosított koordináció ténylegesen döntő befolyást gyakorol a csoporthoz tartozó vállalkozások határozataira, köztük a pénzügyi döntésekre is, valamint
	- az ilyen kapcsolatoknak a fenti cím alkalmazásában történő kialakítása vagy felbontása a csoportot felügyelő szerv előzetes jóváhagyásának tárgya.
	A központosított koordinációt végző vállalatot résztvevő vállalkozásnak kell tekinteni, vagy amennyiben helytálló, anyavállalatként, az összes többi vállalkozást pedig összetartozó vállalkozásoknak, vagy adott esetben leányvállalatoknak;
Indokolás
A Bizottság által javasolt szövegben a csoportfelügyeleti jogok és kötelezettségek az anyavállalat/leáányvállalat viszonyrendszerére korlátozódnak. Léteznek azonban olyan, szerződéses kapcsolatokon alapuló biztosító csoportok és/vagy vegyes tevékenységű biztosítói (holding)társaságok, amelyek esetében hasonló helyzet áll fenn. A csoportfelügyeletnek ezen csoportok javát is szolgálnia kell.
Módosítás  105 Irányelvre irányuló javaslat 210 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	da) „felügyeleti hatóságok kollégiuma”: az érintett tagállamok felügyeleti hatóságai közötti együttműködést és koordinációt biztosító állandó, de rugalmas szerkezet;
Indokolás
Biztosítandó a felügyeleti hatóságok kollégiumának felállítását, mint a biztosítói csoportok határokon átnyúló felügyeletéhez szükséges jogi követelményt, a keretirányelvbe fel kell venni ennek definícióját.
Módosítás  106 Irányelvre irányuló javaslat 212 cikk – 2 bekezdés – 4 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ha a csoportfelügyeleti hatóság az első albekezdés b) és c) pontjában leírt esetek értelmében valamely biztosítót vagy viszontbiztosítót nem von csoportfelügyelet alá, azon tagállam felügyeleti hatóságai, amelyben a vállalkozás található, az érintett biztosító vagy viszontbiztosító felügyeletét megkönnyítő információkat kérhetnek a csoport élén álló vállalkozástól.	Ha a csoportfelügyeleti hatóságnak az a véleménye, hogy az első albekezdés b) és c) pontjában leírt esetek értelmében valamely biztosítót vagy viszontbiztosítót nem kell csoportfelügyelet alá vonni, a határozat meghozatala előtt konzultál azon tagállam felügyeleti hatóságaival, amelyben a vállalkozás található. Azon tagállam felügyeleti hatóságai, amelyben a vállalkozás található, az érintett biztosító vagy viszontbiztosító felügyeletét megkönnyítő információkat kérhetnek a csoport élén álló vállalkozástól.
Indokolás
A csoporttámogatási mechanizmus alapja a kölcsönös bizalom. Azonban fokozni kell a nem csoportfelügyeleti hatóságként eljáró érintett felügyeleti hatóságok részvételét. Valamennyi részt vevő felügyeleti hatóságnak ugyanannyi információ alapján meg kell tudnia ítélnie a helyzetet. Amennyiben az érintett felügyeleti hatóságok nem tudnak megállapodást elérni, hasznos szakértői tanácsot kérni egy független harmadik féltől. Ezzel elhárul az eredeti javaslatban felmerülő képviseleti/irányítási probléma.
Módosítás  107 Irányelvre irányuló javaslat 220 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül az alábbiak a számítás során csak akkor vehetők figyelembe, ha az érintett kapcsolt vállalkozás szavatolótőke-szükségletének fedezésére megengedettek:	(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül a csoportszolvencia-számítás tárgyát képező részesedő biztosító vagy viszontbiztosító által a kapcsolt biztosítóban vagy viszontbiztosítóban jegyzett, de be nem fizetett tőke a számítás során csak akkor vehetők figyelembe, ha az érintett kapcsolt vállalkozás szavatolótőke-szükségletének fedezésére megengedett.
(a) azon részesedő biztosító vagy viszontbiztosító egy kapcsolt életbiztosítójánál vagy viszontbiztosítójánál keletkező nyereségtartalék és jövőbeli nyereség, amely vonatkozásában a csoportszolvencia kiszámolása történik;
(b) azon részesedő biztosító vagy viszontbiztosító egy kapcsolt biztosítójának vagy viszontbiztosítójának jegyzett de be nem fizetett tőkéje, amely vonatkozásában a csoportszolvencia kiszámolása történik.
(c) valamely kapcsolt biztosító vagy viszontbiztosító jegyzett, de be nem fizetett tőkéje, amely ugyanazon részesedő biztosító vagy viszontbiztosító valamely másik kapcsolt biztosítója vagy viszontbiztosítója számára potenciális kötelezettséget jelent.
Indokolás
A nyereségtartalékok és a jövőbeli nyereség olyan számviteli fogalmak, amelyek nem állnak összhangban a valós értékelés azon elveivel, amelyek ezen irányelv alapján a vállalkozásokra vonatkoznak. Ezért ezeket meg kell szüntetni.
Módosítás  108 Irányelvre irányuló javaslat 220 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Ha a felügyeleti hatóságok úgy vélik, hogy valamely kapcsolt biztosító vagy viszontbiztosító szavatolótőke-szükségletének a fedezésére megengedett, a (2) szakaszban említettektől eltérő egyes szavatolótőke-elemek nem állnak ténylegesen rendelkezésre azon részesedő biztosító vagy viszontbiztosító szavatolótőke-szükségletének a fedezésére, amelyre vonatkozóan a csoportszolvencia számítása történik, akkor ezek a szavatolótőke-elemek a számítás során csak annyiban vehetők figyelembe, amennyiben a kapcsolt vállalkozás szavatolótőke-szükségletének fedezésére megengedettek.	(3) Amennyiben valamely kapcsolt biztosító vagy viszontbiztosító szavatolótőke-szükségletének a fedezésére megengedett, a (2) szakaszban említettektől eltérő egyes szavatolótőke-elemek nem állnak ténylegesen rendelkezésre azon részesedő biztosító vagy viszontbiztosító szavatolótőke-szükségletének a fedezésére, amelyre vonatkozóan a csoportszolvencia számítása történik, akkor ezek a szavatolótőke-elemek a számítás során csak annyiban vehetők figyelembe, amennyiben a kapcsolt vállalkozás szavatolótőke-szükségletének fedezésére megengedettek.
Módosítás  109 Irányelvre irányuló javaslat 225 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Egy olyan biztosító vagy viszontbiztosító csoportszolvenciájának számításakor, amely részesedő vállalkozás egy harmadik országbeli biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, ez utóbbit kizárólag a számítás céljára kapcsolt biztosítóként vagy viszontbiztosítóként kell kezelni.	(1) Egy olyan biztosító vagy viszontbiztosító csoportszolvenciájának a 231. cikkel összhangban történő számításakor, amely részesedő vállalkozás egy harmadik országbeli biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, ez utóbbit kizárólag a számítás céljára kapcsolt biztosítóként vagy viszontbiztosítóként kell kezelni.
Indokolás
According to the Commission1, the Directive allows diversification effects to be taken into account across a whole group, and not just within the EU, when calculating the SCR on a consolidated basis. On the other hand, the deduction and aggregation method of calculating the SCR requires a third country to be equivalent before diversification benefits can be taken into account. This amendment distinguishes between the two calculation methods, clarifying that arbitrary limits cannot be placed on diversification benefits when using the consolidated method.
1 Letter from Jorgen Holmquist, Director-General, DG Markt, to Thomas Steffen, CEIOPS Chairman, dated 23 January 2008
Módosítás  110 Irányelvre irányuló javaslat 225 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A csoportfelügyeleti hatóság konzultál a többi érintett felügyeleti hatósággal és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek Bizottságával, mielőtt határozna az egyenértékűségről.	Így a csoportfelügyeleti hatóság konzultál a többi érintett felügyeleti hatósággal és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek Bizottságával.
Indokolás
A (2) bekezdésben a csoportfelügyeleti hatóság határoz az egyenértékűségről, míg a (3) bekezdésben ezt a hatáskört a Bizottság kapja. A (2) bekezdést módosítani kell annak egyértelműsítéséért, hogy a hatáskör a Bizottságot illeti.
Módosítás  111 Irányelvre irányuló javaslat 225 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A Bizottság az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek Bizottságával folytatott konzultációt követően, és a 304. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozatot fogad el arról, hogy a harmadik ország szolvenciarendszere legalább egyenértékű-e az I. cím VI. fejezetében meghatározottal.	(3) A Bizottság a kölcsönös elismerés elvét szem előtt tartva határozatot fogadhat el arról, hogy a harmadik ország szolvenciarendszere egyenértékű-e az I. cím VI. fejezetében meghatározottal.
A határozatokat rendszeresen felül kell vizsgálni a I. cím VI. fejezetében meghatározott szolvenciarendszer és a harmadik országbeli szolvenciarendszer változásainak figyelembevétele céljából.	Azokat a határozatokat, amelyek célja az irányelv nem lényegi elemeinek a módosítása, a 304. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás útján kell elfogadni. Ezeket rendszeresen felül kell vizsgálni a I. cím VI. fejezetében meghatározott szolvenciarendszer és a harmadik országbeli szolvenciarendszer változásainak figyelembevétele céljából.
Indokolás
A harmadik ország előírásai egyenértékűségére vonatkozó határozat politikai döntés, amelynek során a társjogalkotókat egyformán kell kezelni. Ennek eredményeként a 304. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás túlhaladottá válik.
Módosítás  112 Irányelvre irányuló javaslat 225 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Ha a Bizottság nem fogadott el határozatot a (3) bekezdésnek megfelelően, akkor vélelmezik, hogy a harmadik ország szolveniarendszere nem egyenértékű az ezen irányelvben és annak végrehajtási utasításaiban előírt eljárással. Ez a vélelmezés cáfolható.
Indokolás
A módosító javaslat azt sugallja, hogy a harmadik ország szolvenciarendszerének nem-egyenértékűként való vélelmezése cáfolható.
Módosítás  113 Irányelvre irányuló javaslat 225 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Ha a Bizottság által a (3) bekezdéssel összhangban elfogadott határozat megállapítja a harmadik országbeli szolvenciarendszer egyenértékűségét, a (2) bekezdés nem alkalmazandó.	törölve
Indokolás
Lásd a Sánchez Presedo által a 225. cikk 2. bekezdésének 2. albekezdéséhez javasolt módosítás indokolását.
Módosítás  114 Irányelvre irányuló javaslat 228 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(b) a kapcsolt biztosítók vagy viszontbiztosítók minimális tőkeszükségletének arányos része.	(b) a kapcsolt biztosítók és viszontbiztosítók minimális tőkeszükségletének arányos része.
Indokolás
Technikai kiigazítás annak kifejezésre juttatása céljából, hogy a biztosítók és a viszontbiztosítók arányos része is hozzáadandó, és hogy nincs olyan választási lehetőség, amire a „vagy” szócska utal.
Módosítás  115 Irányelvre irányuló javaslat 229 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Ha konzultáltak az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek Bizottságával, az érintett felügyeleti hatóságok megfelelően mérlegelik a kapott tanácsokat a közös határozat meghozatala előtt.	(4) Ha az érintett felügyeleti hatóságok nem hoznak közös határozatot a teljes kérelem csoportfelügyeleti hatósághoz való érkezését követő hat hónapon belül, a csoportfelügyeletei hatóság további tíz héten belül felkéri az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek Bizottságát (CEIOPS), hogy adjon a tagjai által minősített többséggel elfogadott, nem kötelezően követendő tanácsot valamennyi érintett felügyeleti hatóságnak.
A csoportfelügyeleti hatóság a kérelmező rendelkezésére bocsátja a (2) bekezdésben említett közös határozatot egy dokumentumban, amely tartalmazza a teljes körűen indokolt határozatot és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek Bizottsága által elfogadott állásponttól való esetleges jelentős eltérések magyarázatát.	A csoportfelügyeleti hatóság az ezen tanács továbbítását követő három héten belül és annak teljes körű figyelembe vételével határozatot hoz. A csoportfelügyeleti hatóság határozatát a teljes körű indokolást tartalmazó dokumentumba foglalja, és figyelembe veszi a többi érintett felügyeleti hatóság kifejtett álláspontját.
Ezt a közös határozatot irányadónak kell elismerni és az érintett felügyeleti hatóságoknak alkalmazniuk kell.	A csoportfelügyeleti hatóság átadja a határozatot a kérelmezőnek és a többi érintett felügyeleti hatóságnak. Az érintett felügyeleti hatóságok betartják a közös határozatot.
Indokolás
A nem csoportfelügyeleti hatóságként eljáró érintett felügyeleti hatóságok bevonását meg kell erősíteni. Valamennyi részt vevő felügyeleti hatóságnak ugyanazon mérvadó információk alapján meg kell tudnia ítélnie a helyzetet. Amennyiben az érintett felügyeleti hatóságok nem tudnak megállapodást elérni, hasznos szakértői tanácsot kérni egy független harmadik féltől.
A CEIOPS tanácsot minősített többségi szavazási eljárással kell meghozni, mert a székhely szerinti és a fogadó felügyeleti hatóság egyaránt CEIOPS tag.
Módosítás  116 Irányelvre irányuló javaslat III cím – II fejezet – 1 szakasz – 6 alszakasz – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
6 alszakasz – Csoporttámogatás	1a SZAKASZ – CSOPORTTÁMOGATÁS
Indokolás
A csoporttámogatás olyan koncepció, amely a csoport kettős kötelezettségvállalásának megelőzésére a szolgáló módszerek alkalmazásától függetlenül használható.
Módosítás  117 Irányelvre irányuló javaslat 234 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a 236–241. cikkben meghatározott szabályok minden olyan biztosítóra vagy viszontbiztosítóra alkalmazandók, amely egy biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata, ez utóbbi kérésére, ha a következő feltételek teljesülnek:	A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a 236–241. cikkben meghatározott szabályok minden olyan biztosítóra vagy viszontbiztosítóra alkalmazandók, amely egy biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata, ha a következő feltételek teljesülnek:
(a) a leányvállalat, amely vonatkozásában a csoportfelügyeleti hatóság nem hozott semmilyen határozatot a 212. cikk (2) bekezdése értelmében, a csoportfelügyeleti hatóság által e címmel összhangban az anyavállalat szintjén végzett csoportfelügyelet alá tartozik;	(a) a leányvállalat, amelyet nem zártak ki a 212. cikk (2) bekezdése alkalmazási köréből, és amely a csoportfelügyeleti hatóság által e címmel összhangban az anyavállalat szintjén végzett csoportfelügyelet alá tartozik;
(b) az anyavállalat kockázatkezelési folyamatai és belső ellenőrzési mechanizmusai kiterjednek a leányvállalatra és az anyavállalat eleget tesz az érintett felügyeleti hatóságoknak a leányvállalat prudens kezelését illetően;	(b) az anyavállalat kockázatkezelési folyamatai és belső ellenőrzési mechanizmusai kiterjednek a leányvállalatra és az anyavállalat eleget tesz az érintett felügyeleti hatóságoknak a leányvállalat prudens kezelését illetően;
(c) az anyavállalat írásban és a csoportfelügyeleti hatóság által a 237. cikkel összhangban elfogadott, jogilag kötelező erejű dokumentumban nyilatkozik annak garantálásáról, hogy a 98. cikk (5) bekezdése értelmében megengedett szavatolótőkét szükség szerint és a 237. cikk alkalmazásából eredő felső határ mértékéig átruházza;	(c) az anyavállalat írásban és a csoportfelügyeleti hatóság, valamint egyéb érintett felügyeleti hatóság által a 237. cikkel összhangban elfogadott, jogilag kötelező erejű dokumentumban nyilatkozik annak garantálásáról, hogy a megfelelő alapvető szavatolótőkét szükség esetén, a csoportfelügyeleti hatóság vagy egyéb érintett hatóság felszólítására feltétel és késedelem és feltétel nélkül tényleges és azonnal felhasználható tőkevagyon formájában, a 237. cikk alkalmazásából eredő felső határ mértékéig átruházza;
	ca) az anyavállalat kielégíti az illetékes hatóság követelményeit a leányvállalat körültekintő kezelése tekintetében és a felügyeleti hatóság hozzájárulásával nyilatkozatot tett, hogy garantálja a leányvállalat által vállalt kötelezettségeket;
	cb) a csoporttámogatás elsődleges forrását az anyavállalattól a leányvállalatok részére átadott szavatolótőke jelenti, és olyan esetekben, amikor egy leányvállalatnál rendelkezésre álló forrásokat csoporttámogatásra fordítanak, jogilag kötelező erejű szerződések teszik lehetővé az erre a célra megfelelő szavatolótőke átruházását; valamint
(d) az anyavállalat a 236–241. cikk alkalmazása iránti engedélykérelmet nyújtott be, és kedvező határozat született a kérelemről a 235. cikkben meghatározott eljárással összhangban.	(d) az anyavállalat és az érintett leányvállalat közös engedélykérelmet nyújtott be a 236–241. cikk alkalmazására vonatkozóan, és kedvező határozat született a kérelemről a 235. cikkben meghatározott eljárással összhangban.
Indokolás
Az elhagyott szavak csak félreértést okoznak a cikk d) pontjával kapcsolatban abban a vonatkozásban, hogy kitől kell kérni a csoporttámogatást.
Módosítás  118 Irányelvre irányuló javaslat 235 cikk – 2 és 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A felügyeleti hatóságok minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy a kérelemről közös határozatot hozzanak attól az időponttól számított hat hónapon belül, amikor a csoportfelügyeleti hatóság a teljes kérelmet kézhez vette.	(2) A felügyeleti hatóságok minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy a kérelemről közös határozatot hozzanak attól az időponttól számított három hónapon belül, amikor a csoportfelügyeleti hatóság a teljes kérelmet kézhez vette.
A csoportfelügyeleti hatóság haladéktalanul továbbítja a teljes kérelmet a többi érintett felügyeleti hatósághoz.	A csoportfelügyeleti hatóság haladéktalanul továbbítja a teljes kérelmet a többi érintett felügyeleti hatósághoz.
A közös határozatot egy a teljes körűen indokolt határozatot tartalmazó dokumentumba kell foglalni, amelyet a csoportfelügyeleti hatóság továbbít a kérelmezőnek. A fent említett közös határozatot irányadónak kell elismerni és az érintett tagállam felügyeleti hatóságainak alkalmazniuk kell.	A közös határozatot egy a teljes körűen indokolt határozatot tartalmazó dokumentumba kell foglalni, amelyet a csoportfelügyeleti hatóság továbbít a kérelmezőnek. A fent említett közös határozatot az érintett tagállam felügyeleti hatóságainak be kell tartaniuk.
(3) Ha hat hónapon belül nem születik közös határozat a felügyeleti hatóságok közt, a csoportfelügyeleti hatóság saját maga határoz a kérelemről. A határozatot egy a teljes körűen indokolt határozatot tartalmazó dokumentumba kell foglalni és figyelembe kell vennie bármely álláspontot vagy fenntartást, amelyet a többi érintett felügyeleti hatóság a hat hónapos időtartam során kifejezett. A csoportfelügyeleti hatóság a kérelmező és a többi érintett felügyeleti hatóság rendelkezésére bocsátja a határozatot. Ezt a határozatot irányadónak kell elismerni és az érintett felügyeleti hatóságoknak alkalmazniuk kell.	(3) Ha három hónapon belül nem születik közös határozat a felügyeleti hatóságok közt a teljes kérelem csoportfelügyeleti hatósághoz való érkezését követően, a csoportfelügyeleti hatóság további két hónapon belül felkéri az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek Bizottságát (CEIOPS), hogy adjon a tagjai által minősített többséggel elfogadott tanácsot valamennyi érintett felügyeleti hatóságnak.
	A csoportfelügyeleti hatóság a CEIOPS véleményének megérkezését követő egy héten belül határozatot hoz, a nevezett tanácsnak és a többi érintett felügyeleti hatóság nézeteinek teljes körű figyelembe vételével.
	A csoportfelügyeleti hatóság határozatát egy dokumentumba kell foglalni, amely tartalmazza a teljes körűen indokolt határozatot és a többi felügyeleti hatóság álláspontjától vagy a CEIOPS tanácsától való bármely jelentős eltérés magyarázatát.
	A csoportfelügyeleti hatóság átadja határozatát a kérelmezőnek és a többi érintett felügyeleti hatóságnak, amelyek a maguk során tájékoztatják erről a csoportban részt vevő, és az ellenőrzésük alá tartozó többi vállalkozást. Valamennyi érintett felügyeleti hatóság betartja a közös határozatot.
Indokolás
A csoporttámogatási mechanizmus alapja a kölcsönös bizalom. Azonban fokozni kell a nem csoportfelügyeleti hatóságként eljáró érintett felügyeleti hatóságok részvételét. Valamennyi részt vevő felügyeleti hatóságnak ugyanannyi információ alapján meg kell tudnia ítélnie a helyzetet. Amennyiben az érintett felügyeleti hatóságok nem tudnak megállapodást elérni, hasznos szakértői tanácsot kérni egy független harmadik féltől. Ezzel elhárul az eredeti javaslatban felmerülő képviseleti/irányítási probléma.
Módosítás  119 Irányelvre irányuló javaslat 236 cikk – 2-4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Ha a leányvállalat szavatolótőke-szükségletét a 229. cikkel összhangban jóváhagyott csoportszintű belső modell alapján számítják, és a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság úgy véli, hogy a leányvállalat kockázati profilja jelentősen eltér ettől a belső modelltől, és amíg e vállalkozás nem oszlatja el megfelelően a felügyeleti hatóság kétségeit, a hatóság a 37. cikkben említett esetekben javasolhatja a csoportfelügyeleti hatóságnak, hogy kiegészítő tőkeszükségletet írjon elő e leányvállalat ilyen modell alkalmazásából eredő szavatolótőke-szükségletéhez, vagy kivételes körülmények között, ha a kiegészítő tőkeszükséglet nem lenne megfelelő, írja elő a vállalkozás számára, hogy a standard formula alapján számítsa a szavatolótőke-szükségletét. A felügyeleti hatóság az ilyen javaslatok okait közli mind a leányvállalattal, mind a csoportfelügyeleti hatósággal.	(2) Ha a leányvállalat szavatolótőke-szükségletét a 229. cikkel összhangban jóváhagyott csoportszintű belső modell alapján számítják, és a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság úgy véli, hogy a leányvállalat kockázati profilja jelentősen eltér ettől a belső modelltől, és amíg e vállalkozás nem oszlatja el megfelelően a felügyeleti hatóság kétségeit, a hatóság a 37. cikkben említett esetekben javasolhatja a csoportfelügyeleti hatóságnak, hogy kiegészítő tőkeszükségletet írjon elő e leányvállalat ilyen modell alkalmazásából eredő szavatolótőke-szükségletéhez, vagy kivételes körülmények között, ha a kiegészítő tőkeszükséglet nem lenne megfelelő, javasolhatja a csoportfelügyeleti hatóságnak, hogy írja elő a vállalkozás számára, hogy a standard formula alapján számítsa a szavatolótőke-szükségletét. A leányvállalat számára az engedélyt kibocsátó felügyeleti hatóság az ilyen javaslatok okait közli mind a leányvállalattal, mind a csoportfelügyeleti hatósággal. Amennyiben a csoportfelügyeleti hatóság jóváhagyja, a javaslatot tevő felügyeleti hatóság a csoportfelügyeleti hatósággal közösen eldönti, hogy a 37. cikk (2)-(5) bekezdéseivel összhangban meghatározza-e a leányvállalat számára a kiegészítő tőkeszükségletet a szavatolótőke-szükséglethez, vagy pedig – kivételes körülmények esetén – előírja-e, hogy a vállalat a standard képlet alapján számítsa ki szavatolótőke-szükségletét.
(3) Ha a leányvállalat szavatolótőke-szükségletét a standard formula alapján számítják és a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság úgy véli, hogy a leányvállalat kockázati profilja jelentősen eltér a standard formula alapjául szolgáló feltevésektől, és amíg a vállalkozás nem oszlatja el megfelelően a felügyeleti hatóság kétségeit, a hatóság a 37. cikkben említett esetekben javasolhatja a csoportfelügyeleti hatóságnak, hogy a leányvállalat szavatolótőke-szükségletét kiegészítő tőkeszükségletet írjon elő.	(3) Ha a leányvállalat szavatolótőke-szükségletét a standard formula alapján számítják és a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság úgy véli, hogy a leányvállalat kockázati profilja jelentősen eltér a standard formula alapjául szolgáló feltevésektől, és amíg a vállalkozás nem oszlatja el megfelelően a felügyeleti hatóság kétségeit, a hatóság a 37. cikkben említett esetekben javasolhatja a csoportfelügyeleti hatóságnak, hogy a leányvállalat szavatolótőke-szükségletét kiegészítő tőkeszükségletet írjon elő.
(4) A felügyeleti hatóság az ilyen javaslat okait közli mind a leányvállalattal, mind a csoportfelügyeleti hatóságnak.	A leányvállalat számára az engedélyt kibocsátó felügyeleti hatóság az ilyen javaslat okait közli mind a leányvállalattal, mind a csoportfelügyeleti hatóságnak. Amennyiben a csoportfelügyeleti hatóság jóváhagyja, a javaslatot tevő felügyeleti hatóság a csoportfelügyeleti hatósággal közösen eldönti, hogy a 37. cikk (2)-(5) bekezdéseivel összhangban meghatározza a leányvállalat számára a kiegészítő tőkeszükségletet a szavatolótőke-szükséglethez.
Ha a felügyeleti hatóság és a csoportfelügyeleti hatóság nem értenek egyet, vagy ha a csoportfelügyeleti hatóság nem hoz határozatot a felügyeleti hatóság javaslatától számított egy hónapon belül, az ügyet konzultáció céljából az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek Bizottsága elé kell terjeszteni, amely két hónapon belül tanácsot ad.	4. Ha három hónapon belül nem születik közös határozat a felügyeleti hatóságok közt, a csoportfelügyeleti hatóság további két hónapon belül felkéri az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek Bizottságát (CEIOPS), hogy adjon a tagjai által minősített többséggel elfogadott, nem kötelezően követendő tanácsot valamennyi érintett felügyeleti hatóságnak.
A csoportfelügyeleti hatóság megfelelően mérlegeli a tanácsot a végső határozat meghozatala előtt. A csoportfelügyeleti hatóság továbbítja a határozatot a leányvállalathoz és a felügyeleti hatósághoz.	A csoportfelügyeleti hatóság a CEIOPS véleményének megérkezését követő egy héten belül határozatot hoz, a nevezett tanácsnak és a többi érintett felügyeleti hatóság nézeteinek teljes körű figyelembe vételével.
Ha a csoportfelügyeleti hatóság az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek Bizottsága tanácsának időpontjától számított egy hónapon belül nem hoz végleges határozatot, a felügyeleti hatóság javaslatát kell elfogadottnak tekinteni.	A csoport felügyeleti szervének határozatát egy dokumentumba kell foglalni, amely tartalmazza a teljes körűen indokolt határozatot és a többi felügyeleti hatóság álláspontjától vagy a CEIOPS tanácsától való bármely jelentős eltérés magyarázatát.
	A csoportfelügyeleti hatóság átadja határozatát a kérelmezőnek és a többi érintett felügyeleti hatóságnak, amelyek a maguk során tájékoztatják erről a a csoportban részt vevő, és az ellenőrzésük alá tartozó többi vállalkozást. Valamennyi érintett felügyeleti hatóság betartja a közös határozatot.
Indokolás
A csoportfelügyeleti hatóságnak nincsen jogi hatásköre a leányvállat székhelye szerinti tagállamban. A jogbiztonság érdekében ezért indokolt, hogy a leányvállalat számára az egyéni felügyeleti hatósága írja elő a kiegészítő tőkeszükségletet, illetve azt, hogy szavatolótőke-szükségletét a standard képlet szerint számítsa ki. A csoportfelügyeleti hatóság jóváhagyása mindkét esetben az előírás előfeltétele.
Módosítás  120 Irányelvre irányuló javaslat 237 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. A 98. cikk (4) bekezdésétől eltérve a leányvállalat szavatolótőke-szükséglete és minimális tőkeszükséglete közti bármilyen különbséget vagy a 98. cikk (4) bekezdése szerint megengedett szavatolótőke, vagy csoporttámogatás, vagy ezek bármilyen kombinációja fedezi.	1. A 98. cikk (4) bekezdésétől eltérve a leányvállalat szavatolótőke-szükséglete és minimális tőkeszükséglete közti bármilyen különbséget vagy a 98. cikk (4) bekezdése szerint megengedett szavatolótőke, vagy csoporttámogatás, vagy ezek bármilyen kombinációja fedezi.
A csoporttámogatást a szavatolótőkének a 93–96. cikkel összhangban történő szintekbe sorolása céljából kiegészítő szavatolótőkeként kell kezelni.	A csoporttámogatást a szavatolótőkének a 93–96. cikkel összhangban történő szintekbe sorolása céljából 2. szint szerinti tőkeként kell kezelni.
	A 90. cikknek megfelelő többlettőkét nem lehet átadni a csoporttámogatási rendszeren belül.
2. A csoporttámogatás a csoportfelügyeleti hatóságnak tett nyilatkozat formájában valósul meg, jogilag kötelező erejű dokumentumban kifejezve, és kötelezettségvállalást jelent a 98. cikk (5) bekezdése szerint megengedett szavatolótőke átruházására.	2. A csoporttámogatás az anyavállalat által a leányvállalatnak tett, a csoportfelügyeleti hatóságés az érintett felügyelő hatóság által elfogadott nyilatkozat formájában valósul meg, jogilag kötelező erejű dokumentumban kifejezve, amely minden erre vonatkozó társasági jogi rendelkezéstől függetlenül kötelezettségvállalást jelent a 98. cikk (5) bekezdése szerint megengedett szavatolótőke egy adott megállapított szintig az érintett leányvállalat részére történő átruházására.
	2a. A csoporttámogatást az anyavállalat vagy valamely másik leányvállalat rendelkezésére álló megengedett szavatolótőkéből kell biztosítani, amennyiben nyilvánvaló, hogy semmilyen jogi akadály nem hátráltatja a szavatolótőke e leányvállalattól történő átruházását, még válsághelyzetekben sem.
3. A (2) bekezdésben említett nyilatkozat elfogadása előtt a csoportfelügyeleti hatóság ellenőrzi a következőket:	3. A (2) bekezdésben említett nyilatkozat elfogadása előtt a csoportfelügyeleti hatóság és a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság együttműködik, hogy ellenőrizzék a következőket:
(a) a csoport a konszolidált csoportszintű szavatolótőke-szükséglet fedezetére elegendő megengedett szavatolótőkével rendelkezik;	(a) a csoport a konszolidált csoportszintű szavatolótőke-szükséglet fedezetére elegendő megengedett szavatolótőkével rendelkezik;
	aa) a csoport megfelelő likviditáskezelő rendszert működtet annak érdekében, hogy fedezze az esetlegesen szükségessé váló tőkeátruházásokat;
(b) nincsen jelenlegi vagy előre látható lényeges gyakorlati vagy jogi akadálya a (2) bekezdésben említett megengedett szavatolótőke azonnali átruházásának;	(b) nincsen jelenlegi vagy előre látható lényeges gyakorlati vagy jogi akadálya a (2) bekezdésben említett megengedett szavatolótőke azonnali átruházásának;
(c) a csoporttámogatásról szóló nyilatkozatot tartalmazó dokumentum megfelel minden követelménynek az anyavállalatra irányadó jog szerint ahhoz, hogy jogi kötelezettségvállalásként elismerhető legyen, és a jogi vagy közigazgatási testülethez való folyamodásnak nem lehet felfüggesztő hatása.	(c) a csoporttámogatásról szóló nyilatkozatot tartalmazó dokumentum és bármilyen szükséges kísérő eszköz megfelel minden követelménynek a csoporttámogatást nyújtó vállalkozás tagállamában végrehajtható jog szerint, és a jogi vagy közigazgatási testülethez való folyamodásnak nem lehet felfüggesztő hatása, továbbá magában foglalja a csoporttámogatás megállapítását a legutóbbi nyilatkozatban foglaltak erejéig vagy adott esetben a 244. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint, valamint egyenlő értékű a biztosítottak követeléseivel a reorganizáció, a csődegyezség, az engedményezés, az átvétel vagy bármilyen más adminisztratív eljárás esetén kialakuló helyzetekben is.
	3a. Ha a teljes kérelem csoportfelügyeleti hatósághoz való érkezését követően három hónapon belül a felügyeleti hatóságok közösen nem fogadják el, a csoportfelügyeleti hatóság további két hónapon belül felkéri az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek Bizottságát (CEIOPS), hogy adjon a tagjai által minősített többséggel elfogadott tanácsot valamennyi érintett felügyeleti hatóságnak.
	A csoportfelügyeleti hatóság a CEIOPS véleményének megérkezését követő egy héten belül határozatot hoz, a nevezett tanácsnak és a többi érintett felügyeleti hatóság nézeteinek teljes körű figyelembe vételével.
	A csoport felügyeleti szervének határozatát egy dokumentumba kell foglalni, amely tartalmazza a teljes körűen indokolt határozatot és a többi felügyeleti hatóság álláspontjától vagy a CEIOPS tanácsától való bármely jelentős eltérés magyarázatát.
	A csoportfelügyeleti hatóság átadja határozatát a kérelmezőnek és a többi érintett felügyeleti hatóságnak, amelyek a maguk során tájékoztatják erről a csoportban részt vevő, és az ellenőrzésük alá tartozó többi vállalkozást. Valamennyi érintett felügyeleti hatóság betartja a közös határozatot.
Indokolás
Kiegészítő szavatolótőke lehet 2. és 3. szint szerinti is, az eredeti megfogalmazás ezért kevésbé pontos, mint a „2. szint szerinti tőke”.
Módosítás  121 Irányelvre irányuló javaslat 238 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. A 136. cikktől eltérve a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság nem felelős azért, hogy a leányvállalat szintjén hozott intézkedésekkel betartassa a szavatolótőke-szükségletet.	1. A 136. cikk (2) és (3) bekezdésétől eltérve, a szavatolótőke-szükséglet nem teljesítése esetén a (2)-(4a) bekezdésben leírt eljárások lépnek életbe.
A felügyeleti hatóság azonban továbbra is figyelemmel kíséri a leányvállalat szavatolótőke-szükségletét a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak szerint.
2. Ha a 98. cikk (4) bekezdése szerint megengedett szavatolótőke és a 237. cikkel összhangban bejelentett csoporttámogatás összegének kombinációja már nem fedezi teljes mértékben a szavatolótőke-szükségletet, de a 98. cikk (5) bekezdése szerint megengedett szavatolótőke elegendő a minimális tőkeszükséglet fedezetére, a felügyeleti hatóság felszólíthatja az anyavállalatot a csoporttámogatást a szükséges összegre emelő új nyilatkozat megtételére annak biztosítása érdekében, hogy a szavatolótőke-szükséglet újból teljes mértékben fedezve legyen.	2. A leányvállalat, annak megállapításától számított két hónapon belül, hogy a 98. cikk (4) bekezdése szerint megengedett szavatolótőke és a 237. cikkel összhangban bejelentett csoporttámogatás összegének kombinációja már nem fedezi teljes mértékben a szavatolótőke-szükségletet, a szavatolótőke-szükséglet fedezetének három hónapon belül, a megengedett szavatolótőke szintjének növelésével vagy a csoporttámogatásról szóló új nyilatkozat kiadásával, vagy a kockázatnak való kitettség csökkentésével (kockázatmentesítéssel) történő visszaállítására vonatkozó tervet nyújt be jóváhagyás végett a felügyeleti hatóságnak.
	A felügyeleti hatóság erről haladéktalanul tájékoztatást ad a csoportfelügyeleti hatóságnak, és továbbítja hozzá a tervet.
3. Ha a 98. cikk (4) bekezdése szerint megengedett szavatolótőke és a 237. cikkel összhangban bejelentett csoporttámogatás összegének kombinációja már nem fedezi teljes mértékben a szavatolótőke-szükségletet, és a 98. cikk (5) bekezdése szerint megengedett szavatolótőke nem elegendő a minimális tőkeszükséglet fedezetére, a felügyeleti hatóság felszólíthatja az anyavállalatot arra, hogy ruházzon át a 98. cikk (5) bekezdése szerint megengedett szavatolótőkét a minimális tőkeszükséglet újbóli fedezéséhez szükséges mértékben, és a csoporttámogatást a szükséges összegre emelő új nyilatkozat megtételére annak biztosítása érdekében, hogy a szavatolótőke-szükséglet újból teljes mértékben fedezve legyen.	3. A terv jóváhagyása előtt a felügyeleti hatóság gondoskodik arról, hogy minden, a tervben meghatározható csoporttámogatási összeget bejelentsenek a 237. cikkel összhangban.
4. A (2) vagy (3) bekezdésben említett bármely új nyilatkozat elfogadása előtt a csoportfelügyeleti hatóság ellenőrzi a 237. cikkben meghatározott feltételek teljesülését. Ha az anyavállalat nem nyújtja be a kért új nyilatkozatot, vagy ha az új nyilatkozatot nem fogadják el, a 236. és 237. cikkben és az (1) bekezdésben foglalt eltérések alkalmazása megszűnik.	4. Amennyiben a tervet nem hagyják jóvá, és a leányvállalat szavatolótőke-szükségletét a (2) bekezdésben meghatározott időn belül nem számítják ki újra, a 236. és 237. cikkben és az (1) bekezdésben foglalt eltérések alkalmazása megszűnik, és az anyavállalat egy hónapon belül a 98. cikk (4) bekezdésében szereplő valamely tőkeelem formájában átruházza a legutóbbi elfogadott nyilatkozatnak megfelelő szavatolótőkét.
A leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság újra teljes mértékben felelőssé válik a leányvállalat szavatolótőke-szükségletének meghatározásáért és a megfelelő intézkedések meghozataláért annak biztosítása érdekében, hogy a 98. cikk (4) bekezdése szerint megengedett szavatolótőke megfelelő fedezetet nyújtson. Az anyavállalat azonban nem szabadul fel a legutóbbi elfogadott nyilatkozatából eredő kötelezettségvállalás alól.	A leányvállalatokat engedélyező felügyeleti hatóságok meghozzák a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 98. cikk (4) bekezdése szerint megengedett szavatolótőke megfelelő fedezetet nyújtson. Az anyavállalat azonban nem szabadul fel a legutóbbi elfogadott nyilatkozatából eredő kötelezettségvállalás alól.
	4a. Ha a 98. cikk (4) bekezdése szerint megengedett szavatolótőke és a 237. cikkel összhangban bejelentett csoporttámogatás összegének kombinációja már nem fedezi teljes mértékben a szavatolótőke-szükségletet, és a 98. cikk (5) bekezdése szerint megengedett szavatolótőke nem elegendő a minimális tőkeszükséglet fedezetére, a felügyeleti hatóság felszólíthatja az anyavállalatot arra, hogy ruházzon át a 98. cikk (5) bekezdése szerint megengedett szavatolótőkét a minimális tőkeszükséglet újbóli fedezéséhez szükséges mértékben, a legutóbbi elfogadott nyilatkozatnak megfelelő csoporttámogatási szintig.
Indokolás
This paragraph is inconsistent with the responsibilities as laid down in Article 262(1), where it is said that the group supervisor is not responsible enforcement of compliance by insurance and reinsurance undertakings. Splitting monitoring and enforcement for supervision does not improve the effective supervision. By deleting this paragraph is sufficient clear that the monitoring and enforcement of subsidiary insurance or reinsurance undertakings is the task and responsibility of the local supervisory This also enables the local supervisory authority to uphold its accountability towards national parliaments in case of a bankruptcy.
Módosítás  122 Irányelvre irányuló javaslat 239 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ha a leányvállalatot felszámolják és fizetésképtelennek találják, a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság saját kezdeményezésére vagy bármely más a felszámolási eljárásban illetékes hatóság kérésére a IV. CÍM alkalmazásával felszólítja az anyavállalatot, hogy ruházzon át a leányvállalatra megengedett szavatolótőkét az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges mértékben, a legutóbbi elfogadott nyilatkozatból eredő csoporttámogatás erejéig.	Ha a leányvállalatot fizetésképtelennek találják és felszámolják, a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság saját kezdeményezésére vagy bármely más a felszámolási eljárásban illetékes hatóság kérésére a IV. CÍM alkalmazásával felszólítja az anyavállalatot, hogy ruházzon át a leányvállalatra megengedett szavatolótőkét valamennyi kötelezettségének teljesítéséhez szükséges mértékben, a legutóbbi elfogadott nyilatkozatból eredő csoporttámogatás erejéig.
Indokolás
Nem lényegi változtatás: pontosítás.
Módosítás  123 Irányelvre irányuló javaslat 240 cikk – 1 és 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A 238. és 239. cikkben említett esetekben a felügyeleti hatóság az anyavállalathoz címezi kérését és azonnal értesíti a csoportfelügyeleti hatóságot.	(1) A 238. és 239. cikkben említett esetekben a felügyeleti hatóság az anyavállalathoz címezi kérését és azonnal értesíti a csoportfelügyeleti hatóságot.
Ha az anyavállalat nem ruház át gyorsan megengedett szavatolótőkét a leányvállalatra, a csoportfelügyeleti hatóság minden hatáskörét – a 142. cikk szerinti hatáskört is beleértve – felhasználja annak biztosítására, hogy a csoport a lehető leghamarabb gondoskodjon az átruházásról.	Ha az anyavállalat nem ruház át rövid időn belül, és mindenképpen az első felszólítástól számított egy hónapon belül megengedett szavatolótőkét a leányvállalatra, a csoportfelügyeleti hatóság minden hatáskörét – a 142. cikk szerinti hatáskört is beleértve – felhasználja annak biztosítására, hogy az anyavállalat a lehető leghamarabb, de mindenképpen az első felszólítástól számított két hónapon belül gondoskodjon az átruházásról.
(2) Csoporttámogatás nyújtható az anyavállalatnál vagy bármely leányvállalatnál lévő megengedett szavatolótőkéből, feltéve, hogy ha a leányvállalat biztosító vagy viszontbiztosító, a minimális tőkekövetelményén felül rendelkezik megengedett szavatolótőkével. A leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság nem akadályozza meg a megengedett szavatolótőke-többlet átruházását.	(2) Csoporttámogatás elsősorban az anyavállalatnál lévő megengedett saját tőkéből nyújtható. Nyújtható az anyavállalatnál vagy a csoporttámogatási rendszer bármely leányvállalatánál lévő megengedett szavatolótőkéből, feltéve, hogy amennyiben a leányvállalat egy biztosító vagy viszontbiztosító, a minimális tőkekövetelményén felül rendelkezik megengedett szavatolótőkével. A leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság nem akadályozza meg a megengedett szavatolótőke-többlet átruházását.
Ha azonban az átruházás oda vezetne, hogy a leányvállalat nem tudja tovább teljesíteni a szavatolótőke-szükségletét, az átruházást az anyavállalat szükséges szintű csoporttámogatásról szóló nyilatkozatától és annak a csoportfelügyeleti hatóság általi elfogadásától kell függővé tenni.	Ha azonban az átruházás oda vezetne, hogy a leányvállalat nem tudja tovább teljesíteni a szavatolótőke-követelményt, a szavatolótőke csak akkor ruházható át, ha az anyavállalat a szükséges szintű csoporttámogatásról nyilatkozatot ad és ezt a csoportfelügyeleti hatóság és az érintett leányvállalatot engedélyező hatóság a 237. cikkel összhangban elfogadja.
Indokolás
Az irányelvben világosan meg kell adni a csoporttámogatás átadásának irányvonalait. Ez a jogi bizonyosság a fogyasztóvédelem és a bírósághoz fordulás joga szempontjából is fontos.
Módosítás  124 Irányelvre irányuló javaslat 241 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A csoporttámogatásról szóló nyilatkozatok meglétét és azok felhasználását közzé kell tennie mind az anyavállalatnak mind az érintett leányvállalatnak.	A csoporttámogatásról szóló nyilatkozatok meglétét, fő elveit és azok felhasználását – többek között az összegeket – közzé kell tennie mind az anyavállalatnak mind az érintett leányvállalatnak.
Indokolás
Biztosítani kell azt, hogy az irányelv előírásai a fogyasztók számára átláthatóak és elérhetőek.
</Amend>
Módosítás  125 Irányelvre irányuló javaslat 242 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Ha a 236., 237. és 238. cikkben előírt eltérések alkalmazása megszűnik, a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság újra teljes mértékben felelőssé válik a leányvállalat szavatolótőke-szükségletének meghatározásáért és a megfelelő intézkedések meghozataláért annak biztosítása érdekében, hogy arra a 98. cikk (4) bekezdése szerint megengedett szavatolótőke megfelelő fedezetet nyújtson. Az anyavállalat azonban nem szabadul fel a 237., 238. és 240. cikkel összhangban legutóbb elfogadott nyilatkozataiból eredő kötelezettségvállalások alól.	(2) Ha a 236., 237. és 238. cikkben előírt eltérések alkalmazása megszűnik, a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság megteszi a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 98. cikk (4) bekezdése szerint megengedett szavatolótőke megfelelő fedezetet nyújtson a leányvállalat szavatolótőke-szükségletére. Az anyavállalat azonban nem szabadul fel a 237., 238. és 240. cikkel összhangban legutóbb elfogadott nyilatkozataiból eredő kötelezettségvállalások alól.
Indokolás
A 238. cikkben megfogalmazott, a csoportfelügyeleti hatóság és a felügyelő hatóság szerepét és feladatait illető tisztázással való összhang kedvéért.
Módosítás  126 Irányelvre irányuló javaslat 243 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Ha a 245., 246. és 247. cikkben előírt eltérések alkalmazása megszűnik, a 245–250. cikkben meghatározott szabályok hatálya alá tartozó bármely leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság újra teljes mértékben felelőssé válik e leányvállalatok szavatolótőke-szükségletének meghatározásáért és a megfelelő intézkedések meghozataláért annak biztosítása érdekében, hogy arra a 97. cikk (4) bekezdése szerint megengedett szavatolótőke megfelelő fedezetet nyújtson. Az anyavállalat azonban nem szabadul fel a 237., 238. és 240. cikkel összhangban legutóbb elfogadott nyilatkozataiból eredő kötelezettségvállalások alól.	(3) Ha a 236., 237. és 238. cikkben előírt eltérések alkalmazása megszűnik, a 236–241. cikkben meghatározott szabályok hatálya alá tartozó bármely leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság meghozza a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 98. cikk (4) bekezdése szerint megengedett szavatolótőke megfelelő fedezetet nyújtson a leányvállalatok szavatolótőke-szükségletére. Az anyavállalat azonban nem szabadul fel a 237., 238. és 240. cikkel összhangban legutóbb elfogadott nyilatkozataiból eredő kötelezettségvállalások alól.
Indokolás
A 238. cikkben megfogalmazott, a csoportfelügyeleti hatóság és a felügyelő hatóság szerepét és feladatait illető tisztázással való összhang kedvéért.
Módosítás  127 Irányelvre irányuló javaslat 244 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. Ha több megengedett szavatolótőke átruházása iránti kéréssel fordulnak az anyavállalathoz és a csoportfelügyeleti hatósághoz a 238. vagy a 239. cikkel összhangban, és a csoport nem rendelkezik elegendő megengedett szavatolótőkével az összes teljesítéséhez, a legutóbbi elfogadott nyilatkozatokból eredő összegeket szükség szerint csökkenteni kell.	1. Ha több megengedett szavatolótőke átruházása iránti kéréssel fordulnak az anyavállalathoz és a csoportfelügyeleti hatósághoz a 238. vagy a 239. cikkel összhangban, és a csoport nem rendelkezik elegendő megengedett szavatolótőkével az összes teljesítéséhez, az alábbi szabályokat kell alkalmazni:
	a) az anyavállalat összes leányvállalata az anyavállalattal együtt közösen felelős a legutóbbi elfogadott nyilatkozatokból eredő összegek erejéig minden olyan leányvállalat tekintetében, amely a 236–241. cikkben foglalt szabályok hatálya alá esik;
A csökkentést az egyes leányvállalatok esetében úgy kell kiszámítani, hogy a rendelkezésre álló eszközök és a csoporttól érkező átruházás összege, illetve a biztosítástechnikai tartalékok és a minimális tőkeszükséglet összege közötti arány minden leányvállalatnál azonos legyen.	b) az a) pontban említett összegeket szükség szerint csökkenteni kell, a közvetlen biztosítási tevékenységet a viszontbiztosítás elé sorolva. A csökkentést az egyes leányvállalatok esetében úgy kell kiszámítani, hogy a rendelkezésre álló eszközök és a csoporttól érkező vagy oda juttatott átruházás összege, illetve a biztosítástechnikai tartalékok és a minimális tőkeszükséglet összege közötti arány minden leányvállalatnál és az anyavállalatnál is azonos legyen.
	Az anyavállalat azonban nem szabadul fel a legutóbbi elfogadott nyilatkozatokból eredő, a teljes összeg átruházására vonatkozó kötelezettségvállalás alól, kivéve, ha éppen csoportszinten megnyilvánuló fizetésképtelenség áll fenn.
2. A tagállamok biztosítják, hogy az anyavállalat által kötött biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségeket ne részesítsék előnyben a 236–241. cikkben meghatározott szabályok hatálya alá tartozó bármely leányvállalat által kötött biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségekkel szemben.	2. A 277. cikktől eltérve a tagállamok biztosítják, hogy az anyavállalat által kötött biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségeket ne részesítsék előnyben, illetve ne kezeljék hátrányosan a 236–250. cikkben meghatározott szabályok hatálya alá tartozó bármely leányvállalat által kötött biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségekkel szemben. A Bizottság olyan eljárásokat meghatározó végrehajtási intézkedéseket fogad el, amelyek alapján csoportszintű fizetésképtelenség esetén elérhető a csoporttámogatás rendezett és méltányos időbeli elosztása, a biztosítási igények 277. cikkben meghatározott prioritásait figyelembe véve. Azokat a jogszabályokat, amelyek célja az irányelv nem lényegi elemeinek az irányelv kiegészítésével történő módosítása, a 304. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás útján kell elfogadni.
Indokolás
Erre az ügyfelekkel szembeni tisztességes bánásmód biztosítása és felszámolás esetén a tőkeátruházásra gyakorolt felfüggesztő hatás megelőzése érdekében van szükség. A többlettőke az érintett vállalat szavatolótőkéje / vállalatba fektetett szavatolótőke és nem helyettesíthető, ezért mielőtt bárminemű újraelosztásra kerülne sor, figyelembe kell venni. Más ágazati vagy adón alapuló törvényes garanciarendszert nem minősül tőkének, és nem vehető igénybe az alapok elosztása előtt. Csoportszintű fizetésképtelenség esetén a vagyonelosztást valamilyen módon koordinálni kell.
Módosítás  128 Irányelvre irányuló javaslat 245 cikk – 1 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(c) a 241. cikkben említett információ közzétételekor használt eszközök részletezése;	(c) a 241. cikkben említett információ közzétételekor használt elvek és eszközök részletezése;
Indokolás
A tőkeszükségletről szóló végső döntést illető eltérést a 2. szintű végrehajtási intézkedések keretébe kell vonni és konkrétabban meg kell határozni.
Módosítás  129 Irányelvre irányuló javaslat 246 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság legkésőbb öt évvel a 310. cikkben említett időpontot követően jelentést nyújt be az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek Bizottságához a tagállamok szabályairól és a felügyeleti hatóságok gyakorlatairól, amelyeket ezen alszakasznak megfelelően fogadtak el.	A Bizottság legkésőbb öt évvel a 310. cikk (1) bekezdésében említett időpontot követően jelentést nyújt be az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek Bizottságához és az Európai Parlamenthez a tagállamok szabályairól és a felügyeleti hatóságok gyakorlatairól, amelyeket ezen alszakasznak megfelelően fogadtak el.
A jelentésnek különösen az – ezen alszakasz feltételeit teljesítő csoporthoz tartozó – leányvállalat által tartandó szavatolótőke megfelelő szintjével, a csoporttámogatás előírt formájával, a csoporttámogatás engedélyezhető értékével és azon szavatolótőke szintjével kell foglalkoznia, amely vonatkozásában a 236., 237. és 238. cikkben előírt eltérések alkalmazása megszűnik.	A jelentésnek különösen a csoport által a 236–241. cikkekben meghatározott szabályok alkalmazása végett fenntartandó megengedett szavatolótőke minőségével, az – ezen alszakasz feltételeit teljesítő csoporthoz tartozó – leányvállalat által tartandó szavatolótőke megfelelő szintjével, a csoporttámogatás előírt formájával, a csoporttámogatás engedélyezhető értékével és azon szavatolótőke szintjével kell foglalkoznia, amely vonatkozásában a 236., 237. és 238. cikkben előírt eltérések alkalmazása megszűnik
Indokolás
Fontos, hogy a Parlament társjogalkotóként teljes tájékoztatást kapjon az irányelv hatékony és eredményes alkalmazását illető fejleményekről.
Módosítás  130 Irányelvre irányuló javaslat 251 cikk – 3-5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Különleges esetekben az érintett felügyeleti hatóságok eltérhetnek a (2) bekezdésben meghatározott kritériumoktól, ha azok alkalmazása a csoport szerkezetét és a biztosítók és viszontbiztosítók különböző országokban folytatott tevékenységeinek relatív fontosságát figyelembe véve nem lenne megfelelő, és másik felügyeleti hatóságot jelölhetnek ki csoportfelügyeleti hatóságnak.	(3) Különleges esetekben az érintett felügyeleti hatóságok bármelyik hatóság kérésére dönthetnek úgy, hogy eltérnek a (2) bekezdésben meghatározott kritériumoktól, ha azok alkalmazása a csoport szerkezetét és a biztosítók és viszontbiztosítók különböző országokban folytatott tevékenységeinek relatív fontosságát figyelembe véve nem lenne megfelelő, és másik felügyeleti hatóságot jelölhetnek ki csoportfelügyeleti hatóságnak.
E célból bármelyik érintett felügyeleti hatóság kérheti tanácskozás indítását arról, hogy a (2) bekezdésben foglalt kritériumok megfelelők-e. Az ilyen tanácskozásra legfeljebb évente egyszer kerülhet sor.
A felügyeleti hatóságok minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy a csoportfelügyeleti hatóság kiválasztásáról a tanácskozási kérelemtől számított három hónapon belül közös határozatot hozzanak. A határozat meghozatala előtt az érintett felügyeleti hatóságok véleménynyilvánítási lehetőséget adnak a csoportnak.	A felügyeleti hatóságok minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy a csoportfelügyeleti hatóság kiválasztásáról három hónapon belül közös határozatot hozzanak.
	(3a) A (3) bekezdésben említett időszak alatt bármely felügyeleti hatóság kérheti a CEIOPS-szal való konzultációt. Abban az esetben, ha konzultálnak a CEIOPS-szal, a (3) bekezdésben említett időszak két hónappal meghosszabbodik.
	(3b) Abban az esetben, ha sor került a CEIOPS-szal való konzultációra, az érintett felügyeleti hatóságoknak a közös határozat meghozatala előtt megfelelően fontolóra kell venniük a CEIOPS által adott tanácsot. A határozatot teljes körűen indokolni kell, és magyarázatot kell adni a CEIOPS által elfogadott álláspontoktól való bármely jelentős eltérésre.
(4) Ha három hónapon belül nem születik közös határozat, a csoportfelügyeleti hatóság feladatát annak a tagállamnak a felügyeleti hatósága látja el, amelyben a csoport a legfontosabb biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységeit végzi.	(4) Ha nem születik közös határozat a (2) bekezdésben előírt kritériumoktól való eltérésről, a csoportfelügyeleti hatóság feladatát az említett bekezdés szerint meghatározott felügyeleti hatósága látja el.
Ha azonban ezt az eredményt a többi érintett felügyeleti hatóság ellenzi, a csoportfelügyeleti hatóság kijelölését az alapértelmezett kijelölést követő egy hónapon belül végső döntés céljából az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek Bizottsága elé kell utalni, amely az eléutalást követő egy hónapon belül meghozza döntését.
(5) Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek Bizottsága legalább évente egyszer tájékoztatja a Bizottságot a (2), (3) és (4) bekezdés alkalmazásával kapcsolatos esetleges komoly nehézségekről.	(5) A CEIOPS legalább évente tájékoztatja a Bizottságot a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kritériumok alkalmazásával kapcsolatos esetleges komoly nehézségekről.
	Amennyiben előfordulnak ilyen komolyabb nehézségek, a Bizottság elfogadhat az említett kritériumokat pontosító végrehajtó intézkedéseket.
	Azokat a jogszabályokat, amelyek célja az irányelv nem lényegi elemeinek az irányelv kiegészítésével történő módosítása, a 304. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás útján kell elfogadni.
Módosítás  131 Irányelvre irányuló javaslat 252 cikk – 1 bekezdés – e és f pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(e) a felügyeleti tevékenységek tervezése és koordinációja rendszeres értekezletek útján vagy más megfelelő módon, normál körülmények között és vészhelyzetekben, az érintett felügyeleti hatóságokkal együttműködve;	(e) a felügyeleti tevékenységek tervezése és koordinációja legalább évente tartott rendszeres értekezletek útján vagy más megfelelő módon, normál körülmények között és vészhelyzetekben, az érintett felügyeleti hatóságokkal együttműködve;
f) ezen irányelv által a csoportfelügyeleti hatóságra ruházott vagy az irányelv alkalmazásából eredő egyéb feladatok, intézkedések és határozatok, különösen a csoportszintű belső modellek jóváhagyási eljárásának vezetése a 229. és 231. cikkben meghatározottak szerint és a csoporttámogatás engedélyezési eljárásának vezetése a 235. cikkben meghatározottak szerint.	f) az ezen irányelv által a csoportfelügyeleti hatóságra ruházott vagy az irányelv alkalmazásából eredő egyéb feladatok, intézkedések és határozatok, különösen: i) a csoportszintű belső modellek jóváhagyási eljárásának érvényesítése a 229. és 231. cikkben meghatározottak szerint; ii) a csoporttámogatás engedélyezési eljárásának vezetése a 235. cikkben meghatározottak szerint, és iii) a szavatolótőke-szükséglet meghatározása tekintettel a kiegészítő tőkeszükséglet előírásának lehetőségére, ahogyan azt a 236. cikk meghatározza.
Indokolás
Módosítás  132 Irányelvre irányuló javaslat 252 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A csoportfelügyelet megkönnyítése érdekében a csoportfelügyeleti hatóság és a többi érintett felügyeleti hatóság koordinációs megállapodásokat köt.	(2) A csoportfelügyelet megkönnyítése érdekében a 253., 254. és 255. cikkekben említett feladatok végrehajtásának támogatására létre kell hozni a felügyeleti hatóságok kollégiumát, melyet a csoportfelügyeleti hatóság vezet.
	A felügyeleti hatóságok kollégiuma biztosítja, hogy a kollégiumhoz tartozó felügyeleti hatóságok közötti együttműködésre, információcserére és konzultációra vonatkozó eljárásokat ténylegesen az irányelv III. címének megfelelően alkalmazzák. A jelen irányelv következményeként elfogadott intézkedések sérelme nélkül, ezek a koordinációs megállapodások meghatározzák a 236. cikkben említett, érintett felügyeleti hatóságok közös döntéshozatali eljárásait, illetve a többi felügyeleti hatósággal való együttműködési eljárásokat.
	A felügyelők arra használják fel a kollégiumot, hogy a saját döntéseik közötti egységességet növeljék, és szorosan együttműködjenek felügyeleti tevékenységeik csoporton belüli, összehangolt kritériumok alapján történő végrehajtása tekintetében.
	A kollégium tagjai valamennyi olyan tagállam felügyeleti hatóságai, amelyekben a leányvállaltok főirodái működnek.
	Az ezen irányelv értelmében elfogadott intézkedések sérelme nélkül a kollégiumok létrehozása és működése a kollégium valamennyi tagja által megkötött megállapodáson alapul, amely tartalmazza a célkitűzések elérése érdekében szükséges eljárásokat, beleértve a csoportszintű belső modell jóváhagyására és a csoporttámogatás működésére vonatkozó eljárásokat.
	Feltéve, hogy garantált az együttműködés, az egységesség és az információcsere, a kollégium eljárásai kellő rugalmasságot biztosítanak arra, hogy a felügyeleti hatóságok között megállapodások jöjjenek létre, amennyiben ez hatékonyabb csoportfelügyelethez vezet, és nem akadályozza a kollégium tagjai által végzett felügyeleti tevékenységeket a tagok egyéni feladatainak megvalósítása tekintetében.
A koordinációs megállapodásokban további feladatokat bízhatnak a csoportfelügyeleti hatóságra és az ezen irányelv alapján elfogadott bármely jogszabály sérelme nélkül meghatározhatják az érintett felügyeleti hatóságok közti döntéshozatali folyamat eljárásait, a 211. cikk (3) bekezdésében, a 212. cikk (2) bekezdésében, a 213. cikk (2) bekezdésében, a 214., 215., 217. cikkben, a 218. cikk (2) bekezdésében, a 219. cikk (2) bekezdésében, a 225. cikk (2) bekezdésében, a 236., 248., 249. cikkben, a 251. cikk (3) és (4) bekezdésében, a 254., 263. és a 264. cikkben említettek szerint, és a többi felügyeleti hatósággal való együttműködés eljárásait.	A felügyeleti hatóságok kollégiumával konzultálni kell a tagok közötti megállapodások megkötése előtt, különösen abban az esetben, ha ezen koordinációs megállapodások további feladatokat bíznak a csoportfelügyeleti hatóságra vagy más érintett felügyeleti hatóságra, vagy ha érintik a 211. cikk (3) bekezdésének, a 212. cikk (2) bekezdésének, a 213. cikk (2) bekezdésének, a 214., 215., 217. cikknek, a 218. cikk (2) bekezdésének, a 219. cikk (2) bekezdésének, a 225. cikk (2) bekezdésének, a 236., 248., 249. cikknek, a 251. cikk (3) és (4) bekezdésének, a 254., 263. és a 264. cikknek a gyakorlati alkalmazását.
	A csoportfelügyeleti hatóság évente jelentést továbbít a CEIOPS-nak a felügyeleti hatóságok kollégiumának működéséről, új gyakorlatairól és a tapasztalt nehézségekről.
Indokolás
A 252. cikk (2) bekezdés második albekezdésben található eredeti javaslatot tekintve nem ésszerű, ha a feladatok delegálása csak a csoportfelügyeleti hatóság irányában engedélyezett. Lehetővé kell tenni a csoportfelügyeleti hatóságtól a leányvállalatok felügyelői felé történő delegációt, mivel ez fokozhatja a hatékonyságot és a kölcsönös bizalmat. A bankszektorban szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján mindkét irányban lehetővé kell tenni a feladatok delegálását.
Módosítás  133 Irányelvre irányuló javaslat 253 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A csoporton belüli egyes biztosítók és viszontbiztosítók felügyeletéért felelős hatóságok és a csoportfelügyeleti hatóság szorosan együttműködik, olyan esetekben is, amikor valamely biztosító vagy viszontbiztosító pénzügyi nehézségekbe kerül.	(1) A csoporton belüli egyes biztosítók és viszontbiztosítók felügyeletéért felelős hatóságok és a csoportfelügyeleti hatóság szorosan együttműködik, különösen olyan esetekben, amikor valamely biztosító vagy viszontbiztosító pénzügyi nehézségekbe kerül.
	A csoporton belüli egyes biztosítók és viszontbiztosítók felügyeletéért felelős hatóságok és a csoportfelügyeleti hatóság rendszeres találkozókat tart. A találkozók gyakoriságát az érintett felügyeleti hatóságok határozzák meg a csoporthoz tartozó vállalatok üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellege, összetettsége és nagyságrendje alapján.
Saját kötelezettségeik sérelme nélkül az említett hatóságok függetlenül attól, hogy ugyanabban a tagállamban találhatók-e, ellátják egymást minden olyan alapvető vagy releváns információval, amely ezen irányelv keretében lehetővé teheti vagy megkönnyítheti a többi hatóság számára felügyeleti feladataik elvégzését. E tekintetben az érintett felügyeleti hatóságok és a csoportfelügyeleti hatóság kérésre közöl minden releváns információt és saját kezdeményezésre közöl minden alapvető információt.	Annak biztosítását célul tűzve, hogy az említett felügyeleti hatóságok – a csoportfelügyeleti hatóságot is beleértve – azonos mennyiségű információval rendelkezzenek, saját kötelezettségeik sérelme nélkül és függetlenül attól, hogy ugyanabban a tagállamban találhatók-e, ellátják egymást minden rendelkezésre álló információval annak érdekében, hogy megkönnyítsék a többi hatóság számára felügyeleti feladataik elvégzését. E tekintetben az érintett felügyeleti hatóságok és a csoportfelügyeleti hatóság azonnal közöl minden információt, ahogy azok rendelkezésre állnak. Az ebben az albekezdésben említett információk közé tartoznak többek között, de nem kizárólag a csoport és a felügyeleti hatóságok intézkedéseire vonatkozó információk, valamint a csoport által szolgáltatott információk.
A második albekezdésben említett információ alapvetőnek tekintendő, ha lényegesen befolyásolhatja valamely biztosító vagy viszontbiztosító pénzügyi stabilitásának értékelését.
	(1a) A csoporton belüli egyes biztosítók és viszontbiztosítók felügyeletéért felelős hatóságok és a csoportfelügyeleti hatóság legalább abban az esetben külön-külön kötelesek haladéktalanul találkozóra hívni a csoportfelügyeletben érintett valamennyi felügyeleti hatóságot, amikor:
	a) tudomást szereznek arról, hogy egy biztosító vagy viszontbiztosító társaság megsértette a szavatolótőke-szükséglettel vagy a minimális tőkeszükséglettel kapcsolatos előírásokat; or
	(b) tudomást szereznek a II. cím II. fejezete 1. szakaszának 4. alszakaszában meghatározott modellek alkalmazásától függően a konszolidált adatokon alapuló csoportszintű szavatolótőke-szükségletre vagy az összesített csoportszintű szavatolótőke-szükségletre vonatkozó előírások megsértéséről;
	c) egyéb rendkívüli körülmények állnak vagy álltak fenn.
Indokolás
A csoporttámogatási mechanizmus alapja a kölcsönös bizalom. Azonban fokozni kell a nem csoportfelügyeleti hatóságként eljáró érintett felügyeleti hatóságok részvételét. Valamennyi érintett felügyeleti hatóságnak ugyanannyi lényeges és releváns információ alapján kell tudnia megítélni egy helyzetet. Amennyiben az érintett felügyeleti hatóságok nem tudnak megállapodást elérni, hasznos szakértői tanácsot kérni egy független harmadik féltől.
Módosítás  134 Irányelvre irányuló javaslat 254 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az érintett felügyeleti hatóságok abban az esetben, ha egy határozat a többi felügyeleti hatóság felügyeleti feladatai szempontjából fontos, annak meghozatala előtt konzultálnak egymással a következőkkel kapcsolatban:	(1) Az érintett felügyeleti hatóságok abban az esetben, ha egy határozat a többi felügyeleti hatóság felügyeleti feladatai szempontjából fontos, annak meghozatala előtt konzultálnak egymással a felügyeleti hatóságok kollégiuma keretében a következőkkel kapcsolatban:
Indokolás
Létre kell hozni a felügyeleti hatóságok kollégiumait annak érdekében, hogy növeljük a felügyeleti hatóságok részvételét a határokon átnyúló biztosítói csoportok felügyeletében. A kollégiumok tartós, ugyanakkor rugalmas keretet biztosítanak az együttműködésre és koordinációra. Rendszeres találkozókat tartanak abból a célból, hogy megkönnyítsék az információcserét, lehetővé tegyék, hogy a felügyeletek közös képet kapjanak a csoportok kockázati profiljától, megvalósítsák az egymás közötti koordinációt, és koordinálják az egyes hatóságok által hozott döntéseket.
Módosítás  135 Irányelvre irányuló javaslat 262 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	262a. cikk
	CEIOPS reports
	A CEIOPS évente jelentést készít az Európai Parlamentnek a III. cím értelmében elvégzett felügyeleti tevékenységekkel kapcsolatos tapasztalatokról, különös tekintettel az alábbiakra:
	(a) a csoporttámogatás alkalmazása, beleértve a nyilatkozatok és a tőkeátruházási kérelmek gyakoriságát és mennyiségét;
	b) a felügyelők közötti együttműködés, a felügyeleti hatóságok kollégiumának működése, a vezető felügyelő kinevezési eljárása, a vezető felügyelők száma és földrajzi megoszlása;
	c) a nem vezető felügyelők részvétele és elkötelezettsége; valamint
	d) eszközmegoszlás a csoporttámogatást alkalmazó csoportokban.
Indokolás
Mivel a csoporttámogatás új koncepció, lényeges, hogy a tapasztalatokat megosszák a jogalkotóval.
Módosítás  136 Irányelvre irányuló javaslat 263 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ellenőrzést az a felügyeleti hatóság végzi, amely a 251. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumok alkalmazása esetén csoportfelügyeleti hatóság lenne, az anyavállalat vagy a Közösségben engedélyezett bármely biztosító és viszontbiztosító kérésére, vagy saját kezdeményezésére. A felügyeleti hatóság konzultál a többi érintett felügyeleti hatósággal és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek Bizottságával, mielőtt határozna.	Az ellenőrzést az a felügyeleti hatóság végzi, amely a 251. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumok alkalmazása esetén csoportfelügyeleti hatóság lenne, az anyavállalat vagy a Közösségben engedélyezett bármely biztosító és viszontbiztosító kérésére, vagy saját kezdeményezésére. Így a felügyeleti hatóság konzultál a többi érintett felügyeleti hatósággal és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek Bizottságával.
Indokolás
A (2) bekezdésben a csoportfelügyeleti hatóság határoz az egyenértékűségről, míg a (3) bekezdésben ezt a hatáskört a Bizottság kapja. A (2) bekezdést módosítani kell annak egyértelműsítéséért, hogy a hatáskör a Bizottságot illeti.
Módosítás  137 Irányelvre irányuló javaslat 263 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A Bizottság az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek Bizottságával folytatott konzultációt követően, és a 304. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozatot fogadhat el arról, hogy a harmadik ország csoportfelügyeletre vonatkozó prudenciális rendszere egyenértékű-e az e címben meghatározottal. A határozatokat rendszeresen felül kell vizsgálni a e címben meghatározott csoportfelügyeletre vonatkozó prudenciális rendszer és a harmadik országbeli csoportfelügyeletre vonatkozó prudenciális rendszer változásainak figyelembevétele céljából.	(2) A Bizottság határozatokat fogadhat el arról, hogy a harmadik ország csoportfelügyeletre vonatkozó prudenciális rendszere egyenértékű-e az e címben meghatározottal. Azokat a határozatokat, amelyek célja az irányelv nem lényegi elemeinek a módosítása, a 304. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás útján kell elfogadni. Ezeket rendszeresen felül kell vizsgálni az e címben meghatározott csoportfelügyeletre vonatkozó prudenciális rendszer és a harmadik országbeli csoportfelügyeletre vonatkozó prudenciális rendszer változásainak, és minden olyan változásnak a figyelembevétele céljából, amely hatással lehet az egyenértékűségre vonatkozó határozatra.
Indokolás
A harmadik ország előírásai egyenértékűségére vonatkozó határozat politikai döntés, amelynek során a társjogalkotókat egyformán kell kezelni. Ennek eredményeként a 304. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás túlhaladottá válik.
Módosítás  138 Irányelvre irányuló javaslat 263 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A (2) bekezdésben említett határozatokat csak akkor lehet elfogadni, ha az érintett harmadik ország minden körülmények között garantálja a tőke Közösségbe irányuló átruházásának szabadságát.
Indokolás
Group supervision and in particular group support may work within the Community because of the whole legislative framework, including the Treaty, which has been built up during the last 50 years, some of the provisions which may not have any connection with a supervisory regime. Nonetheless, some of these provisions are vital in order for the whole system to work properly. This is particularly the case with the possibility to transfer funds, the liberalisation of which is laid down in the Treaty and became effectively enforceable in 1986. Such a provision may not be part of the verification by supervisors and therefore needs specific mentioning.
Módosítás  139 Irányelvre irányuló javaslat 263 cikk – 2 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2b) A (2) bekezdésben említett határozatok csak akkor lépnek hatályba, ha az érintett harmadik országok a Közösség prudenciális rendszerét a sajátjukkal egyenlőnek ismerik el a kölcsönös elismerés elve alapján.
Indokolás
Csak a kölcsönös elismerés biztosítása méltányos, ez képezi ugyanis az alapját az EU-n belüli felügyeleti rendszernek is, és gyakorlatilag ez az egyenértékűség fogalommeghatározása is.
Módosítás  140 Irányelvre irányuló javaslat 263 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	263a. cikk
	Közösségen kívüli anyavállalatok: equivalence
	1. A 263. cikkben említett egyenértékű felügyelet esetében a tagállamok analógiával alkalmazzák a 216–262. cikket a biztosítókra és viszontbiztosítókra.
	2. A 216–262. cikkben meghatározott általános elvek és módszerek alkalmazandók a biztosítói holdingtársaság, a harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító szintjén.
	3. Kizárólag a csoportszolvencia kiszámításának céljából az anyavállalatot úgy kell kezelni, mintha a szavatolótőke-szükséglet fedezetére megengedett szavatolótőke tekintetében ugyanúgy az I. CÍM VI. fejezete 3. szakaszának 1., 2. és 3. alszakaszában meghatározott feltételek hatálya és a következők egyikének hatálya alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító lenne:
	a) biztosítói holdingtársaság esetében a 224. cikk elveivel összhangban meghatározott szavatolótőke-követelmény; vagy
	b) harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító esetében a 225. cikk elveivel összhangban meghatározott szavatolótőke-követelmény.
Indokolás
Az irányelv nem szól arról a helyzetről, amikor az egyenértékűség megállapításra került. Ez az új cikk egyértelművé teszi a helyzetet, különösen a csoporttámogatás használata tekintetében, amit lehetővé kell tenni, hacsak a tőke harmadik országból a Közösségbe történő átruházása nem garantálható minden körülmények között.
Módosítás  141 Irányelvre irányuló javaslat 284 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdésben említett  hitelezőknek a követeléseit ugyanúgy kell kezelni és rangsorolni, mint az azonos jellegű olyan hitelezők által benyújtható követeléseket, akiknek lakóhelye, szokásos  tartózkodási helye vagy főirodája  a székhely szerinti tagállamban van.	(2) Az (1) bekezdésben említett  hitelezőknek a követeléseit ugyanúgy kell kezelni és rangsorolni, mint az azonos jellegű olyan hitelezők által benyújtható követeléseket, akiknek lakóhelye, szokásos  tartózkodási helye vagy főirodája  a székhely szerinti tagállamban van. A vezető felügyelőknek ezért közösségi szinten diszkriminációmentesen kell működniük. Különösen abban az esetben, amikor az igények rendezésére és a felszámolásra olyan helyeken kerül sor, ahol voltak csoporttámogatási megállapodások, az eszközöket minden érintett ügyfél között egyenlően kell elosztani függetlenül az állampolgárságtól vagy lakóhelytől.
Indokolás
Fontos annak biztosítása, hogy az ügyfelek minden tagállamban méltányos és egyenlő jogokkal rendelkezzenek abban az esetben, ha egy biztosító fizetésképtelenné válik.
Módosítás  142 Irányelvre irányuló javaslat 303 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. A Bizottság az életbiztosítást illetően ezen irányelv hatálybalépésétől kezdve kétévenként,  a gazdasági és monetáris helyzet alakulását figyelembe véve benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak  az ezen irányelvben euróban kifejezett összegek felülvizsgálatát, adott esetben a szükséges javaslatok kíséretében .	Az irányelvben euróban megállapított összegeket 2012. január 1-jétől kezdődően évente kiigazítják annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az Eurostat által közzétett, az összes tagállamot átfogó, általános európai fogyasztói árindex változásait. Ezeket az összeget automatikusan ki kell igazítani úgy, hogy az euróban megállapított bázisösszeget megemelik az említett index 2012. január 1-je és a felülvizsgálati időpont közötti idő alatt bekövetkezett százalékos változásával, és ezt 100 000 euró többszörösére kerekítik. Ha a legutolsó kiigazítás óta a százalékos változás 5%-nál kisebb, nem kell kiigazítást végezni. A Bizottság évente tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a kiigazításról és a kiigazított összegekről.
2. A Bizottság a nem-életbiztosítást illetően  ezen irányelv hatálybalépésétől kezdve  ötévenként benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak  az ezen irányelvben euróban kifejezett összegek felülvizsgálatát , figyelembe véve a Közösség gazdasági és pénzügyi helyzetében bekövetkezett változásokat, adott esetben a szükséges javaslatok kíséretében .
Indokolás
Az összegek automatikus kiigazításáról már rendelkeznek ebben az irányelvben, és ez megfelelően működik. Ezzel elkerülhető, hogy a vállalkozások hirtelen magasabb minimumösszegek hatálya alá kerüljenek, mivel a gyakorlatból jól ismert, hogy a Bizottság felülvizsgálati kötelezettsége nem mindig teljesül. Az automatikus mechanizmus megoldja ezt a problémát.
Módosítás  143 Irányelvre irányuló javaslat 304 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Amennyiben erre a bekezdésre történik hivatkozás, az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.	törölve
Indokolás
A harmadik ország előírásai egyenértékűségére vonatkozó határozat politikai döntés, amelynek során a társjogalkotókat egyformán kell kezelni. Ennek eredményeként a 304. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás túlhaladottá válik.
</Amend>
Módosítás  144 Irányelvre irányuló javaslat 311 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően, a 2002/83/EK irányelv 27. és 28. cikke hatályos marad a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre vonatkozóan a 2003/41/EK irányelv 17. cikkével összefüggésben.
Indokolás
Az új bekezdés egyértelművé teszi a Bizottság azon szándékát, hogy a Szolvencia II-t ebben a szakaszban ne alkalmazza a nyugellátást szolgáltató intézményekre.

• [1]       HL C 77., 2002.3.28., 1. o.
• [2]  Jorgen Holmquist, a DG Markt vezérigazgatója 2008. január 23-i levele Thomas Steffenhez, a CEIOPS elnökéhez.

INDOKOLÁS

A javaslat háttere

A Bizottság a kockázatkezelés ösztönzésével kockázatérzékeny megközelítést kíván bevezetni a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló irányelvre irányuló javaslatban (irányelvtervezet) kifejtett, Szolvencia II-nek is nevezett új szolvenciakerettel. Ez a megközelítés jobb (optimális) tőkeeloszlást fog eredményezni, figyelembe véve az eszközök és kötelezettségek piaci értékelését. A tervezet összhangba hozza a szolvenciaszabályokat a társaság eszközeinek és kötelezettségeinek a jelenlegi piaci érték szerinti valós értékelésével.

A jogi forma az átdolgozás és kodifikáció elegye azzal, hogy a régi szöveg 80%-a átdolgozásra került az új nyelvezet szerint (a Jogi Bizottság áttekintése mellett), a fennmaradó szöveg pedig új, az új Szolvencia II szabályokat bevezető szöveg. Az új szöveg alapjában a Lámfalussy-megközelítésnek megfelelő felfogáson alapul, azzal, hogy a végrehajtási intézkedések elfogadása a Lámfalussy-féle jogalkotási folyamat 2. szintjén zajlik, a felügyeleti munka tekintetében a 3. szinten adott utasításokkal.

Az irányelv három pillérre épül fel. Az I. pillér követelményeinek fő célkitűzése annak biztosítása, hogy a biztosítók és viszontbiztosítók képesek legyenek teljesíteni esedékességkor kötelezettségeiket, egy éves időtávlatban 0,5%-os összeomlási valószínűséggel. Ezért a Szolvencia-II keretrendszer holisztikus mérlegfőösszeg megközelítésre, az összes kötelezettségnek a társaság számára szükséges összes eszközzel való szembeállítására épül, és nem az egyes mérlegtételek elkülönült értékelésére.

A társaságoknak így elegendő eszközzel kell rendelkezniük a következő feltételek teljesítéséhez: szavatolótőke-szükséglet (SCR), minimális tőkeszükséglet (MCR) és a technikai tartalékok (a jövőbeli kötelezettségek legjobb becslése, a kockázati ráhagyás és a biztosítható / lefedhető kockázatok – fedezhető kockázatok – összege).

I. pillér:

Minimális tőkeszükséglet (MCR)

Jelenleg három különböző felfogás él a minimális tőkeszükséglet kiszámításakor, ezek: a moduláris megközelítés, a kompakt megközelítés és a lineáris megközelítés.

· A moduláris megközelítés a minimális tőkeszükségletet a különböző kockázati modulok (piaci kockázat és biztosítási kockázat) egy általános érték nyerése céljából történő összeadásával számítja. Lényegében ez a szavatolótőke-szükséglet jelentősen leegyszerűsített változata, de független szükségletszámításnak minősül.

· A kompakt megközelítés a minimális tőkeszükségletet a szavatolótőke-szükséglet százalékaként adja meg, ami egyszerű számítás, de nem ér fel a minimális tőkeszükséglet független számításának kritériumával, bár nem bizonyosodott be, hogy ez a függetlenség szükséges az irányelvtervezetben meghatározott valamennyi kritérium teljesítéséhez.

· A lineáris megközelítés a minimális tőkeszükségletet a biztosítók technikai tartalékainak fix százalékaként számítja. Ez a számítás valahol a két fentebb leírt számítás között helyezkedik el. A megközelítés nem kockázatérzékeny; ezért nem áll összhangban az irányelv általános célkitűzésével. Azonban vizsgálatára ennek ellenére sor fog kerülni a negyedik kvantitatív hatástanulmány részeként, amelyet 2008 nyarán fog az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek Bizottsága (CEIOPS) végrehajtani.

Szavatolótőke-szükséglet

A csoportszolvencia (amit a megengedett szavatolótőke és a szavatolótőke-szükséglet különbözeteként határoznak meg) 3 módon számítható ki:

1.  konszolidált beszámolón alapuló módszer (1. módszer), amelyben a megengedett szavatolótőke és a konszolidált szavatolótőke-szükséglet alapja a konszolidált beszámoló;

2.  levonásos és összesítő módszer (2. módszer), amelyben a szavatolótőke-szükséglet a csoportba tartozó valamennyi társaság szavatolótőke-szükségletének összege;

3.  az 1. és 2. módszer kombinációja, amennyiben az 1. módszer alkalmazása nem lenne helyénvaló.

Ha a felügyeleti hatóságok másként nem döntenek, az 1. módszert kell alkalmazni. A 2. módszer nem nyújt diverzifikált előnyöket a csoportok számára. A módszer maga a meglévő jogszabályokon (a Szolvencia I-en) alapul.

A konszolidált szavatolótőke-szükséglet (1. módszer) és a csoport társaságainak szavatolótőke-szükséglete (2. módszer) számítható a standard formula alapján vagy jóváhagyott (részleges) belső modell alapján. A kiegészítő tőkeszükségletek lehetségesek, amennyiben a csoport kockázati profilja nem megfelelően tükröződik a standard formulában vagy (a részleges) belső modellben.

Amennyiben a csoport (a részleges) belső modellt kívánja használni a konszolidált csoportszintű szavatolótőke-szükséglet számítására, az érintett felügyeleti hatóságoknak együtt kell működniük az engedély megadására vonatkozó határozat meghozatalában. Hat hónapon belül meg kell hozni a közös határozatot. Ha ezen a határidőn belül közös határozat nem születik, a csoportfelügyeleti hatóság saját határozatot hoz. Az anyavállalat vagy bármely érintett felügyeleti hatóság kérésére konzultálni lehet a CEIOPS-szal, amely ezt a határidőt 2 hónappal meghosszabbítja.

II. pillér

A II. pillér a felügyeleti ellenőrzés keretrendszerét a működési kockázatok belső folyamataira és vonatkozásaira – beleértve a hatékony belső ellenőrzési rendszert, a biztosításmatematikusi funkciót, a belső ellenőrzést és a kiszervezésre vonatkozó szabályokat – összpontosítva határozza meg. A javaslat erősíti a felügyeleti tevékenységek eszközeit, ideértve a felügyeleti hatáskörök fogalommeghatározását, a felügyeleti hatóságok közötti együttműködésre és a felügyeleti konvergenciára vonatkozó rendelkezéseket. A felügyeleti szinten (3. szint) előre látható munka terjedelmére figyelemmel a felügyeleti hatóságok elszámoltathatóságát és munkamódszerük átláthatóságát az 1. szinten kell biztosítani. Fontos, hogy ezek a rendelkezések összhangban álljanak az értékpapír- és bankszektor rendelkezéseivel, és ezáltal elérjék a szektorok közötti egységességet és konvergenciát.

III. pillér

A III. pillér fő célkitűzése az információk közzététele a piaci fegyelem, a felügyeleti beszámolás és az átláthatósági követelmények alátámasztására. A felügyeleti oldalon ösztönzi a felügyeleti együttműködést és konvergenciát, erősíti a CEIOPS szerepét, korai figyelmeztető mechanizmust vezet be és felvázolja a hatékonyabb csoportfelügyelet keretrendszerét. Szükség van konvergenciaszabályokra a felügyeleti elszámolás terén annak érdekében, hogy az összehasonlítható formátumot és tartalmat eredményezzen, ami különösen fontos a csoportfelügyeletről, illetve a CEIOPS-nak a nemzeti felügyeleti hatóságokon keresztül történő beszámolási kötelezettségekről szólva. A javaslat nem foglalkozik ezzel a kérdéssel részletesen, és később fog kiderülni, hogy a pusztán a 3. szinten megjelenő iránymutatások megfelelő eszközt jelentenek-e a konvergencia garantálására, és akár talán eredményezhetnek-e egy közös felügyeleti beszámolási adatbázist.

Csoportfelügyelet és csoporttámogatás

A csoportfelügyelet és csoporttámogatás a keretirányelv-tervezet legmeghatározóbb elemei. A helyi felügyeleti hatóság létfontosságú szerepet fog betölteni a külföldi társaság vagy leányvállalat mindennapi felügyeletében. A csoportfelügyelő lesz a csoport „székhely szerinti szabályozója”, amely biztosítja, hogy a csoport tőkével rendelkezzen és nyújtson csoporttámogatást. Ez a tőkehasználat sokkal hatékonyabb és közgazdasági megközelítését fogja lehetővé tenni. Minden különösen fontos amiatt, mert lehetővé teszi az eszközök diverzifikálása kihasználásának szabadságát. Az anyavállalatnak rendelkezésre kell majd bocsátania az összes szükséges tőkét a helyi felügyeleti hatósággal és a csoportfelügyeleti hatósággal való megállapodásnak megfelelően, és ennek bizonyossága alapvető fontosságú. Emellett a javaslat tervbe veszi a másik leányvállalatnak címzett csoporttámogatás leányvállalatnál jelen lévő pénzeszközök terhére történő nyújtásának lehetőségét. A társasági jogi vonatkozások azt is jelenthetik, hogy az átruházások nem történhetnek meg olyan egyszerűen és gyorsan, mint ahogy azokat kérték. A biztosítási felügyeleti hatóságok nem képesek megítélni az esetlegesen különböző joghatóságban letelepedett társaságok közötti átruházások jogi lehetőségeit.

Az előadó véleménye

Az előadó üdvözli a Bizottság javaslatát mint a szabályozók és az iparág között az egyértelműség és a jogbiztonság megteremtése felé vezető lépést. A javaslat elvi és közgazdasági megközelítése révén – amely a kockázatkezelést a szerződéskötés során a társaságok fő eszközeinek élére emeli – ez sokkal hatékonyabb védelmet fog biztosítani a bukás valószínűsége ellen. Ezért az előadó támogatja a Bizottság javaslatát.

Az előadó azonban számos olyan pontra kívánja a figyelmet felhívni, amelyek további pontosítást igényelnek a jelenlegi javaslatban:

· a fogyasztókat nem lehet kihagyni a pénzügyi jogalkotásból pusztán amiatt, mert a folyamatok összetett jellegűek. Az előadó azonban elismeri, hogy az elaprózott fogyasztóvédelem sem hasznos. Ezért a legjobb lenne, ha a Bizottság javaslatot tenne a meglévő fogyasztói jogok horizontális erősítésére. Megfelelő konzultációkkal és bevált gyakorlat kialakításával lehetséges jelentősen erősíteni a fogyasztók ismereteit, tudatosságát és döntéshozatali folyamatát.

· Miután a minimális tőkeszükséglet moduláris megközelítésének a harmadik kvantitatív hatástanulmányban elért vizsgálati eredményei elégtelennek bizonyultak, az ún. lineáris megközelítés alternatívaként történő vizsgálatára vonatkozó új javaslat a negyedik kvantitatív hatástanulmányra maradt. Az előadó szerint a minimális tőkeszükséglet legfontosabb célkitűzése annak biztosítása, hogy értelmes minimális tőkeszükséglet-értékeket vezessünk be, amelyek megfelelő biztonsági hálót nyújtanak és biztosítják a szavatolótőke-szükséglettel megfelelő kapcsolatot. Az előadónak ezért meggyőződése, hogy a kompakt megközelítés a legmegfelelőbb megközelítés e cél elérésére. Így eleddig a kompakt megközelítés az egyetlen olyan módszer, amely bizonyítottan kockázatérzékeny. Ugyancsak megfelel a Bizottság minimális tőkeszükséglet tekintetében fennálló célkitűzéseinek, mivel szigorú, egyszerűen kiszámítható és ellenőrizhető. A kompakt megközelítés általánosságban sikerrel használható, és lehetővé teszi, hogy minden biztosító magára igazítsa.

· A megengedett szavatolótőkének egységesnek kell lennie a versenyképesség és a veszteségek elnyelése miatt. Az erre vonatkozó cikkeket ki kell igazítani e gyakorlat tükrözése céljából, amennyiben ez a Bizottság szövegéből hiányzik. Különösen szükség van a csak néhány EU-tagállamban használt többlettőke fogalmának meghatározására

· A valós érték számítása még mindig hiányzik az egységes piaci érték fogalmának meghatározásából, ezért az előadónak meggyőződése, hogy egy ezt biztosító rendelkezés a megfelelő ahhoz, hogy a kockázaton alapuló megközelítés időben bevezetésre kerüljön.

· Az egyedüli felügyeleti hatóság koncepciója további figyelmet igényel.

· A javaslat szabályokat fog bevezetni harmadik országok szolvenciarendszerének egyenértékűségére, ami következményekkel fog járni az EU-n belül és kívül leányvállalatokkal rendelkező csoportokra. Az egyenértékűségről csak szuverén nemzetállamokkal és nem ezen országok egyes részeivel lehet megállapodást kötni. Amennyiben a harmadik ország egyedüli szolvenciarendszere legalább egyenértékű az EU-éval, a csoportszolvencia kiszámításának a harmadik országbeli (viszont)biztosító leányvállalatok tekintetében figyelembe kell vennie a harmadik ország által megállapított szavatolótőke-szükségletet és megengedett szavatolótőkét. A csoportfelügyeleti hatóság elvégzi az egyenértékűség ellenőrzését és konzultál az érintett felügyeleti hatóságokkal, illetve a CEIOPS-szal, mielőtt határozatot hozna. A Bizottság határoz arról, hogy a harmadik ország szolvenciarendszere egyenértékű-e. Ezt azonban csak az Európai Parlament részvételével zajló, ellenőrzéssel történő szabályozási eljárással lehet megállapítani.

Az előadó javasolja e kérdéseknek a módosított szövegben való egyértelművé tételét, a fent említett aggályoknak megfelelően.

VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (2.7.2008)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló módosított javaslatról (átdolgozás)
(COM(2008)0119 – C6‑0231/2007 – 2007/0143(COD))

A vélemény előadója: Sharon Bowles

RÖVID INDOKOLÁS

A Szolvencia II. irányelv a biztosítást és viszontbiztosítást szabályozó 14 meglévő irányelvet frissíti. Átdolgozás formájában tárgyaljuk, így módosítások csak az új részekhez nyújthatók be.

Az irányelv fő célja, hogy a tőkével vagy a fizetőképességgel kapcsolatos szabályokat a vállalat teljes üzletvitelének összefüggésében elemzett kockázattól tegye függővé. Ez mennyiségi és minőségi szempontok figyelembevételét egyaránt igényli. Különösen ki kell emelni, hogy a biztosítók nemcsak kötelezettségeik, de a kötelezettségeikkel fedezetként szembeállított eszközök esetében is kockázatnak vannak kitéve. A biztosítók csődjét valójában gyakrabban okozzák az eszközökkel kapcsolatos problémák, mint a kötelezettségekkel kapcsolatosak.

A kockázatelemzés modellek alapján történik. Használhatók szabványmodellek is, de a nagyvállalatok képesek arra – sőt, ezt el is várják tőlük –, hogy kifejlesszék saját belső modelljeiket, amelyeket a felügyeleti hatóság hagy jóvá. Vállalatcsoportok kérhetik azt is, hogy felügyeletüket egyben végezzék, így élvezhetik a kockázatszámításokban érvényesülő nagyobb diverzifikáció előnyeit, amelynek eredményeként alacsonyabb lesz a tőkeszükségletük, mint külön egységenként.

A tőke két részre oszlik: a minimális tőkeszükséglet (MCR) az a szint, amellyel minden vállalkozásnak mindig rendelkeznie kell ahhoz, hogy tevékenységét teljes jogosultsággal folytathassa. A szavatolótőke-szükséglet (SCR) magasabb tőkeszintet jelent, amellyel rendes körülmények között rendelkezni kell, és ennek hiánya korai figyelmeztető jelzésként szolgál a felügyeleti beavatkozáshoz. A szavatolótőke-szükséglet MCR feletti részt biztosító kiegészítő eszközeivel elegendő a csoport (anyavállalat vagy holdingtársaság) szintjén rendelkezni. Ha valamelyik leányvállalat tőkéje a minimális tőkeszükséglet alá esik (és általában mielőtt ez bekövetkezik) a felügyeleti hatóságok kérik tőke átutalását a leányvállalat számára.

A csoportfelügyeleti folyamatok működéséhez alapvetően szükséges a leányvállalatoknak otthont adó (fogadó) állam és az anyavállalat székhelye szerinti állam nemzeti felügyeleti hatóságai közötti együttműködés. Az anyavállalat székhelye szerinti ország felügyeleti hatósága „csoportfelügyeleti hatóságként” kiemelt szereppel rendelkezik. Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek Bizottsága (CEIOPS) is szerepet kap a felügyeletek közötti viták rendezésében és a szabályozási konvergencia elérésében.

E keretrendszeren belül több terület is érdemes az Európai Parlament különös figyelmére:

Csoportfelügyelet

Egyértelműbbé kell tenni, hogy az összes felügyeleti hatóság részt vesz a csoportfelügyeletben, hogy mindnyájuknak folyamatos hozzáféréssel kell rendelkezniük a dokumentációkhoz, és dinamikusan részt kell venniük a döntéshozatalban.

Tőkeátruházás a csoporttámogatás keretében

A szavatolótőke vállalkozások közötti mozgathatóságának biztosítása renkívül fontos. Ha a kiegészítő tőkével az anyavállalat vagy a holdingtársaság rendelkezik, sokkal egyszerűbb, ha vannak olyan jogi struktúrák, amelyek lehetővé teszik az átruházást, és ez lehet a legjobb megoldás, legalábbis első körben. Nem ismeretlen azonban az sem, hogy a csoportok a tőkét a leányvállalatok között mozgatják, így erre is készült jogi úton érvényesíthető mechanizmus. Úgy tűnik, ennek szerződéses alapon kell történnie minden egyes leányvállalatpár között.

A nemzeti felügyeleti hatóságok erőforrásai és felelőssége

Az új felügyeleti rendszer megköveteli mind az eszközökkel, mind a kötelezettségekkel kapcsolatos kockázatok alapos megértését. A döntések mennyiségiek és minőségiek egyaránt. Alapvető fontosságú, hogy a felügyeleti hatóságok rendelkezzenek a szükséges erőforrásokkal ennek alapos elvégzéséhez minden vállalkozás esetében, nem csak azokéban, amelyeket a piac stabilitása vonatkozásában létfontosságúnak tekintenek.

Egyértelművé kell tenni azt is, hogy amikor a nemzeti felügyeleti hatóságok csoportfelügyeletként működnek, mandátumuk túllép a tisztán nemzeti megbízatáson, és az összes ügyfél érdekét védeniük kell. A csoportfelügyeleti hatóságként hozott megfelelő intézkedések nem eredményezhetnek jogi eljárásokat azért, mert az adott intézkedések ellentétben állnak a nemzeti felelősséggel.

A CEIOPS jogi személyisége

Jelenleg a CEIOPS nem rendelkezik jogi személyiséggel, hanem a Bizottság tanácsadó testületének minősül. A tanácsok egy részének szakmai jellege miatt, bárhogy is fogalmazunk, ez lényegében döntéshozatal. Ha a CEIOPS jogi személyiséggel rendelkezne, elszámoltathatóbb lenne ezért a tanácsadásért. Ez megoldható lenne egy olyan rendelettel, amely legkésőbb ezen irányelv végrehajtásakor lépne életbe, kivéve ha még nem történt meg más csatornákon keresztül, például a Lámfalussy-eljárás felülvizsgálata részeként. A Bíróság C-217/04. számú ügyben hozott 2006. május 2-i határozata, amely szerint a 95. cikk jogalapul szolgálhat egy szerv létrehozásához, tágabb értelemben alkalmazható a 47. cikkre is, amelyen ez az irányelv alapul.

A felügyeleti felelősséggel kapcsolatos egységes uniós megközelítés kialakítása

A felelősség felfogása az EU-ban általában „szabályozóbarát”, és kártérítési igény általában csak vétkes gondatlanság vagy rosszhiszeműség alapján nyújtható be, bár a vizsgálat eltérő eredményeket mutat a különböző országokban. Az Európai Bíróság kimondta, hogy ez a megközelítés nem ellentétes az EU jogszabályaival. A Peter Paul-ügyben például az EB úgy határozott, hogy egy tagállam alkothat olyan jogszabályt (ahogy Németország tette), amely szerint a felügyeleti hatóságok kizárólag a köz érdekében látják el feladataikat, és ez kizárja, hogy magánszemélyek kártérítést követelhessenek a hibás felügyeleti tevékenységért.

Így politikai kérdés, hogy vajon kívánatos-e elismerni bizonyos jóvátételi jogot a felügyeleti hatóságokkal szemben. Az Equitable Life-vizsgálatról szóló szavazás során a Parlamentnek egyértelműen az volt a véleménye, hogy ez kívánatos volna, és valóban ésszerűnek tűnik, hogy a határokon átnyúló csoportfelügyeleti funkciók összefüggésében a harmonizáció nagyobb legyen (és ez valószínűleg meg is teremti a jogalapot).

Garanciarendszerek

A biztosítási tevékenység egyre inkább határokon átnyúló jellege és a határokon átnyúló felügyelet miatt helyénvaló olyan határokon átnyúló garanciális rendszerek kialakítása, amelyek legalább egyenértékűek, és figyelembe veszik a felügyeleti struktúrákat. E célból további munkára van szükség, de nincs lehetőség ennek ebbe az irányelvbe történő ésszerű beillesztésére.

Az átdolgozási technika

A jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodás, és különösen annak 9. pontja értelmében az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megfelelő jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport 2008. március 13-án összeült azzal a szándékkal, hogy megvizsgálja a Bizottság által benyújtott javaslatot.

A vizsgálat eredményeként a tanácsadó munkacsoport közös megegyezéssel megállapította, hogy a javaslat a benne foglaltakon kívül nem tartalmaz lényeges módosításokat. A tanácsadó munkacsoport továbbá a korábbi jogi aktus változatlan rendelkezéseinek az említett lényegi módosításokkal való kodifikációja vonatkozásában azt a következtetést vonta le, hogy a javaslat a meglévő szövegrészek egyértelmű kodifikációját tartalmazza azok érdemi változtatása nélkül.

MÓDOSÍTÁSOK

A Jogi Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat 1 bevezető hivatkozás
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre és különösen annak 47. cikke (2) bekezdésére és 55. cikkére,	tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 47. cikke (2) bekezdésére, 55. és 95. cikkére,
Indokolás
E változtatás biztosítja a Bizottság számára, hogy 2. szintű végrehajtási irányelvre vagy 2. szintű végrehajtási rendeletre tehessen javaslatot e keretirányelv alapján.
Módosítás  2 Jogalkotási állásfoglalás-tervezet A preambulumbekezdés (új)
Jogalkotási állásfoglalás-tervezet	Módosítás
	A. mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a javaslat nem tartalmaz más lényegi módosításokat az abban megjelölt módosításokon kívül, és mivel a korábbi jogi aktus változatlan rendelkezéseinek az említett lényegi módosításokkal való egységes szerkezetbe foglalása vonatkozásában azt a következtetést vonta le, hogy a javaslat a meglévő szövegrészek egyértelmű kodifikációját tartalmazza azok érdemi változtatása nélkül,
Módosítás  3 Jogalkotási állásfoglalás-tervezet 1 bekezdés
Jogalkotási állásfoglalás-tervezet	Módosítás
1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában, a Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálatai konzultációs csoportja ajánlásainak megfelelően kiigazítva;	1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában, és annak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport javaslatai alapján módosított formájában;
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat 13 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(13a) Az új szolvenciarendszer még jobb védelmet biztosít majd minden érdekelt számára; ezért szükséges, hogy a tagállamok a pénzügyi felügyeleti hatóságokat megfelelő forrásokkal lássák el.
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat 14 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(14a) A minőségi és mennyiségi kockázatkezelési elvekre egyaránt alapozott felügyelet valószínűleg megköveteli a felügyeleti források növelését.
Indokolás
A 2. és 3. pillér keretében meghatározott felügyeleti követelmények, például a belső modellek jóváhagyása, ellenőrzése és rendszeres felülvizsgálata, valamint a más felügyeletekkel és vállalatokkal ebből következően folytatott szorosabb együttműködés és kapcsolattartás valószínűleg azt jelenti, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságoknak több forrásra lesz szükségük ahhoz, hogy fokozott felelősségüknek megfelelően eleget tegyenek.
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(23) A felügyeleti konvergencia előmozdítása nem csak a felügyeleti eszközök, hanem a felügyeleti gyakorlatok tekintetében is szükséges. A 2004/6/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek Bizottságának e tekintetben fontos szerepet kell betöltenie, az elért eredményekről pedig rendszeres jelentést kell készítenie.	(23) A felügyeleti konvergencia előmozdítása nem csak a felügyeleti eszközök, hanem a felügyeleti gyakorlatok tekintetében is szükséges. A 2004/6/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek Bizottságának e tekintetben fontos szerepet kell betöltenie, az elért eredményekről pedig rendszeres jelentést kell készítenie. E bizottságnak jogalapot és jogi személyiséget kell biztosítani egy olyan új rendelettel, amely ezen irányelvvel egy időben lép hatályba.
Indokolás
A CEIOPS döntéshozatali hatásköröket kap, például a csoporttámogatás során felmerült viták rendezésére. Abban az esetben, ha ezen döntések bármelyikét jogi úton megtámadják, kívánatos és elszámoltathatóbb volna, ha a CEIOPS félként venne részt egy ilyen eljárásban ahelyett, hogy kizárólag a Bizottság személyisége által lenne képviselve. A Bíróság a C-217/04 számú ügyben hozott 2006. május 2-i határozatában kimondta, hogy a 95. cikk alapul szolgálhat egy szerv létrehozásához. Ezt kiterjesztve hasonló eredményre juthatunk a 47. cikk esetében is.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 35 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(35) A felügyeleti rendszernek olyan kockázat-érzékenységi követelményt kell előírnia, amely előre tekintő számításon alapulva biztosítja a felügyeleti hatóságok pontos és időszerű beavatkozását (szavatolótőke-szükséglet), illetve meghatároz egy biztonsági minimumszintet, amely alá nem süllyedhet a pénzügyi források összege (minimális tőkeszükséglet). Az ügyfelek egységes szintű védelme érdekében e két tőkekövetelményt a Közösség egészében harmonizálni kell.	(35) A felügyeleti rendszernek olyan kockázat-érzékenységi követelményt kell előírnia, amely előre tekintő számításon alapulva biztosítja a felügyeleti hatóságok pontos és időszerű beavatkozását (szavatolótőke-szükséglet), illetve meghatároz egy biztonsági minimumszintet, amely alá nem süllyedhet a pénzügyi források összege (minimális tőkeszükséglet). A minimális tőkeszükségletet egyértelmű és egyszerű módon kell kiszámítani, olyan módszer alkalmazásával, amely lehetővé teszi a számítások auditálását. A minimális tőkeszükséglet a megengedett alapvető szavatolótőke azon összege, amely alatt az ügyfelek és kedvezményezettek elfogadhatatlan szintű kockázatnak lennének kitéve, ha a biztosítók és viszontbiztosítók folytathatnák tevékenységüket. A minimális tőkeszükséglet és a szavatolótőke-szükséglet tekintetében biztonsági szintnek egy éves időszakra vetítve 80%–90% közötti értéknek kell megfelelnie. Az ügyfelek egységes szintű védelme érdekében e két tőkekövetelményt a Közösség egészében harmonizálni kell.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 70 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(70) Gondoskodni kell a szavatolótőke csoporton belüli célszerű allokációjáról és arról, hogy az szükség esetén rendelkezésre álljon az ügyfelek és kedvezményezettek védelmében. E célból a csoporton belüli biztosítóknak és viszontbiztosítóknak elegendő szavatolótőkével kell rendelkezniük a szavatolótőke-szükséglet fedezésére, kivéve ha az ügyfelek és kedvezményezettek védelmét más módon is hatékonyan meg lehet valósítani. A csoporton belüli biztosítók és viszontbiztosítók számára ezért engedélyezni kell, hogy szavatolótőke-szükségletüket bizonyos körülmények között az anyavállalat nyilatkozatában foglalt csoporttámogatással fedezzék. A csoporttámogatás esetleges jövőbeli felülvizsgálatának szükségességéhez kapcsolódó értékelés, illetve a felülvizsgálat előkészítése érdekében a Bizottság jelentést tesz a tagállamok vonatkozó szabályairól és a felügyeleti hatóságok gyakorlatairól.	(70) Gondoskodni kell a szavatolótőke csoporton belüli célszerű allokációjáról és arról, hogy az szükség esetén rendelkezésre álljon az ügyfelek és kedvezményezettek védelmében. E célból a csoporton belüli biztosítóknak és viszontbiztosítóknak elegendő szavatolótőkével kell rendelkezniük a szavatolótőke-szükséglet fedezésére, kivéve ha az ügyfelek és kedvezményezettek védelmét más módon is hatékonyan meg lehet valósítani. A csoporton belüli biztosítók és viszontbiztosítók számára ezért engedélyezni kell, hogy szavatolótőke-szükségletüket bizonyos körülmények között az anyavállalat nyilatkozatában foglalt csoporttámogatással fedezzék. Az ügyfelek egyenlő mértékű védelme érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell az eszközök és források szabad mozgását, hogy a szavatolótőkét és a megengedett szavatolótőkét egy csoporton belül csoporttámogatás céljaira át lehessen alakítani a felfüggesztés kockázata nélkül. Azon tagállamok esetében, ahol a fenti intézkedés még nem biztosított, a köztes időszakban a csoporttámogatásba bele kell tartozniuk azoknak az eszközöknek vagy más mechanizmusoknak is, amelyek a források időben történő átruházásához szükségesek. A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a csoporttámogatásra vonatkozó kötelezettségekből adódó követeléseket a biztosítási igényekkel egyenrangúként kezeljék. A csoporttámogatás esetleges jövőbeli felülvizsgálatának szükségességéhez kapcsolódó értékelés, illetve a felülvizsgálat előkészítése érdekében a Bizottság jelentést tesz a tagállamok vonatkozó szabályairól és a felügyeleti hatóságok gyakorlatairól.
Indokolás
A csoportfelügyeleti és -támogatási rendszereknek a csoportok közötti transzfert lehetővé tevő átfogó gazdasági alapokkal kell működniük. A minimális tőkeszükséglet visszaállítására irányuló csoporttámogatás nem feltétlenül tőketranszfert jelent, történhet például a követelések csökkentésével is. A a szavatolótőke oly módon kell átcoportosítani, ahogy a körülmények megkövetelik. Bizonyos tagállamokban a transzferekkel kapcsolatosan jelenleg jogi akadályok vagy bizonytalanságok állhatnak fenn, amelyekre további biztosítékokat lehet bevezetni a köztes időszakban. A működés menete azonban nem maradhat hosszú távon így. Felszámolás vagy egyéb igazgatási eljárás esetén az ügyfelek igényeinek megfelelő csoporttámogatási rangsort kell megvalósítani.
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 75 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(75) Gondoskodni kell arról, hogy a felügyeleti hatóságok a csoportfelügyelet gyakorlásához szükséges összes információhoz hozzájussanak. Meg kell teremteni a biztosítók és viszontbiztosítók felügyeletéért felelős hatóságok közötti, illetve az előbb említett hatóságok és a más pénzügyi ágazatokban működő vállalkozások felügyeletéért felelős hatóságok közötti együttműködést.	(75) Minden olyan tagállam felügyeletének részt kell vennie a csoportfelügyeletben, ahol a csoportban részt vevő vállalkozás letelepedett. A felügyeleteknek rutinszerű hozzáféréssel kell rendelkezniük a dokumentációkhoz, és dinamikusan részt kell venniük a döntéshozatalban. Meg kell teremteni a biztosítók és viszontbiztosítók felügyeletéért felelős hatóságok közötti, illetve az előbb említett hatóságok és a más pénzügyi ágazatokban működő vállalkozások felügyeletéért felelős hatóságok közötti együttműködést.
Indokolás
A felügyeletek lényegében kollégiumként működnének.
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat 95 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(95a) Tekintettel a biztosítási tevékenység egyre inkább határokon átnyúló természetére, ki kell dolgozni az egész Európában érvényes biztosítási garanciarendszer működését, figyelembe véve a felügyeleti struktúrákat. Ez a jelenleg zajló munka nem tartozik ezen irányelv hatókörébe, mivel az új fizetőképességi követelmények már önmagukban is nagyobb fokú összehangolt védelmet nyújtanak majd az ügyfelek számára.
Indokolás
Világos megfogalmazás kérdése. Hasznos ebben a stádiumban az egész Európában érvényes biztosítási garanciarendszereken dolgozni. Ezek a rendszerek kiegészítik a szolvencia II irányelvet, amely már maga is nagyobb fokú összehangolt védelmet nyújt majd az ügyfelek számára.
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az 5–10. cikk sérelme nélkül, ezen irányelv nem alkalmazandó az évi 5 millió eurónál kisebb díjbevételű biztosítókra.	(1) A 310. cikk (1) bekezdésében megjelölt időpontot követő három évben, az 5–10. cikk sérelme nélkül, ezen irányelv nem alkalmazandó az évi 5 millió eurónál kisebb díjbevételű biztosítókra.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott összeget három egymás követő évben túllépik, akkor az irányelvet a negyedik évtől alkalmazni kell.
Indokolás
Az, hogy a kisebb vállalatok eleinte kivételezett helyzetet élvezzenek, alapvetően átgondolt megoldás. Az arányosság elve alapján működő kedvezményeket azonban még ki kell dolgozni és végre kell hajtani. Ezért a küszöböt három évig tanácsos megtartani. Ezután már le lesznek fektetve az arányosság elvén működő szabályok és a vállalatoknak is elegendő idő jut az új szabályokhoz való alkalmazkodásra. Hosszú távon a kis biztosítótársaságok is a Szolvencia II minőségi követelményeket kívánják.
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 27 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a felügyeleti hatóságok rendelkezzenek a fő cél, azaz az ügyfelek és kedvezményezettek védelme eléréséhez szükséges eszközökkel.	A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a felügyeleti hatóságok rendelkezzenek a fő cél, azaz az ügyfelek és kedvezményezettek védelme eléréséhez szükséges eszközökkel, valamint birtokában legyenek a megfelelő szakértelemnek és kapacitásnak.
Indokolás
A 2. és 3. pillér keretében meghatározott felügyeleti követelmények, például a belső modellek jóváhagyása, ellenőrzése és rendszeres felülvizsgálata, valamint a más felügyeletekkel és vállalatokkal ebből következően folytatott szorosabb együttműködés és kapcsolattartás valószínűleg azt jelenti, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságoknak több forrásra lesz szükségük ahhoz, hogy fokozott felelősségüknek megfelelően eleget tegyenek.
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az irányelvben megállapított követelményeket a biztosítók vagy viszontbiztosítók üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegéhez, összetettségéhez és nagyságrendjéhez igazodóan alkalmazzák.	(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az irányelvben megállapított követelményeket a biztosítók vagy viszontbiztosítók üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegéhez, összetettségéhez és nagyságrendjéhez igazodóan alkalmazzák abban az esetben is, ha az érintett vállalkozás szerepe a piac általános pénzügyi stabilitása szempontjából nem jelentős.
Indokolás
Minden vállalkozást szabályozni kell – függetlenül a méretétől, mivel a csőd hatása nem mindig arányos a vállalkozás méretével, hanem a vállalat által megkötött biztosítás típusától függ és attól, hogy hol fejti ki tevékenységét.
Módosítás     14 Irányelvre irányuló javaslat 47 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A biztosításmatematikai feladatkört megfelelő biztosításmatematikai és pénzügyi matematikai tudással rendelkező, adott esetben az alkalmazandó szakmai és egyéb normákkal kapcsolatos tapasztalataikat és szakmai ismereteiket bizonyítani képes személyek látják el.	(2) A biztosításmatematikai feladatkört megfelelő biztosításmatematikai és pénzügyi matematikai tudással rendelkező, az érintett vállalkozás összetettségével és kockázatstruktúrájával arányos kapacitás birtokában levő, adott esetben az alkalmazandó szakmai és egyéb normákkal kapcsolatos tapasztalataikat és szakmai ismereteiket bizonyítani képes személyek látják el.
Indokolás
A kellő erőforrások és ismeretek biztosítása érdekében.
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat 52 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(a) ha az információ közzétételével a vállalkozás versenytársai jelentős jogtalan előnyhöz jutnának;	(a) ha az információ közzétételével a vállalkozás jogtalan kereskedelmi kárt szenvedne;
Indokolás
A vállalkozásnak okozott „kárt” kellene a próbakővé tenni. Ez tisztességtelen verseny révén vagy más módon is bekövetkezhet.
Módosítás  16 Irányelvre irányuló javaslat 70 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a felügyeleti hatóságok a 2004/6/EK bizottsági határozat 2. cikkének második bekezdése értelmében részt vegyenek az Európai Biztosítási és Nyugdíjfelügyeleti Bizottság tevékenységében.	A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a felügyeleti hatóságok a 2004/6/EK bizottsági határozat 2. cikkének második bekezdése értelmében részt vegyenek az Európai Biztosítási és Nyugdíjfelügyeleti Bizottság tevékenységében, és hogy a felügyeletekre ruházott nemzeti mandátumok ne gátolják őket e bizottság tagjaiként vagy ezen irányelv értelmében rájuk háruló kötelezettségeik teljesítésében.
Indokolás
A CEIOPS tanácsainak tisztességesnek és becsületesnek kell lenniük, és azokat politikai okok nem befolyásolhatják. Ezért a nemzeti felügyeleteknek olyan helyzetben kell lenniük, hogy kommunikálhassanak és teljes mértékben együttműködhessenek egymással.
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat 76 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A legjobb becslést aktuális és hiteles információkra, valamint realisztikus feltevésekre támaszkodva, megfelelő biztosításmatematikai és statisztikai módszerekkel kell kiszámítani.	A legjobb becslést aktuális és hiteles információkra, valamint realisztikus feltevésekre támaszkodva, megfelelő, alkalmas és releváns biztosításmatematikai és statisztikai módszerekkel kell kiszámítani.
Indokolás
A megfelelő nem elég, tekintve, hogy a 83. cikkben „alkalmasság és relevancia” szerepel.
Módosítás  18 Irányelvre irányuló javaslat 109 cikk – 1 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(c) a korrelációs paraméterek;	(c) a korrelációs paraméterek, valamint e paraméterek frissítésére vonatkozó eljárások;
Indokolás
A közelmúltbeli pénzügyi válságok bebizonyították, hogy szükség lehet a korrelációs paraméterek gyors kiigazítására.
Módosítás  19 Irányelvre irányuló javaslat 119 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A valószínűség-eloszlási előrejelzés számítási módszerei megfelelő biztosításmatematikai és statisztikai technikákon alapulnak és összhangban vannak a biztosítástechnikai tartalékok számítási módszereivel.	(2) A valószínűség-eloszlási előrejelzés számítási módszerei megfelelő, alkalmas és releváns biztosításmatematikai és statisztikai technikákon alapulnak és összhangban vannak a biztosítástechnikai tartalékok számítási módszereivel.
Indokolás
A megfelelő nem elég, tekintve, hogy a 83. cikkben „alkalmasság és relevancia” szerepel.
Módosítás  20 Irányelvre irányuló javaslat 130 cikk – 4 bekezdés – 5 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A felügyeletek figyelembe vehetik a nem szabályozott vagy alternatív befektetési eszközökkel foglalkozó érintett pénzintézetek által betartott önkéntes magatartási és átláthatósági kódexek vagyonkezelésre gyakorolt hatását.
Indokolás
Világos megfogalmazás kérdése. A felügyeletek nem fogják figyelembe venni, hogy az intézmények alkalmaznak-e kódexeket vagy sem, de az alkalmazott kódexeket, ha vannak, és a biztosítók által végzett vagyonkezelésre gyakorolt hatásukat figyelembe fogják venni.
Módosítás  21 Irányelvre irányuló javaslat 142 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A székhely szerinti tagállam felügyeleti  hatósága a következő esetekben  visszavonja  a biztosító vagy viszontbiztosító számára adott engedélyt:	(1) A székhely szerinti tagállam felügyeleti  hatósága a szükséges felügyelet folytatása mellett a következő esetekben  visszavonja  a biztosító vagy viszontbiztosító számára adott engedélyt:
Indokolás
Elismerve az erős felügyeleti beavatkozás szükségességét a minimális tőkeszükséglet megszegése esetén (ezért szerepel az átdolgozott verzióban a kötelezettség előírása a korábbi feltételes mód helyett), fontos annak egyértelművé tétele, hogy az engedély visszavonása az újonnan létrehozott vállalkozásokra vonatkozik, és a többi vállalkozás tekintetében a felügyeleti hatóságoknak képeseknek kell lenniük minden szükséges intézkedés meghozatalára az ügyfelek érdekeinek és a viszontbiztosításokban foglalt kötelezettségek védelme érdekében az olyan eljárások során, mint például a felszámolás, stb.
Módosítás  22 Irányelvre irányuló javaslat 142 cikk – 1 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(c) a vállalkozás nem teljesíti a minimális tőkeszükségletet és a felügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy a benyújtott pénzügyi terv nyilvánvalóan nem megfelelő, vagy a vállalkozás a minimális tőkeszükséglet nem teljesítésének észlelésétől számított három hónapon belül nem hajtja végre a jóváhagyott tervet.	(c) a vállalkozás nem teljesíti a minimális tőkeszükségletet és a felügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy a benyújtott pénzügyi terv nyilvánvalóan nem megfelelő, vagy a vállalkozás a minimális tőkeszükséglet nem teljesítésének észlelésétől számított három hónapon belül nem hajtja végre a jóváhagyott tervet; az engedély ilyen körülmények között történő visszavonása nem eredményezheti a felügyeletnek az ügyfelek érdekeinek védelme és a felszámolás, a felvásárlás vagy hasonló eljárások ellenőrzése tekintetében való megszűnését.
Indokolás
Elismerve az erős felügyeleti beavatkozás szükségességét a minimális tőkeszükséglet megszegése esetén (ezért szerepel az átdolgozott verzióban a kötelezettség előírása a korábbi feltételes mód helyett), fontos annak egyértelművé tétele, hogy az engedély visszavonása az újonnan létrehozott vállalkozásokra vonatkozik, és a többi vállalkozás tekintetében a felügyeleti hatóságoknak képeseknek kell lenniük minden szükséges intézkedés meghozatalára az ügyfelek érdekeinek és a viszontbiztosításokban foglalt kötelezettségek védelme érdekében az olyan eljárások során, mint például a felszámolás, stb.
Módosítás  23 Irányelvre irányuló javaslat 234 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(ca) a csoporttámogatás elsődleges forrása az anyavállalat által a leányvállalat számára átruházott szavatolótőke; a leányvállalatoknál hozzáférhető forrásokból nyújtott csoporttámogatás esetén jogi úton érvényesíthető szerződéseket vagy más mechanizmusokat kell alkalmazni a megengedett szavatolótőke átruházásának elősegítése érdekében;
Módosítás  24 Irányelvre irányuló javaslat 237 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A csoporttámogatás a csoportfelügyeleti hatóságnak tett nyilatkozat formájában valósul meg, jogilag kötelező erejű dokumentumban kifejezve, és kötelezettségvállalást jelent a 98. cikk (5) bekezdése szerint megengedett szavatolótőke átruházására.	(2) A csoporttámogatás a csoportfelügyeleti hatóságon keresztül a felügyeleti hatóságok kollégiumának tett nyilatkozat formájában valósul meg, amely szükség esetén jogilag kötelező erejű eszközöket is magában foglal, és kötelezettségvállalást jelent a 98. cikk (5) bekezdése szerint megengedett szavatolótőke átruházására.
Indokolás
A csoporttámogatásra vonatkozó nyilatkozatok az egész csoportot érintik, így erről a kollégiumot is tájékoztatni kell. A csoporttámogatást a passzívák csökkentésével is meg lehet valósítani.
Módosítás  25 Irányelvre irányuló javaslat 237 cikk – 3 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(c) a csoporttámogatásról szóló nyilatkozatot tartalmazó dokumentum megfelel minden követelménynek az anyavállalatra irányadó jog szerint ahhoz, hogy jogi kötelezettségvállalásként elismerhető legyen, és a jogi vagy közigazgatási testülethez való folyamodásnak nem lehet felfüggesztő hatása.	(c) a csoporttámogatásról szóló nyilatkozatot tartalmazó dokumentum és bármilyen szükséges kísérő eszköz megfelel minden követelménynek a csoporttámogatást nyújtó vállalkozás tagállamában végrehajtható jog szerint, és a jogi vagy közigazgatási testülethez való folyamodásnak nem lehet felfüggesztő hatása, továbbá magában foglalja a csoporttámogatás megállapítását a legutóbbi nyilatkozatban foglaltak erejéig vagy adott esetben a 244. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint, valamint egyenlő értékű a biztosítottak követeléseivel a reorganizáció, a csődegyezség, az engedményezés, az átvétel vagy bármilyen más adminisztratív eljárás esetén kialakuló helyzetekben is.
Indokolás
Jogi bizonytalanság esetén a csoporttámogatás végrehajthatósága, amely kiterjed további átmeneti rendelkezésekre (lásd a (70) preambulumbekezdést), valamint a csoporttámogatás rangsorának megállapítása.
Módosítás  26 Irányelvre irányuló javaslat 244 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalatai: a csoporttámogatások csökkentése	Biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalatai: egyenlő bánásmód
(1) Ha több megengedett szavatolótőke átruházása iránti kéréssel fordulnak az anyavállalathoz és a csoportfelügyeleti hatósághoz a 238. vagy a 239. cikkel összhangban, és a csoport nem rendelkezik elegendő megengedett szavatolótőkével az összes teljesítéséhez, a legutóbbi elfogadott nyilatkozatokból eredő összegeket szükség szerint csökkenteni kell.	(1) Ha több megengedett szavatolótőke átruházása iránti kéréssel fordulnak az anyavállalathoz és a csoportfelügyeleti hatósághoz a 238. vagy a 239. cikkel összhangban, és a csoport nem rendelkezik elegendő megengedett szavatolótőkével az összes teljesítéséhez, az alábbi szabályokat kell alkalmazni:
	(a) minden olyan biztosító és viszontbiztosító, amely az anyavállalat leányvállalata, az anyavállalattal együtt közösen felelős a legutóbbi elfogadott nyilatkozatokból eredő összegek erejéig minden olyan leányvállalat tekintetében, amely a 236–241. cikkben foglalt szabályok hatálya alá esik;
A csökkentést az egyes leányvállalatok esetében úgy kell kiszámítani, hogy a rendelkezésre álló eszközök és a csoporttól érkező átruházás összege, illetve a biztosítástechnikai tartalékok és a minimális tőkeszükséglet összege közötti arány minden leányvállalatnál azonos legyen.	(b) az (a) pontban említett összegeket szükség szerint csökkenteni kell. A csökkentést az egyes leányvállalatok esetében úgy kell kiszámítani, hogy a rendelkezésre álló eszközök és a csoporttól érkező átruházás összege, illetve a biztosítástechnikai tartalékok és a minimális tőkeszükséglet összege közötti arány minden leányvállalatnál azonos legyen.
(2) A tagállamok biztosítják, hogy az anyavállalat által kötött biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségeket ne részesítsék előnyben a 236–241. cikkben meghatározott szabályok hatálya alá tartozó bármely leányvállalat által kötött biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségekkel szemben.	(2) A 277. cikktől eltérve a tagállamok biztosítják, hogy az anyavállalat által kötött biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségeket ne részesítsék előnyben a 236–250. cikkben meghatározott szabályok hatálya alá tartozó bármely leányvállalat által kötött biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségekkel szemben.
Módosítás  27 Irányelvre irányuló javaslat 251 cikk – 6 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) A tagállamok biztosítják, hogy a csoportfelügyeleti hatóságként működő felügyeleti hatóság fellépését megkülönböztetéstől mentesként ismerjék el; következésképpen a csoportfelügyeleti hatóságként hozott szabályszerű intézkedések – beleértve többek között a tőkeátutalásokat – az adott felügyeleti hatóság nemzeti mandátuma alapján nem tekinthetők a tagállam vagy a tagállamban élő ügyfelek érdekeivel ellentétesnek.
Indokolás
Csoportfelügyeleti hatóságként a székhely szerinti tagállam nemzeti felügyeleti hatóságának kötelessége a csoport érdekében tevékenykedni. A nemzeti felügyeleti hatóságoknak nem kellene amiatt aggódniuk, hogy ezen az alapon hozott döntéseik nyomán a székhely szerinti tagállamból származó ügyfelek, akik szerint e fellépés számukra káros, pert indítanak ellenük.
Módosítás  28 Irányelvre irányuló javaslat 262 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Amennyiben valamely holdingtársaság vagy anyavállalat nem teljesíti a csoporttámogatásra vonatkozó követelményeket, a csoportfelügyeleti hatóság megállapíthatja, hogy a csoport alapú felügyeletnek meg kell szűnnie.
Indokolás
A csoporttámogatással kapcsolatos kötelezettségek elmulasztása esetén a csoportként élvezett összes fő előny elvesztése az egyik szankció.
Módosítás  29 Irányelvre irányuló javaslat 304 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) Az (1) bekezdéstől eltérve és tekintettel a (23) preambulumbekezdésben szereplő feladatokra, valamint a 251. cikk (4) bekezdésében foglalt döntéshozatali eljárásra, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek Bizottsága egy ezen irányelvvel egyidejűleg hatályba lépő rendelettel jogi személyiséget kap.
Indokolás
A CEIOPS döntéshozatali hatásköröket kap, például a csoporttámogatás során felmerült viták rendezésére. Abban az esetben, ha ezen döntések bármelyikét jogi úton megtámadják, kívánatos és elszámoltathatóbb volna, ha a CEIOPS félként venne részt egy ilyen eljárásban ahelyett, hogy kizárólag a Bizottság személyisége által lenne képviselve. A Bíróság a C-217/04 számú ügyben hozott 2006. május 2-i határozatában kimondta, hogy a 95. cikk alapul szolgálhat egy szerv létrehozásához. Ezt kiterjesztve hasonló eredményre juthatunk a 47. cikk esetében is.

ELJÁRÁS

Cím	Közvetlen életbiztosítás - Fizetőképesség II.
Hivatkozások	COM(2008)0119 – C6-0231/2007 – COM(2007)0361 – 2007/0143(COD)
Illetékes bizottság	ECON
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	JURI 24.9.2007
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Sharon Bowles 19.11.2007
Vizsgálat a bizottságban	19.12.2007		8.4.2008
Az elfogadás dátuma	25.6.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	21 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Carlo Casini, Titus Corlăţean, Marek Aleksander Czarnecki, Bert Doorn, Monica Frassoni, Giuseppe Gargani, Neena Gill, Klaus-Heiner Lehne, Katalin Lévai, Hans-Peter Mayer, Manuel Medina Ortega, Hartmut Nassauer, Aloyzas Sakalas, Francesco Enrico Speroni, Diana Wallis, Jaroslav Zvěřina
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Sharon Bowles, Georgios Papastamkos, Michel Rocard, Gabriele Stauner, József Szájer

MELLÉKLET: A PARLAMENT, A TANÁCS ÉS A BIZOTTSÁG JOGI SZOLGÁLATAI KONZULTÁCIÓS CSOPORTJÁNAK VÉLEMÉNYE

Brüsszel, 26.2.2008

VÉLEMÉNY

           A KÖVETKEZŐK FIGYELMÉBE:   AZ EURÓPAI PARLAMENT

                                                                                 A TANÁCS

                                                                                 A BIZOTTSÁG

A biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló módosított javaslatról (Szolvencia II.)

COM(2005)119 végleges, 2008.2.26. – 2007/0143 (COD)

Tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra, és különösen annak 9. pontjára, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megfelelő jogi szolgálatából álló tanácsadó munkacsoport 2008. március 13-án azzal a szándékkal ült össze, hogy megvizsgálja a Bizottság által benyújtott fent nevezett javaslatot.

Ezen az ülésen[1] vizsgálatra került sor az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1973. július 24-i 73/239/EGK első tanácsi irányelv, a közösségi együttes biztosítással kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1978. május 30-i 78/473/EGK tanácsi irányelv, a jogvédelmi biztosítással kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1987. június 22-i 87/344/EGK tanácsi irányelv, az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosításokra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról és a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő rendelkezések megállapításáról, valamint a 73/239/EGK irányelv módosításáról szóló, 1988. június 22-i 88/357/EGK második tanácsi irányelv, az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosításra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról és a 73/239/EGK irányelv, valamint a 88/357/EGK irányelv módosításáról szóló, 1992. június 18-i 92/49/EGK tanácsi irányelv (harmadik nem életbiztosítási irányelv), a biztosítási csoportok biztosítóintézeteinek kiegészítő felügyeletéről szóló, 1998. október 27-i 98/78/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a biztosítóintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló, 2001. március 19-i 2001/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az életbiztosításról szóló, 2002. november 5-i 2002/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a viszontbiztosításról és a 73/239/EGK, a 92/49/EGK tanácsi irányelv, valamint a 98/78/EK és a 2002/83/EK irányelv módosításáról szóló, 2005. november 16-i 2005/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv tekintetében.

A vizsgálat eredményeként a tanácsadó munkacsoport közös megegyezéssel megállapította, hogy a javaslat a benne foglaltakon kívül nem tartalmaz lényeges módosításokat. A tanácsadó munkacsoport továbbá a korábbi jogi aktus változatlan rendelkezéseinek az említett lényegi módosításokkal való kodifikációja vonatkozásában azt a következtetést vonta le, hogy a javaslat a meglévő szövegrészek egyértelmű kodifikációját tartalmazza azok érdemi változtatása nélkül.

      C. PENNERA                           J.-C. PIRIS                           M. PETITE

      jogtanácsos                                jogtanácsos                           Főigazgató

• [1]  A tanácsadó munkacsoport, amely számára a javaslat angol, francia és német nyelvű változata állt rendelkezésre, az angol nyelvű változat alapján dolgozott, mivel ez volt a kérdéses szöveg eredeti nyelvi változata.

ELJÁRÁS

Cím	Biztosítás és viszontbiztosítás - Szolvencia II. (átdolgozás)
Hivatkozások	COM(2008)0119 – C6-0231/2007 – COM(2007)0361 – 2007/0143(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	26.2.2008
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ECON 24.9.2007
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	JURI 24.9.2007
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Peter Skinner 4.7.2006
Vizsgálat a bizottságban	11.4.2007		2.10.2007		18.12.2007		26.2.2008
	1.4.2008		15.7.2008		22.9.2008
Az elfogadás dátuma	7.10.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	22 7 4
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Mariela Velichkova Baeva, Paolo Bartolozzi, Pervenche Berès, Sebastian Valentin Bodu, Sharon Bowles, Udo Bullmann, Manuel António dos Santos, Christian Ehler, Elisa Ferreira, José Manuel García-Margallo y Marfil, Jean-Paul Gauzès, Gunnar Hökmark, Karsten Friedrich Hoppenstedt, Sophia in ‘t Veld, Othmar Karas, Wolf Klinz, Christoph Konrad, Andrea Losco, Astrid Lulling, Gay Mitchell, John Purvis, Alexander Radwan, Bernhard Rapkay, Dariusz Rosati, Eoin Ryan, Antolín Sánchez Presedo, Salvador Domingo Sanz Palacio, Peter Skinner, Margarita Starkevičiūtė, Ivo Strejček, Ieke van den Burg, Cornelis Visser
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Piia-Noora Kauppi, Werner Langen, Thomas Mann, Bilyana Ilieva Raeva, Karl von Wogau