JELENTÉS a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

16.10.2008 - (COM(2007)0766 – C6‑0467/2007 – 2007/0280(COD)) - ***I

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság
Előadó: Alexander Graf Lambsdorff

Eljárás : 2007/0280(COD)

A dokumentum állapota a plenáris ülésen

Válasszon egy dokumentumot :

A6-0415/2008

Előterjesztett szövegek :

A6-0415/2008

Viták :

PV 13/01/2009 - 14
CRE 13/01/2009 - 14

Szavazatok :

PV 14/01/2009 - 4.2
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0016

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
INDOKOLÁS
VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről
ELJÁRÁS

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2007)0766 – C6–0467/2007 – 2007/0280(COD))

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0766),

– tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, 47. cikkének (2) bekezdésére, valamint 55. és 95. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamentnek (C6–0467/2007),

– tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

– tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A6–0415/2008),

1. jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;

2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot, vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Módosítás 1

Irányelvre irányuló javaslat

-1 preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(-1) A védelmi beszerzésről szóló zöld könyvre vonatkozó 2005. november 17-i állásfoglalásában¹ az Európai Parlament felhívta a Bizottságot, hogy készítsen a tagállamok biztonsági érdekeit különösen figyelembe vevő olyan irányelvtervezetet, amely továbbfejleszti a közös kül- és biztonságpolitikát, támogatja a nagyobb európai kohéziót, megőrzi az Unió „civil hatalom” jellegét és a javak tényleges biztosítása mellett olyan kérdéseket is magában foglal, mint a kutatás és fejlesztés, karbantartás és javítás, átalakítás és képzés, amelyek tekintetében különös figyelmet kell szentelni az ebben az ágazatban hangsúlyozottan jelen lévő kkv-knak.

_________

¹ HL C 280 E., 2006.11.18., 463. o.

Módosítás 2

Irányelvre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A honvédelmi felszerelések európai piacának fokozatos kialakítása nélkülözhetetlen az európai védelmi ágazat ipari és technológiai alapjainak megerősödéséhez, valamint az európai biztonság- és védelempolitika (EBVP) végrehajtásához szükséges katonai kapacitások kifejlesztéséhez. Ennek okai és a közösségi jogalapok alapját képező megfontolások – a Bizottság 2004. szeptember 23-i, a honvédelem közbeszerzéséről szóló zöld könyvét (COM(2004)0608) követő – 2005. december 6-i, a zöld könyv által elindított konzultáció eredményét ismertető bizottsági közleményben (COM(2005)0626), valamint a Bizottság 2006. december 7-i, a Szerződés 296. cikkének a védelmi beszerzések területén történő alkalmazásáról szóló értelmező közleményében (COM(2006)0779), továbbá a Bizottság 2007. december 5-i, „Stratégia az erősebb és versenyképesebb európai védelmi iparért” című közleményében (COM(2007)0764) olvashatók részletesen kifejtve.

Indokolás

Az (1) preambulumbekezdésben kifejtett megfontolás átfogó, egész Európára kiterjedő véleményalakító folyamat eredménye, amelyet röviden be kell mutatni itt, tekintettel a leírt fejlődés szempontjából betöltött fontos szerepére.

Módosítás 3

Irányelvre irányuló javaslat

1 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1a) A szolgáltatásra – mint például logisztikai szolgáltatásokra – irányuló közbeszerzési szerződések költségcsökkentésre nyújtanak lehetőséget a honvédelmi ágazatban. A fejlettebb ellátási láncok jelentősen csökkenthetik az ágazat környezetre gyakorolt hatását.

Indokolás

A magánszolgáltatók, mint a logisztikai szakértők, vagy a logisztikai együttműködési modellek, mint a magánfinanszírozási kezdeményezések jelentősen csökkenthetik az ágazat költségeit, valamint környezetre gyakorolt hatását azáltal, hogy hatékonyabb logisztikai rendszereket valósítanak meg, mint például az ellátásilánc-menedzsmentet, amely a leghatékonyabban egyesíti a szállítást, a raktározást és az információáramlás kezelését.

Módosítás 4

Irányelvre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6a) A jogbiztonság érdekében e védelmi ügyekről szóló irányelv hatályát a fegyverek, lőszerek és háborús eszközöknek a Tanács által az 1958. április 15-i határozatban elfogadott jegyzéke alapján kell megállapítani. A gyors technológiai fejlődés, valamint a védelmi piacokon egyre nagyobb mértékben alkalmazott közbeszerzési politika miatt az e határozatban foglalt jegyzéket alkalmazása tekintetében szükség esetén korszerűen, a jelenlegi technikai lehetőségek és közbeszerzési módszerek figyelembevétele mellett kell értelmezni.

Módosítás 5

Irányelvre irányuló javaslat

6 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6b) A fegyverek, lőszerek és háborús eszközök 1958. április 15-i jegyzékének modern értelmezése – amely adott esetben szükséges lehet – megtalálható az Európai Unió katonai felszereléseket tartalmazó közös listájában¹, amely a fegyverkivitelre vonatkozó magatartási kódex alapja.

¹HL C 98., 2008.4.18., 1. o.

Módosítás 6

Irányelvre irányuló javaslat

7 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7a) Annak érdekében, hogy a Szerződés 296. cikkének a tagállamok által történő alkalmazását a megalapozott és indokolt kivételes esetekre korlátozzák, a Bizottságnak olyan közigazgatási eszközre van szüksége, mely megelőző fellépést tesz lehetővé azelőtt, hogy a beszerzési eljárás visszafordíthatatlan szakaszba lépne, anélkül, hogy a Szerződés 226. cikkében meghatározott eljárást szükségessé tenné. A Bizottság csak abban az esetben használhatja ezt az új eljárást, ha sürgős ügyről van szó és egyértelmű rendellenesség tapasztalható.

Módosítás 7

Irányelvre irányuló javaslat

8 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8a) Tekintettel a független és versenyképes európai védelmi technológiai és ipari alap szükségességére, a tagállamok megtartják azon hatáskörüket, hogy eldönthessék, meghívnak-e ajánlattevőket harmadik országokból. Ha az ajánlatkérő szerv meg kíván hívni ajánlattevőket harmadik országokból, ezt a kölcsönös, igazságos és méltányos piaci hozzáférés alapján kell megtennie.

Módosítás 8

Irányelvre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10) A honvédelmi és biztonsági közbeszerzések gyakran tartalmaznak érzékeny információkat, amelyeket biztonsági okokból meg kell óvni az illetéktelenek hozzáférésétől. A katonai területen a tagállamokban az ilyen jellegű információk osztályozásának kidolgozott rendszerei léteznek. A nem katonai jellegű biztonsági információk esetében azonban a helyzet egyenetlenebb képet mutat. Ezért olyan felfogást helyénvaló alkalmazni, amely tekintetbe veszi a tagállamok gyakorlatainak sokféleségét, és lehetővé teszi a katonai és nem katonai területek egységesítését. A szóban forgó területeken kiírt közbeszerzések semmilyen esetben nem jelenthetik a Bizottság eljárási szabályzatának módosításáról szóló, 2001. november 29-i 2001/844/EK bizottsági határozatból, illetve a Tanács biztonsági szabályzatának elfogadásáról szóló, 2001/264/EK határozatból következő kötelezettségek csorbulását.

Indokolás

Ez a kiegészítés tisztázza, hogy az irányelv nem érinti a Szerződés 296. cikke (1) bekezdésének a) pontját, és hogy a tagállamok megalapozott és indokolt kivételes esetekben továbbra is szabadon élhetnek az abban foglalt mentességgel.

Módosítás 9

Irányelvre irányuló javaslat

19 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19a) Az alvállalkozói szerződések szélesítik a közbeszerzési szerződések teljesítésében részt vevő gazdasági szereplők körét, és kedvező hatással vannak a kis- és középvállalkozások fejlődésére. Célszerű lehet az ajánlattevő alvállalkozói szerződés kötésére való jogát kiegészíteni azzal, hogy az ajánlatkérő szervnek vagy a tagállamnak lehetősége van javasolni, hogy a közbeszerzési szerződés bizonyos részére harmadik személlyel alvállalkozói szerződést kössön.

Ha az ajánlatkérő szerv vagy tagállam javasolja, hogy az ajánlattevő a szerződés egy részére alvállalkozói szerződést kössön, és a sikeres ajánlattevő követi ezt az ajánlást, az ezen szerződés részét képező alvállalkozói szerződéseket a közösségi joggal összhangban átlátható pályázat útján kell odaítélni, hogy minden érdekelt vállalkozásnak ugyanolyan lehetősége legyen az alvállalkozói szerződés előnyeit élvezni. Más esetekben célszerű az ajánlatkérő szerv vagy a tagállam számára lehetővé tenni, hogy megkövetelhesse a kiválasztott alvállalkozók pályáztatását, például, ha ezt a piac felépítése indokolja. Ugyanakkor a sikeres ajánlattevő ellátási láncának megfelelő működése ezzel nem veszélyeztethető. A sikeres ajánlattevő elutasíthatja az ajánlatkérő szerv vagy a tagállam javaslatát, ha nincs olyan vállalkozás, amely a kapacitás, az ár vagy a minőség szempontjából ugyanúgy végre tudja hajtani a szerződést, mint a sikeres ajánlattevő.

Indokolás

A kis- és középvállalkozások számára a védelmi piachoz való hozzáférés a fővállalkozók ellátási láncához való hozzáférést jelenti. Az irányelvnek nemcsak a fővállalkozók, hanem az alvállalkozók szintjén is biztosítania kell a verseny fokozását.

Módosítás 10

Irányelvre irányuló javaslat

41 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(41) Mellőzni kell a közbeszerzési szerződések olyan gazdasági szereplők részére történő odaítélését, akik, illetve amelyek bűnszervezetben vettek részt, vagy akiket, illetve amelyeket korrupció vagy az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit károsító csalás, pénzmosás, terrorista tevékenység finanszírozása vagy terrorista illetve a terrorizmushoz kapcsolódó cselekmények vádjával bűnösnek találtak. Adott esetben az ajánlatkérő szervnek fel kell hívnia a részvételre jelentkezőket vagy az ajánlattevőket arra, hogy nyújtsák be a vonatkozó dokumentumokat, és – amennyiben az ajánlatkérő szervnek kétsége támad valamely jelentkező vagy ajánlattevő személyes helyzetét illetően – együttműködés végett az érintett tagállam illetékes hatóságát is megkeresheti. E gazdasági szereplőket akkor kell kizárni, ha az ajánlatkérő szerv tudomást szerez az említett bűncselekmények tekintetében a nemzeti joggal összhangban meghozott jogerős ítéletről. Ha a nemzeti jog tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést, a környezetvédelmi jogszabályok vagy a közbeszerzési szerződésekben megjelenő jogellenes megállapodásokról szóló jogszabályok megsértése, amelyről jogerős ítélet vagy azzal azonos hatályú határozat született, az adott gazdasági szereplő szakmai hitelét érintő jogsértésnek vagy súlyos kötelességszegésnek minősülhet.

Indokolás

A védelmi és biztonsági ágazatban működő vállalkozások számára meg kell adni az általános közbeszerzési jogszabályoknak megfelelő lehetőséget arra, hogy megbízhatóságukat olyan belső helyreigazítási eljárás révén állítsák helyre, amely kizárja a jogsértések jövőbeni elkövetését. Ez ugyanakkor erős ösztönző arra, hogy belső megfelelőségi szabályokat határozzanak meg és tartsanak be. Az ajánlattevők megbízhatóságának biztosítása érdekében az ilyen eljárásokra szigorú követelményeknek kell vonatkozniuk.

Módosítás 11

Irányelvre irányuló javaslat

46 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(46a) Az irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési szerződések tekintetében lehetővé kell tenni jogorvoslat alkalmazását annak biztosítása érdekében, hogy az érzékeny fegyver- és biztonsági piacon az egyes szerződések odaítélése átlátható, megkülönböztetésmentes módon történjen, illetve hogy a szerződést a legjobb ajánlatot tevő vállalkozásnak ítéljék oda.

Módosítás 12

Irányelvre irányuló javaslat

46 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(46b) A felülvizsgálati eljárásokra vonatkozó rendelkezések az érintett ajánlattevők hatékony jogi védelmét célozzák. Ezért minimális szerződéskötési tilalmi időszakot kell bevezetni, amelynek során a szóban forgó szerződés megkötését felfüggesztik, függetlenül attól, hogy a megkötésre a szerződés aláírásakor kerül-e sor, vagy sem.

Módosítás 13

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – bevezetés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ez az irányelv a honvédelem és a biztonság területén kötött azon közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó, amelyek tárgya:

Ez az irányelv azon közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó, amelyek tárgya olyan javak vagy szolgáltatások nyújtása, amelyeket az Unió vagy tagállamai védelmének biztosítása érdekében használnak, és amelyekhez érzékeny információk kerülnek felhasználásra, ilyet igényelnek vagy tartalmaznak, illetve az e beszerzésekhez szorosan kapcsolódó, építési beruházásra és szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződésekre. Ez a következőkre kötött közbeszerzési szerződéseket foglalja magában:

Indokolás

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó valamennyi szerződés esetében érzékeny információkról van szó. Ezért indokoltnak tűnik ezt az információt a bevezető részben szerepeltetni.

Módosítás 14

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) a Tanács 1958. április 15-i határozatában említett fegyver-, lőszer- és/vagy hadianyag beszerzése, illetve, adott esetben, az e beszerzésekhez szorosan kapcsolódó, építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések;

a) fegyver-, lőszer- és/vagy hadianyag beszerzése, beleértve, de nem kizárólag a Tanács 1958. április 15-i határozatában említett jegyzékben szereplő katonai felszereléseket;

Indokolás

A javasolt módosítás az irányelv hatályát pontosítja.

Módosítás 15

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) érzékeny információkat felhasználó, igénylő vagy tartalmazó építési beruházások, árubeszerzések és/vagy szolgáltatások, amelyek megvalósítása szükséges az Unió és a tagállamai biztonságához a terrorista cselekmények és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a határok védelme, illetve a válságkezelő missziók területén.

d) építési beruházások, árubeszerzések és/vagy szolgáltatások, amelyek megvalósítása szükséges az Unió és a tagállamok biztonsági érdekeinek védelme érdekében.

Indokolás

Az összes lehetséges veszélyforrás felsorolását elkerülve a tagállamok hosszú távon érvényes szabályozásra képesek. Az egyenként felsorolt fenyegetések listája elkerülhetetlenül hiányos, mivel újfajta fenyegetésekre nincsen tekintettel. Egy ilyen eljárás miatt túl gyakran kellene frissíteni az irányelvet.

Módosítás 16

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 5 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5. „Árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés”: az építési beruházásokon kívüli egyéb célzatú közbeszerzési szerződés, amelynek tárgya termékek megvétele, bérlete, haszonbérlete, részletvétele vagy pénzügyi lízingje, vételi joggal vagy a nélkül; azt a közbeszerzési szerződést, amelynek tárgya a termékek szállítása és az ezzel kapcsolatos szállítási és üzembehelyezési szolgáltatásokat is tartalmazza, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződésnek kell tekinteni;

Indokolás

E módosítás csupán pontosítás.

Módosítás 17

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 6 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

6. „Szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződés”: olyan közbeszerzési szerződés, amelynek tárgya az I. mellékletben említett szolgáltatások nyújtása;

6. „Szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződés”: olyan közbeszerzési szerződés, amelynek tárgya az I. mellékletben említett szolgáltatások nyújtása; azt a közbeszerzési szerződést, amelynek tárgya árubeszerzést és az I. melléklet szerinti valamely szolgáltatás nyújtását is magában foglalja, szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződésnek kell tekinteni abban az esetben, ha az érintett szolgáltatások értéke meghaladja a szerződésben szereplő árubeszerzés értékét; azt a közbeszerzési szerződést, amelynek tárgya az I. melléklet szerinti valamely szolgáltatás, és amely a közös közbeszerzési szójegyzék 45. fejezete szerinti tevékenységeket a szerződés fő tárgyához képest csak járulékos elemként foglal magában, szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződésnek kell tekinteni;

Indokolás

E módosítás csupán pontosítás.

Módosítás 18

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 7 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

7. „Érzékeny információk”: minden olyan információ (azaz bármilyen formában továbbadható ismeret), illetve eszköz, amelyről megállapításra került, hogy illetéktelen terjesztését biztonsági okokból meg kell akadályozni;

7. „Érzékeny információk”: minden olyan információ (azaz bármilyen formában továbbadható ismeret), illetve eszköz, amelyről egy tagállam megállapította, hogy illetéktelen terjesztését biztonsági okokból meg kell akadályozni.

Indokolás

Az a kiegészítés, hogy az ajánlatkérő szerv jelezze a védelem szükségességét, azt kívánja világossá tenni, hogy az „érzékeny információ” az állami szervek birtokában lévő információt jelenti – amelyet védeni kell – és nem a vállalkozások működési és kereskedelmi információit.

Módosítás 19

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 10 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

10. „Válság”: valamely tagállam illetve harmadik ország területén elkövetett emberi cselekményből következő helyzet, amely közvetlen fizikai veszélyt jelent az adott államban tartózkodó személyekre illetve az állam intézményeire nézve;

10. „Válság”: valamely tagállam illetve harmadik ország területén bekövetkező helyzet, amelynek során a mindennapi élet kárt okozó eseményeinek mértékét egyértelműen túllépő és sok ember életét és egészségét jelentősen veszélyeztető, a vagyontárgyak értékére jelentős hatást gyakorló vagy a népesség létfontosságú ellátása érdekében intézkedéseket követelő esemény zajlik le; akkor is válságról van szó, ha közeleg az ilyen kárt okozó esemény bekövetkezte; a fegyveres konfliktusok és háborúk ezen irányelv értelmében válságnak minősülnek;

Indokolás

A javasolt meghatározás nem egyértelmű. Az ezen irányelv meghatározása szerinti válság, amely okot adhat ajánlati felhívás közzététele nélküli tárgyalási eljárás elindítására, ezen irányelv 20. cikke szerint olyan, jelentős kárt okozó esemény, amely az Unióban, annak tagállamaiban vagy egy vagy több országban már bekövetkezett, vagy azokat fenyegeti.

Módosítás 20

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Az építési beruházási projektek és egy adott mennyiségű áru beszerzése vagy szolgáltatás megrendelése nem oszthatók fel az ezen irányelv hatálya alá kerülés megakadályozása céljából.

(3) Az építési beruházási projektek és egy adott mennyiségű áru beszerzése vagy szolgáltatás megrendelése időben nem hosszabbítható meg vagy nem osztható fel annak érdekében, hogy azonos különálló részekre, vagy egyéb módon legyen felosztva az ezen irányelv hatálya alá kerülés megakadályozása céljából.

Indokolás

Ez a módosítás azt kívánja megakadályozni, hogy a hatóságok felosszák a hosszabb időszakot átölelő szerződéseket különálló szerződésekre, oly módon, hogy azok értéke a a közbeszerzési eljárást igénylő küszöbérték alá kerüljön.

Módosítás 21

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) egy tagállam és egy vagy több harmadik ország által a Szerződésnek megfelelően kötött, és valamely projektnek az aláíró államok általi közös megvalósítását vagy hasznosítását célzó árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásra vonatkozó nemzetközi megállapodás alapján történt. Minden megállapodásról értesíteni kell a Bizottságot, amely az érintett tagállam vagy tagállamok beleegyezésével konzultálhat a 41. cikkben említett közbeszerzési tanácsadó bizottsággal;

a) egyrészről egy vagy több tagállam és másrészről egy vagy több harmadik ország által a Szerződésnek megfelelően kötött, és valamely projektnek az aláíró államok általi közös megvalósítását vagy hasznosítását célzó árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásra vonatkozó nemzetközi megállapodás alapján történt. Minden megállapodásról értesíteni kell a Bizottságot, amely konzultálhat a 41. cikkben említett közbeszerzési tanácsadó bizottsággal;

Indokolás

Ez a módosítás pontosítja az eltérést lehetővé tevő körülményeket.

Módosítás 22

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) valamely nemzetközi szervezet egyedi eljárása alapján történt.

b) valamely nemzetközi szervezet egyedi eljárása alapján történt, amennyiben ez a szervezet az érintett tagállamok megbízásából eljárva a közbeszerzések odaítélőjének minőségében együttműködési projektet hajt végre a védelem és a biztonság területén.

Indokolás

Ez a módosítás pontosítja az eltérést lehetővé tevő körülményeket.

Módosítás 23

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – -1 bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ez az irányelv nem alkalmazandó, amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy a szerződés odaítéléséhez szükséges információ közzététele ellentétben áll a tagállam alapvető biztonsági érdekeivel.

Indokolás

Ez a módosítás a nagyobb jogbiztonságot szolgálja, és lehetővé kívánja tenni, hogy a közbeszerzési ajánlattevők az eltérések feltételei tekintetében jogorvoslatot igényeljenek.

Módosítás 24

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ba) valamely tagállam által egy másik tagállam részére, illetve harmadik ország által egy tagállam részére katonai felszerelések szállítására irányuló szerződések, és szükség esetén a közvetlenül az ilyen szerződésekhez kapcsolódó, építési beruházásokra és szolgáltatásokra irányuló szerződések.

Indokolás

A tagállamok közötti, az irányelv hatálya alá tartozó szerződések összetettek, és a szerződések nem mindig kapcsolhatók védelmi felszerelés szállításához, mint például a kiképzés területén nyújtott szolgáltatások stb. Ezért helyénvaló lenne a tagállamok közötti együttműködés szerepeltetése a különleges kizárások között.

Módosítás 25

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés – 2-5 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Amennyiben egy közbeszerzési szerződés érzékeny jellegű műszaki leírásokat tartalmaz, amelyek csak a szerződést elnyerő pályázó részére adhatók át, ezeket a műszaki leírásokat nem szabad feltüntetni az ajánlati felhívásban, az ajánlattételhez szükséges dokumentációban és a kiegészítő dokumentumokban, amennyiben az érintett leírások ismerete nem szükséges az ajánlatok kidolgozásához.

Amennyiben egy közbeszerzési szerződés érzékeny jellegű műszaki leírásokat tartalmaz, amelyek csak a szerződést elnyerő pályázó részére adhatók át, ezeket a műszaki leírásokat nem szabad feltüntetni az ajánlati felhívásban, az ajánlattételhez szükséges dokumentációban és a kiegészítő dokumentumokban, amennyiben az érintett leírások részleteinek ismerete nem szükséges az ajánlatok kidolgozásához.

Ebben az esetben a pályázati dokumentációnak a részvételre jelentkezők részére történő elküldését megelőzően rögzíteni kell a szóban forgó műszaki leírásokat a 28. cikkben említett jelentésben.

Ebben az esetben az ajánlati felhívásban tájékoztatni kell a pályázókat erről a helyzetről, általános tájékoztatást nyújtva a hiányzó érzékeny műszaki leírások jellegéről. Később, a pályázati dokumentációnak a részvételre jelentkezők részére történő elküldését megelőzően rögzíteni kell a szóban forgó műszaki leírásokat a 28. cikkben említett jelentésben.

Az ilyen típusú műszaki leírások kizárólag az ajánlatra vonatkozó olyan pontosításokat és részleteket tartalmazhatnak, amelyek műszaki vagy pénzügyi hatása nem módosítja lényegesen a közbeszerzés tárgyát.

A szerződés – az előzetesen meghatározott kritériumok alapján történő – odaítélését követően az ajánlatkérő szerv átadja a nyertes pályázónak az ajánlati felhívásból, az ajánlattételhez szükséges dokumentációból és a kiegészítő dokumentumokból kimaradt műszaki leírásokat, hogy az ennek megfelelően kiigazíthassa ajánlatát.

Indokolás

It is a fundamental point of procurement law that bidders be given enough information to enable them to make informed decisions (i) as to whether to bid; and (ii) on what terms to bid. Unless the contract notice at least identifies the fact that there is undisclosed information (on the assumption that adapting a tender to take account of this at the final stage could involve the tenderer in unforeseen costs or time delays) bidders will not have an accurate picture of the contract they are bidding for. The aim of the amendment is therefore to ensure that sufficient information is provided to allow a fair process in these particular, but not uncommon, circumstances. The last part relates to procedures after contracts award. There is therefore no question of adapting a bid. The new language is intended simply to make clear the purpose of disclosing the sensitive information to the successful tenderer.

Módosítás 26

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ajánlattételhez szükséges dokumentációban az ajánlatkérő szerv kérheti az ajánlattevőtől, illetve valamely tagállam kötelezheti az ajánlatkérő szervet arra, hogy kérje az ajánlattevőtől, hogy ajánlatában jelölje meg a szerződésnek azt a részét, amelyre nézve harmadik személlyel alvállalkozói szerződést kíván kötni, valamint a javasolt alvállalkozókat.

Módosítás 27

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk – a, b és c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a már azonosított alvállalkozók rendelkeznek a szükséges kapacitásokkal mindazon érzékeny jellegű információk titkosságának védelméhez, amelyekhez hozzáférnek, illetve amelyek az alvállalkozásban elvégzett teljesítés során keletkeznek,

a) elegendő információt a javasolt alvállalkozókról, amelyek az ajánlatkérő szerv számára lehetővé teszik annak megállapítását, hogy ezek az alvállalkozók rendelkeznek a szükséges kapacitásokkal mindazon érzékeny jellegű információk megőrzéséhez és titkosságának védelméhez, amelyekhez hozzá fognak férni, illetve amelyek az alvállalkozásban elvégzett teljesítés során keletkeznek,

b) az ajánlattevők kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy a szerződés végrehajtásába bevonandó jövőbeli új alvállalkozókkal kapcsolatban ugyanilyen bizonyítékokat benyújtanak,

b) az ajánlattevők kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy a szerződés végrehajtásába bevonandó jövőbeli új alvállalkozókkal kapcsolatban ugyanilyen információkat benyújtanak,

c) az ajánlattevők kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy a szerződés végrehajtása során, illetve a szerződés végrehajtását és lejártát követően biztosítják minden érzékeny jellegű információ titkosságát.

c) az ajánlattevők kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy a szerződés végrehajtása során, illetve a szerződés végrehajtását és lejártát követően biztosítják minden birtokukban lévő érzékeny jellegű információ titkosságának védelmét és megőrzését.

Indokolás

Az ajánlattevő nem tudja bizonyítani, hogy az alvállalkozók rendelkeznek-e az információ bizalmas jellegének megőrzését biztosító képességekkel, de az ügyben megfelelő tájékoztatást kell nyújtania az ajánlatkérő szerv részére.

Módosítás 28

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ezen irányelvnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele után legkésőbb egy évvel a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszt egy olyan uniós adatbiztonsági rendszerre irányuló javaslatot, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szervek és az európai vállalkozások közötti információcserét.

Indokolás

A széttagolt nemzeti védelmi piacok megnyitása az európai biztonság- és védelempolitika számára szükségessé teszi annak biztosítását, hogy a minősített adatokat a közbeszerzési eljárás különböző szakaszaiban megfelelően védjék, és hogy az EU egymással versengő védelmi vállalkozásait adatvédelmi alapon ne érje hátrányos megkülönböztetés székhelyük vagy a minősített adatok közzétételi folyamatának időtartama miatt. A javasolt irányelvet egy uniós adatbiztonsági rendszerrel kellene kiegészíteni.

Módosítás 29

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A közösségi jognak való megfelelés követelményének fenntartása mellett, az ajánlatkérő szerv az ellátás biztonságának garantálására vonatkozó követelményeket támaszthat.

A közösségi jognak való megfelelés követelményének fenntartása mellett, az ajánlatkérő szerv az ellátás biztonságára vonatkozó követelményeket támaszthat.

Módosítás 30

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

E célból az ajánlatkérő szerv megkövetelheti az ajánlattevőktől, hogy ajánlatuk tartalmazza a következő elemeket:

a) arra vonatkozó igazolás, hogy az ajánlattevő képes lesz teljesíteni a szerződéshez kapcsolódó áruk exportjával, szállításával és továbbításával kapcsolatos kötelezettségeit, beleértve az érintett tagállam vagy tagállamok kötelezettségvállalását,

a) az áruk exportjával, szállításával és továbbításával kapcsolatos tanúsítványok vagy dokumentumok, amelyek igazolják, hogy a termékek és szolgáltatások, vagy a termékekből és szolgáltatásokból származó egyéb szállítandók nem esnek kiviteli ellenőrzésből vagy biztonsági intézkedésekből eredő korlátozás alá a közzététel, a szállítás és a származás szerinti tagállam által történő felhasználás tekintetében,

b) arra vonatkozó igazolás, hogy az ajánlattevő ellátási láncának elhelyezkedése és megszervezése lehetővé teszi számára az ajánlatkérő szerv által az ellátás biztonságára vonatkozóan az ajánlattételi dokumentációban előírt követelmények teljesítését,

b) tanúsítványok vagy dokumentumok annak bemutatására, hogy az ajánlattevő ellátási láncának elhelyezkedése és megszervezése mennyiben teszi lehetővé számára az ajánlatkérő szerv által az ellátás biztonságára vonatkozóan az ajánlattételi dokumentációban előírt követelmények teljesítését,

c) az ajánlattevő kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy sürgős esetekben illetve válság vagy fegyveres konfliktus esetén eleget tesz az ajánlatkérő szerv esetleges megnövekedett igényeinek,

c) az ajánlatkérő szerv és az ajánlattevő közötti megállapodásban foglalt feltételek szerinti kötelezettségvállalást a tekintetben, hogy válság esetén eleget tesz az ajánlatkérő szerv esetleges megnövekedett igényeinek,

d) a nemzeti hatóságok kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy nem akadályozzák meg az ajánlattevőt abban, hogy sürgős esetekben illetve válság vagy fegyveres konfliktus esetén eleget tegyen az ajánlatkérő szerv esetleges megnövekedett igényeinek,

d) a nemzeti hatóságok kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy nem akadályozzák meg az ajánlattevőt abban, hogy válság esetén eleget tegyen az ajánlatkérő szerv esetleges megnövekedett igényeinek, vagy egyéb ezt igazoló dokumentumokat,

e) az ajánlattevő kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy biztosítja a szerződés tárgyát képező áruk karbantartását, korszerűsítését és fejlesztését,

e) az ajánlatkérő szerv és az ajánlattevő közötti megállapodásban foglalt feltételek szerinti kötelezettségvállalást a tekintetben, hogy biztosítja a szerződés tárgyát képező áruk karbantartását, korszerűsítését és fejlesztését,

ea) kötelezettségvállalást a tekintetben, hogy az ajánlatkérő szerv engedélyt fog kapni az alkatrészek, összetevők, egyedi szerelvények és a felszerelések egyedi teszteléséhez szükséges eszközök termelésére, beleértve a tervezést, a szakértelem átadását és a használati utasításokat, abban az esetben, ha az ajánlattevő már nem tudja ezeket szolgáltatni és szállítani.

Indokolás

Annak ellenére, hogy az ajánlatkérő szerv érdeke a szállítás biztonságának garantálása, az ajánlattevőknek/szerződő feleknek sokszor nincs lehetőségük kötelező jellegű igazolást nyújtani a szállítás biztonsága tekintetében.

Annak ellenére, hogy az ajánlatkérő szerv érdeke a szállítás biztonságának garantálása, az ajánlattevőknek/szerződő feleknek sokszor nincs lehetőségük feltétel nélküli és kötelező jellegű igazolást nyújtani a szállítás biztonsága tekintetében. A 2. cikk (10) bekezdésében említett „válság“ módosított meghatározása értelmében a fegyveres konfliktus ezen irányelv alkalmazásában válságot jelent.

Fontos az ellátás biztonságának garantálása az ajánlatkérő szerv számára abban az esetben, amikor a szerződő fél már nem tudja szállítani ezeket a cikkeket.

Módosítás 31

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ajánlatkérő szerv az ajánlattételhez szükséges dokumentációban vagy a szerződéshez kapcsolódó dokumentumokban pontosítja az előírt követelményeket.

Az ajánlatkérő szerv az ajánlattételhez szükséges dokumentációban vagy a szerződéshez kapcsolódó dokumentumokban pontosítja az előírt követelményeket. Az ajánlattevő nem kötelezhető arra, hogy olyan kötelezettségvállalást szerezzen be valamely tagállamtól, amely korlátozza az adott tagállam azon szabadságát, hogy az export szállítási és áthaladási engedélyére vonatkozó határozatok meghozatalakor hatályos saját nemzeti engedélyezési kritériumait alkalmazza.

Indokolás

A Bizottság által előterjesztett szöveg 15. cikkében megkövetelt garanciákat az ipari szereplők sok esetben nem tudják beszerezni.

Módosítás 32

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ajánlatkérő szervek az egymás iránti kölcsönös bizalom fokozásán munkálkodnak. Ennek érdekében ezen irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele után legkésőbb egy évvel a Bizottság javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a stabil ellátásbiztonságot célzó megfelelő garanciák közös rendszeréről, amelyet ellenőrzési lehetőségek egészítenek ki.

Indokolás

A javasolt irányelv hatékonyságát növeli az ajánlatkérő szervek közötti fokozott kölcsönös bizalom, mindenekelőtt az operatív sürgősséggel bíró körülmények fennállásakor. Ez azt feltételezi, hogy az ajánlatkérő szervek biztosítékokkal rendelkezzenek és szolgáljanak arra vonatkozóan, hogy a beszállítókkal való szerződéskötéskor jogosan várják el, hogy a beszállítók az ellátást megbízható és versenyképes módon biztosítják és fogják biztosítani. Az ellátás biztonsága érdekében javasoljuk a megfelelő garanciák közös rendszerét, amelyet ellenőrzési lehetőségek egészítenek ki. A Lisszaboni Szerződés kölcsönös segítségnyújtásról szóló cikke (28A. cikk (7) bekezdés) a tagállamok közötti stabil ellátási biztonság nélkül semmitmondó lenne.

Módosítás 33

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A különösen összetett szerződések tekintetében, amennyiben az ajánlatkérő szerv megítélése szerint a nyílt vagy a meghívásos eljárás nem tenné lehetővé a szerződés odaítélését, az ajánlatkérő szerv e cikkel összhangban versenypárbeszédet alkalmazhat.

(1) A különösen összetett szerződések tekintetében a tagállamok határozhatnak úgy, hogy amennyiben az ajánlatkérő szervek megítélése szerint a nyílt vagy a meghívásos eljárás nem tenné lehetővé a szerződés odaítélését, az ajánlatkérő szervek e cikkel összhangban versenypárbeszédet alkalmazhatnak.

Indokolás

A tagállamok számára az irányelv versenypárbeszéddel kapcsolatos előírásainak a nemzeti jogba való átültetésekor meg kell adni ugyanazt a mérlegelési jogkört, amelyet a 2004/18/EK irányelv 29. cikkének (1) bekezdése biztosít.

Módosítás 34

Irányelvre irányuló javaslat

20 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az ajánlatkérő szerv a 2-6. bekezdésben leírt esetekben ítélhet oda közbeszerzési szerződést hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében.

(1) Az ajánlatkérő szerv a 2-6. bekezdésben leírt esetekben ítélhet oda közbeszerzési szerződést hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében. Az ajánlatkérő szerv a 2–6. bekezdésben említett esetekre történő hivatkozással köteles egyértelműen indokolni ezen eljárás alkalmazását.

Indokolás

A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás használatának továbbra is kivételes esetet kell jelentenie, és pontos indokláson kell alapulnia annak elkerülésére, hogy ezt az eljárást protekcionista módon lehessen használni. Ezért az ajánlatkérő szervnek egyértelműen indokolnia kell, hogy milyen alapon alkalmazza ezt az eljárást.

Módosítás 35

Irányelvre irányuló javaslat

20 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében a következő körülmények esetén alkalmazható hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás:

(2) Építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében az alábbi esetekben alkalmazható hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás:

a) ha a válsághelyzetek vagy fegyveres konfliktus miatt előállt helyzet olyan sürgős döntést igényel, amely összeegyeztethetetlen a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetén előírt határidőkkel;

– ha a válsághelyzetek miatt előállt helyzet olyan sürgős döntést igényel, amely összeegyeztethetetlen a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetén előírt határidőkkel;

b) ha műszaki, illetve a kizárólagos jogok védelmével kapcsolatos okokból a szerződés csak egy meghatározott gazdasági szereplőnek ítélhető oda.

– ha a kizárólagos jogok védelmével kapcsolatos okokból a szerződés csak egy meghatározott gazdasági szereplőnek ítélhető oda.

– ha meghívásos eljárást, hirdetmény közzétételével indult tárgyalásos eljárást vagy versenypárbeszédet követően nem érkezik be ajánlat, vagy a benyújtott ajánlatok egyike sem megfelelő, vagy nincs jelentkező, feltéve, hogy a szerződés eredeti feltételein nem változtattak lényegesen, és erről jelentést küldtek a Bizottságnak.

Indokolás

Using the negotiated procedure without prior publication of a contract notice should remain exceptional and based on precise motivation, in order to avoid the use of this procedure in a protectionist way. The urgency of a crisis or armed conflict can be a valid ground, but not the protection of exclusive rights. Using this procedure for such purpose is not proportionate and involves the risk of protectionist behaviour by contracting authorities.

To limit the risks of abusive use of the negotiated procedure without publication of a contract notice. It is unclear what are the "technical" reasons that can justify the use of this procedures.

Καθώς, είναι δυνατόν να υπαρξουν αντιστοιχες περιπτώσεις κατά την εφαρμογή της παρούσας Οδηγίας, θα πρέπει να παραμένει η δυνατότητα στην αναθέτουσα αρχή να προχωρήσει στην διαδικασία διαπραγμάτευσης χωρίς δημισίευση σε περιπτωση που αποτύχουν είτε η κλειστή διαδικασία, είτε η διαδικασία με δημοσίευση είτε και ο ανταγωνιστικός διάλογος.

Módosítás 36

Irányelvre irányuló javaslat

20 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A kiegészítő építési munkák, illetve szolgáltatások teljesítése céljából odaítélt szerződések egybeszámított értéke azonban nem haladhatja meg az eredeti szerződés értékének 50 %-át;

Indokolás

Ez csökkenti az ajánlattevők késztetését, hogy alacsony árajánlatot tegyenek abban a reményben, hogy azt a szerződés odaítélése után újratárgyalják. A módosítás korlátozza az ebből adódó korrupciós lehetőségeket.

Módosítás 37

Irányelvre irányuló javaslat

21 cikk – 2 bekezdés – 4 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A keretmegállapodás tartama nem haladhatja meg az öt évet, kivéve a kellően – különösen a keretmegállapodás tárgyával – indokolt kivételes eseteket.

A keretmegállapodás tartama nem haladhatja meg a négy évet, kivéve a kellően – különösen a keretmegállapodás tárgyával – indokolt kivételes eseteket.

Indokolás

Mivel a 2004/18/EK irányelv is négy évnél nem hosszabb időszakot határoz meg, a négy év ezen irányelv tekintetében is megfelelő időszaknak tűnik.

Módosítás 38

Irányelvre irányuló javaslat

22 cikk – 4 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Egyes, szerződés odaítélésére vagy keretmegállapodás megkötésére vonatkozó információk közlése mellőzhető, amennyiben ezen információ közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené egy bizonyos – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplő törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

Egyes, szerződés odaítélésére vagy keretmegállapodás megkötésére vonatkozó információk közlése mellőzhető, amennyiben ezen információ közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a védelmi és biztonsági érdekekkel, vagy sértené egy bizonyos – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplő törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

Indokolás

Annak biztosítására, hogy az ajánlatkérő szerv ne tehessen közzé olyan információt, amely káros lenne a tagállamok védelmi és biztonsági érdekeire nézve.

Módosítás 39

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A szerződés odaítéléséről szóló döntésről való tájékoztatásban minden egyes érintett ajánlattevővel és részvételre jelentkezővel közölni kell:

a) a vonatkozó indokok összefoglalását a (2) bekezdés szerint, és

b) a 38c. cikk (2) bekezdését átültető nemzeti rendelkezések értelmében alkalmazandó szerződéskötési tilalmi időszak pontos tartamára vonatkozó egyértelmű nyilatkozatot.

Indokolás

Ezt a módosítást a jogorvoslati lehetőség irányelvbe való felvétele indokolja.

Módosítás 40

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Az ajánlatkérő szerv azonban dönthet úgy, hogy egyes, az (1) bekezdésben említett, szerződés odaítélésére vagy keretmegállapodás megkötésére vonatkozó információk közlését mellőzi, amennyiben ezen információk közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplők törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

(3) Az ajánlatkérő szerv azonban dönthet úgy, hogy egyes, az (1) bekezdésben említett, szerződés odaítélésére vagy keretmegállapodás megkötésére vonatkozó információk közlését mellőzi, amennyiben ezen információk közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna védelmi és biztonsági érdekekkel, vagy sértené – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplők törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

Indokolás

Pontosítás a biztonsági és fegyverbeszerzés sajátosságainak figyelembevételével.

Módosítás 41

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ea) versenypárbeszéd esetében az ilyen eljárás lefolytatását igazoló körülmények;

Indokolás

Az átláthatóság növelése. Versenypárbeszéd indításakor ennek okait is meg kell határozni.

Módosítás 42

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – i pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

i) a sikeres ajánlattevő neve, ajánlata kiválasztásának indokai, és – ha ismeretes – a szerződésnek vagy a keretmegállapodásnak az a része, amelyre nézve a sikeres ajánlattevő harmadik személlyel kíván vagy lesz köteles alvállalkozói szerződést kötni;

i) a sikeres ajánlattevő neve, az ajánlat kiválasztásának indokai, és – ha ismeretes – a szerződésnek vagy a keretmegállapodásnak az a része, amelyre nézve a sikeres ajánlattevő harmadik személlyel kíván vagy lesz köteles alvállalkozói szerződést kötni; annak igazolása, hogy a kiválasztási eljárás átlátható és megkülönböztetésmentes módon zajlott;

Módosítás 43

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Ha a Bizottság kéri, az írásbeli jelentésről vagy annak főbb jellemzőiről tájékoztatni kell.

(3) Az írásbeli jelentésről vagy annak főbb jellemzőiről tájékoztatni kell a Bizottságot.

Módosítás 44

Irányelvre irányuló javaslat

30 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok nyomós közérdekből az első albekezdésben említett követelményektől való eltérésről is rendelkezhetnek.

A tagállamok azonban dönthetnek úgy, hogy lehetővé teszik az első albekezdésben felsorolt okok valamelyike miatt elítélt jelentkezők vagy ajánlattevők részvételét, ha az ajánlatkérő szerv megelégedésére bizonyítják, hogy megtettek minden speciális műszaki, szervezeti és személyzeti intézkedést annak érdekében, hogy megszüntessék azon bűncselekmény vagy bűncselekmények okait, amelyek miatt elítélték őket, valamint azt, hogy ezek az intézkedések teljes körűen működnek és hatékonyak a pályázat beadásának időpontjában.

Indokolás

The presence of a derogation to these requirements seriously undermines their credibility. It also creates opportunity for corruption practices. Therefore, no possibility for derogation should be provided.

Die Bestimmung setzt einen Anreiz für die wünschenswerte Durchführung von Selbstreinigungsmaßnahmen. Die betroffenen Unternehmen werden durch ihre Maßnahmen Best-Practice-Beispiele für Vorkehrungen gegen die genannten Straftaten für den gesamten Geschäftsverkehr setzen. Der europäische Wettbewerb wird in Märkten mit wenigen Anbietern wie dem Rüstungsmarkt gefördert, weil nicht einzelne Unternehmen wegen einzelnen Verstößen dauerhaft von der Teilnahme an Ausschreibungen ausgeschlossen werden.

Módosítás 45

Irányelvre irányuló javaslat

30 cikk – 2 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) súlyos kötelességszegést követett el, amely bármely, az ajánlatkérő szerv rendelkezésére álló bizonyítási eszközzel bizonyítható, például valamely korábbi közbeszerzési eljárás során megszegte az információk biztonságával kapcsolatos kötelezettségeit;

d) szándékosan vagy súlyos gondatlanságból súlyos kötelességszegést követett el, amely bármely, az ajánlatkérő szerv rendelkezésére álló bizonyítási eszközzel bizonyítható, például valamely korábbi közbeszerzési eljárás során megszegte az információk biztonságával vagy az ellátás biztonságával kapcsolatos kötelezettségeit;

Indokolás

Lehetővé kell tenni a szerződő feleknek a szerződésben való részvételből történő kizárását nemcsak a titkosság követelményének megsértése, hanem a védelmi szerződések részét képező ellátási biztonság garantálásának elmulasztása miatt is.

Módosítás 46

Irányelvre irányuló javaslat

30 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4a) A közbeszerzési eljárásban való részvételből kizárhatók azok a gazdasági szereplők, akikről kiderül – akár védett adatforrásból –, hogy az általuk előállított vagy szállított termékek olyan megbízhatatlannak bizonyulnak, hogy annak alapján a gazdasági szereplő alkalmassága kétségbe vonható.

Indokolás

Azokra az esetekre vonatkozik, amelyekben a kínált szolgáltatás hivatalosan megfelel az adott előírásoknak. Ám az ajánlatkérő tudomására jut, különösen, ha védett adatforrás (azaz hírszerzési értesülések) útján, hogy a termék olyan elemet tartalmaz, melynek az ajánlatkérőnél történő implementálása manipulációt tesz lehetővé, pl. mert egy IT-szállítmány „védett” része felhasználható a rendszer későbbi ellenőrzésére, átprogramozására vagy az abba való beavatkozásra.

Módosítás 47

Irányelvre irányuló javaslat

37 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

37a. cikk

Elektronikus árverés alkalmazása

(1) A tagállamok rendelkezhetnek az elektronikus árverés ajánlatkérő szervek általi alkalmazásának lehetőségéről.

(2) A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő szerv dönthet úgy, hogy a közbeszerzési szerződés odaítélését elektronikus árverés előzze meg, amennyiben a szerződési feltételek pontosan meghatározhatók.

Ugyanilyen körülmények között az elektronikus árverés megtartható a 21. cikk (4) bekezdése második albekezdése szerinti keretmegállapodás felei közötti verseny újbóli megnyitása esetén is.

Az elektronikus árverés a következőkön alapul:

- vagy kizárólag az árakon, amennyiben a szerződést a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás alapján ítélik oda,

- vagy az árakon és/vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban feltüntetett ajánlati összetevők értékein, amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szerint ítélik oda.

(3) Az elektronikus árverés megtartása mellett döntő ajánlatkérő szervnek e tényt fel kell tüntetnie az ajánlati felhívásban.

Az ajánlattételhez szükséges dokumentáció többek között a következőket foglalja magában:

a) azon összetevők, amelyek értéke elektronikus árverés tárgyát képezi, feltéve, hogy ezek az összetevők számszerűsíthetők és számjegyekkel vagy százalékban kifejezhetők;

b) a benyújtható értékek esetleges felső határa, ahogyan az a szerződés tárgyára vonatkozó leírásból következik;

c) az elektronikus árverés során az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott információ és adott esetben a rendelkezésre bocsátás időpontja;

d) az elektronikus árverés menetére vonatkozó lényeges információk;

e) az ajánlattevők árverésen való részvételének feltételei, és különösen a licitáláshoz adott esetben megkövetelt minimális eltérések;

f) a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozásra vonatkozó szabályozásokkal és műszaki leírásokkal kapcsolatos lényeges információk.

(4) Az ajánlatkérő szerv, mielőtt elektronikus árverést tartana, a meghatározott szerződés-odaítélési szemponttal/szempontokkal és az azok tekintetében rögzített súlyozással összhangban elvégzi az ajánlatok teljes körű első értékelését.

Minden, elfogadható ajánlatot benyújtó ajánlattevőt elektronikus úton egyidejűleg fel kell hívni arra, hogy nyújtson be új árakat és/vagy új értékeket. A felhívásnak tartalmaznia kell minden szükséges információt az alkalmazott elektronikus berendezéshez történő egyéni csatlakozással kapcsolatban, és meg kell jelölnie az elektronikus árverés kezdetének napját és időpontját. Az elektronikus árverés több egymást követő szakaszból is állhat. Az elektronikus árverés legkorábban a felhívások feladása után két munkanappal kezdődhet meg.

(5) Amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítélik oda, a felhíváshoz az érintett ajánlattevő ajánlata tekintetében az 37. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében előírt súlyozással összhangban végzett teljes körű értékelés eredményét csatolni kell.

A felhívásnak azt az elektronikus árverés során alkalmazandó matematikai képletet is tartalmaznia kell, amely a benyújtott új árakon és/vagy új értékeken alapuló automatikus újrarangsorolás megállapításához szükséges. A képletnek tartalmaznia kell a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározása céljából megállapított valamennyi szempontnak az ajánlati felhívásban vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szereplő súlyozását; e célból bármely értéktartományt előzetesen egy meghatározott értékre kell csökkenteni.

Amennyiben a változatok benyújtása megengedett, minden egyes változatra külön képletet kell előírni.

(6) Az ajánlatkérő szervnek az elektronikus árverés minden szakaszában minden ajánlattevőt haladéktalanul legalább annyi információval kell ellátnia, amely elegendő ahhoz, hogy az ajánlattevő bármikor meggyőződhessen relatív rangsorolásáról. Az ajánlatkérő szerv egyéb benyújtott árakra vagy értékekre vonatkozó információt is közölhet, feltéve, hogy ennek lehetősége szerepel az ajánlattételhez szükséges dokumentációban. Ezenkívül bármikor közzéteheti az árverés adott szakaszában részt vevők számát. Azonban az elektronikus árverés egyik szakaszában sem fedheti fel az ajánlattevők kilétét.

(7) Az ajánlatkérő szerv az elektronikus árverést a következő variációk közül egy vagy több módszert alkalmazva zárja le:

a) az árverésben való részvételre irányuló felhívásban feltünteti az előre megállapított napot és időpontot;

b) lezárja abban az esetben, ha nem kap több olyan új árat vagy új értéket, amely megfelelne a minimális eltérésre vonatkozó követelményeknek. Ilyenkor az ajánlatkérő szerv az elektronikus árverésben való részvételre irányuló felhívásban feltünteti, hogy mennyi idő telhet el az utolsó ajánlat beérkezése után az elektronikus árverés lezárásáig;

c) lezárja, ha az elektronikus árverésben való részvételre vonatkozó felhívásban megállapított árverési szakaszok befejeződtek.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv úgy döntött, hogy az elektronikus árverést a c) ponttal összhangban – esetleg azt a b) pontban megállapított szabályokkal együttesen alkalmazva – zárja le, az árverésben való részvételre vonatkozó felhívásban fel kell tüntetni minden egyes árverési szakasz ütemtervét.

(8) Az elektronikus árverés lezárása után az ajánlatkérő szerv a szerződést az 37. cikkel összhangban, az elektronikus árverés eredményei alapján ítéli oda.

Az ajánlatkérő szerv nem élhet vissza az elektronikus árverés alkalmazásával, és azt nem használhatja úgy, hogy ezáltal a versenyt akadályozza, korlátozza vagy torzítsa, vagy a szerződésnek a közzétett hirdetményben meghirdetett és az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározott tárgyát megváltoztassa.

(Ez a módosítás csaknem azonos a 2004/18/EK irányelv 54. cikkével, kivéve az (1) bekezdést, a (7) bekezdés (2) albekezdését és a hivatkozásokat.)

Indokolás

Az elektronikus árverés fontos az irányelv hatálya tekintetében. Szokták alkalmazni például géppuskaágyazat vagy hajófelszerelési szolgáltatások beszerzésére. A javasolt szöveg megegyezik a 2004/18/EK irányelv elektronikus árverésről szóló 54. cikkével.

Módosítás 48

Irányelvre irányuló javaslat

II a cím (új) [a 38 cikk után]

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

IIA. CÍM

Felülvizsgálati eljárások

Indokolás

A jogorvoslati eljárás felvétele – a 2007/66/EK irányelv alapján – az igazi piacnyitás célját szolgálja, biztosítja az érintett ajánlattevők hatékony jogvédelmét csakúgy, mint az átláthatóságot és a megkülönböztetésmentességet a szerződések odaítélése során, a tagállamok titkos információk védelmére vonatkozó szükségletének sérelme nélkül.

Módosítás 49

Irányelvre irányuló javaslat

38 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

38a. cikk

A jogorvoslati eljárások alkalmazási köre és rendelkezésre állása

(1) A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy az irányelv hatálya alá tartozó szerződések – köztük a keretszerződések – tekintetében az ajánlatkérő által hozott döntésekkel szemben a 38a–h. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően hatékonyan és különösen a lehető leggyorsabban jogorvoslat legyen igénybevehető azon az alapon, hogy ezek a döntések megsértették a közbeszerzésre vonatkozó közösségi jogot vagy az e jogot átültető nemzeti jogszabályokat.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy ne legyen megkülönböztetés a szerződés-odaítélési eljárás vonatkozásában az érdeksérelmet bejelentő vállalkozások között az ezen irányelv által a közösségi jogot végrehajtó nemzeti jogszabályok és az egyéb nemzeti jogszabályok között tett különbségtétel eredményeként.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy az általuk által megállapítandó részletes szabályok szerint legalább azon személyeknek álljon jogorvoslati eljárás a rendelkezésére, akiknek érdekükben áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy ennek kockázata fennáll.

(4) A tagállamok előírhatják, hogy a jogorvoslati eljárást igénybe venni kívánó személy előzetesen értesítse az ajánlatkérő szervet az állítólagos jogsértésről, és arról a szándékáról, hogy jogorvoslattal kíván élni, amennyiben ez nem érinti a [38c.] cikk (2) bekezdése szerinti szerződéskötési tilalmi időszakot vagy a [38e.] cikk szerinti, jogorvoslati kérelem benyújtására megállapított bármely más határidőt.

(5) A tagállamok előírhatják, hogy az érintett személy először az ajánlatkérő szervhez forduljon jogorvoslatért. Ebben az esetben a tagállamok biztosítják, hogy az ilyen jogorvoslati kérelem benyújtása a szerződés lehetséges megkötésére azonnali felfüggesztő hatállyal bírjon.

A tagállamok meghatározzák az első albekezdés szerinti jogorvoslati kérelem benyújtásának megfelelő közlési módját, ideértve a faxon vagy elektronikus úton történő benyújtási módot is.

Az első albekezdésben említett automatikus felfüggesztés az ajánlatkérő szerv által faxon vagy elektronikus úton eljuttatott válasz elküldésének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári napig tartó időszak lejártakor, vagy egyéb kommunikációs eszköz felhasználása esetén vagy az ajánlatkérő szerv válasza elküldésének időpontját követő naptól számított legalább tizenöt naptári napig tartó időszak lejártakor, vagy a válasz kézhezvételét követő naptól számított legalább tíz naptári napig tartó időszak lejártakor szűnik meg.

(Ez a módosítás a 2007/66/EK irányelvvel módosított 89/665/EGK irányelv 1. cikkén alapul.)

Indokolás

Módosítás 50

Irányelvre irányuló javaslat

38 b cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

38b. cikk

A jogorvoslati eljárásokra vonatkozó előírások

(1) A tagállamok szavatolják, hogy a [38a.] cikkben meghatározott jogorvoslati eljárásokra vonatkozóan hozott intézkedések hatáskört biztosítanak a következőkre:

a) a lehető legrövidebb időn belül és közbenső határozat útján ideiglenes intézkedések megtételére az állítólagos jogsértések orvoslása vagy az érintett érdekek további sérelmének elkerülése céljából, beleértve a közbeszerzési szerződés odaítélésére vonatkozó eljárásnak vagy az ajánlatkérő szerv által meghozott bármely határozat végrehajtásának a felfüggesztését vagy felfüggesztetését;

b) a jogellenesen meghozott döntések semmissé nyilvánítása vagy semmissé nyilváníttatása, beleértve a megkülönböztető műszaki, gazdasági vagy pénzügyi előírások törlését az ajánlati felhívásból, az ajánlattételhez szükséges dokumentációból, illetve minden egyéb, a kérdéses szerződés-odaítélési eljárással kapcsolatos dokumentumból;

c) a jogsértés következtében érdeksérelmet szenvedett személyek részére kártérítés megítélése.

(2) Az (1) bekezdésben, valamint a [38f.] és a [38g.] cikkben meghatározott hatáskörök átruházhatók a jogorvoslati eljárás különböző szempontjaiért felelős különálló szervekre.

(3) Amennyiben első fokon valamely, az ajánlatkérő szervtől független szerv vizsgálja felül a szerződés-odaítélési eljárást, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ajánlatkérő szerv ne köthesse meg a szerződést azt megelőzően, hogy a jogorvoslati szerv meghozta volna az ideiglenes intézkedések alkalmazására vagy a jogorvoslatra vonatkozó döntését. A felfüggesztési időszak legkorábban a [38c.] cikk (2) bekezdésében és a [38f.] cikk (4) és (5) bekezdésében említett szerződéskötési tilalmi időszak lejártakor szűnik meg.

(4) Az e cikk (3) bekezdésben és a [38a.] cikk (5) bekezdésében előírtak kivételével a jogorvoslati eljárások nem szükségszerűen függesztik fel automatikusan a kapcsolódó szerződés-odaítélési eljárásokat.

(5) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a jogorvoslati eljárások lefolytatásáéért felelős szerv figyelembe veheti az ideiglenes intézkedések valószínű következményeit a honvédelmi és biztonsági érdekekre nézve, és határozhat úgy, hogy nem hoz ilyen intézkedéseket olyan esetben, amikor azok hátrányai meghaladhatják azok előnyeit. Az ideiglenes intézkedések elrendelésének elutasításáról szóló döntés nem érintheti az ilyen intézkedéseket kérő személy egyéb követeléseit.

(6) A tagállamok előírhatják, hogy ha a kártérítés követelésének jogalapja az, hogy egy döntést jogellenesen hoztak meg, a vitatott döntést először a szükséges hatáskörrel rendelkező szervnek semmissé kell nyilvánítania.

(7) A [38f.], [38g.] és [38h.] cikkben említett esetek kivételével az e cikk (1) bekezdésében említett hatáskörök gyakorlásának a szerződés odaítélése után megkötött szerződésre kifejtett hatásait a nemzeti jog határozza meg.

Továbbá az olyan esetek kivételével, amelyekben egy döntést a kártérítés megítélését megelőzően semmissé kell nyilvánítani, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a [38a.] cikk (5) bekezdésének, e cikk (3) bekezdésének vagy a [38c.–38h.] cikknek megfelelő szerződéskötés után a jogorvoslati eljárások lefolytatásáért felelős szerv hatásköre csak a kártérítésnek a jogosult részére történő megítélésére korlátozódik.

(8) A tagállamok biztosítják, hogy a jogorvoslati eljárásokért felelős szervek által hozott döntések ténylegesen végrehajthatók legyenek.

(9) Amennyiben a jogorvoslati eljárások lefolytatásáért felelős szervek jellegüket tekintve nem bírói testületek, döntéseiket minden esetben írásban kell indokolniuk. Továbbá erre az esetre rendelkezéseket kell hozni olyan eljárások biztosítására, amelyek révén a jogorvoslati szerv által hozott valamennyi, állítólagosan jogellenes intézkedést vagy az azokra átruházott hatáskörök gyakorlása során elkövetett bármilyen állítólagos hibát bírósági felülvizsgálat vagy egy olyan más szerv által nyújtott jogorvoslat tárgyává lehet tenni, amely az EK-Szerződés 234. cikke értelmében bíróság, és mind az ajánlatkérő szervtől, mind pedig a jogorvoslati szervtől független.

Az ilyen független szervek tagjainak kinevezése és hivatali idejük megszűnése a kinevezésért felelős hatóság, a hivatali idő és a visszahívhatóság tekintetében ugyanolyan feltételek mellett történik, mint a bírák esetében. Legalább e független szerv elnökének ugyanolyan jogi és szakmai képesítéssel kell rendelkeznie, mint a bírói testület tagjainak. A független testület a határozatait kontradiktórius eljárásban hozza meg, és e határozatok végrehajtása, az egyes tagállamok által meghatározott módon, kötelező.

A tagállamok biztosíthatják továbbá, hogy a jogorvoslati szervek tagjai minden fellebbviteli fokon személyesen jogosultak legyenek érzékeny információk kezelésére. A tagállamok kijelölhetnek vagy létrehozhatnak olyan különleges jogorvoslati szervet, amely kizárólag a honvédelem és biztonság területén illetékes.

(Ez a módosítás a 2007/66/EK irányelvvel módosított 89/665/EGK irányelv 2. cikkén alapul.)

Indokolás

E módosítás célja a jogorvoslati eljárásokra vonatkozó előírások kiegészítése.

Módosítás 51

Irányelvre irányuló javaslat

38 c cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

38c. cikk

Szerződéskötési tilalmi időszak

(1) A tagállamok az e cikk (2) bekezdésében, valamint a [38e.] cikkben említett minimumfeltételeket tiszteletben tartó, szükséges rendelkezések elfogadásával biztosítják, hogy a [38a.] cikk (3) bekezdésében említett személyek számára az ajánlatkérők szerződés odaítéléséről szóló döntéseivel szembeni hatékony jogorvoslatra elegendő idő álljon rendelkezésre.

(2) Az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződés megkötésére a szerződés odaítéléséről szóló ajánlatkérői döntésnek az érintett ajánlattevők és részvételre jelentkezők részére faxon vagy elektronikus úton való megküldésének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárta előtt, vagy egyéb kommunikációs eszköz felhasználása esetén, vagy a szerződés odaítéléséről szóló döntésnek az érintett ajánlattevők és részvételre jelentkezők részére való megküldésének időpontját követő naptól számított legalább tizenöt naptári nap lejárta előtt vagy a szerződés odaítéléséről szóló döntés kézhezvételének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárata előtt nem kerülhet sor.

Az ajánlattevők akkor tekintendők érintettnek, ha még véglegesen nem lettek kizárva. A kizárás akkor végleges, ha arról az érintett ajánlattevőket értesítették, továbbá ha a kizárást egy független jogorvoslati szerv jogszerűnek ítélte, vagy ha a kizárás ellen jogorvoslati eljárásnak többé már nincs helye.

A részvételre jelentkezők akkor tekintendők érintettnek, ha a jelentkezésük elutasítására vonatkozó tájékoztatást az ajánlatkérő nem tette hozzáférhetővé az érintett ajánlattevőknek a szerződés odaítéléséről szóló döntésről való értesítését megelőzően.

(Ez a módosítás a 2007/66/EK irányelvvel módosított 89/665/EGK irányelv 2a. cikkén alapul.)

Indokolás

A jogorvoslati eljárás ezen irányelvbe történő felvétele az igazi piacnyitás célját szolgálja, biztosítja az érintett ajánlattevők hatékony jogvédelmét csakúgy, mint az átláthatóságot és a megkülönböztetésmentességet a szerződések odaítélése során, a tagállamok titkos információk védelmére vonatkozó szükségletének sérelme nélkül.

Módosítás 52

Irányelvre irányuló javaslat

38 d cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

38d. cikk

Eltérések a szerződéskötési tilalmi időszaktól

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a [38c.] cikk (2) bekezdésében említett határidőket a következő esetekben nem kell alkalmazni:

a) ha ezen irányelv nem írja elő az ajánlati felhívás előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét;

b) ha a [38c.] cikk (2) bekezdése szerinti egyetlen érintett ajánlattevő az, akinek a szerződést odaítélik, és nincsenek érintett pályázók;

c) a 21. cikk szerinti keretmegállapodáson alapuló szerződések esetében. Ezen eltérés alkalmazása esetén a tagállamok biztosítják, hogy a szerződés a [38f.] és [38h.] cikkel összhangban érvénytelen, amennyiben:

- megsértették a 21. cikk (4) bekezdésének második albekezdését, és

- a szerződés becsült értéke eléri, vagy meghaladja a 6. cikkben megállapított értékhatárokat.

(Ez a módosítás a 2007/66/EK irányelvvel módosított 89/665/EGK irányelv 2b. cikkén alapul.)

Indokolás

Módosítás 53

Irányelvre irányuló javaslat

38 e cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

38e. cikk

A jogorvoslati kérelem benyújtásának határideje

Amennyiben egy tagállam előírja, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződés-odaítélési eljárás keretében vagy azzal kapcsolatban az ajánlatkérő által hozott döntés elleni jogorvoslati kérelmeket meghatározott határidő lejárta előtt kell benyújtani, úgy ez a határidő az ajánlatkérő döntésének az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére faxon vagy elektronikus úton való megküldésének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap, vagy az ajánlatkérő döntésének az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére egyéb kommunikációs eszköz felhasználásával való megküldésének időpontját követő naptól számított legalább tizenöt naptári nap vagy az ajánlatkérő döntésének kézhezvételét követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejártakor szűnik meg. Az ajánlatkérő döntéséről való tájékoztatásban minden egyes ajánlattevővel vagy részvételre jelentkezővel közölni kell a lényeges indokok összefoglalását. A [38b.] cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett határozatok elleni jogorvoslati kérelmek esetében, amely határozatokra nem vonatkozik külön értesítési szabály, a határidő az érintett döntés közzétételének időpontjától számított legalább tíz nap.

(Ez a módosítás a 2007/66/EK irányelvvel módosított 89/665/EGK irányelv 2c. cikkén alapul.)

Indokolás

Módosítás 54

Irányelvre irányuló javaslat

38 f cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

38f. cikk

Érvénytelenség

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az alábbi esetekben az ajánlatkérőtől független jogorvoslati szerv a szerződést érvénytelennek nyilvánítja, vagy annak döntése következményeként a szerződés érvénytelenné válik a következő esetek egyikének fennállása esetén:

a) amennyiben az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül ítélt oda szerződést úgy, hogy a jelen irányelv alapján ez nem volt megengedhető;

b) a [38a.] cikk (5) bekezdésének, a [38b.] cikk (3) bekezdésének vagy a [38c.] cikk (2) bekezdésének megsértése esetén, amennyiben ez a jogsértés a jogorvoslatot kérelmező ajánlattevőt megfosztotta a szerződéskötést megelőző jogorvoslat lehetőségétől, amennyiben az ilyen jogsértés a jelen irányelv más megsértésével is összefüggésben áll, amennyiben ez utóbbi jogsértés hatással volt jogorvoslati kérelmet benyújtó ajánlattevőnek a szerződés megszerzésére vonatkozó esélyeire;

c) a [38d.] cikk c) pontja második albekezdésében említett esetekben, amennyiben a tagállamok a dinamikus beszerzési rendszeren alapuló szerződések tekintetében éltek a szerződéskötési tilalmi időszaktól való eltérés lehetőségével.

(2) A szerződés érvénytelenségének megállapításából fakadó következményeket a nemzeti jogszabályok határozzák meg. A nemzeti jogszabályok előírhatják valamennyi szerződéses kötelezettség visszamenőleges hatályú megszüntetését, vagy a teljesítendő kötelezettségekre korlátozhatják a megszüntetés hatályát. Ez utóbbi esetben a tagállamok előírják a [38g.] cikk (2) bekezdése szerinti alternatív szankciók alkalmazását.

(3) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérőtől független jogorvoslati szerv nem nyilváníthat érvénytelennek egy szerződést annak ellenére, hogy azt az (1) bekezdésben említett indokok alapján jogellenesen ítéltek oda, ha a jogorvoslati szerv valamennyi lényeges szempont megvizsgálását követően úgy ítéli meg, hogy az érintett tagállam jogos, alapvető biztonsági érdekei miatt hatályban kell tartani a szerződést. Ebben az esetben a tagállamok e szankció helyett a [38g.] cikk (2) bekezdése szerinti alternatív szankciókat írnak elő.

A szerződés érvényességéhez fűződő gazdasági érdekek kizárólag akkor tekinthetők alapvető biztonsági érdeknek, ha kivételes körülmények között az érvénytelenség aránytalan következményekkel járna.

Ugyanakkor az adott szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdekek nem tekinthetők alapvető biztonsági érdeknek. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdekek magukban foglalják többek között a szerződés késedelmes teljesítéséből eredő költségeket, az új közbeszerzési eljárás indításához kapcsolódó költségeket, a szerződést teljesítő gazdasági szereplő megváltozását, valamint az érvénytelenségből eredő jogi kötelezettség költségeit.

(4) A tagállamok úgy kell rendelkezniük, hogy az (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó, amennyiben:

- az ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a szerződésnek a közbeszerzési eljárást megindító közlemény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül történő odaítélését ezen irányelv megengedhetővé teszi,

- az ajánlatkérő a [38j.] cikkben leírtaknak megfelelő hirdetményt tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amelyben kinyilvánítja a szerződés megkötésére vonatkozó szándékát, valamint

- a szerződés megkötésére nem az e hirdetmény kihirdetését követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárta előtt került sor.

(5) A tagállamoknak úgy kell rendelkezniük, hogy az (1) bekezdés c) pontja nem alkalmazandó, amennyiben:

- az ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a szerződés odaítélése összhangban áll a 21. cikk (4) bekezdésének második albekezdésével,

- az ajánlatkérő szerv az indokok 26. cikk (2) bekezdésében említett összegzésével együtt a 26. cikk (3) bekezdésétől függően megküldte a szerződés odaítéléséről szóló határozatot az érintett ajánlattevőknek, és

- a szerződés megkötésére nem a szerződés odaítéléséről szóló döntésnek az érintett ajánlattevők részére faxon vagy elektronikus úton való megküldése időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárata előtt, vagy egyéb kommunikációs eszköz felhasználása esetén vagy a szerződés odaítéléséről szóló döntésnek az érintett ajánlattevők részére való megküldése időpontját követő naptól számított legalább tizenöt naptári nap lejárata előtt, vagy a szerződés odaítéléséről szóló döntés kézhezvételének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárata előtt került sor.

(Ez a módosítás a 2007/66/EK irányelvvel módosított 89/665/EGK irányelv 2d. cikkén alapul.)

Indokolás

Módosítás 55

Irányelvre irányuló javaslat

38 g cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

38g. cikk

Ezen irányelv megsértése és az alternatív szankciók

(1) A [38a.] cikk (5) bekezdésének, a [38c.] cikk (3) bekezdésének vagy a [38c.] cikk (2) bekezdésének olyan megsértése esetén, amely nem tartozik a [38f.] cikk (1) bekezdése b) pontjának hatálya alá, a tagállamok a [38f.] cikk (1), (2) és (3) bekezdése szerinti érvénytelenséget vagy alternatív szankciókat írnak elő. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérőtől független jogorvoslati szerv ― valamennyi lényeges szempont megvizsgálását követően ― határozzon arról, hogy a szerződést érvénytelennek kell-e nyilvánítani, vagy alternatív szankciókat kell-e alkalmazni.

(2) Az alternatív szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. Az alternatív szankciók a következők:

- az ajánlatkérőre kiszabott bírság; vagy

- a szerződés időtartamának lerövidítése.

A tagállamok széles mérlegelési jogkört ruházhatnak a jogorvoslati szervre a tekintetben, hogy valamennyi lényeges tényezőt figyelembe vegye, ideértve a jogsértés súlyosságát, az ajánlatkérő magatartását, valamint ― a 38f. cikk (2) bekezdésében említett esetekben ― a szerződés hatályban maradásának mértékét.

A kártérítés megítélése e bekezdés értelmében nem minősül megfelelő szankciónak.

(Ez a módosítás a 2007/66/EK irányelvvel módosított 89/665/EGK irányelv 2e. cikkén alapul.)

Indokolás

Módosítás 56

Irányelvre irányuló javaslat

38 h cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

38h. cikk

Határidők

(1) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a [38f.] cikk (1) bekezdésének megfelelő jogorvoslat iránti kérelmet a következők szerint kell benyújtani:

a) az azt követő naptól számított legalább harminc naptári nap lejárta előtt, hogy

- az ajánlatkérő szerv a 22. cikk (4) bekezdésének, valamint a 23. és 24. cikknek megfelelően a szerződés odaítéléséről szóló hirdetményt tett közzé, feltéve hogy ez a hirdetmény tartalmazza az ajánlatkérő szerv indokolását arra a határozatára vonatkozóan, miszerint a szerződést az ajánlati felhívás előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül ítéli oda; vagy

- az ajánlatkérő tájékoztatta az érintett ajánlattevőket és részvételre jelentkezőket a szerződés megkötéséről, feltéve, hogy ez a tájékoztatás tartalmazza a 26. cikk (2) bekezdésében említett lényeges indokok összefoglalását, figyelemmel a 26. cikk (3) bekezdésére is. Ez a lehetőség a [38d.] cikk c) pontjában említett esetekre is vonatkozik; és

b) minden esetben a szerződés megkötésének időpontját követő naptól számított legalább hat hónap lejárta előtt.

(2) Minden más esetben, ideértve a [38g.] cikk (1) bekezdésének megfelelő jogorvoslat iránti kérelmet is, a jogorvoslati kérelmek határidejét ― a [38e.] cikkre is figyelemmel ― a nemzeti jog határozza meg.

(Ez a módosítás a 2007/66/EK irányelvvel módosított 89/665/EGK irányelv 2f. cikkén alapul.)

Indokolás

Módosítás 57

Irányelvre irányuló javaslat

38 i cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

38i. cikk

Korrekciós mechanizmus

(1) A Bizottság akkor alkalmazhatja a (2)–(5) bekezdésben meghatározott eljárást, amennyiben úgy véli, hogy a közbeszerzésre vonatkozó közösségi jogszabályokat súlyosan megsértették egy, a jelen irányelv hatálya alá tartozó szerződés-odaítélési eljárás során.

(2) A Bizottság értesíti az érintett tagállamot és ajánlatkérőt azokról az okokról, amelyek alapján úgy véli, hogy súlyos jogsértés történt, valamint kéri a jogsértés orvosolását. A Bizottság az adott eset körülményeit is figyelembe véve ésszerű határidőt szab az érintett tagállam számára a válaszadásra.

(3) A (2) bekezdésben említett határidőn belül az érintett tagállam közli a Bizottsággal a következőket:

a) annak megerősítése, hogy a jogsértést megszüntették;

b) indokolással ellátott beadvány arra vonatkozóan, hogy miért nem történt megszüntetés; vagy

c) értesítés, mely szerint a szerződés-odaítélési eljárást az ajánlatkérő saját kezdeményezésére vagy a 38b. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott hatáskörök alapján felfüggesztették.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerint közölt, indokolással ellátott beadvány többek között arra is hivatkozhat, hogy az állítólagos jogsértés már egy bírósági vagy egyéb felülvizsgálat, vagy egy, a [38b.] cikk (9) bekezdésében említett jogorvoslat tárgyát képezi. Ilyen esetben a tagállam tájékoztatja a Bizottságot az eljárások, a felülvizsgálat vagy a jogorvoslat eredményéről, amint az ismertté válik.

(5) Olyan esetben, amikor értesítést küldtek arról, hogy egy szerződés-odaítélési eljárást a (3) bekezdés c) pontja szerint felfüggesztettek, az érintett tagállam értesíti a Bizottságot a felfüggesztés megszüntetésének időpontjáról vagy arról az időpontról, amikor teljes egészében vagy részben ugyanarra a tárgyra vonatkozó újabb szerződés-odaítélési eljárás kezdődött meg. Ebben az értesítésben meg kell erősíteni, hogy az állítólagos jogsértést megszüntették, vagy annak tartalmaznia kell egy indokolással ellátott beadványt arról, hogy miért nem történt korrekció.

(Ez a módosítás a 2007/66/EK irányelvvel módosított 89/665/EGK irányelv 3. cikkén alapul.)

Indokolás

Módosítás 58

Irányelvre irányuló javaslat

38 j cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

38j. cikk

Az önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény tartalma

A [38f.] cikk (4) bekezdésének második francia bekezdésében említett hirdetmény — amelynek formáját a Bizottság a 41. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban fogadja el — a következő információkat tartalmazza:

a) az ajánlatkérő megnevezése és elérhetőségi adatai,

b) a szerződés tárgyának leírása;

c) az ajánlatkérő azon döntésének indokolása, miszerint a szerződést a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül ítéli oda;

d) azon gazdasági szereplő neve és elérhetőségi adatai, akinek a javára a szerződés odaítéléséről szóló döntést hozták;

e) adott esetben az ajánlatkérő által hasznosnak ítélt bármely egyéb információ.

(Ez a módosítás a 2007/66/EK irányelvvel módosított 89/665/EGK irányelv 3a. cikkén alapul.)

Indokolás

Módosítás 59

Irányelvre irányuló javaslat

41 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 6. cikk szerinti értékhatárok felülvizsgálatát illetően az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában, valamint (4) bekezdésének b) és e) pontjában előírt határidők két hétre módosulnak, a 2004/18/EK irányelv 78. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében és ugyanazon cikk (4) bekezdésében előírt kiszámítási és közzétételi szabályokból következő megkötések miatt.

A 6. cikk szerinti értékhatárok felülvizsgálatát illetően az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában, valamint (4) bekezdésének b) és e) pontjában előírt határidők egy hónapra módosulnak, a 2004/18/EK irányelv 78. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében és ugyanazon cikk (4) bekezdésében előírt kiszámítási és közzétételi szabályokból következő megkötések miatt.

Módosítás 60

Irányelvre irányuló javaslat

44 cikk

2004/18/EK irányelv

10 cikk


A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A honvédelem és a biztonság terén működő ajánlatkérő szervek által odaítélt közbeszerzési szerződésekre – a XXXX/X/EK irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési szerződések kivételével – ezt az irányelvet kell alkalmazni. Ez az irányelv a XXXX/X/EK irányelv alkalmazási köréből az említett irányelv 8. és 9. cikke alapján kizárt közbeszerzési szerződésekre nem alkalmazható.	A honvédelem és a biztonság terén működő ajánlatkérő szervek által odaítélt közbeszerzési szerződésekre – a XXXX/X/EK irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési szerződések kivételével – ezt az irányelvet kell alkalmazni, a Szerződés 296. cikkének sérelme nélkül. Ez az irányelv a XXXX/X/EK irányelv alkalmazási köréből az említett irányelv 8. és 9. cikke alapján kizárt közbeszerzési szerződésekre nem alkalmazható.

Indokolás

E módosítás csupán pontosítás.

Módosítás 61

Irányelvre irányuló javaslat

45 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

45a. cikk

Jelentéstétel

(1) A Bizottság …-ig* jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek az ezen irányelv és különösen annak 39. és 40. cikke tagállamok általi átültetésére hozott intézkedésekről.

(2) A Bizottság legkésőbb …-i** kezdettel rendszeresen jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásáról, valamint annak a védelmi felszerelések európai piacának fejlődésére és az európai védelmi ágazat ipari és technológiai alapjaira gyakorolt hatásáról.

________

* Ezen irányelv átültetését követő tizenkét hónap elteltével.

** Ezen irányelv hatálybalépésének időpontját követő öt évvel.

Módosítás 62

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – táblázat – 2 sor – 3 oszlop

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

60110000-2-től 60183000-4-ig (kivéve 60160000-7, 60161000-4), és 64120000-3-tól 64121200-2-ig

60100000-9, 60110000-2-től 60183000-4-ig (kivéve 60160000-7, 60161000-4), 63100000-0-tól 63111000-0-ig, 63120000-6-tól 63121100-4-ig, 63122000-0, 63520000-0-tól 63700000-6-ig, és 64120000-3-tól 64121200-2-ig

Indokolás

Az ebben az irányelvben szereplő építési beruházások, árubeszerzések és/vagy szolgáltatások teljessége kedvéért a mellékletet ki kell egészíteni.

Módosítás 63

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – táblázat – 3 sor – 3 oszlop

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

60410000-5-től 60424120-3-ig (kivéve 60411000-2, 60421000-5), és 60500000-3

60400000-2, 60410000-5-től 60424120-3-ig (kivéve 60411000-2, 60421000-5), és 60500000-3, 63100000-0-tól 63111000-0-ig, 63120000-6-tól 63121100-4-ig, 63122000-0, 63520000-0, 63521000-7, 63524000-8, és 63700000-6

Indokolás

Az ebben az irányelvben szereplő építési beruházások, árubeszerzések és/vagy szolgáltatások teljessége kedvéért a mellékletet ki kell egészíteni.

Módosítás 64

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 4 a sor (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4a)

Vasúti közlekedési szolgáltatások

60200000-0, 60220000-6

Indokolás

A logisztika nemcsak áruszállítás, hanem többféle szolgáltatás, mint a szállítás, raktározás és tárolás, a teljes ellátásilánc-menedzsment és az információáramlás kezelésének ötvözése révén többletértéket jelent. Ezért a jogalkotási javaslatnak ki kell terjednie egyes speciális, logisztikával kapcsolatos szolgáltatásokra a védelem és biztonság területén a jövőben alkalmazandó közbeszerzési szabályok hiányosságainak elkerülésére.

Módosítás 65

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 4 b sor (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4b)

Vízi szállítási szolgáltatások

60600000-4, 60620000-0, 60640000-6-tól 60651200-8-ig, 60651600-2

Indokolás

INDOKOLÁS

Előzmények

A védelmi felszerelések európai piacait a széttöredezettség jellemzi. Az 1990-es évek óta az Unióban egyre nőtt az a felismerés, hogy e széttöredezettség kedvezőtlen gazdasági következményekkel jár. Ennek különböző okai vannak:

a) Az elmúlt 20 évben felére csökkentek a védelmi célú kiadások a nemzetközi politikai fejlemények hatására (ún. „békeosztalékok”), ennek következtében visszaesés mutatkozott a forgalomban, a foglalkoztatottak számában, a kutatás és a technológia területén pedig a beruházásokban. Egyelőre nem lehet számítani a védelmi célú kiadások növekedésére. A kiadások részletezve az alábbiak szerint oszlanak meg[1]:

2006-ban az EU-26[2] védelmi célú kiadásai 201 milliárd eurót tettek ki (47 milliárdot az Egyesült Királyságban és 35 milliót Máltán). Ebből az összegből 110 milliárd eurót tettek ki a személyzeti kiadások és 91 milliárd eurót a védelmi beszerzések. A 91 milliárd euróból 39 milliárd jut beruházásokra, beleértve a kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásokat is; 43 milliárd műveletekre és karbantartásra, további 9 milliárd pedig egyéb kiadásokra, beleértve az infrastruktúrához illetve építkezésekhez kapcsolódó kiadásokat.

E számadatokat az USA adataival összehasonlítva a következők állapíthatók meg[3]: Az USA 2006-ban összesen 491 milliárd eurót fordított védelmi célokra, vagyis a bruttó hazai termék 4,7%-át. A műveletekre és karbantartásra fordított kiadások 169 milliárd eurót tettek ki, míg beruházásokra 141 milliárd eurót fordítottak.

b) Az új fegyverrendszerek fejlesztésének költségei oly mértékben megnőttek, hogy még a nagyobb tagállamok is nehezen tudják vállalni az ezzel járó pénzügyi terheket.[4]

c) A hidegháborút követően a fegyveres erők újabb struktúráinak kialakulása egyrészt azt eredményezte, hogy a darabszámot tekintve kevesebb hagyományos eszközre volt szükség, másrészt minőségileg más védelmi képességek iránti új igények jelentkeztek.

Emiatt a cél a nagyobb költséghatékonyság elérése, mely a nemzeti költségvetések és az ipar számára egyaránt előnyös, és nem utolsósorban ennek köszönhetően a lehető legjobb felszereléssel lehet ellátni a fegyveres erőket.

Az európai biztonság- és védelempolitika megvalósítása megkívánja a szükséges kapacitások kiépítését, ehhez pedig teljesítőképes európai iparágra van szükség. Az európai védelmi technológiai és védelmi ipari bázis, valamint a védelmi felszerelések európai piacának létrehozása ehhez járul hozzá. Mindkettő rendelkezik a szükséges képességekkel ahhoz, hogy teljesítse a globális védelmi feladatokat és szembenézzen a védelem területén felmerülő új kihívásokkal.

Az EK-Szerződés 296. cikke

A védelmi beszerzések alapvetően a 2004/18/EK irányelv (10. cikk) hatálya alá tartoznak, figyelemmel az EK-Szerződés 296. cikkére, mely nemzetbiztonsági okokból az uniós közbeszerzési szabályoktól való eltérést ír elő. Gyakorlatilag azonban a tagállamok rendszeresen az EK-Szerződés 296. cikkét alkalmazzák annak érdekében, hogy szinte minden katonai beszerzést kivegyenek a közösségi jog hatálya alól. Hasonló jelenség figyelhető meg az érzékeny, nem katonai jellegű biztonsági eszközök gazdaságilag egyre fontosabbá váló piacán. Mindkét esetben a tagállamok gyakran hivatkoznak a 2004/18/EK irányelv 14. cikkére a közösségi szabályok megkerülése érdekében. Következésképpen e területen a legtöbb eszköz beszerzése nemzeti előírások és eljárások szerint történik. Statisztikai adatok szerint 2000 és 2004 között az EU-15 a védelmi eszközök beszerzésére vonatkozó valamennyi szerződés csupán 13%-át hirdette meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és jelentős eltérések mutatkoztak az egyes országok között (2% Németország, 24% Franciaország esetében)[5]. Az eltérések tehát, melyeknek kivételt kellene képezniük, a gyakorlatban általános szabállyá léptek elő.

A tagállamok e gyakorlata ellentmond az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatának, mely kimondja, hogy az EK-Szerződés 296. cikkének alkalmazását továbbra is korlátozott számú, indokoltan kivételes esetekre kell korlátozni.[6] Egy értelmező közleményében a Bizottság levonta a következtetéseket az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatából, és ismertette, hogy a jövőben hasonló esetekben milyen formában kíván eljárni.[7]

A védelmi felszerelések beszerzéséről szóló irányelv

Ennek az irányelvjavaslatnak (COM(2007) 766) figyelembe kell vennie a tagállamok azzal kapcsolatos aggályát, hogy a meglévő 18/2004/EK irányelv nem veszi tekintetbe kellőképpen a katonai beszerzések sajátosságait. Az irányelvjavaslatot 2007. december 5-én terjesztették elő a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről szóló irányelvjavaslattal (COM(2007)0765) és a Bizottság egy közleményével[8] együtt. Mindkét irányelv célja a közös fegyverpiac létrehozása, azonban olyan eszközök segítségével, melyeket egymástól függetlenül kell kezelni.

Az irányelvjavaslat célja olyan egységes európai jogi keret létrehozása, mely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy biztonsági érdekeik veszélyeztetése nélkül alkalmazhassák a közösségi jogot. Ezáltal a tagállamoknak egyre ritkábban kell alkalmazniuk az EK-Szerződés 296. cikkét. Ez más szóval azt jelenti, hogy az EK-Szerződés 296. cikke továbbra is hatályban marad, de azt csak az EK-Szerződésben előírt és az Európai Bíróság által meghatározott módon a valóban kivételes esetekre kell korlátozni. Így az EK-Szerződés 296. cikkét csak azokban az esetekben alkalmaznák, melyekben az új irányelv különleges előírásai nem elegendőek a tagállamok biztonsági érdekeinek védelméhez.

Az előadó egyetért az irányelvjavaslat célkitűzéseivel. Az Európai Parlamentnek a védelmi beszerzésről szóló zöld könyvre vonatkozó 2005. november 17-i állásfoglalásából[9] következően, amelyben felhívta a Bizottságot, hogy készítsen a tagállamok biztonsági érdekeit különösen figyelembe vevő olyan irányelvtervezetet, amely továbbfejleszti a közös kül- és biztonságpolitikát, támogatja a nagyobb európai kohéziót, megőrzi az Unió „civil hatalom” jellegét, és különös figyelmet szentel az ebben az ágazatban hangsúlyozottan jelen lévő KKV-knak, e jelentés különös figyelmet szentel a következő pontoknak:

A biztonsági és fegyverpiacon történő beszerzések gyakori átfedése miatt az előadó egyetért a Bizottsággal a tekintetben, hogy mind a védelem, mind pedig a biztonság területét az irányelvjavaslat alkalmazási körébe kell vonni. Mivel minden, az alkalmazási körbe eső szerződésről elmondható, hogy érzékeny információkat tartalmaz, javasoljuk, hogy az alkalmazási kör az 1. cikkben egységesen kerüljön meghatározásra. Megoldandó az abból fakadó problémát, hogy a védelmi szerződések alkalmazási körét meghatározó fegyverek, lőszerek és háborús eszközök 1958-ból származó listája már nem aktuális, javasoljuk, hogy erről készüljön modern értelmezés, különösen a katonai felszerelések évente frissített közös uniós listájának felhasználásával.

Az EK-Szerződés 296. cikke (1) bekezdésének a) pontjában leírt kivételekről szóló rendelkezés ezen irányelvtől függetlenül életben marad, azonban a közbeszerzési jogszabályoknak megfelelő formában átemelődik ezen irányelv 9. cikkébe, a jogbiztonság javítása és az EK-Szerződés 296. cikkének visszaélésszerű vagy elkerülhető alkalmazásának megakadályozása végett.

Az információk és az ellátás biztonságának tekintetében az ajánlatkérő számára fontos, hogy az ajánlattevőtől a lehető legmegbízhatóbb kötelezettségvállalást kapja. Az ajánlattevő azonban nem nyújthat igazolás vagy végleges kötelezettségvállalást minden esetben, különösen egy alvállalkozó magatartására, vagy egy transzferjogosultságra vonatkozóan. Ezért a jelentéstervezet olyan módosításokat javasol, amelyeknek köszönhetően az ajánlattevők a gyakorlatban is megfelelhetnek a követelményeknek.

A jelentéstervezet másik alapvető eleme a jogorvoslati eljárás felvétele. Ennek célja az érintett ajánlattevők hatékony jogvédelmének biztosítása, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség növelése a szerződések odaítélése során, ezáltal hozzájárul a valódi piacnyitáshoz. A irányelvjavaslat jogorvoslati rendszere alapvetően a sztenderd jogorvoslati irányelvekhez igazodik, azonban ezzel egy időben figyelembe veszi a tagállamok egyedi érdekeit a honvédelmi és biztonsági szerződések odaítélése tekintetében.

[1] Az adatok az Európai Védelmi Ügynökségtől származnak. Lásd: http://www.eda.europa.eu/facts.aspx.
[2] Dánia nem vesz részt az Európai Védelmi Ügynökség munkájában.
[3] http://www.eda.europa.eu/genericitem.aspx?area=Facts&id=310.
[4] Lásd: Burkard Schmitt, „From cooperation to integration, Defence and Aerospace Industries in Europe”, Chaillot Paper 40, Párizs, 2000. július, 6. o. kk.
[5] Hatásvizsgálat az irányelvjavaslathoz: COM(2007) 766, 11. melléklet, 78. oldal: A védelmi beszerzésekhez kapcsolódó szerződések Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételi aránya.
[6] Európai Bíróság, C-414/1997, Bizottság/Spanyolország; vö. Európai Bíróság, C-337/2005, Bizottság/Olaszország is.
[7] Értelmező közlemény a Szerződés 296. cikkének a védelmi beszerzések területén történő alkalmazásáról, COM (2006/0779)
[8] Stratégia az erősebb és versenyképesebb európai védelmi iparért, COM(2007)0764.
[9] „A honvédelem közbeszerzése, COM(2004) 0608; Jelentés a védelmi felszerelések beszerzéséről szóló zöld könyvről, Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, előadó: Joachim Würmeling, A6-0288/2005.

VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (12.9.2008)

a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

A vélemény előadója: Karl von Wogau

RÖVID INDOKOLÁS

A vélemény határozottan támogatja a védelmi felszereléseknek az európai biztonság- és védelempolitika (EBVP) és a tagállamok szolgálatában álló nyitott, átlátható és versenyképes európai piacának (VFEP) létrehozását.

Az európai szintű védelmi piac létrehozása javítja az uniós védelmi célú közbeszerzések átláthatóságát, javítja az EBVP-missziókban részt vevő katonák és polgári személyek felszereltségét, növeli az európai védelmi ipar versenyképességét, valamint a biztonság és a védelem területén elősegíti az adófizetők pénzének ésszerűbb elköltését.

A Külügyi Bizottság (AFET) és a Biztonság- és Védelempolitikai Albizottság (SEDE) úgy véli, hogy a javasolt irányelv a helyes irányba való elmozdulást jelenti.

A javasolt irányelv kiterjed a védelmi célú közbeszerzések különleges jellegére: az ajánlatkérő szerv a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást általános eljárásként alkalmazhatja, a jelöltektől az adatok biztonságára (az érzékeny adatok bizalmas jellegének biztosítására) vonatkozó, illetve az ellátás biztonságára (válság esetén a szállítás időben való biztosítására) vonatkozó különleges záradékokat követelhet meg.

A 296. cikk alkalmazása a Szerződés és a Bíróság által meghatározottak értelmében csak a valóban rendkívüli esetekre korlátozódik. Ez növeli az ajánlatkérő szervek jogi biztonságát.

Sor kerül a nemzeti közbeszerzési szabályok összehangolására, ami racionalizálja az e területen jellemző szabályozási sokszínűséget, és csökkenti az iparág igazgatási költségeit.

A Szerződésben foglalt elveket – különösen az átláthatóság, a megkülönböztetés-mentesség illetve az egyenlő bánásmód elvét – a védelmi és biztonsági piacon alkalmazni kell. Ez növeli majd a védelmi kiadások hatásfokát, és jobb ár–érték arányt biztosít.

Ezáltal az európai biztonság- és védelempolitika keretében indított műveletekben részt vevő erők felszereltsége jobbá válik.

Az AFET és a Biztonság- és Védelempolitikai Albizottság az alábbi konkrét változtatásokat javasolja a javasolt irányelv tökéletesítése céljából:

a) A javasolt védelmi célú közbeszerzésekről szóló irányelv hatályát az 1958-as tanácsi lista alapján kell meghatározni (a Szerződés korábbi 223. cikk (1) bekezdésének b) pontja – jelenlegi 296. cikkének – alkalmazási körébe tartozó áruk (fegyverek, lőszerek, hadianyagok) jegyzékének meghatározásáról szóló határozat). E jegyzék nem nyilvános uniós dokumentum, ezért jogi szempontból nem hozzáférhető. Ezenfelül a jegyzéket – amellett, hogy túl széles körű és általános – 50 évvel ezelőtti elfogadása óta soha nem aktualizálták.

b) Ha az 1958-as tanácsi jegyzéket lehetne alkalmazni, akkor a Tanácsnak a jegyzék aktualizálásához és közzétételéhez hozzá kellene járulnia.

c) Lehetséges alternatíva a Tanács által 2000. július 7-én elfogadott és rendszeresen felülvizsgált, a katonai felszereléseknek a fegyverkivitelről szóló uniós magatartási kódexbe beépített közös listája, amely a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről szóló irányelvjavaslat hatályának alapját is képezi egyben (az 1. cikk módosítása).

d) A tagállamok közötti kölcsönös bizalom megerősítése és a védelmi piac különleges jellegének figyelembevétele érdekében alapvetően fontos, hogy a tagállamok egyetértsenek a szállítás biztonságára és az adatok biztonságára vonatkozó közös elképzeléssel, és hogy megengedett legyen az előírt, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás alkalmazása, eleget téve ezáltal a védelmi célú közbeszerzési szerződések odaítélését érintő rugalmassági követelménynek.

e) Ami az adatok biztonságát illeti, a széttagolt nemzeti védelmi piacok megnyitása az európai biztonság- és védelempolitika számára azt feltételezi, hogy az ajánlatkérő szervek és a beszállítók biztosítékokkal rendelkezzenek és szolgáljanak arra vonatkozóan, hogy a minősített adatokat a közbeszerzési eljárás különböző szakaszaiban megfelelően védik, és hogy az EU védelmi vállalkozásait adatvédelmi alapon nem éri hátrányos megkülönböztetés székhelyük vagy a minősített adatok közzétételi folyamatának tartama miatt. Következésképpen a javasolt irányelvet egy uniós adatvédelmi rendszerrel kellene majd kiegészíteni (a 14. cikk módosítása).

f) Ami az ellátás biztonságát illeti, a széttagolt nemzeti védelmi piacok megnyitása az európai biztonság- és védelempolitika számára azt feltételezi, hogy az ajánlatkérő szervek biztosítékokkal rendelkezzenek és szolgáljanak arra vonatkozóan, hogy a beszállítókkal való szerződéskötéskor jogosan várják el, hogy a beszállítók az ellátást megbízható és versenyképes módon biztosítják és fogják biztosítani. Különös hangsúlyt kell fektetni az ajánlatkérő hatóságok közötti bizalomépítésre, mindenekelőtt az operatív sürgősséggel bíró körülmények fennállásakor. Az ellátás biztonsága érdekében javasoljuk a megfelelő garanciák közös rendszerét, amelyet ellenőrzési lehetőségek egészítenek ki. A Lisszaboni Szerződés kölcsönös segítségnyújtásról szóló cikke (28A. cikk (7) bekezdés)[1] a tagállamok közötti stabil ellátási biztonság nélkül semmitmondó lenne (a 15. cikk módosítása).

g) Javasoljuk, hogy a Bizottság évente készítsen jelentést az EP és a Tanács számára ezen irányelv végrehajtásáról. Ez a végrehajtási folyamat elszámoltathatóságát javítja (a 40a. (új) cikk módosítása).

Az Európai Bizottság a kompenzáció kérdését mellőzte, még csak nem is említette. A javasolt irányelvhez kapcsolódó bizottsági belső munkadokumentum[2] arra a következtetésre jutott, hogy az esetleges kompenzációs követelmények uniós joggal való összeegyeztethetőségének kérdését ajánlatos a tagállamokra bízni. A biztonsági és védelmi közbeszerzések területén a „jogos visszatérítésekkel” és a kompenzációval kapcsolatos jelenlegi politikák ronthatják a felszerelés minőségét, és növelhetik az EBVP-missziókban részt vevő személyekre vonatkozó biztonsági kockázatokat. E gyakorlat késedelmeket okozhat a közbeszerzési eljárásokban, és a felszerelések költségeinek növekedését okozhatja. Az Európai Parlament[3] ragaszkodik ahhoz, hogy a kompenzáció és a „jogos visszatérítések” gyakorlatát fel kell számolni. Az előadó elfogadja az Európai Bizottság azon okfejtését, hogy ebben a szakaszban nem vizsgálja meg a kompenzáció kérdését a javasolt irányelvben, mindazonáltal úgy véli, hogy e gyakorlat felszámolása érdekében ezt a kérdést a jövőben európai szinten fel kell vetni.

MÓDOSÍTÁSOK

A Külügyi Bizottság felhívja a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő módosításokat:

Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat 37 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(37) A részvételre jelentkezők alkalmassága ellenőrzésének és kiválasztásuknak átlátható feltételek mellett kell történnie. Ebből a célból meg kell jelölni azokat a megkülönböztetés-mentes szempontokat, amelyeket az ajánlatkérő szerv a pályázók kiválasztásánál alkalmazhat, és azokat az eszközöket, amelyek segítségével a gazdasági szereplők az ilyen szempontoknak való megfelelésüket bizonyíthatják. Úgyszintén az átláthatóság jegyében az ajánlatkérő szerv számára elő kell írni, hogy amint a szerződésre pályázatot ír ki, adja meg azokat a kiválasztási szempontokat, amelyeket alkalmazni fog, és a szakmai alkalmasságnak azt a szintjét, amelyet a gazdasági szereplőktől a közbeszerzési eljárásban való részvételük engedélyezéséhez megkövetel.	(37) A részvételre jelentkezők alkalmassága ellenőrzésének és kiválasztásuknak átlátható feltételek mellett kell történnie. Ebből a célból meg kell jelölni azokat a megkülönböztetés-mentes szempontokat, amelyeket az ajánlatkérő szerv a pályázók kiválasztásánál alkalmazhat, és azokat az eszközöket, amelyek segítségével a gazdasági szereplők az ilyen szempontoknak való megfelelésüket bizonyíthatják. Úgyszintén az átláthatóság jegyében az ajánlatkérő szerv számára elő kell írni, hogy amint a szerződésre pályázatot ír ki, adja meg azokat a kiválasztási szempontokat, amelyeket alkalmazni fog, és a szakmai alkalmasságnak azt a szintjét, amelyet a gazdasági szereplőktől a közbeszerzési eljárásban való részvételük engedélyezéséhez megkövetel. A részvételre jelentkezők kiválasztása során az ajánlatkérő szerveknek tekintettel kell lennie az európai értelemben vett autonómiára és működési szuverenitásra, arra, hogy az európai ipart és technológiát továbbra is előnyben kell részesíteni, amennyiben ez gazdasági előnyökkel jár, valamint arra, hogy a harmadik országokkal szemben a piaci hozzáférés tekintetében viszonosságnak kell érvényesülnie.
Indokolás
This amendment reflects the growing consensus among Member States about the need to develop a "truly European Defence Technological and Industrial Base" ('A Strategy for the European Defence Technological And Industrial Base', EDA Steering Board, 14 May 2007). Within the EDA framework, Member States have decided to identify "key technologies" that Europe "must seek to preserve or develop" and have claimed that "military capability need is the prime criterion" but that "the needs of autonomy and operational sovereignty, and the need to sustain pre-eminence where this is economically valuable" should also be considered. This amendment aims to include some of the useful political work done at the level of the EDA in this Directive, in order to improve EU policy coherence in this field.
Módosítás 2 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a Tanács 1958. április 15-i határozatában említett fegyver-, lőszer- és/vagy hadianyag beszerzése, illetve, adott esetben, az e beszerzésekhez szorosan kapcsolódó, építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések;	a) katonai felhasználásra tervezett és a katonai felszereléseknek a fegyverkivitelről szóló uniós magatartási kódexbe beépített közös listáján szereplő termék beszerzése, illetve adott esetben az e beszerzésekhez szorosan kapcsolódó közbeszerzési szerződések;
Indokolás
Az 1958. április 15-i tanácsi határozat nem nyilvános, hivatalos uniós dokumentum, ezért jogi szempontból nem hozzáférhető. Ezenfelül e jegyzéket 50 évvel ezelőtti elfogadása óta soha nem aktualizálták. Jobb alternatíva a Tanács által 2000. július 7-én elfogadott és rendszeresen felülvizsgált, a katonai felszereléseknek a fegyverkivitelről szóló uniós magatartási kódexbe beépített közös listája, amely a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről szóló irányelvjavaslat hatályának alapját is képezi egyben.
Módosítás 3 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatkérő szervek a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetés-mentes bánásmódban részesítik, és átlátható módon járnak el.	Az ajánlatkérő szervek a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetés-mentes bánásmódban részesítik, és átlátható módon járnak el. A gazdasági szereplőkkel folytatott kapcsolatuk során az ajánlatkérő szerveknek tekintettel kell lennie arra, hogy az európai ipart és technológiát továbbra is előnyben kell részesíteni, amennyiben ez gazdasági előnyökkel jár, valamint arra, hogy a harmadik országokkal szemben a piaci hozzáférés tekintetében viszonosságnak kell érvényesülnie.
Indokolás
This amendment reflects the growing consensus among Member States about the need to develop a "truly European Defence Technological and Industrial Base" ('A Strategy for the European Defence Technological And Industrial Base', EDA Steering Board, 14 May 2007). Within the EDA framework, Member States have decided to identify "key technologies" that Europe "must seek to preserve or develop" and have claimed that "military capability need is the prime criterion" but that "the needs of autonomy and operational sovereignty, and the need to sustain pre-eminence where this is economically valuable" should also be considered. This amendment aims to include some of the useful political work done at the level of the EDA in this Directive, in order to improve EU policy coherence in this field.
Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az olyan közbeszerződési szerződések esetében, amelyek érzékeny jellegű információkat használnak fel, igényelnek és/vagy tartalmaznak, az ajánlatkérő szerv az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározza az érintett információk megfelelő szintű biztonságának biztosításához szükséges intézkedéseket és követelményeket.	1. Az olyan közbeszerződési szerződések esetében, amelyek érzékeny jellegű információkat használnak fel, igényelnek és/vagy tartalmaznak, az ajánlatkérő szerv az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározza az érintett információk megfelelő szintű biztonságának biztosításához szükséges intézkedéseket és követelményeket.
E célból az ajánlatkérő szerv megkövetelheti az ajánlattevőktől, hogy ajánlatuk tartalmazza a következő elemeket:	E célból az ajánlatkérő szerv megkövetelheti az ajánlattevőktől, hogy ajánlatuk tartalmazza a következő elemeket:
a) arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a már azonosított alvállalkozók rendelkeznek a szükséges kapacitásokkal mindazon érzékeny jellegű információk titkosságának védelméhez, amelyekhez hozzáférnek, illetve amelyek az alvállalkozásban elvégzett teljesítés során keletkeznek,	a) arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a már azonosított alvállalkozók rendelkeznek a szükséges kapacitásokkal mindazon érzékeny jellegű információk titkosságának védelméhez, amelyekhez hozzáférnek, illetve amelyek az alvállalkozásban elvégzett teljesítés során keletkeznek,
b) az ajánlattevők kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy a szerződés végrehajtásába bevonandó jövőbeli új alvállalkozókkal kapcsolatban ugyanilyen bizonyítékokat benyújtanak,	b) az ajánlattevők kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy a szerződés végrehajtásába bevonandó jövőbeli új alvállalkozókkal kapcsolatban ugyanilyen bizonyítékokat benyújtanak,
c) az ajánlattevők kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy a szerződés végrehajtása során, illetve a szerződés végrehajtását és lejártát követően biztosítják minden érzékeny jellegű információ titkosságát.	c) az ajánlattevők kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy a szerződés végrehajtása során, illetve a szerződés végrehajtását és lejártát követően biztosítják minden érzékeny jellegű információ titkosságát.
	2. Ezen irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele után legkésőbb egy évvel a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszt egy olyan uniós adatbiztonsági rendszerre irányuló javaslatot, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szervek és az európai vállalkozások közötti információcserét.
Indokolás
A széttagolt nemzeti védelmi piacok megnyitása az európai biztonság- és védelempolitika számára azt feltételezi, hogy a minősített adatokat a közbeszerzési eljárás különböző szakaszaiban megfelelően védik, és hogy az EU egymással versengő védelmi vállalkozásait adatvédelmi alapon nem éri hátrányos megkülönböztetés székhelyük vagy a minősített adatok közzétételi folyamatának tartama miatt. A javasolt irányelvet egy uniós adatvédelmi rendszerrel kellene kiegészíteni.
Módosítás 5 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A közösségi jognak való megfelelés követelményének fenntartása mellett, az ajánlatkérő szerv az ellátás biztonságának garantálására vonatkozó követelményeket támaszthat.	1. A közösségi jognak való megfelelés követelményének fenntartása mellett, az ajánlatkérő szerv az ellátás biztonságának garantálására vonatkozó követelményeket támaszthat.
E célból az ajánlatkérő szerv megkövetelheti az ajánlattevőktől, hogy ajánlatuk tartalmazza a következő elemeket:	E célból az ajánlatkérő szerv megkövetelheti az ajánlattevőktől, hogy ajánlatuk tartalmazza a következő elemeket:
a) arra vonatkozó igazolás, hogy az ajánlattevő képes lesz teljesíteni a szerződéshez kapcsolódó áruk exportjával, szállításával és továbbításával kapcsolatos kötelezettségeit, beleértve az érintett tagállam vagy tagállamok kötelezettségvállalását,	a) arra vonatkozó igazolás, hogy az ajánlattevő képes lesz teljesíteni a szerződéshez kapcsolódó áruk exportjával, szállításával és továbbításával kapcsolatos kötelezettségeit, beleértve az érintett tagállam vagy tagállamok kötelezettségvállalását,
b) arra vonatkozó igazolás, hogy az ajánlattevő ellátási láncának elhelyezkedése és megszervezése lehetővé teszi számára az ajánlatkérő szerv által az ellátás biztonságára vonatkozóan az ajánlattételi dokumentációban előírt követelmények teljesítését,	b) arra vonatkozó igazolás, hogy az ajánlattevő ellátási láncának elhelyezkedése és megszervezése lehetővé teszi számára az ajánlatkérő szerv által az ellátás biztonságára vonatkozóan az ajánlattételi dokumentációban előírt követelmények teljesítését,
c) az ajánlattevő kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy sürgős esetekben illetve válság vagy fegyveres konfliktus esetén eleget tesz az ajánlatkérő szerv esetleges megnövekedett igényeinek,	c) az ajánlattevő kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy sürgős esetekben illetve válság vagy fegyveres konfliktus esetén eleget tesz az ajánlatkérő szerv esetleges megnövekedett igényeinek,
d) a nemzeti hatóságok kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy nem akadályozzák meg az ajánlattevőt abban, hogy sürgős esetekben illetve válság vagy fegyveres konfliktus esetén eleget tegyen az ajánlatkérő szerv esetleges megnövekedett igényeinek,	d) a nemzeti hatóságok kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy nem akadályozzák meg az ajánlattevőt abban, hogy sürgős esetekben illetve válság vagy fegyveres konfliktus esetén eleget tegyen az ajánlatkérő szerv esetleges megnövekedett igényeinek,
e) az ajánlattevő kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy biztosítja a szerződés tárgyát képező áruk karbantartását, korszerűsítését és fejlesztését,	e) az ajánlattevő kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy biztosítja a szerződés tárgyát képező áruk karbantartását, korszerűsítését és fejlesztését,
f) az ajánlattevő kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy időben értesíti az ajánlatkérő szervet a szervezetében vagy ipari stratégiájában bekövetkezett olyan változásokról, amelyek érinthetik az ajánlatkérő szerv irányában fennálló kötelezettségeit.	f) az ajánlattevő kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy időben értesíti az ajánlatkérő szervet a szervezetében vagy ipari stratégiájában bekövetkezett olyan változásokról, amelyek érinthetik az ajánlatkérő szerv irányában fennálló kötelezettségeit.
Az ajánlatkérő szerv az ajánlattételhez szükséges dokumentációban vagy a szerződéshez kapcsolódó dokumentumokban pontosítja az előírt követelményeket.	Az ajánlatkérő szerv az ajánlattételhez szükséges dokumentációban vagy a szerződéshez kapcsolódó dokumentumokban pontosítja az előírt követelményeket.
	2. Az ajánlatkérő szervek az egymás iránti kölcsönös bizalom fokozásán munkálkodnak. Ennek érdekében ezen irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele után legkésőbb egy évvel a Bizottság javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a stabil ellátásbiztonságot célzó megfelelő garanciák közös rendszeréről, amelyet ellenőrzési lehetőségek egészítenek ki.
Indokolás
A javasolt irányelv hatékonyságát növeli az ajánlatkérő szervek közötti fokozott kölcsönös bizalom, mindenekelőtt az operatív sürgősséggel bíró körülmények fennállásakor. Ez azt feltételezi, hogy az ajánlatkérő szervek biztosítékokkal rendelkezzenek és szolgáljanak arra vonatkozóan, hogy a beszállítókkal való szerződéskötéskor jogosan várják el, hogy a beszállítók az ellátást megbízható és versenyképes módon biztosítják és fogják biztosítani. Az ellátás biztonsága érdekében javasoljuk a megfelelő garanciák közös rendszerét, amelyet ellenőrzési lehetőségek egészítenek ki. A Lisszaboni Szerződés kölcsönös segítségnyújtásról szóló cikke (28A. cikk (7) bekezdés) a tagállamok közötti stabil ellátási biztonság nélkül semmitmondó lenne.
Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 20 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
.A kiegészítő építési munkák, illetve szolgáltatások teljesítése céljából odaítélt szerződések egybeszámított értéke azonban nem haladhatja meg az eredeti szerződés értékének 50 %-át;	.A kiegészítő építési munkák, illetve szolgáltatások teljesítése céljából odaítélt szerződések egybeszámított értéke azonban nem haladhatja meg az eredeti szerződés értékének 30%-át;
Indokolás
Ez csökkenti az ajánlattevők késztetését, hogy alacsony árajánlatot tegyenek abban a reményben, hogy azt a szerződés odaítélése után újratárgyalják. A módosítás korlátozza az ebből adódó lehetőséget a korrupciós gyakorlatra.
Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 30 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok nyomós közérdekből az első albekezdésben említett követelményektől való eltérésről is rendelkezhetnek.	törölve
Indokolás
A követelményektől való eltérés lehetősége komolyan aláássa a hitelességet. Korrupciós gyakorlatokra is lehetőséget biztosít. Ezért nem szabad az eltéréseket engedni.
Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat 37 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) ha a szerződés odaítélése az ajánlatkérő szerv szempontjából gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján történik, a kérdéses közbeszerzési szerződés tárgyával összefüggő különböző szempontok alapján, mint például a minőség, az ár, a műszaki érték, a funkcionális jellemzők, a környezetvédelmi jellemzők, a használat illetve a teljes élettartam során felmerülő költségek, a költséghatékonyság, a vevőszolgálat és a technikai segítségnyújtás, a szállítási határnap vagy határidő, illetve a teljesítési határidő, az ellátás biztonsága, az interoperabilitás; vagy	a) ha a szerződés odaítélése az ajánlatkérő szerv szempontjából gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján történik, a kérdéses közbeszerzési szerződés tárgyával összefüggő különböző szempontok alapján, mint például a minőség, az ár, a műszaki érték, a funkcionális jellemzők, a környezetvédelmi jellemzők, a használat illetve a teljes élettartam során felmerülő költségek, a költséghatékonyság, a vevőszolgálat és a technikai segítségnyújtás, a szállítási határnap vagy határidő, illetve a teljesítési határidő, az ellátás biztonsága, az interoperabilitás, az európai értelemben vett autonómia és működési szuverenitás, az európai ipar és technológia előnyben részesítése, amennyiben ez gazdasági előnyökkel jár, valamint a harmadik országokkal szemben viszonosság érvényesülése a piaci hozzáférés tekintetében; vagy
Indokolás
This amendment reflects the growing consensus among Member States about the need to develop a "truly European Defence Technological and Industrial Base" ('A Strategy for the European Defence Technological And Industrial Base', EDA Steering Board, 14 May 2007). Within the EDA framework, Member States have decided to identify "key technologies" that Europe "must seek to preserve or develop" and have claimed that "military capability need is the prime criterion" but that "the needs of autonomy and operational sovereignty, and the need to sustain pre-eminence where this is economically valuable" should also be considered. This amendment aims to include some of the useful political work done at the level of the EDA in this Directive, in order to improve EU policy coherence in this field.
Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat 40 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	40a. cikk Jelentéstétel A Bizottság a tagállamok által a 40. cikkel összhangban elkészített statisztikai jelentések alapján évente értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásáról, valamint a honvédelmi felszerelések európai piacának fejlődésére gyakorolt hatásáról.
Indokolás
Az eredmények értékelhetősége céljából a Bizottság által az Európai Parlament és a Tanács részére benyújtott, az ezen irányelv végrehajtásáról szóló rendszeres éves jelentés biztosítja majd a végrehajtási folyamat jobb elszámoltathatóságát.

ELJÁRÁS

Cím	A védelem és a biztonság területéhez kapcsolódó közbeszerzések
Hivatkozások	COM(2007)0766 – C6-0467/2007 – 2007/0280(COD)
Illetékes bizottság	IMCO
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AFET 17.1.2008
A vélemény előadója A kijelölés dátuma	Karl von Wogau 29.1.2008
Vizsgálat a bizottságban	9.6.2008		16.7.2008	9.9.2008
Az elfogadás dátuma	10.9.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	54 6 3
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Vittorio Agnoletto, Sir Robert Atkins, Christopher Beazley, Bastiaan Belder, Colm Burke, Véronique De Keyser, Giorgos Dimitrakopoulos, Michael Gahler, Jas Gawronski, Georgios Georgiou, Maciej Marian Giertych, Ana Maria Gomes, Alfred Gomolka, Klaus Hänsch, Jana Hybášková, Anna Ibrisagic, Ioannis Kasoulides, Metin Kazak, Helmut Kuhne, Vytautas Landsbergis, Johannes Lebech, Willy Meyer Pleite, Francisco José Millán Mon, Philippe Morillon, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Baroness Nicholson of Winterbourne, Cem Özdemir, Ioan Mircea Paşcu, Béatrice Patrie, Alojz Peterle, Tobias Pflüger, João de Deus Pinheiro, Samuli Pohjamo, Bernd Posselt, Raül Romeva i Rueda, Libor Rouček, Christian Rovsing, Flaviu Călin Rus, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Jacek Saryusz-Wolski, Marek Siwiec, István Szent-Iványi, Inese Vaidere, Geoffrey Van Orden, Marcello Vernola, Kristian Vigenin, Luis Yañez-Barnuevo García, Josef Zieleniec
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Laima Liucija Andrikienė, Glyn Ford, Kinga Gál, Milan Horáček, Tunne Kelam, Alexander Graf Lambsdorff, Mario Mauro, Nickolay Mladenov, Rihards Pīks, Aloyzas Sakalas, Inger Segelström, Karl von Wogau
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Costas Botopoulos, Antonio Masip Hidalgo, Pierre Pribetich

[1] „A tagállamok valamelyikének területe elleni fegyveres támadás esetén a többi tagállam - az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. cikkével összhangban - köteles minden rendelkezésére álló segítséget és támogatást megadni ennek az államnak…”.
[2] Bizottsági belső munkadokumentum, SEC(2007)1599, 2007.12.5.
[3] Az Európai Parlament állásfoglalása az európai biztonsági stratégiának az EBVP-vel összefüggésben történő végrehajtásáról (PE 372.113v03-00, A6-0366/2006).

ELJÁRÁS

Cím	A védelem és a biztonság területéhez kapcsolódó közbeszerzések
Hivatkozások	COM(2007)0766 – C6-0467/2007 – 2007/0280(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	5.12.2007
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	IMCO 17.1.2008
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AFET 17.1.2008		ITRE 17.1.2008
Nem nyilvánított véleményt A határozat dátuma	ITRE 29.1.2008
Előadó(k) A kijelölés dátuma	Alexander Graf Lambsdorff 22.1.2008
Vizsgálat a bizottságban	26.3.2008		28.5.2008	2.6.2008	14.7.2008
	9.9.2008		7.10.2008
Az elfogadás dátuma	7.10.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	38 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Cristian Silviu Buşoi, Charlotte Cederschiöld, Gabriela Creţu, Mia De Vits, Janelly Fourtou, Evelyne Gebhardt, Hélène Goudin, Małgorzata Handzlik, Christopher Heaton-Harris, Anna Hedh, Iliana Malinova Iotova, Pierre Jonckheer, Alexander Graf Lambsdorff, Kurt Lechner, Catiuscia Marini, Arlene McCarthy, Nickolay Mladenov, Catherine Neris, Bill Newton Dunn, Zita Pleštinská, Karin Riis-Jørgensen, Zuzana Roithová, Heide Rühle, Leopold Józef Rutowicz, Salvador Domingo Sanz Palacio, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Marianne Thyssen, Jacques Toubon, Barbara Weiler, Marian Zlotea
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Emmanouil Angelakas, Colm Burke, Giovanna Corda, Jan Cremers, Gisela Kallenbach, Manuel Medina Ortega, José Ribeiro e Castro, Gary Titley, Diana Wallis, Stefano Zappalà
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Den Dover
Benyújtás dátuma	17.10.2008

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat