JELENTÉS a fosszilis tüzelőanyagokból történő fenntartható villamosenergia-termelés rövid időn belüli demonstrációjának támogatásáról
21.10.2008 - (2008/2140(INI))
Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Előadó: Christian Ehler
Vélemény előadója(*):
Hegyi Gyula, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
(*) Társbizottság – az eljárási szabályzat 47. cikke
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
a fosszilis tüzelőanyagokból történő fenntartható villamosenergia-termelés rövid időn belüli demonstrációjának támogatásáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság a fosszilis üzemanyagokból történő fenntartható energiatermelés korai demonstrálásának támogatásáról szóló 2008. január 23-i közleményére (COM(2008)0013) és a Bizottság hatásvizsgálatról szóló szolgálati munkadokumentumára (SEC(2008)0047),
- tekintettel a 2003/87/EK irányelv az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2008)0016), valamint a Bizottság hatásvizsgálatról szóló szolgálati munkadokumentumára (SEC(2008)0052),
- tekintettel a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK és a 2006/12/EK irányelv és az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2008)0018), valamint a Bizottság hatásvizsgálatról szóló szolgálati munkadokumentumára (SEC(2008)0054),
- tekintettel a Bizottság 2007. november 22-i, „Európai stratégiai energiatechnológiai terv (SET-terv) – Egy kis szén-dioxid-kibocsátású jövő felé” című közleményére (COM(2007)0723), valamint az európai stratégiai energiatechnológiai terv számára készült, a Bizottság ezt kísérő technológiai térképről (SEC(2007)1510) és kapacitástérképről (SEC(2007)1511) szóló szolgálati munkadokumentumaira,
- tekintettel a Bizottság „2020-ra 20-20% – Az éghajlatváltozásból származó lehetőségek Európa számára” című, 2008. január 23-i közleményére (COM(2008)0030),
- tekintettel a Bizottság „Európai energiapolitika” című, 2007. január 10-i közleményére (COM(2007)0001),
- tekintettel az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra[1],
– tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,
– tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6-0418/2008),
A. mivel a tudományos és technológiai ismeretek legutóbbi állása szerint – amennyiben más technológiákba nem kerül sor intenzív beruházásokra a kutatás és fejlesztés terén – a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása az Európai Unión belül még évtizedekig szükséges lesz az ellátás biztonságának biztosításához,
B. mivel a szén az egyetlen olyan, az Európai Unióban rendelkezésre álló fosszilis tüzelőanyagok, amely korlátozza a bizonytalan harmadik országokból származó olaj-és gázimporttól való növekvő mértékű függést és így stratégiai jelentőséggel bír,
C. mivel a szén sok tagállamban jelentős súlyú tényező az energiaforrás-összetételben, az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentése érdekében a szénerőművek komoly modernizálásra és beruházásra szorulnak,
D. mivel sok tagállam nagy szénkészletekkel rendelkezik, amelyek a becslések szerint a következő évszázadban is sokáig rendelkezésre állnak,
E. mivel a CET-technológiák széles körben – erőművekben és hosszú távon nagy mennyiségű szén-dioxidot kibocsátó ágazatokban – történő alkalmazása hozzájárulhat a 2020-on túli időszakra meghatározott, éghajlattal kapcsolatos ambiciózus uniós célok eléréséhez, és ezen technológiák alkalmazása kiegészíti az energiahatékonyság területén a kínálati és keresleti oldalon és a megújuló energiák területén tett erőfeszítéseket,
F. mivel az energiatermelés a világ sok fejlődő gazdaságában a szénfelhasználástól függ, és ezekben a régiókban az éghajlat-politikai eredmények a legszorosabb összefüggésben állnak a csökkentett kibocsátással járó szénfelhasználás lehetőségével,
G. mivel a CET-technológiák erőművekben történő alkalmazása 2020-tól csak akkor lesz lehetséges, ha a demonstrációs tervek új és szükséges technológiai fejlődéssel, a hatékonyság és a gazdaságosság javításával járnak együtt, miközben biztosítják a környezet tiszteletben tartását is,
H. mivel a demonstrációs erőművek késedelmes létesítése megkérdőjelezi a CET-technológiák erőművekben történő alkalmazását és ezzel az éghajlat-politikai célok elérését is,
I. mivel ez idáig a CET-technológiák alkalmazásához nem áll rendelkezésre megfelelő és szükséges jogalkotási keret,
J. mivel a vonatkozó jelenlegi közösségi jogszabályokat a nemzeti vagy regionális szabályok segítségével a lehető leggyorsabban át kell ültetni, és új jogalkotási javaslatok révén különösen a szállító infrastruktúra kiépítésére vonatkozóan ki kell egészíteni,
K. mivel a hiányzó törvényi szabályozások a vállalkozások számára megnehezítik a befektetési döntéseket és a potenciális befektetők számára a pénzügyi piacokon való tevékenységet,
L. mivel legalább 12 demonstrációs erőmű létesítését kell támogatni és ezen európai szintű létesítményeket azon az alapon kell kiválasztani, hogy elvárható-e tőlük az egyes technológiákra és a különböző szállítási és tárolási lehetőségekre vonatkozó szükséges ismeretek szolgáltatása,
1. hangsúlyozza, hogy az európai uniós éghajlat-politika célkitűzésének az üvegházhatású gáz-kibocsátás globális csökkentésének kell lennie;
2. emlékeztet az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) szén-dioxid elkülönítéséről és tárolásáról szóló 2005. évi különjelentésére, amely ígéretes technológiának tekintette a szén-dioxid-elkülönítést az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának gyors, 2100-ra akár 55%-os arányt is elérő csökkentésére;
3. elismeri, hogy a CET-technológiák alkalmazása hozzájárulhat a 2020 utáni időszakra megfogalmazott éghajlattal kapcsolatos európai uniós célok eléréséhez; kiemeli azonban, hogy a CET-technológia alkalmazásának támogatása kiegészíti a jobb energiahatékonyság és a megújuló energiák fokozott felhasználásának területén tett erőfeszítéseket;
4. emlékeztet az Európai Tanács 2007. március 8–9-i azirányú kötelezettségvállalására, hogy 2015-ig tizenkét, a fenntartható fosszilis tüzelőanyag-technológiák kereskedelmi célú villamosenergia-termelésben való felhasználhatóságát demonstráló létesítmény megépítését és üzemeltetését fogja ösztönözni;
5. hangsúlyozza, hogy nemzeti szintű vitákat kell rendezni, és fel kell kérni az adott terület valamennyi szakemberét, hogy hívják fel a figyelmet a fosszilis tüzelőanyagokból történő fenntartható villamosenergia-termelés rövid időn belüli demonstrációjának jelentőségére;
6. támogatja azt az álláspontot, hogy legalább 12 demonstrációs erőmű létesítése szükséges az Európai Unión belül a CET-technológiák erőművekben történő elvárt alkalmazásának és 2020-tól kezdődően a szén-dioxid biztonságos tárolásának elérése érdekében; e tekintetben azon az állásponton van, hogy amennyiben lehetséges, a CET-technológiákat még 2020 előtt egyéb ipari létesítményekben is támogatni kell; rámutat, hogy a CET-technológiák biztonságos alkalmazásától, valamint attól függetlenül, hogy ezek az éghajlatváltozás problémájára költséghatékony megoldást jelentenek-e, a szén-dioxid megkötése, szállítása és tárolása során a CET-eljárások demonstrálását létre kell hozni;
7. lehetőségét látja annak, hogy a CET-technológiák továbbfejlesztésével és alkalmazásával egyaránt ösztönözhető az ellátás biztonságára, az éghajlatvédelemre és a versenyképességre vonatkozó célok elérése;
8. azon a véleményen van, hogy a fosszilis tüzelőanyagok a világ számos országának energiaforrás-összetételében elfoglalt helye miatt, a jobb energiahatékonyság és a megújuló energiák fokozott felhasználásának területén tett erőfeszítéseken kívül, az EU-n belüli CET-technológiák hozzájárulhatnak az ellátás biztonságához és az éghajlatvédelemhez;
9. hangsúlyozza, hogy szigorú és kötelező erejű feltételeket kell megszabni a tárolóhelyek hosszú távú biztonsága és állandósága érdekében;
10. úgy véli, hogy a tengerfenék alatti tárolás baleset esetén veszélyeztetheti a tengeri ökoszisztémát;
11. azon a véleményen van, hogy a Bizottság által bemutatott intézkedések nem elegendőek ahhoz, hogy megfelelő ösztönzést nyújtsanak legalább 12 demonstrációs erőmű 2015-ig történő megépítéséhez;
12. kéri a Bizottságot, hogy pontos értékelést végezzen a 12 demonstrációs erőmű mindegyikének költségeiről, és a finanszírozásukban közreműködő magán- és közszféra részvételi arányáról;
13. úgy ítéli meg, hogy a 12 demonstrációs erőmű megépítésének biztosításához szükséges a közvetlen pénzügyi felelősségvállalás;
14. felhívja a figyelmet, hogy a pénzügyi piacokon a demonstrációs erőművekhez szükséges befektetési döntéseket és a tőke előteremtését különösen a nemzeti és regionális szinten hiányzó jogalkotási keretek, valamint a kibocsátás-kereskedelmi egységek ára jövőbeli változásának bizonytalanságai nehezítik meg;
15. azon a véleményen van, hogy 2013-tól a kibocsátás-kereskedelemből származó potenciális támogatás és a demonstrációs erőművek szükséges tervezési és építési szakaszai között eltelő idő pénzügyi eszközök rendelkezésre bocsátása révén áthidalható;
16. ezzel összefüggésben javasolja, hogy a hetedik kutatási keretprogram elfogadását követően a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmusból a félidős felülvizsgálatig visszatartott forrásokat kapcsolják a CET-demonstrációs erőművekhez, hogy azok a projektek támogatásához időben közel rendelkezésre álljanak, és azokat, amennyiben lehetséges, a Bizottság elképzelése szerint az Európai Befektetési Bankkal együttműködve további pénzügyi eszközökkel egészítsék ki;
17. szükségesnek tartja továbbá az európai uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszerrel (EU ETS) összefüggésben, hogy a CET–technológiával történő termelés vonzerejét úgy növeljék, hogy az EU ETS-en belül a a CET–technológiákkal történő várt termelésre vonatkozó kibocsátási egységeket 2013-tól legalább 25 %-os felárral osszák ki, és úgy véli, hogy az ilyen kibocsátási egységeket legalább két évvel megépítésük előtt kell kiosztani, lehetővé téve az azokkal történő kereskedést; továbbá úgy véli, hogy e projektek támogatására az Európai Unión belül 500 millió kibocsátás-kereskedelmi egység kiosztását kell előirányozni; ösztönzi a tagállamokat, hogy az EU ETS keretén belül elárverezett kibocsátási jogokból származó bevételt a CET-technológiák és a szükséges infrastruktúra támogatására használja fel;
18. sürgősen szükségesnek tartja, hogy legalább a 12 támogatásban részesülő demonstrációs erőmű lefedje a három CET-technológia különböző energiahordozókkal és különböző tárolási opciókkal kombinált valamennyi lehetőségét, valamint azt, hogy a helyszínek kiválasztásánál Európán belül a lehető legnagyobb földrajzi megoszlás biztosítása legyen a fő szempont;
19. nyomatékosan ajánlja, hogy olyan erőműprojekteket vonjanak be a kiválasztásba, amelyek javasolt teljesítménye legalább 180 MW;
20. azon a véleményen van, hogy nemzeti és regionális szinten haladéktalanul meg kell teremteni a szállításhoz és tároláshoz kapcsolódó engedélyezési eljárások szükséges feltételeit;
21. szükségesnek tart egy további európai uniós kötelezettségvállalást a szükséges szállítási infrastruktúra fejlesztésének előmozdítása területén, és e tekintetben megjegyzi, hogy más szállítási infrastruktúrákra vonatkozóan az engedélyezési eljárás az egyes tagállamokban több évig eltarthat, és ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy a 2020-ig történő megépítés biztosítása érdekében fontos az ilyen eljárások lerövidítése;
22. a strukturális alapokból származó források CET-demonstrációs erőművekre való felhasználásában csak akkor lát lehetőséget, ha az egyes térségek az előirányzatokat még nem kötötték le, vagy nem nyújtottak be más hosszú távú projektre irányuló pályázatot, és hangsúlyozza, hogy csökkenni fog az éghajlatvédelmi törekvések elfogadottsága, ha a gazdasági és szociális kohézió javítására fordított előirányzatokat versenybe kell állítani az éghajlatvédelmi intézkedésekkel;
23. megbízza az Elnökét, hogy juttassa el ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
- [1] HL L 412., 2006.12.30., 1. o.
INDOKOLÁS
A Bizottság "A fosszilis tüzelőanyagokból történő fenntartható villamosenergia-termelés rövid időn belüli demonstrációjának támogatásáról" szóló közleményével tárgyalási alapot terjesztett elő a politikai intézkedések vonatkozásában. Ezek a technológia nyilvánosság általi elfogadására irányuló kezdeményezésektől, a szükséges jogalkotási előírásokon vagy a jogi akadályok megszüntetésén át, egészen a kibocsátás-kereskedelem, az EBB általi, vagy a Strukturális Alapokból történő támogatásig terjednek.
Megegyezés van abban a kérdésben, hogy az Európai Unió a 2020-on túli időszakra vonatkozó, nagyra törő éghajlat-politikai céljait csak akkor fogja elérni, ha sikerül biztosítani a CET-technológiák széleskörű alkalmazását az erőművekben. A demonstrációs projektek késlekedései a 2020-on túli időszakban késleltetett alkalmazhatósághoz fognak vezetni.
Mivel a szénnek nagy jelentősége van a megfizethető energiaárak és népességünk biztonságos energiaellátása tekintetében, a szénről az energiaforrás-összetételben nem lehet lemondani, hanem ösztönözni kell éghajlatkímélő felhasználását.
A Bizottság által javasolt intézkedésekben az előadó felismeri azt a problémát, hogy ezek nem állnak rendelkezésre kellő időben ahhoz, hogy ösztönözzék a demonstrációs projektek 2015-ig történő megvalósulását. Ezen kívül a CET-demonstrációs erőművekre irányuló befektetési döntéseket és a pénzügyi eszközök előteremtését megnehezítik a hiányzó jogalkotási előírások. Amíg európai szinten jelenleg ösztönzik a geológiai tárolásról szóló irányelv elfogadását, nemzeti vagy regionális szinten messzemenően hiányoznak a megfelelő kezdeményezések, különösen a szükséges szállítási infrastruktúra tekintetében.
A jelentéstervezet minimálisan 12, legalább 200 MW-os demonstrációs erőmű létrehozásának támogatása mellett foglal állást. Ennek megvalósításához a geológiai tárolásra és a szállítási infrastruktúrára vonatkozó jogszabályok kidolgozásában és elfogadásában gyors előrehaladásra van szükség. Ehhez egyrészt szükséges a jogalkotási feltételek gyors ütemű kidolgozása és elfogadása a geológiai tárolást és a szállítási infrastruktúrát illetően, másrészt pénzügyi ösztönzőkre van szükség 2013 előtt. Itt kínálkozik az a lehetőség, hogy a Parlament által 500 millió euró értékben a félidős értékelésig visszatartott RSFF-eszközöket a jövőben célzottan CET-demonstrációs erőművekre fordítsák. Az EBB társfinanszírozásával együtt egy milliárd euró volumenű eszköz állhatna rendelkezésre. Másrészt a demonstrációs erőművek támogatása érdekében a kibocsátási egységek korai kiosztásával az ETS-t az eddig tervezettnél erőteljesebben kell bevonni.
Az EU-tól támogatást kapó demonstrációs projektek kiválasztásakor meg kell bizonyosodni arról, hogy a projektektől elvárható, hogy szolgáltatják a szükséges ismereteket az egyes technológiákra és a különböző szállítási és tárolási lehetőségekre vonatkozóan. A kiválasztott projekteknek ezért le kellene fedniük a három CET-technológia és a különböző energiahordozók és különböző tárolási lehetőségek lehetséges kombinációit.
VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részérŐL (*) (9.10.2008)
az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság számára
a fosszilis tüzelőanyagokból történő fenntartható villamosenergia-termelés rövid időn belüli demonstrációjának támogatásáról
(2008/2140(INI))
A vélemény előadója(*): Gyula Hegyi
(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 47. cikke
JAVASLATOK
A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:
1. hangsúlyozza, hogy az európai éghajlat-politika célkitűzésének az üvegházhatású gáz-kibocsátás globális csökkentésének kell lennie;
2. emlékeztet az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) szén-dioxid elkülönítéséről és tárolásáról szóló 2005. évi különjelentésére, amely ígéretes technológiának tekintette a szén-dioxid elkülönítést (CET) az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának gyors, 2100-ra akár 55%-os arányt is elérő csökkentésére;
3. emlékeztet arra, hogy a legtöbb előrejelzés szerint legalább a század közepéig továbbra is a fosszilis üzemanyagok fognak dominálni az elsődleges energiaellátásban, ezért az energiahatékonyság tökéletesítése és a megújuló energiaforrások fejlesztése mellett a szén-dioxid elkülönítés kiegészítő technológia a CO2-kibocsátáscsökkentés 2050-re tervezett eléréséhez ;
4. emlékeztet az Európai Tanács 2007. március 8–9-i kötelezettségvállalására egy olyan mechanizmus kialakítása érdekében, amely 2015-ig tizenkét, a fenntartható fosszilistüzelőanyag-technológiák kereskedelmi célú villamosenergia-termelésben való felhasználhatóságát demonstráló létesítmény megépítését és üzemeltetését fogja ösztönözni.
5. úgy véli, hogy bár a CET-technológia már a kész helyzetet próbálja orvosolni, attól még az európai éghajlat-politika része lehet, azzal a feltétellel, hogy a biztonságot és a környezetvédelmi integritást a termelési lánc egészében garantálja; hangsúlyozza azonban, hogy ez nem vezethet az energiahatékonysági intézkedések és a megújuló energiát célzó beruházások csökkentéséhez;
6. hangsúlyozza, hogy szigorú és kötelező erejű feltételeket kell szabni a tárolóhelyek hosszú távú biztonsága és állandósága érdekében;
7. hangsúlyozza, hogy a CET-technológia korai ipari méretű demonstrációja az EU-ban rendkívül fontos ahhoz, hogy 2020-tól világszerte be lehessen vezetni a széles körű kereskedelmi alkalmazásban a környezetvédelmi szempontból biztonságos CET-technológiát;
8. úgy véli, hogy a tengerfenék alatti tárolás baleset esetén veszélyeztetheti a tengeri ökoszisztémát;
9. úgy véli, hogy a magas műszaki és pénzügyi költségek miatt a CET a néhány nagyobb erőműre támaszkodó energiastruktúra kialakulását eredményezheti, bár a kisebb, decentralizált, kapcsolt termelésű erőművek alkalmasabbak lennének a 20%-os energiahatékonysági növekedés elérésére Európában;
10. úgy véli, hogy a CET csökkenti az erőművek hatékonyságát;
11. úgy véli, hogy a szénenergia-ágazatban a racionális és elengedhetetlen intézkedést a széntüzelés legújabb, kis kibocsátással járó technológiák szélesebb körű alkalmazása jelenti, amelyek egyrészt nagy hatásfokukkal tűnnek ki, másrészt azzal, hogy jelentősen kisebb hatást gyakorolnak a környezetre;
12. hangsúlyozza, hogy a növekvő széntüzelés további légszennyeződéshez – a kén-dioxid (SO2), a nitrogén-oxidok (NOx), a szén-monoxid (CO), valamint a por és az ólom terjedéséhez – fog vezetni;
13. rámutat, hogy a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló irányelv (IPPC) keretében jelenleg nem áll rendelkezésre referenciadokumentum a CET-et illető legjobb bevett módszerekről; ezért hangsúlyozza, hogy 2015 előtt horizontális alkalmazású referenciadokumentumot kell készíteni a CET-ről;
14. úgy véli, hogy a CET használatát az üvegházhatást okozó gázok elfogadott kibocsátási határértékei keretében egyéb szén-dioxid-ellenőrzési módszerrel összevetve versenyeztetni kellene, és azt nem kellene államilag támogatni; úgy véli, hogy a CET-létesítményeket az erőmű-ágazatnak kellene finanszíroznia minden olyan esetben, amikor az a CO2-kibocsátás csökkentésének legcélravezetőbb formája;
15. úgy véli, hogy a CET az éghajlatváltozás elleni küzdelemtől vezérelt energetikai technológia, és gazdaságossága teljes mértékben a CO2 árától függ; úgy véli ezért, hogy az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) megfelelő eszköz egy átmeneti projektdemonstrációs mechanizmus kialakítására, amely kellő ösztönzést nyújtana a CET demonstrációs programba történő korai beruházásokhoz;
16. javasolja, hogy az EU ETS irányelve hozzon létre egy 500 millió kibocsátási egységnyi tartalékot olyan széles körű kereskedelmi demonstrációs projektek számára, amelyek a szén-dioxid elkülönítését és geológiai tárolását vállalják az EU területén;
17. felhívja a Bizottságot, hogy terjessze elő a demonstrációs projektek azonosításához és jóváhagyásához szükséges jogalkotási javaslatokat, valamint a demonstrációs projektek kibocsátási egységeinek odaítélésekor az alábbi feltételekre legyen tekintettel:
- a CET-technológiák széles skálájának a legjobb értéket biztosító költségek mellett való fejlesztésének és uniós szinten földrajzilag egyenletes elhelyezkedésének biztosítása;
- a kibocsátási egységeket a CO2 igazolt geológiai tárolása ellenében ítéljék oda;
- magasabb ösztönzőket kell biztosítani a korai belépők és a bonyolultabb technológiák és/vagy szállítási és tárolási konfigurációk számára;
- annak biztosítása, hogy a demonstrációs projektek egyensúlyt tartsanak fenn a költségmegtérülés igénye és a váratlan nyereségek elkerülése között, és az Európai Befektetési Bank e területen nyújtott lehetséges közvetítő szerepének megvizsgálása;
- a projekt demonstrációs mechanizmusának működése az ágazat hosszú távú támogatásának elkerülése érdekében időben és terjedelemben korlátozott legyen.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma |
7.10.2008 |
|
|
|
||
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
39 10 4 |
||||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Adamos Adamou, Margrete Auken, Liam Aylward, Pilar Ayuso, Irena Belohorská, Johannes Blokland, John Bowis, Frieda Brepoels, Hiltrud Breyer, Martin Callanan, Magor Imre Csibi, Avril Doyle, Mojca Drčar Murko, Jill Evans, Anne Ferreira, Elisabetta Gardini, Matthias Groote, Satu Hassi, Gyula Hegyi, Jens Holm, Marie Anne Isler Béguin, Christa Klaß, Eija-Riitta Korhola, Urszula Krupa, Peter Liese, Jules Maaten, Marios Matsakis, Linda McAvan, Roberto Musacchio, Riitta Myller, Péter Olajos, Miroslav Ouzký, Vladko Todorov Panayotov, Vittorio Prodi, Frédérique Ries, Guido Sacconi, Daciana Octavia Sârbu, Amalia Sartori, Richard Seeber, Bogusław Sonik, María Sornosa Martínez, Salvatore Tatarella, Antonios Trakatellis, Evangelia Tzampazi, Thomas Ulmer, Anja Weisgerber, Åsa Westlund, Glenis Willmott |
|||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Iles Braghetto, Bairbre de Brún, Caroline Lucas, Miroslav Mikolášik |
|||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés) |
Dieter-Lebrecht Koch |
|||||
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma |
16.10.2008 |
|
|
|
||
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
25 2 0 |
||||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Jerzy Buzek, Giles Chichester, Den Dover, Nicole Fontaine, Adam Gierek, Norbert Glante, András Gyürk, Fiona Hall, Ján Hudacký, Romana Jordan Cizelj, Anne Laperrouze, Anni Podimata, Miloslav Ransdorf, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Catherine Trautmann, Claude Turmes |
|||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Etelka Barsi-Pataky, Ivo Belet, Daniel Caspary, Manuel António dos Santos, Christian Ehler, Juan Fraile Cantón, Malcolm Harbour, Pierre Pribetich, Silvia-Adriana Ţicău |
|||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés) |
Mikel Irujo Amezaga |
|||||