Eljárás : 2008/2092(IMM)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0421/2008

Előterjesztett szövegek :

A6-0421/2008

Viták :

Szavazatok :

PV 18/11/2008 - 7.10
CRE 18/11/2008 - 7.10
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0537

JELENTÉS     
PDF 161kWORD 74k
5.11.2008
PE 412.280v01-00 A6-0421/2008

a Frank Vanhecke mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről

(2008/2092(IMM))

Jogi Bizottság

Előadó: Klaus-Heiner Lehne

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
 INDOKOLÁS
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

a Frank Vanhecke mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről

(2008/2092(IMM))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a dendermondei királyi ügyész kérésére a Belga Királyság igazságügy-minisztere által benyújtott és a plenáris ülésen 2008. április 10-én bejelentett, Frank Vanhecke mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,

–   miután eljárási szabályzata 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően meghallgatta Frank Vanheckét,

–   tekintettel az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8-i jegyzőkönyv 10. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Közösségek Bíróságának 1964. május 12-i és 1986. július 10-i ítéletére(1),

- tekintettel a belga alkotmány 58. és 59. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 6. cikkének (2) bekezdésére és 7. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0000/2008),

1.  úgy határoz, hogy felfüggeszti Frank Vanhecke mentelmi jogát;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a Belga Királyság illetékes hatóságának.

(1)

A 101/63 sz., Wagner kontra Fohrmann és Krier ügy (EBHT 1964., 383. o.), illetve a 149/85. sz., Wybot kontra Faure és társai ügy (EBHT 1986., 2391.o.).


INDOKOLÁS

Alkalmazandó jog

Az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8-i jegyzőkönyv 9. és 10. cikke így szól:

9. cikk

A feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament képviselői ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe és nem vonhatók bírósági eljárás alá.

10. cikk

Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt az európai parlamenti képviselők:

a) saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik,

b) a többi tagállam területén nem vehetők őrizetbe, és bírósági eljárás nem folytatható ellenük.

A mentesség akkor is megilleti a képviselőket, amikor az Európai Parlament üléseinek helyszínére utaznak, illetve onnan visszatérnek.

Nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely tagot bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely tagjának mentességét felfüggessze.

A belga alkotmány 58. és 59. cikke az alábbiakról rendelkezik:

58. cikk

A két képviselőház egyetlen képviselője ellen sem folytatható bírósági eljárás vagy nyomozás a feladatainak ellátása során kinyilvánított véleménye és szavazata miatt.

59. cikk

A Parlament ülésszaka idején – a tettenérés esetének kivételével – a két képviselőház egyetlen képviselője sem helyezhető előzetes letartóztatásba, büntető célzattal nem idézhető be bíróság vagy törvényszék elé, és nem vehető őrizetbe, kivéve, ha képviselőháza erre engedélyt ad.

A tettenérés esetének kivételével a két képviselőház egyetlen képviselője ellen sem hajthatók végre a Parlament ülésszaka alatt bírói fellépést igénylő, büntető célzatú korlátozó intézkedések, az illetékes bíró kérésére a Fellebbviteli Bíróság első elnöke által jóváhagyott intézkedéseket kivéve. E határozatról az érintett képviselőház elnökét tájékoztatni kell.

Az előző bekezdés alapján házkutatás vagy lefoglalás csak az érintett képviselőház elnökének vagy az általa kijelölt képviselőnek a jelenlétében történhet.

A Parlament ülésszaka idején a két képviselőház valamely képviselője ellen kizárólag a királyi ügyészség hivatalnokai és az illetékes hivatalnokok kezdeményezhetnek büntető célzatú intézkedéseket.

A valamely képviselőház érintett képviselője képviselőházának ülésszaka idejére a büntető célzatú vizsgálat bármely szakaszában kérheti az eljárás felfüggesztését. Az érintett képviselőház a kérelemnek helyt ad, ha azt a képviselők a leadott szavazatok kétharmados többségével támogatják.

A két képviselőház bármely képviselőjének fogva tartását, illetve az ellene folytatott bírósági vizsgálatot képviselőházának kérésére az ülésszak idejére fel kell függeszteni.

A tények

A belga hatóságoktól érkezett levél alapján a tények a következők:

A dendermondei királyi ügyész bűnügyi vizsgálatot rendelt el Frank Arthur Hyppolite Vanhecke, … az Európai Parlament belga képviselője ellen, a rasszizmus és idegengyűlölet által motivált egyes bűncselekményekre alkalmazandó büntetésekről szóló, a 2007. május 10-i törvénnyel módosított 1981. július 30-i törvény 1. cikk (3) bekezdés 2) pontja megsértésének gyanúja miatt.

Az ennek alapjául szolgáló tényállás az alábbiakban foglalható össze:

2005. november 3-án a Sint-Niklaas-i polgármesteri testület panaszt nyújtott be a Vlaams Belang (Flamand Érdek) párt lapja, a Vlaams Belang Újság Sint-Niklaas-i kiadásának 2005. április–május–júniusi 2. számában megjelent, „Amit az újságokban nem lehetett, illetve nem szabadott olvasni” című cikk szerzője, kiadója, nyomtatója és terjesztője ellen.

A panasz jogalapja a rasszizmus és idegengyűlölet által motivált egyes bűncselekményekre alkalmazandó büntetésekről szóló, 1981. július 30-i törvény 1. cikke (3) bekezdésének 2) pontja volt.

A Vlaams Belang lapjában megjelent cikk azzal a vitával foglalkozik, amely terekeni temető sírköveinek 2005. március 29. és április 5. között történt megrongálása után kezdődött, amelyet követően a Vlaams Belang azt hangsúlyozta, hogy a tettet állítólag idegen származású fiatalok követték el.

Az „idegen származású” kifejezést a kérdéses cikk a következővel kapcsolta össze: „(…) egy olyan kultúra, amely nem tartja tiszteletben a más vallásúak halottait és szimbólumait, az egy kisiklott kultúra (…)” és felhív arra, hogy ezeket a tetteket „ne burkoljuk a szeretet köntösébe”.

Valójában a tettet nem idegen származásúak, hanem két flamand családból származó négy tősgyökeres belga kiskorú követte el.

2005. június 30-án a Sint-Niklaas-i polgármesteri testület az Esélyegyenlőségi és Rasszizmus-ellenes Központnál hivatalosan panaszt nyújtott be.

2005. szeptember 30-án az Esélyegyenlőségi és Rasszizmus-ellenes Központ eljuttatta véleményét a Sint-Niklaas-i polgármesteri testületnek, amely alapján az a határozat született, hogy feljelentést tesznek a dendermondei királyi ügyésznél.

A dendermondei királyi ügyész vizsgálatot indított, amely során a Koordinált Alkotmány 25. cikkével összhangban különösen a folytonos (alternatív, nem pedig egyetemleges) felelősség elvére hivatkozott.

Kezdetben sem a cikk íróját, sem kinyomtatóját, sem pedig a terjesztőjét nem tudták azonosítani.

Felelős kiadóként Frank Vanheckét azonosították, aki kezdetben szintén nem volt hajlandó nyilatkozatot tenni a vizsgálat keretein belül.

Ezért a dendermondei királyi ügyész eleinte csak Frank Vanhecke ellen kívánt eljárni, és a vizsgálatot 2006. november 21-én így lezárták.

A dendermondei királyi ügyész azonban 2006. november 27-én levelet kapott Frank Vanhecke jogi képviselőjétől, melyben további vizsgálatot kér, és egy nyilatkozatot, melyben hajlandónak mutatkozik az együttműködésre.

A dendermondei királyi ügyész szinte ezzel egyidejűleg azt az értesítést kapta a szövetségi nyomozó hatóságtól, hogy olyan információ birtokába jutottak, amely szerint a kérdéses cikk szerzője is kihallgatásra kíván jelentkezni.

2006. november 27-i hatállyal a dendermondei királyi ügyész további vizsgálatot kezdeményezett e tények figyelembevételével.

Az ezt követő vizsgálatból az derült ki, hogy a Marc Van Den Velde nevű személy szerzőként jelentkezett. Kihallgatása és személyi számítógépének átvizsgálása részben megerősítette azt a tényt, hogy ő volt a cikk egy részének szerzője. A kérdéses cikk 4. és 5. bekezdése, valamint a cikk címe azonban nem tőle származott.

A további vizsgálat nem tudta bizonyítani, hogy ki volt a szerzője a cikk gyanú alapjául szolgáló 4. és 5. bekezdésének, valamint a címnek, illetve a figyelmet felkeltő résznek: „(...) amit azonban nem szabadott tudni, az az, hogy a tettesek – mindegyikük tizenéves – idegenek voltak, azaz külföldi származású fiatalok (…)”.

A dendermondei királyi ügyész tehát arra a következtetésre jutott, hogy büntetőjogilag Frank Vanhecke mint szerkesztő vagy felelős kiadó felel az említett részekért.

A fent említettek tekintetében a dendermondei királyi ügyész Frank Vanheckét a büntetőbíróság elé kívánja idézni az e jelentés elején említett cikk alapján (ld. még a mellékelt idézéstervezetet).

Tekintettel Frank Vanhecke státuszára, az ilyen jellegű büntetőeljárás csak abban az esetben folytatható le, ha parlamenti mentelmi jogát felfüggesztik.

Frank Vanhecke érvelése

A meghallgatáson Frank Vanhecke azt állította, hogy a fumus persecutionis esetével állunk szemben. Először, a város polgármestere szocialista volt, és a bíróság elé állítást az olyan személyekkel szembeni ellenséges érzülete motiválta, akik támogatták a belga állam felbomlását. Másodszor, a bűnvádi eljárást a belga szokásokhoz képest rendkívül gyorsan lefolytatták. Harmadszor, egy, az ügyről beszámoló francia nyelvű lap állítása szerint ha az Európai Parlament elutasítja Vanhecke mentelmi jogának felfüggesztését, az ügyet ejteni fogják (még ha ismert is a cikk szerzője).

Frank Vanhecke kijelentette továbbá, hogy a belga alkotmány 25. cikke(1) értelmében felelős szerkesztőként nem folytatható ellene bűnvádi eljárás, ha a szerző kiléte ismert, és Belgiumban rendelkezik lakóhellyel. A cikket nem ő írta, nem írta át, és senkit nem utasított erre. Mintegy 200 helyi újság felelős szerkesztője volt. A szóban forgó cikk esetében mind a szerző, mind a módosításért felelős személy ismert, és Belgiumban rendelkezik lakóhellyel. Frank Vanhecke hangsúlyozta, hogy a cikk miatti helyreigazítást ő jelentette meg és terjesztette.

Értékelés

Elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy erre az esetre a jegyzőkönyv 9. cikke nem alkalmazandó, mivel a nemzeti pártújság felelős szerkesztőjeként folytatott tevékenység nem tartozik az európai parlamenti képviselő feladatai közé. Az ügyet következésképpen a 10. cikk értelmében, azaz a belga jognak és a Jogi Bizottság egységesített gyakorlatának fényében kell vizsgálni.

A belga alkotmány 58. cikkének alkalmazása a jegyzőkönyv 9. cikke esetében említettekkel megegyező okokból kizárható. Ezért szükséges fontolóra venni, hogy a Frank Vanhecke által felvetett indokok bármelyike alapján felfüggeszthető-e a mentelmi jog.

Elsősorban le kell szögezni, hogy a fumus persecutionis tényére vonatkozóan elegendő bizonyítékot nem hoztak fel. Nem szokatlan, hogy az újságok tartalmával kapcsolatban a felelősséget a felelős szerkesztőnek tulajdonítják, és pusztán az a tény, hogy a helyi polgármester szocialista, nem elegendő azon állítás bizonyítására, hogy a vád politikai indíttatású.

Másodsorban megállapítható, hogy ha a szóban forgó cikket író és módosító személyek ténylegesen ismertek és Belgiumban rendelkeznek lakóhellyel, lehetséges, hogy Frank Vanhecke a belga jog értelmében teljes védettséget élvez. Ezenfelül nyilvánvaló, hogy Frank Vanhecke a szóban forgó cikk miatt helyreigazítást tett közzé és terjesztett. Mindazonáltal hangsúlyozni kell, hogy a Jogi Bizottság nem rendelkezik hatáskörrel tények megállapítására vagy a vád megalapozottságának értékelésére. Az Eljárási Szabályzat 7. cikkének (7) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a Jogi Bizottság semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a neki tulajdonított vélemény vagy cselekedetek indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, még abban az esetben sem, ha a kérelem vizsgálata során a tényállásról részletes tudomást szerez.

Következtetés

A fenti megfontolások, továbbá az Eljárási Szabályzat 7. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján, a mentelmi jog felfüggesztése mellett és ellen szóló érvek vizsgálatát követően a Jogi Bizottság azt ajánlja, hogy az Európai Parlament függessze fel Frank Vanhecke parlamenti mentelmi jogát.

(1)

A belga alkotmány 25. cikke:

A nyomtatott sajtó szabad; a cenzúra mindenkori bevezetése tilos; írókért, kiadókért vagy nyomdászokért kezességet előírni tilos.

Ha a szerző kiléte ismert, és Belgiumban rendelkezik lakóhellyel, a kiadó, nyomdász vagy terjesztő ellen eljárás nem indítható.


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

3.11.2008

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

10

0

1

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Monica Frassoni, Giuseppe Gargani, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Klaus-Heiner Lehne, Manuel Medina Ortega, Aloyzas Sakalas, Francesco Enrico Speroni, Diana Wallis, Jaroslav Zvěřina, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Renate Weber

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat