Choisissez la langue de votre document :
- bg - български
- es - español
- cs - čeština
- da - dansk
- de - Deutsch
- et - eesti keel
- el - ελληνικά
- en - English
- fr - français
- ga - Gaeilge
- hr - hrvatski
- it - italiano
- lv - latviešu valoda
- lt - lietuvių kalba
- hu - magyar (kiválasztva)
- mt - Malti
- nl - Nederlands
- pl - polski
- pt - português
- ro - română
- sk - slovenčina
- sl - slovenščina
- fi - suomi
- sv - svenska
| Eljárás : 2007/0229(COD) |
|
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
| Válasszon egy dokumentumot : A6-0431/2008 | ||||||
Előterjesztett szövegek : A6-0431/2008 |  | Viták : PV 19/11/2008 - 11CRE 19/11/2008 - 11 |  | Szavazatok : PV 20/11/2008 - 6.6CRE 20/11/2008 - 6.6 A szavazatok indokolása |  | Elfogadott szövegek : P6_TA(2008)0558 |
| JELENTÉS * |
| ||||||||||||
| 7.11.2008 |
| ||||||||||||
|
a harmadik országok állampolgárainak valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országokból származó, a tagállamok területén legálisan tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról, (COM(2007)0638 – C6‑0470/2007 – 2007/0229(CNS)) | |||||||||||||
| |||||||||||||
 | |||||||||||||
| |||||||||||||
 AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
a harmadik országok állampolgárainak valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országokból származó, a tagállamok területén legálisan tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról, (COM(2007)0638 – C6‑0470/2007 – 2007/0229(CNS)) (Konzultációs eljárás) Az Európai Parlament, – tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0638), – tekintettel az EK-Szerződés 63. cikke 3. pontja a) alpontjára, – tekintettel az EK-Szerződés 67. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0470/2007), – tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, – tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A6-0431/2008), 1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában; 2. felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát, az EK-Szerződés 250. cikke (2) bekezdésének alapján; 3. felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha az általa jóváhagyott szövegtől el kíván térni; 4. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát; 5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| INDOKOLÁS |
| |||
|
A tagállamok és a közvélemény az elmúlt évek során jelentős mértékben támogatták a gazdasági bevándorlásra vonatkozó közös uniós szakpolitika kidolgozását, ugyanakkor jelentősen eltérnek a vélemények azzal kapcsolatban, milyen megközelítéseket kívánatos alkalmazni, és milyen végeredmény várható. A demográfiai előrejelzések, valamint a tagállamok gazdasági helyzete világossá tették, hogy a bevándorlási politika felfogható a munkaerőigény szabályozási eszközeként is. Az elkövetkező évtizedek folyamán Európa gazdasági és társadalmi fejlődése az új gazdasági bevándorlók befogadásának függvénye lesz. Ezért fontos a magas és kevésbé magas szinten képzett munkavállalók befogadására irányuló aktív politikák kialakítása. 2001-ben a Bizottság irányelvjavaslatot terjesztett elő a harmadik országok állampolgárainak fizetett munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatása céljából való beutazása és tartózkodása feltételeiről. A Parlament kedvező véleménye ellenére a Tanács első olvasatát követően a javaslat nem valósult meg. A Parlament véleményezésére váró bizottsági javaslat egyrészt összevont engedélyezési eljárást helyez kilátásba harmadik országok olyan állampolgárai számára, akik munkavállalási céllal kérnek belépési engedélyt valamely tagállam területére, illetve jogokat biztosítana harmadik országok valamely tagállamban legálisan munkát vállaló állampolgárai számára. A 2006. decemberi Európai Tanács legális bevándorlással kapcsolatos cselekvési tervének egyik célkitűzése az volt, hogy létrejöjjön egy általános keret a migráns munkavállalók jogainak tiszteletben tartásán alapuló méltányos megközelítés biztosítására. Ez a javaslat az utóbbi célkitűzésnek kíván eleget tenni azáltal, hogy a lisszaboni menetrend szellemében a harmadik országokból származó, már tartózkodásra jogosult munkavállalók számára biztos jogállást garantál. Az előadó véleménye Az előadó hangsúlyozza, hogy a jelen irányelv, illetve a kék kártyáról szóló irányelv elfogadása összefügg egymással. A két irányelv egyidejű elfogadása révén meg lehet akadályozni egy olyan kétsebességes bevándorlási politika hatásait, amely a magasan képzett személyek bevándorlását favorizálná, és megtagadná a belépést az alacsony képzettségű munkavállalókkal szemben. A két szöveg célja egyébként az is, hogy felszámolja a zárt határok illúzióját. Az előadó örül annak, hogy a Bizottság olyan javaslatot dolgozott ki, amely átfogó és horizontális jogalkotási keretet hoz létre harmadik országok az EU területére munkavállalási céllal befogadott állampolgárai számára, és hogy e javaslat biztosítja számukra az európai polgárokkal való egyenlő bánásmódot. Úgy véli, hogy ezen irányelvnek referenciául kell szolgálnia a Bizottság által benyújtott vagy hamarosan benyújtandó ágazati irányelvek (például a harmadik országok magasan képzett állampolgárainak beutazási feltételeiről szóló irányelv, a szezonális munkáról szóló irányelv, a kihelyezett munkavállalókról szóló irányelv) számára. Sajnálja azonban, hogy a javaslat nem nagyratörőbb, és felhagyott azzal a célkitűzéssel, hogy kiterjedjen a harmadik országok valamennyi, az Unió területén gazdasági tevékenységet végezni kívánó állampolgárával kapcsolatos beutazási feltételekre, de tisztában van a tagállamok részéről egy ilyen javaslattal szemben megfogalmazódó ellenérzésekkel. Az előadó a bizottsági javaslat néhány kiigazítására tesz javaslatot bizonyos szempontok pontosítása és kiegészítése érdekében. Az előadó fontosnak tartja annak kimondását, hogy a jelen irányelv tartalma nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy meghatározzák a beutazási feltételeket, és a területükre befogadott bevándorlók számát. Hangsúlyozni kell azt is, hogy az előadó szilárd meggyőződése szerint a lehető legszélesebb alkalmazási kört kell fenntartani, ahogyan az a javaslatban is szerepel. A közös jogoknak vonatkozniuk kell a tagállamok területén munkavállalás céljából legálisan tartózkodó és dolgozó valamennyi EU-n kívüli állampolgárra, de azokra a személyekre is akiknek tartózkodását eredetileg más célból engedélyezték, ám közösségi vagy nemzeti rendelkezések alapján szintén munkavállalásra jogosultak. Az idénymunkások kizárását az irányelv hatálya alól az is indokolja, hogy nemsokára hatályba lép egy olyan irányelv, amely kimondottan e munkavállalók kérdésével foglalkozik. Meg kell jegyezni, hogy az irányelv nem vonatkozik az ingázó munkavállalókra, akik nem abban az országban dolgoznak, ahol élnek. A 2. cikk b) pontja szerint ugyanis az irányelv hatálya alá csak azok a személyek tartoznak, akik ugyanabban az országban dolgoznak, ahol élnek. Az ingázó munkavállalóknak azonban szintén megfelelő garanciákat kellene élvezniük a foglalkoztatás terén. Mindenesetre egy későbbi szakaszban külön szabályozást kell hozni e munkavállalókra vonatkozóan is. Ami azt illeti, hogy a Bizottság javaslata milyen eredményeket hozhat jogi szempontból, az előadó hangsúlyozza, hogy a migráns munkavállalók ügyében léteznek ugyan ILO-egyezmények és az Európa Tanács keretében kötött egyezmények, ezeket azonban csak bizonyos államok írták alá. A jelen irányelv olyan precíz rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek az átültetési határidő után közvetlenül is alkalmazhatók lesznek. Az irányelv elfogadása tehát azzal az előnnyel járna, hogy jobb védelmet adna a munkavállalóknak, mint a jelenleg hatályos nemzetközi megállapodások. Az összevont eljárásról Az irányelvjavaslat azt a célt tűzi ki, hogy összevont kérelmezési eljárást és összevont tartózkodási/munkavállalási engedélyt vezessenek be. Egy összevont eljárás bevezetése több előnnyel is járhat, tekintve a tagállamok között a tartózkodási és munkavállalási engedélyek terén fennálló különbségeket. A cél a bürokratikus eljárások visszaszorítása, az érintett személyek által elvégzendő adminisztratív tennivalók egyszerűsítése, legyen szó akár a kérelmezőkről, a közigazgatásról vagy a munkáltatókról. Az összevont eljárás és az összevont engedély megkönnyítheti az engedélyek érvényességének ellenőrzését a közigazgatás és a munkáltatók számára egyaránt. A tagállamok számára előírt kötelezettségek kellően rugalmasak maradnak: az egyablakos rendszer kiépítésére irányuló kötelezettség, kiegészítő dokumentumok kiadásának tilalma, eljárási garanciák (tájékozódási jog, a határozat indoklása, jogorvoslat). Az eljárás nem ütközik a tagállamok azon jogkörével, hogy maguk bírálhassák el a kérelmeket, kivéve a betartandó határidőt illetően. A kérelem benyújtására való jogosultság kapcsán az előadó szerint tisztázni kell, hogy a munkáltató is rendelkezik-e ezen jogkörrel. A közös jogokról Az Európai Tanács már az 1999. évi tamperei ülésén megállapította, hogy az Európai Uniónak méltányos bánásmódot kell biztosítania a harmadik országoknak a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraival szemben, és hogy e személyeknek hasonló jogokat és kötelezettségeket kell előírni, mint az európai uniós polgároknak. Az EU-ban jelenleg nagy különbségek tapasztalhatók a migráns munkavállalók kezelését illetően. Ugyanígy jelentősek az egyenlőtlenségek a legális helyzetben lévő migráns munkavállalók és a közösségi munkavállalók között. Úgy tűnik, hogy ezek a jogok a munkavállaló származási országától is függnek, valamint attól, hogy hol gyakorolja tevékenységét, hiszen az EU és tagállamai számos kétoldalú megállapodást kötöttek egyes harmadik országokkal. Az előadó igen kedvezően fogadja a javaslatot, amely jogokat biztosít a harmadik országok valamely tagállam területén jogszerűen munkát vállaló állampolgárainak, elsősorban foglalkoztatással kapcsolatos területeken, ahol egyenlő bánásmódot kell biztosítani az európai állampolgárokkal. E jogok biztosítása az előadó szerint minimális követelmény, nem sértve a tagállamok azon jogát, hogy ennél kedvezőbb rendelkezéseket fogadjanak el vagy tartsanak fenn. Az EU területén legálisan tartózkodó és újonnan érkező migránsok alapvető szociális jogainak elismerése hozzá fog járulni integrálódásuk javításához, és ezáltal a nagyobb társadalmi kohézióhoz. Az intézkedés illeszkedne egyébként a munkaerő, és különösen az újonnan érkezők kizsákmányolása elleni küzdelemmel kapcsolatos proaktív politikába, egyben megvédve az európai állampolgárokat az egyenlőtlenség miatt kialakuló tisztességtelen versenytől. A harmadik országok állampolgáraira így méltányos feltételek vonatkoznának az egész EU-ban, függetlenül lakhelyüktől. Az előadó mindezen okok alapján őszintén reméli, hogy az Európai Parlament és a Tanács a lehető leggyorsabban átfogó megállapodásra jutnak a Bizottság javaslatáról, ezáltal lehetővé téve az összevont engedély mihamarabbi hatálybalépését. | ||||
| VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (5.11.2008) |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(*) Társbizottsági eljárás - az eljárási szabályzat 47. cikke RÖVID INDOKOLÁS A harmadik országok állampolgárainak valamely tagállam területén való tartózkodásához és munkavállalásához szükséges egységes engedély egységes kérelmezési eljárásáról és a valamely tagállamban jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli munkavállalók közös jogairól szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat az átfogó uniós bevándorlási politika része. A javaslatot több uniós fórumon is tárgyalták, majd az Európai Tanács 2006. decemberi következtetéseiben több lépést is kitűzött 2007-re, közöttük azt, hogy „a legális migráció tekintetében olyan megfelelően ellenőrzött migrációs politikák kialakítása [szükséges], amelyek a nemzeti hatáskörök teljes tiszteletben tartása mellett segítenek a tagállamoknak a már meglévő és a jövőbeni foglalkoztatási igényeknek való megfelelésben, valamint hozzájárulnak valamennyi ország fenntartható fejlődéséhez”; különösen biztosítani kell a 2005. decemberi, legális migrációra vonatkozó politikai terv keretében a jövőbeni bizottsági javaslatok gyors vizsgálatát”. A javaslat célja, hogy e kívánalmaknak a legális migrációra vonatkozó politikai tervvel összhangban eleget tegyen. A politikai terv két célkitűzésre irányult: egyrészt négy jogalkotási javaslatot irányzott elő a migránsok különböző csoportjaira (magasan képzett munkavállalók, szezonális munkások, fizetett gyakornokok és vállalaton belüli áthelyezések) vonatkozó tartózkodási feltételek meghatározására, másrészt pedig általános keretet kívánt bevezetni a munkavállalási célú migráció méltányos és jogi alapokon nyugvó megközelítésére. Ez a javaslat az utóbbi célkitűzésnek kíván eleget tenni azáltal, hogy a lisszaboni menetrend szellemében biztosítja a harmadik országokból származó, már tartózkodásra jogosult munkavállalók jogállását, és egyszerűsíti az eljárásokat a kérelmezők számára. A fenti célkitűzések megvalósítása érdekében a Bizottság közös jogok biztosítását javasolja valamennyi harmadik országokból származó, a tagállamokban legálisan tartózkodó, de huzamos tartózkodási engedéllyel még nem rendelkező munkavállalónak, valamint azt, hogy vezessenek be összevont kérelmezési eljárást és összevont tartózkodási/munkavállalási engedélyt. A legális bevándorlás területén eddig a következő irányelvek kerültek elfogadásra a harmadik országok állampolgárainak bizonyos csoportjaira vonatkozóan: a családegyesítési jogról szóló 2003/86/EK tanácsi irányelv; a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003/109/EK tanácsi irányelv; a harmadik országok állampolgárai tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazásának feltételeiről szóló 2004/114/EK tanácsi irányelv; valamint a tudományos kutatók Európai Unióba való befogadásának megkönnyítéséről szóló 2005/71/EK tanácsi irányelv. A javaslat olyan horizontális eszközként szolgál, amely alapvető jogokat biztosít valamennyi harmadik országból származó, a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó munkavállaló számára. Az előadó azt találja nagyon fontosnak, hogy az egy tagállamban munkavállalási és tartózkodási engedéllyel rendelkező személyeket az adott állam állampolgáraiéval megegyező jogok illessék meg a munkaerőpiaci részvételt és e jogok hatékony érvényesítését illetően. Ezért e vélemény elsősorban azon személyek jogaira összpontosít, akiknek tartózkodását kifejezetten munkavállalás, és nem egyéb célból engedélyezték. Az előadó az irányelvre irányuló javaslatot úgy értelmezi, hogy az a befogadó tagállam állampolgárait megillető munkajogokkal azonos, közös jogokat kíván biztosítani a harmadik országok állampolgárainak. Ebben az értelemben a 12. cikkben tárgyalt, az egyenlő bánásmódhoz való jog különösen fontos, mert a tagállamokban munkavállalás céljából tartózkodó harmadik országbeli állampolgároknak ezeket a munkavállalói jogokat kell biztosítani ahhoz, hogy az Európai Unióban dolgozó állampolgárokkal és más személyekkel azonos esélyeik legyenek. Az előadó messzemenően egyetért a 12. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában biztosított jogokkal. Az (1a) bekezdésbe az előadó explicite belefoglalta a pihenőnapokhoz való jogot. A jogok felelősséget is vonnak maguk után. Az egyik ilyen a szakmai képzéshez való jog. Az előadó támogatja az adókönnyítésekhez való jogokat is, azzal a kitétellel, hogy a harmadik országbeli munkavállaló az illető tagállamban adót fizet. Az előadó úgy véli – és erről módosítást is csatol a javaslathoz –, hogy harmadik országok állampolgárainak szociális lakáshoz csak akkor kellene hozzáférést biztosítani, ha az Unióban állandó státusszal – például hosszú távú tartózkodási engedéllyel – rendelkeznek. A nyugdíj- és öregségi nyugdíjjogosultságnak (illetve a túlélői nyugdíjnak és a rokkantsági járuléknak) az adós tagállam vagy tagállamok jogszabályainak értelmében alkalmazandó árfolyamon történő kifizetését harmadik országba költözéskor biztosítani kell, és erről az előadó a véleményben részletesen is kifejti véleményét. MÓDOSÍTÁSOK A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:
ELJÁRÁS
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ELJÁRÁS |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat |