JELENTÉS a FRONTEX Ügynökség értékeléséről és jövőbeni fejlődéséről, valamint az európai határőrizeti rendszerről (EUROSUR)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

INDOKOLÁS

MELLÉKLET

VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (7.10.2008)

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

11.11.2008 - (2008/2157(INI))

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Javier Moreno Sánchez

Eljárás : 2008/2157(INI)

A dokumentum állapota a plenáris ülésen

Válasszon egy dokumentumot :

A6-0437/2008

Előterjesztett szövegek :

A6-0437/2008

Viták :

PV 17/12/2008 - 18
CRE 17/12/2008 - 18

Szavazatok :

PV 18/12/2008 - 6.18
CRE 18/12/2008 - 6.18
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0633

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
INDOKOLÁS
MELLÉKLET
VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

a FRONTEX Ügynökség értékeléséről és jövőbeni fejlődéséről, valamint az európai határőrizeti rendszerről (EUROSUR)

(2008/2157(INI))

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Bizottság 2008. február 13-i, „Jelentés a Frontex értékeléséről és jövőbeni fejlesztéséről” című közleményére (COM(2008)0067),

– tekintettel a Bizottság 2008. február 13-i, „Az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) kialakításának vizsgálatáról” című közleményére (COM(2008)0068),

– tekintettel a Bizottság 2008. február 13-i, „Az Európai Unió határigazgatása terén teendő újabb lépések előkészítéséről” című közleményére (COM(2008)0069),

– tekintettel az Európai Unió tagállamai külső határain való operatív együttműködési igazgatásért felelős európai ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendeletre[1],

– tekintettel a 27 tagállam által 2008. július 7-én Párizsban elfogadott, az Európai Tanács 2008. október 15–16-i ülésén jóváhagyott európai bevándorlási és menekültügyi paktumra,

– tekintettel a 2005. december 15–16-i Európai Tanács elnökségének a migrációval kapcsolatos általános megközelítésről: az Afrikára és a mediterrán térségre összpontosító elsődleges fellépésekről szóló következtetéseire, amelyeket az Európai Tanács 2006. december 14–15-i ülését követően az elnökség belefoglalt következtetéseibe,

– tekintettel a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[2],

– tekintettel a harmadik országok állampolgárainak illegális bevándorlása elleni küzdelem politikai prioritásairól szóló 2007. szeptember 26-i állásfoglalására[3],

– tekintettel eljárási szabályzatának 45. cikkére,

– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A6-0437/2008),

A. mivel az illegális bevándorlás elleni küzdelemnek és különösen az Unió valamennyi határára kiterjedő integrált határigazgatásnak a migrációs folyamatok globális és egységes megközelítésének kereteibe kell illeszkednie, amely magában foglalja a jogszerű bevándorlás kezelését, a legális bevándorlók integrációját, valamint a származási és tranzitországokkal folytatott együttműködést is,

B. mivel az illegális bevándorlás Európa szerte általános kihívást jelent és ezért közös európai politikát tesz szükségessé,

C. mivel e migrációs jelenségek megfigyelhetők lesznek mindaddig, amíg a világ különböző régióinak fejlettségi szintje közötti eltérések fennállnak, és mivel ennek megfelelően ésszerű a migrációs folyamatok kezelését a fejlesztési politikával és a harmadik országokkal folytatott együttműködési stratégiákkal támogató összhangban szervezni,

D. figyelmeztet arra, hogy a FRONTEX nem csodaszer az illegális bevándorlás által okozott valamennyi problémára,

E. mivel az Unió külső határainak ellenőrzése dinamikus tényezője az illegális bevándorlás elleni küzdelemnek, és ezt kell kiegészíteniük a jelenség okainak felszámolását célzó visszatartó jellegű politikáknak, mint amilyen az illegális munkavállalás elleni fellépés – nevezetesen a jogellenesen az EU területén tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szemben szankciókat előíró irányelv elfogadása révén –, és a szervezett bűnözés részeként működő embercsempész-hálózatok elleni küzdelem,

F. mivel az illegális bevándorláshoz magas halálozási ráta társul, és mivel – a származási és a tranzit országokkal együttműködésben – tájékoztatási kampányokat kell szervezni az ilyen típusú bevándorlás veszélyeiről és végzetes következményeiről,

G. jóllehet a saját állami határain minden tagállam maga felel a határőrizetet biztosításáért, az Unió keleti és déli határaira nehezedő migrációs nyomás felveti egy tagállamok közötti, kötelező felelősségmegosztási és szolidaritási rendszer létrehozásának szükségességét, amely megkönnyítené a migrációval kapcsolatos feladatok megoldása érdekében mozgósítható anyagi és emberi erőforrások megosztását,

H. mivel ezeknek az eszközöknek (FRONTEX, EUROSUR, elektronikus utazásengedélyezési rendszer (ESTA), határregisztrációs rendszer, Fast Track) hosszú távú célja egy európai integrált határigazgatási rendszer fokozatos létrehozása,

I. megelégedéssel tekintve a FRONTEX ügynökség működésének 2005. októberi kezdete óta megszületett első számszerűsíthető eredményekre, és a fejlődésének ezen szakaszában elengedhetetlenné váló közép- és hosszú távú stratégia kidolgozására,

J. mivel a Frontex az első pillér alá tartozó, a teljes körű demokratikus ellenőrzés és az átláthatóság elveinek alárendelt közösségi szervezet, és mint ilyen, kötelessége megvédeni és előmozdítani az Unió alapvető értékeit;

K. mivel a FRONTEX által a hírszerzés területén végzett koordinációs műveletek bizalmasan kezelt kockázatelemzéseken és fenyegetésértékeléseken alapulnak,

L. mivel a FRONTEX fejlesztési stratégiájának pontosan ezt az alkalmat kell megragadnia, hogy próbára tegye a tagállamok közötti „kötelező szolidaritás” elvének életképességét (az elv alkalmazására már sor került a gyorsreagálású határvédelmi csapatok (RABIT-rendszer) felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről szóló 863/2007/EK rendelet keretében, amely sürgős esetekben az Unió gyorsreagálású kapacitásait koordinálja) az ügynökség eredményes fellépéséhez szükséges anyagi (a műszaki eszközök központi nyilvántartásában (CRATE) szereplő felszerelések) és emberi erőforrások feltétel nélküli rendelkezésre bocsátásának biztosításához legmegfelelőbb eljárásrend kiválasztása érdekében,

M. mivel a Parlament következetesen támogatta az Ügynökséget és jóváhagyta költségvetésének jelentős növelését annak érdekében, hogy elegendő pénzügyi forrásokkal rendelkezzen feladatai ellátásához,

N. mivel az Ügynökség a déli tagállamok partjai mentén tengeri missziókat hajtott végre, melyek sikere változó volt az azokkal a harmadik országokkal folytatott együttműködés függvényében, ahonnan a bevándorlók útra keltek; mivel a Kanári-szigetek közelében végrehajtott Hera misszió sikerrel járt és az érkezők számának jelentős mértékű csökkenését eredményezte, a Földközi-tenger középső térségében végrehajtott Nautilus misszió azonban nem volt hatékony, mivel az érkezők száma növekedett ahelyett, hogy csökkent volna,

O. mivel a bevándorlás által leginkább érintett területek a déli tengeri régiókban szükségessé teszik a folyamatosan végzett tengeri missziók keretében az állandó járőrözést,

P. mivel az Ügynökség minden fellépésének minden esetben meg kell felelnie a nemzetközi jogi normáknak, különösen igaz ez az emberi jogok, az emberi méltóság és a menekültügy területén, pontosabban a menekültjogi és a visszaküldés tilalmának elvéhez kapcsolódó fellépések esetén,

Q. mivel az Ügynökségnek minden fellépésébe integrálnia kell a legkiszolgáltatottabb személyek, a nők és a gyermekek, különösen a terhes nők, a kísérő nélküli kiskorúak, az időskorúak, valamint a fogyatékkal élők és a súlyos betegek tiszteletben tartásához szükséges óvintézkedések és eszközök meglétének szükségességét,

R. mivel a FRONTEX működésének humanitárius dimenzióját maximális jogbiztonságnak kell támogatnia mind az általa végzett mentőakciók, mind a támogatásával lezajló közös visszaküldési műveletek keretében,

S. mivel a FRONTEX munkájában részt vevő szakosodott személyzet képzésének sikerére tekintettel e képzést érdemes lenne fenntartani, különösen pedig kiterjeszteni a harmadik országokban dolgozó, az Ügynökséggel napi együttműködést folytató személyzetre, annak érdekében, hogy képzést kapjanak a tengeri mentési műveletek és az emberek hajótörés esetén történő mentése témájában,

T. mivel a határellenőrzés nem csak az engedély nélküli határátlépésre összpontosít, hanem a határokon átnyúló bűnözés egyéb aspektusaira is, mint például az embercsempészet, a kábítószer-csempészet vagy a tiltott fegyverkereskedelem, így összességében a belső biztonság növelését is segíti,

U. mivel a FRONTEX intézkedése nem lehet hatékony olyan európai határigazgatási politika nélkül, amely magában foglalja a javasolt, új európai határőrizeti rendszert, mint például az elektronikus utazásengedélyezési rendszert (ESTA), a határregisztrációs rendszert vagy a Fast Track-et,

1. kéri a tagállamokat, hogy olyan globális megközelítésben szemléljék a migráció által jelentett kihívást, amely egyforma erővel ösztönzi az Unió külső határellenőrzésének megerősítését, az illegális bevándorlás elleni küzdelmet és az Unió területén illegálisan tartózkodó külföldiek hazájukba történő visszaküldését, az illegális munkavállalás és az emberkereskedelem elleni küzdelmet, valamint a jogszerű bevándorlás bonyolítását és a bevándorlók integrációját elősegítő intézkedéseket, egy olyan globális partnerség megerősítését a harmadik országokkal, amely pozitív viszonyba állítja a migrációt és a fejlődést, és a közösségi szinten egységes menekültügyi politika kidolgozását;

2. a FRONTEX ügynökséget az Unió bevándorlással kapcsolatos globális stratégiája alapvető eszközének tekinti, és felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatokat az Ügynökség megbízatásának felülvizsgálatára szerepének megerősítése és hatékonyabbá tétele érdekében;

3. meggyőződése szerint tudatosítani kell, hogy a FRONTEX-nek feltétlenül szüksége van arra, hogy mindenkor számolhasson a tagállamok által, nevezetesen a CRATE nyilvántartáson keresztül a rendelkezésre bocsátott eszközökkel, mind egyedi közös fellépései összehangolásához, mind állandó feladatai végrehajtásához; sajnálja, hogy a tagállamok eddig nem tanúsítottak kellő készséget arra, hogy biztosítsák az FRONTEX számára a szükséges eszközöket, és felkéri őket ennek teljesítésére;

4. üdvözli az európai bevándorlási és menekültügyi egyezménynek a Tanács általi elfogadását és az Ügynökség megerősítését, melyet ő is javasol;

5. hangsúlyozza, hogy a az emberkereskedelem elleni küzdelmet be kellene vonni a Frontex tevékenységi körébe, különösen az Unió külső határai mentén;

6. ennek érdekében kéri a tagállamokat, hogy – a megvalósíthatóság és a részt vevő országok jelenlegi konkrét igényei függvényében – mielőbb hozzanak létre hivatalosan egy „kötelező és visszavonhatatlan szolidaritási” rendszert, amely lehetővé teszi a FRONTEX számára, hogy fellépései előkészítése és végrehajtása során pontosan fel tudja mérni az adott pillanatban rendelkezésére álló eszközöket;

7. kéri olyan állandó és megszakítás nélkül tevékenykedő, közös határőr járőrcsapatok felállítását, melyek egész évben őrzik a magas kockázatú határszakaszokat, különösen a tengeri határokon, ahol fennáll az életveszély súlyos kockázata, miután az élethez való jog az első, sérthetetlen alapvető jog;

8. hangsúlyozza, hogy mennyire fontos, hogy az közösségi jog összeegyeztethető legyen az e területen egyébként alkalmazandó nemzetközi joggal annak érdekében, hogy az Unió hatékonyan járulhasson hozzá a bajban lévő menekültek megsegítését célzó erőfeszítésekhez;

9. kéri a tagállamokat, hogy mielőbb adjanak konkrét bizonyságot e szolidaritási elv működéséről, és ennek jegyében jelentősen növeljék az általuk a FRONTEX rendelkezésére bocsátott anyagi eszközök, különösen a felszíni eszközök, mennyiségét, továbbá biztosítsák az Ügynökséget a kellő időben nyújtandó, tevőleges támogatásra irányuló készségükről;

10. kéri a FRONTEX-et, hogy készítsen jelentést a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, amelyben részletesen leírja, hogy a CRATE adatbázisban nyilvántartott eszközökből ténylegesen mi áll a rendelkezésére és ezekből mit használ fel, és ha szükséges, a jelentésben hangsúlyozza a tapasztalt nehézségeket, és nyújtson teljes körű információt arról, hogy mely tagállamok biztosítanak eszközöket, és melyek nem;

11. kéri a tagállamokat, hogy – amennyiben továbbra is elégtelen mennyiségben állnak rendelkezésre eszközök – nagyságrendileg változtassák meg a FRONTEX költségvetését annak érdekében, hogy feladatát teljesíthesse, és esetleg vizsgálják meg az ehhez szükséges eszközök jövőbeni bérlésével és/vagy megvásárlásával kapcsolatos jogi szempontokat;

12. emlékeztet arra, hogy a Parlament költségvetési hatóságként a FRONTEX létrehozása óta már növelte annak költségvetését, és gondoskodik megfelelő végrehajtásáról, valamint a feladatok változásához történő igazításáról;

13. örömmel látja, hogy a FRONTEX-szel napi kapcsolatban álló harmadik országok csaknem mindegyike jelentős erőfeszítéseket tett az együttműködés érdekében, amelyek rendkívül pozitív eredményekhez vezettek, például a Kanári-szigetek esetében; sajnálja azonban, hogy a bevándorlással kapcsolatos együttműködés más esetekben, például Törökország és Líbia esetében, még mindig nem valósult meg;

14. kéri az Uniót, hogy a harmadik országokkal folytatott tárgyalások során térjen ki annak szükségességére, hogy ez utóbbiak fokozzák a bevándorlás terén megvalósuló együttműködést, és határozottan kérje azokat a harmadik országokat, akik kevés vagy semmi együttműködési készséget nem mutatnak, hogy a tőlük telhető minden lehetséges módon könnyítsék az Ügynökség munkáját, többek között úgy, hogy a megelőzés területén hatékonyabb együttműködést biztosítanak szolgálataik részéről;

15. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kétszerezzék meg erőfeszítéseiket annak elérése érdekében, hogy a harmadik országok tanúsítsanak magasabb szintű együttműködést, nevezetesen a visszafogadási megállapodások tárgyalása folyamán; úgy véli, hogy a bevándorlásügynek szerves részét kell képeznie az egyezményekről folyó tárgyalásoknak olyan harmadik országok esetén, amelyek származási vagy tranzit országok;

16. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a FRONTEX harmadik országokkal folytatott együttműködése keretében vegye figyelembe azoknak a tagállamoknak a véleményét, amelyek a legnagyobb tapasztalattal rendelkeznek az érintett országokkal kapcsolatban az illegális bevándorlás kérdéseinek kezelésében; hozzáteszi, hogy egy harmadik országnak a FRONTEX által koordinált közös tagállami műveletekben való részvétele annak a tagállamnak a jóváhagyásától függ, amelyben a művelet zajlik;

17 kéri, hogy a FRONTEX megbízatása kifejezetten tartalmazza a nemzetközi emberi jogok betartásának kötelezettségét és a nyílt tengeren végrehajtott mentőakciók során a menedéket keresőkkel szembeni kötelezettséget, kéri továbbá, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával és a megfelelő nem kormányzati szervezetekkel folytatott együttműködés hivatalosan szerepeljen e megbízatásban;

18. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a harmadik országokból származó állampolgárok nem biztos, hogy rendelkeznek megfelelő eszközökkel annak ellenőrzésére, hogy a róluk az Unió tervezett „rendszerek rendszerében” összegyűjtött személyes információkat az Unió területén érvényes adatvédelmi jogszabályokkal összhangban kezelik-e; felszólítja a Bizottságot, hogy tegye egyértelművé, milyen mértékben kívánja harmadik országok kormányzatai számára elérhetővé tenni a személyes adatokat;

19. kéri a FRONTEX kompetenciáinak kibővítését annak érdekében, hogy ösztönözve legyen projektek és műveletek végrehajtására harmadik országokban többek között azért, hogy erősödjön a megállapodások hatékonysága és meg lehessen határozni a kapacitásnövelés szükségességét, tekintettel a határigazgatásra harmadik országokban;

20. kéri a FONTEX-et, hogy erősítse meg és teljesítse kulcsfontosságú szerepét a közös visszaküldési műveletek támogatásával, az ilyen eljárásokkal kapcsolatos valamennyi szempont figyelembevételével; a szolidaritás szellemében kéri a tagállamokat, hogy vonják be a FRONTEX-et a közös visszaküldési járatok megtervezésébe és megszervezésébe, és mérjék fel e műveletek igényeit;

21. kéri a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé a FRONTEX megbízatásának felülvizsgálatát az olyan joghézagok megszüntetése érdekében, melyek akadályozhatják annak tevékenységét, pontosan meghatározva tengeri mentőakcióinak, valamint a visszaküldési műveletekben való részvételének jogi feltételeit, és kísérleti projektek keretében tegyék lehetővé, hogy harmadik országok is használhassák az Ügynökség rendelkezésére álló eszközöket;

22. kéri a Bizottságot, hogy részletesen értékelje a FRONTEX tevékenységeinek az alapvető jogokra és szabadságjogokra gyakorolt hatását, különösen az emberek védelméért viselt felelősség tekintetében;

23. kéri, hogy a FRONTEX személyzete kapjon képzést az ügynökség munkájával során felmerülő, a nemeket érintő különféle kérdésekkel kapcsolatban;

24. úgy véli, hogy a FRONTEX ily módon kibővített finanszírozása és az illegális bevándorlás elleni mindennapos küzdelemben való aktív szerepvállalása indokolttá tenné az Ügynökség logisztikai és adminisztratív kapacitásainak szerkezeti fejlesztését, az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett;

25. úgy véli, hogy még ha a végrehajtás tempója és eszközei még nem is indokolják több decentralizált ügynökség létrehozását, két iroda felállítása – melyek közül az egyik a szárazföldi határok mentén folyó tevékenységet, a másik a tengeri műveleteket koordinálná – már ma is célszerűnek tűnik; figyelembe véve, hogy a keleti határnál a szárazföldi vándorlási útvonalak a jövőben egyre jelentősebb kihívást jelentenek és egyre több figyelmet és eszközt igényelnek;

26. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fontolják meg a határőrségek európai rendszerének megvalósíthatóságát;

27. továbbra is szükségesnek tartja a FRONTEX műveleteihez mozgósított személyzet képzésének biztosítását, többek között a tengerjog, a menedékjog és az alapvető jogok területén, beleértve – megbízatásának kiszélesítése esetén – e képzésnek az érintett harmadik országok személyzetére történő kiterjesztését; ennek érdekében arra ösztönzi a FRONTEX-et, hogy működjön együtt más intézményekkel, mint például a Nemzetközi Migrációs Hivatallal, az Alapjogi Ügynökséggel és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával, az ENSZ tengerjogért felelős testületével és nem kormányzati szervezetekkel, valamint az e területen tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező egyesületekkel;

28. kéri a Bizottságot, hogy szervezzen tájékoztató kampányokat az illegális bevándorlás veszélyeiről a tagállamok bevált gyakorlata alapján;

29. örömmel tölti el a Tanácsban a határőrizeti eszközök optimális kihasználását biztosítani hívatott EUROSUR határőrizeti rendszer felállítása érdekében lefolytatott vita, amely során kiterjesztették annak mostanáig csak a műveleti övezetekre korlátozódó hatóterületét;

30. ezért kitart amellett, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni a nemzeti határőrizeti rendszerek azonos szintre hozását és hálózatba szervezését, és – tekintettel a következetesség szükségességére – bízzák a FRONTEX-re a rendelkezésre álló eszközök csoportosítását, különösen a tagállamok migrációigazgatási szolgálatai részére létrehozott biztonságos, webalapú információs és koordinációs hálózat (ICONET) kezelését, és a külső határok átlépésével és a bevándorlással összefüggő kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatást, vitát és információcserét szolgáló központ (CIREFI) újbóli működtetését;

31. kéri, hogy az Ügynökség bővítse együttműködését a kockázatelemzésben az Europollal és más európai ügynökségekkel, valamint más nemzetközi szervezetekkel és a harmadik országok határőrizeti hatóságaival, különösen a nemzetközi csempészhálózatok felszámolásában és azoknak a bíróság elé állításában, akik az illegális bevándorlók csempészésében vesznek részt; ugyancsak alapvetőnek tartja, hogy jöjjön létre olyan mechanizmus, amely lehetővé teszi a Frontex számára, hogy kulcsfontosságú hírszerzési adatokat továbbítson azokhoz, akik azt a legjobban tudják felhasználni;

32. kéri a tagállamokat annak biztosítására, hogy a határőrizetért felelős szolgálatok konkrét igényeit külön figyelembe vegyék a kutatási tevékenységek folyamán;

33. az Unió integrált határellenőrizésének célkitűzését legitimnek tartja, és egyetért azzal, hogy fontos az Unió határellenőrzési politikájának folyamatos fejlesztése és megerősítése; hangsúlyozza mindazonáltal, hogy szükség van a létező és előkészítés alatt álló rendszerek értékelésére azelőtt, hogy a bizottság az Európai Unió határigazgatása terén teendő újabb lépések előkészítéséről szóló közleményében (COM(2008)0069) javasolt új elemek létrehozására kerülne sor; hangsúlyozza továbbá, hogy szükség van olyan átfogó tervre, amely meghatározza az Unió határellenőrzési stratégiájának felépítését, valamint az ezzel összefüggő programok közös működésének részleteit, és azt, hogy hogyan optimalizálható az egymással összefüggő programok közötti kapcsolat;

34. kéri a FRONTEX-et, hogy kezdeményezze egy illetékes nemzeti hatóságok közötti közös információmegosztási térség létrehozását annak érdekében, hogy optimalizálni lehessen az érzékeny adatok begyűjtését, elemzését és megosztását, kéri az Európai Biztonságkutatási és Innovációs Fórumot (ESRIF), hogy járuljon hozzá e célkitűzés megvalósításához, munkájában előtérbe helyezve a határőrizeti eszközök tökéletesítését és az e területen zajló innovációt szolgáló közös alkalmazásokat;

35. felhív a FRONTEX demokratikus ellenőrzésének az Európai Parlament általi megerősítésére, és felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a Parlamentet a harmadik országokkal kötendő megállapodásokról folytatott tárgyalásokról, hogy nyújtson be az egyes határrégiókra összpontosító taktikai értékeléseket, valamint jelentessen meg értékelő jelentéseket a közös műveletekről és más összehangolt missziókról, továbbá kockázatértékeléseket, megvalósíthatósági tanulmányokat és a migrációs trendekről szóló statisztikákat; rámutat, hogy a FRONTEX tevékenységének demokratikus ellenőrzése, többek között, növelné az ügynökség legitimitását; mindazonáltal a jelentésekben publikált információk nem tartalmazhatnak bizalmas adatokat, amelyek kockáztatnák a folyamatban lévő műveleteket;

36. felhívja a Bizottságot, hogy tegye egyértelművé, milyen jellegű, a határellenőrzéshez kapcsolódó logisztikai segítségnyújtást terveznek a szomszédos harmadik országok vonatkozásában, az EUROSUR 3. lépése 1. fázisában említetteknek megfelelően;

37. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságának és a Nemzetközi Migrációs Szervezetnek.

[1] HL L 349., 2004.11.25., 1. o.
[2] HL L 199., 2007.7.31., 30. o.
[3] HL C 219. E, 2008.8.28., 223. o.

I. Bevezetés

„Mosolyogni vágyom, mert a Titánok erejét érzem magamban. Rávetettem magam Európára. Tengereken keltem át és átugrottam a hegyek fölött.

…

Massambalo. Visszaemlékszik a történetre, amit előző este hallott. Ugyanez a név volt, a bevándorlók istenének a neve, aki átkel az árnyak földrészén, hogy vigyázza a szenvedők álmát.”

Laurent Gaudé: L’Eldorado, Acte du Sud

Sem a Laurent Gaudé csodálatos regényében felidézett afrikai isten, sem más istene a bevándorlóknak nem tud vigyázni arra az egyre sokasodó embertömegre, amely a nyomort maga mögött hagyva az „európai álom” reményében „tengereken kel át és átugrik a hegyek fölött”. Erre figyelmeztetnek minket naponta a tengerbe veszett eltűntek számáról érkező hírek és az Unió déli partjain egyre-másra partot érő lélekvesztők képei.

Ezek az istenek nem tudják megóvni mind e reményüket vesztett embereket sem azoktól a halálos veszedelmektől, amelyekkel a reménység útján szembenéznek, sem a maffia és az embercsempész-hálózatok csapdáitól vagy azoktól a gátlástalan munkaadóktól, akik azonnal kiszipolyozzák őket, amint betették a lábukat az öreg kontinensre.

A mi feladatunk, európaiaké, hogy e pokolba tartó utakat lezárjuk, hogy véget vessünk az illegális bevándorlásnak. Ezzel egyidejűleg el kell érnünk, hogy csak a jogszerű utakat választó bevándorlók érhessék el az Európai Unió területét, és minden szükséges erőfeszítés megtörténjen, hogy az így érkezők azután be tudjanak illeszkedni társadalmainkba.

Ránk, európaiakra vár a feladat, hogy megfelelő együttműködést építsünk ki a származási országokkal, hogy a bevándorlás ezen országok, a fogadó országok, de kiváltképp maguk a bevándorlók számára a fejlődésüket szolgáló tényezővé válhasson.

A bevándorlás problémájára kidolgozott átfogó európai megoldás keretében teljesítenünk kell egy hálátlan, ámde kikerülhetetlen feladatot, nevezetesen meg kell szerveznünk a határőrizetet az Unió valamennyi külső határán.

Ez csak egyik aspektusa annak az Unió által kidolgozandó átfogó politikának, amelynek alapvető elemeit a közelmúltban elfogadott európai bevándorlási és menekültügyi paktum tartalmazza.

Ebbe a keretbe illeszkedik az előadó által benyújtott saját kezdeményezésű jelentésre irányuló tervezet, amelyben felvázolja a FRONTEX Ügynökség értékeléséről és jövőbeni fejlődéséről, valamint az európai határőrizeti rendszerről (EUROSUR) szóló javaslatát, válaszképp a Bizottság azonos tárgyú közleményére.

Az előadó igyekezett levonni a 2008. június 30-án tartott nyilvános meghallgatáson, illetve a LIBE bizottságon belül lefolytatott eszmecserék, vagy a Bizottság és a Tanács képviselőivel, a nem kormányzati szervezetekkel, és – természetesen – az Ügynökség illetékeseivel, nevezetesen igazgatójával és helyettesével történt kapcsolatfelvételek tanulságait. A képviselőcsoportok módosításai tovább gazdagítják majd a vitát és a jelentést.

Végezetül, hogy teljes képet kapjunk az integrált határőrizeti rendszerről, ezt a jelentést az Európai Unió határigazgatása terén teendő újabb lépések előkészítéséről szóló bizottsági közleményről szóló EP jelentéssel párhuzamosan kell tárgyalni.

II. ÉRTÉKELÉS 2005/2007

A FRONTEX elsősorban a külső határok igazgatása terén megvalósuló, tagállam-közi operatív együttműködés összehangolásával kapcsolatos tevékenységet végez.

Célja a tagállamok külső határainak integrált határigazgatása révén az illegális bevándorlás és az embercsempész-hálózatok elleni fellépés, teljes mértékben tiszteletben tartva a bevándorlók emberi méltóságát és alapvető jogait, elsősorban az élethez való jogukat. Ezzel összefüggésben az EP-nek kérnie kellene az Ügynökség megbízatásának módosítását és a tengeri mentőakciók jogi feltételeinek pontosítását. Az Ügynökségnek továbbra is ügyelnie kell arra, hogy a legsebezhetőbb személyeket, a nőket és a gyermekeket, különösen a kísérő nélküli kiskorúakat, valamint a fogyatékkal élőket méltósággal és emberi jogaik tiszteletben tartásával kezeljék, és fel kell öveznie magát az ehhez szükséges eszközökkel.

2006-ban és 2007-ben már 28 közös műveletet hajtott végre – ebből 9-et a tengeri határokon, 12-őt a szárazföldi határokon és 7-et a légi határokon –, amihez még hozzá kell adni az ezen műveletek kiegészítéseként végrehajtott 10 kísérleti projektet is.

Valamennyi művelet a legjobb gyakorlatok és információk hasznos cseréjét, valamint a nemzeti határőr szervek közötti napi szintű együttműködés fokozódását eredményezi: két év alatt több mint 53 000 személyt fogtak el, vagy tagadták meg tőlük a határátlépést, több mint 2 900 hamis úti okmányt azonosítottak, és 58 embercsempészt tartóztattak le.

A tagállami részvétel változó mértékű volt: átlagosan 7 tagállam vett részt a tengeri, 9 a szárazföldi és 11 a légi határokon végrehajtott műveletekben. Az EP-nek elő kellene írnia, hogy minden tagállam tartsa be a vállalt kötelezettségeket, és a – többek között a RABIT-rendeletben említett – „kötelező szolidaritás” elvének megfelelően bocsássa rendelkezésre az Ügynökség hatékony fellépéséhez szükséges anyagi és emberi erőforrásokat. Amennyiben feltételeznünk kell, hogy ezen eszközök tartósan nem állnak rendelkezésre, meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy az Ügynökség költségvetésének kiigazításával lehetővé tesszük saját eszközök beszerzését vagy bérlését.

Az egyéb fontos kezdeményezések fejezetével kapcsolatban megjegyzendő az érintett tagállamok partszakaszaihoz közel fekvő területeken tevékeny európai partiőrség-hálózat létrehozása (2007. május), valamint a határok ellenőrzését és felügyeletét szolgáló, rendelkezésre álló műszaki eszközök központi nyilvántartásának (CRATE) kialakítása.

Stratégiai téren a gyakorlat azt mutatja, hogy a déli tengeri határokon folyó illegális bevándorlás elleni fellépéssel kapcsolatos operatív koordináció kiemelt fontosságú feladat. Az EP-nek ezért kérnie kellene, hogy vizsgálják meg az illegális bevándorlás szempontjából állandó nyomásnak kitett tagállamokban a FRONTEX-hez kapcsolódó regionális irodák létesítésének lehetőségét, valamint azt, hogy magas kockázatú övezetekben rendszeresítsék az állandó missziókat.

A FRONTEX továbbá segítséget nyújthat a tagállamoknak a megerősített operatív és technikai támogatást és a gyorsreagálású határvédelmi csapatok alkalmazását igénylő helyzetekben.

A 2007. augusztus 20-án hatályba lépett és az Európai Parlament által első olvasatban jóváhagyott RABIT-rendszer „gyorsreagálási képesség” kialakítását írja elő a nehéz helyzetbe került tagállamok kiegészítő emberi erőforrásokkal való ellátása érdekében. Az e célra szánt gyorsreagálású határvédelmi csapatbázist mintegy 500–600 határőr alkotja, akik 2007 őszén gyakorlatot hajtottak végre.

A FRONTEX-nek fel kell készülnie arra, hogy megelőző intézkedésként megvásárolja saját – a jövőben a gyorsreagálású csapatok által használandó – berendezéseit, annak biztosítása érdekében, hogy azok vészhelyzetben a lehető leghamarabb rendelkezésre álljanak.

A FRONTEX másrészt segítséget nyújt a tagállamok számára saját nemzeti határőreik képzésében, beleértve a közös képzési követelmények kialakítását.

A FRONTEX ügynökség 97 képzésén 1341 személy vett részt. Cél: az európai határőrök képzésének egységesítése.

Az alkalmazott megközelítés sikeresnek bizonyult, érdemes tehát kiterjeszteni azt a schengeni vívmányok tiszteletben tartásával (és azokkal összhangban). A képzést nevezetesen a FRONTEX ügynökséggel együttműködő harmadik országok alkalmazottaira kellene kiterjeszteni. Fejleszteni kell továbbá az olyan nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködést, mint a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) vagy az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága (UNCHR).

Kiemelendő továbbá, hogy az ügynökség saját kockázatelemzéseket végez, amelyek tevékenységei szempontjából kulcsfontosságú és átfogó szerepet játszanak: ekként a Frontex a második éves értékelés keretében (2007. február) közreműködött a szervezett bűnözésre vonatkozó fenyegetettség-értékelés (OCTA) elkészítésében, és az Europollal közösen hozzájárult a nyugat-balkáni illegális bevándorlás során igénybe vett, nagy kockázatot jelentő útvonalakról szóló jelentéshez.

Ezért a FRONTEX 2007-ben csatlakozott az ICONet hálózathoz – amely 2006-tól kezdve lehetővé teszi, hogy az érintett szolgálatok kicseréljék az illegális migrációs áramlásokról szerzett információikat – annak érdekében, hogy információkat cseréljen a tagállamokkal a kockázatelemzésekről, valamint a közös műveletek előkészítéséről és a bevándorlók származási országukba való visszatéréséről; az ügynökség egyébiránt részt vesz CIREFI (a külső határok átlépésével és a bevándorlással összefüggő kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatást, vitát és információcserét szolgáló központ) ülésein.

Az előnyös kölcsönhatások kihasználása és a méretgazdaságosság elérése érdekében a FRONTEX-nek kellene igazgatnia a rendelkezésre álló különböző eszközöket és szervezeteket.

Az ügynökség részt vesz a külső határok ellenőrzéséhez és őrizetéhez kapcsolódó területeken végzett kutatásokban. Ez a részvétel már eddig is 6 kutatás-fejlesztési projekt és 7 kutatás-fejlesztési műhely/szeminárium szervezésében öltött testet, amelyek hozzájárultak a határregisztrációs rendszer (benne a BIOPASS), illetve az európai határőrizeti rendszer kidolgozásához és meghatározásához; de főként abban valósult meg, hogy az ügynökség aktívan részt vett az új Európai Biztonságkutatási és Innovációs Fórum (ESRIF) munkájában is, amelyen belül a határbiztonsággal foglalkozó külön munkacsoportot hoztak létre.

Ennek keretében azt igyekeznek elérni, hogy a határőrizetért felelős szolgálatok konkrét igényeit külön figyelembe vegyék a különböző kutatási tevékenységek folyamán.

Végül, a határellenőrzési és határőrizeti műveleteket követően az ügynökségnek kell megadnia a szükséges támogatást a tagállamok számára a közös visszatérési műveletek megszervezéséhez. Ugyan már részt vett 9 ilyen jellegű művelet megszervezésében, szerepe és annak jogi feltételei továbbra sem világosak, így ezeket pontosítani kell.

III. Hosszú távú elképzelés:

A FRONTEX alapvető, sőt központi szerepet fog kapni az Unió integrált határigazgatási stratégiájának hosszú távú kialakításában. A lépcsőzetesség megközelítését alkalmazva, illetve a kapacitások fokozatos megerősítése révén tényleges hozzáadott értéket jelenthet az átfogó schengeni rendszer javára, például a harmadik államokkal folytatott együttműködés körébe tartozó intézkedések kapcsán, biztosítva az összhangot saját tevékenységei és az átfogó külpolitikai keret között.

Az orosz, ukrán és svájci hatóságokkal már megszülettek a kiváló eredményeket hozó közös munka és együttműködés részletei, számos más ország hatóságaival pedig jelenleg is folynak e témában a tárgyalások.

A határokon végrehajtott intézkedések kapcsán a FRONTEX párhuzamosan vizsgálja egy olyan egyablakos rendszer koncepcióját, amely összefogja a vámhatóságokat és a határőrizeti szerveket, miközben folyamatosan gyűjti az illetékes hatóságok közötti együttműködés területén kialakult vagy a legjobban sikerült kísérleti projektek keretében kidolgozott bevált gyakorlatokat.

Hozzájárulásának legfontosabb eleme a Tanács által 2006. december 14–15-én elfogadott EUROSUR kidolgozásában való részvétel, amely az Unió déli és keleti külső határaira összpontosít, és amelynek elsődleges prioritása a tengeri határőrizeti rendszerek integrálása a feladatok leghatékonyabb elvégzése érdekében: az EU területére bejutó illegális bevándorlók számának csökkentése, a belső biztonság erősítése a határokon átnyúló bűnözés felszámolásához való hozzájárulás révén, valamint a felkutatási és mentési kapacitások megerősítése a lehető legtöbb emberélet megóvása érdekében (az EUROSUR sikeréhez mindhárom esetben szükség van az érintett harmadik államok, nevezetesen a déli és földközi-tengeri országok teljes bevonására, ahonnan az Európai Unióra nehezedő migrációs nyomás nagy része származik).

A legnagyobb kihívás valójában a létező határőrizeti infrastruktúra minél hatékonyabb koordinálásában és alkalmazási területének kiterjesztésében rejlik, mivel ez jelenleg csak egy részére terjed ki azon övezeteknek, ahol fellépésekre van szükség; ily módon tökéletesen és valós időben fel lehetne mérni a helyzetet, növelve a bűnüldöző és/vagy segítségnyújtó szolgálatok reagálási képességeit. Az EP-nek szorgalmazni kellene, hogy haladéktalanul kezdjék meg a nemzeti határőrizeti rendszerek modernizálását és hálózatba kapcsolását. A kutatás-fejlesztés területén előtérbe kell helyezni a határőrizeti eszközök tökéletesítése és innovációja terén felhasználható közös alkalmazásokat.

Végül meg kell határozni, hogy kire kell bízni egy, az illetékes nemzeti hatóságok közötti közös információ-megosztási térség létrehozásának feladatát annak érdekében, hogy optimalizálni lehessen az érzékeny adatok begyűjtését, elemzését és megosztását.

Úgy tűnik ugyanis, hogy a FRONTEX és az EUROSUR szükségszerűen ráébresztenek majd a tagállamok között az operatív tevékenység során szükséges szolidaritás nélkülözhetetlen mivoltára, amelynek már aktív kimondása is lehetővé teszi majd a források összpontosítását azokra a külső határszakaszokra, ahol a legégetőbb igények merülnek fel.

Azt a kérdést pedig, hogy szükség van-e egy önálló európai határőrségi rendszerre, csak akkor lehet majd megválaszolni, ha már levontuk az első következtetéseket az ügynökség működéséről, hiszen a források érintett területekre való elosztásának jelenlegi rendszere terén elért javulás, illetve a létező mechanizmusok hatékonyságának javítása jogos igények ugyan, de nem szabad elkendőzniük azt a tényt, hogy az Unió tagállamaiban 450 000 határőr dolgozik, arról nem is beszélve, hogy egy ilyen döntés kimondottan politikai jellegű lenne.

Mr Gérard Deprez

elnök

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Tárgy: Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentése a FRONTEX ügynökség értékeléséről és jövőbeni fejlődéséről, valamint az európai határőrizeti rendszerről (EUROSUR) – előadó: Javier Moreno Sánchez

Tisztelt Elnök Úr!

Kérem engedje meg, hogy a Költségvetési Bizottság részéről néhány megjegyzést fűzzek a fenti jelentéshez.

A Költségvetési Bizottság teljes mértékben tisztában van azzal, hogy milyen fontos a FRONTEX tevékenysége az uniós határok ellenőrzésének biztosítása és az illegális bevándorlás kezelése tekintetében, és támogatja az Ügynökség kapacitásainak megerősítését, amit az is bizonyít, hogy az elmúlt években támogatta az ügynökség előirányzatainak jelentős emelését. Bizottságunk a közelmúltban szavazta meg a FRONTEX előirányzatainak további emelését a 2009. évi költségvetés első olvasatára való tekintettel, az Önök bizottsága által javasolt összeghez közeli értékkel.

Ez az emelés kifejezetten azt a célt szolgálná, hogy lehetővé tegye a FRONTEX számára egész évben állandó közös missziók folytatását, különösen az Unió déli határai mentén (HERA, NAUTILUS, POSEIDON). A kiegészítő előirányzat egy része tartalékba került addig, amíg az ügynökség igazgatója be nem nyújtja a műveletek állandósítására vonatkozó tervet.

Ebben az összefüggésben hasznos lehetne, ha az Önök bizottságának jelentése – amely (4) bekezdésében szintén tartalmaz felhívást közös állandó missziók végrehajtására – megemlítené ezt emelést és az érvényessé tételéhez szükséges adminisztratív intézkedéseket. Továbbá hangsúlyozhatná jobban, hogy nem csupán a pénzügyi eszközöknek kell rendelkezésre állniuk, hanem a missziók állandóvá tételéhez szükséges jogi feltételeknek is teljesülniük kell – amennyiben szükséges, a jogalap kiegészítése révén.

Engedje meg, hogy a jelentéstervezetnek az ügynökség által a „feladatai végrehajtásához szükséges eszközök” beszerzésére vonatkozó (7) bekezdésével kapcsolatos gondolataimat is megosszam Önnel. Anélkül, hogy tárgyalnánk annak kérdését, hogy milyen mértékben helyettesítheti az ügynökség a tagállamokat e területen – figyelembe véve, hogy az ügynökségnek csak „műszaki eszközök” beszerzésére van felhatalmazása , bizottságunk úgy véli, hogy inkább a tagállamok feladata az ügynökség rendelkezésére anyagi és emberi erőforrásokat bocsátani – engedje meg, hogy felhívjam figyelmét arra a tényre, hogy a FRONTEX költségvetésének bármilyen lehetséges nagyságrendi megváltoztatása nem kizárólag a tagállamok döntése alapján történik, hanem a költségvetési hatóság – melynek része az Európai Parlament – kizárólagos hatáskörébe tartozik.

Végezetül, Elnök Úr, a decentralizált ügynökségeknek a jelentéstervezet (13) bekezdésében megemlített lehetséges létrehozásával kapcsolatban – noha ez pusztán feltételes megfontolásnak tűnik –, engedje meg, hogy emlékeztessem arra, hogy a Költségvetési Bizottság intézményközi tárgyalások során többször kinyilvánította azon véleményét, hogy az ügynökségek szerepének alapos értékelése előtt ne jöjjön létre több decentralizált ügynökség. Valójában a Bizottság és a Tanács is támogatta ezt az álláspontot, ahogyan azt a legutóbbi, július18-i költségvetési egyeztetésen elfogadott nyilatkozat is bizonyítja, továbbá az értékelést végző intézményközi munkacsoport összehívásáról elvi megállapodás is született.

A FRONTEX jogalapja már rendelkezik annak lehetőségéről, hogy az ügynökségnek szakrészlegei jöjjenek létre a tagállamokban, velük egyetértésben, amennyiben az ügynökség igazgatósága ezt szükségesnek tartja. Bizottságunk mindazonáltal úgy véli, fontos hangsúlyozni, hogy szakrészlegek jövőbeli létrehozása esetén a lehető legnagyobb mértékben tekintetbe kell venni a tagállamok létező kapacitásait és a rájuk nehezedő konkrét terheket, a szükségtelen megkettőzés elkerülése végett.

Remélem, Elnök Úr, hogy bizottsága megfontolás tárgyává teszi a fenti észrevételeket a végleges jelentés elfogadása során.

Tisztelettel üdvözli

Reimer Böge

A Költségvetési Bizottság elnöke

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

a FRONTEX Ügynökség értékeléséről és jövőbeni fejlődéséről, valamint az európai határőrizeti rendszerről (EUROSUR)
(2008/2157(INI))

A vélemény előadója: Gabriele Zimmer

JAVASLATOK

A Fejlesztési Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. hangsúlyozza, hogy a FRONTEX feladata a tagállamok közötti operatív együttműködés koordinálása a határbiztonság tekintetében, valamint hogy a FRONTEX külön hozzáadott értéket biztosítson a tagállamok nemzeti határigazgatási rendszerei számára.

2. emlékeztet az Európai Unió az EK-szerződés 178. cikkében, valamint a 2008. június 5-i és 6-i Bel- és Igazságügyi Tanácsnak a migráció globális megközelítésére vonatkozó következtetéseiben megállapított fejlesztésre vonatkozó politikai egységesség iránti elkötelezettségére, különösen hogy a migránsok emberi jogai és alapvető szabadságjogai, az 1951-es genfi egyezmény, valamint a menekültügyi eljáráshoz való megfelelő hozzáférés képezik az Európai Unió bevándorlás- és menekültvédelmi politikájának alapjait;

3. ragaszkodik ahhoz, hogy valamennyi uniós ügynökségnek – beleértve a FRONTEX-et is – minden tevékenysége során teljes mértékben tiszteletben kell tartania az Európai Unió alapvető értékeit, valamint hogy a FRONTEX-et az Európai Parlament ellenőrzésének kell alávetni;

4. hangsúlyozza, hogy az EU határbiztonsága valamennyi tagállam felelőssége, valamint hogy a határellenőrzést a felelősségmegosztás és a szolidaritás szellemében kell működtetni; ennélfogva felszólítja a Tanácsot, hogy tegye a felelősségmegosztás elvét kötelezővé valamennyi tagállam számára;

5. meg van győződve arról, hogy az alapvető szabadságjogok és jogok fenntartását és előmozdítását, beleértve a menedékkérelemhez fűződő jogot, a védelmet kérők hozzáférését a jogi segítséghez, bármely átfogó integrált határellenőrzési rendszer alapvető részének, valamint a FRONTEX megbízatása és tevékenysége szerves részének kell tekinteni;

6. figyelmeztet arra, hogy a FRONTEX nem csodaszer az illegális bevándorlás által okozott valamennyi problémára;

7. üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy a menedékjoggal és az emberi jogokkal kapcsolatos speciális képzést biztosítson a FRONTEX képzési tevékenységeinek keretében, és támogatja e megközelítés továbbfejlesztését; javasolja, hogy a FRONTEX erősítse meg szoros együttműködését a UNHCR-rel a képzési tevékenységek tekintetében is;

8. az kéri a Bizottságtól, hogy haladéktalanul nyújtson be a FRONTEX megbízatásának felülvizsgálatára irányuló javaslatot annak érdekében, hogy az foglalja magában a tengeri mentést is;

9. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a fejlődő országokban az Európai Unió törvényes migráció segítésére irányuló tevékenysége kevesebb figyelmet kap, mint a szabálytalan migráció elleni küzdelem;

10. arra figyelmeztet, hogy a FRONTEX Európai Unió területén kívüli műveletei megfoszthatják az EU-ban a menekülteket a menedékkéréshez és a jogi védelemhez való hozzáféréshez fűződő joguktól;

11. súlyos aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a FRONTEX által koordinált tengeri műveletek kibővítése ahhoz vezethet, hogy a még veszélyesebb tengeri útvonalakon tovább nő az áldozatok száma; rámutat arra, hogy globális szemléletet kell alkalmazni a migrációs áramlások ésszerű elemzése során, mivel az elemzés egyes útvonalakra történő korlátozása hamis képet mutatna a tendenciák alakulásáról;

12. hangsúlyozza, hogy a védelmet vagy menedékjogot kérő személyek számára nyújtott mentőtevékenységek és támogatás szükségessé teszi, hogy különös figyelmet fordítsanak a sajátos igényekkel rendelkező emberekre, mint például a gyermekekre és nőkre, és ezért úgy véli, hogy a FRONTEX tanfolyamain szerepelnie kell a sajátos igények kielégítésére vonatkozó ismereteknek is;

13. kéri a Bizottságot, hogy tegye egyértelművé, milyen mértékben kívánja megosztani afrikai és más kormányzatokkal az úgynevezett „határokon kívül eső területekről alkotott hírszerzési kép” révén gyűjtött információkat;

14. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a harmadik országokból származó állampolgárok nem biztos, hogy rendelkeznek megfelelő eszközökkel annak ellenőrzésére, hogy a róluk az Európai Unió tervezett „rendszerek rendszerében” összegyűjtött személyes információt az EU területén érvényes adatvédelmi törvényekkel összhangban kezelik-e; felszólítja a Bizottságot, hogy tegye egyértelművé, milyen mértékben kívánja harmadik országok kormányzatai számára elérhetővé tenni a személyes adatokat;

15. felszólítja a Bizottságot, hogy tegye egyértelművé, milyen jellegű határellenőrzéshez kapcsolódó logisztikai támogatást terveznek nyújtani a szomszédos harmadik országoknak az EUROSUR 3. lépése 1. fázisában említetteknek megfelelően.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Alessandro Battilocchio, Thijs Berman, Josep Borrell Fontelles, Danutė Budreikaitė, Nirj Deva, Dobolyi Alexandra, Beniamino Donnici, Fernando Fernández Martín, Juan Fraile Cantón, Alain Hutchinson, Romana Jordan Cizelj, Filip Kaczmarek, Glenys Kinnock, Maria Martens, José Javier Pomés Ruiz, Toomas Savi, Frithjof Schmidt, Jürgen Schröder, Anna Záborská

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Fiona Hall, Miguel Angel Martínez Martínez, Manolis Mavrommatis, Anne Van Lancker, Renate Weber, Gabriele Zimmer

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

Catherine Boursier

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat