Eljárás : 2008/2133(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0447/2008

Előterjesztett szövegek :

A6-0447/2008

Viták :

PV 17/12/2008 - 19
CRE 17/12/2008 - 19

Szavazatok :

PV 18/12/2008 - 6.19
CRE 18/12/2008 - 6.19
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0634

JELENTÉS     
PDF 222kWORD 222k
19.11.2008
PE 405.983v02-00 A6-0447/2008

a hamisítás nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásáról

(2008/2133(INI))

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

Előadó: Gianluca Susta

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a hamisítás nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásáról (2008/2133(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az OECD a hamisítás és a kalózkodás gazdasági hatása című 2007. évi jelentésére,

–   tekintettel a Közösség lisszaboni programjának végrehajtása – a modern KKV-politika a növekedésért és a foglalkoztatásért című, 2005. november 10-i bizottsági közleményre (COM(2005)0551),

–   tekintettel a „Globális Európa: nemzetközi versenyképesség - hozzájárulás az EU növekedési és munkahelyteremtési stratégiájához című 2006. október 4-i bizottsági közleményre (COM(2006)0567),

–   tekintettel a „Globális Európa: szorosabb együttműködés az európai exportőrök piacra jutásának elősegítése érdekében” című 2007. április 18-i bizottsági közleményre (COM(2007)0183),

–   tekintettel az európai vállalkozások piacra jutásának elősegítésére vonatkozó európai uniós stratégiáról szóló, 2008. február 19-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel 2007. május 22-i, a globális Európa – a versenyképesség külső szempontjai című állásfoglalására(2),

–   tekintettel a kereskedelempolitika hatékony behozatali és kiviteli szabályok és eljárások révén történő megvalósításáról szóló, 2008. június 5-i állásfoglalására(3),

–   tekintettel a transzatlanti gazdasági kapcsolatokról szóló, 2006. június 1-jei állásfoglalására(4),

–   tekintettel az interregionális társulási megállapodás megkötésére tekintettel az EU és a Mercosur közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról szóló, 2006. október 12-i állásfoglalására(5),

–   tekintettel a Koreával fennálló kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról szóló, 2007. december 13-i állásfoglalására(6),

–   tekintettel a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN) folytatott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról szóló, 2008. május 8-i állásfoglalására(7),

–   tekintettel az EU és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok kilátásairól szóló, 2005. október 13-i állásfoglalására(8),

–   tekintettel a Bizottság „EU – Kína: szorosabb partnerség, növekvő felelősség” című, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett 2006. október 25-i közleményére (COM(2006)631) és az azt kísérő, a „Szorosabb partnerség, növekvő felelősség – Az EU és Kína közötti kereskedelemről és befektetésekről szóló szakpolitikai dokumentum: Verseny és partnerség” című dokumentumra (COM(2006)632),

–   tekintettel a nemzetközi kereskedelmi szabályok, különösen a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt kialakított kereskedelmi szabályok alapján a Közösséget megillető jogok gyakorlásának biztosítása érdekében a közös kereskedelmi politika területén követendő közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1994. december 22-i 3286/94/EK tanácsi rendeletre (a kereskedelem akadályairól szóló rendelet),

–   tekintettel az európai iparjogvédelmi stratégiáról szóló, 2008. július 16-i bizottsági közleményre (COM(2008)0465),

–   tekintettel a Bizottság „Cselekvési program: gyorsított fellépés a HIV/AIDS, a malária és a tuberkulózis ellen a szegénység enyhítésével összefüggésben (2001–2006)” című, 2001. február 21-i közleményére (COM(2001)96),

–   tekintettel a Bizottság „Az EK cselekvési programjának aktuális helyzete: gyorsított fellépés a HIV/AIDS, a malária és a tuberkulózis ellen a szegénység enyhítésével összefüggésben” című, 2006. február 26-i közleményére (COM(2003)93),

–   tekintettel a HIV/AIDS, malária és a tuberkolózis elleni külső fellépésnek egységes európai keretprogramjáról szóló 2004. október 26-i bizottsági közleményre (COM(2004)0726),

–   tekintettel a közegészségügyi problémákkal küzdő országokba történő kivitelre szánt gyógyszeripari termékek előállításával kapcsolatos szabadalmak kényszerengedélyezéséről szóló, 2006. május 17-i 816/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

–   tekintettel a tarifális preferenciák általános rendszerének alkalmazásáról szóló, 2005. június 27-i 980/2005/EK tanácsi rendeletre,

–   tekintettel a termékhamisítás és szerzői jogi kalózkodás elleni közösségi vámügyi tevékenységről szóló, 2008. május 19-i bizottsági jelentésére,

–   tekintettel a Közösségi Vámkódex (Korszerűsített Vámkódex) létrehozásáról szóló, 2008. április 23-i 450/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(9),

–   tekintettel a vámunió fejlődése érdekében követendő stratégiáról szóló 2008. április 1-jei bizottsági közleményre (COM(2008)0169),

–   tekintettel a szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító büntetőjogi intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló módosított javaslatra (COM(2006)0168),

–   tekintettel a vámunió negyvenedik évfordulójáról szóló, 2008. június 19-i állásfoglalására(10),

–   tekintettel a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(11),

–   tekintettel az egyes szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről szóló, 2003. július 22-i 1383/2003/EK tanácsi rendeletre(12),

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság illetve a Jogi Bizottság véleményére (A6-0447/2008),

A. mivel a megújult lisszaboni menetrend célkitűzéseinek elérése érdekében hatékony küzdelmet kell folytatni a hamisítás ellen annak mind belső, mind külső vonatkozásai tekintetében, a Bizottság „Globális Európa: szorosabb együttműködés az európai exportőrök piacra jutásának elősegítése érdekében” című 2007. április 18-i közleménye értelmében (COM(2007)0183),

B.  mivel az Európai Unió a világ második legnagyobb áru- és szolgáltatásimportálója, az egységes piac nagy mértékű nyitottsága és átláthatósága jelentős lehetőségeket kínál, azonban ki van téve a hamisított termékek beáramlása komoly kockázatának,

C. mivel az Európai Unió gazdasága olyan, magas színvonalú, nagy hozzáadott értéket tartalmazó, gyakran védjegyek, szabadalmak vagy földrajzi megjelölések által védett termékek előállítására szakosodott, amelyek jellegüknél fogva a leginkább ki vannak téve a hamisítás veszélyének,

D. mivel a szellemi tulajdonjogok súlyos megsértései olyan nem tarifális kereskedelmi akadályok, amelyek megnehezítik és költségesebbé teszik a harmadik országok piacaihoz való hozzáférést, különösen a korlátozott eszközökkel és forrásokkal rendelkező kis- és középvállalkozások (KKV-k) számára,

E.  mivel az európai versenyképesség hagyományosan a munkaerő minőségéhez és – főként a KKV-k esetében – egyre inkább a kutatáshoz és fejlesztéshez, az innovációhoz és a szellemi tulajdonjogokhoz kapcsolódik,

F.  mivel a szellemi tulajdonjogokat – beleértve a földrajzi jelzéseket és az eredetmegjelöléseket is – az Európai Unió kereskedelmi partnerei nem mindig óvják hatékonyan,

G. mivel sokfajta terméket hamisítanak – és ezek száma egyre nő –, és ez már nem korlátozódik a luxus- és minőségi termékekre, hanem kiterjed az olyan általánosan használt árukra, mint a játékok, gyógyszerek, kozmetikumok és élelmiszerek,

H. mivel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által nemrég készített felmérés szerint 2005-ben a nemzetközi kereskedelemben mintegy 150 milliárd euró értéket képviseltek a szellemi tulajdonjogok megsértésével összefüggésbe hozható termékek, amihez még hozzá kell adni az interneten terjesztett hamis és kalóztermékek nemzeti kereskedelmének értékét is,

I.   mivel 2007-ben az Európai Unió vámhatósága által lefoglalt szellemi tulajdonjogokat sértő termékek mennyisége egy év alatt 17%-kal nőtt az előző évhez képest, és a növekedés a kozmetikai és higiéniai termékek esetében 264%-ot, a játékok esetében 98%-ot, a gyógyszerek esetében pedig 51%-ot tett ki,

J.   mivel a hamisítás és a kalózkodás jelensége riasztó hatással van az Európai Unió gazdaságára és a Közösség társadalmi-gazdasági rendszerének egészére, mivel csökkenti a az innovációs ösztönző erőt, fékezi a közvetlen külföldi befektetéseket, szakképzettséget igénylő munkahelyek megszűnéséhez vezet és megteremti a szervezett bűnözés által ellenőrzött – a hivatalos rendszerrel párhuzamosan működő – illegális gazdaság alapjait,

K. mivel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) „A hamisítás és a kalózkodás gazdasági hatása” című 2007. évi jelentése és hamarosan elkészülő, „A digitális tartalommal kapcsolatos szerzői jogi kalózkodás”című II. szakaszjelentése hangsúlyozza a digitális kalózkodás globális mértékét, gyors terjedését és a jogtulajdonosokra nézve káros gazdasági hatását,

L.  mivel a hamisítás súlyos környezeti károkat okoz mind azáltal, hogy a hamisított termékek nem felelnek meg a minőségi szabványoknak, valamint a kiszorításukkal és a megsemmisítésükkel kapcsolatos magas költségek révén,

M  mivel a hamis termékek elleni küzdelmet célzó eljárásokhoz való hozzáférés bonyolult, költséges és időigényes, különösen a KKV-k számára,

N. mivel az egységes piac az európai polgár számára garantálja azt a lehetőséget, hogy szabadon, átlátható és biztonságos módon választhassa ki a megvásárolandó termékeket, a hamisítás pedig – az az ellen folytatott megfelelő küzdelem hiányában – nemcsak az egész rendszer alapját képező elvárható bizalom elvét csorbítja, hanem súlyos kockázatokat is jelent a fogyasztók biztonságára, egészségére és – szélsőséges esetekben – életére is, jogaikat pedig ezért megfelelőbben kell garantálni,

O. mivel a hamisított termékek megvásárlásának egészségügyi és biztonsági kockázatainak, illetve általános következményeinek fogyasztói tudatosítására irányuló kezdeményezések a hamisított termékek elleni küzdelem hatékony eszközei,

P.  mivel hatékonyabb visszatartó erejű intézkedéseket kell foganatosítani az olyan termékek hamisítóival szemben, amelyek közvetlen közegészségügyi hatással rendelkeznek,

Q. mivel a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó jogszabályok területén a tagállamokban még mindig – különösen az e jogok betartatására irányuló szankciók tekintetében – fennálló eltérések gyengítik az Európai Unió tárgyalási pozícióját és alááshatják a jelenség elleni hatékonyabb küzdelem érdekében nemzetközi szinten tett eddigi erőfeszítéseket,

R.  mivel az egyes szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági rendelkezésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről szóló, 2003. július 21-i 1383/2003/EK tanácsi rendelet(13) 11. cikkében lefektetett egyszerűsített eljárás, amely lehetővé teszi nagymennyiségű hamisított termék rövid időn belüli és viszonylag alacsony költségekkel történő megsemmisítését, igen sikeresnek bizonyult az olyan tagállamokban, mint Portugália, Görögország, Magyarország, Hollandia és Litvánia,

S.  mivel a 2006-os szentpétervári csúcstalálkozó résztvevői elismerték a hamisítás és kalózkodás globális jellegét, és hangsúlyozták a G8 országok, a harmadik országok és az illetékes nemzetközi intézmények közti fokozottabb együttműködés szükségességét,

T.  mivel az ezt követő heiligendammi G8-as csúcstalálkozón a „Heiligendammi folyamat” részeként létrejött a hamisítás és kalózkodás ellen fellépő IPR (a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok) munkacsoport,

U. mivel 2007-ben az Európai Unió, Japán és az Egyesült Államok bejelentették, hogy tárgyalásokat kezdenek egy olyan új többoldalú megállapodásra vonatkozóan, amelynek célja a szellemi tulajdonjogok végrehajtásának megerősítése, valamint a hamisítás és a kalózkodás jelensége elleni küzdelem (hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás – ACTA),

V. mivel az ACTA megállapodás kedvező eredménye lehetővé teszi a polgári, bűnügyi és közigazgatási védelem közös szabványainak kialakítását, az intézményközi együttműködés és a magánszektorral való együttműködés javítását, valamint a technikai segítségnyújtás beépítését a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok tiszteletben tartásának egyszerűbbé, biztonságosabbá és olcsóbbá tétele érdekében,

W. mivel hangsúlyozni kell a különbséget a generikus gyógyszerek – amelyeknek elterjedését és forgalmazását ösztönözni kell mind az Európai Unióban, mind a fejlődő országokban – és a hamisított gyógyszerek között, amelyek egyfelől veszélyesek a közegészségügyre, másfelől pedig jelentős gazdasági veszteséget okoznak az érintett iparág vállalatainak, miközben késleltethetik új termékek kifejlesztését, anélkül azonban, hogy ennek előnyeiből a legkevésbé fejlett országok lakossága részesülne, mivel, ezen felül, a hamisított gyógyszerek az illegális gyógyszereknek csak egy részét képezik,

X. mivel, ami a közegészségügyre közvetlen hatással lévő termékeket illeti, az internet és a párhuzamos kereskedelemi hálózatok nagyban hozzájárulnak a közegészségügyre veszélyt jelentő hamisított termékek terjedéséhez,

Y. mivel az Európai Unió folyamatos erőfeszítéseket tesz a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok tiszteletben tartását érvényre juttató intézkedések harmonizálása érdekében, nevezetesen egy, a szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító büntetőjogi intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslattal (COM(2005)0276), és ezt a folyamatot nem szabad a szokásos uniós döntéshozatali eljárás hatáskörén kívül eső kereskedelmi tárgyalásokkal megkerülni,

Z.  mivel annak biztosítása is különösen fontos, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok tiszteletben tartását érvényre juttató intézkedések kialakítására oly módon kerüljön sor, hogy az ne akadályozza az innovációt vagy a versenyt, ne ássa alá a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok korlátozásait és annak kivételeit, illetve ne veszélyeztesse a személyes adatokat, ne korlátozza az információ szabad áramlását, és ne terhelje fölöslegesen a legális kereskedelmet,

AA. mivel az Európai Unió az Európai Parlament és a Tanács sok éven át folytatott vizsgálatait követően számos vonatkozó irányelv elfogadásával bizonyította a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok hatékony és kiegyensúlyozott érvényre juttatása iránti elkötelezettségét,

AB. mivel jogi intézkedések mérlegelésénél alapvető fontosságú a szellemi és anyagi tulajdonjogok közötti, valamint ennek megfelelően a jogsértés és a lopás közötti alapvető különbség felismerése,

AC. mivel a szellemi tulajdon mindennemű megsértése káros a kereskedelemre és az üzletre nézve, a kereskedelmi szintű jogsértések azonban további messze ható következményekkel járnak,

AD. mivel a gyógyszeripari termékek szabadalmai esetében míg a szabadalmakkal kapcsolatos jogsértések rendezése eseti alapon történik a szabadalomsértés miatt indított polgári peres eljárás során felhozott lényeges érvek alapján, addig a szerzői jogokat és a védjegyeket érintő jogsértések szándékos bűncselekményeknek minősülnek,

A többoldalú keret

1.  véleménye szerint a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) rendszere nemzetközi szinten lehetővé tette a szellemi tulajdonjogok szélesebb körű elismerését azzal, hogy a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS) révén megegyezésen alapuló védelmi normaszintet határozott meg, megerősítette a tagállamok és a különböző szervezetek – Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO), Vámügyi Világszervezet (WCO) – közötti párbeszédet, továbbá a nézeteltérések rendezésére megelőző és vitarendezési mechanizmust hozott létre;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy a TRIPS-megállapodás Tanácsán belül továbbra is törekedjen arra, hogy a nemzeti jogban bevezetett minimális szabályokat a végrehajtásra és a jogsértések visszaszorítására irányuló hatékony intézkedések kísérjenek;

3.  úgy véli, hogy a TRIPS-megállapodásban biztosított és a közegészségügyről szóló dohai nyilatkozat által megerősített, rugalmas alkalmazással kapcsolatos lehetőségeket fenn kell tartani, amennyiben azok célja a jogtulajdonosok és a végfelhasználók érdekei közti megfelelő egyensúly biztosítása;

4.  kéri a Bizottságot, hogy továbbítson javaslatokat az Európai Parlament számára annak biztosítása érdekében, hogy a kiviteli, tranzit- és átrakási műveletek megfelelően szerepeljenek a TRIPS-megállapodásban, és hogy vizsgálja meg a megállapodás további módosításának lehetőségeit a szellemi tulajdonjogok tulajdonosai és potenciális felhasználói érdekei közti megfelelő egyensúly kialakítása érdekében, különös tekintettel a partnerek fejlettségi szintjére és különbséget téve a hamisítással vagy kalózkodással előállított termékeket gyártó országok, a tranzitországok, illetve az azokat felhasználó országok között;

5.  üdvözli az Európai Unió által a technikai segítségnyújtásra irányuló programok terén elért előrelépést, melyek hozzájárultak a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megerősítéséhez a feltörekvő és fejlődő országokban, és hangsúlyozza az ilyen programok folytatásának fontosságát, tekintettel azokra a hasznos célkitűzésekre, amelyeket a fenntartható gazdasági fejlődés tekintetében elérhetnek, valamint a hamisítás elleni küzdelemben betöltött jelentős szerepükre;

6.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az európai és a fejlődő országokban élő fogyasztók szélesebb körű oktatása érdekében hozzon létre egyedi, megfelelő pénzügyi fedezettel támogatott kezdeményezéseket az esetlegesen veszélyes hamisított termékekhez fűződő kockázatok elkerülése céljából;

7.  4b. támogatja a tizenkettedik az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciáján a Kreatív Afrika kezdeményezés keretében javasolt megoldásokat, melyek a kreatív iparágakat lényeges elemnek tekintik az alulfejlett országok gazdaságának növekedésében, és újra megerősítik a szellemi tulajdonjogok létfontosságú szerepét az ilyen régiók fenntartható fejlődésében;

8.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javasolják és támogassák egy hamisításról szóló jegyzőkönyv megszövegezését, amely a nemzetek közötti szervezett bűnözésről szóló Palermói Egyezményt egészítené ki;

9.  emlékeztet rá, hogy bizonyos felemelkedő gazdaságokban a hamisítással vagy kalózkodással előállított termékek gyártása riasztó méreteket öltött; jóllehet üdvözli az eddig megvalósított együttműködési intézkedéseket, de azon a véleményen van, hogy a vám-, az igazságügyi és a rendőrségi szervek és az érintett országok közötti koordináció megerősítése, továbbá ezen országok jogszabályai európai uniós jogszabályokkal való harmonizálásának elősegítése céljából különös intézkedésekre van szükség;

10. felszólítja a Bizottságot, hogy illesszen be a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i európai parlamenti és tanácsi irányelv(14) 3. cikkének (2) bekezdésébe(15) nemzetközi szintű védelmi intézkedéseket annak garantálására, hogy a törvényes kereskedelem akadályozásának céljával semminemű, szabadalom érvényesítését célzó rendelkezéssel nem történik visszaélés;

11. arra ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az euro-mediterrán partnerországokkal való kereskedelem megkönnyítése érdekében erősítsék meg az euro-mediterrán partnerországokkal az euro-mediterrán piac programon belül folytatott együttműködésüket, és az euro-meditterrán régióban a vámügyi együttműködés és a hamisítás illetve kalózkodás elleni küzdelem tekintetében segítsék elő egy közös jogalkotási, eljárási és végrehajtási megközelítés kialakítását;

12. meggyőződése, hogy a hamisítás elleni küzdelem erősítése érdekében gyakrabban és célzottabban kellene igénybe venni a WTO vitarendezési szervét, amely – a nemzeti és közösségi igazságszolgáltatással együtt – képes Európa iparának és fogyasztóinak jobb védelmet biztosítani, a TRIPS-megállapodás tartalmát és hatályát erősítő jogalkalmazási gyakorlat megszilárdítása révén;

13. megerősíti, hogy az anyagi jog bármely harmonizálása során tiszteletben kell tartani a nemzeti szuverenitást és a vonatkozó nemzetközi szerződéseket;

A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (ACTA) és egyéb kétoldalú vagy regionális uniós kezdeményezések

14. kéri a Bizottságot, hogy – a többoldalú tárgyalásokkal párhuzamosan – a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelmet olyan kétoldalú, regionális és többoldalú megállapodások előmozdítása révén is mozdítsa elő, amelyeknek célja a jogszabályok közelítése és hatékony alkalmazásuk, továbbá amelyek emellett hatékony vitarendezési mechanizmusokat tartalmaznak, továbbá szankciókat a vállalt kötelezettségek megszegése esetére;

15. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az ACTA tárgyalására az európai polgárok előtt a lehető legátláthatóbb formában kerüljön sor, különös tekintettel a “hamisítás” és "kalózkodás" kifejezések meghatározására és a tervezett büntetőjogi szankciókra; álláspontja szerint fel kell mérni a megállapodásnak a társadalomra, illetve a polgári szabadságjogokra kifejtett hatását; támogatja egy, a megállapodás végrehajtását vizsgáló akciócsoport felállítását, elősegítve e kérdéskört az Európai Unió és a harmadik országok közötti párbeszéd keretében, illetve az ezekkel az országokkal kapcsolatos együttműködési intézkedések részeként;

16. úgy véli, hogy egyelőre bizonytalan, hogy az EK-Szerződés jogalapot biztosít-e a büntetőjogi szankciók jellegét és szintjét előíró közösségi intézkedések számára, és ezért a Bizottság nem feltétlenül rendelkezik felhatalmazással arra, hogy a Közösség nevében olyan nemzetközi megállapodást köthessen, amely megszabja a védjegy és a szerzői jog megsértői elleni büntetőjogi szankciók természetét és szintjét;

17. hangsúlyozza, hogy minden felvázolt IP betartatási egyezményben meg kell különböztetni a nem haszonszerzési célú személyes felhasználást a hamísított vagy kalózárúk csalárd és szándékos forgalmazásától;

18. felhívja a Bizottságot, hogy tárgyaljon harmadik országokkal hamísítás elleni munkacsoportok felállításáról;

19. felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy az ACTA ne adjon felhatalmazást hatóságoknak a magántulajdonú számítógépekhez és más elektronikus eszközökhöz való hozzáférésre;

20. üdvözli, hogy számos WTO-tagállam növekvő érdeklődést tanúsít az ACTA iránt, úgy véli, hogy erőfeszítéseket kell tenni a feltörekvő gazdaságok, mint amilyen Kína, India és Brazília, valamint az olyan regionális kereskedelmi tömbök, mint a Mercosur, a CARICOM és az ASEAN a megállapodásra irányuló összes tárgyalásba való bevonása érdekében, illetve fel kell hívni őket, hogy mostantól kötelezzék el magukat területükön a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartásának biztosítása mellett;

21.  felhívja a Bizottságot, hogy kerülje el az ACTA, a TRIPS megállapodás és a nemzetközi szellemi tulajdonjogról szóló érvényben lévő egyezmények közötti ellentmondás és átfedések veszélyét;

22.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az ACTA kizárólag a szellemi tulajdonjogok betartását kikényszerítő intézkedésekre összpontosítson, és ne érdemi szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos kérdésekre, amilyenek a védelem hatálya és korlátai vagy a kivételek;

23. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az ACTA ne szolgálhasson a létező európai szellemi tulajdonjog védelmi keretek módosítására, és hogy teljes mértékben tükrözze az e téren az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott különböző irányelvek által megteremtett egyensúlyt, különösen a 2004/48/EK irányelv (2) preambulum-bekezdésében szereplő előírást;

24. felhívja a Bizottságot és az elnökséget, hogy tisztázza a Szerződés 133. cikke által létrehozott bizottság és az ACTA tárgyalásaiban részt vevő egyéb bizottságok szerepét és hatáskörét;

25. úgy véli, hogy a Bizottságnak a folyamatban levő tárgyalások során figyelembe kell vennie az ACTA megállapodást érintő egyes súlyos bírálatokat,nevezetesen, hogy jogi eljárás nélkül lehetővé teheti a védjegy- és szerzői jogok tulajdonosainak e jogok feltételezett megsértőinek magánéletébe való beavatkozást, hogy még inkább kriminalizálhatja a nem kereskedelmi védjegy- és szerzői jogok megsértését, hogy megerősítheti a digitális jogok kezelését (DRM) a „tisztességes felhasználáshoz” fűződő jogokkal szemben, hogy a létező WTO struktúrákon kívüli vitarendezési eljárást teremthet meg, és végül, hogy az aláírókat védjegyek és szerzői jogok megsértése elleni fellépés költségeinek viselésére kényszerítheti;

26. ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot a nyilvános konzultációs folyamat folyamatosságának és átláthatóságának biztosítására, és egy ilyen folyamat előnyeinek támogatására valamennyi tárgyaló ország esetében, továbbá a Palament rendszeres és alapos tájékoztatásának biztosítására a tárgyalások állása tekintetében;

27. emlékeztet arra, hogy az EK-Szerződés eltéréseket tartalmaz azon eseteket illetően, amikor a szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozásai tekintetében megtárgyalt és megkötött megállapodások a kulturális és audiovizuális szolgáltatások kereskedelmével kapcsolatosak; rámutat arra, hogy ilyen esetekben a megállapodások megtárgyalása és megkötése a Közösség és tagállamai megosztott hatáskörébe tartozik; hangsúlyozza továbbá, hogy az EK-Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban hozott közösségi döntésen túl az ilyen megállapodások megtárgyalásához a tagállamok közös megegyezésére van szükség, az ilyen módon megtárgyalt megállapodásokat pedig közösen kell megkötnie a Közösségnek és a tagállamoknak;

28. az ACTA-ról folytatott tárgyalások keretében emlékezteti a Bizottságot az Európai Unió Alapjogi Chartájának a személyes adatok védelméről szóló 8. cikkére, valamint a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(16);

29. úgy véli, hogy az ACTA előzetes tervezeteinek, többek között az előrehaladásról szóló jelentéseknek, valamint a Bizottság tárgyalási meghatalmazásának közzétételét mint közérdeket nem sértheti az 1049/2001/EK rendelet(17) 4. cikke, és sürgeti a Tanácsot az EK-Szerződés 255. cikkének oly módon történő végrehajtására, amely biztosítja a dokumentumokhoz való lehető legszélesebb körű hozzáférést, azzal a feltétellel, hogy meghozzák az adatvédelmi jogszabály által megkövetelt szükséges biztonsági intézkedéseket;

30. sajnálattal jegyzi meg, hogy a szellemi tulajdonjogok törökországi védelme nem felel meg az uniós előírásoknak, ezért felülvizsgálatra szorul; rámutat, hogy Törökország csak akkor lesz hiteles tagjelölt, ha a közösségi vívmányok vállalására alkalmas helyzetben van, és képes garantálni a szellemi tulajdonjogok teljes körű tiszteletben tartását határain belül;

EU-Kína kapcsolatok

31. felhívja a kínai hatóságokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket és megújult erővel tegyenek jogi lépéseket a szellemi tulajdonjog megsértői ellen, és e tekintetben üdvözli az igazságügyi testületeknek az európai polgárok szellemi tulajdonból eredő jogosultságainak elismerése tekintetében tanúsított hozzáállásának megváltozását , valamint az e jogokat megsértő helyi vállalatok elítélését;

32. újra megerősíti, hogy fokozni kell az együttműködést a kínai vámhatóságokkal, és hogy a megfelelő európai igazgatási szervezeteknek segítséget és támogatást kell adniuk;

33. hangsúlyozza, hogy az uniós vámhatóságok által lefoglalt hamisított termékek 60%-a Kínában készül; felkéri a Bizottságot és a kínai hatóságokat, hogy a lehető leghamarabb készítsenek cselekvési tervet a hamisítás leküzdésére;

A hamisítás elleni küzdelemre irányuló, külső támogatási intézkedések

34. javasolja egy nyomon követési mechanizmus létrehozását a különböző megállapodások által védett szellemi tulajdonjogok esetleges megsértéseinek nyomon követésére, amely a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelem konkrét felvállalása esetén kereskedelmi ösztönzőkkel egészül ki;

35. emlékeztet rá, hogy az általános preferenciarendszer többek között tartalmazza a kedvezmények ideiglenes felfüggesztésének lehetőségét is a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat alkalmazó kereskedelmi partnerek esetében; álláspontja szerint a szellemi tulajdonjog különösen súlyos megsértésének eseteiben, mint amilyenek a biztonságra és a közegészségre komoly veszélyt jelentő esetek, a Bizottságnak komolyan mérlegelnie kellene ennek az elrettentő eszköznek az igénybe vételét;

36. úgy gondolja, hogy a kereskedelem akadályairól szóló rendelet nagyban segítségére lehet azoknak az európai vállalatoknak, amelyek a szellemi tulajdon megsértéseinek betudhatóan problémákkal szembesülnek a harmadik országok piacaihoz való hozzáférés tekintetében, és felhívja a Bizottságot, hogy – különösen a KKV-k esetében – ösztönözze és könnyítse meg a rendelet felhasználását;

37. álláspontja szerint az Európai Unió és a tagállamok közötti jobb együttműködés hatékonyabb információcserét, a rendelkezésre álló erőforrások jobb felhasználását eredményezheti harmadik országokban, továbbá mind a politikai-diplomáciai tevékenység, mind a szigorúbban vett technikai tekintetben nagyobb hatással lehet a hamisítás elleni harcra;

38. felhívja a Bizottságot, hogy az EU delegációkban a „piaci hozzáférési csoportot”alakítsa át úgy, hogy a szellemi tulajdon megsértéseit panaszló közösségi vállalkozások (főleg a KKV-k) számára tényleges hivatkozási pontként szolgáljanak;

Jogalkotási és szervezeti kérdések

39. tudomásul veszi a Bizottság által a szellemi tulajdon megszilárdítása érdekében az Európai Unióban tett számos erőfeszítést, és kéri, hogy tegyen az eddigieknél is többet a hamisítás jelensége elleni küzdelem és a tagállamokban hatályos jogszabályok harmonizálása érdekében;

40. tudomásul veszi, hogy az Európai Unióban nincs harmonizált meghatározása a „hamisításnak” és a „kalózkodásnak”, valamint, hogy a tagállamokban használt meghatározások eltérnek;

41. tudomásul veszi a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás aggasztó terjedését különösen a globalizált gazdaságban, valamint súlyos kihatásait az Európai Unió versenyképessége és üzletágai, alkotói és fogyasztói tekintetében; felhívja ezért a tagállamokat, hogy lássák el a fogyasztókat a szükséges tájékoztatással a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás veszélyeiről, különösen a hamisított termékek, ideértve a gyógyszerek által a fogyasztókra jelentett jelentős egészségügyi és biztonsági kockázatok tekintetében;

42. felkéri a Bizottságot, hogy nyomozzon kifejezetten a hamisításhoz kacsolódó egészségügyi és biztonsági kockázatok után annak érdekében, hogy fel lehessen mérni, szükség- van-e további intézkedésekre;

43. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen meg mindent az európai büntetőjogban a szellemi tulajdonjogok súlyos megsértésére vonatkozó minimumszankciók elfogadásának érdekében;

44. úgy véli, hogy a jövendő ACTA megállapodás hatékony és következetes alkalmazásához szükséges a hamisítás elleni hatályos tagállami jogszabályok harmonizációja;

45. hangsúlyozza, hogy szükség van a hamisítás jelenségének visszaszorításában illetékes bizottsági szervek koordinálásának javítására és az e tekintetben a Bizottság által elfogadott közösségi kezdeményezések hatékonyabb elterjesztésére; mivel a szankcionáló rendelkezések széttagoltsága hátrányos a belső piacra és gyengíti az Európai Uniót kereskedelmi tárgyalásai során; hangsúlyozza továbbá, hogy a köz- és magánszférának is ki kell terjeszteni együttműködésüket, az aktívabb, dinamikusabb és hatékonyabb hamisítás elleni intézkedések biztosításához;

46. hangsúlyozza a vámügyi alkalmazottak, a bírák és más érintett szakértők megfelelő, folyamatos képzése kialakításának, valamint a hamisítás ellen szakosodott tagállami egységek felállításának szükségességét;

47. megjegyzi, hogy a Bizottság 2007. júliusi Fehér Könyvében elismeri, hogy a sportjogok kihasználásának gazdasági életképessége a szellemi tulajdonjogok megsértőinek hazai és nemzetközi szintű tevékenysége elleni hatékony védelmi lehetőségek elérhetőségétől függ, és felhív a sportjogok tulajdonosainak számításba vételére a hamisítás és a digitális kalózkodás elleni bármely fellépés esetében;

48. ajánlja a vámeljárások további tökéletesítését és összehangoltságának javítását az Európai Unióban az egységes piacra bejutó hamisított vagy kalózkodással előállított termékek mennyiségének jelentős csökkentése érdekében; véleménye szerint a hamisítás hatékonyabb visszaszorítása során a szükséges mértékben számításba kell venni azt a jelentős szerepet, amelyet ma az internet játszik a hamisított vagy kalózkodással előállított termékek forgalmazásában és népszerűsítésében; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot a Tanácsnak és a Parlamentnek az Európai Unió és a tagállamok a különösen az interneten megvalósult hamisításra vonatkozó uniós szintű kvalitatív és statisztikai adatokkal való ellátásáról;

49. felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az internet, mint a hamisított termékek elosztására szolgáló csatorna speciális vonatkozásait, valamint, hogy az összehangolt választ elősegítő statisztikai eszközök kialakításával mérje fel e jelenségnek a tagállamok gazdaságaira gyakorolt hatását;

50. felhívja a Bizottságot, hogy a hamisított árukra vonatkozó eljárással kapcsolatban állítson fel vagy egyszerűsítsen egy technikai segítséget nyújtó ügyfélszolgálatot a kis- és középvállalkozások számára, lehetőleg más ügyfélszolgálati létesítményekhez integráltan;

51. létfontosságúnak tartja, hogy az európai ipar maga is bátran támogassa és segítse az európai intézmények által megteendő kezdeményezéseket; különösen létfontosságúnak tartja, hogy a KKV-k számára mindenképpen olyan feltételeket biztosítsanak, amelyek között érvényesen védhetik meg jogaikat, különösen a szellemi tulajdonjogok harmadik országok általi megsértései esetén;

52. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy bátorítsák a hamisított áruk megvásárlásának következményeivel kapcsolatos fogyasztói éberség fokozására irányuló kezdeményezéseket; hangsúlyozza, hogy az üzleti szektornak fontos szerepet kell játszania e kezdeményezések terén;

53. úgy véli, hogy nyomon követési célokból lépéseket kell tenni az ipar az eredeti termékek és a hamisítványok közti hatékonyabb különbségtételre alkalmas modern technológiák használatára bátorítása érdekében, és felhívja a Bizottságot, hogy tegye meg az ilyen konstruktív lépések állandó jelleggel történő támogatásához és megtételéhez szükséges lépéseket;

54. sürgeti azokat a tagállamokat, amelyek még nem ültették át nemzeti jogukba a 2004/48/EK irányelvet, hogy késlekedés nélkül tegyenek eleget e kötelezettségüknek; felszólítja a tagállamokat, hogy sem magánszemélyek, sem vállalatok számára ne tegyenek kivételeket az EU határain, hiszen a hamisított termékek behozatalának legtöbb formája károkat okoz;

55. hangsúlyozza, hogy tiszteletben kell tartani a belső piac négy alapvető szabadságát, és javítani kell a piac működését;

56. felkéri a Bizottságot, hogy a tagállamoktól gyűjtsön be adatokat a fogyasztók körében a hamisított termékek miatt jelentkező egészségi problémákról, illetve a fogyasztók által hamisított termékek ellen tett panaszokról; felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa az ezen adatokhoz való hozzáférést valamennyi tagállam hatóságai számára;

57. ragaszkodik ezzel összefüggésben az összes érintett szereplő mozgósításához annak érdekében, hogy meg lehessen erősíteni a termékhamisítás és a szerzői jogi kalózkodás ellen a belső piacon bevezetett eszközök hatékonyságát;

58. felkéri a tagállamokat. hogy erősítsék meg a nemzeti területükön működő vámszerveket, és hozzanak létre olyan, harmadik felek (többek között tagállamok, harmadik országok, közösségi intézmények, vállalatok és magánszemélyek) számára is jól azonosítható szolgálatokat, amelyek feladata a termékhamisítás elleni küzdelem és a kérdéskörrel kapcsolatos tájékoztatás;

59. emlékezteti a tagállamokat, hogy a közösségi szabadalom és a szabadalmi bírósági rendszer megléte milyen fontos eszköz annak elérésére, hogy a felhasználók az Unió egész területén tiszteletben tartsák a szellemi tulajdonjogokat, valamint annak biztosítására, hogy az innovációs tevékenységet végző vállalatok a lehető legjobban meg tudják védeni újításaikat, és így azokat a leghatékonyabban tudják kiaknázni;

60. felkéri a tagállamokat, hogy erősítsék meg a termékhamisítással és a szerzői jogi kalózkodással kapcsolatosan végzett figyelemfelkeltő és tájékoztató tevékenységüket az idegenforgalmi övezetekben, a szakmai vásárokon és a kiállításokon;

61. emlékeztet a szellemi tulajdonjogok, valamint a hatályos nemzeti és közösségi szabadalmak harmonizációjának fontosságára a termékhamisítás elleni küzdelemben, illetve felszólítja a tagállamokat, hogy ösztönözzék a társaságokat szolgáltatásaiknak és termékeiknek többek között a márkák, a formatervezési minták és a szabadalmak, bejegyeztetése révén történő védelmére annak érdekében, hogy hatékonyabban tudják érvényesíteni szellemi tulajdonjogaikat;

62. felszólítja a Bizottságot egy olyan eredménytábla kifejlesztésére, amely mérhetővé teszi a tagállamok vámhatóságainak teljesítményét, a termékhamisítás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében, továbbá egy, a hamisított termékekkel kapcsolatos gyors információcserét lehetővé tevő rendszer létrehozására, a nemzeti kapcsolattartási pontokra és modern információmegosztási eszközökre támaszkodva;

63. felkéri a tagállamokat, hogy erősítsék meg a vámszerveik közötti koordinációt, illetve az Unió egészében alkalmazzák egységesen a közösségi vámügyi szabályozást;

64. felszólítja a tagállamokat, hogy a Bizottsággal együtt alakítsanak ki közös megközelítést a hamisított termékek megsemmisítését illetően;

65. felkéri a Bizottságot, hogy támogassa a 2003. július 21-i 1383/2003/EK tanácsi rendelet 11. cikkében lefektetett egyszerűsített eljárás végrehajtását az egyes szellemi tulajdonjogokat feltételezhetően sértő áruk, valamint az ezen jogokat valamennyi tagállamban bizonyítottan megsértő áruk elleni intézkedések tekintetében;

66. úgy véli továbbá, hogy a hamisítás lényeges vonatkozásai (termékutánzás / kereskedelmi nagyságrendű védjegysértés) eltérnek a kalózkodás lényeges vonatkozásaitól (szerzői jogok kereskedelmi nagyságrendű megsértése), valamint hogy fontolóra kell venni e két jelenség független és külön kezelését, különös tekintettel a hamisításra jellemző közegészségügyi és biztonsági aspektusok kezelésének sürgető szükségességére;

67. a közegészségügy tekintetében a hamisított gyógyszer WHO által adott fogalommeghatározását támogatja: „olyan gyógyszer, amelyet szándékosan és csalárd módon hamis címkével látnak el meghatározását és/vagy forrását illetően. A hamisítás érintheti mind a márkajelzéssel rendelkező, mind a generikus termékeket, és a hamisított termékek között lehetnek helyes összetevőket, illetve nem megfelelő összetevőket tartalmazó, hatóanyagok nélküli, nem elegendő hatóanyagot tartalmazó vagy hamis csomagolással rendelkező termékek.”

68. kiemeli az olyan alapvető jogok, mint például a magánélet védelme és az adatvédelem tiszteletben tartásának jelentőségét a termékhamisítás és a kalózkodás elleni harc érdekében hozott intézkedések meghozatala során;

Záró gondolatok

69. felhívja a Bizottságot, hogy a Tanáccsal és a tagállamokkal egyetértésben alakítson ki olyan világos, összefüggő és célra törő politikai irányvonalat, amely – a vámügyi és büntetőjogi belső kezdeményezésekkel párhuzamosan –összehangolja és irányítja a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelem terén meglévő uniós és tagállami „külső” intézkedéseket;

70.  felhívja a Bizottságot a jogi normákat kiegészítő intézkedések támogatására, és különösen a hamisítással és kalózkodással kapcsolatos hozzáállás megváltoztatására irányuló, a hamisítás veszélyeire összpontosító európai tudatosítás előmozdítására;

71.  úgy véli, hogy a Bizottságnak meg kell fontolnia egy nemzetközi hamisítási összehasonlító eredménytábla létrehozását a belső piaci eredménytábla mintájára, mely kiemelné azon országokat, melyek átlag alatt teljesítenek a hamisított áruk visszaszorítása terén;

72. sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot annak lehetővé tételére, hogy a Parlament központibb szerepet tölthessen be a hamisítás elleni küzdelemben; különösen célszerűnek tartja, hogy az EU politikai jelenléte mind a nemzetközi szakmai értekezleteken – így a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelem világkongresszusán –, mind a szellemi tulajdon védelméért küzdő nemzetközi szervezetekben erősödjön;

73. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy tájékoztassa teljes körűen az e területet érintő különböző kezdeményezésekről és vonják be azokba; úgy véli, hogy az Európai Parlamentnek a Lisszaboni Szerződés szellemének megfelelően a hozzájárulási eljárás alapján kell ratifikálnia ACTA megállapodást;

o

o        o

74. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a tagjelölt országok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0053.

(2)

HL C 102 E, 2008.4.24., 128. o.

(3)

Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0247.

(4)

HL C 298 E, 2006.12.8., 235. o.

(5)

HL C 308 E, 2006.12.16., 182. o.

(6)

Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0629.

(7)

Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0195.

(8)

HL C 233 E, 2006.9.28., 103. o.

(9)

HL L 145., 2008.6.4., 1. o.

(10)

Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0305.

(11)

**HL L 157., 2004.4.30., 45. o.

(12)

HL L 196., 2003.8.2., 7. o.

(13)

HL L 196., 2003.8.2., 7. o.

(14)

HL L 157., 2004.4.30., 45. o.

(15)

A 3. cikk (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „Ezeknek az intézkedéseknek, eljárásoknak és jogorvoslatoknak ezen túlmenően hatásosnak, arányosnak és elrettentőnek kell lenniük, és úgy kell őket alkalmazni, hogy a jogszerű kereskedelemnek ne állítsanak korlátokat, és hogy az azokkal való visszaélés esetére biztosítékok rendelkezésre álljanak.”

(16)

HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(17)

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).


INDOKOLÁS

A Bizottság 2006-ban közzétett „Globális Európa” című közleménye elismerte, hogy a több- és kétoldalú kezdeményezések keretében erősíteni kell az európai versenyképesség külső dimenzióját és új lendületet kell adni a hamisítás elleni küzdelemnek a harmadik országokban.

A tét jelentős. A hamisítás piaca mintegy 500 milliárd euróra tehető, ami a világkereskedelem körülbelül 7-10%-át jelenti. Az európai gazdaság magas színvonalú, nagy hozzáadott értéket tartalmazó termékek előállítására szakosodott, amelyeket gyakran védenek szellemi tulajdonjogok. A szellemi tulajdon védelme ezért olyan eszköz, amelyről nem lehet lemondani, ha fenn akarjuk tartani az európai ipar külső versenyképességét, olyan eszköz továbbá, amely döntő módon járul hozzá a „lisszaboni stratégia” sikeréhez.

Ugyanakkor tévedés lenne azt hinni, hogy a hamisítás elleni küzdelem terén megvalósuló új kezdeményezések csakis a közösségi ipar érdekeit szolgálják. A hamisítás és a kalózkodás által a vállalkozásoknak okozott gazdasági károkon kívül ezek az illegális gyakorlatok minden évben több százezer szakképzettséget igénylő és jól fizetett munkahely eltűnését okozzák mind Európában (a becslések szerint 200 000 munkahely szűnt meg), mind a világ többi részén, és nagyon gyakran még a fogyasztók egészségét is veszélyeztetik, bűn- vagy terrorista szervezetek finanszírozására szolgálnak és súlyos környezeti károkat okoznak.

A hamisítás olyan szerteágazó jelenség, amely megállíthatatlanul mindenütt felüti a fejét és – különböző mértékben – szinte valamennyi gazdasági ágazatot sújtja. A könnyen felismerhető luxustermékek nyers utánzásának kora mára lejárt. A hamisítás és a kalózkodás iparága az utóbbi években látványos változáson ment át és jelenleg játékok, ruhanemű, számítógépes programok, gyógyszerek, kozmetikai cikkek és élelmiszerek, cigaretta illetve gépjármű- és repülőgép-alkatrészek gyártására szakosodott.

Nem tudatosodott minden fogyasztóban, hogy a több mint kétes eredetű termékek megvásárlásával bűncselekményt követnek el és hozzájárulnak a szervezett bűnözés által uralt párhuzamos gazdasági csatornák működtetéséhez. A Parlament már foglalkozott a kérdéssel és hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni a nem jövedelemszerzési céllal történő magánfelhasználás és a hamisított vagy kalóztermékek csalárd és szándékos forgalomba hozatala között. Ezt a különbségtételt természetesen figyelembe kell venni, de ugyanakkor figyelemfelhívó kampányokat kell indítani annak érdekében, hogy a fogyasztókban jobban tudatosuljanak azok a kockázatok, amelyeket az óvatlan vásárlások hordoznak

A hamisítás gyakran alattomos és veszélyes formában jelenik meg. Becslések szerint például a gyógyszerek 10%-a hamisított. Ezek a termékek, többek között a kozmetikai szerek, potenciálisan veszélyes anyagokat tartalmazhatnak, amelyek súlyosan árthatnak a teljesen gyanútlan felhasználó egészségének. Ez történt Panamában 2006-ban egy köhögés elleni szirup esetében, amely fagyállót tartalmazott és több mint 130 ember halálát okozta. Ugyanígy, a hamisított élelmiszerek (köztük bor és párlatok) virágzó kereskedelme a kiváló európai termékeknek okozott súlyos káron felül aggodalomra adhat okot a fogyasztók számára, főleg a hamisított termék származási piacán kívüli piacokon. A hamisítás elleni küzdelem annak garantálását jelenti ezért a fogyasztók számára, hogy szabadon és teljes biztonságban választhatnak a termékek közül.

A hamisítás elsődleges áldozatai a fejlődő országok, amelyek ritkán rendelkeznek az e veszedelem elleni sikeres küzdelemhez szükséges eszközökkel. Az előadó úgy véli, hogy konkrét intézkedéseket kell tenni annak elősegítése érdekében, hogy hatékonyan küzdhessenek a jelenség ellen, és elkerülhető legyen a szervezett bűnözés által ellenőrzött „szabad övezetek” létrejötte. Ennek megfelelően az élelmiszerek és a gyógyszerek hamisításának visszaszorítása a fejlődő országokban továbbra is az EU hamisítás elleni külső fellépésének egyik prioritása lesz.

Ennek a jelentésnek az a célja, hogy konkrét és koherens javaslatot tegyen egy olyan összehangolt és koherens európai politika kidolgozására, amely képes a hamisítás elleni küzdelem külső vonatkozásainak egységbe foglalására. A hamisítás elleni küzdelemnek az EU egyik prioritásává kell válnia, következményeit pedig kellő mértékben figyelembe kell venni az elkövetkező tíz év uniós kereskedelempolitikájának meghatározása során.

A TRIPS-megállapodás korszerűsítése

Hatálybalépésekor a TRIPS-megállapodás határozott előrelépést jelentett a szellemi tulajdon világszintű rendezése felé, de az eredmények nem mindig feleltek meg a várakozásoknak, mivel a WTO számos tagja nem volt képes vagy nem akarta biztosítani annak teljes körű végrehajtását. A Bizottságnak tehát megfelelő diplomáciai lépéseket kellene tennie annak biztosítása céljából, hogy a WTO valamennyi tagja megfelelő módon alkalmazza a TRIPS-megállapodásban foglalt minimumszabályokat.

A szóban forgó megállapodás másfelől nem tökéletes, és több elemét is érdemes lenne felülvizsgálni. Különösen ki kell terjeszteni annak hatályát a kiviteli, tranzit- és átszállítási műveletekre, továbbá a szellemi tulajdon egyéb megsértéseire.

A TRIPS-megállapodás súlyos megsértése esetén az EU-nak habozás nélkül a WTO vitarendezési szervéhez kellene fordulnia, legyen szó akár az érintett európai partnerek védelméről, akár olyan igazságszolgáltatás „létrehozásáról”, amely képes a megállapodás tartalmának értelmezésére, megkönnyítve és hatékonyabbá téve ezzel annak alkalmazását.

Az előadónak ezenkívül meggyőződése, hogy ösztönözni kell a kereskedelem akadályaira vonatkozó rendelet igénybe vételét, és ezt könnyebbé kell tenni azon európai vállalkozások számára, amelyek a harmadik országok piacaihoz való hozzáférésük során szellemi tulajdonhoz fűződő jogaik helyi szereplők által jogellenesen – tehát szabálytalanul – történő felhasználása folytán akadályokba ütköznek.

Az ACTA, valamint az Európai Unió egyéb kétoldalú és regionális kezdeményezései

Még ha a WTO többoldalú kerete az EU fő prioritása marad is, nyilvánvaló, hogy az ACTA-hoz hasonló, egyéb kétoldalú vagy regionális kezdeményezések hiányában nem lehetséges a nemzetközi szinten hatékonyan felvenni a harcot a hamisítás jelensége ellen. E tekintetben a Parlament elvárja, hogy megfelelő tájékoztatást kap és ő maga is hozzájárulhat – még annak előtte, hogy hivatalosan elébe terjesztik – a szóban forgó megállapodáshoz.

Az ACTA megállapodásra irányuló javaslat abból a szükségből ered, hogy túllépjünk a TRIPS-megállapodáson, és hatékonyabbá és koherensebbé tegyük a hamisítás elleni küzdelmet. Ebből a szempontból vitathatatlanul pozitív tény, hogy a hamisítás által leginkább sújtott iparosodott országok – vagyis az EU, az Egyesült Államok és Japán – elhatározták, hogy összehangolják erőfeszítéseiket. A folyamat még csupán kezdeti lépéseinél tart, de ügyelni kell rá, hogy ne legyenek átfedések a TRIPS-megállapodással, valamint hogy a megállapodásban kellőképpen egyértelmű és realista végcélokat tűzzenek ki.

Az ACTA-n túllépve, az előadó véleménye szerint a Bizottságnak az elkövetkező években tárgyalandó valamennyi új szabadkereskedelmi megállapodásba bele kell foglalnia a szellemi tulajdonjogok védelmére vonatkozó záradékot (amely hatékony vitarendezési eljárást biztosít).

A TRIPS-megállapodásból következő kötelezettségek és az egyéb két- és többoldalú megállapodások teljes körű betartása a harmadik – nevezetesen a fejlődő – országok részéről nem elhanyagolható gazdasági és szervezési erőfeszítést követel. Az előadó véleménye szerint az EU-nak – legalább részben – kezelnie kell ezt a problémát és megfelelő gazdasági és technikai támogatást kell nyújtania azoknak az országoknak, amelyek ezt kérik és bizonyítják a hamisítás elleni küzdelemmel szembeni elkötelezettségüket, továbbá támogatni kell az alkalmazottak képzését, valamint – ha ez lehetséges – a közösségi vámeljárások elfogadtatását.

Különös hangsúlyt kell fektetni a hamisítás elleni küzdelemre az áruk tranzitországaiban, valamint azon hamisítók ellenében, akik a fenségterületeken kívüli vizeken közlekedő hajókon működtetik üzemeiket.

A „Made in…” címke és a behozott termékek nyomon követhetősége

Amennyiben elfogadják, a harmadik országokból az EU-ba behozott egyes termékek származási országának feltüntetéséről szóló tanácsi rendeletre(1) irányuló javaslat elfogadása esetén nemcsak lehetővé teszi majd egyes gyakran hamisított termékfajták – mint például a textiláruk – eredetével kapcsolatban a nagyobb láthatóságot, hanem jelentős mértékben hozzá fog járulni a hamisítás elleni küzdelemhez is. Az előadó tehát reméli, hogy lehetséges lesz túllépni azokon az érthetetlen nézeteltéréseken, amelyek lassították a javaslat menetét, és ebből adódóan hamarosan sor kerülhet a szöveg elfogadására.

Ugyanakkor érdemes lenne az érintett iparágakkal közösen megvizsgálni egyes olyan módszereket, amelyek lehetővé tennék, hogy a vámhatóságok – de egyúttal a végső fogyasztók is – könnyedén azonosíthassák a harmadik országokból származó termékek valódiságát.

Jogalkotási és szervezeti kérdések

Az előadó véleménye szerint közösségi szinten jobb összehangoltságra van szükség annak érdekében, hogy a hamisítás elleni külső küzdelem lényeges eredményekkel járjon.

Nem lehet tovább halogatni a hamisítás elleni küzdelem, továbbá a tagállamok és a Bizottság különböző szolgálatai által kifejtett erőfeszítések összehangolásának feladatával megbízott egységes európai hatóság létrehozását. Az új hatóságot megfelelő eszközökkel és hatáskörökkel kell ellátni ahhoz, hogy sikeresen teljesíthesse – a tagállamok számára elismert hatáskörök tiszteletben tartása mellett – megbízatását. Ezenkívül a Bizottságnak saját keretén belül biztosítania kell, hogy az e fontos területtel foglalkozó különböző szolgálatai összehangoltan tevékenykedjenek.

A tagállamoknak és a Bizottságnak hangsúlyt kell fektetniük a hamisítás elleni küzdelem következő különleges aspektusára: a KKV-k védelmére mind Európában, mind a harmadik országokban. A vállalkozások központi szerepet játszanak a hamisítás elleni stratégia sikere szempontjából és abban – mint ahogyan nemrégiben a Bizottság maga emlékeztetett rá – az iparnak is részt kell vennie, bár nem lehetséges egyformán kezelni a luxustermékeket gyártó multinacionális cégeket és a saját ágazatukban sikeresen teljesítő kisebb gyártókat. Ezért segíteni kell a KKV-kat abban, hogy a lehető legjobban védekezhessenek a nekik hatalmas károkat okozó csapás ellen, és általában is hatékonyabb és a vállalkozások számára kevésbé költséges, a köz- és a magánszféra közötti együttműködési modelleket kell kidolgozni.

A hagyományos piacok telítődése és újabbak megnyílása – például a felemelkedő országokban – ezenkívül olyan új operatív stratégiát igényel, amely nemcsak Európában üldözi a hamisítás jelenségét, hanem azokon a területeken is szembenézzen a problémával, ahol a hamisításnak igen erős gyökerei vannak, miközben fellép azokban a harmadik országokban, amelyek gyakran a másutt gyártott, hamisított európai áruk rendeltetési helyei.

Az előadó azt is reméli, hogy mód nyílik egyfelől a vámeljárások javítására és nagyobb mértékű harmonizálására az Európai Unión belül, másfelől közös büntetőjogi normarendszer létrehozására valamennyi tagállamban. A hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelem Európán kívül mindenképpen csak erős közös – és az EU-n belül egyformán elfogadott – szabályrendszeren keresztül történhet.

Az Európai Parlament szerepe

A Parlamentnek fontos szerepet kell betöltenie a hamisítás elleni küzdelemben, különösen – annak hatálybalépése után – a Lisszaboni Szerződés által biztosított új hatáskörök fényében. Célszerű lenne továbbá előmozdítani – a többi érintett parlamenti bizottság részvételével – egy, a kérdéskört tárgyaló éves fórum megszervezését, az eddigiekhez képest nagyobb hangsúlyt helyezni az EU két- (elsősorban az Egyesült Államok Kongresszusa) vagy többoldalú (a WTO Közgyűlése) kapcsolatainak kérdéseire, továbbá parlamenti küldöttséget küldeni a hamisítás elleni küzdelem világkongresszusára.

(1)

Vö. 2005/0254 (ACC).


VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (21.10.2008)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a termékhamisítás nemzetközi kereskedelemre kifejtett hatásáról

(2008/2133(INI))

A vélemény előadója: Karin Riis-Jørgensen

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

- tekintettel a Bizottság 2008. május 19-i, a termékhamisítás és szerzői jogi kalózkodás elleni közösségi vámügyi tevékenységről szóló jelentésére,

- tekintettel a Közösségi Vámkódex (Korszerűsített Vámkódex) létrehozásáról szóló, 2008. április 23-án elfogadott 450/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

- tekintettel a vámunió fejlődése érdekében követendő stratégiáról szóló 2008. április 1-jei bizottsági közleményre (COM(2008)0169),

- tekintettel a szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító büntetőjogi intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló módosított javaslatra (COM(2006)0168),

- tekintettel a vámunió létrejöttének negyvenedik évfordulójáról szóló 2008. június 19-i állásfoglalására(2),

- tekintettel a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(3),

- tekintettel a Bizottság „Egy európai iparjogvédelmi stratégia” című közleményére (COM(2008)0465),

- tekintettel az egyes szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről szóló 2003. július 22-i 1383/2003/EK tanácsi rendeletre(4),

1.   sürgeti azokat a tagállamokat, amelyek még nem ültették át nemzeti jogukba a 2004/48/EK irányelvet, hogy késlekedés nélkül tegyenek eleget e kötelezettségüknek; felszólítja a tagállamokat, hogy sem magánszemélyek, sem vállalatok számára ne tegyenek kivételeket az EU határain, hiszen a hamisított termékek behozatalának legtöbb formája károkat okoz;

2.   hangsúlyozza, hogy tiszteletben kell tartani a belső piac négy alapvető szabadságát és javítani kell a piac működését;

3.   tudatában van annak, hogy az Unió versenyképességére, illetve vállalataira, gyártóira és fogyasztóira nézve milyen súlyos, és milyen aggasztóan alakul a termékhamisítás és a szerzői jogi kalózkodás jelensége különösen a globalizált gazdaságban, felszólítja ezért a tagállamokat, hogy gondoskodjanak a fogyasztók kellő tájékoztatásáról bizonyos hamisított termékek, többek között kozmetikumok, gyógyszerek, játékok, háztartási és elektronikai termékek jelentős egészségi és biztonsági kockázatát illetően;

4.   felkéri a Bizottságot, hogy a tagállamoktól gyűjtsön be adatokat a fogyasztók körében a hamisított termékek miatt jelentkező egészségi problémákról, illetve a fogyasztók által hamisított termékek ellen tett panaszokról; felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa az ezen adatokhoz való hozzáférést valamennyi tagállam hatóságai számára;

5.   felkéri a tagállamokat, hogy hozzanak létre hatékony, határokon átnyúló együttműködési hálózatot a gyors információcsere megkönnyítésére;

6.   hangsúlyozza a szellemi tulajdon védelmének fontosságát, amely alapvető fontosságú eleme a kultúra és a kulturális sokszínűség előmozdításának, illetve az európai vállalatok, köztük a kis- és középvállalatok által végzett kutatás, innováció és alkotómunka megfelelő értékelésének, a növekedés és a foglalkoztatás Európai Unióban történő támogatása érdekében;

7.   ragaszkodik ennek kapcsán az összes érintett szereplő mozgósításához annak érdekében, hogy meg lehessen erősíteni a termékhamisítás és a szerzői jogi kalózkodás ellen a belső piacon bevezetett eszközök hatékonyságát;

8.   felkéri a tagállamokat. hogy erősítsék meg a nemzeti területükön működő vámszerveket, és hozzanak létre olyan, harmadik felek (többek között tagállamok, harmadik országok, közösségi intézmények, vállalatok és magánszemélyek) számára is jól azonosítható szolgálatokat, amelyek feladata a termékhamisítás elleni küzdelem és a kérdéskörrel kapcsolatos tájékoztatás;

9.   sürgeti a Bizottságot, hogy harmadik országokkal kötött nemzetközi megállapodások révén fokozza a termékhamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelmet; üdvözli e tekintetben a Kínával folytatott együttműködés megerősítésére irányuló kezdeményezéseket;

10.  emlékezteti a tagállamokat, hogy a közösségi szabadalom és a szabadalmi bírósági rendszer megléte milyen fontos eszköz annak elérésére, hogy a felhasználók az Unió egész területén tiszteletben tartsák a szellemi tulajdonjogokat, valamint annak biztosítására, hogy az innovációs tevékenységet végző vállalatok a lehető legjobban meg tudják védeni újításaikat, és így azokat a leghatékonyabban tudják kiaknázni;

11. felkéri a tagállamokat, hogy erősítsék meg a termékhamisítással és a szerzői jogi kalózkodással kapcsolatosan végzett figyelemfelkeltő és tájékoztató tevékenységüket az idegenforgalmi övezetekben, a szakmai kiállításokon és a vásárokon;

12.  felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy nyújtsanak jobb tájékoztatást a fogyasztók számára a termékhamisításra, illetve a hamisított termékek használatának következményeire vonatkozó hatályos rendelkezésekről, illetve hogy támogassák a jogalkotási normákat kiegészítő intézkedéseket, például egy, a termékhamisítással kapcsolatos figyelemfelkeltésre szolgáló európai nap bevezetésével, amely célul tűzné ki a nyilvánosságban a termékhamisítás és a szerzői jogi kalózkodás kapcsán kialakult felfogás megváltoztatását;

13.  felkéri a Bizottságot, hogy fokozza a vámszervek által a hamisított termékek származási országainak hatóságaival a termékhamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni közös fellépést;

14. sürgeti a Bizottságot, hogy továbbra is kezelje fontos prioritásként a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (ACTA) keretében a termékhamisítás és a szerzői jogi kalózkodás megelőzésére szolgáló aranystandardokkal kapcsolatos tárgyalásokat;

15.  emlékezetet rá, hogy a szankciórendszerek elaprózottsága árt a belső piacnak, és a nemzetközi színtéren gyengíti az Uniót, emlékeztet a szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító büntetőjogi intézkedésekről szóló fent említett módosított irányelvjavaslat fontosságára;

16.  emlékeztet a szellemi tulajdonjogok, valamint a létező nemzeti és közösségi ipari tulajdonjogok összehangolásának fontosságára a termékhamisítás elleni küzdelemben, illetve felszólítja a tagállamokat, hogy buzdítsák a társaságokat szolgáltatásaiknak és termékeiknek a márkák, a formatervezési minták és a szabadalmak, stb. bejegyeztetése révén történő védelmére, hogy ily módon el tudják érni szellemi tulajdonjogaik tiszteletben tartását;

17.  felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy, a Bizottság szolgálatainak támogatására támaszkodva a termékhamisítással foglalkozó európai megfigyelőközpontot, amely összehangolná a termékhamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelmet annak érdekében, hogy rendszeres értékelést adhasson e jelenségek nagyságáról, illetve pontosabb elemzést nyújtson róluk; véleménye szerint e megfigyelőközpont létrehozása azért szükséges, mert nemzetközi összefüggésben nagyobb súlyt adhat az EU-nak;

18. felszólítja a Bizottságot, hogy javítsa a termékhamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelem terén megvalósuló koordinációt, illetve üdvözli, hogy létrejött egy új egység, amely kimondottan a termékhamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelemmel foglalkozik;

19.  felszólítja a Bizottságot egy olyan „eredménytábla” kifejlesztésére, amely mérhetővé teszi a tagállamok vámhatóságainak teljesítményét, a termékhamisítás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében, továbbá egy, a hamisított termékekkel kapcsolatos gyors információcserét lehetővé tevő rendszer létrehozására, a nemzeti kapcsolattartási pontokra és modern információmegosztási eszközökre támaszkodva;

20.  felkéri a tagállamokat, hogy erősítsék meg a vámszerveik közötti koordinációt, illetve az egész Európai Unióban alkalmazzák egységesen a közösségi vámügyi szabályozást;

21.  hangsúlyozza, hogy – például európai szintű szakmai megállapodások révén – hatékony intézkedéseket kell kidolgozni a hamisított és kalóztermékek ellen, tiszteletben tartva ugyanakkor a közösségi jog olyan általános elveit, mint a személyes adatok és a tulajdonjog védelme; úgy véli, hogy a polgárok internethez való hozzáférési jogának csorbítása nélkül ilyen intézkedéseket kell hozni különösen a hamisított termékek szállítói ellen, akik egyre inkább – és gyakran agresszív módon – az internet révén (kéretlen üzenetekben, internetes áruházakban vagy árverési honlapokon) kínálják hamisított termékeiket;

22.  ragaszkodik ahhoz, hogy célzott és folyamatos képzést kell biztosítani a vámtisztviselők, a bírák, az ügyészek és az érintett szakmák számára, valamint hogy ösztönözni kell a tagállamokat a termékhamisítás elleni küzdelemmel megbízott speciális csoportok létrehozására;

23  felszólítja a tagállamokat, hogy a Bizottsággal együtt alakítsanak ki közös megközelítést a hamisított termékek megsemmisítését illetően.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

7.10.2008

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

34

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Cristian Silviu Buşoi, Charlotte Cederschiöld, Gabriela Creţu, Mia De Vits, Janelly Fourtou, Evelyne Gebhardt, Hélène Goudin, Małgorzata Handzlik, Christopher Heaton-Harris, Anna Hedh, Iliana Malinova Iotova, Kurt Lechner, Toine Manders, Catiuscia Marini, Arlene McCarthy, Nickolay Mladenov, Catherine Neris, Zita Pleštinská, Karin Riis-Jørgensen, Zuzana Roithová, Heide Rühle, Leopold Józef Rutowicz, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Marianne Thyssen, Jacques Toubon, Barbara Weiler, Marian Zlotea

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Emmanouil Angelakas, Wolfgang Bulfon, Colm Burke, Giovanna Corda, Othmar Karas, José Ribeiro e Castro, Olle Schmidt

(1)

HL L 145., 2008.6.4., 1. o.

(2)

Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0305.

(3)

HL L 157., 2004.4.30., 45. o.

(4)

HL L 196., 2003.8.2., 7. o.


VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (4.11.2008)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a hamisítás nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásáról

(2008/2133(INI))

A vélemény előadója: Eva Lichtenberger

JAVASLATOK

A Jogi Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel jogi intézkedések mérlegelésénél alapvető fontosságú a szellemi és anyagi tulajdonjogok közötti, valamint ennek megfelelően a jogsértés és a lopás közötti alapvető különbség felismerése,

B.   mivel a szellemi tulajdon mindennemű megsértése káros a kereskedelemre és az üzletre nézve, a kereskedelmi szintű jogsértések azonban további messze ható következményekkel járnak,

C.  mivel a kis- és középvállalkozások kulcsfontosságú szerepet töltenek be az EU gazdaságában, és mivel elengedhetetlen a kutatási és innovációs törekvések védelmével kapcsolatos jogos aggodalmaik elismerése,

D.  mivel a gyógyszeripari termékek szabadalmai esetében míg a szabadalmakkal kapcsolatos jogsértések rendezése eseti alapon történik a szabadalomsértés miatt indított polgári peres eljárás során felhozott lényeges érvek alapján, addig a szerzői jogokat és a védjegyeket érintő jogsértések szándékos bűncselekményeknek minősülnek,

1.   felhívja a Bizottságot és az elnökséget, hogy tisztázza a Szerződés 133. cikke által létrehozott bizottság és a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (ACTA) tárgyalásaiban részt vevő egyéb bizottságok szerepét és hatáskörét;

2.   tudomásul veszi a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodással kapcsolatos tárgyalások átláthatóságának hiánya miatt, különösen a megállapodás hatásköre, a megvitatott intézkedések köre, valamint a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos meglévő nemzetközi megállapodásokkal, nevezetesen a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodással (TRIPS) és a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) keretében megkötött megállapodásokkal való kapcsolata tekintetében kifejezésre juttatott aggodalmakat, és sürgeti a folyamatban lévő munka korai, hivatalos nyilvánosságra hozatalát;

3.   fontosnak tartja, hogy a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelem érdekében hozott olyan nemzetközi kezdeményezések, mint például az ACTA, ne vezessenek a TRIPS-megállapodásnál is szigorúbb szabadalomvédő intézkedésekhez;

4.   úgy véli, hogy egyelőre bizonytalan, hogy az EK-Szerződés jogalapot biztosít-e a büntetőjogi szankciók jellegét és szintjét előíró közösségi intézkedések számára, és ezért a Bizottság nem feltétlenül rendelkezik felhatalmazással arra, hogy a Közösség nevében olyan nemzetközi megállapodást kössön, amely megszabja a védjegy és a szerzői jog megsértői elleni büntetőjogi szankciók természetét és szintjét;

5.   emlékeztet arra, hogy az EK-Szerződés eltéréseket tartalmaz azon eseteket illetően, amikor a szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozásai tekintetében megtárgyalt és megkötött megállapodások a kulturális és audiovizuális szolgáltatások kereskedelmével kapcsolatosak; rámutat arra, hogy ilyen esetekben a megállapodások megtárgyalása és megkötése a Közösség és tagállamai megosztott hatáskörébe tartozik; hangsúlyozza továbbá, hogy az EK-Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban hozott közösségi döntésen túl az ilyen megállapodások megtárgyalásához a tagállamok közös megegyezésére van szükség, az ilyen módon megtárgyalt megállapodásokat pedig közösen kell megkötnie a Közösségnek és a tagállamoknak;

6.   felkéri a Bizottságot, hogy vegye kellően tekintetbe a tagállamok eltérő nézeteit a büntetőjogi intézkedésekkel kapcsolatban, különös tekintettel azok természetére és szintjére, és hogy ennek megfelelően gondolja át a tárgyalásokat;

7.   úgy véli, hogy a „termékhamisítás” és a „kalózkodás” kifejezéseknek nincsen egyetlen, megállapodás szerinti meghatározása, hanem számos értelmezésük használatos, ezért felszólítja a Bizottságot, hogy tisztázza ezen fogalmakat;

8.   megállapítja, hogy noha e két fogalom használatában átfedés van, a hamisítás általában a szándékos védjegysértésre vonatkozik, míg a kalózkodás a szerzői jogok szándékos megsértésére, illetve hogy hasznos lenne ezeket a fogalmakat kifejezetten a kereskedelmi nagyságrendű jogsértésekre korlátozni; felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az internetes hamisítás sajátosságait és statisztikai, illetve minőségértékelési eszközök kifejlesztése segítségével mérje fel e gyakorlatnak a tagállamok gazdaságára gyakorolt hatását a jelenségre történő összehangolt reagálás előmozdítása érdekében;

9.   úgy véli továbbá, hogy a hamisítás (kereskedelmi nagyságrendű termékutánzás/védjegysértés) lényeges vonatkozásai eltérnek a kalózkodás (szerzői jogok kereskedelmi nagyságrendű megsértése) lényeges vonatkozásaitól, valamint hogy fontolóra kell venni e két jelenség független és külön kezelését, különös tekintettel a hamisításra jellemző közegészségügyi és biztonsági aspektusok kezelésének sürgető szükségességére;

10. kiemeli az olyan alapvető jogok, mint például a magánélet védelme és az adatvédelem tiszteletben tartásának jelentőségét a termékhamisítás és a kalózkodás elleni harc érdekében hozott intézkedések meghozatala során;

11. felhívja a Bizottságot annak biztosítására – összhangban a Parlament álláspontjával és a TRIPS-megállapodás 61. cikkével(1) –, hogy az ACTA a szerzői jogokkal és a védjegyekkel kapcsolatos jogsértésekre vonatkozó büntetőjogi intézkedések előmozdítására korlátozódjon, valamint hogy az ilyen intézkedések ne érintsék a szabadalmakat;

12. az ACTA-ról folytatott tárgyalások keretében emlékezteti a Bizottságot az Európai Unió Alapjogi Chartájának a személyes adatok védelméről szóló 8. cikkére, valamint a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(2);

13. felhívja a Bizottságot annak garantálására – csakúgy, mint a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(3) 3. cikkének (2) bekezdése esetében –, hogy a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelmet szolgáló nemzetközi szintű intézkedéseket úgy alkalmazzák, hogy azok a jogszerű kereskedelmet ne korlátozzák; úgy véli továbbá, hogy biztosítékokat kell rendelkezésre bocsátani az ezen intézkedésekkel való visszaélések elkerülése érdekében;

14. ismételten megerősíti, hogy a nemzetközi megállapodások kapcsán az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló 2005. május 26-i keretmegállapodásban(4) foglaltak szerint a Bizottság „időben és egyértelműen tájékoztatja a Parlamentet a megállapodások előkészítésének szakaszában és a nemzetközi tárgyalások folytatása és lezárása során”; felhívja a Bizottságot, hogy adjon felvilágosítást, milyen intézkedéseket hozott e Parlamenttel szembeni kötelezettség teljesítése érdekében;

15. úgy véli, hogy az ACTA előzetes tervezeteinek, többek között a haladásról szóló jelentéseknek, valamint a Bizottság tárgyalási meghatalmazásának közzétételét mint közérdeket nem sértheti az 1049/2001/EK rendelet(5) 4. cikke, és sürgeti a Tanácsot az EK-Szerződés 255. cikkének oly módon történő végrehajtására, amely biztosítja a dokumentumokhoz való lehető legszélesebb körű hozzáférést, azzal a feltétellel, hogy meghozzák az adatvédelmi jogszabály által megkövetelt szükséges biztonsági intézkedéseket;

16. támogatja a közegészségügy tekintetében a hamisított gyógyszer WHO által adott fogalommeghatározását: „olyan gyógyszer, amelyet szándékosan és csalárd módon hamis címkével látnak el a mibenlétét és/vagy eredetét illetően. A hamisítás érintheti mind a márkajelzéssel rendelkező, mind a generikus termékeket, és a hamisított termékek között lehetnek helyes összetevőket, illetve nem megfelelő összetevőket tartalmazó, hatóanyagok nélküli, nem elegendő hatóanyagot tartalmazó vagy hamis csomagolással rendelkező termékek.”

(1)

A TRIPS-megállapodás 61. cikke: „A Tagok alkossanak büntetőeljárási és büntetési jogszabályokat, éspedig minimálisan a szándékos védjegyhamisítás és a kereskedelmi nagyságrendű (üzletszerű) szerzői jogi kalózkodás esetére.” http://www.wto.org/english/docs_e/legal_e/27-trips_05_e.htm

(2)

HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(3)

HL L 157., 2004.4.30., 45. o. A 3. cikk (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ezeket az intézkedéseket, eljárásokat és jogorvoslatokat úgy kell alkalmazni, "hogy a jogszerű kereskedelemnek ne állítsanak korlátokat, és hogy az azokkal való visszaélés esetére biztosítékok rendelkezésre álljanak”.

(4)

HL C 117. E, 2006.5.18., 125. o.

(5)

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

4.11.2008

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

25

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Carlo Casini, Titus Corlăţean, Bert Doorn, Monica Frassoni, Giuseppe Gargani, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Neena Gill, Othmar Karas, Klaus-Heiner Lehne, Katalin Lévai, Antonio López-Istúriz White, Antonio Masip Hidalgo, Hans-Peter Mayer, Manuel Medina Ortega, Aloyzas Sakalas, Francesco Enrico Speroni, Diana Wallis, Jaroslav Zvěřina, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Sharon Bowles, Eva Lichtenberger, Rareş-Lucian Niculescu, Georgios Papastamkos, József Szájer, Jacques Toubon, Renate Weber

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

5.11.2008

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

28

2

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Kader Arif, Daniel Caspary, Christofer Fjellner, Béla Glattfelder, Ignasi Guardans Cambó, Jacky Hénin, Caroline Lucas, Erika Mann, Helmuth Markov, David Martin, Vural Öger, Georgios Papastamkos, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Tokia Saïfi, Peter Šťastný, Gianluca Susta, Daniel Varela Suanzes-Carpegna, Iuliu Winkler, Corien Wortmann-Kool

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Jean-Pierre Audy, Bastiaan Belder, Ole Christensen, Albert Deß, Eugenijus Maldeikis, Javier Moreno Sánchez, Sirpa Pietikäinen, Zbigniew Zaleski

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

Sepp Kusstatscher, Roselyne Lefrançois, Michel Teychenné

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat