JELENTÉS a Koreai Köztársaság kormánya és az Európai Közösség közötti, a versenyellenes tevékenységekkel kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról

18.11.2008 - (C6‑0000/2008 – 2008/0004(CNS)) - *

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság
Előadó: David Martin

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a Koreai Köztársaság kormánya és az Európai Közösség közötti, a versenyellenes tevékenységekkel kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról

(C6‑0000/2008 – 2008/0004(CNS))

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (SEC(2007)1731),

–   tekintettel a Koreai Köztársaság kormánya és az Európai Közösség közötti, a versenyellenes tevékenységekkel kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodásra,

–   tekintettel az EK-Szerződés 83. és 308. cikkére,

–   tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6‑0398/2008),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére és 83. cikkének (7) bekezdésére,

–   tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A6‑0452/2008),

1.  jóváhagyja a tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatot annak módosított formájában és jóváhagyja a megállapodás megkötését;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Koreai Köztársaság kormányának és parlamentjének.

Módosítás  1 Tanácsi határozatra irányuló javaslat – módosító jogszabály 2 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Mivel a versenyjog az Európai Közösség és Dél-Korea közötti kölcsönös elismerése a versenyellenes magatartás leghatékonyabb kezelési módja, a két fél közötti kereskedelemvédelmi eszközök alkalmazását minimálisra kell csökkenteni;
Indokolás
Az EU és Dél-Korea úgy határozott, hogy kölcsönösen elismerik egymás versenyjogát, ami hatékony eszközt jelent a versenyellenes magatartás kezelésében. Mivel a kereskedelemvédelmi eszközöket akkor használják a versenyellenes magatartás kezelésére, amikor a versenyjog nem létezik, vagy nem ismerik el kölcsönösen, az EU és Dél-Korea közötti együttműködési megállapodás azt jelenti, hogy elismerik egymás törvényeit és hatóságait, így a kereskedelemvédelmi eszközök elavulttá válnak a két fél kapcsolatában.
Módosítás  2 Tanácsi határozatra irányuló javaslat – módosító jogszabály 4 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) Ezt a megállapodást az Európai Közösség és a Koreai Köztársaság közötti hatályos és tárgyalás alatt álló – különösen a lehetséges szabadkereskedelmi megállapodásról szóló – megállapodások általános keretében kell vizsgálni.
Indokolás
Amint azt a Parlament a Koreával való gazdasági kapcsolatokról szóló, 2007. december 13-i állásfoglalásában[1] megjegyezte, egy átfogó, ambiciózus és kiegyensúlyozott megállapodás mindkét fél számára jelentős előnyökkel járna. Ugyanakkor fontos, hogy ez a versenyellenes gyakorlatok ellen küzdő megállapodás egy, az EU és Korea közötti átfogó, kiegyensúlyozott megállapodás-csomag részét képezze, amely kiterjedne például a szociális és környezetvédelmi normák területén való együttműködés kérdéseire is.

• [1]  P6_TA(2007)0629.

INDOKOLÁS

Az Európai Bizottság és Korea közötti versenymegállapodás

Az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága és Korea Méltányos Kereskedelem Bizottsága 2004 októberében a strukturált párbeszédet megindító egyetértési megállapodást írt alá. Az EU és a Koreai Köztársaság közötti hivatalos együttműködési megállapodással kapcsolatos puhatolózó tárgyalások 2006 júniusában kezdődtek. A megállapodás megkötésére 2008 elején került sor, a dokumentum titkosítását február 18-án feloldották, bár a szöveget még a későbbiekben is módosították. Hasonló megállapodások állnak fenn az Egyesült Államokkal (1991 óta), Kanadával (1999) és Japánnal (2003).

A megállapodás célja hozzájárulni a versenyjogszabályok hatékony végrehajtásához a versenyhatóságok közötti együttműködés ösztönzése és a konfliktusok valószínűségének csökkentése révén. Biztosítja az értesítést az egyes versenyhatóságok a másik fél fontos érdekeit esetleg befolyásoló végrehajtó tevékenységeiről, a kölcsönös segítségnyújtást, ide értve annak lehetőségét, hogy az egyik fél felkéri a másik felet bizonyos végrehajtási tevékenységekre, valamint a végrehajtó tevékenységek összehangolását és az információcserét. A titkosságra vonatkozóan is léteznek intézkedések.

Versenymegállapodások

Mivel a nemzetközi kereskedelem évtizedek óta jelentősen gyorsabban nő, mint a nemzeti jövedelmek, és mivel a közvetlen külföldi beruházások is gyorsan bővülnek, ebből következően a világ gazdaságai egyre szorosabban kapcsolódnak egymáshoz.

Bár ezek az erősödő kapcsolatok üdvösek, magukban hordozzák annak fokozott valószínűségét, hogy a versenyellenes gyakorlatok nem csak egy piacra hatnak ki, és hogy az egyik versenyhatóság fellépése kihat a többire is. A megfelelő szintű titkosság fenntartása mellett a hatóságok közötti hatékony információáramlás biztosítása ezért fokozottan kívánatos.

A nemzetközi vállalatoknál gyakran felmerülő kartellek és az összeolvadások fokozódó globalizációval és külföldi befektetésekkel együtt növekvő nemzetközi dimenziója mellett a versenyhatóságoknak együtt kell működniük, hogy biztosítsák a közérdek védelmét, és hogy lehetővé tegyék a nemzeti hatóságok számára a földrajzilag kiterjedt versenyellenes tevékenységek elleni küzdelmet. Az egyértelműbb nemzetközi normák előnnyel járnak a több országban működő vállalatok számára is, és biztosítékot nyújtanak azoknak, amelyek versenyhelyzetük méltánytalan aláásásától tartanak.

Korea az EU negyedik legnagyobb nem európai kereskedelmi partnere, az EU pedig a legnagyobb külföldi befektető Koreában. Tekintettel e partnerség növekvő jelentőségére, helyénvalónak tűnik, hogy az EK a már meglévő három megállapodáson kívül Koreával is megállapodást kössön a versenyellenes tevékenységek területén való együttműködésről.

Egy ilyen megállapodás természetesen csak a hatékony együttműködés keretét teremti meg. Sok múlik a különböző intézkedések gyakorlati végrehajtásán. Elvárható azonban, hogy a gyakoribb kapcsolatfelvétel és a szükséges titoktartási fokot figyelembe vevő információcsere magas szintű kölcsönös segítségnyújtást biztosít.

Az Ázsiával való kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok növekvő jelentősége fényében érdemes megvizsgálni az egyéb jelentős, gyorsan növekvő gazdaságokkal, például Indiával, valamint az EU szomszédaival, például Svájccal való kapcsolatok erősítését. Ebben az összefüggésben megjegyzendő, hogy az USA versenymegállapodást kötött Ausztráliával, Brazíliával, Kanadával, Izraellel, Japánnal, Mexikóval és az EK-val is.

Egyéb megállapodások Koreával

A Parlament korábban támogatta a Koreával való szabadkereskedelmi megállapodást, miközben arra szólított fel, hogy a megállapodás legyen nagyra törő, magas színvonalú és lépjen túl a vámtarifa-csökkentésen. A hetedik tárgyalási körben, amelyre 2008. május 12-e és 15-e között került sor, megállapodtak abban, hogy a következő tárgyalási kör lesz az utolsó.

Míg e tárgyalások lezárásának kilátása örvendetes, különös tekintettel az egyéb kétoldalú és interregionális kereskedelmi tárgyalások során felmerült problémákra, a Parlamentnek ki kell tartania amellett, hogy a megállapodás lényege sokkal jelentősebb, mint bármilyen mesterséges határidő.

Egy átfogóbb megállapodás esetén a versenyre vonatkozó záradékoknak összhangban kell állniuk a versenymegállpodással és támogatniuk kell azt. Általánosabban szólva, a megállapodás mind Korea, mind az EU részéről való politikai és nyilvánosság általi elfogadásának biztosításához fontos, hogy a piachoz való fokozottabb hozzáférési szintet ellensúlyozza egy hasonló szintű fenntartható fejlődési szint.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a végső cél az elfogadott társadalmi és környezetvédelmi normák betartatása. ez azt jelenti, hogy a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetet hatékony végrehajtási mechanizmusoknak kell alávetni. A munkavállalói és munkáltatói szervezetek, valamint a nem kormányzati szervezetek képviselőiből álló kereskedelmi és fenntartható fejlődési fórum értékes szerepet játszhat annak biztosításában, hogy a piac nagyobb mértékű megnyitását erősödő környezetvédelmi és szociális normák kísérjék. Ugyanakkor annak biztosításához, hogy egy ilyen fórum ténylegesen tehessen is valamit, olyan mechanizmust kell felállítani, amely révén az elismert koreai vagy uniós munkavállalói vagy munkáltatói szervezetek fellépésre irányuló kéréseket nyújthatnak be. Az ilyen kéréseket megvizsgálnák és egy adott időn belül válaszolnának rájuk, biztosítva a nyomon követés és a felülvizsgálat lehetőségét a nyomás fenntartása érdekében azokon, akik megszegik a munkavállalói jogokat vagy a környezetvédelmi normákat.

A tárgyalásokról szóló sajtóközleményekben a Kereskedelmi Főigazgatóság – olyan sarkalatos kérdéseken kívül mint a normák és hitelesítések az elektronikában és a gépjárműiparban, valamint a különböző szolgáltatási ágazatok liberalizálása Koreában – kiemelte az ipari vámtarifák liberalizálását. Bár ezek természetesen fontos kérdések, amelyek jelentős hatással lehetnek az európai gyárakra és munkavállalókra, a piaci hozzáférés a sikeres megállapodásnak csupán egy eleme. Az kell, hogy a Bizottság hasonló erélyt mutasson az európai és a koreai polgárok munkahelyi és fizikai környezetére közvetlenül kiható, nem kereskedelmi kérdések kapcsán is.

Bár úgy tűnik, hogy ezek a pontok némiképp távol állnak a versenyellenes gyakorlatok elleni küzdelem terén való együttműködésről szóló megállapodástól, közelebb állóvá válnak, amint a megállapodásra az Európai Unió és a Koreai Köztársaság közötti együttműködési keretrendszer részeként tekintünk, melynek közérdekű célok hatékony elősegítése a célja. Ebben az összefüggésben teljesen ésszerű a versenymegállapodás megkötésének üdvözlése, miközben felkérjük a Bizottságot, hogy hasonló figyelmet fordítson az uniós és a koreai polgárokat közvetlenül érintő szociális és környezeti kérdésekkel foglalkozó megállapodások előmozdítására is.

VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről (8.10.2008)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a Koreai Köztársaság kormánya és az Európai Közösség közötti, a versenyellenes tevékenységekkel kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(SEC(2007)1731 - C6-0398/2008 - 2008/0004(CNS))

a vélemény előadója: Gunnar Hökmark

app

RÖVID INDOKOLÁS

Az Európai Bizottság január közepén terjesztette elő az EK–Korea együttműködési megállapodásról szóló tanácsi határozattervezetet. A Szerződés 83. cikke szerint a javaslatról konzultációt kell folytatni a Parlamenttel.

A megállapodás a versenyellenes tevékenységekkel kapcsolatos nemzetközi együttműködéssel foglalkozó tanácsi határozatok sorába illeszkedik. Jelenleg az Egyesült Államokkal (1991 óta), Kanadával (1999) és Japánnal (2003) áll fenn hivatalos kormányközi megállapodás. Az EK úgynevezett ügynökségközi megállapodásokat is kötött, amelyek szorosabb és rendszeresebb kapcsolat fenntartását teszik lehetővé a felek számára. A Versenypolitikai Főigazgatóság és a Koreai Tisztességes Kereskedelem Bizottsága közötti egyetértési megállapodás (2004) jó példa az ilyen típusú megállapodásokra.

HÁTTÉR:

A Koreai Köztársaság kormánya és az Európai Közösség közötti, a versenyellenes tevékenységekkel kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodásra irányuló jelenlegi javaslat kifejezi mindkét fél azon véleményét, hogy a világ gazdaságai egyre közelebb kerülnek egymáshoz, és egyre inkább kölcsönös függésbe kerülnek egymással. Mikrogazdasági szinten egyre több vállalat folytat határokon átnyúló tevékenységet. Az ázsiai országok és az EU-tagállamok közötti kereskedelmi forgalom az elmúlt években megsokszorozódott. Ennek fényében a két fél, az EK és a koreai kormány egyetért abban, hogy a versenyjog létfontosságú piacaik hatékony működése, valamint az európai és a koreai fogyasztók gazdasági jóléte szempontjából.

A javasolt megállapodás célja, hogy az EK és Korea versenyhatóságai közötti együttműködés és koordináció elmélyítése révén alkalmazza a két fél versenyjogi szabályait, és elkerülje vagy legalább csökkentse a lehetséges konfliktusok lehetőségét.

Összefoglalásképpen a megállapodás kulcsfontosságú rendelkezései a következők:

- Értesítések (2. cikk)

- Együttműködés a végrehajtás terén (3. cikk)

- A végrehajtó tevékenységek koordinációja (4. cikk)

- Konfliktusok elkerülése/Negatív udvariasság (5. cikk)

- Pozitív udvariasság (6. cikk)

- Bizalmasság (7. cikk)

- Ülések (8. cikk)

A VÉLEMÉNY ELŐADÓJÁNAK ÉRTÉKELÉSE:

A globalizációs és kompetitív nyomás az elkövetkezendő években vitathatatlanul fokozódni fog. Így a versenyhatóságok közötti hatékony együttműködés jelentősége még nagyobb ütemben fokozódik majd.

Ezért a vélemény előadója teljes szívvel üdvözli a Koreai Köztársaság kormánya és az Európai Közösség közötti megállapodásra irányuló javaslatot. A harmadik országok dimenziójának az európai versenyjog alkalmazásába való bevonása összhangban van az Európai Parlament különböző állásfoglalásaiban kifejezett kívánságával.

A versenypolitika kizárólag nemzeti vagy akár regionális alapú megközelítése tulajdonképpen nem tükrözné napjaink üzleti valóságát. Ha például a vállalatok nemzetközi kartelleket hoznak létre, és azokat határokon átnyúlóan működtetik, létfontosságú a versenyhatóságok számára , hogy megfelelő válaszlépéseket tegyenek. Ennek érdekében már a vizsgálat korai szakaszában tájékoztatniuk kell egymást, hogy összehangolják jogalkalmazási tevékenységeiket, és információt cseréljenek.

Ha a versenyhatóságok teljes mértékben együttműködnek, fontos és hatékony elrettentő eszközt lehet létrehozni a határon átnyúló versenyellenes szövetségekkel szemben.

Célul kell kitűzni azt is, hogy ugyanazokat a vállalatokat és ugyanazokat a versenyjogi kérdéseket mindkét fél a lehető legegységesebb módon kezelje, csökkentve annak kockázatát, hogy a vállalatok kihasználják a jogszabályi eltéréseket, és mérsékelve a nemzeti és a nemzetközi szintű verseny aláásására irányuló tevékenységek kockázatát.

A nemzetközi együttműködés előtt azonban sokrétű akadály áll: eltér egymástól a jogrendszerek működése, egyesek a polgári jogra összpontosítanak, mások a büntetőjogra; eltérő jogérvényesítési kultúrákkal szembesülünk, amelyekben a fő hangsúlyt az állami jogérvényesítés kapja a magánfelek általi jogérvényesítéssel szemben.

E strukturális nehézségeket nem lehet a versenyhatóságok együttműködése révén elkerülni vagy leküzdeni. Ezért reálisan kell értékelni ezen együttműködési megállapodások lehetséges pozitív hatásait. A nemzetközi együttműködésen keresztül a versenyhatóságok megkísérelhetik minimalizálni a nem kívánt hatásokat, de e tevékenységük során korlátokkal kell szembenézniük.

Ezért ezt a megállapodást olyan további kereskedelmi megállapodásoknak kell követniük, amelyek megszüntetik a kereskedelem és a beruházások szükségtelen akadályait, és ezáltal fokozzák a politikai megállapodásokon és közös szabályokon alapuló versenyt. Mindkét félnek törekednie kell arra, hogy további országok bevonásával és a különböző vállalatokkal szembeni egyenlő bánásmód hitelességének fokozásával többoldalú megoldásokká tegye e politikai megállapodásokat. Szélesebb összefüggésben a vélemény előadója hangsúlyozza a többoldalú kereskedelmi és versenyszabályok fontosságát a szabad és nyitott, határokon átnyúló piacok kialakítása szempontjából.

******

A Gazdasági és Monetáris Bizottság felkéri a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy javasolja a Bizottság javaslatának jóváhagyását.

ELJÁRÁS

Cím	A Koreai Köztársaság és az Európai Közösség közötti, versenyellenes tevékenységek elleni együttműködésről szóló megállapodás
Hivatkozások	SEC(2007)1731 – 2008/0004(CNS)
Illetékes bizottság	INTA
Véleményt nyilvánított         A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	ECON
A vélemény előadója   A kijelölés dátuma	Gunnar Hökmark 22.4.2008
Vizsgálat a bizottságban	9.9.2008
Az elfogadás dátuma	7.10.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	19 0 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Mariela Velichkova Baeva, Pervenche Berès, Sebastian Valentin Bodu, Sharon Bowles, Udo Bullmann, Jonathan Evans, Elisa Ferreira, José Manuel García-Margallo y Marfil, Sophia in ‘t Veld, Wolf Klinz, Astrid Lulling, John Purvis, Alexander Radwan, Bernhard Rapkay, Antolín Sánchez Presedo, Margarita Starkevičiūtė, Ivo Strejček
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Katerina Batzeli, Bilyana Ilieva Raeva

ELJÁRÁS

Cím	Megállapodás a Koreai Köztársaság és az EK között a versenyellenes tevékenységek elleni együttműködésről
Hivatkozások	SEC(2007)1731 – C6-0398/2008 – 2008/0004(CNS)
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma	13.11.2008
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	INTA
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ECON
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	David Martin 26.3.2008
Vizsgálat a bizottságban	23.6.2008
Az elfogadás dátuma	5.11.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	26 2 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Kader Arif, Daniel Caspary, Christofer Fjellner, Béla Glattfelder, Ignasi Guardans Cambó, Jacky Hénin, Caroline Lucas, Erika Mann, Helmuth Markov, David Martin, Vural Öger, Georgios Papastamkos, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Tokia Saïfi, Peter Šťastný, Gianluca Susta, Daniel Varela Suanzes-Carpegna, Iuliu Winkler, Corien Wortmann-Kool
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Jean-Pierre Audy, Bastiaan Belder, Ole Christensen, Albert Deß, Eugenijus Maldeikis, Javier Moreno Sánchez, Sirpa Pietikäinen, Zbigniew Zaleski
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Sepp Kusstatscher, Roselyne Lefrançois, Michel Teychenné
Benyújtás dátuma	18.11.2008