Eljárás : 2008/2149(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0489/2008

Előterjesztett szövegek :

A6-0489/2008

Viták :

Szavazatok :

PV 13/01/2009 - 6.5
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0005

JELENTÉS     
PDF 192kWORD 174k
9.12.2008
PE 407.694v03-00 A6-0489/2008

a nyugat-balkáni országokkal folytatott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról

(2008/2149(INI))

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

Előadó: Bastiaan Belder

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a nyugat-balkáni országokkal folytatott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról

(2008/2149(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó országokra és területekre kivételes kereskedelmi intézkedések bevezetéséről szóló 2007/2000/EK tanácsi rendeletet módosító 2005. november 14-i 1946/2005/EK tanácsi rendeletre(1),

–   tekintettel az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló, 2006. július 17-i 1085/2006/EK tanácsi rendeletre(2),

–   tekintettel az Európai Tanács 2003. június 19–20-i szaloniki ülésének elnökségi következtetéseire, amelyekben minden nyugat-balkáni állam ígéretet kapott arra, hogy csatlakozhat az Európai Unióhoz,

–   tekintettel az Európai Tanács 2005. december 16-i döntésére, miszerint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság európai uniós tagjelölti státuszt kap, illetve az Európai Tanács 2006. június 15–16-i, 2006. december 14–15-i és 2008. június 19–20-i üléseinek elnökségi következtetéseire,

–   tekintettel az Európai Tanács által 2005. október 3-án elfogadott, a Horvátországgal folytatandó csatlakozási tárgyalások megnyitásáról szóló határozatra,

–   tekintettel a Bizottság „Nyugat-Balkán: Az európai perspektíva erősítése” (COM(2008)0127) című 2008. március 5-i közleményére,

–   tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1999. június 10-i, 1244. sz. határozatára,

–   tekintettel a Koszovó jövőjéről és az EU szerepéről szóló 2007. március 29-i állásfoglalására(3),

–   tekintettel a Koszovó számára nyújtandó kivételes pénzügyi támogatásról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló 2006. október 12-i jogalkotási állásfoglalására(4),

–   tekintettel a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság által elért eredményekről szóló 2007. évi jelentésről elfogadott 2008. április 23-i állásfoglalására(5),

–        tekintettel a Horvátország 2007. évi országjelentéséről szóló 2008. április 10-i állásfoglalására(6),

–   tekintettel a Tanácshoz intézett, Bosznia-Hercegovináról szóló 2007. március 15-i ajánlására(7),

–   tekintettel a Tanácshoz intézett, az Európai Unió és Szerbia közötti kapcsolatokról szóló 2007. október 25-i ajánlására(8),

–   tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Albán Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás megkötéséről szóló tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatra vonatkozó 2006. szeptember 6-i jogalkotási állásfoglalására(9),

–   tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Montenegrói Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás megkötéséről szóló tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatról szóló 2007. december 13-i jogalkotási állásfoglalására(10),

–   tekintettel „A fő transzeurópai közlekedési tengelyek kiterjesztése a szomszédos országokra – Közlekedéspolitikai iránymutatások Európában és a szomszédos régiókban” című, 2007. január 31-i bizottsági közleményre (COM(2007)0032),

–   tekintettel a szomszédos országokkal a közlekedés területén megvalósuló együttműködésről folytatott tájékozódó jellegű megbeszélések előrehaladásáról szóló 2008. március 5-i bizottsági közleményre (COM(2008)0125),

–   tekintettel az EU–Délkelet-Európa Energiaközösséget létrehozó szerződésre, amelyet 2005. október 25-én írtak alá Athénban,

–   tekintettel a „Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2007–2008” című 2007. november 6-i bizottsági közleményre (COM(2007)0663),

–   tekintettel a Bizottság 2005-ös bővítési stratégiai dokumentumairól szóló 2006. március 16-i állásfoglalására(11) és a Bizottság bővítési stratégiáról és a 2006–2007 közötti fő kihívásokról szóló közleményéről szóló 2006. december 13-i állásfoglalására(12),

–   tekintettel a Nyugat-Balkánról szóló valamennyi korábbi állásfoglalásra,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A6–0489/2008),

A. mivel az Európai Tanács szaloniki ülése egyértelműen felvázolta a nyugat-balkáni országok „európai kilátásait”, és jelezte, hogy a stabilizációs és társulási folyamat adja a nyugat-balkáni országokhoz fűződő európai kapcsolatok átfogó keretét,

B.  mivel Horvátország jelenleg csatlakozási tárgyalásokat folytat az Európai Unióval, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság pedig 2005-ben tagjelölti státuszt nyert,

C. mivel az uniós kereskedelmi engedmények és pénzügyi támogatások központi szerepet játszottak a nyugat-balkáni stabilizációs és társulási folyamatban,

D. mivel Horvátország jó úton halad afelé, hogy az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon, és kilátása van arra, hogy 2009-re lezárja a tárgyalásokat, folyamatosan teljesíti a koppenhágai politikai és gazdasági kritériumokat, és elismerten olyan működő piacgazdasággal rendelkezik, amely a régió többi országa számára pozitív példaként szolgálhat,

E.  mivel a Koszovói Nemzetgyűlés 2008. február 17-én elfogadta a Koszovót függetlenné nyilvánító határozatot; mivel a Tanács február 18-án elfogadta, hogy a tagállamok – nemzeti gyakorlatukkal és a nemzetközi joggal összhangban – maguk határozzanak Koszovóhoz fűződő kapcsolatukról; mivel a 2007–2010 közötti időszakra Koszovónak megítélt teljes uniós támogatás a becslések szerint meghaladja az 1 000 000 000 eurót, amelybe beletartozik Koszovó politikai és gazdasági fejlesztésének támogatása, valamint a koszovói nemzetközi jelenléthez történő uniós hozzájárulás finanszírozása,

F.  mivel a hosszú távú stabilitás és a fenntartható gazdasági és társadalmi növekedés szempontjából az egész nyugat-balkáni régióban alapvetően szükséges a gazdasági fellendülés és az uniós belső piacba, valamint a világkereskedelembe való teljes betagozódás,

G. mivel a nyugat-balkáni országokban a piacok óvatosan ütemezett megnyitása – főként a regionális piac létrejöttét ösztönző, országonként eltérő megközelítéssel – várhatóan jelentősen hozzájárul a régióban a politikai és gazdasági stabilizáció folyamatához,

H. mivel a nyugat-balkáni térségben megvalósuló fokozott gazdasági együttműködés a növekedést illetően kedvező kilátásokat nyújt az Unió délkeleti tagállamai gazdaságainak is, és elősegíti az EU egységes piacába való mélyebb integrációjukat,

I.   mivel a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) a dél-európai régió 32 kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodását egyesítette egy átfogó szabadkereskedelmi megállapodásba, amely méltányos, átlátható és előre látható szabályok egységes hálózata segítségével a régióban tovább növeli a liberalizációt,

J.   mivel a nyugat-balkáni államok gazdasági növekedése jelentősen eltér, és 2006-ban Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 3%-os növekedésétől Montenegró 10,3 %-os növekedéséig terjedő skálán mozgott; mivel a munkanélküliségi arány különbségeket mutat, így a munkanélküliség 2007-ben az olyan magas munkanélküliségi aránytól, mint a koszovói (40%), az olyan, alacsonyabb arányokig terjedt, mint a montenegrói (11,9%),

K. mivel a nyugat-balkáni országok gazdasága nagymértékben függ a külkereskedelmüktől, továbbá a kivitelük és behozataluk teljes értéke GDP-jük jelentős hányadát teszi ki; mivel e régió kereskedelmének 61%-a az Európai Unió felé irányul, ami ugyanakkor az uniós külkereskedelemnek csak 2 %-át jelenti,

L.  mivel a közlekedési infrastruktúra és a közlekedés megkönnyítése döntő fontosságú a gazdasági fejlődés, a társadalmi kohézió és integráció szempontjából,

M. mivel a nyugat-balkáni kis- és középvállalkozások (kkv-k) fokozottabb támogatása szükséges a fenntartható gazdasági növekedés, munkahelyteremtés és export biztosításához,

N. mivel a szolgáltatási szektor, különösen a turizmus fontos szerepet játszik a nyugat-balkáni országok gazdaságában,

O. mivel a néhány nyugat-balkáni országban működőhöz hasonló kisebb piacok különösen ki vannak téve a kartelleknek, a versenykorlátozó gyakorlatoknak és a piaci erőfölénnyel való visszaélésnek, amelyek jelentős hatással lehetnek a regionális gazdasági növekedésre, a munkanélküliségi arányra és a társadalmi fejlődésre,

P.  mivel a nyugat-balkáni gazdaságok nagyon sokrétűek, és eltérő jellemzőkel rendelkeznek, például Albánia, Horvátország és Montenegró abban különbözik a többi nyugat-balkáni gazdaságtól, hogy a turizmus kulcsfontosságú ágazat számukra,

Q. mivel valamennyi nyugat-balkáni ország kötött az EU-val stabilizációs és társulási megállapodást,

Általános szempontok

1.  üdvözli a stabilizációs és társulási folyamatban elért haladást, különösen a stabilizációs és társulási megállapodás aláírását Bosznia-Hercegovinával és Szerbiával; felkéri a tagállamokat, hogy mielőbb zárják le az összes stabilizációs és társulási megállapodás ratifikációját; üdvözli az ideiglenes megállapodások végrehajtása terén elért haladást, és felszólítja a nyugat-balkáni országokat, hogy ne hagyjanak fel törekvéseikkel e területen; hangsúlyozza a stabilizációs és társulási folyamat multilaterális dimenziója további erősítésének fontosságát a minden területre kiterjedő regionális együttműködés maradéktalan újraindítása érdekében;

2.  megerősíti a nyugat-balkáni országok „európai kilátásait”, amelyet egyértelműen felvázoltak az Európai Tanács szaloniki ülésén; rámutat ugyanakkor, hogy a nyugat-balkáni országok Európai Unióhoz történő jövőbeni csatlakozása szigorúan attól függ, hogy teljesülnek-e az EU által megállapított feltételek és követelmények, ezen belül a csatlakozásra vonatkozó koppenhágai kritériumok ,és hogy sikeresnek bizonyul-e a stabilizációs és társulási folyamat, amelyhez hozzátartozik a regionális együttműködés, a jószomszédi kapcsolatok, valamint a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Törvényszékkel való teljes együttműködés;

3.  hangsúlyozza, hogy a nyugat-balkáni államok számára az uniós tagság komoly perspektívája katalizátorként hathat, amely arra ösztönözheti az embereket és a kormányokat, hogy távolodjanak el a szélsőséges nacionalizmustól, a különböző csoportok ellen irányuló erőszaktól és forduljanak az Európa többi részével való integrációt hozó jövő felé; továbbá a nyugat-balkáni országokról a közelmúltbeli háborúk és az elmúlt évtizedek politikai ellentétei miatt az Európai Unión belül kialakult viszonylag negatív képen is javít, ami arra ösztönzi majd az uniós vállalatokat, hogy növeljék üzleti tevékenységüket a régióban;

4.  szorgalmazza, hogy az Európai Unió folyamatosan demonstrálja a nyugat-balkáni országok iránti elkötelezettségét, különösen ebben a politikailag kényes időszakban; sürgeti, hogy a Tanács és a Bizottság ismerje fel, hogy sem az EU-nak, sem a nyugat-balkáni országoknak nem áll érdekében egy „sötét lyuk” létrehozása Koszovóban; kéri ezért az uniós intézményeket, hogy aktívan kötelezzék el magukat, hogy elkerülhetőek legyenek a feszültségek;

5.  úgy véli, hogy a nyugat-balkáni országokkal szemben alkalmazott általános megközelítés tekintetében alapvető fontosságú a régió országai között meglévő különbségek figyelembevétele gazdasági fejlettségi szintjük, továbbá az uniós vívmányoknak és a WTO- szabályoknak való megfelelés vonatkozásában; hangsúlyozza ezért annak fontosságát, hogy minden nyugat-balkáni ország szigorúan a saját útját járja az uniós tagság felé, amelynek alapja többek között az, hogy az egyes országok teljesítsék a koppenhágai kritériumokat, valamint az EU által meghatározott feltételeket és követelményeket;

6.  üdvözli a 2008 januárjában hatályba lépett vízumkönnyítést és a visszafogadási megállapodásokat, valamint a nyugat-balkáni országokkal szembeni vízumkötelezettség fokozatos liberalizációját célzó menetrendről folytatott párbeszédet; úgy véli, hogy valóban szükséges jól működő vámrendszerek létrehozása és javítása a kereskedelmi ügyletek megkönnyítése, valamint a szorosabb gazdasági, tudományos, technológiai és kereskedelmi együttműködés biztosítása érdekében; üdvözli az arra vonatkozó bizottsági határozatot, hogy az Erasmus Mundus program keretében nagyobb számban ajánlanak fel ösztöndíjakat nyugat-balkáni diákok számára;

A WTO és a CEFTA

7.  felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy valósítsa meg mindazon kezdeményezéseket, amelyek a nyugat-balkáni országok világkereskedelmi és világgazdasági rendszerbe való szorosabb integrációjának előmozdítására irányulnak, különösen a régió azon országainak a WTO-hoz való csatlakozása révén, amelyek még nem tagok; tudomásul veszi és helyesli, hogy Albánia, Horvátország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság már tagja a WTO-nak; hangsúlyozza, hogy a kereskedelem liberalizációjának együtt kell járnia a szegénység és a munkanélküliség csökkentésével, a gazdasági és szociális jogok előmozdításával és a környezet védelmével;

8.  hangsúlyozza a regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok gazdasági növekedést élénkítő hatását a térségben és a CEFTA központi szerepét ebben a folyamatban; hangsúlyozza, hogy a CEFTA az EU és a nyugat-balkáni országok közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítésével fontos szerepet játszhat a régió további uniós integrációjában; úgy véli ezért, hogy a CEFTA jelentősen hozzájárul a nyugat-balkáni országok európai uniós csatlakozásának előkészítéséhez;

9.  felszólítja a nyugat-balkáni kormányokat, hogy az olyan térségekben, amelyek eddig mentességeket kaptak, keressenek további lehetőségeket a kereskedelem fokozottabb liberalizációjára irányuló intézkedésekre, valamint hozzanak létre mechanizmusokat a nemzetközi szellemi és ipari tulajdonjogok minden megsértése elleni módszeres fellépésre; felhívja emellett a kormányokat, hogy hozzák összhangba tevékenységüket a közösségi joggal, és lépjenek fel a nem tarifális kereskedelmi akadályokkal egyenértékű gyakorlatokkal és intézkedésekkel szemben;

Európai segítség és a nyugat-balkáni országok reformfolyamat melletti elkötelezettsége

10. az előcsatlakozási támogatási eszköz segítségével támogatja a nyugat-balkáni országok által a reform és a regionális együttműködés érdekében kifejtett erőfeszítéseket; hangsúlyozza, hogy a nyugat-balkáni országoknak maguknak kell irányítaniuk saját reformfolyamatukat; szorgalmazza, hogy a nyugat-balkáni országok vállalják a felelősséget és dolgozzanak ki megfelelő számú nagyra törő projektet a rendelkezésre álló európai alapok felhasználása érdekében anélkül, hogy passzívak lennének és az európai kezdeményezésektől függnének;

11. hangsúlyozza a régiók gazdasági és szociális fejlődésben betöltött szerepét és ebből kifolyólag az előcsatlakozási eszköz fontosságát, amely segíti a nyugat-balkáni országok demokratikus fejlődését, gazdasági és társadalmi átalakulását, az európai normákhoz való igazodását, valamint az uniós struktúrákhoz való alkalmazkodását;

12. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az előcsatlakozási eszköz számára tegyék elérhetővé az igényekhez igazodó projektek megvalósításához szükséges további pénzügyi eszközöket, és nyújtsanak hatékony és koncentrált támogatást helyi és regionális szinten; hangsúlyozza az emberek közötti együttműködést célzó projektek fontosságát, amelyek különösen alkalmasak arra, hogy közvetítsék a helyi lakosok felé az Európai Unió által teremtett hozzáadott értékeket;

13. üdvözli, hogy az előcsatlakozási eszköz egyik prioritása a nyugat-balkáni országok intézményi és igazgatási kapacitásának regionális és nemzeti szintű fejlesztése; sürgeti a Bizottságot, hogy fokozza e tevékenységet a kormányzás fejlesztésének előmozdítása, ezen országoknak és régióknak a strukturális alapok jövőbeni befogadására történő felkészítése, valamint lehetséges jövőbeli csatlakozásuk előzményeként ezen országok európai normákhoz való igazodásának elősegítése érdekében; kéri a Bizottságot, hogy biztosítson magas fokú átláthatóságot az intézményfejlesztés során, és tegye meg a megfelelő intézkedéseket a korrupció elkerülésére;

14. kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy – együttműködve a nyugat-balkáni gazdasági kérdésekkel foglalkozó nemzetközi és regionális szervezetekkel – megfelelően képzett szakemberek biztosításával nyújtson a régió államainak gazdasági és igazgatási technikai segítséget, hogy megerősödjenek a helyi állami struktúrák, létrejöjjön egy hatékonyabb és változatosabb gazdasági környezet, valamint a helyi termékek könnyebben bejussanak a külföldi piacokra, különösen az EU-ba;

15. javasolja, hogy a tagállamok ajánljanak fel a nyugat-balkáni országok számára olyan kormányközi programokat,, amelyek a nyugat-balkáni országok hatóságai által kifejezetten kért egyedi segítséget, képzést és tréninget biztosítanának ezen országok nemzeti hivatalai számára; kiemeli, hogy ezek a programok fontos szerepet játszhatnak a régióban az uniós vívmányok végrehajtása terén, miközben lehetőséget biztosítanak a nyugat-balkáni országok számára, hogy megfogalmazzák, pontosan milyen segítségre van szükségük;

16. felszólítja a Bizottságot, hogy jóváhagyás végett még idejében nyújtson be a Parlamentnek minden új javaslatot, amelynek célja rendkívüli költségvetési támogatás nyújtása a nyugat-balkáni országok részére; hangsúlyozza, hogy a nyugat-balkáni országok (és különösen Koszovó) részére történő további pénzügyi segítségnyújtást egy átfogó és reális hosszú távú gazdaságfejlesztési terv kidolgozásához kell kötni, amelyet a nemzetközi pénzügyi intézetek támogatásával hoznak létre;

17. úgy véli, hogy a helyi és regionális hatóságok meghatározó szerepet játszanak a fenntartható gazdasági fejlődés és a civil társadalom megerősítése szempontjából, mivel a nemzeti és közösségi prioritásokat a köz- és magánszféra szereplőit partnerségekkel összekötő projektek révén valósítják meg;

18. hangsúlyozza, hogy a közös projektek kidolgozása, valamint a nyugat-balkáni régiók közötti, továbbá ez utóbbiak, és a tagállamok régiói közötti szilárd kapcsolatok kialakítása érdekében igen fontos a határokon és nemzeteken átívelő együttműködés; hangsúlyozza továbbá, hogy az ilyen együttműködésnek nem csupán gazdasági előnyei lehetnek, hanem politikai és emberi vonatkozásai révén lehetővé teszi a népek és a kormányok közeledését is, hosszú távon pedig biztosítja e régió stabilitását és fellendülését;

19. ösztönzi az Unió régióit, hogy kezdeményezzék határokon átnyúló projektek elindítását a nyugat-balkáni régiókkal a hosszú távú, szoros regionális együttműködés, valamint a regionális együttműködés európai hálózatai keretében folytatott tapasztalatcsere és bevált gyakorlatok cseréje érdekében; véleménye szerint a Regionális Együttműködési Tanács megerősítésével fokozni lehet az együttműködést a régióban;

Gazdaságpolitika, energia, közlekedés és környezetvédelem

20. szorgalmazza, hogy a régió országai, szorosan együttműködve a Bizottsággal és más illetékes nemzetközi pénzügyi intézményekkel, megbízható fiskális és monetáris politika segítségével tartsák fenn és növeljék makrogazdasági stabilitásukból fakadó előnyeiket, ami a hosszú távú gazdasági növekedés előfeltétele; sürgeti továbbá, hogy különösen az adópolitika, a vámok és a közigazgatás terén gyorsítsák fel strukturális reformjaik ütemét az átláthatóság és elszámoltathatóság elvének előtérbe helyezésével és az állami szektor hatékony és eredményes irányításának elősegítésével;

21. hangsúlyozza, hogy a régióban a magánszféra számára fejlesztések és infrastrukturális beruházások útján nagyobb támogatást kell nyújtani, többek között az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal és más nemzetközi pénzügyi intézményekkel való intenzívebb együttműködés keretében;

22. úgy véli, hogy a régió gazdasági fejlődése szempontjából elengedhetetlen a kedvező befektetési környezet megteremtése, és felhívja a Bizottságot és a nyugat-balkáni államokat, hogy munkálkodjanak a gazdasági reformok fokozásán a régió egésze számára jelentős fejlesztési projektek végrehajtását célzó stratégiai fejlesztési tervek kidolgozása révén;

23. elismerését fejezi ki a nyugat-balkáni kormányoknak a gazdasági téren a makrogazdasági stabilitás fenntartása mellett elért fejlődésért; üdvözli az adópolitikák és a fiskális fegyelmet célzó politikák kormányok általi végrehajtását, amelyek az állami költségvetési bevételek növekedését eredményezték;

24. hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy fejlesszék az energiaügyi együttműködést a régióban, különösen a megújuló energiaforrások fejlesztésével, hogy nyitott, megbízható és versenyképes piacokat hozzanak létre és javítsák a régió energiainfrastruktúrája bővítéséhez szükséges feltételeket, beleértve a szomszédos uniós tagállamok és a partnerországok közötti rendszerösszekötő kapacitásokat is; hangsúlyozza az Energiaközösség fontos szerepét e cél elérése érdekében;

25. úgy véli, hogy a horvátországi Rijeka kikötőjének fejlesztése kiemelten fontos projekt az Európai Unió számára; meggyőződése, hogy az Európai Unió abban érdekelt, hogy ez a fejlesztés minél hamarabb megvalósuljon;

26. hangsúlyozza, hogy a környezetvédelem fontos tényezője a nyugat-balkáni régió fenntartható fejlődésének; elengedhetetlennek tartja, hogy a Bizottság és a nyugat-balkáni kormányok az uniós környezetvédelmi jogszabályokkal összhangban elősegítsék a hatékony és eredményes környezetvédelmi politikák alkalmazását;

27. fontosnak tartja, hogy a nyugat-balkáni államok alkalmazzák a közös európai tengerpolitika alapelveit és iránymutatásait, és hangsúlyozza a Duna fontos szállítási folyosóként és értékes erőforrásként való hatékony és környezetbarát kihasználásának szükségességét, összhangban az EU jogszabályaival; támogatja e tekintetben a megvalósítás alatt álló regionális kezdeményezéseket, valamint azokat a szervezeteket (különösen a Nemzetközi Bizottság a Duna Védelméért nevű szervezetet), amelyek tevékenysége a környezet védelmét, a belvízi utak jobb kihasználását és a Duna magasabb szintű katasztrófavédelmét célozza;

28. emlékeztet, hogy növelni kell az agrárkereskedelmi forgalmat horvát részről is, annak érdekében, hogy csatlakozásakor Horvátország minél zökkenőmentesebben tudjon beilleszkedni a közös agrárpolitikába;

29. elismeri a régió földrajzi sajátosságait és stratégiai helyzetét, aminek következtében az Európa és Ázsia közötti árukereskedelem, különösen az energiatermékek (nyersolaj és földgáz) természetes átjárási pontja; üdvözli a jelentős szubregionális közlekedési projektek, mint például a dél-keleti tengely elindítását, amelyek a nyugat-balkáni államoknak a nagyobb léptékű, az EU-t Törökországgal és a kaukázusi országokkal összekötő energiavezeték-rendszerekbe való tényleges bekapcsolódását segítik elő; felszólítja a Bizottságot és a nyugat-balkáni országokat, hogy bocsássanak rendelkezésre elegendő pénzügyi forrást az infrastruktúrák korszerűsítéséhez, különös figyelemmel a logisztikára, és hajtsák végre az ágazat versenyképesebbé és dinamikusabbá tételéhez szükséges reformokat;

30. hangsúlyozza, hogy meg kell szüntetni a kiskereskedelemben azokat az adminisztratív akadályokat, amelyek akadályozzák a versenyképesebb élelmiszerkereskedők megjelenését, mivel az élelmiszerkereskedelem hatékonytalansága az európai termelők piacra jutását akadályozza;

31. hangsúlyozza, hogy a Kisvállalkozások Európai Chartája alapján, amelyet minden nyugat-balkáni ország aláírt, nagyobb támogatást kell nyújtani a kkv-k fejlesztéséhez; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, biztosítsák, hogy a kkv-k hozzáférjenek az uniós strukturális alapokhoz, és nyújtsanak megfelelőbb finanszírozást a kkv-kel kapcsolatos projektek számára; felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre intézményi keretet a Közösség és a nyugat-balkáni országok magánszektora közötti együttműködés fokozása érdekében, amely biztosítani fogja a közösségi források megfelelő felhasználását;

32. hangsúlyozza, hogy bővíteni kell az EU és a nyugat-balkáni államok közötti együttműködést az oktatás és tudomány terén, ami a régióban megteremti a stabil gazdasági fejlődés és növekedés feltételeit, ekként elősegítve a nyugat-balkáni országok integrációját a közös gazdasági térségbe és a kutatás és oktatás közös térségébe, valamint a munkaerőpiacon való részvételüket, összhangban az európai uniós szabályokkal és követelményekkel;

33. tekintettel a nemzetközi pénzügyi válságra, amely Európát is elérte, és a Nyugat-Balkánon közvetetten kihathat a kereskedelemre és a külföldi befektetésekre, felkéri a Bizottságot, hogy kísérje figyelemmel a fejleményeket, és amennyiben szükséges, fogadjon el megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsa a stabilizációs és társulási folyamat zökkenőmentes folytatását, ami fontos tényező a régió stabilitása és az EU érdekei szempontjából;

Pénzügyi szolgáltatások, vámok, küzdelem a szervezett bűnözés és a korrupció ellen

34. a régió országainak gazdasági fejlődése szempontjából lényegesnek tartja a bank- és biztosítási rendszer alapos reformját, hatékony mikrohitelrendszer létrehozását, valamint a banki tevékenységek jobb szabályozását és felügyeletét, megteremtve ezzel pénzügyi piacaik fokozatos megnyitásának alapját;

35. kéri, hogy a régió azon államai, amelyek közigazgatásában jelen van a korrupció, tegyék meg ez ellen az összes megfelelő intézkedést, és biztosítsák vámszerveik jobb és átláthatóbb működését, összhangban az EU és a Vámigazgatások Világszervezete által meghatározott szabályokkal;

36. hangsúlyozza, hogy fokozni és szigorítani kell a vámellenőrzéseket a csempészet, a hamisítás és a kalózkodás visszaszorítása céljából, mivel e gyakorlatok az általuk okozott bevételi veszteségen túl számottevő veszélyt jelentenek az EU és a nyugat-balkáni országok lakosságának egészségére is;

37. üdvözli a javuló üzleti környezetet és a vállalkozások létrehozása előtt álló jogi és közigazgatási akadályok csökkentésére irányuló intézkedéseket; aggodalmának ad ugyanakkor hangot egyes nyugat-balkáni államok tekintetében a kartellek jelenléte és az úgynevezett „oligarchák”, valamint piaci erőfölénnyel rendelkező vállalatok piaci hatalommal történő visszaélései miatt; sürgeti, hogy a nyugat-balkáni országok kormányai fokozzák a küzdelmet a korrupció ellen, és alakítsanak ki megfelelő versenypolitikát, amelynek az állami vállalatokra is ki kell terjednie;

38. felkéri a nyugat-balkáni országokat, hogy dolgozzanak ki a munkanélküliség, a viszonylag magas bérek és a nagyméretű informális gazdaság problémáira választ adó foglalkoztatási és adópolitikákat;

39. hangsúlyozza, hogy közbeszerzésekért folyó, tisztességes és átlátható, határokon átnyúló regionális verseny a valóban integrált regionális piac fontos építőköve; felszólítja a nyugat-balkáni országokat, hogy mérjék fel a közbeszerzésben rejlő, a fenntartható gazdasági fejlődés stabilizálását szolgáló lehetőségeket és sokszorozzák meg erőfeszítéseiket a közbeszerzési szerződések fokozottabban integrált és jobban működő regionális rendszerének kialakítása érdekében, alkalmazva a belföldi és a régión belüli ajánlattevők közötti megkülönböztetésmentességre vonatkozó elvet;

o

o        o

40. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve az érintett országok parlamentjeinek és kormányainak.

(1)

     HL L 312., 2005.11.29., 1. o.

(2)

     HL L 210., 2006.7.31., 82. o.

(3)

     HL C 27. E., 2008.1.31., 207.o.

(4)

     HL C 308. E., 2006.12.16., 141.o.

(5)

     Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0172.

(6)

     Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0120.

(7)

     HL C 301. E., 2007.12.13., 224.o.

(8)

     HL C 263. E., 2008.10.16., 626.o.

(9)

     HL C 305. E., 2006.12.14., 141. o.

(10)

   Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0617.

(11)

   HL C 291. E., 2006.11.30., 402.o.

(12)

   HL C 317. E., 2006.12.23., 480. o.


INDOKOLÁS

Bevezetés

Az 1990-es évek háborúi előtt Jugoszlávia európai uniós tagjelöltségét sokan lehetségesnek tartották. Tíz évvel a háború után – mostanra – azonban Európa hozzáállása teljesen megváltozott. Csak Szlovénia, a leggazdagabb és legfejlettebb volt jugoszláv köztársaság válhatott 2004-benaz Európai Unió, 2007-ben pedig az euróövezet tagjává . A volt Jugoszlávia többi köztársasága számára a háború nemcsak emberáldozatot, hanem jelentős gazdasági és infrastrukturális visszaesést is jelentett egyrészt a háborús helyzet, másrészt az elmaradó infrastrukturális és karbantartási beruházások miatt.

Albánia helyzete gazdasági szempontból hasonló, mivel az ország fejletlensége a kommunista vezetés katasztrofális gazdasági döntéseivel párosulva oda vezetett, hogy az Enver Hodzsa-rezsim végére Albánia teljes újjáépítése vált szükségessé.

Az EU úttörő szerepet játszott a volt Jugoszlávia köztársaságainak politikai és gazdasági újjáépítésében. 2003-ban a görögországi Szalonikiben a Tanács világosan megfogalmazta a nyugat-balkáni országok uniós perspektíváit. Horvátország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság az EU hivatalos tagjelölt országai, a többi nyugat-balkáni országot pedig csatlakozásra jelölt országként ismerik el.

Az EU hatalmas felelősséget vállalt a Nyugat-Balkánnal kapcsolatban, és az előttünk álló feladat igen nehéz. A helyzetet tovább bonyolítja az, hogy a régióban még nem állt helyre az egyensúly. Még mindig vannak feszültségekkel teli gócok és rejtett konfliktusok, amelyek megoldás híján hátráltatni fogják a balkáni békefolyamatokat, és késleltetik, vagy esetleg időlegesen megakadályozzák az uniós tagfelvételt.

A jelentés áttekintést kíván nyújtani a nyugat-balkáni országokkal folytatott gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról, és arra kíván megoldást keresni, hogy az Unió rendelkezésére álló gazdasági és pénzügyi eszközök segítségével hogyan lehet – az uniós tagfelvételre való felkészítés céljából – stabilizálni a régiót, fejleszteni az országokat és lakosságuk életszínvonalát emelni.

Az EU feladatai

Az EU alapvető szerepet játszik a nyugat-balkáni újjáépítésben. Az EU és a Nyugat-Balkán közötti kapcsolatok továbbra is a stabilizáció és társulás politikai színterén folynak. Ebben az összefüggésben a stabilizációs és társulási megállapodások, a kereskedelmi preferenciák, valamint a technikai és pénzügyi segítségnyújtás hármas pillérén keresztül próbálja az Unió stabilizálni a régiót és arra késztetni a balkáni országokat, hogy közelítsenek jogi és gazdasági elvárásaihoz.

Az elért fejlődés és a közösségi vívmányok átvétele nem azonos szintű a régió országaiban, ezért egységes stratégia helyett országra szabott megközelítésekre van szükség.

Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy a nyugat-balkáni országokkal folytatott csatlakozási tárgyalások előrehaladása (illetve a potenciális tagjelölt országokkal folytatandó tárgyalások megkezdése) a koppenhágai kritériumoknak való maradéktalan megfeleléstől, valamint a demokrácia és az emberi jogok feltétel nélküli tiszteletben tartásától függ.

WTO-tagság

A nyugat-balkáni államok fejlődésének egyik fontos feltétele WTO-tagság. Horvátország, Albánia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság már tagjai a WTO-nak, Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Montenegró megfigyelői státuszban vannak és megkezdték felvételi tárgyalásaikat.

A WTO-tagság azért fontos, hogy integrálni lehessen ezeket az országokat a világkereskedelem rendszerébe, és hogy a gazdasági fejlődés és a közvetlen külföldi befektetés terén a globalizáció adta lehetőségekkel élni tudjanak.

Az előadó véleménye szerint a Bizottságnak továbbra is támogatnia kell ezen országok erőfeszítéseit a WTO-val folytatott tárgyalásaik során, és ehhez technikai és diplomáciai segítséget kell nyújtania nekik.

Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA)

A CEFTA, melynek mindegyik nyugat-balkáni állam tagja, jelentős változáson ment keresztül, és a regionális belső piac létrehozásához vezető úton fontos mérföldkő szerepét töltötte be.

Bár az EU vált a nyugat-balkáni országok legfontosabb kereskedelmi partnerévé, a kiterjedt regionális együttműködés továbbra is kiemelt gazdasági és kereskedelmi fontossággal bír mind gazdasági, mind politikai szempontból.

Az előadó üdvözli a CEFTA felállításához az Unió által nyújtott külső segítséget, és úgy véli, hogy a Bizottságnak elő kell mozdítania egy jól működő, és a lehetőséghez mérten a közösségi jogba illeszkedő valódi regionális gazdasági közösség kialakítását.

A stabilizációs és társulási megállapodások

Mint már rámutattunk, a stabilizációs és társulási megállapodások a nyugat-balkáni országokkal fenntartott kapcsolatok alapkövei. A legutóbbi stabilizációs és társulási megállapodásokat 2007-ben és 2008 elején írtuk alá Montenegróval, Szerbiával és Bosznia-Hercegovinával. Nem mindegyik stabilizációs és társulási megállapodás lépett érvénybe, de a Bizottság ideiglenes megállapodásokon keresztül biztosította a megállapodások kereskedelmi rendelkezéseinek életbe lépését.

A stabilizációs és társulási megállapodások jelentős állomások a nyugat-balkáni országok Európai Unió felé vezető útján. Az előadó hangsúlyozni kívánja, hogy ezek közül azonban nem mind eredményez feltétlenül a fent említett koppenhágai kritériumokon alapuló előrelépést.

A Nyugat-Balkán új, stratégiai szerepe

A Balkán túl hosszú ideig szolgált Európa távoli védőbástyájaként, ami jelentős fejlődésbeli különbségekhez, és olyan logisztikai, energetikai és szállítási rendszerek kialakításához vezetett, amelyek nem felelnek meg a régió igényeinek és az egész régió, talán még az egész Európai Unió gazdasági fejlődését is hátráltatják.

Ebben a tekintetben az előadó úgy véli, hogy – elismerve a régió infrastruktúrájának korszerűsítésében elért jelentős eredményeket – nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a nyugat-balkáni országok teljesen beilleszkedjenek az uniós gazdasági rendszerbe, és maradéktalanul megfeleljenek az európai versenyszabályoknak.

A nyugat-balkáni regionális közlekedési rendszer kialakítása nemcsak a helyi gazdasági fejlődést lendítené fel, hanem a közép- és nyugat-európai piacok számára jól és olcsón hasznosítható összeköttetést teremtene Délkelet-Európán át Törökország felé.

A balkáni régió fejlesztése során azonban a főbb autópályák, vasútvonalak, kikötők és repülőterek fejlesztésével párhuzamosan hatékony, megfelelően karbantartott másodlagos úthálózatot is ki kell alakítani.

Az energiaellátás fontos kérdés a nyugat-balkáni országok számára. Egyik ország sem rendelkezik számottevő készletekkel, ezért energiaellátásuk harmadik országoktól függ. A nyugat-balkáni energiakérdésre a legjobb megoldás az, ha azt a tágabb európai energiapolitika keretében kezeljük. Ez azt jelentené, hogy a nyugat-balkáni országok az olajat és a földgázt nem kizárólag Oroszországból importálnák, hanem a paletta szélesítésére irányuló európai célkitűzéssel összhangban a Kaukázusból és Közép-Ázsiából is importálnának energiahordozókat.

Gazdasági és államigazgatási reform a nyugat-balkáni országokban

A balkáni országokban igen hátráltató tényező a rossz államigazgatás. Bár a nemzeti kormányok és az EU minden tőlük telhetőt megtesznek, még mindig sok tennivaló van a hatékony és korszerű államigazgatási rendszer megteremtését illetően. Ebben az összefüggésben az előadó „kormányok közötti” programok felállítását javasolja az uniós tagállamoknak, hogy a nyugat-balkáni országok személyre szabott támogatást és tanácsokat kaphassanak.

Az első és legfontosabb az adórendszer reformja, az egyes nyugat-balkáni országok vámhivatalainak megerősítése, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés visszaszorítása. Az előadó meg van győződve arról, hogy ezek híján a balkáni országok gazdasági fejlődése és az EU-val kialakítandó szorosabb kapcsolataik súlyosan visszamaradnak. A gazdaság jobb irányítása, a helyi vállalkozások hitelhez jutásának megkönnyítése és a pénzmosás elleni hatékony küzdelem érdekében át kell alakítani a bank- és a biztosítási rendszert is.

Ipar, mezőgazdaság és szolgáltatások

A nyugat-balkáni országok gazdasági növekedése jelenleg meglehetősen stabil, és ez reményeket kelt a jövőre nézve. Makrogazdasági szinten azonban még sok megoldásra váró kérdés van. A komoly kereskedelmi hiány (például az EU-val), az elavult, korszerűtlen ipar, a gazdaság rendezetlensége, amelyben a kkv-k és a mikrovállakozások dominálnak, a gyakran 50%-ot is elérő munkanélküliség aláássák a régió országainak gazdasági növekedését, és így az uniós csatlakozás lehetőségét is.

Az előadó úgy véli azonban, hogy a célkitűzéseket meg lehet valósítani a környezet, valamint a munkavállalókat védő közösségi és a nemzetközi szociális jogszabályok maradéktalan tiszteletben tartása mellett, egyenlő hozzáférési esélyeket biztosítva az összes etnikai kisebbség számára a munkaerőpiachoz és a felsőoktatáshoz is.

Záró megjegyzések

A Nyugat-Balkán csak akkor válhat az EU részévé, ha a régió helyi és nemzetközi gazdasági együttműködése javul és felgyorsul. A Nyugat-Balkán annál hamarabb nyerhet felvételt az EU-ba, minél előbb tudják a balkáni országok felmutatni a hatékony államigazgatási rendszer és az erős, dinamikus gazdaság meglétét. A folyamat során az Uniónak őszinte elkötelezettségről kell tanúságot tennie a Nyugat-Balkán felé. A térség gazdasági problémáinak egy része amúgy is összefügg a régióról kialakult kedvezőtlen képpel. Ez a hírnév jelentősen javulni fog, ha az Unió kifejezi abbéli őszinte szándékát, hogy segítséget nyújt a balkáni országoknak a menetrend szerinti csatlakozásra történő felkészülésben.

Az Unió közel 8 milliárd eurót különített el a 2007–2010-es időszakban nyújtandó támogatásokra, de a megfelelő együttműködés és azon hozzáállás nélkül, hogy mindenki egy közös cél érdekében munkálkodik, a tervezett célkitűzéseket nem lehet megvalósítani. A nyugat-balkáni országoknak maguknak kell irányítaniuk saját reformfolyamatukat. Ez a felelősség többek között arra vonatkozik, hogy a rendelkezésre álló uniós finanszírozást a lehető legjobban kihasználó projekteket kell készíteni. Az EU-nak és a többi regionális szereplőnek ugyanakkor erőfeszítést kell tennie annak érdekében, hogy a térségben még fennálló vitás helyzeteket – a nyugat-balkáni népcsoportok esélyegyenlőségének és azonos fejlődési esélyének biztosítása mellett – véglegesen orvosolni lehessen.


VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (6.11.2008)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a nyugat-balkáni országokkal folytatott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról

(2008/2149(INI))

A vélemény előadója: Kristian Vigenin

JAVASLATOK

A Külügyi Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  üdvözli a stabilizációs és társulási folyamatban elért haladást és különösen a stabilizációs és társulási megállapodások aláírását Bosznia-Hercegovinával és Szerbiával; felkéri a tagállamokat, hogy mielőbb zárják le az összes stabilizációs és társulási megállapodás ratifikációját; üdvözli az ideiglenes megállapodások végrehajtása terén elért haladást, és felszólítja a nyugat-balkáni országokat, hogy ne hagyjanak fel törekvéseikkel e területen; hangsúlyozza a stabilizációs és társulási folyamat multilaterális dimenziója további erősítésének fontosságát a minden területre kiterjedő regionális együttműködés maradéktalan újraindítása érdekében;

2.  emlékeztet az Európai Tanács 2003. június 19–20-i thesszaloniki ülésének elnökségi következtetéseire, amelyekben minden nyugat-balkáni államnak ígéretet tettek arra, hogy beléphetnek az Európai Unióba, valamint a 2006. március 11-i, salzburgi EU/Nyugat-Balkán nyilatkozatra, amely megerősítette a jószomszédi kapcsolatok fontosságát, valamint a béke megőrzésének és a stabilitás és a biztonság megerősítésének szükségességét a Nyugat-Balkánon;

3.  hangsúlyozza, hogy a nyugat-balkáni országok állampolgárai számára biztosítani kell az Európai Unióba történő egyszerű bejutást, amit egy megfelelő vízumrendszernek is elő kell segítenie; e tekintetben üdvözli a 2008. január 1-jén hatályba lépett vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodásokat; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezen országok állampolgárai számára továbbra is problémát okoz az uniós országokba szóló vízum megszerzése; felkéri a Bizottságot, hogy mindent tegyen meg a régió országaival folytatott párbeszéd előmozdítása és az ütemtervek megvalósítása érdekében, hogy amint ezen országok teljesítik a szükséges előírásokat, azonnal vízummentességet élvezhessenek;

4.  hangsúlyozza a nagyobb regionális integráció és a fokozottabb régión belüli együttműködés szükségességét, különösen a humántőke, a távközlés és az energia területén; arra ösztönözni a nyugat-balkáni államokat, hogy a regionális munkaerőpiac megteremtése érdekében erősítsék kereskedelmi és gazdasági kapcsolataikat; hangsúlyozza a regionális szervezetek és különösen a Regionális Együttműködési Tanács, valamint a regionális együttműködési kezdeményezések, különösen a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) kulcsfontosságú szerepét a régióban folyó gazdasági és kereskedelmi együttműködés ösztönzésében; felkéri a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa e szervezetek tevékenységét; hangsúlyozza a kétoldalú és regionális együttműködés erősítésének szükségességét a régióban az önfenntartó fejlődés biztosítása érdekében; úgy véli, hogy a regionális piacok fejlesztése és megerősítése segítheti a nyugat-balkáni államok felkészülését abban, hogy ellensúlyozzák az európai piac előtti megnyitás miatt piacaikat érő hatásokat;

5.  hangsúlyozza a meglévő infrastruktúra és a közúti biztonság hiányosságait és a régióban a kereskedelmi utak modernizálásának sürgető szükségességét;

6.  felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson további intézményi támogatást a nyugat-balkáni országoknak, különös tekintettel a minőségtanúsításra és az export elősegítésére, miközben ismételten felszólítja a nyugat-balkáni államokat, hogy fejlesszék tovább intézményi kapacitásaikat;

7.  felkéri a régió összes hatóságát, hogy továbbra is tegyenek meg mindent a vállalkozásbarát környezet kialakítása érdekében, amely növeli az üzletvezetés és az adótörvények átláthatóságát és tiszteletben tartja a fenntartható fejlődés elősegítését célzó valamennyi szabályt, valamint fordítsanak különös figyelmet a magánszektor fejlesztésének ösztönzésére, a kis- és közepes méretű vállalkozások megerősítésére és az innovációs képesség növelésére az üzleti szektor és a felnőttképzés közötti kapcsolatok létrehozásával; e tekintetben hangsúlyozza, hogy minden szinten fokozni kell a korrupció elleni küzdelmet és javítani kell a jogállamiságot;

8.  aggodalmát fejezi ki a nyugat-balkáni régióban a szakképzettségbeli hiányosságok és a gyenge társadalmi kohézió miatt; hangsúlyozza, hogy a stabilitás és a fenntartható gazdasági fejlődés érdekében mind gazdasági, mind szociális reformokra szükség van, és meg kell teremteni a környezetvédelem magas színvonalát;

9.  rámutat a környezetvédelmi dimenzió fontosságára a nyugat-balkáni országok gazdasági életében; hangsúlyozza, hogy a környezetvédelmi érdekek kinyilatkoztatását gyakorlati intézkedésekkel és hatékony struktúrákkal kell alátámasztani; sürgeti a nyugat-balkáni kormányokat, hogy fejlesszék a megújuló energiaforrásokat, javítsák a hulladékgazdálkodási politika végrehajtását, továbbá lendítsék fel a környezetvédelmileg fenntartható turizmust annak érdekében, hogy megőrizzék e kivételes szépségű természeti és építészeti örökséget;

10. tudomásul veszi, hogy a régióban, különösen az energia, az idegenforgalom és a természeti erőforrások terén növekedtek a nemzetközi befektetések; kiemeli a külföldi befektetéseknek, és különösen a közvetlen külföldi befektetéseknek a régió országai gazdaságára gyakorolt jótékony hatását; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy e befektetéseknek az összes befektető esetében azonosan alkalmazott szabályok révén átláthatónak kell lenniük, és nem kapcsolódhatnak a befektetők kormánya által gyakorolt politikai nyomáshoz;

11. tekintettel a nemzetközi pénzügyi válságra, amely Európát is elérte, és a Nyugat-Balkánon közvetetten kihathat a kereskedelemre és a külföldi befektetésekre, felkéri a Bizottságot, hogy kísérje figyelemmel a fejleményeket, és amennyiben szükséges, fogadjon el megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsa a stabilizációs és társulási folyamat zökkenőmentes folytatását, ami fontos tényező a régió stabilitása és az EU érdekei szempontjából;

12. üdvözli a nyugat-balkáni országok bevonását az Erasmus Mundus és a Tempus programokba; felkéri ezeket az országokat, hogy hozzák létre az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos programokban, nevezetesen a Comenius-, az Erasmus- és Leonardo da Vinci-programban való részvételhez szükséges ügynökségeket; felkéri a Bizottságot, hogy használja az előcsatlakozási alapokat, hogy az Erasmus Mundus- és Tempus-programhoz hasonlóan, a nyugat-balkáni államoknak ne kelljen teljes díjat fizetniük az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos programokban való részvételért; fokozott együttműködést és jobb lehetőségeket ösztönöz a diákok, a tanárok és a kutatók határokon átívelő cseréjében a nyugat-balkáni államok és az EU között, hogy a nyugat-balkáni államok polgárai és intézményei megismerkedjenek az EU napirendjével és megerősödjenek az oktatási készségek; rámutat ugyanakkor a nyugat-balkáni fiatalok körében érvényesülő óriási agyelszívásra és hangsúlyozza a hazatérés ösztönzésének szükségességét;

13. felkéri a nyugat-balkáni országokat, hogy dolgozzanak ki a munkanélküliség, a viszonylag magas bérek és a nagyméretű informális gazdaság problémáira választ adó foglalkoztatási és adópolitikákat;

14. rámutat arra, hogy lényegesek a különbségek egyes nyugat-balkáni országokkal folytatott gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat illetően; kéri ezért, hogy a bővítési folyamat eddigi tapasztalatai alapján vonják le a megfelelő következtetéseket, és hogy az előcsatlakozási eszköz különböző elemeit rugalmasabban, a valós igényekhez jobban igazodóan és koncentráltabban fordítsák az érintett régiók fenntartható fejlődésére.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

6.11.2008

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

50

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Vittorio Agnoletto, Roberta Alma Anastase, André Brie, Philip Claeys, Véronique De Keyser, Giorgos Dimitrakopoulos, Michael Gahler, Georgios Georgiou, Jana Hybášková, Jelko Kacin, Metin Kazak, Maria Eleni Koppa, Joost Lagendijk, Vytautas Landsbergis, Johannes Lebech, Francisco José Millán Mon, Philippe Morillon, Pasqualina Napoletano, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Baroness Nicholson of Winterbourne, Janusz Onyszkiewicz, Ria Oomen-Ruijten, Ioan Mircea Paşcu, João de Deus Pinheiro, Hubert Pirker, Samuli Pohjamo, Bernd Posselt, Libor Rouček, Christian Rovsing, Flaviu Călin Rus, Jacek Saryusz-Wolski, Inese Vaidere, Geoffrey Van Orden, Marcello Vernola, Kristian Vigenin, Andrzej Wielowieyski, Jan Marinus Wiersma, Zbigniew Zaleski, Josef Zieleniec

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Árpád Duka-Zólyomi, Kinga Gál, Milan Horáček, Marie Anne Isler Béguin, Tunne Kelam, Miloš Koterec, Nickolay Mladenov, Inger Segelström, Jean Spautz

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

Wolfgang Bulfon, Rosa Miguélez Ramos


VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (6.11.2008)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a nyugat-balkáni országokkal folytatott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról

(2008/2149(INI))

A vélemény előadója: Ramona Nicole Mănescu

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. hangsúlyozza a régiók gazdasági és szociális fejlődésben betöltött szerepét és ebből kifolyólag az előcsatlakozási eszköz fontosságát, amely a nyugat-balkáni országok demokratikus fejlődését, gazdasági és társadalmi átalakulását, az európai normákhoz való igazodását, valamint az európai uniós struktúrákhoz való alkalmazkodását segíti;

2. utal arra, hogy az egyes nyugat-balkáni országokkal fenntartott gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokban lényeges különbségek figyelhetők meg; kéri ezért, hogy a korábbi bővítési folyamat tapasztalatai alapján vonják le a megfelelő következtetéseket, és hogy az előcsatlakozási eszköz különböző elemeit rugalmasabban, az igényekhez jobban igazodóan és koncentráltabban fordítsák a régiók fenntartható fejlődésére;

3. kéri azon nemzeti fejlesztési tervek kiemelt támogatását, amelyek figyelembe veszik a városi központok és a vidéki térségek gazdasági fejlődését is; hangsúlyozza emellett a megfelelő képzési és továbbképzési programok támogatásának különös fontosságát;

4. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az előcsatlakozási eszköz számára tegyék elérhetővé az igényekhez igazodó projektek megvalósításához szükséges további pénzügyi eszközöket, és nyújtsanak hatékony és koncentrált támogatást helyi és regionális szinten; hangsúlyozza az emberek közötti együttműködést célzó projektek fontosságát, amelyek különösen alkalmasak arra, hogy közvetítsék a helyi lakosok felé az Európai Unió által teremtett hozzáadott értékeket;

5. úgy véli, hogy a helyi és regionális hatóságok meghatározó szerepet játszanak a fenntartható gazdasági fejlődés és a civil társadalom megerősítése szempontjából, mivel a nemzeti és közösségi prioritásokat a köz- és magánszféra szereplőit partnerségekkel összekötő projektek révén konkretizálják;

6. üdvözli, hogy az előcsatlakozási eszköz egyik prioritása a nyugat-balkáni országok intézményi és igazgatási kapacitásának regionális és nemzeti szintű fejlesztése, továbbá ösztönzi a Bizottságot, hogy fokozza e tevékenységet a kormányzás fejlesztésének előmozdítása, ezen országoknak és régióknak a strukturális alapok jövőbeni befogadására történő felkészítése, valamint jövőbeli csatlakozásuk előzményeként ezen országok európai normákhoz való igazodásának elősegítése érdekében; kéri a Bizottságot, hogy biztosítson magas fokú átláthatóságot az intézményi felépítés során, és tegye meg a megfelelő intézkedéseket a korrupció elkerülésére;

7. hangsúlyozza, hogy a közös projektek kidolgozása, valamint a nyugat-balkáni régiók közötti, továbbá ez utóbbiak, és a tagállamok régiói közötti szilárd kapcsolatok kialakítása érdekében igen fontos a határokon és nemzeteken átívelő együttműködés; hangsúlyozza továbbá, hogy az ilyen együttműködésnek nem csupán gazdasági előnyei lehetnek, hanem politikai és emberi vonatkozásai révén lehetővé teszi a népek és a kormányok közeledését is, hosszú távon pedig biztosítja e régió stabilitását és fellendülését;

8. arra ösztönzi az Unió régióit, hogy kezdeményezzék a nyugat-balkáni régiókkal folytatott, határokon átnyúló projektek elindítását a hosszú távú, szoros regionális együttműködés, valamint a regionális együttműködés európai hálózatai keretében folytatott tapasztalatcsere és bevált gyakorlatok cseréje érdekében; véleménye szerint a Regionális Együttműködési Tanács (RCC) megerősítésével fokozni lehet az együttműködést a régióban;

9. hangsúlyozza a különleges, dunamenti régióban folyó gazdasági és kereskedelmi együttműködés fejlődése figyelembe vételének szükségességét, az Európai Uniót és a nyugat-balkáni régiót összekötő térségben rejlő lehetőségek kihangsúlyozásához való hozzájárulás céljából.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

5.11.2008

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

38

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Emmanouil Angelakas, Stavros Arnaoutakis, Rolf Berend, Victor Boştinaru, Wolfgang Bulfon, Antonio De Blasio, Bairbre de Brún, Gerardo Galeote, Iratxe García Pérez, Eugenijus Gentvilas, Monica Giuntini, Ambroise Guellec, Gábor Harangozó, Marian Harkin, Mieczysław Edmund Janowski, Gisela Kallenbach, Miloš Koterec, Constanze Angela Krehl, Florencio Luque Aguilar, Jamila Madeira, Yiannakis Matsis, Miroslav Mikolášik, James Nicholson, Jan Olbrycht, Maria Petre, Pierre Pribetich, Giovanni Robusti, Elisabeth Schroedter, Grażyna Staniszewska, Lambert van Nistelrooij, Oldřich Vlasák

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Domenico Antonio Basile, Emanuel Jardim Fernandes, Francesco Ferrari, Eleonora Lo Curto, Ramona Nicole Mănescu, Flaviu Călin Rus, Iuliu Winkler


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

2.12.2008

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

17

0

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Daniel Caspary, Glyn Ford, Béla Glattfelder, Ignasi Guardans Cambó, Syed Kamall, Caroline Lucas, Helmuth Markov, Cristiana Muscardini, Vural Öger, Georgios Papastamkos, Peter Šťastný, Gianluca Susta, Daniel Varela Suanzes-Carpegna, Iuliu Winkler, Corien Wortmann-Kool

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Bastiaan Belder, Rovana Plumb, Zbigniew Zaleski

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

Armando França, Glenis Willmott

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat